Polgári nem peres eljárások és végrehajtások PDF

- PNP -  1. A polgári nemperes eljárások fogalma, jellemzése és általános szabályai Általában:  nincs egységes kódex (2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról, 2008. évi XLV. t...

- PNP -  1. A polgári nemperes eljárások fogalma, jellemzése és általános szabályai Általában:  nincs egységes kódex (2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról, 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról + pl. Ct, Vht, Fmhtv, stb.)  gyakran több jogforrásból áll össze a vonatkozó joganyag (Pp. szubszidiáriusan alkalmazandó)  Egyszerűbb eljárási rend, ahol gyakran mellőzik a peres eljárás egyes garanciális szabályainak alkalmazását Fogalma (a polgári nemperes eljárások):  A bíróságnak vagy meghatározott szempontból azzal azonosnak minősülő személynek (Pl.: közjegyző, bírósági végrehajtó), valamint az eljárásban részvételre jogosult más személyeknek (Pl.: ügyész), az igazságszolgáltatás megvalósítása vagy tények, jogok tanúsítása, elismertetetése érdekében, sajátos formában végzett, törvényileg meghatározott, egymást követő cselekményei és az azokhoz kapcsolódó eljárási jogviszonyok. Per Nemperes eljárás - felperes + alperes - ellenérdekű felek (?) - bíróság előtt - bíróság/közjegyző/végrehajtó - kereset - nincs kereset (kérelem/hivatalból) - tárgyalás - tárgyalás - bizonyítás - meghallgatás - kétoldalú meghallgatás - korlátozott bizonyítás - ítélet - nincs ítélet (végzés/meghagyás) Polgári eljárás 2 ága:  peres eljárás (igazságszolgáltatás tipikus formája)  nemperes eljárás Mi jellemző a peres eljárásokra:  minden esetben van felperes és alperes  bíróság előtt indul az eljárás o keresettel indul az eljárás  főszabály szerint bíróság tárgyalást tart  kétoldalú meghallgatás  bizonyítás széleskörű  a per leggyakrabban ítélettel zárul Mi jellemző a nemperes eljárásra:  nincsen felperes / alperes o általában kérelmező  nem mindig bíróság előtt zajlanak, lehetséges pl.: közjegyző előtt, vagy bírósági végrehajtó előtt zajlik  kereset a nemperes eljárásokban nincs, hanem általában kérelemre / kevesebb esetben hivatalból indul  tárgyalás tartására nagyon ritkán kerül sor (személyes meghallgatás)  korlátozott a bizonyítás lehetősége   ítélet nem születik nemperes eljárásokban, hanem végzéssel vagy más dokumentummal, pl.: fizetési meghagyással történik az eljárás befejezése Osztályozása:  a szabályozás helye szerint o a Pp-ben szabályozottak (egyezségi kísérlet, ideiglenes intézkedés perindítás előtt, előzetes bizonyítás) o más jogszabályban szabályozottak (Ct., Vht., Fmhtv., Cstv., stb.  az eljáró szervek szerint o bírósági o közjegyzői o egyéb szervek által végzett (pl. végrehajtó)  az eljárások tárgy szerint o személyiséggel összefüggő (pl. holtnak nyilvánítás) o vagyoni jellegű (pl. hagyatéki eljárás, bírósági végrehajtás) o egyéb (pl. előzetes bizonyítás) Eljárás célja:  perpótló eljárások (pl. fizetési meghagyásos eljárás, iparjogvédelmi nemperes eljárások)  perelhárító és perelőkészítő eljárások (egyezségi kísérlet perindítás előtt, előzetes bizonyítás)  jogállapot-változtató eljárások (pl. holtnak nyilvánítási eljárás)  jogok gyakorlását segítő eljárások (letéttel kapcsolatos eljárás, hagyatéki eljárás)  jogot kényszer útján érvényesítő eljárások (bírósági végrehajtás, felszámolási eljárás) Bírósági nemperes eljárások (2017. évi CXVIII. törvény):  ha törvény eltérően nem rendelkezik a Pp. szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni (1.§)  hatáskör: járásbíróság, törvényszék, Kúria  felek: az eljárásban kérelmező az eljárást kezdeményező személy, kérelmezett, akivel szemben az eljárást megindítják, feltéve, hogy van az eljárásban a kérelmezővel szemben álló személy  képviselet: az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező o kivéve: az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezést + a Kúria előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő személy számára kötelező.  határidők: a Pp. ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.  eljárás nyugvása: Ha a Pp. szerint szünetelésnek vagy félbeszakadásnak lenne helye, de törvény azt kizárja, az eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye  elsőfokú eljárás: o az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Azokat az eljárási cselekményeket, amelyek megtételét a Pp. a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig teszi lehetővé, az elsőfokú eljárás befejezéséig lehet megtenni o az eljárásban magánszakértő alkalmazásának nincs helye o az ügy érdemében is végzéssel kell határozni o bírósági polgári nemperes útra tartozó ügyekhez kapcsolódóan egyezségi kísérletnek nincs helye  jogorvoslatok („perorvoslatok”) o fellebbezés: van helye az eljárást befejező végzés ellen  o perújítás: ritka kivétel (ha anyagi jogerőhatás kapcsolódik a határozathoz) – pl. fizetési meghagyás, ami egyébként jelenleg közjegyzői nemperes eljárás o felülvizsgálat: elvileg elképzelhető az ügy érdemében hozott határozat ellen Közjegyzői nemperes eljárások (2008. évi XLV. Törvény):  e fejezet rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül a közjegyző hatáskörébe tartozó egyéb polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell  kizárás o közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el  illetékesség o az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye / jogi személy más szervezet esetén székhelye van o elföldi lakóhely, tartózkodási hely, székhely hiányában az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes o az eljárásban illetékesség kikötésének nincs helye  a közjegyzői eljárás lefolytatására irányuló kérelem o kérelemnek tartalmaznia kell a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, b) a kérelem előterjesztésének indokait, c) a rövid tényállást, d) az illetékes közjegyző megjelölését, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat, e) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét o kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes közjegyzőnél jegyzőkönyvbe lehet mondani o közjegyző - a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül - felhívja a kérelmezőt, hogy az eljárás lefolytatásának közjegyzői munkadíját és a költségtérítését, valamint a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget előlegként fizesse meg o ha a kérelmező a költség megfizetését elmulasztja, a közjegyző a kérelmet indokolt végzéssel visszautasítja  bizonyítás o nincs helye az eljárásban bizonyításnak, ha a) b) c) d)  hiánypótlás, kérelem visszautasítása ○ a közjegyző a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül a) a kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel visszautasítja, ha a kérelemből megállapítható, hogy az eljárás lefolytat. nincs helye b) felhívja a feleket a hiányok pótlására, ha a kérelem hiányos  az eljárás megszüntetése ○ a közjegyző az eljárást megszünteti, ha a) a bizonyítást nem lehetett lefolytatni, b) a kérelmezőtől eltérő személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata ellenére  utóbb a bizonyítás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti c) a kérelmezőtől eltérő személy a bizonyítás lefolytatásához adott hozzájárulását visszavonta, és e nélkül az eljárás eredményes lefolytatása nem lehetséges o közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a kérelmező díjak, költségek előlegezésére vonatkozó kötelezettségét az eljárás folyamán mulasztja el o a közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. szerint az eljárás szünetelésének lenne helye o a közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. alapján az eljárást fel kellene függeszteni  a közjegyző határozata, fellebbezés o közjegyzőnek az eljárás során hozott határozata a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú o a határozat elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni o az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. Az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye.  2. A bírósági végrehajtás fogalma, fajtái, szakaszai Fogalma:  magánjogi oldalról megközelítve a bírósági végrehajtás  olyan önálló, törvényileg szabályozott eljárás  amelyben állami, vagy meghatározott szempontból azzal azonosnak minősülő szerv  elsősorban vagyoni kényszer alkalmazása révén  juttatja érvényre az állam által, a konkrét egyedi ügyben fennmállónak elismert és kikényszeríthető alanyi jogot  vagy előzetesen biztosítja a konkrét egyedi ügyben történő elismerés, vagy kikényszeríthetőség előtt védelemben részesített alanyi jog későbbi érvényre juttatását Fajtái:  általános szabályok szerinti végrehajtási eljárás o belföldi végrehajtó határozaton (okiraton) alapuló o pénzkövetelés o kielégítésére irányul  különleges végrehajtási eljárás o külföldi határozat végrehajtására o meghatározott cselekmény végrehajtását (nem pénzt realizál: ingó dolog átadása, ingatlan kiürítése) o kielégítés helyett csak követelés biztosítására o zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére irányulnak Szakaszai:  megelőző eljárás o a felek jogállapotát hivatott eldönteni o Pl: polgári perben megszületett ítélet, bírósági meghagyás, perbeli egyezség, ideiglenes intézkedést elrendelő végzés, fizetési meghagyásos eljárás, választottbírósági eljárás, meditáció alapján nem! ← ezzel a bírósághoz kell fordulni, aki jóvá hagyhatja, büntetőeljárás  végrehajtás elrendelése (a végrehajtható okirat kibocsátása) o bíróság vagy közjegyző jár el o arról dönt a bíróság, hogy fennállnak-e a végrehajtás előfeltételei, megindulhat-e az állami kényszer a követelés érvényesítése érdekében o a végrehajtást kérő előterjeszt egy kérelmet a végrehajtás elrendelése iránt o ha fennállnak a követelések, akkor a bíróság/közjegyző elrendeli a végrehajtást, ami a végrehajtható okirat kibocsátásával történik  végrehajtás foganatosítsa o főszerep: bírósági végrehajtó, mellette a foganatosító bíróság o foganatosító bíróság hatáskörébe tartozó kérdések:  jogutódlás megállapítása  végrehajtás megszüntetése, felfüggesztése  végrehajtó intézkedésével szembeni kifogás elbírálása o általános szabályok szerinti eljárás során az adós vagyontárgyai kerülnek végrehajtás alá:  munkabér, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg: bankszámla  ingóság és ingatlan   végrehajtási eljárás folyamata  a végrehajtási eljárás dinamikus folyamat, kiindulópontja valamely végrehajtás alapjául szolgáló okirat, másnéven végrehajtási jogcím (ez lehet külföldi vagy belföldi jogcím) külföldi jogcím esetén: o végrehajthatóvá nyilvánítás o Eu együttműködés: 2015. január 20. óta EU-ban a határozatok szabad áramlása, bármely perben hozott határozat automatikusan végrehajtható más tagállamban is, nincs szükség végrehajthatóvá nyilvánításra o EU-n kívülről: szükséges a végrehajthatóvá nyilvánítás, ami az exequatur eljárás  először a magyar bíróság dönt a végrehajthatóvá nyilvánításról, ez ellen lehet fellebbezni, majd a másodfokú döntés ellen felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni (jogorvoslatok)  ha végrehajthatóvá nyilvánítják, a belső határozatokkal esik egy tekintet alá, a végrehajtási eljárásra mód és lehetőség van  ha van egy végrehajtható külföldi határozatunk vagy egy belföldi jogcímünk, kezdeményezhetjük a végrehajtási eljárást o két részre oszlik: o végrehajtás elrendelése és végrehajtás foganatosítása o végrehajtás elrendelése: a bíróság vagy a közjegyző jár el végrehajtható okirat kiállításával (itt is rendelkezésre állnak jogorvoslatok, pl: kezdeményezheti végrehajtási zárlat törlése vagy végrehajtási lap visszavonását  végrehajtás foganatosítása: bírósági végrehajtó o bekapcsolódás: ha zálogtárgyat foglalnak le, a végrehajtást kérőn kívüli zálogjogosult beléphet, bekapcsolódhat ebbe a szakaszba és érvényesítheti a kielégítési elsőbbségét o jogorvoslatok: végrehajtó intézkedésével, mulasztásával szemben: kifogás; bíróság döntéseivel szemben: fellebbezés; végrehajtási perek: végrehajtási eljárás során felmerülő jogviták, amelyek elbírálása peres eljárásban lehetséges, pl.: végrehajtási igényper  3. A bírósági végrehajtás szervezete és jogforrásai Bírósági végrehajtás szervezete:  bíróság (közjegyző) o a vh eljárás két szakaszában  elrendelő bíróság: általában az elsőfokon eljárt bíróság (vagy az adós lakóhelye/székhelye szerint eljárt bíróság, kivételesen törvényszék)  foganatosító bíróság: az a bíróság, amely a végrehajtás foganatosítása során közreműködik a bírósági döntést igénylő kérdések megválaszolásában; ez az eljáró végrehajtó székhelye szerint járásbíróság (sok esetben eltér az elrendelő bíróságtól)  ellátandó feladatok  39. § (1) Ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után - végzéssel (határozattal) dönt.  41. § (1) Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak. A végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre. (3) Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a 34. § (5) bekezdésében említett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségkedvezmény illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást.  42. § (2) A végrehajtó munkaszüneti napon, továbbá reggel 6 óra előtt és este 10 óra után akkor járhat el, ha erre a végrehajtást foganatosító bíróság elnöke írásban engedélyt adott.  45/A. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a végrehajtási ügyértéket. Az adóssal szemben nem lehet rendbírságot kiszabni kizárólag abból az okból, hogy a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.  48. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság köteles a végrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a felfüggesztés másnak a jogát nem sérti. (3) A végrehajtást foganatosító bíróság az  adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.  55. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti, b) külön törvény így rendelkezik.  114/A. § (1) A zálogjogosultnak a 114. § szerinti értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül előterjesztett kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság a soron kívül meghozott végzésével megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát, és engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége - önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség - nem vitatott.  140/A. § A végrehajtást foganatosító bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról a zálogjogosultnak a 140. § (6) bekezdése szerinti kérelmére a 114/A. § szerint dönt.  217. § (1) A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást (a továbbiakban: kifogás) terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. E § alkalmazásában a végrehajtási eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt.  közjegyző szerepe o meghatározott okiratokon alapuló követelések esetében az elrendelő bíróság szerepét veszi át (7 fajta okirat van, ami alapján végrehajtást lehet kezdeményezni, de amelyek alapján a végrehajtás elrendelésére a közjegyző rendelkezik hatáskörrel. Ezek mind közjegyzői eljárásban születtek meg pl. jogerős fmh, közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés vagy tartozáselismerés vagy bérleti szerződés → amely olyan kötelezést tartalmaz, amit állami kényszer útján lehet kikényszeríteni  bírósági végrehajtó o végrehajtás foganatosításának körében a legtöbb cselekményt teszi meg o végrehajtás foganatosításának szakaszában jár el o 2 típus:  önálló bírósági végrehajtó (általános hatáskör)  törvényszéki végrehajtó (speciális hatásköre van + a pénzbírság, rendbírság, bűnügyi költség, államot megillető egyes követelések stb. érvényesítésében közreműködik)  az önálló bírósági végrehajtó o egyfajta szellemi szabadfoglalkozásúként tevékenykedik; o egy-egy járásbíróság mellé van kinevezve; o a bírósággal szolgálati viszonyban nem áll; o illetékességi területe megegyezik azzal járásbíróságéval, amely mellé kinevezték, de nincs függelmi viszony a járásbírósággal o a díjukat a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli  o egy járásbíróság mellett több végrehajtó is tevékenykedhet o több mint 200 ilyen végrehajtó van  a törvényszéki végrehajtó: o a törvényszékkel jogviszonyban áll o rendszeres illetményt kapnak a munkájukért az államtól  egyéb szervek (rendőrség, ingatlanügyi hatóság) o rendőrség pl.: a végrehajtás során szükségessé váló egyes kényszerintézkedéseket foganatosítja o ingatlanügyi hatóság pl.: árverés tényének és ehhez kapcsolódó tulajdonváltozás ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése stb Bírósági végrehajtás jogforrásai:  nemzeti jogforrások o a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.)  eljárási és szervezeti kérdéseket összefoglaló törvény o a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény o a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) – másodlagosan, szubszidiárius jelleggel (pl. perképesség, képviselet, beadványok, hiánypótlás, mulasztás és igazolás, határozatok kiegészítése, kijavítása) o a betétek és takarékbetétek végrehajtásáról: 180/2001. (X. 4.) Korm. rendelet o a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól: 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet o a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról: 12/1994. (IX. 8.) IM r. o a bírósági végrehajtói díjszabásról: 35/2015. (XI. 10.) IM r. o az adós foglalkozásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalás alóli mentességéről: 13/2001. (X. 10.) IM r. § o a bírósági végrehajtás szervezetéről: 16/2001. (X. 26.) IM r. o a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről: 1/2002. (I. 17.) IM r. o az önálló bírósági végrehajtó eljárásban alkalmazandó elektronikus kézbesítési rendszer működtetésének részletes szabályairól: 40/2012. (VIII. 30.) KIM r. o az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról: 27/2008. (XII. 10.) IRM r.  közösségi jogforrások (EU) o az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról  pl. francia vagy német jogerős ítélet alapján is végrehajtható o a Tanács 2201/2003/EK rendelete a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/200/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről o az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okiratról o az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról o az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről o a Tanács 4/2009/EK rendelete a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és a végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről az Európai Parlament és a Tanács 655/2014/EU rendelete polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról  4. A végrehajtás elrendelése A végrehajtási eljárás alapvetően két fő szakaszra oszlik:  az első lépcső a végrehajtás elrendelése, a második a végrehajtás foganatosítása  a végrehajtás elrendelése végrehajtható okirat kibocsátása révén történik, ennek során a bíróság arról dönt, hogy helye van-e a végrehajtásnak, működésbe léphet-e a legális állami kényszer a követelés biztosítása vagy realizálása érdekében A végrehajtás elrendelésére oly módon kerül sor:  valamely végrehajtandó követelés okirati igazolása alapján;  az okiratban foglalt követelés biztosítása vagy realizálása érdekében;  a bírósági végrehajtás megindításához szükséges törvényes előfeltételek fennállása esetén;  a hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróság vagy közjegyző;  végrehajtható okiratot állít ki ezzel utat nyitva a végrehajtás foganatosításának. Általában:  végrehajtási eljárás a végrehajtást kérő kérelmére indul  végrehajtási eljárást rendszerint megelőzi valamely másik eljárás  ezen korábbi eljárás eredményeként születik meg a követelés fennállását igazoló, a végrehajtás alapjául szolgáló okirat  ez utóbbit számos jogrendszerben végrehajtási jogcímnek nevezik  a végrehajtás alapjául szolgáló okirat (végrehajtási jogcím) nyomán kerül kiállításra a végrehajtást elrendelő végrehajtható okirat (például végrehajtási lap, végrehajtási záradék).  az, hogy a különböző végrehajtható okiratok közül melyiket kell alkalmazni nagyban attól függ, hogy végrehajtási eljárást milyen másik eljárás előzte meg, illetve annak eredményeként milyen végrehajtás alapjául szolgáló okirat (végrehajtási jogcím) keletkezett Végrehajtó okirat ki kell állítani:  kötelezést (marasztalást) tartalmaz  jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozata további jogorvoslattal nem támadható  a teljesítési határidő letelt  + bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték Végrehajtó okiratok fajtái:  végrehajtási lap: akkor írja elő, ha a vh-t megelőzően már sor került, a felek közötti esetleges jogvitákat eldöntötték. Követelés fennállása tekintetében jogvita nem merülhet fel. Ha az adós a vh. megszüntetését szeretné elérni az adós csak szűk körben indíthat pert. Csak olyan tényre hivatkozhat, amely a végrehajtási okirat megszületése után történtek, pl. késői teljesítés  végrehajtási záradék: ha a felek között nem került sor a jogvitát eldöntő eljárásra, azonban a követelés fennállásának valószínűsége olyan magas fokon áll, hogy az állam erre tekintettel megnyitja a vh. lehetőségét, megengedi, hogy a követelés teljesítése érdekében állami kényszert vegyen igénybe a jogosul, pl. közjegyzői okiratba foglalják a követelést, szerződést. Ilyenkor az adós tágabb körben kérheti a vh. megszüntetését  végrehajtást elrendelő végzés: ha az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését rendelik el  letiltó végzés: az adós munkabérét vonják végrehajtás alá à a bíróság arra hívja fel az adós munkavállaló béréből a munkáltató egy meghatározott összeget vonjon le és utalja el a vh.  kérőnek – csak bíróság alkalmazhatja; feltétel: ha a követelést kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani  átutalási végzés: az adósnak a bankszámláját vonják vh. alá à a bíróság arra hívja fel a bankot, hogy az adós számlájáról vonja le az összeget és utalja át a vh. kérőnek – csak bíróság alkalmazhatja  közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozat: akkor alkalmazzák, ha az adós rendszeres munkavégzésben részesül és gyermektartási díjat követelnek tőle à a bíróság az ítéletben egyből rendelkezik a végrehajtásról és foganatosításáról (gyakorlatban felhívás a munkáltatónak, hogy vonja le az összege és utalja át a jogosulnak) – csak bíróság alkalmazhatja  értesítés: az adóst pénzbírságban, rendbírságban, bűnügyi költségben részesítik à a bíróság értesíti a gazdasági hivatalt, hogy fennáll ez a tartozás  bűnügyi zárlatot elrendelő határozat  az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyonkorlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés Végrehajtási kérelem elbírálása:  közjegyző vagy bíróság elbírálja a kérelmet → 3 lehetséges döntés o végrehajtható okirat kibocsátása (eredményes): elrendelésre kerül a végrehajtás o bíróság (közjegyző) a végrehajtási lap kiállítását megtagadja:  ha a vh. kérelem teljesen alaptalan: formai és tartalmi előfeltétel hiányzik, vagy jogosult terjesztette elő  végzés hoz, kézbesíti és fellebbezésnek van helye o a bíróság (közjegyző) a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki  ha a végrehajtási kérelem részben alaptalan  az eltérésről külön végzést hoz, a vh.-t kérőnek közvetlenül, az adósnak a végrehajtó útján kézbesíti  pl.: vh.-t kérő előterjeszt egy költségigényt, de a bíróság (közjegyző) ezt mérsékli Végrehajtás elrendelésének költségei:  a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli  illeték (bíróság) o az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló érték o az illeték mértéke általában az illetékalap 1%-a, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 350.000 forint  közjegyzői díj (közjegyző) o ügyérték 1%-a, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 150.000 forint o biztosítási intézkedés elrendelése: az ügyérték 1%-a, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 30.000 forint o az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke. (Pp. 24. § megfelelően alkalmazandó)  jogi képviselő díjazása o megbízási szerződés (díjmegállapodás) alapján o díjmegállapodás érvényesítése hiányában a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994 (IX. 8.) IM rendeletben meghatározott munkadíj, költségátalány és készkiadás illeti meg (ügyérték 1%-a, minimum 4.000 Ft, meghatározott cselekmény elrendelése esetén 8.000.- forint + ÁFA)  5. A végrehajtás foganatosításának közös szabályai Általában:  valamennyi eljárásban, mind az általános, mind a különleges szabályok szerinti végrehajtás foganatosítására irányadóak  függetlenül attól, hogy o miben áll a végrehajtandó kötelezettség o adós mely vagyontárgyát vonják vht. alá Eljáró végrehajtó:  a végrehajtás foganatosítása általában úgy kezdődik, hogy a végrehajtható okiratot kiállító szerv megküldi a végrehajtható okiratot a hatáskörrel rendelkező, illetékes bírósági végrehajtónak  hatáskör o önálló bírósági végrehajtó o általános hatáskörrel rendelkezik, leginkább vele találkozunk o több mint 200 létezik Mo-n o egy-egy járásbíróság mellé vannak kirendelve, illetékességi területük a járásbíróságéval megegyezik  törvényszéki végrehajtók o speciális, törvényben külön nevesített követeléseket hajtanak be o igazságügyi követelések o bíróság által előlegezett gyermektartásdíj o OBH elnökét, OBH-t, minisztériumot megillető bírósági végrehajtási útra tartozó követelések  illetékességi szabályok o az azonos hatáskörrel rendelkező végrehajtók között osztják meg az ügyeket o elsősorban az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerint illetékes végrehajtó járhat el o amennyiben a végrehajtást kérő ilyen kérelmet terjeszt elő, vagy az adós lakóhelye, illetve székhelye hiányában az arra alapított illetékesség nem alkalmazható → az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti végrehajtó jár el A végrehajtás költségei:  költségeket a végrehajtást kérő előlegezi, az adós viseli  a költségeket kétféleképpen csoportosíthatjuk: végrehajtás elrendelésével és végrehajtás foganatosításával a kapcsolatos költségek  elrendelés költségei (illeték, közjegyzői díj, ügyvédi munkadíj)  foganatosítás költségei (munkadíj, költségtérítés, behajtási jutalék) o munkadíj – ügyértékhez igazodik, annak meghatározott százaléka o költségtérítés  költségátalány – minden eljárásban megilleti a végrehajtót: iroda fenntartására, rezsiköltségre, foglalkoztatásra biztosít fedezetet – munkadíj 50 %-a  készkiadás – ingó foglalása, elszállítása során felmerült költség o behajtási jutalék – eredményes végrehajtásért számíthatja fel – behajtott összeghez viszonyított százalékos jutalék Változás a felek személyében:   akár végrehajtási eljárás megindítása előtt akár a végrehajtási eljárás során előfordulhat, hogy változás áll be a végrehajtandó követelés jogosultjának vagy kötelezettjének a személyében  végrehajtható okirat kiállítása előtt kerül sor a jogutódlásra – a jogutódlás kérdéséről az elrendelő bíróság, illetve közjegyző dönt – végzéssel  végrehajtható okirat kiállítása után kerül sor a jogutódlásra – a foganatosító bíróság dönt – végzéssel Végrehajtási jog elévülése:  abban a pillanatban kezdődik meg, amikor a végrehajtás megindításának az előfeltételei fennállnak  a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el – egy általános kötelmi jellegű követelés 5 év alatt, munkajogi követelés 3 év alatt, tartási követelés 6 hónap alatt o ennyi idő telhet el anélkül, hogy jogérvényesítő cselekményeket végezzek  a végrehajtási jog elévülését csak végrehajtási cselekmények szakítják meg  a végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni, hivatalból akkor lehet, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. Ilyen például a tartásdíj, életjáradék, baleseti járadék, munkajogi jellegű igények, valamint a bűnügyi követelések érvényesítése  ha rendelkezésre áll a végrehajtási jogcím és kezdeményezhető a végrehajtási eljárás, akkor legkésőbb 5 éven belül elő kell terjeszteni a kérelmet, majd az elrendelése után is mindig 5 éven belül kell eljárási cselekményt végezni, hogy az elévülés megszakadhasson  ha eltelik 5 év végrehajtási cselekmény nélkül – a végrehajtási jog elévül – erre lehet hivatkozni, kérve az eljárás végrehajtásának megszüntetését – ha ezt vitatja, nem ismeri el vagy nem nyilatkozik erre a végrehajtást kérő, akkor végrehajtás megszüntetése iránti perben lehet az elévülés eredményét elérni. Végrehajtás időleges nyugvása:  végrehajtás felfüggesztése  végrehajtás szünetelése Végrehajtás felfüggesztése:  eljárás időlegesen megakad  csak kivételesen lehet további cselekményeket végezni  a felfüggesztést a bíróság rendeli el – végzéssel  kötelező okok o végrehajtást kérő kérelme o zálogjogosult bekapcsolódás iránti kérelme  fakultatív okok o adós kérelme: méltányolható körülmény o 805/2004/EK, 1896/2006/EK, 861/2007/EK rendelet alapján – jogorvoslat esetén o végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése elleni jogorvoslat alapján o Pp. alapján (kézbesítési kifogás, igazolás, perújítás, felülvizsgálat, vh. megszüntetése, korlátozása iránti per, igényper stb.) e) egyéb törvények alapján (Vbt., Ütv., Fmhtv.) Végrehajtás szünetelése:  az eljárás időlegesen megakad  a végrehajtó állapítja meg   szünetelés oka az adós oldalán felmerülő valamely objektív körülmény, illetve a végrehajtást kérő valamely cselekménye vagy mulasztása  objektíve bekövetkező okok miatt kerül rá sor, ezért nem bírósági döntés, hanem a végrehajtó állapítja meg az okok bekövetkeznek  semmilyen további eljárási cselekményt nem lehet végezni  szünetelés az esetek többségében a végtelenségig eltarthat, az elévülés ad lehetőséget a végrehajtás megszüntetésére Végrehajtás megszüntetése és korlátozása:  kétféle út: o felek között nincs jogvita – végrehajtási eljárás keretében kerül sor megszüntetésre (nemperes elj.) o ha jogvita van – akkor peres eljárás  a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha o ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, ill. korlátozás másnak jogát nem sérti o külön törvény így rendelkezik  6. A munkabérre és a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás Általában:  adós vagyonára irányul a kényszer → négy csoport, amely egyféle sorrendet feltételez  végrehajtás munkabérre, egyéb járandóságra o munkabér fogalma: tág értelemben, minden olyan járandóság, amelyet az adós egy meghatározott személytől vagy szervezettől rendszeresen kap (munkabér, segélyek, ösztöndíj stb.) o letiltó végzés, ezzel foganatosít is; végrehajtói letiltás o mértéke (csak nettó összegből): 33% vonható le, kivételesen 50%, ha több vh. van vagy privilegizált végrehajtás (pl. gyermektartás) → csak akkor működik, ha kézpénzben kapja meg az adós a munkabért o munkáltató felelőssége magas a letiltás körében: ha nem teszi meg a szükséges intézkedéseket kézfizető kezesként felel  végrehajtás pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre o átutalási végzés, hatósági átutalási megbízás (végrehajtó intézkedik: adatkérés körében megszerzi az információ, hogy hol van számlája és azokra kiadja a megbízást) o mentességi szabály: mentes a végrehajtás alól, a mindenkori öregségi nyugdíjminimum a bankszámlán, ha ennél több van rajta, akkor a nyugdíjminimum négyszeresének a fele is mentes (kb 110 ezer forint feletti részből bármi)2 Alapfogalmak:  a pénzkövetelés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, vagyis azt szabályozza, hogy a pénzben meghatározott követeléseket milyen módon kell behajtani az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyaiból  munkabér → 7.§ (1)  munkáltató → Vht. 24. § (2) Letiltó végzés:  a végrehajtási lap, valamint a végrehajtási záradék kibocsátása helyett közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést. (Vht. 24.§ (1) bekezdés)  a bíróság nemcsak elrendeli a vh.-t, de maga intézkedik a behajtás iránt  a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti  a végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya  az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság - a végrehajtási záradékolás helyett - közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést  a letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és - ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap értesítést - a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek  bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti  a végzés elleni fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki   ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helyben hagyta a végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek  ha a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta a végzést, a másodfokú bíróság - a végrehajtási kérelem alapossága esetén - a letiltást a határozatában mondja ki, és azt 3 napon belül megküldi a munkáltatónak  a munkáltató köteles a felhívás, illetőleg a határozat kézhezvétele után a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a végrehajtást a továbbiakban is foganatosítani Végrehajtói letiltás:  ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja, és ilyen módon lefoglalja  a letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és - a felhívásnak megfelelően - fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára  a munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós a – munkáltató megváltozása esetén – az új munkáltatótól kap  a végrehajtó a letiltást megküldi a munkáltatónak és a feleknek  a tartásdíj behajtására irányuló letiltást az (1) bekezdésben említett határnap, illetőleg határidő letelte után 3 napon belül ki kell bocsátani Levonás közös szabályai:  a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad  ebből az összegből legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni o például tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és TB. ellátás esetén  mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének o nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség) végrehajtása esetén  ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le  ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni  levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét  ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható  a lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. Ha az adóssal szemben indított végrehajtás során behajtandó tőkekövetelés - több követelés esetén az összes tőkekövetelés - összege nem haladja meg az 500 ezer Ft-ot vagy pedig nem  haladja meg az 1 millió Ft-ot és egyéb követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára, az adós lakóingatlanára - az egyéb feltételek fennállása esetén - árverés akkor tűzhető ki és a lakóingatlan becsértéke akkor állapítható meg, ha az adós a részletfizetést nem teljesítette. A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége:  a munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és - a letiltásban foglalt felhívás szerint - kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára  a munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon o értesítse az adóst a letiltásról o intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára o értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet. Közvetlen letiltás:  ezt kívánta a végrehajtást kérő  a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi  elsősorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha o ha végrehajtást kérő járulék nélkül számított követelése (főkövetelés) a társadalombiztosítási jogszabály szerint a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj (a továbbiakban: öregségi nyugdíj) legalacsonyabb összegét nem haladja meg, vagy o a bíróság a 7. §-ban foglaltakra tekintettel a közvetlen letiltást tartja indokoltnak. Levonás a nyugdíjból  az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni  a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: o gyermektartásdíj o jogalap nélkül felvett nyugellátás  több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.  az árvaellátásból - legfeljebb 50% erejéig - a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni. Levonás egyéb járandóságból:  az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében: o tartásdíj o jogalap nélkül felvett álláskeresők ellátása o jogalap nélkül felvett, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás Mentes a letiltás alól:  a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,   a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása,  anyasági támogatás,  a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,  az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,  törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,  a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,  az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével [66. § d) pont],  a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,  a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,  a fogva tartott adós részére a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg,  a fogyatékossági támogatás Pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg:  fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámla szerződés szabályainak megfelelően kezeli,  a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg; továbbá egyéb szerződés alapján az adós részére a hitelintézet által visszafizetendő, az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeg.  a bírósági végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre irányadó szabályokat kell alkalmazni a tőkepiacról szóló törvény szerinti ügyfélszámlán nyilvántartott, az adós rendelkezése alatt álló összegre is.  a bíróság és a végrehajtó a végrehajtási eljárás során szükség esetén megkeresi az adóhatóságot a hozzá bejelentett pénzforgalmi számlaszámok közlése végett, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatókat az adós náluk kezelt pénzösszegeinek végrehajtás alá vonásához szükséges adatok (számlaszám) közlése végett A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtás alá vonásának főbb szabályai:  a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható. De a természetes személyekre speciális szabály vonatkozik!  a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.  a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének.  Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.  e szabályok rendelkezéseit a pénzforgalmi szolgáltató által több szerződés alapján kezelt, adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni.  ha az átutalási végzésben vagy a végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási megbízásban megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi a követelés összegét, a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítést kiterjeszti a további fizetési számla- szerződés, illetve betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt, adóst megillető összegre is. Átutalási végzés:  kibocsátása esetén a bíróság a végzésben közvetlenül hívja fel az adós pénzeszközeit kezelő pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtandó követelés levonására és kifizetésére, ezáltal a végrehajtás elrendelése mellett a foganatosításra is sor kerül.  a végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, adós rendelkezése alatt álló, fizetési számlám szereplő, valamint betétszerződés és a takarékbetét- szerződés alapján vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló, a bankszámlaszerződés szabályainak megfelelően végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz.  a bíróság az átutalási végzésben felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, - a felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt fizetési számlára.  7. Ingóvégrehajtás Általában:  A munkabér és a pénzforgalmi szolgálatónál kezelt összeg mellett sorban ez a harmadik típusú vagyonelem. Ebben az esetben jól elkülönülnek egymástól a végrehajtás foganatosításának lépcsői. Kiindulópont:  Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja. [Vht. 84.§ (1)]  1. lépcső → ingó dolog lefoglalása  2. lépcső → ingó értékesítése o főszabály szerint árverésen kerül sor. o kivételesen lehetőség van árverésen kívül is: a végrehajtást kérő és az adós megállapodnak egy általuk megjelölt harmadik személynek, akiknek az általuk megjelölt áron kerüljön sora vagyontárgy eladására. o az adós meghatározhatja az ingóságok árverezésének sorrendjét. Ha nem élt ezzel a jogával, az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben kell elárverezni. [Vht. 124.§] o az árverés egy eredetei szerzésmódot eredményező szerzési forma  hagyományos árverés → hirdetménnyel meghirdetik egy adott időpontra pl: a végrehajtói irodába, a legkisebb ajánlat, ami tehető az a becsérték 30%-a, a licitküszöb 2% (ennyi a minimum az ajánlat növelésére)  elektronikus árverés → (egyre gyakoribb) ezt is hirdetménnyel tűzik ki, Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által üzemeltetett árverési portálon www.mbvk.hu. Egy meghatározott időtartamon belül lehet ajánlatot tenni, ez alapvetően ez a közzétételtől számított harmincadik napnak a végrehajtó által meghatározott órája. Ajánlatot az tehet, aki bejelentkezik az árverési rendszerbe és a becsérték 10%-ának megfelelő árverési előleget befizet a végrehajtó letéti számlájára. A megtehető legalacsonyabb ajánlat a becsérték 35%-a, itt is 2%-os a licitküszöb. A megtett ajánlatokat egy licitnapló rögzíti, ezt a licitelők látják (mikor, milyen ajánlat érkezett be). Az utolsó 5 percben tett ajánlat, további 5 perccel meghosszabbítja az árverés időtartamát. Ez többször is előfordulhat, a funkciója a taktikázás elkerülése. o sikeres árverés esetén a legtöbbet ajánló köteles a teljes vételárat a megvett ingóság elárverezése után készpénzben azonnal kifizetni o az előárverezési jog, akinek törvényen alapuló elővásárlási joga van, az árverezett vagyontárgyra, az élhet ezzel a joggal. Ő maga is bejelentkezhet az árverésre, ő neki nem kell a licitküszöb mértékével meghatározott ajánlatot tennie, a legmagasabb ajánlatot elfogadhatja o a sikertelen árverés esetén az ingóságot a végrehajtást kérőnek átvételre felajánlják, ő a becsérték 35%-ának beszámításával veheti ezt át. Vht. 84 – 135. §§:  8. Ingatlanvégrehajtás Általában:  a legjelentősebb, legértékesebb vagyontárgy, amelyre a végrehajtás folyhat.  az adós tulajdonában levő ingatlant az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni. Mentes a végrehajtás alól az az ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni. [Vht. 136.§]  1. lépcső → ingatlan lefoglalása o a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. o elvileg bármilyen ingatlan végrehajtás alá vonható, de a termőföldre vonatkozóan speciális szabályok irányadóak (ezt a mezőgazdasági igazgatási szerv végzi). o a végrehajtó a végrehajtás költségeinek megelőlegezésétől számított 3 munkanapon belül megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a végrehajtási jognak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése érdekében, A foglalás itt hatósági aktussal történik, úgy, hogy a végrehajtási jogot bejegyzik az ingatlannyilvántartásba. o a jogkövetkezmény más, mint az ingónál. Itt nincs elidegenítési és terhelési tilalom és nincs zártörés se. A legfontosabb jogkövetkezmény az, hogy a végrehajtási jog bejegyzés után bárki csak azzal a feltétellel szerezhet bármilyen jogot az ingatlanra, hogy köteles tűrnie a végrehajtási eljárásban történő kielégítést, azaz a tulajdonváltozásra tekintet nélkül tovább folyhat a végrehajtási eljárás. o becsérték megállapítása itt egy kicsit bonyolultabb. A végrehajtó az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzattól beszerzett adó és értékbizonyítvány alapján határozza meg a becsértéket. Ammennyiben valamelyik fél vitatja ezt az értéket, akkor a jogszabályban meghatározott díj fejében szakértőt rendelnek ki. A szakértő által megállapított becsértéket a bíróság végzésben rögzíti, ez ellen még lehet fellebbezni. o ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, az árverést csak az adós tulajdoni hányadára lehet kitűzni. o az adós tulajdonostársai az árverés kitűzéséig együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant árverezzék el. A kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzői okiratban kell előterjeszteni. [Vht. 161.§ (1) – (2)]  2. lépcső → ingatlan értékesítése o általában árverésen történik, kivételesen az árverési vétel hatályával árverésen kívül kerül sor. Ehhez az kell, hogy a végrehajtást kérő és az adós megállapodjanak, hogy egy általuk megjelölt harmadik személynek, az általuk megjelölt áron történjen az értékesítés. o az ingatlan értékesítése, mindig elektronikusan történik az árverés. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által üzemeltetett árverési portálon zajlik az értékesítés. Az árverés az ingóságoknál ismertetett szabályok szerint zajlik az értékesítés bizonyos eltérésekkel:  hosszabb idő áll rendelkezésre hirdetmény közzétételétől számított 60 nap van az ajánlatételre (a 60. napnak a végrehajtó által meghatározott órája) – itt is irányadó az utolsó 5 percben érkezett ajánlat további 5 perccel meghosszabbodik az ajánlatéttele lehetősége  az árverésen történő részvételhez itt is szükséges a becsérték 10%-ának megfelelő előleg letétbe helyezése. Itt is van licitnapló és licitküszöb. A licitküszöbnél van egy olyan eltérés, hogy ha a 10 millió forintot meghaladja az ingatlan becsértéke, akkor a licitküszöb a becsérték 1%-a. Szóval elég, ha a  korábbi ajánlathoz képest a becsérték 1%-val nagyobb az ajánlat, hogy az érvényes legyen.  érvényes ajánlatot főszabály szerint az ingatlanra a becsérték 50%-án lehet tenni. Azonban, ha az ingatlan lakóingatlannak minősül, és ez az adósnak az egyetlen lakóingatlana, és a végrehajtást elrendelését megelőző 6 hónapban is ez volt, akkor a becsérték 70%-ának megfelelő a tehető legalacsonabb megtehető ajánlat. Ehhez képest van még egy speciális szabály, ha fogyasztói szerződés érvényesítése érdekében folytatják az eljárást, akkor a becsértéke 100%-ának megfelelő összegért tehető csak ajánlat. Kapa megjegyzi, hogy a gyakorlatban jóval becsérték fölött elkelnek a vagyontárgyak, ennek oka, hogy a piac gyorsabban generálja az áremelkedést. o az ingatlant beköltözhető állapotban kell árverezni. De vannak kivételek ilyenek pl:  ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,  ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért o az árverés sikertelensége esetén, egy második árverést kell tartani, ha ekkor sem érkezik ajánlat, akkor lehetőség nyílik átvételi eljárásra. Ammenyiben egyetlen végrehajtást kérő van, akkor a becsérték 50%-ért átveheti az ingatlant, ha több végrehajtást kérő van (és az esetek 90%-ban több van), akkor egy elektronikus átvételi eljárást kell tartani, ami lényegében egy mini exkluzív árverés, amelyen csak a végrehajtást kérők vehetnek részt. Az ajánlattételre 15 nap van elektronikusan. o beszámítani a saját követelésből maximum a vételár 50%-ig lehet, a többit be kell fizetni, ebből fogják kifizetni a végrehajtás költségeit és esetleg azokat, akik a kielégítési sorrendben előnyösebb helyzetben vannak. o amennyiben az átvételi eljárás is sikertelen, akkor egyrészt lehet kérni újabb árveréseket, másrészt, ha nem kérnek, akkor egy úgynevezett folyamatos árvetésre kerül sor. Ez nem tényleges árverés, hanem ilyenkor a végrehajtása alá vont ingatlan bekerül egy adatbázisba, és akár egy külső érdeklődő is jelezheti, hogy ajánlatot szeretne tenni az adott ingatlanra, így kezdeményezheti az árverés kitűzését. o árverési előlegnek van egy fontos szerepe (10%-os árverési előleg), ha az árverező tesz egy ajánlatot, és ha megnyeri, akkor a 10%-ot beszámítják az ő vételárba, a többieknek ezt az előleget visszaadják. Amennyiben a nyertes nem fizeti ki a teljes vételárat, akkor elveszíti a befizetett árverési előleget. o ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek. [Vht. 154.§] o a végrehajtást foganatosító bíróság, az adós kérelmére egyszeri haladékot adhat a lakóingatlan elhagyására, amennyiben az adós az elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani. A halasztás időtartama legfeljebb az árverés időpontjától számított 6 hónapig terjedhet. Nincs helye halasztásnak, ha az adóst az eljárás során korábban rendbírsággal sújtották, vagy kérelmére a bíróság legalább 6 hónapra a halasztásra is okot adó körülmény miatt a végrehajtást felfüggesztette. [Vht. 154/A.§ (4)-(5)] o Kérelemben meg kell jelölni:  halasztás indokát  a kérelem alaposságát valószínűsítő körülményeket  ezeket alátámasztó iratokat is csatolni kell o ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik [Vht. 137.§] (teleki szolgalom közérdekű használati jog ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve) Vht. 136 – 163. §§:  9. Kielégítési sorrend a végrehajtási eljárásban Általában:  1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról  a végrehajtás során befolyt összeg kifizetése (a végrehajtás foganatosításának befejező szakasza) Kielégítési sorrend:  amennyiben több vh-t kérő van, a jogszabály sörrendet állít fel a kielégítésre  a végrehajtási költség (illeték, végrehajtó díja, jogi képviselő, árverezési és egyéb költségek) megelőzi az összes egyéb követelést, tehát először a végrehajtási költségek kerülnek levonásra, majd a végrehajtást kérő kielégítése Alapelvek:  főszabály szerint o jogcím szerinti kielégítés elve: társadalmi és egyéni fontosságuk szerint rangsorolnak, egyesek fontosabbak, ezeket elégíti ki előbb, pl. gyerektartásdíj o időbeli elsőbbség elve: az időben korábban keletkezett, vagy az időben korábban indult végrehajtást kell kielégíteni, a későbbit csak akkor lehet kielégíteni, ha a korábbi teljes kielégítést nyert o arányosítás elve: befolyt összeget a követelések nagysága összege arányában osztják fel, a nagyobb követelésre nagyobb összeget adnak, a kisebbre kisebbet  kisegítő jelleggel o arányosítás elve: azonos jogcímek közötti sorrend felállítása à követelés nagysága szerint kell kielégíteni (gyermektartás esetén a nagyobb mértékű nagyobb összeget kap) o időbeli elsőbbség elve: zálogjogosultak között az időbeli elsőbbség dönt (a korábbi zálogjog korábban kap kielégítést) Hatályos magyar szabályozás:  vegyíti az elveket, de alapvetően jogcím szerinti kielégítés  ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő: o végrehajtás költségei o gyermektartásdíj követelés o jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj (szerződésen alapuló nem, csak később) o munkavállalói munkabér (ha munkáltató az adós) o büntető eljárásban természetes személy javára megállapított polgári jogi igény o Pönális követelések („büntetéspénzek”) pl. pénzbüntetés, pénzbírság, rendbírság, elővezetési költség stb. o adó-, társadalombiztosítási követelés, más köztartozás o egyéb követelések: mindazon követelések, amelyeket nem nevesítettek pl. szerződések, kártérítés o végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság (közreműködést kiszabó adóssal szemben) à rendbírság miatt nem lehet az, hogy nem nyer kielégítést egy tartozás  a követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.   a kielégítési sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.  ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni. Kielégítés zálogjog alapján:  módosítja a kielégítési sorrendet (!): ha zálogtárgy kerül értékesítésre: o ingó: zálogjog jogosultja kielégítési sorrendben legelőre kerül, a gyermektartási díjat megelőző sorrendben o ingatlan: zálogjog jogosultja a munkavállalói munkabérek kielégítését követően kap kielégítést Ptk. is biztosítja, de a tényleges megvalósulása csak a sorrendben nyeri el tartalmát  az ingóságnak, mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.  ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést a büntető eljárásban természetes személy javára megállapított polgári jogi igény, pönális követelések („büntetéspénzek”), adó-, társadalombiztosítási követelés, más köztartozás, egyéb követelések, végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírságot megelőzően kell kielégíteni. Ez alól a szabály alól kivétel, ha a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a végrehajtási jog ranghelyét követően került sor.  jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a bejegyzett jelzálogjogok rangsorában kell kielégíteni. Kielégítés a gépjármű értékesítéséből befolyt összegből:  a természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű értékesítéséből befolyt vételárnak a végrehajtási költségek kielégítése után fennmaradó részéből a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeg az adóst illeti meg, a fennmaradó összeg fordítható a követeléseknek a kielégítési sorrend alapján történő kielégítésére  ha a gépjármű értékesítéséből befolyt vételárból zálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, a fenti rendelkezés nem alkalmazható, és az ingókkal kapcsolatos zálogjogosultra irányadó kielégítési szabályokat kell alkalmazni. Felosztási terv:  ha a befolyt összeg nem fedezi az összes követelést, a végrehajtó felosztási tervet készít, amit szükség esetén (a felek kifogása esetén) a bíróság elé terjeszt, aki erről külön végzéssel dönt. Kielégítés kisajátításból befolyt összegből:  ha a végrehajtás alá vont ingatlant kisajátították, a kisajátításról szóló törvény alapján a végrehajtó részére kifizetett összeget az árverés során befolyt összeg kifizetésére vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni és kifizetni  ha a végrehajtás alá vont ingatlanra árverést korábban még nem tűztek ki, a végrehajtó a vételárhányad felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek tekintetében a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba korábban bejegyezték.  10. Különleges végrehajtási eljárások Következőkre irányulhatnak:  általános szabályok szerinti végrehajtási eljárás a belföldi végrehajtható határozaton (okiraton) alapuló pénzkövetelés kielégítésére irányul. Ezzel szemben a különleges végrehajtási eljárások a következőkre irányulhatnak: o meghatározott cselekmény végrehajtására; o kielégítés helyett csak követelés biztosítására; o külföldi határozat végrehajtására; o zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére; o vagyonelkobzásra; o tartásra kötelezett adós adatainak beszerzésére. Meghatározott cselekmény végrehajtása:  közös szabályok: o a bíróság végzéssel határoz a végrehajtás módjáról o pénzegyenérték megfizetésére kötelez: kötelezheti a kötelezettet hogy az adott cselekmény, dolog pénzegyenértékét fizesse meg pl. alperes adja ki a felperes részére Riska tehenet, de nem adja ki à pénzegyenérték alkalmazható o feljogosítja a vh kérőt, hogy a cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze pl. ha a megh. cselekmény kerítés áthelyezésére irányul o pénzbírság - ismétlődő jelleggel is sújthatja pénzbírsággal a kötelezettet à önkéntes teljesítésre rászorítás elérése érdekében o rendőrség  különös szabályok o meghatározott ingóság kiadása – először mindig felhívják a kötelezettet teljesítésre o gyermek átadása – gyámhatóság közreműködésével o lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása – lakás kiürítése, de van moratórium o önkényesen elfoglalt lakás kiürítése – csak akkor ha ténylegesen, jogcím nélkül elfoglalták, gyorsított eljárás o szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtása – pl. borosüvegről címke lekaparása Biztosítási intézkedés végrehajtása:  cél: később kikényszeríthetővé váló követelés fedezetének megóvása; biztosíték szerzése az adós vagyontárgyain  általános feltétel o a követelés kielégítésére még nincs lehetőség, azaz a kielégítési végrehajtás valamely jogszabályi feltétele még nincs meg (még nincs jogerős ítélet, végrehajtás alapjául szolgáló okirat), vagy a kikényszeríthetőség valamely eleme (pl. jogerő, teljesítési határidő letelte) még hiányzik o a kielégítés meghiúsulásának veszélye pl. ha kimutatható az adós gazdálkodó szervezet vagyona folyamatosan és jelentősen csökken, vagy az adós elkezdi elidegeníteni a vagyontárgyait – fedezetelvonó szerződések  különös feltétel o biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál, vagy az EU tagállamának más bíróságánál  o választottbíróságnál keresetet indítottak o ha megszületett már a követelés fennállását elismerő határozat – formailag alkalmas arra, hogy végrehajtás alapjául szolgáljon o ha kkt vagy bt-vel szemben követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot állítottak ki, a kkt tagjával és a bt beltagjával szemben az említett követelés érdekében → ehhez kell hogy a kkt tagjával vagy bt beltagjával szemben is legyen végrehajtható határozat ami megállapítja a tagok felelősségét  elsősorban bíróság (közjegyző) a biztosítási intézkedésről soron kívül, max. 8 napon belül végzéssel dönt → megküldi a végrehajtónak  két típus: a pénzkövetelés biztosítása & megh. dolog zárlata Zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése:  lényege: egyszerűbb, gyorsabb eljárás → kielégítési elsőbbséget biztosít a zálogjog jogosultja számára a zálogjog → nehézség: vh keretében bonyolult, hosszú jogorvoslati lehetőségekkel nehezített eljárásban kell a kielégítési elsőbbségnek érvényt szerezni de több lépcsőben lehetővé tették hogy a felek biz. könnyítéseket vezessenek be szerződéses alapon → utána gyakorivá vált hogy a felek vh eljáráson kívül érvényesítették a zálogjogukat, visszás eredmények → 2009-ben bevezettek egy egyszerűbb eljárást a vh eljáráson belül a zálogtárgy értékesítésére  erre akkor kerülhet sor a zj és zálogkötelezett a kielégítési jog megnyílta előtt írásban megállapodott a zálogtárgy egyszerűsített vh értékesítésében  11. Jogorvoslatok a bírósági végrehajtási eljárásban Végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatok:  a végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtási záradék törlése: o alapja: jogszabálysértés (erre lehet hivatkozni): Ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, a végrehajtási lapot vissza kell vonni, ha pedig az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell. o fél kérelmére / végrehajtó jelzése alapján / saját kezdeményezésre o végzést kézbesíteni kell a feleknek o fellebbezésre van lehetőség (a döntés tartalmától függetlenül)  fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban o Vht. 213. §: Ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről végzést hozott, a felek e végzés ellen fellebbezhetnek. A végzés elleni fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására nincs halasztó hatálya, azonban – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – a lefoglalt dolgok értékesítése iránt nem lehet intézkedni, és a végrehajtás során befolyt összeget nem lehet a jogosult részére kifizetni. o a végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezhet. o ha a végrehajtás közvetlen bírósági felhíváson (28. §) alapul, a felek azt a határozatot fellebbezhetik meg, amely a közvetlen bírósági felhívást tartalmazza.  vh. lap visszavonása, vh. záradék törlése: külön végzés ellen  haa a végrehajtást végzéssel rendelték el (átutalási végzés, letiltó végzés), biztosítási intézkedés elrendelése esetén  a végrehajtó okirat kiállítását megtagadó végzés ellen (nyilvánvalóan alaptalan a vh.)  a kérelemtől eltérő kiállításról rendelkező végzés ellen (mérsékli az ügyvédi munkadíjat)  Felülvizsgálati kérelem a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban o Vht. 214. §: Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről döntött. A végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatok:  Végrehajtási kifogás o végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz o kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt – a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt – 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak o a bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen fellebbezésnek van helye. o ha a bíróság helyt adott a végrehajtási kifogásnak, az erről szóló végzés ellen a végrehajtó is fellebbezhet  12. Végrehajtási perek Általában:  a végrehajtási perek különleges perek, vagyis a Pp. különleges eljárásokról szóló része szabályozza.  olyan perek, ahol a bíróság végrehajtási eljárás során felmerülő olyan jogviták eldöntésére kerül sor, amelyek elbírálására a bírósági végrehajtás, mint egyoldalú kérelemre induló, nemperes eljárás keretei nem megfelelőek, kontradiktórius peres eljárásra van szükség.  olyan jogviták, amelyeket a nemperes eljárásban nem lehet elbírálni, mert szükséges a felek meghallgatása, bizonyítás lefolytatása és érvényesüljenek a peres eljárás garanciális szabályai.  a vh. perek kiindulópontja valamely, a végrehajtási eljárásban felmerült jogvita, azonban ezek a perek „leágaznak” a végrehajtási eljárásról, attól elkülönülnek Fajtái:  végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per  végrehajtási igényper  foglalás tűrése iránti per  követelés behajtása iránti per  a végrehajtásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per Végrehajtás-megszüntetési és - korlátozási per:  adósnál merül fel az igény általában, alapvetően nemperes eljárásban is elbírálható  szűkebb körű vh. megszüntetése és korlátozása iránti per o az adós keresettel kérheti a végrehajtási lappal (és az azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal) elrendelt végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, ha a perben közölni kívánt tény o akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban, vagy a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be  tágabb körű vh. megszüntetése és korlátozása iránti per o az adós keresettel kérheti a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal (és az azzal egy tekintet alá eső okirattal) elrendelt végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, ha o a végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a követelés vagy annak egy része megszűnt, a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama még nem járt le, vagy az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni  végrehajtási perben az új Pp. alapján nincs lehetőség a végrehajtási záradékkal elrendelt végrehajtás megszüntetésére / korlátozására a követelés érvényes létre nem jöttére történő hivatkozással.  a keresetlevél kötelező tartalmi elemei (a keresetlevél átalános szabályok szerinti kötelező tartalmi elemein túl): o a végrehajtható okirat kiállító megnevezése és a végrehajtható okirat száma o a végrehajtást foganatosító végrehajtó neve és székhelye, továbbá a végrehajtási ügyszám. + végrehajtás korlátozása iránti perben: a végrehajtani kívánt követelés azon részének megjelölése, amelyre a fél a végrehajtást korlátozni kívánja o kötelező melléklet (az általános szabályok szerinti kötelező mellékleteken túl): a keresetlevélhez csatolni kell azt a végrehajtási eljárásban keletkezett okiratot, amely az előzetes eljárás lefolytatását bizonyítja   a perben eljárás bíróság a végrehajtást kérelemre a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti; e határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.  az eljárás gyorsítására irányuló rendelkezések o a bíróság a perben soron kívül jár el o nincs helye szünetelésnek a felek közös megegyezése alapján, valamint az érdemi tárgyalása elmulasztása esetén, egyébként a szünetelés tartama 1 hónap (az általános szabály szerinti 4 hónappal ellentétben) o perfelvételi határidők lerövidülnek  végrehajtó szerepe a perben: a bíróság a keresetlevelet azzal küldi meg az ügyben eljárt végrehajtónak, hogy nyilatkozzon az általa lefolytatott eljárási cselekményéről és az eljárással kapcsolatban felmerült költségeiről, díjáról, valamint az azokat megalapozó körülményekről Végrehajtási igényper:  a végrehajtási eljárás során a végrehajtó lefoglalja az adós vagyontárgyait.  ha olyan vagyontárgyat is lefoglal, amely harmadik személy tulajdonában van, vagy arra egyéb, az értékesítést akadályozó joga alapján igényt tart: a feleken kívül álló – harmadik – személy végrehajtási igénypert indíthat.  az igényper tárgya lehet a lefoglalt ingóság vagy ingatlan, lefoglalt követelés, lefoglalt pénzösszeg is.  felperes: adóson és végrehajtást kérőn kívüli harmadik személy, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más jogcím alapján igényt tart.  alperes: a végrehajtást kérő, ha az igénylő és az adós közös tulajdonában áll a vagyontárgy, akkor az adós ellen is meg kell indítani.  a jogosult a vagyontárgy lefoglalás alóli feloldását elsősorban tulajdonjoga alapján kérheti. Foglalás tűrése iránti per:  az ingóvégrehajtás során, az ingóságok lefoglalásához kapcsolódóan merülhet fel: ha felmerül, hogy az adós egyes lefoglalható ingóságai nem az adósnál, hanem valamely kívülálló harmadik személy birtokában vannak  ha valószínű, hogy az adós tulajdonában lévő ingóság a végrehajtási eljárásban szereplő feleken kívül álló harmadik személynél van, a végrehajtó ezt a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel. Ez a bizonyos harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy o nála van-e a felhívásban megjelölt ingóság és milyen jogcímen o elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát o tart-e valaki igényt az ingóságra és milyen jogcímen.  ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála lévő ingóság az adós tulajdonában van, a végrehajtó az ingóságot a helyszínen lefoglalja.  jogvita: ha a harmadik személy nyilatkozatot nem tesz, vagy nyilatkozata az adós tulajdonjogát nem ismeri el. Ilyenkor indíthat a végrehajtást kérő a harmadik személy ellen a foglalás tűrése iránti pert Követelés behajtása iránti per:  a bírósági végrehajtás során felmerülhet, hogy az adós vagyonában olyan aktívum szerepel, amely természetét tekintve az adóst harmadik személlyel szemben megillető követelés. Ezt a követelést is a végrehajtást kérő követelésének kielégítésére lehet fordítani (Vht. 110-113. §)  ha felmerül, hogy az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, a végrehajtó a követelést lefoglalja.   a követelés lefoglalásával egyidejűleg a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel: aki a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozni köteles, hogy elismeri-e a követelé