Szolgáltatások alapjai PDF

A szolgáltatások meghatározása 2022. október 11., kedd 22:00 A szolgáltatás alapvetően egy megfoghatatlan teljesítmény, cselekvés vagy folyamat, amelyet nem lehet tárolni, szállítani és az esetek többségében nem okoz változást a tulajdonviszonyban. A szolgáltatás előállítása során is erőforrásoka...

A szolgáltatások meghatározása 2022. október 11., kedd 22:00 A szolgáltatás alapvetően egy megfoghatatlan teljesítmény, cselekvés vagy folyamat, amelyet nem lehet tárolni, szállítani és az esetek többségében nem okoz változást a tulajdonviszonyban. A szolgáltatás előállítása során is erőforrásokat használunk fel (munka, tőke), azonban a szolgáltatásvégzés során új anyagi termék nem keletkezik. A szolgáltatások jellemzően valamilyen tudást, készséget visznek be a folyamatba munka, tanácsadás, szervezés, képzés, közvetítés és hasonló formában. Tehát, a folyamat során valamilyen képességet, készséget bocsátunk a szolgáltatást igénybe vevő számára. Ez lehet tudás, szakértelem, de lehet berendezés, szolgáltató infrastruktúra (szálloda, repülőgép, taxi stb.), illetve lehet mindkettő. Ennek megfelelően a szolgáltatás nem csak cselekvés és teljesítmény, hanem élmény is lehet. A szolgáltatások helye a szükséglet kielégítésben és az általuk kínált értékek A szolgáltatások jelentős szerepet töltenek be a fogyasztók, háztartások szükségleteinek a kielégítésében. Az emberi szükségletek hiányérzetként jelentkező vágy termékek vagy szolgáltatások iránt. A végső fogyasztóként naponta szolgáltatások sokaságát vesszük igénybe. A vállalati működés támogatására és céljaik elérésére irányuló szolgáltatások rendszerint nagyobb mennyiségben és értékben vannak igényelve, mint a végső fogyasztóknak szánt szolgáltatások. Jelentős a korábban vállalaton belül megoldott adminisztratív és egyéb támogató szolgáltatások (könyvvitel, vevőszolgálat, piackutatás, logisztika, jogi osztály) kiszervezése (outsourcing) a vállalatból, azaz ezeket az igényeiket vállalatoktól vásárolt szolgáltatásokkal fedik le. Azok a vállalatok, amelyek, más vállalatoknak kínálnak szolgáltatásokat szervezeti piacon tevékenykednek. Az értékteremtés két fél között létrejövő gazdasági tevékenység, mely során mindkét fél számára, a szolgáltató és az ügyfél számára is, érték képződik. Ez az érték egy sor értékteremtő momentum által valósul meg, nem pedig valamilyen termék birtoklása által. 1. Funkcionális értékek (Functional) – időmegtakarítás, egyszerűsítés, pénzcsinálás, kockázatcsökkentés, szervezés/rendszerezés, összevonás, összekapcsolás, erőfeszítés csökkentés, bonyodalmak elkerülése, költségcsökkentés, (funkcionális) minőség, változatosság, érzékszervi előny, információnyújtás 2. Emocionális értékek (Emotional) – szorongás csökkentése, jutalmazás, nosztalgia, esztétika/szépség, kitüntetés, jóllét, gondoskodás/gyógyítás, szórakozás, vonzerő, hozzáférés 3. Életmegváltoztató értékek (Life-changing) – remény, önmegvalósítás, motiválás, hagyaték, valahová tartozás. 4. Társadalmi hatás (Social impact) – felülmúlni önmagunkat/túlmutatni önmagunkon. A szolgáltatások jellemzői-HIPI elvek Megfoghatatlanság (Intangibility) - A megfoghatatlanság azt jelenti, hogy a szolgáltatások nem tárgyiasultak, immateriális jellegűek, a szolgáltatási folyamat végén nem képződik kézzelfogható jószág. Változékonyság/Ingadozás (Heterogenity) - A szolgáltatásban alapvető szerepet játszó ember teljesítménye bizonytalan, ingadozó, ennek eredményeképpen a létrehozott szolgáltatási teljesítmény sem stabil. Romlékonyság/Illékonyság (Perishability) - A szolgáltatások nem tárolhatók, ezért romlékonynak is nevezzük őket. Nem termelhető előre, kihasználva azokat az időszakokat, amikor alacsony a kereslet. Elválaszthatatlanság (Inseparability) - A szolgáltatásoknál az úgynevezett „termelés” és az értékesítés egyszerre történik, elválaszthatatlanul, azaz akkor kezdődik a szolgáltatás előállítása, amikor megkezdődik a fogyasztás. Termék és a szolgáltatások közötti különbségek Hagyományosan a szolgáltatások legfőképpen abban különböznek a termékektől, hogy az az előny, amit kínálnak nem megfogható, nem tárgyiasult. Annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy mi inkább termék, és mi szolgáltatás, főleg, hogy sok esetben a vállalat ajánlata ennek a kettőnek valamilyen kombinációja, a legjobb módszer felmérni azt, hogy a fogyasztó számára nyújtott érték (előny, haszon) mekkora része származik a termékből és mekkora a szolgáltatásból. 1. Tiszta tárgyiasult termék - olyan termék (pl. fogkrém, só), amelyet lehet használni függetlenül bármilyen szolgáltatástól, nem kíséri szolgáltatás; 2. Tárgyiasult termék kísérő szolgáltatással – olyan termék (autó, mobiltelefon stb.), amelyhez egy vagy több szolgáltatás is tartozik; jellemzően a műszaki termékeknek van szükségük támogató szolgáltatásokra (pl. útmutató egy elektronikai termék használatához); 3. Hibrid ajánlat – olyan ajánlat (étterem, számítógép hardware és software elemekből), amely egyenlő arányból áll termékekből és szolgáltatásokból; ahol mindkét elem használata függ a másiktól; 4. Jelentős szolgáltatás, kisebb kiegészítő termékekkel és szolgáltatásokkal – nagyobb szolgáltatás (pl. repülőút) amelyet kisebb szolgáltatásokkal vagy termékekkel egészítenek ki; 5. Tiszta szolgáltatás – olyan szolgáltatás, ahol a termék egyáltalán nem jelenik meg (pl. tanácsadás). A vásárlási döntést befolyásoló jellemzők a termékek és a szolgáltatások esetében A szolgáltatások tipikusan számos tapasztalati és bizalmi jellemzővel bírnak, míg a termékek főként keresési és tapasztalati jellemzőkkel. 1. Keresési (search) jellemző – a keresési jellemzőkről az információk a fogyasztó rendelkezésére állnak már a vásárlás előtt. 2. Tapasztalati (experience) jellemző – azok a jellemzők, amelyek a vásárlás pillanatában még nem ismertek, de a felhasználás, Szolgáltatások alapjai – 1. lap  2. Tapasztalati (experience) jellemző – azok a jellemzők, amelyek a vásárlás pillanatában még nem ismertek, de a felhasználás, igénybevétel során már igen 3. Bizalmi (credence) jellemző – ezen jellemzők esetében még a fogyasztás, felhasználás után sem lesznek hiánytalanok a fogyasztó ismeretei. Annak függvényében, hogy az adott jószágnál3 milyen jellemzők dominálnak, illetve a fogyasztói döntés szempontjából milyen jellemzők relevánsak, keresési, tapasztalati, illetve bizalmi javakról beszélünk. A szolgáltatásoknál tipikusan a második kettő dominál. A digitális szolgáltatások Az európai egységes piac, négy szabadság elven alapul amit, 1993-ban fogalmaztak meg: az emberek-, a szolgáltatások-, az áruk és a tőke szabad mozgása. A digitális szolgáltatások megjelenésével, kialakult a digitális piaci szolgáltatás és az igény az egysége digitális piaci iránt. Online platformok: olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy digitális adatokat hozzon létre, kezeljen, tároljon vagy azokhoz hozzáférjen, vagy olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó és a szolgáltatás más igénybe vevői által feltöltött vagy létrehozott digitális adatok megosztását, illetve az azokkal való egyéb interakciót. Digitális tartalom: digitális formában előállított vagy szolgáltatott adat. Online piac olyan szolgáltatás, amely a kereskedő által vagy a kereskedő nevében működtetett szoftvert, többek között weboldalt, valamely weboldal egy részét vagy valamely, alkalmazást alkalmaz, és amelynek révén a fogyasztók távollevők közötti szerződést köthetnek más kereskedőkkel vagy fogyasztókkal. Szolgáltatások alapjai – 2. lap  A szolgáltató szektor fejlődése és gazdasági jelentősége 2023. január 23., hétfő 17:13 A gazdaság ágazatai A nemzetgazdaságok fejlődése az agrárgazdaságtól a szolgáltató gazdaságig A gazdaságfejlődés történelme alapján elmondható, hogy az egyes nemzetgazdaságok az agrárgazdasági szakaszból a különböző összetételű vegyes gazdaságokon át a szolgáltató gazdaság irányába haladtak. A szolgáltatások dominanciájának következtében alakult ki a posztindusztriális társadalom vagy a szolgáltató gazdaságok elnevezés, ami azt jelenti, hogy az ipar térhódítása után a szolgáltatások veszik át a gazdasági fejlődés meghatározó egységeit. Agrárgazdaság – az előállított érték több mint 50%-át a mezőgazdaság adja; Ipari gazdaság – az előállított érték több mint 50%-át az ipar adja; Szolgáltató gazdaság – az előállított érték több mint 50%-át a szolgáltató szektor; Vegyes gazdaság – az előállított érték megoszlásában egyik szektor sem domináns (pl. 20%-35%-45%). A szolgáltató szektor fejlődését előidéző tényezői Munkamegosztás növekedése – termelői folyamatokat kiegészítő új szolgáltató iparágak (B2B szolgáltatások) Szerviz, szállítás, professzionális szolgáltatások stb.. A végső fogyasztó keresletének változása (B2C szolgáltatások) Növekvő jövedelem - egyes szolgáltatások iránt megnő a kereslet a növekvő jólét során: oktatás, egészségügy, turizmus Demográfiai: növekvő várható élettartam, csökkenő születési ráta, elöregedő társadalom A szolgáltató szektor alacsony termelékenység növekedési potenciálja A munkaerő átcsoportosult a szolgáltató szektorba A szolgáltató szektor jelentős szerepet játszik a nemzetközi kereskedelemben – áruszállítás és szállítmányozás, utasszállítás, üzleti szolgáltatások A szolgáltató gazdaság jellemzői a modern világ szolgáltatásainak két meghatározó jellemzője az emberközpontúság és tudásintenzitás; a szolgáltató szektorra támaszkodó gazdaságoknak több jól képzett munkaerőre van szükségük, elősegítve a tudásalapú társadalom kialakulását; Szolgáltatások alapjai – 3. lap  a tudásalapú társadalom kialakulását; megfoghatatlanság, a szolgáltatások egyik főbb jellemzője, nem igényli anyagi javak felhasználását, így a gazdaság környezetbarát jellegét erősítheti; a technológiai fejlődés és a nem termelési vállalati funkciók kiszervezése (outsourcing) hozzájárul a szolgáltató szektor fejlődéséhez; napjainkban a szolgáltató szektor egy modernizálási folyamaton megy keresztül, a magas technológiának köszönhetően szolgáltatás hálózatok jelennek meg, a modern szolgáltatások aránya nő a terciális gazdaságban; nagy hangsúly tevődik a vállalatoknak kínált szolgáltatásokra. Hollowing out – termelés és szolgáltatások kiszervezése alacsony munkabérekkel rendelkező országokba Deregularizáció és privatizáció – Számos országban a legfontosabb, korábban állami monopóliumként működő szolgáltatások teljes vagy részleges deregularizációja ment végbe (energiaszolgáltatás). Más, korábban állami kézben levő vállalatok privatizációja is megtörtént (telekommunikáció, légiutasszállítás). Társadalmi változások – befolyásos fogyasztók, két kereső a családban, nő a háztartás jövedelme. Erősödő középosztály jól behatárolható igényekkel, érdekekkel, életstílussal. Professzionális szolgáltatások és franchising – a professzionális szolgáltatók is mk és mg eszközökhöz folyamodnak, korábban nem tették (ügyvédek, könyvelők). A szolgáltatások szállíthatóvá válnak pl. franchise rendszer által. A gazdasági szektor jelentőségének mérése A szolgáltatások (és bármely másik ágazat) teljesítményét abszolút mutatókkal, (nemzet) gazdasági jelentőségét relatív (%-ban kifejezve) mutatókkal mérhetjük. A leggyakrabban használt mutatók: Előállított érték (Value Added – Valoare adaugata), illetve ennek részaránya a GDP2 -ből Foglalkoztatottak száma (Empolyees, Forta de munca), illetve ezek részaránya az (összes/teljes) foglalkoztatottak számából Beruházások nagysága (Investments, Investiții), illetve ezek aránya az összes beruházásból Fogyasztói kiadások értéke (Exepditures, Cheltuieli), illetve ennek részaránya a fogyasztói kiadásokból Külkereskedelem értéke (Export), illetve ennek súlya az ország összes exportjából Az előállított érték A hozzáadott érték (value added) az ágazatok áltat előállított teljes végső kibocsátást jelenti. Láthatjuk, hogy globális tendencia az, hogy a mezőgazdasági szektor veszít érték előállító szerepéből, a szolgáltató szektor jelentősége növekedik. Foglalkoztatási szerkezet Másik jelentős mérési módszer a szektorok által foglalkoztatott munkaerő aránya a nemzetgazdaságokban. A foglalkozási szerkezet azt mutatja, hogy az aktív keresők milyen arányban oszlanak meg a gazdaság különböző szektorai között. A szektorok közötti áramlás iránya: mezőgazdaságból az iparba, majd harmadik szektorba. A háztartások kiadási szerkezete A szolgáltató szektor gazdasági-társadalmi jelentőségét segít feltérképezni a háztartások szolgáltatásokra Szolgáltatások alapjai – 4. lap A szolgáltató szektor gazdasági-társadalmi jelentőségét segít feltérképezni a háztartások szolgáltatásokra költött jövedelemhányada, illetve ennek az értéke. Külkereskedelem A szolgáltatások külkereskedelme és annak mérése nem olyan egyértelmű, mint termékek esetében, hiszen a szolgáltatás megfoghatatlan és alapvetően nem szállítható, exportálható, illetve nehezen határozható meg az egységnyi szolgáltatás. A WTO (World Trade Organization / General Agreement on Trade in Services) négy módot jelölt meg, amely alapján a szolgáltatások külkereskedelmi formáit behatárolhatjuk. 1. Határon át történő szállítás egyik országból a másikba (hasonlóan a termékek külkereskedelméhez, pl. szoftverek). 2. Külföldi fogyasztás, amikor egyik ország területén nyújtott szolgáltatást egy másik országból származó fogyasztó veszi igénybe (pl. jellemzően turisztikai szolgáltatások) – ebben az esetben nem a szolgáltatást, hanem a szolgáltatás fogyasztóit „szállítottuk”. 3. Kereskedelmi képviselet, amikor az egyik országban tevékenykedő szolgáltató külföldi kirendeltségen keresztül végzi a szolgáltatást (pl. bankok) – ebben az esetben a szolgáltatási infrastruktúrát és alkalmazottakat szállítottuk. 4. Természetes személyek kiküldetése (pl. tanácsadói szolgáltatás). A szolgáltatógazdaságot alakitó trendek napjainkban Ahhoz, hogy sikeres legyen egy vállalat valamely szolgáltató ágazatban, figyelembe kell vennie, hogy milyen tényezők hatnak a szolgáltatásokra, illetve milyen trendek fejtik ki hatásukat ezen a területen. A szolgáltatásmarketing megjelenése, mint külön tudományág Ebben az alfejezetben egy rövid áttekintést kaphatunk arról, hogy mikor és milyen formában kezdtek el foglalkozni a vállalatok a szolgáltatás sajátosságokkal és ezeknek hatásával a vállalati gyakorlatra. I. Laposkúszás (Crawling out) 1953-1980 Útkeresés időszaka A későbbi nagy nevek ekkor kezdtek publikálni Szolgáltatások alapjai – 5. lap  A későbbi nagy nevek ekkor kezdtek publikálni Fizikai termék kontra megfoghatatlan szolgáltatás II. Berobbanás (Scurrying out) 1980-1986 Az Észak-Amerikai szolgáltató szektor deregulációja következtében fejlődésnek indul az elmélet. Ekkor születnek a szolgáltatásmarketinget és s-menedzsmentet megalapozó modellek. III. Felemelkedés (Walking erect) 1986-2004 Európai szolgáltatásmarketing műhelyek megjelenése Fókusz: melyek a kimondottan szolgáltatásspecifikus problémák IV. Szolgáltatásközpontú logika (Service Dominant Logic) 2004-jelen A fogyasztók nem termékeket vagy szolgáltatásokat vásárolnak, hanem olyan ajánlatokat, amelyek értékteremtő szolgáltatásokat nyújtanak. Gummerson, 1995 A csere lényege a szolgáltatás nyújtása A SD hozott magával olyan fogalmakat, mint co-creation Szolgáltatások alapjai – 6. lap A szolgáltatások csoportosítása, szolgáltatás statisztikák 2023. január 24., kedd 13:16 A szolgáltatásokat számos szempont szerint lehet osztályozni. 1. Tulajdonos és üzleti cél szempontból: ─ Állami (piaci) – profit célú ─ Állami (nem piaci)– non profit célú ─ Üzleti (piaci) – profit célú ─ Üzleti (nem piaci) – non profit célú 2. Célcsoport szerint: ─ Business to Consumer (B2C) ─ Business to Business (B2B) ─ Consumer to Consumer (C2C) ─ Goverment to Consumer (G2C) ─ Goverment to Business (G2B) 3. Szakértelem mértéke szerint: professzionális és nem professzionális 4. A szabályozás mértéke: magas, közepes, alacsony 5. Munkaerő igény szerint: ─ Eszköz orientált: automatizált, ember által kezelt – szakképzetlen, ember által kezelt – szakképzett ─ Ember orientált: szakképzetlen, szakképzett, professzionális 6. Változékonyság szerint: standardizált és személyre szabott 7. Kézbesítés szerint: otthon, üzletben, email, elektronikusan 8. Gazdasági tevékenységek szerint Browning és Singelmann szolgáltatások osztályozása Elosztó szolgáltatások: szállítási, raktározási, távközlési, értékesítési (nagykereskedelem és kiskereskedelem) és egyéb előnyt biztosító szolgáltatások nyújtása más ágazatok számra; Termelői szolgáltatások: pénzügyi, tervezési, vezetési és a többi között jogi szolgáltatások nyújtása más ágazatok számára (akik árukat vagy szolgáltatásokat termelnek); Társadalmi szolgáltatások: egyéni szükségletek (pl. orvosi és egészségügyi szolgáltatások) és a társadalmi renddel kapcsolatos néhány igény (pl. közigazgatási, a közrenddel kapcsolatos rendőrségi feladatok) közösségi kielégítését biztosítják; Szolgáltatások alapjai – 7. lap  rendőrségi feladatok) közösségi kielégítését biztosítják; Személyi szolgáltatások: a legösszetettebb kategória, egyaránt ide tartoznak az egyéni szervezésű tevékenységek (pl. háztartási szolgáltatások) és a tőkeigényes, esetenként monopolizált tevékenységek (pl. szórakoztatási és üdülési szolgáltatások egyes területei) is. Piaci és nem piaci szolgáltatások csoportosítása A szervezetek gazdasági célja, illetve az adásvétel természete szerint beszélünk piaci és nem piaci szolgáltatásokról. Piaci szolgáltatások A piaci szolgáltatás valamely vállalati tevékenység során létrejövő szolgáltatás, amelynek célja, hogy értéket teremtsen a fogyasztóknak, akik majd piaci ügylet formájában hajlandók ezért fizetni. A vállalatok a működés hatékonyságát nyereség/veszteség és egyéb pénzügyi mutatók által mérik. Nem piaci szolgáltatások A nem piaci szolgáltatások közzé tartozik a közszolgáltatások és nonprofit szolgáltatások, melyek célja nem a profitteremtés. Céljuk a közös jólét megteremtése. Jellemző, hogy nincsenek piaci viszonyok, a tevékenység nem adásvétel tárgya, a vevők nem választják meg a szolgáltatójukat és fordítva. A működés hatékonysága nem mérhető kizárólag nyereség/veszteség alapon, sok esetben kvalitatív módszerek alkalmazása szükséges erre a célra. A nonprofit szektor / civil szervezetek A piacgazdasági működés mellett a fejlett országok másik jellemző, sok esetben meghatározó rendszerét a nonprofit szféra, a nonprofit módon végzett civil tevékenységek alkotják. - Nem profitorientáltak - Nem gyakorolnak közhatalmi funkciót Szolgáltatások alapjai – 8. lap  - Nem gyakorolnak közhatalmi funkciót - A szervezetek intézményesültek - Közhasznúság - Adományok és öntevékenység - Politikamentesség Fogyasztói és termelői szolgáltatások - B2C és B2B - Banki szolgáltatások - Telekommunikációs szolgáltatások - Áram/gáz szolgáltatások - Kormányzati szolgáltatások Szolgáltatások alapjai – 9. lap  A szolgáltatások piaca 2023. január 24., kedd 14:01 A piac fogalma A piac fogalmát szűkebb és tágabb értelemben és megvizsgálhatjuk. – Szűkebb értelemben piacnak nevezik azokat a helyeket, ahol az eladók és a vevők azért találkoznak, hogy áruikat vagy szolgáltatásaikat eladják, illetve árut vagy szolgáltatást vásároljanak (pl. az üzlet, ATM, különböző online platformok). – Tágabb értelemben a piac az áruforgalmat jelenti, ami az adásvételi ügyletekből származik (pl. mennyiségben vagy értékben kifejezve). Egyszerűen megfogalmazva, a piac az eladók és vevők, a kínálat és kereslet találkozását jelenti egy adott földrajzi övezetben egy meghatározott árukör számára egy adott időre. A szolgáltatáspiac az a gazdasági szféra, ahol a szolgáltatásszükséglet kereslet formájában, a szolgáltatáspotenciál pedig kínálat formájában jelenik meg, és a kettő egyesülése során adásvételi ügyletek jönnek létre. A szolgáltatáskereslet A szolgáltatáskereslet a szolgáltatásszükséglet vásárlóerővel fedezett része. A szolgáltatáskereslet a következő sajátosságokkal rendelkezik: sokféle, helyi sajátosságokhoz alkalmazkodik, változékony, szezonális és rugalmasabb, mint a termékek kereslete. A szolgáltatáskereslet mérésére a piacpotenciál mutató használjuk. Piacpotenciál (abszolút mutató) – Piacpotenciálnak egy adott termék vagy szolgáltatás elméletileg lehetséges eladásainak összességét nevezzük. A kereslet rugalmassága Árrugalmasság Hogyan reagál a kereslet az árváltoztatásra? (rugalmatlan, vs rugalmas) Nem alapszükségletű áruknál a kereslet árrugalmas Szolgáltatások alapjai – 10. lap  Nem alapszükségletű áruknál a kereslet árrugalmas Alapszükségletű szolgáltatásoknál árrugalmatlan (bizonyos szintig) ○ Ártámogatások Jövedelemrugalmasság Hogyan reagál a kereslet a jövedelem változásra? Szolgáltatásoknál erősebb a jövedelmi hatás Diszkrecionális jövedelem: a létfenntartásra fordított összegen (alapélelmiszerek, rezsi) felüli jövedelemrész, mely összeg felhasználásáról az egyén szabadon dönthet. A turisztikai szolgáltatások kereslete nagymértékben a jövedelemtől függ. A kereslet erős időbeni ingadozása egyes szolgáltatásoknál Szezonalitás: Napszak Hét napja Hónap napja Év hónapja Pl. Kereskedelem, turizmus Egy főszezon / két főszezon A szolgáltatáskínálat A szolgáltatáskínálat a szolgáltató hálózat azon képessége, hogy jól meghatározott feltételek között (idő, minőség, szerkezet) kielégítse a piaci keresletet (kínálatpotenciál/passzív). A szolgáltatáskínálat sajátosságai a következők: homogén, passzív/aktív, nem tárolható, rugalmatlan kapacitás és helyhez kötöttség. Kínálat – Sok szolgáltatás esetében, ahol a kapacitás rögzített és relatíve rugalmatlan, egyértelműen meghatározható a kínálat. Ilyen például a szállítás és szállítmányozás, a színházi szolgáltatás, a szállodai szolgáltatás stb. Szolgáltatások alapjai – 11. lap  szolgáltatás, a szállodai szolgáltatás stb. Piacvolumen (abszolút mutató) – A piacvolumen az adott térben és időszakban, adott termék vagy szolgáltatáskategóriában megvalósuló eladások összege. A piacvolumen a létező piac. Nem a vásárlói szándékot mutatja, hanem az adott iparágban kialakult valós helyzetet. Erre az értékre találunk statisztikai adatokat. Piaci részesedés (relatív mutató, %) – A piaci részesedés a piaci összértékesítésből a vizsgált vállalatra jutó hányad, azaz, az összpiac mekkora hányadát (hány százalékát) valósította meg az adott vállalat. A szolgáltató piac típusai Lokális piacok Olyan szolgáltatásoknál, ahol a fogyasztónak és szolgáltatónak találkoznia kell Szolgáltatások szállítása Telephely hálózat Tipikus: Étterem Egészségügyi szolgáltatás Szépségápolás Színház, szórakozás Globális piacok Digitalizálás Kiskereskedelem / e-kereskedelem+szállítás Modern gazdaság piacstruktúrája (kínálat) Tiszta monopólium (természetes monopólium) (100% piaci részesedés) Kvázi-monopólium (96%) Domináns termelő (>50%) Tiszta oligopólium (100%) Kvázi-oligopólium (96%) Szolgáltatások alapjai – 12. lap  Kvázi-oligopólium (96%) Domináns oligopólium (>50%) Tökéletes verseny (