Büntetőeljárás-jog 2 PDF

**[Büntetőeljárás-jog 2]** **[Adatszerző tevékenység]{.smallcaps} (Be. 261--270. §)** A törvény megkülönböztet adatkérést, feltételes adatkérést, adatgyűjtést és egyéb adatszerző tevékenységet. **Adatkérés (Be. 261. §)** A büntetőeljárásban a *bíróság*, az *ügyészség*, a *nyomozó hatóság*, illet...

**[Büntetőeljárás-jog 2]** **[Adatszerző tevékenység]{.smallcaps} (Be. 261--270. §)** A törvény megkülönböztet adatkérést, feltételes adatkérést, adatgyűjtést és egyéb adatszerző tevékenységet. **Adatkérés (Be. 261. §)** A büntetőeljárásban a *bíróság*, az *ügyészség*, a *nyomozó hatóság*, illetve -- törvényben meghatározott esetben -- az előkészítő eljárást folytató szerv bármely [szervtől], [jogi személytől], [jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől] adatszolgáltatást kérhet. Az adatkérés elrendelésére mind a *nyomozás során*, mind a *vádemelés utáni* időszakban mód van. A vádemelés után az ügyészség a bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása érdekében kérhet adatszolgáltatást. Az adatkérés keretében a büntetőeljárással összefüggésbe hozható, - a szervezet birtokában lévő adat továbbítása, - a szervezet birtokában lévő elektronikus adat vagy irat továbbítása, vagy - a szervezet által teljesíthető tájékoztatás adása kérhető. Az adatkérés állami vagy helyi önkormányzati nyilvántartásban kezelt adat továbbítására, illetve átvételére is irányulhat. Az adatkéréssel kapcsolatban a törvény a *nyomozó hatóság*, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervével (*NVSZ*), a rendőrség terrorizmust elhárító szervével (*TEK*) kapcsolatban [korlátozásokat] fogalmaz meg, amikor számukra kizárólag *[ügyészségi engedéllyel:]* - az elektronikus hírközlési szolgáltatótól; - a postai szolgáltatótól, illetve a postai közreműködői tevékenységet végző személytől vagy szervezettől; - a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan; - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben meghatározott egészségügyi és személyes adatot kezelő szervezettől, ilyen adatra vonatkozóan teszi lehetővé az adatszerzést. Az adatkérésre kérelem alapján adott engedély alapján van mód. Ha az engedély megadásához szükséges idő alatt bekövetkező késedelem az adatkéréssel elérni kívánt cél elérését jelentősen veszélyeztetné, engedély nélkül is kérhető az adatszolgáltatás. Az ügyészség engedélyének hiánya miatt az adatszolgáltatás nem tagadható meg. Ilyen esetben az ügyészség engedélyét utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha az ügyészség nem engedélyezi az adatkérést, az így beszerzett adatok bizonyítékként nem használhatók fel, azokat haladéktalanul törölni kell. Ha törvény lehetővé teszi, az adatszolgáltatást kérő szerv a nyilvántartásból vagy az adatállományból *közvetlen* hozzáféréssel veszi át a szükséges adatokat. Az adatkérés keretében teljesítendő adatszolgáltatásra *elektronikus úton* teljesítendő kérelem esetén **legalább 1, legfeljebb 30** **nap**, *egyéb úton* teljesítendő kérelem esetén **legalább 8 legfeljebb 30 nap** áll a megkeresett adatszolgáltató rendelkezésére. A megkeresett szervezet köteles a kérelemben foglaltakat a megállapított határidőn belül díjmentesen teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát haladéktalanul közölni. Ha az adatszolgáltató a kérelemben foglaltakat a megállapított határidőn belül nem teljesíti, annak teljesítését alaptalanul megtagadja, vagy titoktartási kötelezettségét megszegi, rendbírsággal sújtható, vagy a feltételek fennállása esetén a Be.-ben meghatározott kényszerintézkedés is elrendelhető. Ha az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelemben foglaltakat azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett szervezet birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresett szervezetet érintő további eljárási cselekmény nem végezhető. Ha az adatkérésről történő tájékoztatás veszélyeztetné a büntetőeljárás eredményességét, az adatszolgáltatást kérő szerv erre vonatkozó kifejezett rendelkezése alapján az adatkérés keretében megkeresett szervezet a kérelem tényéről és a kérelemben foglaltakról, valamint az annak során teljesített adattovábbítás tartalmáról másnak nem adhat tájékoztatást, és köteles biztosítani, hogy mindezek titokban maradjanak. **Feltételes adatkérés (Be. 266. §)** A feltételes adatkérésre akkor kerül sor, ha az *ügyészség*, illetve az *ügyészség engedélyével a nyomozó hatóság*, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve (*NVSZ*), valamint a rendőrség terrorizmust ellátó szerve (*TEK*) meghatározott feltétel bekövetkezése esetére állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati szervtől vagy köztestülettől adatszolgáltatást kér. A feltételes adatkérést **legfeljebb 3 hónap** időtartamra lehet kérni, amely **alkalmanként 3 hónapra meghosszabbítható**. A feltételes adatkérés **legfeljebb 1 évig** tarthat. A feltételes adatkérésre egyebekben az adatkérés végrehajtásának szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a feltételes adatkérés során a megjelölt feltétel bekövetkezése esetén az adatszolgáltatás haladéktalan teljesítését is lehet kérni. A feltételes adatkérésre vonatkozó [kérelemben] meg kell jelölni a\) az adatkérés e törvény szerinti feltételeit, célját, b\) az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges, az adatszolgáltatás tárgyának azonosítására szolgáló adatokat, így különösen az érintett személy, tárgy vagy szolgáltatás adatait, c\) a szolgáltatandó adatok körét, d\) a feltételes adatkérés időtartamát, e\) az adatszolgáltatás teljesítésének módját és határidejét, valamint f\) azt a feltételt, amelynek bekövetkezése esetén az adatszolgáltatást teljesíteni kell. **Adatgyűjtés (Be. 267. §)** Az adatgyűjtés célja a *bűncselekmény gyanújának a megállapítása*, illetve annak tisztázása, hogy *vannak-e bizonyítási eszközök* és ezek hol találhatók. Adatgyűjtést végezhet az *ügyészség*, a *nyomozó hatóság*, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve (*NVSZ*), valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve (*TEK*). Az adatgyűjtés során - az Ügyészégről szóló törvényben (a továbbiakban: Ütv.), a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Rtv.), illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: NAV-tv.) meghatározott nyilvántartásokból adatok gyűjthetők; - a nyilvánosságra hozatal céljából készített vagy jogszerűen nyilvánosságra hozott adatállományból, illetve forrásból adatok gyűjthetők; - bárkitől felvilágosítás kérhető; - kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvétel bemutatásával személy vagy tárgy kiválasztatása, illetve azonosítása kérhető; illetve - a bűncselekmény helyszínét meg lehet vizsgálni. Az adatgyűjtést végző hatóság tagja az adatgyűjtésről feljegyzést készít. (Az adatgyűjtésről készült feljegyzésbe foglalt közlés vallomásként akkor használható fel, ha azt az érintett terheltként vagy tanúként történő kihallgatása során fenntartja.) **Egyéb adatszerző tevékenység (Be. 268--270. §)** Az egyéb adatszerző tevékenység során a *bíróság*, az *ügyészség* és a *nyomozó hatóság* **körözést** rendelhet el. - Annak a dolognak a körözését, amely bizonyítási eszköz. - Amelyre vagyonelkobzás rendelhető el vagy elkobozható. - A tanú, vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy körözését. - Ha a személyazonossága ismeretlen, ismeretlen helyen tartózkodó tanú vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy körözését elérhetőségének megállapítása érdekében. - Holttestnek vagy holttestrésznek a körözését azok azonosítása érdekében, ha bizonyítási eszközként szolgálnak. A körözést meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt. A körözést akkor is meg kell szüntetni -- kivéve az ismeretlen személyazonosságú tanú vagy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy esetén -- ha az eljárást megszüntetik, illetve jogerősen befejezik. A körözés elrendelése, visszavonása vagy módosítása ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az egyéb adatszerző tevékenység során az *ügyészség*, a *nyomozó hatóság*, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve (*NVSZ*), valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve (*TEK*) a törvényben meghatározottak szerint - a bűnügyi és rendészeti **biometrikus adatok nyilvántartásából** adattovábbítást kérhet; - az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért és az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős szerv **arcképelemző tevékenységét** veheti igénybe; illetve - a *Schengeni Információs Rendszerben* rejtett ellenőrzésre irányuló **figyelmeztető jelzés** elhelyezését rendelheti el. A Be. az egyéb adatszerző tevékenységek között szabályozza a **szaktanácsadó** tevékenységét. Lehetővé teszi, hogy munkáját a vádemelés után az ügyészség bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása érdekében is igénybe vegye. A szaktanácsadó közreműködésének a tényét, a közreműködés módját és tartalmát az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben fel kell tüntetni. A szaktanácsadó a közreműködésével végzett eljárási cselekményre vonatkozóan tanúként hallgatható ki. **[Leplezett eszközök]{.smallcaps} (Be. 214--260. §)** **A leplezett eszközök alkalmazásának általános szabályai (Be. 214. §)** A bűnüldözési és a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés a Be.-n kívüli jogforrások alapján lehetséges és a hatályos törvények szerint folyik. Ilyen tevékenységet szabályoz az Rtv., NAV-tv., illetve az Ütv. A nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés szabályait a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) tartalmazza. - Az Rtv. alapján „büntetőeljárási" célú és rendészeti célú titkos információgyűjtés folytatható. A büntetőeljárási célú titkos információgyűjtés a Be. szabályai szerint a bűncselekmény felderítése, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, bizonyítékok megszerzése, illetve a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése érdekében folytatható. - A rendészeti célú titkos információgyűjtés célja a bűncselekmény elkövetésének megelőzése, megbízhatósági vizsgálat elvégzése, körözési eljárás, személyvédelem biztosítása, Védelmi Program, személybiztosítás, létesítményvédelem, EU nemzetközi rendőri együttműködés, technikai eszköz vagy adat elhelyezése, eltávolítása, fedett nyomozó, fedőintézmény védelme, titkosan együttműködő személy védelme, bevonása, ellenőrzése. - A nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés lehet külső engedélyhez kötött (bíró, igazságügyi miniszter) vagy nem kötött. Alkalmazására akkor kerülhet sor, „amennyiben a feladataik ellátásához szükséges információk beszerzése másként nem lehetséges". \[lásd Nbtv. 53. § (1)--(2) bekezdés\]. A titkos információgyűjtés célja: a nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi szervezett bűnözéssel kapcsolatos információk megszerzése, elemzése, értékelése, az alkotmányos rend védelme, személyek védelme, állam elleni bűncselekmények felderítése, a külföldi katonai titkosszolgálatoknak Magyarország szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető törekvéseinek és tevékenységének felderítése. A leplezett eszközök alkalmazása a törvényi definíció szerint olyan a **büntetőeljárás során végzett különleges tevékenység, amelyet az erre feljogosított szervek az érintett tudta nélkül végeznek** az előkészítő eljárás és a nyomozás során. Ez a tevékenység a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok, a levéltitok védelméhez fűződő jogok [korlátozásával] jár. A leplezett eszközök alkalmazására jogosult szervek a rájuk vonatkozó jogszabályokban meghatározott bűnüldözési feladataik végrehajtása céljából kizárólag a *Be.-ben meghatározott szabályok szerint* alkalmazhatnak leplezett eszközöket. Ez alól *[kivételt]* képeznek a nemzetbiztonság szolgálatok (*NBSZ*) és a rendőrség terrorizmust elhárító szerve (*TEK*), az ő tevékenységük szabályrendszere tehát kívül esik a Be. leplezett eszközökre vonatkozó szabályrendszerén. A leplezett eszközök alkalmazásánál érvényesül a szükségesség, arányosság és a célszerűség elve, ami azt jelenti, hogy leplezett eszközök csak abban az esetben alkalmazhatók, ha - megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ, illetve bizonyíték a büntetőeljárás céljának eléréséhez [elengedhetetlenül szükséges] és más módon nem szerezhető meg; - annak alkalmazása [nem jár] az azzal érintett, vagy más személy alapvető jogának az elérendő bűnüldözési célhoz képest [aránytalan korlátozásával]; - és annak alkalmazásával, bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve bizonyíték [megszerzése valószínűsíthető]. A leplezett eszköz alkalmazásáról *jegyzőkönyvet vagy feljegyzést* kell készíteni. A leplezett eszköz alkalmazására **feljogosított szerv** a leplezett eszköz alkalmazását *maga hajtja* végre, a *kijelölt rendőri szerv közreműködésével*, vagy ahhoz az Nbtv. által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt *nemzetbiztonsági szolgálatot* veszi igénybe. Ha az **ügyészség** alkalmazza a leplezett eszközöket, a végrehajtásban közreműködik *a nyomozó hatóság*, valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési feladatokat ellátó szerve (*NVSZ*), illetve az Rtv. szerint hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folytatott eljárásban a rendőrség terrorizmust elhárító szerve (*TEK*). A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv vezetője vagy az ügyészség a leplezett eszközök vagy egyes eszközök alkalmazását **megszünteti**, ha - nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény, ideértve azt is, ha az alkalmazás kiterjesztésének lenne helye, azonban az ehhez szükséges adatok nem állnak rendelkezésre; - nyilvánvaló, hogy az engedélyben meghatározott keretek között a leplezett eszköz alkalmazása nem végezhető tovább; - az engedélyben meghatározott célját elérte; - az engedélyben megállapított vagy meghosszabbított tartam lejárt; - az utólagos engedélyezés iránti indítványt a bíróság vagy az ügyészség elutasította; - a bíróság a Be. 242. § alapján az engedélyt visszavonta, vagy egyes leplezett eszközök alkalmazását megtiltotta; - az előkészítő eljárásban elrendelt alkalmazás alatt az előkészítő eljárás határideje lejárt, és a nyomozást nem rendelték el; vagy - az eljárást megszüntették, illetve a nyomozás határideje lejárt. Ha a leplezett eszközöket az engedélyező szervek szerint **csoportosítjuk**, léteznek - bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközök, - ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök, - bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök. **Bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközök (Be. 215. §)** Bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközök: - Egyes eszközök alkalmazását megszünteti **titkosan együttműködő személy** igénybevétele; - Leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagjának tevékenysége, aki az eljárás valódi céljának titokban tartásával a bűncselekményre vonatkozó **információkat gyűjthet**, ellenőrizhet (puhatolás); - Sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó **csapda** alkalmazása; - A sértett helyett **dublőr** **alkalmazása**, amelynek célja, hogy a bűncselekmény megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének felderítése és a bizonyítás érdekében a sértett vagy más személy életét és testi épségét megóvják. - Az erre feljogosított szerv titokban megfigyelést folytathat, a történtekről információkat gyűjthet, az észlelteket technikai eszközökkel rögzítheti (a továbbiakban: **rejtett figyelés**). - A feljogosított szerv a bűncselekmény megszakítása, elkövetőjének azonosítása, valamint a bizonyítás érdekében, az információ forrásának leplezésével a leplezett eszköz alkalmazásával érintett személlyel **valótlan vagy megtévesztő információt közölhet**. (Ilyen esetben titkosan együttműködő személy is igénybe vehető.) **Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök (Be. 216--230. §)** **Fizetési műveletek megfigyelése (Be. 216--218. §)** A fizetési műveletek megfigyelése során a leplezett eszközök alkalmazására jogosult szerv az ügyészség engedélyével elrendelheti, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott *pénzügyi szolgáltató* meghatározott időszakban, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pénzforg.tv.) szerinti **fizetési műveletekkel kapcsolatos adatokat rögzítsen** és **őrizzen meg**, illetve azokat az elrendelőnek **továbbítsa**. Fizetési művelet megfigyelésének tekinthető különösen - a Pénzforg.tv. szerinti fizetési számlával kapcsolatos *valamennyi* *fizetési művelet*; - meghatározott *feltételeknek megfelelő fizetési műveletekre* vonatkozó adatok rögzítése, illetve továbbítása. Az elrendelő a meghatározott adatok [továbbítását] haladéktalanul, vagy meghatározott határidő előírásával rendelheti el. A fizetési műveletek megfigyelésének az alkalmazása **legfeljebb 3 hónapra** rendelhető el, amely **1 alkalommal** az ügyészség engedélyével **legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható**. A fizetési műveletek megfigyelését elrendelő [határozatban] meg kell jelölni a\) az érintett fizetési számla azonosítására alkalmas adatokat, b\) a fizetési műveletek megfigyelésének a kezdő és befejező időpontját napban meghatározva, c\) a továbbítandó adatok pontos körét, d\) a feltétel meghatározását, ha az elrendelő meghatározott feltételhez köti az adatok rögzítését, illetve továbbítását, és e\) az adatok továbbításának módját és határidejét. A fizetési műveletek megfigyelése keretében az elrendelő előírhatja, hogy a szolgáltató meghatározott fizetési számlák vagy személyek közötti fizetési művelet vagy meghatározott feltételnek megfelelő fizetési művelet teljesítését **függessze** **fel**. **Legfeljebb 4 munkanapig** tarhat, amely **1 alkalommal** az ügyészség engedélyével **legfeljebb 3 munkanappal meghosszabbítható**. Az elrendelő megvizsgálja, hogy a felfüggesztett fizetési művelet bűncselekménnyel összefüggésbe hozható-e. A szolgáltató a fizetési műveletek megfigyelésének tényéről, az elrendelő határozatban foglaltakról, a teljesített adattovábbítás tartalmáról, valamint a fizetési művelet teljesítésének felfüggesztéséről másnak nem adhat tájékoztatást és köteles biztosítani, hogy mindezek titokban maradjanak. **A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése (Be. 219. §)** Ennek a leplezett eszköznek az alkalmazásánál a leplezett eszköz alkalmazására jogosult az ügyész engedélyével a **bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthet**, amelyben azt helyezi kilátásba, hogy vele szemben *büntetőeljárást nem indítanak*, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárást *megszüntetik*, feltéve, ha a bűncselekmény felderítésével és bizonyításával összefüggő **információkat és bizonyítékokat bocsát rendelkezésre**, és a megállapodással elérhető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési **érdek jelentősebb**, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek. [Nem köthető] megállapodás, ha az elkövetővel szemben olyan bűncselekmény miatt kell büntetőeljárást folytatni, amellyel más életét szándékosan kioltotta, vagy mellyel szándékosan maradandó fogyatékosságot, vagy súlyos egészségromlást okozott. A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezéséről szóló [megállapodásban] meg kell jelölni a\) a bűncselekmény elkövetőjének azonosítására alkalmas adatait, b\) annak a bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését és tényállásának rövid leírását, amely tekintetében a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülését kilátásába helyezik, c\) annak a bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését és tényállásának rövid leírását, amely tekintetében az elkövető az információk és bizonyítékok rendelkezésre bocsátását vállalja, és d\) az információk és a bizonyítékok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségvállalást, valamint ennek módját, illetve e\) ha ez a megállapodásnak részét képezi, a kár vagy a sérelemdíj megtérítésével kapcsolatos adatokat **Hozzájárulással alkalmazott megfigyelés (Be. 220. §)** A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés, mint leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv, az ügyészség engedélyével, a **sértett** [írásbeli] hozzájárulásával megfigyelést alkalmazhat uzsora-bűncselekmény, kapcsolati erőszak, illetve zaklatás miatt vagy olyan bűncselekmény miatt, amely fenyegetéssel valósul meg. A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével, a **felhívás, vagy a rábírni törekvés címzettjének** [írásbeli] hozzájárulásával megfigyelést alkalmazhat a bűncselekmény elkövetésére való felhívás esetén, ha a Btk. a bűncselekmény előkészületét büntetni rendeli, vagy valamely cselekmény elkövetésére való felhívás bűncselekménynek minősül, illetve amennyiben a cselekményre való rábírni törekvés bűncselekménynek minősül. Az általa használt lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen -- a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével -- illetve az általa használt járművön -- a közösségi közlekedési eszköz kivételével -- történteket technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, az ehhez szükséges technikai eszközt ezeken a helyeken elhelyezheti. Az által használt elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében, elektronikus hírközlő hálózaton vagy eszközön, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációt megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, továbbá a kommunikációt lebonyolítók személyes adatait megismerheti. A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés **legfeljebb 45 napra** engedélyezhető. A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés alkalmazásáról szóló [döntésben] meg kell jelölni a\) az meghatározott személy azonosítására alkalmas adatokat, b\) az alkalmazás kezdő és befejező időpontját napban meghatározva, c\) az ügy tárgyát képező bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint tényállásának rövid leírását, és d\) a leplezett eszköz alkalmazása helyének, illetve a megfigyelni kívánt eszköz vagy szolgáltatás egyértelmű azonosítására alkalmas adatokat. **Álvásárlás (Be. 221. §)** Az ügyészség engedélyével: - A bűncselekménnyel feltehetően összefüggésbe hozható dolog vagy annak mintája megszerzésére, vagy szolgáltatás igénybevételére, az eladó bizalmának erősítése céljából a bűncselekményre vonatkozó tárgyi bizonyítási eszközt eredményező dolog megszerzésére, vagy szolgáltatás igénybevételére (mintavásárlás). - A bűncselekmény elkövetőjének elfogása, illetve tárgyi bizonyítási eszköz biztosítása érdekében dolog megszerzésére, vagy szolgáltatás igénybevételére irányuló színlelt megállapodás köthető és teljesíthető (bizalmi vásárlás). Fedett nyomozó vagy titkosan együtt működő személy vehető igénybe. **Fedett nyomozó alkalmazása (Be. 222--225. §)** A fedett nyomozó a szervhez tartozását, kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében foglalkoztatott tagja. Fedett nyomozó - bűnszervezetbe történő beépülés; - terrorista csoportba vagy terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltató vagy gyűjtő, továbbá terrorcselekmény elkövetését vagy terrorista csoport tevékenységét anyagi eszközök nyújtásával vagy egyéb módon támogató szervezetbe történő beépülés; - álvásárlás; - rejtett figyelés végrehajtása; - a Be. 215. § (7) bekezdése alapján a megtévesztő információ továbbítása, vagy a bűncselekménnyel összefüggő információk és bizonyítékok megszerzése érdekében alkalmazható. A fedett nyomozó az igénybevétel céljának eléréséhez szükséges időtartamra, **legfeljebb 6 hónapra** alkalmazható. Ha az elrendelés feltételei továbbra is fennállnak, a fedett nyomozó alkalmazása az ügyészség engedélyével, **alkalmanként legfeljebb 6 hónappal** ismételten **meghosszabbítható**. A fedett nyomozó alkalmazásáról szóló [döntésben] meg kell jelölni a\) a fedett nyomozó alkalmazásának a meghatározott célját, b\) az alkalmazás kezdő és befejező időpontját napban meghatározva, c\) az ügy tárgyát képező bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint tényállásának rövid leírását, és d\) a bűncselekmény pontos megjelölését, ha a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességéhez előreláthatóan szükséges. Ha a fedett nyomozó alkalmazása során felmerül, hogy az alkalmazásának eredményessége érdekében olyan tevékenység végzése szükséges, amely bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköznek minősül, és az engedély a leplezett eszköz alkalmazása előtt nem szerezhető be, a fedett nyomozó a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz engedély nélküli alkalmazását megkezdheti. Ebben az esetben a bíróság vagy az ügyészség engedélyét utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha a bíróság vagy az ügyészség az utólagos engedélyezés iránti indítványt elutasítja, az engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem használható fel, és az így beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell. A fedett nyomozó előfordul, hogy eredményes munkát akkor végezhet, ha maga is részt vesz a bűnözői csoport tevékenységében, amihez szükségszerűen hozzá tartozik a bűncselekmény(ek) elkövetése. - Ha [előrelátható], hogy a fedett nyomozó alkalmazásának eredményessége érdekében valamely bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés elkövetése szükséges, azt a fedett nyomozó alkalmazásáról szóló [döntésben meg kell jelölni]. - A fedett nyomozó [nem követhet el] más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekményt. - A fedett nyomozó mást bűncselekmény elkövetésére [nem bírhat rá], és [nem terelheti] az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett. (Az álvásárlás önmagában nem minősül rábírásnak.) Nem büntethető a fedett nyomozó az alkalmazása során elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha annak elkövetése - a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességéhez, az alkalmazással elérni kívánt bűnüldözési célhoz szükséges, és az alkalmazással elérni kívánt bűnüldözési érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek; - a fedett nyomozó biztonságának biztosítása, lelepleződésének megakadályozása érdekében szükséges, és a fedett nyomozó biztonságával, lelepleződésének megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek; illetve - más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek. A foglalkoztató szerv védelem, nyomon követés, biztosítás érdekében folytathat titkos információgyűjtést. **Fedőokirat, fedőintézmény és fedőadat felhasználása (Be. 227. §)** A leplezett eszközök alkalmazása során az ügyész engedélyével az arra feljogosított szerv a bűncselekmény felderítés, illetve a bizonyítás érdekében valótlan adatokat, tényt, nyilatkozatot tartalmazó okiratot, közokiratot készíthet vagy használhat fel (ez minden más esetben magán- vagy közokirat-hamisítás), vagy a fedőintézményekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával szervezetet hozhat létre, vagy tarthat fenn. Mindezek érdekben a közhiteles nyilvántartásokba valótlan adatokat (fedőadat) jegyeztethet be. A közokiratot meg kell semmisíteni, illetve a közhiteles nyilvántartásokból törölni kell, ha arra a büntetőeljárás szempontjából nincs szükség. **Az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának közös eljárási szabályai (Be. 228--230. §)** A leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv vezetője az ügyészségnek részletes indítványt terjeszt elő (vagy felettes ügyészségnek), amelynek érkezésétől számított **72 órán** belül az ügyészség dönt a leplezett eszköz alkalmazásáról. Az [indítványozás] során meg kell jelölni, illetve meg kell küldeni a\) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv megnevezését, az előkészítő eljárás, illetve a nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát, b\) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, valamint tényállásának rövid leírását, és a bűncselekmény gyanúját megalapozó vagy az annak lehetőségére utaló adatokat, c\) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó valamennyi adatot, d\) az alkalmazni kívánt leplezett eszköz megnevezését, illetve az alkalmazás engedélyezéséhez szükséges adatokat, és e\) az ügyészi engedély alapjául szolgáló döntést. Ha az engedélyezés olyan *késedelemmel* járna, amely jelentősen veszélyeztetné a leplezett eszköz alkalmazásával elérni kívánt célt, a leplezett eszköz alkalmazására felhatalmazott szerv vezetője az [ügyészség döntéséig] megkezdheti a leplezett eszköz alkalmazását. Ilyen esetben a leplezett eszköz alkalmazására felhatalmazott szerv vezetője az alkalmazás [megkezdésétől számított] **72 órán** belül indítványt tesz az ügyészségnek (felettes ügyészségnek) az alkalmazás utólagos engedélyezése érdekében. Az ügyészség az indítványról az [alkalmazás megkezdéséről hozott döntéstől számított] **120 órán** belül dönt: utólag engedélyezi vagy elutasítja az indítványt. Ha elutasítja, a leplezett eszköz alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem használható fel. Az így beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell. **Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök (Be. 231--260. §)** A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök természetüknél fogva beavatkoznak, sértik a magánélethez, a lakás sérthetetlenségéhez és az információs önrendelkezéshez való jogot, de ez a sérelem szükséges a bűncselekmény, az elkövető felderítéséhez, a bizonyítási eszközök beszerzéséhez. A nyomozás során bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz azzal szemben alkalmazható, aki - A bűncselekmény elkövetésével a büntetőeljárás adatai alapján gyanúsítható, vagy - Az ügyben gyanúsított. - Ha megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekménnyel gyanúsítható személyekkel, vagy a gyanúsítottal közvetlenül vagy közvetve bűnös kapcsolatot tart. - A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának az sem akadálya, ha az kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint, ami azt jelenti, hogy a fent említetteken kívül bárkivel szemben, aki látszólag összefüggésbe hozható a bűncselekménnyel, a gyanúsítottal, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel leplezett eszköz alkalmazható. Nem alkalmazható bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz - védővel szemben; - a titoktartás körébe tartozó adatok megismerése céljából azzal a hivatásánál, foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles személlyel szemben, aki nem hallgatható ki (az egyházi személy és a vallási tevékenységet folytató szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen folytató tagja, arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn), vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja (aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva -- a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve -- titoktartásra köteles, a tanúvallomást megtagadhatja, ha a titoktartási kötelezettségét megsértené); - a minősített adat megismerése céljából azzal szemben, akit (minősített adatról az, aki a titoktartás alól nem kapott felmentést) nem lehet kihallgatni; - a média tartalomszolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének megismerése céljából azzal szemben, aki a tanúvallomást a megtagadhatná.  A bírói engedéllyel alkalmazható leplezett eszközök a [következők]: - információs rendszer titkos megfigyelése, - titkos kutatás, - hely titkos megfigyelése, - küldemény titkos megfigyelése, - lehallgatás. A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök csak [meghatározott bűncselekmények esetén alkalmazhatók], melyek a következők: - az 5 évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény esetén alkalmazhatók; - a 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett következő bűncselekmények esetén is alkalmazhatók: 1. az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény; 2. a kábítószer-prekurzorral visszaélés, az egészségügyi termék hamisítása; 3. a szexuális visszaélés, a kerítés, a prostitúció elősegítése, a kitartottság, a gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekpornográfia; 4. a környezetkárosítás, a természetkárosítás, az orvvadászat, a tiltott állatviadal szervezése, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése; 5. a zártörés kivételével az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények; 6. a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása kivételével a korrupciós bűncselekmények; 7. a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény, a harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása, a tiltott szerencsejáték szervezése; 8. a bennfentes kereskedelem és a tiltott piacbefolyásolás. - A szándékosan elkövetett minősített adattal visszaélés, a hivatali visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, a jogosulatlan pénzügyi tevékenység és a piramisjáték szervezése esetén is alkalmazhatók. - Ha a Btk. a bűncselekmény előkészületét büntetni rendeli, a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök az előbb felsorolt bűncselekmények előkészülete miatt indult büntetőeljárásban is alkalmazhatók. **A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezése (Be. 235--237. §)** A bírói engedély alapján alkalmazható leplezett eszközök engedélyezéséhez a bírósághoz (nyomozási bíróhoz) előterjesztett ügyészi indítvány szükséges. A bíróság az [indítvány benyújtásától számított] **72 órán** belül dönt. A bíróság az indítvány alapján az engedélyt megadja, részben adja meg vagy elutasítja. (A leplezett eszközök a bírói engedélye alapján az abban meghatározott keretek között alkalmazhatók. A bíróság az engedélyben meghatározza, hogy az érintett személlyel szemben mely bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazható.) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása **legfeljebb 90 napra** engedélyezhető. **Utólagos engedélyezés (Be. 238. §)** Ha a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának engedélyezése vagy az alkalmazás kiterjesztésének az engedélyezése olyan *késedelemmel* járna, amely a leplezett eszköz alkalmazásával elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség elrendelheti a titkos kutatást, illetve a **bíróság döntéséig**, de **legfeljebb 120 órára** elrendelheti a leplezett eszköz alkalmazását. A leplezett eszköz elrendelt alkalmazása esetén az ügyészség az [elrendelést követő] **72 órán** belül indítványt tesz a bíróságnak az utólagos engedélyezés érdekében. A bíróság az ügyészség indítványáról az [elrendeléstől számított] **120 órán** belül dönt. A bíróság az indítványt [elutasítja], ha - az indítvány elkésett, vagy - az engedély az alkalmazás történő elrendelése előtt is beszerezhető lett volna. Ha a bíróság a leplezett eszközök vagy az indítványban megjelölt egyes eszközök alkalmazásának utólagos engedélyezése iránti indítványt elutasítja, a nem engedélyezett leplezett eszköz alkalmazásának eredménye bizonyítékként nem használható fel, és az így beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell. **Az alkalmazás tartama, meghosszabbítása és kiterjesztése (Be. 239--241. §)** A bíróság az engedélyt alkalmanként **legfeljebb 90 napra meghosszabbíthatja**. A hosszabbításokkal együtt a leplezett eszközök engedélyezésének **leghosszabb tartama összesen 360 nap**. A leplezett eszközök alkalmazásának meghosszabbítására az ügyészség az alkalmazás engedélyezett tartamának l[ejárta előtt] **legkésőbb 5 nappal** tesz indítványt. Az indítványról a bíróság a [benyújtásától számított] **72 órán** belül dönt. **Az engedély visszavonása és a leplezett eszköz alkalmazásának a megtiltása (Be. 242. §)** A bíróság felhívására a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv köteles a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása során megszerzett, a felhívás időpontjáig a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv rendelkezésére álló adatokat **8 napon belül** [bemutatni]. Az engedélyt [visszavonhatja], engedélyét további leplezett eszközre [kiterjesztheti], a már engedélyezett leplezett eszköz további alkalmazását [megtilthatja]. A bíróság a leplezett eszközök alkalmazásának engedélyét [visszavonja], ha - a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az adatokat a meghatározott határidőn belül nem mutatja be, - az engedély kereteit túllépték, vagy - meghatározott rendelkezés megsértésével alkalmazták. Ha a bíróság a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó engedélyét visszavonja az alkalmazás során, valamely leplezett eszköz alkalmazását megtiltja, a megtiltott leplezett eszközzel megszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell. **A leplezett eszközök alkalmazása során megszerzett adatokra vonatkozó szabályok, a megszerzett adatok törlése, bizalmassága, a keletkezett ügyiratok kezelése (Be. 246--251. §)** A leplezett eszközök alkalmazásával megszerzett adatokat [törölni kell], ha az adat az alkalmazás céljával nem hozható összefüggésbe; olyan személyes adat, amelyre a büntetőeljárás céljából nincs szükség; illetve bizonyítékként nem lehet felhasználni. Az adatokat a leplezett eszköz alkalmazásának megszűnésétől számított **30 napon** belül kell törölni. A megszerzett adatok bizalmas adatok, ezért gondoskodni kell arról, hogy az intézkedések és keletkezett adatok *illetéktelen személy számára ne váljanak hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.* Ezért az alkalmazásra feljogosított szerv, az ügyészség és a bíróság a felelős. Amennyiben erre szükség van, és a feltételek fennállnak, a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv, ügyészség, bíróság az adatokat a minősített adatokra vonatkozó törvényben meghatározott szabályok szerint minősítéssel védhetik. Az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában a leplezett eszközök alkalmazásának befejezéséig az alkalmazás során keletkezett bizonyítási eszközök, különösen a technikai eszközzel rögzített adatok és a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó engedély nem képezik az eljárás ügyiratainak részét. A már felsorolt bizonyítási eszközöket, illetve iratokat az alkalmazás befejezéséig kizárólag - a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv azon tagja, - az az ügyész, ügyészségi vezető, illetve - az a bíró, bírósági vezető ismerheti meg, aki a leplezett eszköz alkalmazásával összefüggésben eljár. **A leplezett eszközök alkalmazásának eredménye (Be. 252--255. §)** A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök felhasználásával beszerzett bizonyítékok felhasználásánál fő szabályként érvényesül a célhozkötöttség elve. Ez azt jelenti, hogy ezek a bizonyítékok -- meghatározott kivétellel -- **annak a bűncselekménynek a bizonyítására és azzal a személlyel szemben használható fel, amely miatt és akivel szemben a bíróság engedélyezte.** A törvény ezt a szabályt [kiterjeszti] az összes a büntetőeljárásban szereplő elkövetőre, még akkor is, ha ellenük nem alkalmaztak leplezett eszközöket, illetve olyan bűncselekményekre is, amelyek a leplezett eszközök alkalmazását engedélyező bírói határozatban nem jelöltek meg. A Be. ezt csak abban az esetben engedélyezi, ha a leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követő **30 napon** belül az engedélyben meg nem jelölt személy ellen, illetve bűncselekmény miatt előkészítő eljárást indít vagy nyomozást rendel el. A Be. azonban nem minden bűncselekmény tekintetében engedélyezi a leplezett eszközök alkalmazása eredményének felhasználását. Ezeket a legsúlyosabb bűncselekmények körére korlátozza. Ezek más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmények, az emberrablás, az ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, a Btk. XXIV. Fejezete szerinti állam elleni bűncselekmény; a terrorcselekmény; a terrorizmus finanszírozása; vagy a szándékosan elkövetett közveszély okozása. Ezen bűncselekmények esetén is *csak abban az esetben*, ha - az eszköz alkalmazásának e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak; - a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a büntetőeljárásban [felhasználni kívánt adat megszerzését követően] **8 napon** belül az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában az előkészítő eljárás vagy a nyomozás megindításáról rendelkezik, illetve azt kezdeményezi; és - a bíróság engedélyezi az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a leplezett eszköz alkalmazása eredményének a felhasználását. A leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv az előkészítő eljárás vagy a nyomozás [megindítását követő] **3 munkanapon belül** kezdeményezi az *ügyészségnél* a leplezett eszköz felhasználása során keletkezett eredmény felhasználásának az *engedélyezését*. Az ügyészség a [kezdeményezéstől számított] **72 órán** belül indítványozza a *bíróságnál* a leplezett eszköz felhasználása során keletkezett eredmény *felhasználását*. **A titkos információgyűjtés és a büntetőeljárás kapcsolata (Be. 256--260. §)** Ha az előkészítő eljárás vagy a nyomozás megindítása előtt rendészeti célú titkos információgyűjtés folyt, az előkészítő eljárás vagy nyomozás megindítását követően ezekre az eszközökre a leplezett eszközökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3 munkanapon belül dönt az elindításról és a felhasználásról.) [**[Az előkészítő eljárás]{.smallcaps} (Be. 339--347. §)**](https://mersz.hu/dokumentum/YOV1780__321/#YOV1780_319) Az előkészítő eljárás természetét tekintve leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv által folytatható eljárás, illetve nyílt eszközökkel is folytatható adatszerzés. Ezeket a tevékenységeket a *nyomozó hatóság*, illetve az *ügyészség* végzi. Mellettük a hatáskörükbe tartozó bűncselekmények esetén a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve (*NVSZ*), valamint a rendőrség terrorizmust ellátó szerve (*TEK*) is folytathat előkészítő eljárást. Az előkészítő eljárás [célja] a bűncselekmény gyanújának a megállapítása. [Elrendelése]: - A nyomozó hatóság **hivatalból** tudomására jutott. -- 5 munkanap. - A **feljelentés elutasítását** **követően** a feljelentésben foglalt. -- Nyomban. - Az Ütv., az Rtv., a NAV-tv. vagy az Nbtv. alapján végzett **titkos információgyűjtést** **követően** a titkos információgyűjtést folytató szerv kezdeményezésében foglalt információk alapján vagy adatszerzés alapján. -- 3 munkanapon belül dönt. Az eljárás során bírói engedélyhez kötött, illetve bírói engedélyhez nem kötött leplezett eszközök vehetők igénybe, illetve az eljáró szervek a törvényben meghatározott korlátok között adatszerző tevékenységet folytathatnak. A korlátok a következők: az eljáró szerv nem rendelhet el körözést, és adatokat a törvényben meghatározott szervezetektől kérhet. Az előkészítő eljárás során a bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében leplezett eszközök olyan személyekkel szemben alkalmazhatók, akik *gyanúsítottként* szóba jöhetnek, akiről megalapozottan feltehető, hogy bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel *közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot* tart. A bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személy *hozzátartozójával* szemben leplezett eszközöket az elkövetőként szóba jöhető személy hollétének, elérhetőségének megismerése céljából lehet alkalmazni. A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának nem akadálya, ha az *kívülálló személyt* elkerülhetetlenül érint. Az előkészítő eljárást az arra feljogosított szervek **önállóan** folytatják, azzal a korlátozással, hogy a nyomozó hatóság és a speciális szervek az előkészítő eljárás szükségességét megalapozó adatokról, az alkalmazni kívánt leplezett eszközökről és a tervezett eljárási cselekményekről az előkészítő [eljárás elrendelését követő] **24 órán** belül **tájékoztatják** az *ügyészséget*. Ezen túlmenően a beszerzett adatokról az elrendelést követően kéthavonta tájékoztatják az ügyészséget, illetve az ügyészség kérésére az előkészítő eljárás során keletkezett ügyiratokat is bemutatják. Az előkészítő eljárás határidőhöz kötött, mely attól függ, hogy milyen bűncselekmény miatt van szükség az előkészítő eljárásra. Ha olyan bűncselekmény gyanújának megállapítása az eljárás tárgya, amelyek miatt [leplezett eszközök alkalmazásának is helye van], a határidő az előkészítő eljárás elrendelésétől számított **legfeljebb 9 hónap**, [egyéb] esetben **legfeljebb 6 hónap**. Ha az előkészítő eljárást az ügyészség folytatja, - az ügyészség bármely nyomozó hatóságot annak illetékességi területén eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatja, illetve a nyomozó hatóság tagja a legfőbb ügyész kezdeményezésére a nyomozó hatóság országos parancsnoka egyetértésével az előkészítő eljárás során határozott időtartamra igénybe vehető; - felkérésére az eljárási cselekmény elvégzésében közreműködik Az előkészítő eljárást mi [fejezi be]? - A megszüntetése. - A nyomozás elrendelése. Az előkészítő eljárást az ügyészség vagy az előkészítő eljárást folytató szerv [megszünteti], ha - az előkészítő eljárás során beszerzett adatok alapján a bűncselekmény gyanúja nem áll fenn, - az előkészítő eljárás folytatásától nem várható eredmény, vagy - az előkészítő eljárás határideje lejárt. **[A nyomozás]{.smallcaps} (Be. 348-357. §)** A büntetőeljárás a nyomozással kezdődik. (Ha e tv. máshogy nem rendelkezik.) A nyomozás két részre tagolódik: a [felderítésre] és a [vizsgálatra]. - A felderítés célja a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékben a bűncselekmény és az elkövető felderítése, az ezt megalapozó tények, adatok összegyűjtése, a bizonyítási eszközök összegyűjtése és biztosítása. - A vizsgálaté a bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható személy büntetőjogi felelősségének vizsgálata, a vádemelés megalapozása, amelynek része a bizonyítási eszközök és bizonyítékok beszerzése, rendszerezése, az ügyirat összeállítása, ez alapján a vádemelés, illetve egyéb ügyészi intézkedések megtétele vagy az eljárás megszüntetése. A nyomozást az eljárás *megszüntetése* vagy a *vádemelés* fejezi be. **Az ügyészségi nyomozás (Be. 349. §)** Az ügyészségi nyomozás részletes szabályait a 12/2018. (VI. 29.) LÜ utasítás szabályozza. Az ügyészségi nyomozás során az ügyészség a nyomozó hatóságot eljárási cselekmény elvégzésére *utasíthatja*, vagy egyes tagjai *közreműködését igénybe veheti*. Ezen túlmenően a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének (NVSZ), valamint a terrorizmust elhárító szervének (TEK) *közreműködése* az ügyész felkérésére igénybe vehető. Ez utóbbi szerv csak akkor, ha a nyomozás tárgya az Rtv. 7/E. §-ában meghatározott bűncselekmény. **A nyomozás határideje (Be. 351. §)** A lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni a nyomozást. A felderítés során a nyomozás elrendelésétől számított 6 hónap elteltével az ügyiratot bemutatja az ügyészségnek és egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról. Ezt követően a nyomozó hatóság, ha nem tér át a vizsgálati szakra, a felderítés során 6 havonta beszámolót küld az ügyészségnek. A vizsgálat esetében azonban a megalapozott gyanú közlésétől, a [gyanúsított kihallgatásától] számított **2 év** áll a nyomozó hatóság rendelkezésére a vizsgálat befejezésére. Ezt az ügyészség **legfeljebb 6 hónappal, 1 alkalommal meghosszabbíthatja**. **Az ügyiratok megismerése (Be. 352. §)** A Be. ügyiratok megismerése kapcsán leszögezi, hogy a nyomozás során az ügyiratok megismerése teljes lehet, azonban ezt a bíróság az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a nyomozás befejezéséig, az eljárás érdekeire figyelemmel -- a törvény eltérő rendelkezése hiányában -- korlátozhatja. A nyomozás érdekeire hivatkozással sem lehet megtagadni az ügyiratok megismerését az olyan eljárási cselekményekről készült ügyiratok tekintetében, amelyen az indítványozó jelen volt, vagy e törvény rendelkezése szerint jelen lehetett, valamint a szakvélemény esetén. A nyomozás tekintetében az ügyiratok teljes megismerését a [vádirat benyújtását megelőző] **legalább 1 hónappal** megelőzően biztosítani kell, hogy a vádlott, illetve védője megtehesse észrevételeit, indítványait. **A bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzése (Be. 353-354. §)** A büntetőeljárás nyomozási szakaszának részévé teszi a vagyonvisszaszerzést. A vagyon-visszaszerzési eljárás azonban nem hivatalból, hanem megkeresésre folyó eljárás. A megkereső szerv lehet a nyomozó hatóság, az ügyészség. A vagyonvisszaszerzésért felelős szerv jelenleg a KR-NNI vagyon visszaszerzési eljárásért felelős egysége, a Vagyon Visszaszerzési Igazgatóság, amely a nyomozó hatóság, illetve az ügyész rendelkezése szerint folytatja eljárását. Ennek az egységnek az eljáró tagja eljárási cselekményeket az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog, vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében végezhet. Eljárása során a nyomozás érdekeire figyelemmel köteles eljárni. A vagyon-visszaszerzési eljárás befejezését követően az eljárás során lefoglalt bizonyítási eszközt és a keletkezett ügyiratokat a jogszabályban meghatározottak szerint átadja a megkeresőnek. **Leplezett eszközök alkalmazása a nyomozás során (Be. 356-357. §)** Leplezett eszközöket a *nyomozó hatóság* és az *ügyész* - a bűncselekmény felderítése, bizonyítása; - a folyamatban lévő bűncselekmény megszakítása; - az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása és elfogása; illetve - a bűncselekményből származó vagyon felderítése, illetve visszaszerzése érdekében alkalmazhat. Csak abban az esetben vehetők igénybe, - ha megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ, illetve bizonyíték a büntetőeljárás céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, és más módon nem szerezhető meg (szükségesség); - annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő célhoz képest aránytalan korlátozásával (arányosság); és - annak alkalmazásával bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve bizonyíték megszerzése valószínűsíthető (célszerűség). A nyomozás során valamennyi, a Be. Hatodik Részében szabályozott leplezett eszköz alkalmazható. A nyomozás során bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz [azzal szemben alkalmazható], aki - a bűncselekmény elkövetésével a büntetőeljárás adatai alapján gyanúsítható, vagy - az ügyben gyanúsított. - Ha megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekménnyel gyanúsítható személyekkel, vagy a gyanúsítottal közvetlenül vagy közvetve bűnös kapcsolatot tart. - A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának az sem akadálya, ha az kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint. [Nem alkalmazható] bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz: - a védővel szemben; - a titoktartás körébe tartozó adatok megismerése céljából azzal a hivatásánál, foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles személlyel szemben, aki nem hallgatható ki (az egyházi személy és a vallási tevékenységet folytató szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen folytató tagja, arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn), vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja (aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva -- a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség esetét ide nem értve -- titoktartásra köteles, a tanúvallomást megtagadhatja, ha a titoktartási kötelezettségét megsértené); - a minősített adat megismerése céljából azzal szemben, aki (minősített adatról az, aki a titoktartás alól nem kapott felmentést, nem lehet kihallgatni); - a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének megismerése céljából azzal szemben, aki a tanúvallomást megtagadhatná. **A nyomozás megindítása (Be. 375. §)** A nyomozást az *ügyészség* vagy a *nyomozó hatóság* rendelheti el. A nyomozó hatóság az általa elrendelt nyomozásról **24 órán** belül **tájékoztatja** az ügyészséget. A Be. a nyomozás [megindításának] jelöli meg: - A nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek hivatali hatáskörében - Ezek tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatokat - Feljelentést. Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tájékoztatja a sértettet a nyomozás elrendeléséről, ha a sértett személye és elérhetősége ismert. **A feljelentés (Be. 376- --382. §)** A Be. szerint a feljelentésnek két nagy csoportja van: - Bárki által: közvádra üldözendő bcs. miatt bárki tehet feljelentést. (Nyilvántartásba veszik.) - A magánindítvány előterjesztésére jogosult által előterjesztett feljelentés (magánindítvány). - Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja. - A törvény határoz meg határidőt: a [bűncselekményről tudomást szerzett számított] **1 hónap**. A feljelentést a nyomozó hatóságnál és az ügyészségnél lehet előterjeszteni. Feljelentés formái: - Írásban. - Szóban személyesen. - Ilyen esetben a feljelentésnél jelen lehet a feljelentő által megjelölt nagykorú személy, kivéve, ha ez az eljárás érdekeit sérti. - A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. - Ilyen esetben a feljelentés írásba foglalása előtt a feljelentőt a hatóság figyelmezteti a hamis vád, illetve a hatóság félrevezetésének törvényi következményeire. A feljelentés elintézése: [Megérkezéstől] **3 munkanapon** belül megvizsgálja és dönt. - **Nyomozást rendel el.** - **Feljelentés kiegészítése.** - A rendelkezésre álló adatok alapján nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról nem lehet dönteni. - Ennek során a feljelentőtől felvilágosítást, iratok, adatok rendelkezésre bocsátását, kár vagyoni hátrány, adóbevétel-, vámbevétel-csökkenés, vagy a bűncselekmény elkövetési értékének közlését érheti. - A feljelentés kiegészítések határideje **1 hónap**, mely határidő nem hosszabbítható. - **Feljelentés elutasítása.** - Miért? - a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, - a bűncselekmény gyanúja hiányzik, - az elkövető büntethetőségét, illetve a feljelentett cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg, - halál, elévülés vagy kegyelem folytán a büntethetőség megszűnt, - a feljelentett cselekményt már jogerősen elbírálták, - a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a meghatározott rendelkezése hiányzik, - a feljelentett cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, - az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá. - Elutasító határozatot kézbesítik a feljelentőnek. - 24 órán belül megküldik az ügyésznek. - **Ügy áttétele** - Ha nincs határkör és illetékességi kör, átteszik az ezekkel rendelkezőknek. - Szólni kell az érintetteknek határozattal. - Nincs ellene helye panasznak. **[A jegyzőkönyv és a feljegyzés]{.smallcaps} (Be. 358-361. §)** Jegyzőkönyv: A magyar szabályozás az írásbeli jegyzőkönyvet teszi a rögzítés alapjául. A folyamatos hangfelvétel, illetve kép- és hangfelvétel készítésére az egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett csak jogszabályi rendelkezés alapján kerülhet sor. Ezen túl azonban az ügyészség és a nyomozó hatóság a jogszabályban meghatározott eseteken kívül az egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett is elrendelheti a folyamatos hangfelvétel készítését, illetve kép- és hangfelvétel készítését. Ha a gyanúsított, a védő és a sértett indítványozza a hangfelvétel, illetve a kép- és hangfelvétel készítését, és a költségeket egyidejűleg előlegezi, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény egyidejű jegyzőkönyvezése mellett elrendeli az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvétel, illetve folyamatos kép- és hangfelvétel készítését. A jegyzőkönyv tartalmi részével kapcsolatban a törvény úgy rendelkezik, hogy röviden, a szükséges részletességgel kell megfogalmazni a jegyzőkönyvbe írtakat. Az eljárási cselekményről a jegyzőkönyvet egyidejűleg kell elkészíteni. A Be. részletesen szabályozza a jegyzőkönyv formai és tartalmi elemeit. A törvény alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell: az eljáró ügyészséget vagy nyomozó hatóságot és az ügy számát; az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését és a gyanúsított nevét, illetve a gyanúsított -- azonosításra alkalmas -- megjelölését; az eljárási cselekmény helyét és idejét; az ügyész, a nyomozó hatóság tagja, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét; a kihallgatott gyanúsított nevét, illetve -- azonosításra alkalmas -- megjelölését; a kihallgatott tanú és a meghallgatott szakértő nevét; a Be.-ben meghatározott más személyes adatokat; az eljárási cselekményen jelen lévő egyéb személyek nevét és azt, hogy az eljárási cselekményen milyen minőségben vannak jelen. A jegyzőkönyvnek mindezek mellett tartalmaznia kell: az eljárási cselekmény menetét, az annak során történteket, valamint az egyéb, a bizonyítás szempontjából lényeges körülményeket úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, az eljárási szabályokat megtartották-e; a gyanúsított és a tanú vallomását, valamint a szakértő véleményét; a bizonyítási eszköz bemutatásának megtörténtét, valamint azoknak az eljárás szempontjából lényeges tartalmát; az eljárási cselekmény során tett indítványokat és észrevételeket; az eljárás rendjének fenntartása körében tett intézkedéseket, valamint az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által az eljárási cselekmény folyamán hozott határozatokat. A gyanúsított, a tanú és a tolmács a jegyzőkönyv minden oldalát aláírja. Ha valamelyikük az aláírást megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt vagy ismert indokát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet az eljáró hatóság szükség esetén kijavítja vagy kiegészíti, és arról az érdekelteket tájékoztatja. Akik az eljárási cselekményen jelen voltak, az eljárási cselekményt, illetve -- ha ez később történt meg -- a felvétel megismerését követő nyolc napon belül a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését indítványozhatják. A kijavítást a jegyzőkönyvben a kijavítás dátumának megjelölésével kell feljegyezni, vagy az indítvány elutasítását az ügyiratokban kell feltüntetni. Feljegyzés: A feljegyzés a törvény szerint intézkedésekről készülhet. (Ha a terhelt, a védő, a tanú vagy a vagyoni érdekelt az eljárási cselekményen nem volt jelen, az eljárási cselekményről feljegyzés készíthető. Ebből az következik, hogy jelenlétük esetén kizárólag jegyzőkönyv rögzítheti az eljárási cselekményt.) A feljegyzés tartalmazza: az eljáró ügyészséget vagy nyomozó hatóságot és az ügy számát; az intézkedés során jelen lévő ügyész vagy nyomozó hatóság tagja nevét; az intézkedés helyét és idejét; az intézkedéssel érintettek nevét; az intézkedés során jelen lévő egyéb személyek nevét és azt, hogy milyen minőségben voltak jelen; az intézkedés menetének rövid leírását úgy, hogy a feljegyzés alapján azt is meg lehessen állapítani, az eljárási szabályokat megtartották-e; az utalást arra, hogy a feljegyzést az intézkedéssel egyidejűleg készítették-e, illetve az egyidejűség elmaradása esetén a feljegyzés készítésének időpontját és körülményeit. **[Határozat a nyomozás során]{.smallcaps} (Be. 362-368)** A büntetőügyekben hozott határozatok alakszerű állami akaratkijelentések, amelyekben a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megállapításokat tesznek, kötelezettségeket állapítanak meg, cselekvésre vagy attól való tartózkodásra köteleznek, jogokat vonnak el vagy korlátoznak, eljárási cselekmények elvégzését rendelik el. A törvény felsorolja, hogy melyek képezik a határozatok tárgyát, az ügyészség, illetve nyomozó hatóság döntésévé téve, hogy ezeken túl még mely intézkedéseket látnak célszerűnek határozatba foglalni, részletesen meghatározza a határozatok formai és tartalmi elemeit, kijavításának, a közlésének, végrehajtásának szabályait. *Részei:* [Bevezető rész:] az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megnevezését, az ügy számát, az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését, az azonosításhoz szükséges adatokkal együtt annak megjelölését, akire a rendelkezés vonatkozik. [Rendelkező rész:] az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság döntését, a határozat ellen van-e helye panasznak, illetve felülbírálati indítványnak, és az eljárás mely résztvevője, hol és milyen határidőn belül terjesztheti elő. [Indoklás:] az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által megállapított jelentős tényeket, a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, ezekkel összefüggésben az érdemi rendelkezés magyarázatát. [Záró rész:] a határozathozatal helyének és idejének megfelelő keltezést, a kiadmányozásra jogosult ügyész, illetve a nyomozó hatóság kiadmányozásra jogosult tagjának nevét és aláírását A Be. bizonyos körben lehetőséget biztosít arra is, hogy az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozat nélkül végezzenek el eljárási cselekményeket, ha valamely halasztást nem tűrő ok ezt indokolja. Ilyen okra hivatkozással lehet elvégezni bizonyos kényszerintézkedéseket (őrizetbe vétel, házkutatás, motozás), lehet nyomozást elrendelni, vagy lehet a terheltet előállítani vagy más személyt elővezetni. Az eljárási cselekmény határozat nélkül történő elvégzése nem mentesíti az ügyészséget, a nyomozó hatóságot attól, hogy az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet készítsen, amiben a halaszthatatlanság tényét és az azt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni, valamint attól sem, hogy a kényszerintézkedés, az előállítás és az elővezetés elrendelését, valamint az elfogatóparancsot utólag, legkésőbb 3 munkanapon belül határozatba foglalja. Főszabály szerint a határozatot azzal kell közölni, akit a határozat valamely rendelkezése közvetlenül érint. A közlés általában kézbesítés útján történik, kivételt a jegyzőkönyvbe foglalt határozat képez, ugyanis ez esetben az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a jelenlévőkkel kihirdetés útján közli határozatot. A határozatnál is javítható az esetleges hiba: ha a határozat elírást vagy számítási hibát tartalmaz, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a határozatát indítványra vagy hivatalból bármikor kijavíthatja. A kijavítás azonban nem változtathat a kijavított határozat érdemén. Éppen ezért nincs helye kijavításnak az eljáró hatóság ténybeli tévedése miatt. A kijavító határozatot a kijavított határozatra és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. A kijavító határozattal egyidejűleg pedig a kijavítást feltüntető határozatkiadmányt is kézbesíteni kell. A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen panasznak nincs helye, kivéve, ha az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság panasszal sérelmezhető határozat rendelkező részét javítja ki, vagy a határozat rendelkező részének kijavítása iránti indítványt utasítja el. Felülvizsgálat alapján a határozat módosítható, ha az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a meghozatalakor jogszabályt helytelenül alkalmazott; és hatályon kívül helyezhető, ha a határozat meghozatalát jogszabály kizárta. **[Jogorvoslat a nyomozás során]{.smallcaps} (Be. 369-374. §)** A nyomozás során alkalmazható jogorvoslat meghatározó formája a panasz. A Be. a panasz három formáját ismeri: - a határozat elleni, - a gyanúsítás elleni, illetve - a közvetítői eljárás során előterjesztett panasz. Határozat elleni panasz: A panasz a nyomozás során hozott határozat ellen terjeszthető elő. Olyan határozatok ellen van panasznak helye, amelyet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hozott. A Legfőbb Ügyész határozata ellen azonban nincs helye panasznak. Panaszt a gyanúsított, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a határozat közlésétől számított **8 napon** belül terjeszthet elő a határozatot hozó nyomozó hatóságnál, illetve ügyészségnél. Előterjesztője mindaddig visszavonhatja a panaszt, amíg annak elbírálása meg nem történt. A visszavont panasz ismételten nem terjeszthető elő. A panaszt a megtámadott határozat hozója a panasz [beérkezésétől számított] **8 napon** belül bírálhatja el: - Ha annak helyt ad: azt hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja. - Ha nem ad helyt a panasznak, akkor ezen a **8 napon** belül a panaszra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a panaszt elbíráló ügyészséghez. A panaszt tehát nem utasíthatja el. Az ügyészség határozata elleni panaszt a felettes ügyészség, a nyomozó hatóság elleni panaszt az ügyészség az ügyiratok [érkezésétől számított] **15 napon**, az *eljárást megszüntető határozat* esetén **1 hónapon** belül bírálja el. - Az elbírálás eredményeként a felettes ügyész vagy az ügyész a panasznak helyt ad: azt hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja. - Ha nem ad helyt a panasznak a panaszt elutasítja. Akár helyt adnak a panasznak, akár elutasítják, azt határozattal teszik. Ez ellen a határozat ellen ismételt panasz előterjesztésének nincs helye. Ha a panaszt elbíráló ügyészség a feljelentés elutasítása elleni panaszt, vagy az eljárás megszüntetése elleni panaszt utasítja el, tájékoztatja a sértettet a pótmagánvád előterjesztésének lehetőségéről. - Ha a feljelentést azért utasítottál el, illetve az eljárást azért szüntették meg, mert a bűncselekmény a panaszt elbíráló ügyész álláspontja szerint nem közvádra üldözendő, az ügyészség arról tájékoztatja a sértettet, hogy pótmagánvádlóként történő fellépés helyett magánvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat magánvádlóként képviselheti. A sértett ebben az esetben a panaszt elutasító határozat kézbesítését követő 1 hónapon belül léphet fel magánvádlóként. Gyanúsítás elleni panasz: A panasz másik formája a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás megváltozása elleni panasz. A megalapozott gyanút és annak változását szóban közlik és a kihallgatásról készült jegyzőkönyv részeként jelenik meg írásban, nélkülözve a határozati formát. Közléskor, vagy ha a védő nincs jelen, a kihallgatást követő 8 napon belül. A panasz elbírálását mellőzni kell, ha az ügyészség a gyanúsítással egyező tényállás és Btk. szerinti minősítés alapján az őrizetbe vett terhelt személyi szabadságát érintő bírói engedélyhez kötött kényszerintézkedés elrendelésére indítványt tesz a bíróságnak. Ha az ügyész helyt ad a panasznak, a határozatban egyrészt megállapítja, hogy a gyanúsítás törvényi feltételei nem álltak fenn. Ebben az esetben a gyanúsított ebbéli minősége a panasznak helyt adó határozat meghozatalával megszűnik. Közvetítői eljárás során előterjesztett panasz: A közvetítői eljárásra történő utalásra ügyészi határozattal kerül sor, azonban lefolytatását a büntetőeljáráson kívül önálló törvény szabályozza. A felülbírálat: A nyomozás során előterjeszthető jogorvoslatok másik csoportja a felülbírálat. A felülbírálat olyan határozatok vagy határozat elleni panasz elutasítása ellen irányul, amelyek alapjogokat érintenek (tulajdonhoz, a magánlakás, magántitok védelméhez, a személyi szabadsághoz, a védekezésre történő felkészülés biztosításához fűződő jogok). Felülbírálati indítvány terjeszthető elő: a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak részleges feloldására irányuló indítvány elutasítása ellen; az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás biztosítása érdekében alkalmazott lefoglalás elrendelése ellen; a zár alá vétel elrendelése ellen, ha azt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendelte el; a lefoglalt dolog értékesítésének elrendelése ellen, ha azt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendelte el; ha az ügyészség, illetve a felettes ügyészség elutasította azt a panaszt, amely -- a házkutatás, -- a motozás, -- a címzettnek még nem kézbesített postai küldemény lefoglalásának, -- a címzettnek még nem továbbított, elektronikus hírközlési szolgáltatás során továbbítandó közlés vagy küldemény lefoglalásának, illetve -- a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató szerkesztőségében tartott, e tevékenységgel összefüggő bizonyítási eszköz lefoglalásának elrendelését sérelmezte, ha az ügyészség, illetve a felettes ügyészség elutasította a gyanúsított azon panaszát, amely az ügyiratok megismerésének korlátozásáról vagy valamely megismerési mód biztosítására irányuló indítvány elutasításáról szóló határozatot sérelmezte, ha a gyanúsított az eljárás megszüntetéséről szóló határozat ellen bejelentett panaszában a bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezést is sérelmezi, és a felettes ügyészség a panasznak nem ad helyt. Az ilyen korlátozó határozatok elleni jogorvoslat elbírálása a nyomozás során a nyomozási bíró feladata. A felülbírálati indítvány a határozat kézbesítésétől számított **8 napon** belül a bíróságnál \[nyomozási bírónál\] kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülbírálati indítvány irányul, valamint az előterjesztés okát és célját. Az előterjesztett felülbírálati indítványnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.