Szolgáltatások megértése

A szolgáltatások olyan immateriális dolgok, amelyeket nem lehet kézzel megfogni, mint például egy fodrászat. Nem kézzelfoghatóak és nem tudjuk őket tárolni.

A szolgáltatások minősége függ az emberek hozzáértésétől, ami nem mindig tökéletes és változhat. Nem lehet minden szolgáltatást ugyanolyan módon elkészíteni.

A szolgáltatásokat nem lehet előre elkészíteni és később felhasználni, mint a termékeket. Ha a szolgáltatást nem veszik igénybe, elveszik, mivel nem lehet tárolni.

A szolgáltatások előállítása és az értékesítése egyszerre történik. A szolgáltatást akkor adod el, amikor is nyújtod.

Csak a terméket kapod meg, nincs kiegészítő szolgáltatás.

Egy termék, amelyhez kapcsolódó szolgáltatások is tartoznak, mint például a mobiltelefon és a hozzá kapcsolódó hálózati szolgáltatások.

A termék és a szolgáltatás egyenlő arányban van jelen, mint például egy étteremben, ahol az étel (termék) és a kiszolgálás (szolgáltatás) egyaránt fontosak.

A szolgáltatás a domináns elem, a termék csak kiegészítőként van jelen. Például egy tanfolyam: a tanulás a szolgáltatás, a tananyag (könyv) a termék.

Olyan szolgáltatás, ahol a termék egyáltalán nem jelenik meg (pl. tanácsadás).

A vásárlási döntést befolyásoló jellemzők, amelyek a fogyasztó rendelkezésére állnak már a vásárlás előtt.

Olyan jellemzők, amelyek a vásárlás pillanatában még nem ismertek, de a felhasználás során igen.

Olyan jellemzők, amelyek még a fogyasztás után sem ismerhetőek meg teljesen.

Az európai egységes piac alapelve, amely lehetővé teszi az emberek, szolgáltatások, áruk és tőke szabad mozgását.

Olyan online platform, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy digitális adatokat hozzanak létre, kezeljenek, tároljanak vagy azokhoz hozzáférjenek.

Digitális formában előállított vagy szolgáltatott adat.

Olyan szolgáltatás, amely a kereskedők számára lehetővé teszi, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek más kereskedőkkel vagy fogyasztókkal.

A szolgáltatások egyik főbb jellemzője, nem igényli anyagi javak felhasználását, így a gazdaság környezetbarát jellegét erősítheti.

A technológiai fejlődés és a nem termelési vállalati funkciók kiszervezése (outsourcing) hozzájárul a szolgáltató szektor fejlődéséhez.

A szolgáltatások értékének mérése a GDP-ben, a foglalkoztatottak számában, a beruházások nagyságában, a fogyasztói kiadásokban és a külkereskedelem súlyában.

A szolgáltatások ágazatának teljes végső kibocsátása, azaz a hozzáadott érték.

A termelés és szolgáltatások kiszervezése alacsony munkabérekkel rendelkező országokba.

Az állami monopóliumok megszüntetése és a magánszektor bevonása.

A fogyasztók nagyobb befolyása, két kereső a családban, a háztartási jövedelem növekedése, erősödő középosztály a szolgáltatások iránti igényekkel.

Személyi szolgáltatások franshizing modell alkalmazása, például ügyvédek, könyvelők.

A szolgáltatásmarketing és a szolgáltatásmenedzsment elméleteinek kialakulása és fejlődése az Észak-Amerikai szolgáltató szektor deregulációjának köszönhetően.

Az európai szolgáltatásmarketing műhelyek megjelenése és a szolgáltatásspecifikus problémák elemzése.

Az a filozófiai megközelítés, amely szerint a fogyasztók nem termékeket vagy szolgáltatásokat, hanem értékteremtő szolgáltatásokat vásárolnak. A szolgáltatás a csere lényege.

A szolgáltatások osztályozásának egyik szempontja, amely elkülöníti a profitot és a non-profit célokat, valamint a kormányzati, üzleti, fogyasztói és állami szektorokban működő szervezeteket.

A szolgáltatások osztályozásának egyik szempontja, amely elkülöníti a szolgáltatás nyújtásának fokát, a magas, közepes és alacsony szabályozású szolgáltatásokat.

A szolgáltatások osztályozásának egyik szempontja, amely elkülöníti a standardizált és a személyre szabott szolgáltatásokat.

A szolgáltatások osztályozásának egyik szempontja, amely elkülöníti a szolgáltatás nyújtásának módját, beleértve az otthoni, az üzleti, az e-mailes és az elektronikus kézbesítést.

A szolgáltatások osztályozásának egyik szempontja, amely megkülönbözteti a szolgáltatásokat a munkavégzés módja alapján, beleértve az automatizált, az ember által kezelt szakképzetlen és szakképzett, valamint a szakképzett és professzionális munkavégzést.

A szolgáltatások olyan tevékenységek, amelyeket az egyik fél számára végzünk, és amelyek hozzájárulnak az ő jóllétéhez, de nem eredményeznek egy kézzel fogható terméket.

A személyi szolgáltatások a sokféle, egyéni szervezésű tevékenységtől a tőkeigényes, esetenként monopolizált tevékenységekig terjednek, pl. háztartási szolgáltatás, szórakoztatás, üdülési szolgáltatások.

A piaci szolgáltatások olyan vállalati tevékenységekből származnak, ahol cél a profitteremtés a fogyasztók számára. A piaci ügyletek jellemzik, ahol a fogyasztók hajlandók fizetni a szolgáltatásért.

A nem piaci szolgáltatások, mint a közszolgáltatások és a nonprofit szolgáltatások, elsődleges célja nem a profit, hanem a közös jólét megteremtése. Nem piaci viszonyok jellemzik, nincs adásvétel, a szolgáltató és a vevő nem mindig választhatja meg egymást.

A nonprofit szféra olyan szervezeteket foglal magába, amelyek nem profitorientáltak, nem gyakorolnak közhatalmi funkciót, és a közhasznúságot célozzák a szolgáltatásaikkal. A működésük adományokból és öntevékenységből táplálkozik, és politikailag függetlenek.

A fogyasztói (B2C) szolgáltatások célcsoportja a vállalaton kívül álló fogyasztók, míg a termelői (B2B) szolgáltatások a vállalatok egymás közötti szolgáltatására irányulnak. Ez az osztályozás nem csak a szolgáltatások típusára, hanem arra is vonatkozik, hogy kivel áll szemben a szolgáltató.

A piac a szolgáltatók és a fogyasztók találkozásának helye. A szolgáltatás kínálata és a kereslet határozza meg az árat és a szolgáltatás minőségét.

A szolgáltatás piacán számos tényező befolyásolja a kínálatot és a keresletet. Fontos a kínálat és a kereslet harmonizálása, az árak stabilitása és a verseny létezése.

A piac olyan helyet jelent, ahol eladók és vevők találkoznak áruk vagy szolgáltatások cseréjéhez. Lehet ez egy üzlet, ATM, online platform vagy bármi más, ahol a kereslet és kínálat találkozik.

A szolgáltatáspiac a gazdaságnak azon része, ahol a szolgáltatásokra irányuló igények és a szolgáltatások kínálata találkoznak, adásvételi tranzakciókat eredményezve.

A szolgáltatáskereslet a vásárlóerővel fedezett szolgáltatásszükséglet. A szolgáltatások iránti igények gyakran sokfélék, helyhez kötöttek, változékonyak, szezonálisak és rugalmasabbak, mint a termékek iránti igények.

A piacpotenciál egy termék vagy szolgáltatás elméletileg lehetséges maximális eladását jelenti. Ez az adott termék/szolgáltatás iránti potenciális kereslet mérőszáma.

Az árrugalmasság megmutatja, hogyan változik a kereslet az ár változása miatt. Ha az ár növekedésével a kereslet jelentősen csökken, akkor rugalmas a kereslet. Ha az ár változása kevésbé befolyásolja a keresletet, akkor rugalmatlan.

Az jövedelemrugalmasság azt mutatja meg, hogy a jövedelem változása hogyan befolyásolja a keresletet. A szolgáltatásoknál a jövedelmi hatás jellemzően erősebb, mint a termékeknél.

A szolgáltatások iránti igény gyakran mutat szezonális ingadozásokat. Például a nyaralásokban a turizmus iránti kereslet jóval nagyobb, mint más időszakokban.

A szolgáltatáskínálat a szolgáltatók (cégek) azon képessége, hogy kielégítsék a piaci keresletet adott feltételek mellett (idő, minőség, szerkezet). A kínálatpotenciál a szolgáltatók képességét jelenti a szolgáltatások hatékony biztosítására.