BüntetőJog Záróvizsga 2024 PDF

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA 2024 KÉSZÍTETTE: LAMPEK LÉNA 1 L. Léna (csak Calibri) 2024  BÜNTETŐJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK /Valamennyi tételnél elvárt a Kúria valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó jogért...

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA 2024 KÉSZÍTETTE: LAMPEK LÉNA 1 L. Léna (csak Calibri) 2024  BÜNTETŐJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK /Valamennyi tételnél elvárt a Kúria valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó jogértelmezésének (AB határozat, Büntető Jogegységi Határozat, BED, BKv stb.) ismerete/ A büntetőjog Általános Részéből „A” tételek: 1. A büntetőjog fogalma, feladata / Az állami büntetőhatalom korlátai / A magyar büntetőjog alapelvei 2. A klasszikus iskola, mint büntetőjog-tudományi irányzat és a Csemegi-kódex. A büntetőjogi norma szerkezete és értelmezése. 3. A büntető törvény hatálya. 4. A bűncselekmény fogalma. A bűncselekmények súly szerinti osztályozása. 5. A tényállások fajtái. Az általános törvényi tényállás objektív elemei I. (jogi tárgy, elkövetési tárgy, passzív alany, elkövetési magatartás). 6. Az általános törvényi tényállás objektív elemei II. (az eredmény, az okozati összefüggés, az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek). 7. Az általános törvényi tényállás szubjektív elemei a bűnösség kivételével (az alany, motívum és célzat). A jogi személy büntetőjogi felelőssége. 8. A bűnösség fogalma. Szándékosság és gondatlanság. Vegyes bűnösség. 9. A társadalomra veszélyességet kizáró okok rendszere. A Btk-ban nem nevesített társadalomra veszélyességet kizáró okok. 10. A jogos védelem és a végszükség. 11. A beszámítást kizáró okok. A gyermekkor. A kóros elmeállapot. A kényszer és a fenyegetés. 12. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősség. (III. BED). 13. A tévedés fogalma és fajtái. A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai. 14. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere. A büntethetőség elévülése. 15. A bűncselekmény stádiumai 16. A bűncselekmény elkövetői I. – a tettesek 17. A bűncselekmény elkövetői II. – a részesek 18. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok. 19. A bűncselekményi egység és halmazat. 20. A büntetőjogi szankció fogalmi ismérvei, jellemzői. A büntetés jogtudományi fogalma. A büntetés jogalapja és célja. 21. A szabadságvesztés és a feltételes szabadságra bocsátás. 22. Az elzárás. A közérdekű munka. A pénzbüntetés. 23. A foglalkozástól eltiltás. A járművezetéstől eltiltás. 24. A kitiltás. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás. A kiutasítás. 25. A közügyektől eltiltás. 26. A megrovás, a próbára bocsátás, és a jóvátételi munka 27. A vagyonelkobzás, az elkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele. 28. A kényszergyógykezelés és a pártfogó felügyelet. 29. A büntetés kiszabásának elvei. A büntetés enyhítése. 30. Az ismételt bűnelkövetés büntetőjogi megítélése. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése. 31. A mentesítés. 32. A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések. 33. A katonákra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések. Jogesetmegoldás „C” tételek: A kihúzott jogeset minősítése és ennek szakszerű indokolása is a büntetőjogi záróvizsga részét képezi, melynek során a hallgatók a Btk. Különös Részét használhatják. A záróvizsgán „C” tételként kihúzott és megoldandó (minősítendő) jogesetek száma a Büntetőjogi Jogesettár c. kiadvány (Rejtjel Kiadó, Budapest-Debrecen 2014.) jogeset számaival megegyeznek 2 L. Léna (csak Calibri) 2024  A büntetőjog Különös Részéből „B” tételek: 1) Emberölés. Erős felindulásban elkövetett emberölés. 2) Testi sértés. 3) Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. 4) Segítségnyújtás elmulasztása. Cserbenhagyás. 5) Kábítószer-kereskedelem. Kábítószer birtoklása. Új pszichoaktív anyaggal visszaélés. 6) Emberrablás. Személyi szabadság megsértése. Kényszerítés. 7) Szexuális kényszerítés. Szexuális erőszak. 8) Kerítés. Prostitúció elősegítése. Kitartottság. 9) Szexuális visszaélés. Gyermekprostitúció kihasználása. Gyermekpornográfia. 10) Kiskorú veszélyeztetése. Kapcsolati erőszak. 11) Magánlaksértés. Zaklatás. 12) Közösség tagja elleni erőszak. Közösség elleni uszítás. 13) Személyes adattal visszaélés. Minősített adattal visszaélés. 14) Rágalmazás. Becsületsértés. A valóság bizonyítása. 15) A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény. 16) Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése. Közúti veszélyeztetés. Közúti baleset okozása. 17) Járművezetés ittas állapotban. Járművezetés bódult állapotban. Járművezetés tiltott átengedése. 18) Hamis vád. Hatóság félrevezetése. 19) Hamis tanúzás. Hamis tanúzásra felhívás. 20) Bűnpártolás. Pénzmosás. 21) Vesztegetés. Vesztegetés elfogadása. 22) Hivatali vesztegetés. Hivatali vesztegetés elfogadása. 23) Befolyás vásárlása. Befolyással üzérkedés. 24) Bántalmazás hivatalos eljárásban. Kényszervallatás 25) Hivatali visszaélés. Jogellenes fogvatartás. 26) Hivatalos személy elleni erőszak. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak. Hivatalos személy támogatója elleni erőszak. 27) Terrorcselekmény. Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása. Terrorizmus finanszírozása. Jármű hatalomba kerítése. 28) Közveszélyokozás. Közveszéllyel fenyegetés. 29) Közérdekű üzem működésének megzavarása. 30) Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés. Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés. 31) Bűnszervezetben részvétel. Embercsempészés. 32) Garázdaság. 33) Közokirat-hamisítás. Hamis magánokirat felhasználása. 34) Okirattal visszaélés. Egyedi azonosító jellel visszaélés. 35) Lopás. Sikkasztás. 36) Csalás. Gazdasági csalás. Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás. 37) Hűtlen kezelés. Hanyag kezelés. 38) Rongálás. Jármű önkényes elvétele. Uzsora-bűncselekmény 39) Rablás. 40) Kifosztás. 41) Zsarolás. Önbíráskodás. 42) Pénzhamisítás. Pénzhamisítás elősegítése. 43) Költségvetési csalás. 44) Információs rendszer vagy adat megsértése. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása. Készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel visszaélés. 45) Csődbűncselekmény. A számvitel rendjének megsértése. 46) Kötelességszegés szolgálatban. Szolgálati feladat alóli kibúvás. Jelentési kötelezettség megszegése. 47) Szolgálati visszaélés. Parancs iránti engedetlenség. 3 L. Léna (csak Calibri) 2024  Általános rész 4 L. Léna (csak Calibri) 2024  A büntetőjog fogalma, feladata A büntetőjog, mint jogág fogalma: Tágabb értelemben: a büntetőjog magába foglal - a jogszabályok jellegéből adódóan - 3 összefüggő jogágat: 1. az anyagi büntetőjogot (szűkebb értelemben csak ez) 2. alaki büntetőjog = büntetőeljárás jogot (be feltételei; eljárásban résztvevő állampolgárok jogai, kötelezettségei; eljárásra jogosult szervek [ü-ny-b] működése; eljárás módja, formái) 3. büntetés végrehajtási jogot (a büntetőeljárás során jogerős ítéletben kiszabott jogkövetkezmények végrehajtása) A büntetőjog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák a büntetendő emberi magatartásokat, a büntetőjogi felelősségre vonás feltételeit és azt, hogy a bcs-k elkövetőivel szemben milyen feltételek megléte esetén, milyen jogkövetkezményeket lehet alkalmazni. FOGALOM ELEMEI (4):  jogszabályösszesség (jogszabály: magatartási szabályok egy sajátos formája, melyet az állam alkotott, megtartását az azt létrehozó állam a hatalmi apparátusával, erőszakszerveivel kikényszerítheti)  bűncselekményt képző emberi magatartások  tevés: ha a büntető jogszabályban foglalt tilalmat megszegi tiltó norma: meghatározza, hogy milyen magatartásoktól kell tartózkodni  mulasztás: ha nem tesz eleget a büntetőjogban írt parancsnak parancsoló norma: meghatározza, hogy milyen magatartást kell tanúsítani  büntetőjogi felelősségre vonás feltételei  alkalmazható jogkövetkezmények Büntetőjog feladata: Más jogágak által szabályozott lényeges társadalmi életviszonyok védelme, ezen keresztül oltalom nyújtása annak az állami berendezkedésnek, amelyre a hatalmi struktúra, illetve a jogrendszer épül Jogrendszer: egy adott időpontban, adott államban meglévő jogszabályok rendezett összessége (a társ.-i együttélés alapkövetelményeit sok jogszabály tartalmazza, ez a jogszabálytömeg rendezett)  védi, szabályozza a különböző életviszonyokat  vannak jogrendszercsoportok (jogcsaládok) pl. kontinentális (közjog-magánjog), angolszász, szoc., vallási  szükségszerűen jogágakra tagozódik - az azonos nemű társ.-i viszonyokat (azonos tárgy, tartalom) - azonos jogi módszerekkel szabályozó jogi normák összessége - pl. alkotmányjog, közigazgatásjog, polgárjog (magánjog legfontosabb ága), büntetőjog Büntetőjog a társadalmi életviszonyokat közvetlenül nem szabályozza  más jogágak által szabályozott társ.-i életviszonyokat védi, oltalmazza  mivel a jog csak az emberi gondolkodás és ezzel összefüggésben az emberi magatartás befolyásolására alkalmas, így a védelem csak emberi magatartásokkal szemben érvényesülhet Tárgya: egy adott időben, egy adott országban az összes elkövetett bűncselekmény a jogalkotó a lehetséges emberi magatartások köréből kiemeli azokat a cselekményeket, amelyek a társadalomra veszélyesség bizonyos szintjét meghaladják, és azokat büntetni rendel Célja: a társadalom védelme 5 L. Léna (csak Calibri) 2024  Az állami büntetőhatalom korlátai Büntetőhatalom - alkotmányos jogállamban - az állam KÖZHATALMI JOGOSÍTVÁNYA - a bűncselekmény elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonására - alkotmányosan korlátozott (az államnak nincs és nem is lehet korlátlan büntető hatalma) - demokratikus jogállamban ez büntetőmonopóliumnak számít, vagyis csak az állam rendelkezik büntetőhatalommal (önbíráskodás bcs-nek számít) Állami büntetőhatalom létrejötte: történelmi fejlődés eredményeként [talio, compositio, feudális abszolutizmus: uralkodó korlátozta az egyéni önkényt, újkor: állam] Büntetőhatalom megnyilvánulása – legalitás elve A büntető jogszabályok E szabályok alkalmazásában, vagyis a bcs-t elkövető megalkotásában személyek üldözésében és felelősségre vonásában   korlát (anyagi jogban) kötelezettség (eljárási jogban) Meddig terjedhet az állami büntetőhatalom? Az állam büntető hatalma két irányban is korlátozott: BELSŐ JOGI – alkotmányból fakadó: az alkotmányban foglalt szabályoknak és elveknek alávetett (a büjog alkotmányosan kötött) a büjogi norma az Alaptörvényben védett jogokat érinti, védi, korlátozza: -emberi méltóság elve, -alapjogok korlátozásának szükségessége és arányossága, -diszkrimináció tilalma 1. NEMZETKÖZI JOGBÓL FAKADÓ a magyar állam kötelezettsége, hogy biztosítsa: a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját - 1966 - Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya - 1950 – Emberi Jogok Európai Egyezménye - kínzás elleni egyezmények, stb. /a polgárok az állammal szemben közvetlenül fordulhatnak nemzetközi fórumokhoz/  ENSZ Emberi Jogi Bizottságához  Emberi Jogok Európai Bizottságához  Emberi Jogok Európai Bíróságához A büntetőjog alapelveinek rendszerében a büntetőhatalom korlátait a korlátlan büntetőjogi beavatkozás tilalmának elve fejezi ki. 6 L. Léna (csak Calibri) 2024  A magyar büntetőjog alapelvei A Btk. valamennyi rendelkezését átható alapgondolatok, elvek, melyekről általában elmondható, hogy a Btk. nem foglalja őket külön rendelkezésekbe (kifejeződik még: nemzetközi dokumentumokban, Mo. Alaptörvényében, AB határozataiban, büntető jogszabályok összevetéseiben, szellemében, indoklásában) 1) Törvényesség elve / legalitás elve: jogállami alapelv „NULLUM CRIMEN SINE LEGE elve” (nincs bűncselekmény törvény nélkül): 1. § (1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet - a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével - törvény az elkövetés idején büntetni rendelt. Ami nincs törvény által bcs.-nek nyilvánítva, az nem büntetendő  csak az a cselekmény minősülhet bcs-nek, amit törvény már az elkövetése előtt annak nyilvánít A büntető jogszabályok: - pontos törvényi meghatározottsága  kizárja az analógia alkalmazását (analógia = törvényhasonlóság alapján történő ítélkezés) - kihirdetése  nélkülözhetetlen garanciális feltétele az elv érvényesülésének „NULLA POENA SINE LEGE elve” (nincs bűncselekmény büntetés nélkül): 1. § (2) Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés - vagy a 2. § (2) bekezdés alkalmazása esetén az elbírálás - idején nem rendelkezett. Ha törvény nem rendel egy magatartást büntetni, akkor az nem bűncselekmény  bűncselekmény elkövetője csak azzal a büntetéssel sújtható, melyet az adott bűncselekményre a törvény előre meghatározott, vagyis már az elkövetés előtt megismerheti magatartásának várható jogkövetkezményeit (kizárja az önkényes ítélkezést) 2) Ultima ratio elve: Önálló alapelv Alapvetően más jogág szabályoz  büntetőjog: kisegítő jellegű A büntetőjog a jogrendszer szankciós záróköve (csak végső esetben használja a jogalkotó) (legutolsó eszköz) Állami büntetőhatalom korlátja  A korlátlan büntetőjogi beavatkozás tilalmának elve: ∟ Alkotmányos jogállamban az államnak nincs és nem is lehet korlátlan büntető hatalma (mert maga a közhatalom sem korlátlan) ∟Jogrend sérelme állam érvényesíti büntetőhatalmát  csak atv-i felhatalmazással és ebből levezethető indokból ∟ korlátlanul nem avatkozhat be az egyén jogaiba és szabadságaiba  alapjog és szabadság korlátozása törvénnyel, elkerülhetetlen esetben, szükséges mértékben, arányos módon 3) A társadalom védelmének elve: a büntetőjog védelmi szerepe oly módon érvényesül, hogy a jogalkotó kiemel bizonyos magatartásokat a lehetséges emberi cselekvések köréből, amelyek meghaladják a társadalomra veszélyesség egy bizonyos szintjét, s azokat büntetni rendeli Btk. 4. § (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Mo. Atv. szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. A Btk. 79. § A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. lényege: oltalom a társadalomra veszélyes (káros) cselekményekkel szemben  az emberek biztonságos társadalmi együttélésének megteremtése 7 L. Léna (csak Calibri) 2024 4) A bűnösségen alapuló felelősség elve: „NULLUM CRIMEN SINE CULPA” (nincs bűncselekmény bűnösség nélkül) csak a bűnösen (szándékos vagy legalább gondatlan) előidézett következmények miatt lehet bárkit is felelősségre vonni  ennek hiányában nincs büntetőjogi felelősség nem alkalmazható büntetés vétlen (mgt-a következményeiről nem tehet) vagy büntetőjogi felelősségre vonás feltétellel nem rendelkező ember elítélése céltalan és értelmetlen /vétlen elkövetést nem ismeri, objektív felelősség elvét nem ismeri/ 5) Ne bis in idem elve: Eljárásjogi elv: főleg a büntetőeljárásjogban érvényesül  Kizárt az adott cselekményért már érvényesített büntetőjogi felelősség esetén, az ugyanazon cselekményért történő ismételt felelősségre vonás, hiszen ítélt dologról van szó (res judicata)  Senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Mo.-on vagy más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték (kivételek a jogorvoslati törvényben) DE! anyagi büntetőjogban erre alapul a kétszeres értékelés tilalma, (halmazatok kiküszöbölése) 6) A büntetőjogi felelősség differenciálásnak elve: differenciál a bűncselekmények, azok elkövetői és a jogkövetkezményei között fő különbségek: - bűncselekmények súlyukat tekintve feloszthatók: bűntettekre és vétségekre (függ: a tett által okozott vagy veszélyeztetett hátrány, sérelem, kár nagyságától, az elkövető bűnösségének fokától) - a bűnösséget figyelembe véve: szándékos és gondatlan elkövetésre - bűncselekmény elkövetői lehetnek első alkalommal v. ismételten bcs-t elkövetők - a jogkövetkezmények is megkülönböztethetők a szankciók faja, neme, mértéke szerint + Arányosság elve: Szabadság csak annyiban korlátozható, illetve a szabadság szférájába való beavatkozás akkor és annyiban megengedett, amennyiben az a közérdek védelméhez elengedhetetlen A beavatkozásnak alkalmasnak és szükségesnek kell lennie, ésszerű arányban kell állnia a beavatkozással elérhető társadalmi előnnyel Két síkon értelmezhető: - a jogkövetkezmény (szankció) arányossága [két oldalról vizsgálandó: abszolút arányosság: a szankciórendszerben rögzített jogkövetkezmények arányossága / névleges arányosság: a kiszabott jogkövetkezmények összehasonlíthatósága] - adott cselekmény büntetendővé nyilvánítása [arányban van-e a modern demokratikus társadalom értékeivel] +Büntetőjogi szubszidiaritás: Az azonos vagy nagyobb hatékonyságú és egyúttal enyhébb beavatkozást, kisebb hátrányt jelentő jogkövetkezményt kell előnyben részesíteni +A bizonyítottság követelménye: Mindig a vádló kötelessége állításának valódiságát bizonyítani, a bizonyításnak hézagmentesnek, vitathatatlannak kell lennie + Az ártatlanság vélelme (Be): Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja  amíg meg nem állapítják, hogy bűnös a bűncselekményben, addig ártatlan 8 L. Léna (csak Calibri) 2024  A klasszikus iskola és a Csemegi-kódex KLASSZIKUS ISKOLA:  ELSŐ ÉS LEGFONTOSABB BÜNTETŐJOG-TUDOMÁNYI IRÁNYZAT  Az egyes büntetőjogi iskolák között markáns felfogásbéli különbségek mutathatók ki, elsősorban a felelősség megalapozásának kérdésében  első kiemelkedő alakja Cesare Beccaria  fő műve: "A bűntettekről és büntetésekről" (Dei delitti e delle pene, 1764)  rendkívüli hatása volt a törvényhozásra és a tudomány fejlődésére  A feltörekvő polgárság nézetrendszere hívta életre a XVIII. és a XIX. században KLASSZIKUS ISKOLA ALAPELVEI HIBÁI A törvény előtti egyenlőség elve: a társadalom minden tagját kell köteleznie Bcs. az a külvilágban lejátszódó akaratlagos emberi magatartás, melyet a törvény annak elkövetése előtt büntetés kilátásba helyezésével tilalmazott.  A nullum crimen és a nulla poena sine lege elvének az elismerése (követelte, hogy csak a tv-ek állapíthassák meg, mely cselekmények tekinthetők bűncselekményeknek) Jogelméletileg a jog örökérvényűségét hirdette, a A bűncselekményt és a büntetést - kizárólag jogi büntetőjog feladatának az írott jog értelmezését, jelenségnek tekintő, jogközpontú szemlélet magyarázatát tekintette Elzárkóztak az egyéb tudományok eredményeinek elismerésétől Eredményei: a fogalmi rendszer kiépítésére vonatkozó Fogalomelemző módszer alkalmazása, illetve a módszer célkitűzéseik azonossága, a büntetőjog szabatos öncélú túlhajtása, fogalmaik való élettől idegenek rendszerbe öntése, a büntetőjogi felelősség voltak feltételeinek pontos tv-i rögzítésére irányuló követelés Büntetéselmélet: igazságos megtorlás elve Proporcionalitás: (tettarányos, tett súlyához igazodó) A büntetés célja a bcs-vel arányos, a büntetésnek a bűntett súlyához kell igazodnia a büntetés célja: akadályozni a bűnelkövetőt újabb bcs elkövetésében, a társadalom többi tagjára visszatartó hatás elérése, a büntetés legyen igazságos, s feleljen meg a bcs súlyának, elvetette a halálbüntetést, mert nem szükséges és nem célszerű TETT-BÜNTETŐJOGI / dogmatikus iskola: Merev tettbüntetőjogi felfogás A központi helyet a tett, a cselekmény foglalja el a fogalmak dogmákká merevedtek az elkövetőre nem volt tekintettel, elkövetői sajátosságait nem vette figyelembe Szemlélete múltba néző: a felelősség alapja a múltban elkövetett tett Irányzat filozófiai alapja: A pszichét és a külső cselekvést egymástól elkülönülve idealizmus (a tudat elsőbbsége a léttel fogta fel azzal, hogy a tudatban tükröződik a szemben) cselekmény. indeterminizmus: a büntetőjogi felelősséget az elkövető szabad akaratára alapozzák - ezzel összefüggésben erkölcsi felelősségét hangoztatja 9 L. Léna (csak Calibri) 2024 A CSEMEGI-KÓDEX: *Csemegi Károly: igazságügyi minisztériumi osztálytanácsos, majd államtitkár Az első magyar kodifikált büntetőjog: 1878. évi V. tvcikk (Csemegi-kódex) + Kbtk. ( hatályban: 1880.09.01) [Csemegi-kódex: büjog elsőként jelenik meg elkülönített jogágként, korábban az alapjogágban volt a megszegés miatti szankció] Az ún. klasszikus iskola tanai befolyásolták - A Btk. l. §-a a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvet fogalmazta meg. - Tettbüntetőjogi szemléletnek megfelelően a kódex középpontjában a tevést és a mulasztást is magában foglaló "cselekmény" állt Jellemzői: - A Kódex alapelve az ún. egyesített, közvetítő büntetési elmélet - felépítés: általános és különös részből áll - bűncselekmények kettős felosztása: bűntettek és vétségek + és ezekhez kapcsolódott a kihágási Btk: 1879. évi XL. törvénycikk a magyar büntetőtörvénykönyv a kihágásokról (Kbtk.)  trichotom rendszer - büntetőjogi felelősség: 12. életévét meghaladott, beszámítási képességének birtokában lévő fizikai személy - bűntettek csak szándékosan voltak elkövethetőek, a vétségeknél főszabály a szándékosság - kísérlet:  csak a kísérletet fogalmazta meg, és sem az előkészületi, sem a befejezett cselekmény fogalmát nem határozta meg.  A bűntett kísérlete mindig, a vétségé csak meghatározott esetekben volt büntetendő. - társtettes, önálló tettes, részesek: felbujtó és bűnsegéd - relatíve határozott büntetési rendszer: különös részében minden egyes bcs-re meghatározza a kiszabható büntetési tétel legkisebb és legmagasabb mértékét, lehetővé téve a kísérlet esetén a széleskörű bírói mérlegelést és a törvényi előírástól való eltérés lehetőségét is. - büntetések: Monista szankciórendszer: csak büntetéseket ismert és szabályozott  Főbüntetés: 3 változatot szabályozott: a halál-, a szabadságvesztés és a pénzbüntetést  A büntetési rendszer középpontjában a szabadságvesztés-büntetés: a fegyház (életfogytiglani, vagy 2-15 év), a börtön (6 hó-10 év), a fogház (1 nap-5 év) és az államfogház (1 nap-15 év).  Halálbüntetés: a király meggyilkolása, gyilkosság  Pénzbüntetés  Mellékbüntetés: hivatalvesztés, politikai jogok felfüggesztése, elkobzás, külföldi kiutasítása, pénzmellékbüntetés, foglalkozástól való eltiltás. /A kódex nem ismerte a vagyonelkobzást/ A kódex általános részének értékelése: - A kódex több lényeges kérdésben nem követte az 1843. évi anyagi jogi javaslatban megfogalmazott megoldásokat - Büntetési rendszere bonyolult, a gyakorlatban nehezen alkalmazható és szigorú - A mellékbüntetések nem kapcsolódhattak megfelelően a főbüntetésekhez - A fiatalkorúakra és a visszaesőkre nem állapított meg szabályokat - 70 évig volt hatályban és mély nyomokat hagyott a magyar büntetőjogi gondolkodásra Módosításai: - 1908. évi XXXVI. tc., az első büntető novella (I. Bn.): - 1913. évi XXI. törvénycikk: a közveszélyes munkakerülőkről - 1928. évi X. törvénycikk (II. Bn): - 1921. évi III. tc. az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről - 1930. évi II. tc. a katonai büntető törvénykönyvről - 1940. évi XXXVII. tc. a büntető ítélethez fűződő hátrányos következmények korlátozásáról és megszüntetéséről, az első magyar rehabilitációs törvény volt 10 L. Léna (csak Calibri) 2024  A büntetőjogi norma szerkezete és értelmezése Büntetőjogszabály: csoportosítás aszerint, hogy milyen széles területet ölelnek át (3 féle) 1. Büntető törvénykönyv (kódex): büntetőkódexnek a büntetőjogi normák teljes rendszerét egységes szerkezetben tartalmazó, a büntetőjogot átfogóan, általános és különös részben szabályozó büntető törvény(könyv)et nevezzük 2. Büntető novella: olyan büntetőtörvény, amely a kódexet nagyszámú rendelkezéssel egészíti ki, módosítja (jogtudomány által használt fogalom, új Btk.-nak nincs még) 3. Egyes büntető normát (normákat) tartalmazó büntető jogszabály: ha valamely konkrét büntető jogszabály bevezetésének az igénye nem tűr halasztást, a jogalkotó egyes büntető normát tartalmazó büntető jogszabályt kibocsátva szabályozza a kérdéses magatartást. A fejezetekben, illetve alcímeken belül kisebb szerkezeti egység neve: szakasz, jele: § (paragrafus) - A szakasz a Btk. legkisebb önálló szerkezeti egysége - A szakaszon belül tagolás végezhető  állhat: bekezdésből, fordulatokból, pontokból, alpontokból A büntetőjogi norma szerkezeti elemei: 2 nézet 1. A büntetőjogszabály jellegzetessége, hogy a hipotézis és a diszpozíció egybeolvad 2. A büntetőjog nem dolgozik hipotézissel, mert nem ő a szabályozó – vagyis nincs hipotézis HIPOTÉZIS - feltevés, feltételezés pl. aki késve érkezik órára – óráról való késés szabályozása - aminek bekövetkezése esetén a diszpozícióba foglalt magatartási szabály büntetőjogi értékelésére sor kerülhet, meghatározza az élethelyzetet DISZPOZÍCIÓ - rendelkezés - a jogalkotó az egyes konkrét helyzetektől és személyektől elvonatkoztatva fogalmazza meg azt a magatartást, amelynek tanúsításával, vagy amelytől való tartózkodással bűncselekmény valósul meg - tartalmát tekintve: tiltó / parancsoló diszpozíció lehet - csoportosítás fajtája/szerkesztési módja szerint: 1. egyszerű diszpozíció: köznapi, egyértelmű megfogalmazást használ a jogalkotó, konkrétan meg van fogalmazva a tilalmazott magatartás Pl. aki mást megöl 2. leíró diszpozíció: lényeges ismérveivel határozza meg, pontosan és részletesen körül írja az adott magatartást, köznapi kifejezéseket, értelmezést alkalmazva, jogi szakkifejezésekkel pontosan körülír, jogi értelmezést igényel Pl. aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. 3. hivatkozó/utaló diszpozíció: A büntető törvényben egyszer már megfogalmazott fogalomra, diszpozícióra hivatkozás - ismétlés elkerülése érdekében Pl. becsületsértés 4. keret/blanketta diszpozíció: A büntető jog csupán keretet biztosít és ezt a keretet az adott életviszonyt szabályozó jogág jogszabályai töltik meg tartalommal. Pl. KRESZ, elkövetési mgt = szabályszegés - csoportosítás egymáshoz való viszonya szerint: 1. alapeseti tényállás  a bcs. azon változata, amely az életben a leggyakrabban fordul elő, tehát tipikusnak tekinthető 2. minősített eseti tényállás  azon körülmények, amelyek egy adott bcs-nél jelentkezve annak társadalomra veszélyességét fokozzák, továbbá megalapozhatja a motívum vagy a célzat is (tehát teljesül alapeseti tényállás + kiegészül min. körülménnyel  ezért súlyosabb a büntetés) 3. privilegizált (kedvezményezett) tényállás  azok a körülmények, amelyek az alapesethez képest enyhébb büntetés kiszabását igénylik /A min./privilegizált esetekben az alapesetnek a ritkábban előforduló mozzanatait értékeli a jogalkotó/ SZANKCIÓ - lényegét tekintve nem más, mint a diszpozícióban kifejezésre jutó büntető jogi tilalom, illetve parancs (ne lopj, nyújts segítséget) megszegése esetén bekövetkező joghátrány - a diszpozíció teljesüléséhez van kapcsolva *polgárjogban: érvénytelenségi szankció 11 L. Léna (csak Calibri) 2024 Értelmezés: jogalkalmazói munka minden fázisát végig kísérő részcselekmény, folyamatosan kell végezni (e tevékenység végzésével vezet az út a jogszabályban rejlő jogalkotói akarat valódi tartalmának feltárásához) Az értelmezés fogalma: a jogalkotó valódi akaratának megismerésére irányuló tevékenység A büntetőjogszabály értelmezésének ALANYAI (4) 1. a jogalkotó: a jogszabályban leírt valamely fogalmat vagy a használt kifejezést maga a jogalkotó magyarázza, értelmezi, határozza meg. Mindenkire, tehát az állampolgárokra nézve is kötelező erejű, azaz hiteles. (vö. miniszteri indokolás nem ilyen) A jogszabályok megszövegezése: egyszerűség, a világos, tömör, közérthető jsz.-ban meghatározott mgt-i szabályok megtartása így biztosítható (+kihirdetés) [Btk.] 2. a jogalkalmazó: Ezt a büntető jsz-ok vonatkozásában több szervtípus végzi: a nyom. hatóság, az ügyészség és a bíróság, ügyvédi kar, be. alá vont személy védelmét ellátók, és akik tevékenységük során hivatásszerűen alkalmazzák a büntető jogszabályokat. Kiemelkedő közülük a Kúria értelmező tevékenysége, melyet az egységes joggyakorlat kialakításának érdekében végez. [BKv: iránymutatás, BH-k, BJE, BED, ítéletek] 3. a jogtudomány művelői, képviselői: nem hiteles értelmezések, nem bír kötelező erővel, azonban jelentős hatása van a törvényhozásra, és gyakorlati jelentősége sem tagadható. [tud. cikkek, tankönyvek] 4. Alkotmánybíróság: alkotmányos normakontroll keretében értelmezi a Btk. egyes rendelkezéseit, ill. konkrét büntetőjogi normákat, megsemmisítheti azokat (de! nem jogalkotó, jogalkalmazó szerv) [AB határozatok] MÓDSZEREI (5) 1. nyelvtani értelmezés: a nyelvtani (grammatikai), a szófejtéstani (etimológiai) vagy a jelentéstani (szemantikai) szabályok segítségével tárja fel a jogszabály szövegének jelentéstartalmát 2. logikai értelmezés: logika szabály szerint tárja fel a törvényalkotó valódi akaratát 3. rendszerező értelmezés: a jogszabálynak rendszeren belüli elhelyezkedését, más jogszabályokhoz való viszonyát vizsgálva vonhatunk le következtetést a jogalkotó valódi akaratára (A Btk. Különös Részének felépítése során a jogalkotó előbbre sorolja azokat a bcs-ket, amelyek társadalomra veszélyességét magasabb fokúnak ítéli) 4. történeti értelmezés: a jogszabály keletkezési körülményeit, fejlődésének sajátosságait figyelembe véve tárja fel a jogszabály valódi tartalmát 5. alkotmányos értelmezés: AB határozatai alkotmányos értelmezést jelentenek, és ezen túlmenően meghatározzák a büntetőjogi norma értelmezésének alkotmányos tartományát EREDMÉNYE (3) 1. megállapító: a jogalkalmazás mindennapi gyakorlatában a jogszabály valódi tartalma minden különösebb kritika, bírálat nélkül feltárható, 2. kiterjesztő: a jogszabályt olyan esetekre (személyekre vagy cselekményre) alkalmazzuk, amelyre a jogszabály szövege látszólag nem vonatkozik), 3. megszorító: a jogszabály alkalmazási köréből kirekesztünk olyan esteket (személyeket vagy cselekményeket), amelyekre a jogszabály szövege látszólag vonatkozik (pl. A hivatalos személy elleni erőszak) *Analógia: a joghézag kitöltésének egyik lehetséges módja Két fajtája van: A büntetőjog tiltja az analógia mindkét fajtájának alkalmazását a) törvényanalógia: ha két egymástól különálló történés, életbeli esemény fontos, lényegi elemei egybeesnek (csak más jogágakban alkalmazható) b) joganalógia: az eldöntésre váró konkrét esethez, még csak hasonló jogszabály sem lelhető fel. Ekkor a jogrendszer általános elvei alapján keresnek megoldást a kérdésre (jogrendszerünkben az alkalmazása tilos) 12 L. Léna (csak Calibri) 2024  A büntető törvény hatálya Joghatóság, hatály: JOGHATÓSÁG: az állam büntető jogalkotási és jogalkalmazási képességét fejezi ki magyar büntető joghatóság: a magyar államnak azt a jogosultságát jelenti, hogy büntető jogszabályokat alkothat és ezeket alkalmazhatja is HATÁLY: a büntető jogszabály érvényesülésének, alkalmazhatóságának feltételeit határozza meg Hatályosság = jogszabály alkalmazhatósága A büntető jogszabály hatálya azt fejezi ki, hogy a jogszabály  kikre  személyi hatály  milyen területen  területi hatály  milyen időbeli határok között  időbeli hatály alkalmazható, azaz a benne foglalt rendelkezések érvényesülésének mik a feltételei. (Az érvényesülés nem egyenlő az érvényességgel) Érvényesség = a jogalkotás folyamatának záró szakaszához kapcsolódik Időbeli hatály: 2. § (1) A bűncselekményt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni. (2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni. * (3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő. Főszabály: visszaható hatály tilalma Az elbírálás szabályként a jogerős (ügydöntő) határozat meghozataláig tart Kivételek: visszaható erő érvényesülésének feltételei 2.§ (2) súlyosabb büntető törvény visszaható hatályának tilalma  feltétel: az új törvény szerint a cselekmény már nem bcs. vagy a cselekmény enyhébben bírálandó el  kizárólag csak az elkövető javára érvényesíthetők (a bcs. következményeit súlyosabban bíráló, vagy új bcs-t megállapító, új büntető törvénynek nincs visszaható ereje)  a „cselekmény enyhébben bírálandó el” törvényi kifejezés tartalmilag sem azonosítható a cselekmény enyhébben büntetendő megállapítással. 2.§ (3) Atv-vel való összhang: „Mo. elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait.” nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint büntetendő csel. (pl. háborús, emberiesség elleni bcs-k) -Vannak olyan bcs.ek, amelyek időben jól behatárolhatóan, viszonylag rövid idő alatt, egy mozzanattal valósulnak meg. Ilyen esetekben egyértelműen megállapítható, hogy melyik az az időpont, amelyet az elkövetés idejének kell tekinteni. -Jelentős számú olyan bcs. található a Btk.ban, amelynél felvetődik a ?, hogy milyen időpontot kell figyelembe venni az elkövetés idejének meghatározásakor. -E kategóriába a több mozzanatú immateriális bcs.ek, az ún. állapot bcs-k és az eredmény bcs-k tartoznak. A bcs.ek egy részénél több mozzanat megvalósulása jelenti az elkövetést. Az ún. állapot bcs.ek esetében a magatartás tanúsításakor létrejön egy jogellenes állapot, mely mintegy időbeli folyamatként tart mindaddig, amíg a jogellenes állapot meg nem szűnik. Eredmény bcs. elkövetésekor a bcs. akkor válik befejezetté, amikor a törvényi tényállásban megfogalmazott eredmény az elkövetési magatartással okozati összefüggésben létrejön. Természetesen az eredmény a magatartás tanúsítása után nyomban is bekövetkezhet. -Elkövetési idő az az időpont, amikor az elkövetési magatartás utolsó mozzanatát kifejtik. Az ilyen felfogás felel meg azoknak a garanciális és ésszerűségi szempontoknak, amelyeket az időbeli hatály kapcsán a korábbiakban megfogalmaztunk (ún. magatartás elmélet). 13 L. Léna (csak Calibri) 2024 Területi és személyi hatály: ÖSSZEFÜGGÉS A TERÜLETI ÉS SZEMÉLYI HATÁLY KIALAKÍTÁSÁSNAK ELVEI ÉS NORMATÍV SZABÁLYAI KÖZÖTT Területi és személyi hatály TERÜLETI ELV 3. § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni (TERRITORIÁLIS) a) a belföldön elkövetett bűncselekményre, * Mo. területén elkövetett bcs (területi elv főszabály) KITERJESZTETT/QUASI b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen TERÜLETI vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre, ELV (ALTÍPUS) * ”Utazó államterület”, belfölddel egy tekintet alá esik (területi elv kivételes szabály) c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a HONOSSÁGI / PERSZONÁLIS magyar törvény szerint bűncselekmény. /AKTÍV SZEMÉLYI ELV * A személyi hatály elkíséri a magyar állampolgárt külföldre is. (személyi elv főszab.) (2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az (KETTŐS INKRIMINÁCIÓ) aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, ab) állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet ÁLLAMI ÖNVÉDELMI ELV nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint (REALPRINCÍPIUM) büntetendő-e, *nem számít ki, hol követte el a bcs-t, és hogy az elkövetés helyének tv-e szerint büntetendő-e UNIVERZALITÁS/ ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben (háborús, emberiesség elleni) meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését FELTÉTLEN törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő, BÜNTETŐHATALOM ELVE *nem számít ki, hol követte el a bcs-t, és hogy az elkövetés helyének tv-e szerint büntetendő-e b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar PASSZÍV SZEMÉLYI ELV állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a (NÓVUM) magyar törvény szerint büntetendő. *itt sem feltétel a kettős inkrimináció (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a LEGFŐBB ÜGYÉSZ rendeli el. -Fontos a célszerűség: az hogy van jogunk, nem jelenti, hogy élünk is vele- 14 L. Léna (csak Calibri) 2024  A bűncselekmény fogalma A bűncselekmények súly szerinti osztályozása Bűncselekmény fogalma: 4§ (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett CSELEKMÉNY, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. 1 2 3 Röviden: bcs. az az emberi cselekmény, amely: társadalomra veszélyes, büntetendő ÉS bűnös A fogalom elvi lényege (genus proximum): emberi cselekvés (magatartás) Konjunktív fogalmi elemei / pozitív feltételei (differentia specifica): mi különbözteti meg minden mástól (3) - társadalomra veszélyesség  objektív tartalmi [a bűncselekménnyé nyilvánítás oka, jogellenesség, társadalom védelmének alapelve] - bűnösség (szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett)  objektív formai [bűnös ellentéte ártatlan, elkövetni lehet: bűnösen, vétkesen, vétlenül] [a bűnösségen alapuló felelősség alapelve] - büntetendőség  szubjektív tartalmi [törvényesség alapelve, tényállásszerűség, törvény büntetés kiszabását rendeli: adott magatartást a Btk. Különös Része leírja és tanúsítóját büntetés kilátásba helyezésével fenyegeti] 4§ (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. 7§ Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. 8§ Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Bűncselekmény SÚLY szerinti osztályozása: BŰNTETT / VÉTSÉG Elhatárolás: a bcs. büntetési tétellel fenyegetettségén (az adott bcs. büntetési tételének felső határa, nem pedig a kiszabott büntetés az irányadó), illetve a bűnösség formáján alapul 5 § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség. A bűntettek: konjunktív feltételek (ÉS) - azok a SZÁNDÉKOS bűnösséggel megvalósuló bűncselekmények - amelyek 2 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel büntetendők A vétségek: diszjunktív feltételek (VAGY)  GONDATLAN bűnösséggel megvalósuló bcs-k, tekintet nélkül a büntetési tételre pl. közúti baleset okozása  azok a SZÁNDÉKOS bűnösséggel megvalósuló bcs-k, amelyek legfeljebb 2 évi szabadságvesztéssel vagy enyhébb büntetéssel büntetendők  az elzárással büntetendő bűncselekmények pl. sajtórendészeti vétség Btk. 213. §, levéltitok megsértése 15 L. Léna (csak Calibri) 2024  A tényállások fajtái Tényállás: A tényállás a bűncselekmény büntetőjogi szempontból releváns ismérveinek összessége  azoknak az ismérveknek a törvényi megfogalmazása, amelyek megléte nélkül nem valósulhat meg bűncselekmény Tényállások fajtái (büntetőjog): *értéksorrend is egyben (egymásból származtathatók) Történeti (konkrét) tényállás:  a jogalkalmazó hozza létre  valóságban megnyilvánuló valamely emberi magatartás büntetőjogi szempontból jelentőséggel bíró (releváns) körülményeinek az összessége  (események, jelenségek, konkrét történések az életben) Különös törvényi tényállás:  a jogalkotó hozta létre A különös tv-i tényállásokat a tv alkotó a Kódex különös részében fogalmazza meg.  A különös tv-i tényállás egy adott bűncselekmény tv-i ismérveinek az összessége  Úgy jön létre, hogy a törvényalkotó a történeti tényállásokból absztrakció útján nyert tényállási elemekből létrehozza az adott bűncselekmény (magatartástípus) különös törvényi tényállását  (magatartás típusok gondolati absztrakció útján a történetiből, elvonatkoztatás, nem konkrét magatartások) Általános törvényi tényállás:  a jogtudomány alkotta meg  Valamennyi bűncselekmény különös törvényi tényállásának közös elemeit tartalmazza  olyan elméleti rendszer, amely magába foglalja az egyes törvényi tényállásokból absztrakció útján elvont közös elemeket, kiegészítve az általános rész büntethetőségi feltételeivel  (további absztrakció, különös törvényi tényállásban megjelenő  közös dolgok) Általános törvényi tényállás szerkezete: Összegezve: Az általános törvényi tényállás valamennyi bcs. törvényi tényállásainak közös elemeit tartalmazza Csoportosítás  tényállási elemek formai és tartalmi szempontok szerint Formai: -Szükséges elem: kivétel nélkül hozzátartoznak valamennyi bűncselekményhez -Nem szükséges/esetleges elem: bármelyik nem szükséges elem annál a bcs.nél, amelynek különös törvényi tényállásában fellelhető, az adott bcs. befejezetté válása szempontjából szükséges elemmé válik Tartalmi: -Leíró tényállási elem: csak felismerést igényel, értelmezésre nincs szükség, a mérlegelést az teszi szükségtelenné, hogy olyan ténykérdésről van szó, melynek eldöntése egyszerű ténymegállapítást igényel pl. életkor kérdése -Normatív tényállási elem: jogalkalmazói elemzést, értékelést igényel. Nem elegendő az egyszerű ténymegállapítás, pl. a jelentős érdeksérelem, súlyos hátrány, súlyos kötelességszegés, súlyos veszély, közvetlen veszély, stb. 16 L. Léna (csak Calibri) 2024  [Áttekintés: Az általános törvényi tényállás (ÁTTÁ)] Mit nem csinál? Következtetés Mit nem tesz? Ki? Következtetés (csak gondatlanság fejezetcímből „AKI” a tv-ben rögzítve) IGE Mit okoz? Mi célból? Mi végett? -BÓL, BŐL Mire, kire Hol? Ki? … CÉLBÓL irányul a mgt? Mikor? „AZ A … AKI” … VÉGETT Hogyan? T ragos fn. Mivel? HA EGY KÜLÖNÖS TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁSBAN „NEM TÁRGYI OLDAL: ALANYI OLDAL: SZÜKSÉGES ELEM” A tárgyi oldalon a külvilágban Értékelésre kerülnek azok a SZEREPEL, AKKOR AZ ADOTT TÉNYÁLLÁS lejátszódó, így mások által is mozzanatok, amelyek az alany BEFEJEZETTSÉGÉ-HEZ AZ érzékelhető, észlelhető tényállási gondolati világában, tudatában EMLÍTETT TÉNYÁLLÁSI elemek helyezkednek el. jelennek meg, így a külvilág ELEM MEGLÉTE Alapvetően a tárgyi oldalon lévő számára önmagukban nem SZÜKSÉGES! ismérvekből ismerhető fel a bcs megvalósulása érzékelhetőek *ÉRTELMEZÉS: a különös törvényi tényállás megfogalmazásának lehetséges elemei szaknyelvre fordítva: – alany = alany, – állítmány = elkövetési mgt, – tárgy = elkövetési / passzív tárgy, – helyhatározó = elkövetés helye, – időhatározó = elkövetés ideje, – módhatározó = elkövetés módja, – eszközhatározó = elkövetés eszköze, – célhatározó = célzat, motívum, jelzők = elkövetési magatartás ismérvei 17 L. Léna (csak Calibri) 2024  Az általános törvényi tényállás objektív elemei I. A bűncselekmény tárgyáról kétféle értelemben beszélhetünk: JOGI TÁRGY / ELKÖVETÉSI TÁRGY I. JOGI TÁRGY: - elvont - az általános törvényi tényállás szükséges, objektív eleme - nem valóságos fizikai értelemben vett tárgy, elvont fogalom, jogi műszó - az a társadalmi viszonyokban kifejeződő érdek vagy érték, amelyet a bűncselekmény sért vagy veszélyeztet szoros összefüggés: társadalomra veszélyességgel (bcs. sértő/veszélyeztető  társadalomra) - jogi tárgy fajtái:  közvetlen jogi tárgy: az adott bcs. által legkonkrétabban (közvetlenül) támadott társadalmi viszony (érdek, érték) pl. emberölés közvetlen jogi tárgya az emberi élet  különös (csoport) jogi tárgy: az egymással rokon, közvetlen jogi tárgyak gyűjtőfogalma  a közvetlen jogi tárgyon keresztül sért, veszélyeztet pl. a vagyon ellen bcs-k között olyan deliktumokat találunk, amelyek közvetlen jogi tárgyai egymással rokonságot mutatnak. E bcs-k különös tárgya a vagyoni viszonyok sérthetetlenségéhez f. t.é.  általános jogi tárgy: a büntetőjogilag védett, oltalmazott társadalmi viszonyok (érdekek, értékek) összessége tulajdonképpen az adott állam jogrendje  különös jogi tárgyon keresztül sért, veszélyeztet II. ELKÖVETÉSI TÁRGY: - konkrét - az általános törvényi tényállás nem szükséges, objektív eleme - olyan fizikai értelemben vett dolog, amire, vagy akire nézve a bűncselekmény elkövetője az elkövetési magatartást megvalósítja (AKIN /AMIN ELKÖVETIK) - elkövetési tárgy: A) DOLOG: amelyre a bcs. elkövetése irányul, amin a bcs. megvalósul pl. közokirat hamisítás bcs. elkövetési tárgya a közokirat, lopás-idegen dolog B) SZEMÉLY: akire a bcs. elkövetése irányul, két kategória: 1. Passzív alany: büntető anyagi jogi fogalom, aki elszenvedte, akin elkövették a bcs-t (mindig fizikailag támadja a bcs.), olyan sértett, aki fizikailag is szenvedett valamit = valamely Sértett személynek konkrét fizikai mivoltát érintően – mintegy a testén – valósul meg a bcs. pl. kts 2. Sértett: büntető-eljárásjogi fogalom, az a személy (jogi is lehet), akinek jogát vagy jogos Passzív alany érdekét a bcs. sérti pl. csalás, rágalmazásnak sértettje van csak *A passzív alany mindig sértett, de a sértett nem mindig passzív alany III. ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS: - az elkövetési magatartás az általános törvényi tényállás tárgyi oldalának szükséges, objektív eleme - a tevésben v. mulasztásban megnyilvánuló emberi cselekmény, mgt., amit a törvényi tényállás megfogalmaz - azt az emberi mgt-t tekintjük, amelynek objektív hatásirányában következik be a jogtárgy sérelme, veszélyeztetése, ill. amelynek objektív hatásirányában jelentkezik a tv-i tényállásban megfogalmazott eredmény TEVÉS:  AKTÍV EMBERI MAGATARTÁS  az elkövető a saját aktivitásával, cselekvőségével juttatja a bűncselekmény befejezettségének irányába az ok- okozati folyamatot. E folyamat alakításában az elkövető tevőlegesen közreműködik.  A kauzális lánc a több mozzanatú bcs.ek vonatkozásában világosan kibontakozik.  Egy mozzanatú bcs.eknél e „folyamat” a büntetőjogilag értékelt mgt. 1 mozdulattal (szóban elkövethető immateriális bcs.eknél a kijelentéssel, a kifejezés használatával) történő tanúsítása. Az egy mozzanatú bcs.ek elkövetésekor is jól elkülöníthetők az okozati folyamat elemei MULASZTÁS:  NEM ÉRTELMEZHETŐ ÚGY, MINT TÉTLENSÉG, PASSZIVITÁS, „semmit tevés”  A büntetőjogi értelemben két alkotóeleme van: lehetséges cselekvés (ontológiai) – kötelességellenes (normatív összetevő) nem tevése (Ha bármelyik fogalmi összetevő hiányzik, mulasztásról nem beszélhetünk)  Tőle függetlenül zajló ok-okozati folyamatba nem avatkozik be, holott fennáll a közbeavatkozás, cselekvés jogi kötelessége és a tevés lehetősége is (a mulasztó olyat nem tesz meg, amit jogi kötelességénél fogva meg kellene tennie) 18 L. Léna (csak Calibri) 2024 Az elkövetési magatartás két konjunktív feltétele, összetevője: Büntetőjogi értelemben az elköv. mgt. kizárólag a mgt-nak a külvilágban megjelenő, más számára is érzékelhető, objektív összetevőjét értjük (köznapi szóhasználatban: szubjektív és objektív alkotóelemek ötvözetéből áll) Az így kialakított, szubjektív, alanyi elemektől megfosztott cselekményfogalom neve: redukált cselekményfogalom A büntetőjog az elkövetési magatartással szemben két konjunktív feltételt támaszt: 1. OBJEKTÍVE HATÓKÉPES Az a cselekmény, amely a társadalomban tényleges következményt idéz elő pl. ököllel arcul ütés, vagy ilyen következmény előidézésére alkalmas pl. teájába mérget öntenek, de a tea kiborul a szőnyegre  Amennyiben eredmény bcs. reked meg a kísérleti szakban, úgy a büntetendőség alapja éppenséggel a cselekmény következmények előidézésére való objektív alkalmassága.  A cselekmény objektív hatóképességének a hiánya az elkövető rosszhiszeműségének esetén sem eredményezi az adott törvényi tényállás kimerítését 2. A SZUBJEKTÍV AKARATLAGOSSÁG: Pusztán a cselekvés, mozdulat, mozgás „akarása”, mely akaratlagosság büntetőjogilag semleges pl. az agyunk ugyanazt a parancsot adja a kenyér felszeleteléséhez, mint valaki ujjainak levágásához  Az elmondottak alapján NEM tekinthető – az emberi tudat által vezérelt – szubjektív akaratlagos mozgásnak a fiziológiai módon kiváltható reflex mozgás, illetve az öntudatlan állapotban végzett mozgás  Az elmélet és a bírói gyakorlat a tudat által ellenőrzött automatikus mozgásokat, az ún. „automatizmusokat” szubjektív akaratlagos mozgásnak tekinti. E körbe az ember által megtanult, majd később automatikusan ismétlődő – tudat által felügyelt – mozgások tartoznak. Az automatizmusok különösen az egyes foglakozási ágak és a járművezetés során jutnak büntetőjogi jelentőséghez A törvényi tényállások csoportosítása az elkövetési magatartások szerint:  kizárólag tevéssel elkövethető bcs-k, pl. kényszerítés, lopás  kizárólag mulasztással elkövethető bcs-k, pl. segítségnyújtás elmulasztása, emberrablás feljelentésének elmulasztása  akár tevéssel, akár mulasztással elkövethető bcs-k (3 csoport): 1. a tv. alkotó kifejezetten utal úgy a tevéses, mint a mulasztásos elkövetési magatartásra, pl. magánlaksértés, csalás, 2. a tv. alkotó nem írja le kifejezetten a tevéses és a mulasztásos változatot, ehelyett az elkövetési magatartást olyan szóval jelöli, amely logikailag magában foglalja úgy a tevést, mint a mulasztást; azok a bcs-k sorolhatók ide, amelyek elkövetési magatartása valamely kötelesség, ill. szabály megszegésében áll, pl. közúti baleset okozása 3. a tv. alkotó egyáltalán nem is jelöli az elkövetési magatartást, ezek az ún. nyitott tényállású bcs-k, vagy szükségképpeni eredmény bcs-k, pl. emberölés, testi sértés, szemszab. megsértése. VEGYES MULASZTÁSOS BCS: ha a nyitott törvényi tényállású bcs.t nem tevéssel, hanem mulasztással követik el: -Akárcsak a kizárólag mulasztással elkövethető bcs.ek esetében, úgy a vegyes mulasztásos bcs.eknél is alapvető feltétel a mulasztás megállapítása szempontjából a cselekvési lehetőség mellett a jogszabályból eredő cselekvési kötelesség. -Amíg azonban a kizárólag mulasztással elkövethető bcs.ek esetében a cselekvési kötelesség magából a büntető jogszabályból ered (ld. segítségnyújtás elmulasztása), addig a vegyes mulasztásos bcs-knél a kötelesség jogi kritériumait nem a büjog, hanem más jogág jogszabályai tartalmazzák. Így a cselekvési kötelesség különösen:  polgári jogi szerződésből (betegellátás ellenszolgáltatásért),  családjogi kapcsolat tényéből (a szülő köteles gyermekét táplálni),  munkajogi rendelkezésből (a karbantartók kötelessége a gépek működtetésének olyan biztosítása, h rongálódás ne következzen be),  foglalkozási, hivatásbeli szabályból (az operáló sebész kötelessége az operáció befejezése) fakadhat. -Nem állapítható meg: ha az eredmény eleve elháríthatatlan (pl.: az anya áramütött gyermekéhez nem hív orvost, mellette marad, és az orvos sem menthette volna meg), vagy az eredmény elhárítására alkalmas cselekmény kifejtése az adott helyzetben lehetetlen. 19 L. Léna (csak Calibri) 2024  Az általános törvényi tényállás objektív elemei II. EREDMÉNY: tárgyi oldal, nem szükséges ismérv A törvényi tényállások egy részében a törvényalkotó eredményt is megfogalmaz. E bcs.eket eredmény (materiális) bcs.eknek nevezzük, szemben azokkal a tényállásokkal, amelyek nem tartalmaznak eredményt. Ez utóbbi bűncselekményeket alaki (immateriális) bűncselekményeknek nevezzük. Az eredmény alapvető dogmatikai jelentősége az, hogy a materiális bcs. csak az eredmény bekövetkezésével válik befejezetté, így ez okból az eredmény bizonyításra is szorul. 3 fogalmi elem (konjunktív):  a bűncselekmény elkövetési magatartásával okozati összefüggésben,  a külvilágban bekövetkező olyan változás, amelyet  a törvényi tényállás leír *vagy veszély, vagy sérelem szerepel eredményként / Eredmény két fajtája: SÉRTŐ EREDMÉNY / VESZÉLY *veszély és sérelem is szerepel eredményként (vagylagosan) pl. foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés SÉRTŐ EREDMÉNY: A külvilágban bekövetkező, jól felismerhető tényleges sérelmet jelöl, amelynek mértéke többnyire pontosan meghatározható Típusai:  biológiai típusú: természettudományos módszerrel mérhető pl. maradandó fogyatékosság megállapítása  vagyoni-gazdasági típusú: regisztrálása pénzügyi, kárbecslő, számszaki úton, egzakt módszerrel mérhető pl. a vagyoni hátrány, kár  társadalmi típusú: a bíró a társadalmi élettapasztalatból vont következtetés alapján dönt arról, hogy az adott bcs. elkövetése során bekövetkező külvilági változások mértéke eléri illetve meghaladja-e azt a szintet, hogy e változások társadalmi típusú sértő eredménykénti értékelésére sor kerülhet. pl. a jelentős érdeksérelem, súlyos hátrány, a közrend súlyos megzavarása VESZÉLY: Jogi tárgy veszélybe jutása az eredmény, a veszély fogalmilag a sérelem bekövetkezésének az objektív lehetősége Típusai:  közvetlen veszély: a sérelem bekövetkezésének nyombani lehetőségét jelenti, azaz helyzetre és személyre konkretizált, pl. közúti veszélyeztetés  absztrakt veszély: időben és térben pontosan nem mérhető veszélyhelyzet tartozik ide pl. vasúti közlekedés veszélyeztetése Az elkövetési magatartás eredmény szerinti csoportosítása:  kizárólag tevéssel elkövethető bűncselekmények: ∟ csak tevéssel elkövethető materiális delictum, pl. zsarolás (1) ∟ tiszta tevékenységi bcs. (immateriális) pl. lopás (1)  kizárólag mulasztással elkövethető bcs.: ∟ csak mulasztással elkövethető materiális deliktum pl. segítségnyújtás elmulasztása (2) ∟ tiszta mulasztásos bűncselekmény (immateriális) pl. segítségnyújtás elmulasztása (1), tart. köt. elmul. Eredmény bűncselekmények vonatkozásában vizsgáljuk:  eredmény az elkövetési magatartás tanúsítása következtében jött-e létre?  objektív kapcsolat: az elkövető cselekménye és a tényállásszerű eredmény között 20 L. Léna (csak Calibri) 2024 OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS: ÁTTÁ tárgyi oldalának nem szükséges ismérvei Az okozati összefüggést a büntetőjogban az eredmény bcsk vonatkozásában vizsgáljuk, méghozzá abban a tekintetben, hogy a törvényi tényállásban megfogalmazott eredmény az elkövetési magatartás tanúsítása következtében jött-e létre Egy-egy jelenség létrejöttéhez szükség van egy másik jelenségre, amely az előbbi jelenséget kiváltja  kiváltó jelenség: ok ok csak emberi magatartás lehet hiányzik az okozati összefüggés, ha az emberi mgt-t elhagyva az eredmény ugyanúgy bekövetkezett volna  kiváltott jelenség: okozat Lényeg: okozati összefüggés: az ok és az okozat között fennálló objektív kapcsolat  hiánya kizárja a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét  de a megléte önmagában még nem jelenti azt, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás lehetősége fennáll  jogszempontú elszigetelést végezve kell kiemelni a felelősség megállapítása szempontjából jelentős oksági tényezőket  objektív elkerülhetetlenség esetén tagadjuk a cselekmény okozatos jellegét (vagyis ha az emberi magatartást gondolatilag elhagyva az eseménysorból megállapítható, hogy az eredmény ugyanúgy bekövetkezett volna) AZ ELKÖVETÉS SZITUÁCIÓJÁHOZ TARTOZÓ TÉNYÁLLÁSI ELEMEK: Az elkövetés HELYE ÉS IDEJE: -nem került megfogalmazásra tényállási elemként valamennyi különös törvényi tényállásban -minden bcs.t szükségszerűen valamilyen helyen illetve időben követnek el. -e tény a bcs.ek nagyobb részénél közömbös, azonban néhány bcs. törvényi tényállásában a bcs. elkövetésének helye illetve ideje tényállási elemként szerepel pl. magánlaksértés éjjel 1. alapeset min. körl., 2. alapeset tényállási elem -az elkövetés helye és ideje egyaránt lehetnek:  az alaptényállás elemei - pl. háborús fosztogatás hadműveleti vagy megszállt területen  valamely bűncselekmény minősítő körülményei, - pl. a lopás közveszély színhelyén történő elkövetése MÓDJA: -úgyszintén nem tényállási eleme valamennyi különös törvényi tényállásnak. -minden bcs.t az elkövetők valamilyen módon követnek el, azonban a legtöbb bcs. esetében az elkövetés módja közömbös. -Egyes bcs.ek esetében a törvényalkotó tényállási elemmé teszi az elkövetés módját:  az alaptényállás elemei - pl. rablás élet vagy testi épség elleni fenyegetést alkalmazva történő elkövetése  valamely bűncselekmény minősítő körülményeként - pl. emberölés különös kegyetlenséggel történő elkövetése, garázdaság csoportosan ESZKÖZE: -csak olyan tárgy lehet, amely az elkövető testétől függetlenül létezik -jelentőség: ha az eszköz igénybevétele a cselekmény elkövetésének társadalomra veszélyességét fokozó körülmény (ilyenkor tulajdonít jelentőséget neki a tv.alkotó) -pl. rablás esetében a fegyveresen történő elkövetés (rablás minősített esete) pl. lopás hamis vagy lopott kulcs használatával 21 L. Léna (csak Calibri) 2024  ÁTTÁ szubjektív elemei: az alany, motívum és célzat A bűncselekmény alanya: ÁTTÁ szükséges szubjektív eleme Az a természetes személy, aki a bűncselekmény elkövetője.  Btk.: „Aki”  Elkövető lehet: TETTES / RÉSZES Az általános alannyá válás feltételei: 1. 14. ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTTE A BÜNTETENDŐ CSELEKMÉNY ELKÖVETÉSEKOR *vélelem: valószínűt tekintjük valóságnak [Fiatalkorú: bcs. elkövetésekor 12.-18. életév között fajtái: megdönthető/megdönthetetlen Főszabály: Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a 14. életévét nem töltötte be Kivételesen: a büntetendő cselekmény elkövetésekor a 12. életévét betöltött (cselekménye következményeinek szükséges belátással rendelkező, emberölés, testi sértés, hivatalos személy elleni-, közfeladatot ellátó személy/ személy támogatója elleni erőszak, terrorcselekmény, rablás, kifosztás minősített esetei) Felnőtt korú: bcs elkövetésekor 18. életévüket betöltők - nincs felső korhatár, büntetőjogi felelősségük teljes] 2. LEGALÁBB KORLÁTOZOTT BESZÁMÍTÁSI KÉPESSÉGGEL RENDELKEZIK [felismerési képesség + akarati képesség 12.-14. életév közötti beszámítási képesség megdönthető vélelem, megdöntése az ügyész feladata] 3. TERMÉSZETES SZEMÉLY Speciális alany:  Csak a tettes(ek)re vonatkozó megszorítás Vannak olyan bűncselekmények is, amelyek tettese csak olyan személy lehet, aki az általános alannyá válás feltételein túl megfelel egyéb ismérveknek. Az ilyen személyt speciális alanynak nevezzük. A speciális alanyiságot megállapító többlet ismérvek – pl. – a következők lehetnek: - állampolgárság (pl. hazaárulás Btk. 258. §) - állami szolgálat, hivatalos megbízatás (pl. hűtlenség (Btk. 259. §) - állás (pl. kényszervallatás Btk. 303. §) (katona) - állapot (pl. fogolyzendülés Btk. 284. §) pl. fogoly Btk.-ban jelölése: „Az a … aki” pl. a hivatali visszaélés tettesét a következőképpen jelöli a jogalkotó: „Az a hivatalos személy, aki...” „Aki” pl. katonai bűncselekményeknél pl. Szökés 434. § (1) Aki abból a célból … Motívum: ÁTTÁ alanyi oldal, nem szükséges elemei  belső hajtóerő, vágy, szükséglet, ami az elkövetőt cselekvésre készteti  értékelése megtörténhet akár az alapeseti tényállásban, akár minősítő körülményként Célzat: ÁTTÁ alanyi oldal, nem szükséges elemei  több mint a szándék, az elkövető által kedvezőnek tartott következmény, aminek elérése érdekében végrehajtja a bcst  egyben összefügg a motívummal (a cél képzete elhatározást kiváltó (motiváló) hatású)  célzatos bcs: a célzat értékelése már az alaptényállásban megtörténik  van olyan, hogy a célzat vmely bcs. minősítő körülményei között szerepel (bcs. megvalósulása nem függ az elkövető céljától) pl. Az emberölés az elkövető céljától függetlenül bcs. Az emberölés egyik minősített esete az aljas célból történő elkövetés azonban csak akkor állapítható meg, ha az elkövető ilyen irányú célzata bizonyítható  Abban az esetben, ha a törvényalkotó a motívumot és a célzatot nem teszi az adott bcs. tényállási elemévé, de az elkövetés során a bűnösséget érintő körülményként jelentkeznek, a bíróság e tényt a büntetés kiszabása során értékelheti. 22 L. Léna (csak Calibri) 2024  A jogi személy büntetőjogi felelőssége Sajátos büntetőjogi intézkedésként szabályozza a jogi személlyel szemben alkalmazható szankciót: 2001. évi CIV. tv. (a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről) (Jszbt.) (Hatály: EU csatl.) A) Jogi személy:  minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint  az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a Ptk. szerinti előtársaságokat is Btk. szerint a bűncselekmény „elkövetője”:  természetes személy lehet (neki van önálló büntetőjogi jogalanyisága)  jogi személy nem lehet! De bűncselekmény jogi személy működésének, tevékenységének keretei között is megvalósulhat A JOGI SZEMÉLY ANNAK A TERMÉSZETES SZEMÉLYNEK AZ ELJÁRÁSI HELYZETÉT OSZTJA, AKIRE TEKINTETTEL A JOGI SZEMÉLLYEL SZEMBEN AZ INTÉZKEDÉS SZÜKSÉGESSÉGE, LEHETŐSÉGE FELMERÜLT B) A jogi személlyel szembeni intézkedések feltételei a Jszbt. szerint: szándékos bűncselekmény elkövetése esetén akkor alkalmazhatók, ha a bcs. elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, v. a bcs-t a jogi személy felhasználásával követték el, és a bcst a jogi személy  vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el,  tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetve a felügyelőbizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. + Annak érdekében, hogy a jogi személy ne tudja elkerülni a felelősségre vonást, az előbbieken kívül akkor is alkalmazhatók a Jszbt. rendelkezései, ha a bcs.t kívülálló, vagyis olyan term. személy követi el, aki a jogi személynek sem alkalmazottja, sem pedig vezető tisztségviselője. (Az ilyen alkalmazás objektív feltétele, hogy a bcs. elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte. Szubjektív feltétele, hogy a jogi személy vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetőleg tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja a bcs. elkövetéséről tudott. ) C) A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedési nemek a Jszbt. szerint: 1. a jogi személy megszüntetése (csak önállóan alkalmazható) (legsúlyosabb intézkedés) 2. a jogi személy tevékenységének korlátozása (önállóan és pénzbírság mellett is alkalmazható); 3. pénzbírság kiszabása (önállóan és a tevékenység korlátozása mellett is alkalmazható). Szabályként: csak akkor alkalmazható a jogi személlyel szemben intézkedés, ha a bcs. term. személy elkövetőjével szemben büntetés kiszabására kerül sor, vagy, ha megrovásban részesítik, illetve próbára bocsátják, illetve elkobzást vagy vagyonelkobzást rendelnek el. Tehát a jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedés alkalmazásának feltétele, hogy (egy) term. személy bcs.t kövessen el, és e személy, valamint az általa elkövetett bcs. kapcsolatban álljon egy jogi személlyel. [Kivételesen akkor is alkalmazható a jogi személlyel szembeni intézkedés, ha a bcs. elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését eredményezte, de az elkövető a kóros elmeállapota miatt nem büntethető, vagy az elkövető halála miatt a büntetőeljárást megszüntették, illetve ha vele szemben a büntetőeljárást a bcs elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt felfüggesztették.] 1. A jogi személy megszüntetése: A jogi személlyel szemben alkalmazható legsúlyosabb intézkedés elrendelése vagy kötelező (ha a folytatott gazdasági tevékenység nem jogszerű), vagy a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik (ha a folytatott gazdasági tevékenység jogszerű). Az elrendelés feltételei az előbbiekhez képest: Akár folytat jogszerű gazdasági tevékenységet, akár nem folytat jogszerű gazd. tevékenységet és 23 L. Léna (csak Calibri) 2024 1. a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy 2. a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja. 2. A jogi személy tevékenységének korlátozása:  A jogi személy tovább működhet.  A Jszbt. azonban meghatározza azt a tevékenységi kört, melyben az eltiltás időtartama alatt a korlátozás akár valamennyi felsorolt tevékenység, akár egyes tevékenységek gyakorlására is kiterjedhet.  Az eltiltás időtartama, melyet években kell meghatározni, 1-től 3 évig terjedhet. 3. A jogi személlyel szemben alkalmazható pénzbírság: A jogi személlyel szemben alkalmazható legenyhébb intézkedés a pénzbírság. A pénzbírság alkalmazásának hatása kettős. - Egyrészt a pénzbírság alkalmazása biztosítja a bcs. elkövetésével szerzett előny jogi személytől való elvonásának lehetőségét. - Másrészt az intézkedés - a további jogsértések megelőzését az elrettentéssel is szolgáló - represszív jellegénél fogva, nem zárja ki vele egyidőben a vagyonelkobzás elrendelését is arra a bcs. elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra, amellyel adott esetben a gazdasági társaság jogellenesen gazdagodott. A pénzbírság alsó határa 650.000 forint A pénzbírság felső határa - igazodva az elért vagy elérni kívánt vagyoni előnyhöz - annak 3-szorosa lehet. Ha a jogi személy a pénzbírság megfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor azt az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szabályai szerint kell behajtani. 24 L. Léna (csak Calibri) 2024  A bűnösség fogalma Bűnösség fogalma: ÁTTÁ alanyi oldal, szükséges eleme törvényalkotó nem definiálja, de a szándékosságot és a gondatlanságot leírva meghatározza a bűnösség fajtáit - pszichológiailag: a beszámítási képességgel rendelkező ember akaratának meghatározott minőségét jelenti - büntetőjogilag: az elkövető tudata és társadalomra veszélyes cselekménye között, szándékosság vagy gondatlanság formájában megnyilvánuló, „aktuális” pszichikai viszony (az elkövetési magatartás kifejtésekor kell fennállnia) Bűnösség fajtái: 2 fajta: SZÁNDÉKOSSÁG / GONDATLANSÁG Tudattartalom (felismerés/ennek hiánya)  bűnös cselekedet (büntethetőségi akadály híján)  felelősségre vonás (mgt. következményeiért) Tudati oldal / állapot – tudattartalom jellemzői: FELISMERÉS FELISMERÉS HIÁNYA Értelmi oldal: rágondolásban kifejezésre jutó előrelátás Értelmi oldal: nincs bcs-hez fűződő aktuális pszichikai I) mgt. jellegére és tényleges következményeire való viszony rágondolás, ezeknek az előrelátása mgt. jellegére és lehetséges következményeire való  ehhez kapcsolódó érzelmi viszonyulás: rágondolás felróható hiánya (felismerhette volna), 1. kívánás (mgt. köv. kívánja) nem látja előre 2. belenyugvás (mgt. köv. nem kívánja -közömbös vele)  nem tud érzelmileg viszonyulni hozzá: II) mgt. jellegére és lehetséges következményeire való rágondolás, de ezeket nem fogadja el 4. előre nem látás  ehhez kapcsolódó érzelmi viszonyulás: 3. könnyelmű bizakodás (mgt. köv. elmaradásához) (értelmi, érzelmi összetevők hiánya) Szándékosság A Btk.-ban meghatározott szándékos elkövetés alapvetően különbözik a lélektani értelemben vett szándéktól: A lélektani szándék: A büntetőjogi értelemben szándékosság: nem hordozza a társadalom rosszalló értékítéletét magában hordozza a társadalom rosszalló értékítéletét magában foglalja a célt is nem követeli meg a célzatosságot beszámítási képességgel nem rendelkező személy legalább korlátozott beszámítási képességet kíván meg cselekményét is jellemezheti A bűnösség törvényalkotó által veszélyesebbnek értékelt fajtája a szándékosság 7.§ Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. A szándékosság két alakzat/formája: Egyenes / Eshetőleges szándék *minősítés szempontjából nincs különbség 25 L. Léna (csak Calibri) 2024 A SZÁNDÉKOSSÁGOT ÉRZELMI (AKARATI) ÉS ÉRTELMI (TUDATI) OLDALRA FELBONTVA VIZSGÁLJUK: 1) tudati oldalon: magatartás tényleges következményeinek az előrelátása (nincs különbség) tudati összetevő két alkotóeleme: tényszándék + jogellenességi szándék  tények tudata (tényszándék): adott, ha az elkövető „RÁGONDOL” – vagyis tudattartalma kiterjed – az általa kimerített különös törvényi tényállás objektív tényállás elemeire – min. az elköv. mgt.-ra és az eredményre  cselekmény társadalomra veszélyességének tudata (jogellenességi szándék): ekkor az elkövető tisztában van, „rágondol” cselekményének a társadalmi elvárásokkal ellenkező jellegére - tudja h bcs-t valósít(hat) meg 2) a különbségtétel alapja az érzelmi összetevőkben rejlik  kívánja/belenyugszik  EGYENES SZÁNDÉK (dolus directus)  súlyosabb ∟ érzelmi oldal: így követi el a bcs.-t, aki magatartásának következményeit kívánja, és ennek megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja ∟ célzatos bűncselekmények mindig ilyenek  ESHETŐLEGES SZÁNDÉK (dolus evantualis)  enyhébb ∟ érzelmi oldal: így követi el a bcs.-t, aki tudja, hogy magatartása következtében társadalomra veszélyes következmények is beállhatnak - ezeket nem kívánja -, de bekövetkeztükbe belenyugszik, elfogadja, velük szemben közömbös – előrelátható következményekbe belenyugszik Az elkövetőnek szándékos elkövetés esetén  ismerni kell a cselekménye végrehajtásához szükséges körülményeket és tényeket  tudnia kell, hogy a magatartása veszélyes a társadalomra  eredmény-bcs-knél tisztában kell lennie azzal, hogy magatartása alkalmas annak előidézésére  előre kell látnia a magatartása várható következményeit is Szándék intenzitása (erőssége):  fakadhat: elkövető pillanatnyi indulatából / hosszabb ideig tartó megfontolásból  főszabály: szándékosság fogalmát nem érinti a büntetés kiszabása során kaphat szerepet  kivételes esetben: szándék intenzitásának a minősítésében szerepe lehet pl. az emberölés enyhébben minősülő esete az erős felindulásban elkövetett emberölés Szándékos veszélyeztetési bcs.-k közös jellemzője: 1. Szándákos szabályszegés 2. Limitált veszélyeztetési szándék = körülhatárolt terjedelmű szándékosságot jelent (41. Bkv) - szándéka csak a veszély (mint eredmény) előidézésére terjedhet ki  veszélyhelyzet - a veszélyhelyzet előidézésen túli (sértő) eredményre (a minősített esetek körébe tartozó eredményre) kizárólag a gondatlansága terjedhet ki  tényleges sérelemre, káros eredményre csak gondatlanság - ha a veszélyhelyzet előidézésén túlmenő káros eredményre is kiterjed a szándéka, akkor magatartását a ténylegesen létrejött eredmény szerint kell minősíteni pl. közúti veszélyeztetés, foglalkozás körében elkövetett vesz. szándékos alapesete Enyhítő körülmények:  szándékosság eshetőleges volta - kivéve: ha az adott bűncs.-t az eredmény tekintetében gondatlanul is el lehet követni  ha az eredmény tekintetében csak gondatlanság állapítható meg - amikor az eredmény minősítő körülmény, és azt szándékosan és gondatlanságból is elő lehet idézni Súlyosbító körülmény:  kitartó szándékosság, előre megfontolt szándékosság 26 L. Léna (csak Calibri) 2024  Gondatlanság 8.§ Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A bűnösség törvényalkotó által enyhébbnek ítélt fajtája A gondatlanságnak két alakzat: Tudatos gondatlanság / Hanyag gondatlanság *minősítés szempontjából nincs különbség TUDATOS luxuria Előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában értelmi oldal: a magatartás lehetséges következményeinek az előre látása  ezeket értelmileg sem fogadja el, hanem azok valószínű elmaradásának a tudatában cselekszik érzelmi oldal: rágondol, könnyelműen bízik magatartása lehetséges következményeinek elmaradásában  e következményeket érzelmileg elutasítja - bizakodás: (bíróság mérlegel) ∟ alapos: kellő alap  nem tehető büntetőjogilag felelőssé ∟ könnyelmű: nem csupán szerencséjére alapozza azt a reményét, hogy a következmények elmaradnak, hanem valamilyen konkrét körülményben (tapasztalatában, képességeiben, ügyességében) bízik, s emiatt nem veszi komolyan a bekövetkezés lehetőségét ∟ alaptalan: legalább eshetőleges szándékkal elkövetett bcs. HANYAGOS negligentia Cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja hiányzik az érzelmi és az értelmi oldal is (nem látja előre a mgt. lehetséges köv.  nem tud érzelmileg viszonyulni) hiányzik az előrelátás  bűnösség: tőle elvárható figyelem vagy körültekintés elmulasztása DE! adottnak kell lennie az előre látás lehetőségének (bíróság értékeli) A tőle elvárhatóság: - objektív feltétele: objektív gondossági kötelesség (adott helyzetben mindenkit azonos módon terhel) szabályokhoz / mindennapi élettapasztalatokhoz igazodik elköv. konkrét mgt.-t össze kell vetni vele azonos társadalmi feladatokat ellátó személyek képzeletbeli gondolkodásával pl. villamosvezető elkövető – villamosvezetők ált. foglalkozási kötelességeit alapul véve független a cselekvő jóhiszeműségétől, társadalmi elvárásról van szó - szubjektív feltétele: gondossági kötelesség tanúsítására való képesség (adott elkövető) adottság, képzettség, egyénenként változhat pl. Gizi néninek gyenge a figyelmi képessége 27 L. Léna (csak Calibri) 2024  Vegyes bűnösség 1. szűkebb értelem: Alapeset (szándékos) – Minősített körülmény (gondatlan) főszabály: A minősítő körülményekre nézve csak akkor állapítható meg az elkövető felelőssége, ha a bűnössége e körülményeket – az alapesetre kiterjedő szándékosság mellett – legalább eshetőleges szándék formájában átfogja. kivétel: Btk 9. § ha a bűncselekmény minősítő körülménye az eredmény VEGYES BŰNÖSSÉG: ALAPESTI SZÁNDÉKOSSÁG  MINŐSÍTŐ EREDMÉNYRE KITERJEDŐ GONDATLANSÁG Felelősség az eredményért mint minősítő körülményért 9. § Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. A szándékos bűncselekmény minősített esete akkor is megállapítható, ha a minősítő eredmény tekintetében az elkövetőt csupán gondatlanság terheli Ilyen esetben a bcs. vegyes bűnöséggel valósul meg Minősített esetében eredményt tartalmazó bűncselekmények: is- is: szándékos bűnösséggel is - vegyes bűnösséggel is megvalósulható pl. életveszélyt okozó testi sértés kizárólag vegyes bűnösség: szándékon túli eredményű (praeterintentionalis): kizárólag vegyes bűnösséggel megvalósulható (az alapeseti szándékosság mellett a minősítő eredményre a szándékosság nem terjedhet ki) pl. halált okozó testi sértés 2. tágabb értelem: Csak az alapeseti tényálláson belül „keresek” Alapeseti tényállásnak egyes objektív tényállási elemeire az elkövető szándékossága, míg másokra a gondatlansága terjed ki  gondatlan bűnösséggel elkövetettnek minősül Ha az adott bcs-nek nincs gondatlan változata, akkor nem vonható büjogi felelősségre Pl. nem felel a Btk. 234. §-a szerinti közúti veszélyeztetés bűntette miatt az, akinek szándékossága a közúti közlekedési szabályok megszegését átfogja, de ezzel okozati összefüggésben kialakult közvetlen veszély tekintetében gondatlan a bűnössége Alapeseten belül „eltérő bűnösségű” tényállási elemek: is-is: Pl. a Btk. 235. § (1) közúti baleset gondatlan okozása  ha a közúti közlekedési szabályok megszegése szándékos, akkor vegyes bűnösség DE ha ez gondatlan, akkor nincs vegyes bűnösség kizárólag vegyes bűnösség: Pl. a Btk. 268. §. (5) bekezdésében írt gondatlanságból elkövetett hamis vád vétsége (elkövető téved a vád hamis voltában) 28 L. Léna (csak Calibri) 2024  [Áttekintés: büntethetőségi akadályok jogi természete] BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ VAGY KORLÁTOZÓ BÜNTETHETŐSÉGET BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE OKOK MEGSZÜNTETŐ OKOK VONÁS EGYÉB AKADÁLYAI Btk. 15. § Btk. 25.§ Btk. 30.§ Az elkövető büntethetőségét, illetve a A büntethetőséget A büntetőjogi felelősségre cselekmény büntetendőségét kizárja vagy megszünteti: vonást akadályozza: korlátozza:  gyermekkor  elkövető halála  magánindítvány  kóros elmeállapot beszámítás  elévülés  feljelentés hiánya  kényszer és fenyegetés  kegyelem  kívánat hiánya  tévedés (2 féle) bűnösség  tevékeny megbánás  jogos védelem  törvényben  végszükség meghatározott egyéb ok  jogszabály engedélye társ. vesz.  tv-ben meghatározott egyéb ok *egyéb/másodlagos akadály A bűncselekmény megvalósulásának 3 konjunktív feltétele (bcs. fogalmi elemei): Társadalomra veszélyesség – Bűnösség – Büntetendőség  bcs. megval. pozitív feltételei *objektív: nem büntetendő Mindhárom feltétel megléte esetén sem valósul meg azonban bűncselekmény, ha Büntethetőségi akadály forog fenn – bcs. megvalósulásának negatív feltétele *szubjektív: nem büntethető ∟ JELENTKEZÉSÜK KIZÁRJA VAGY KORLÁTOZZA AZ ELKÖVETŐ FELELŐSSÉGRE VONÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉT Büntethetőségi akadályok: A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ OKOK:  már a cselekmény megvalósításának pillanatában hiányzik a bcs. fogalmi ismérveinek valamelyike („csak látszólag meríti ki”)  nem is jön létre bűncselekmény, az elkövető cselekménye csak látszólag meríti ki vmely bcs. tv-i tényállását  ártatlan – felmentő ítélet / már bíróságra sem jut el (nincs erkölcsi rosszallás)  nincs jogkövetkezmény  csoportosítás Btk.:  beszámítást kizáró okok (gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer-fenyegetés)  bűnösséget kizáró okok (tévedés)  cselekmény társadalomra veszélyességet kizáró okok - btk-ban nevesített (általános – különös részben) - btk-ban nem nevesített, de jogszabály engedélye alapján - társadalomra veszélyességet kizáró egyéb okok (konvenciók, joggyakorlat) A BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OKOK:  a mgt. tanúsításakor létre jön a bűncselekmény, de később beálló ok, körülmény miatt  elesik a felelősségre vonás lehetősége, eredetileg létezett büntethetőséget utólag ezek az okok szüntetik meg  be. eljárás megszüntetése  megszüntető végzés  büntetőjogi jogkövetkezmény nincs A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS EGYÉB (MÁSODLAGOS) AKADÁLYAI:  eljárásjogi természetű körülmények: a büntetőeljárás megindítását, illetve lefolytatását akadályozó okok  nem a meglétük, hanem a hiányuk képez büntethetőségi akadályt  másodlagos akadály  a bűncselekmény megvalósult, utólag sem szűnt meg annak a büntethetősége, csak egy meghatározott körülmény jogilag akadályozza a felelősségre vonást  ha joghatályos nyilatkozat hiányzik vagy elkésett, nem indítható és nem folytath