Korea Története 3. (4. óra) - Tananyag

Korea története 3. (4. óra) **Az orosz-japán háború következményei:** - Oroszország eltűnik a Koreai-félszigetről - 1905: portsmouth-i békeszerződés: - Oroszország elismeri Japán jogait a Koreai-félszigeten - területeket ad fel Japánnak - Japán győzelem mindenképp Korea felet...

Korea története 3. (4. óra) **Az orosz-japán háború következményei:** - Oroszország eltűnik a Koreai-félszigetről - 1905: portsmouth-i békeszerződés: - Oroszország elismeri Japán jogait a Koreai-félszigeten - területeket ad fel Japánnak - Japán győzelem mindenképp Korea feletti uralom kell - korlátozó szerződés Korea másokkal nem tarthat kapcsolatot - Ito Hirobumi kormányzó (japán kormányképviselő) teljhatalom Koreában - 1905\. november 17.: Japán protektorátusi szerződés (을사조약) írat alá Koreával Japán védnökséget vállal Korea felett - Korea nem tarthat fenn külső kapcsolatot más államokkal - Korea nem köthet egyezményt más államokkal, csak a japán kormány közvetítésével - a japán kormányt egy főmegbízott képviseli Koreában - a két ország között kötött szerződések továbbra is érvényben maradnak - japán kormány felelősséget vállal a Koreai Császári Ház biztonságáért (létrejötte: 1897) **A japán helytartó:** - japán hivatalnokok kerülnek a koreai hivatalokba - japán csendőrség teljhatalmat kap - japán helytartó, Ito Hirobumi érkezik az országba (1905 -- 1909) törvényhozói, végrehajtói és bíráskodási jogkört ő gyakorolja - Korea elveszíti fokozatosan a függetlenségét - Ito Hirobumi Koreától ellenszenv **Az I Dzsun vezette delegáció Európában:** - I Dzsun jangban származású volt - 1907: 이준 I Dzsun (1859 -- 1907) vezetésével delegáció indul hirdetés a japán-koreai szerződésről Japán elleni tiltakozás nem érdekel senkit Európában (mivel Oroszország ezzel az eseménnyel háttérbe szorult, ami Európának hasznos volt) - Hollandiában ülésezik a Nemzetközi Békekonferencia - a koreai követet nem fogadják - I Dzsun öngyilkos lesz Hágában - a delegáció küldésével Korea megsértette a protektorátusi szerződést **-** Japánnak jogában áll megtámadni Koreát \- Kvangmu császárnak át kell adnia helyét fiának, 순종 Szundzsongnak - 1907: Kvangmu lemond Szundzsong lesz az uralkodó, a Koreai Császárság utolsó császára - Szudzsong irányítható, hatalma nincs, csak egy báb a japánoknak **Ellenálló mozgalmak:** - 의병 üibjong: „az igazság harcosai" jangban szabadcsapatok, akik támadásokat intéztek a megszálló helyőrség ellen - gerillamozgalmak szerveződnek Csolla-tartománytól Hamgjong-tartományig egész félszigeten japánok hatalmát aláássa próbálták a japánok elnyomni - a japánok célja ezen mozgalmak teljes felszámolása - tevékenységük 1908-ra érte el tetőpontját, 1910-re a japán csapatok legyőzik őket vagy elűzik őket a határon túlra - a mozgalmaknak nem volt idejük kibontakozni időhiány és felszereléshiány miatt - voltak, akik elmenekültek maguktól **Az országot elhagyó koreaiak:** - legtöbb ellenálló elhagyja Koreát - aktív úti célok: - a cári Oroszország távol-keleti területei (ide a leginkább) - Kína keleti területeire (Kando) - Egyesült Államokba (bátrabbak ide, távolabb) **Japán és Oroszország megegyezése:** - Japán számára a végső cél Korea teljes bekebelezése - Japán Oroszországgal titkos megegyezésre lép: - japánok elfogadják az orosz érdeklődést Külső-Mongólia iránt - oroszok elfogadják Korea lehetséges annexióját Japán által - Ito Hirobumi lemond a főkormányzói pozíciójáról (1909) nem ért egyet az annexióval, de továbbra is részt vesz a tárgyalásokban az oroszokkal **Merénylet Ito Hirobumi ellen:** - 1909: Ito Harbinba utazik, hogy tárgyaljon az oroszokkal - 안중근 An Dzsung Gün, koreai függetlenségi harcos, merényletet követ el ellene (a koreai nép ellen elkövetett tettei miatt) lelövi egy vonatállomáson nemzeti hőssé válik, összeköti mai napig a két Koreát **Korea annektálása:** - 1910\. augusztus 22.: japánok annektálják Koreát (한일 병합 조약) - Korea 1945-ig teljesen elveszíti függetlenségét, gyarmati uralom alá kerül - nagyfokú elégedetlenség - Korea modern kori történelmének egyik legnagyobb tragédiájaként tekint a japán gyarmati uralomra (36 év) - tüntetések és munkabeszüntetések kezdődnek - Korea -- Japán kapcsolata rossz irányba lendül - Oroszország háttérbe szorul, mivel a két ország megegyezett - különböző módon próbáltak ellenállni a koreaiak pl. nyílt levél 고종-nak, hogy Japán veszélyes de nem foglalkozott vele meg lehetett volna állítani Japánt? - nem igazán, mert: Korea nagyhatalmak közti ország, Kínától függött, alapból szegény, mezőgazdasági országnak számított **삼일운동 Március elsejei mozgalom:** - 1910-es évek annekciói miatt kisebb-nagyobb felkelések - 33 értelmiségi függetlenségi nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben követelik Japán kivonulását - a tüntetés elhatalmasodik, más városokra is kiterjed (500 ezer -- 1 millió fő) Szöulból indul a szöuli nagypolgárság akarja visszaszerezni az elveszített nemzeti függetlenséget először - 1919\. március 1.: kitör a legnagyobb japán-ellenes felkelés (삼일운동 számilundong) - Kvangmu császár temetése alkalmat szolgáltat egy felkeléshez - békés tüntetésnek indul - 만생! kiáltások (éljen, hajrá!) a mozgalom során - japán megtorlás - hetekbe telik visszaállítani a rendet börtönbe zárás, kivégzések 500-an meghalnak (más források) \ 7000-en halnak meg (koreai források), 14.000 embert letartóztattak (más források) \ több tízezer embert letartóztattak (koreai források) **Ideiglenes Emigráns Kormányzat:** - a felkelés szervezői külföldre menekülnek - USA - Kína keleti része, Kando - 1919: Ideiglenes Emigráns Kormányzat (임시정부 imsidzsongbu) jön létre Sanghajban 이승만 Li Szin Man (később Korea első elnöke) vezetésével - Oroszország távol-keleti részei - nem folytathatnak itt önálló tevékenységet - a Kormányzat fontos volt a koreai függetlenségi akcióknál **Függetlenségi harcosok:** - 김좌진 Kim Dzsva Dzsin tábornok (1889 -- 1930) - Üibjong szabadcsapatok tagja harcokban is részt vesz - megpróbálja egyesíteni a mandzsúriai japán-ellenes szabadcsapatokat - 1929: anarchista államot próbál létrehozni Mandzsúriában, de meghal egy merényletben **Folytatódó ellenállás:** - 1920-as évek közepére megszilárdul a japán berendezkedés a Koreai-félszigeten - 1930-as évek: koreaiak több merényletet is próbálnak elkövetni a japánok ellen (célpontok: japán főkormányzó, a császári család, hivatalnokok) **Függetlenségi harcosok II.:** - 홍범도 Hong Pom Do tábornok (1863 -- 1943) - csatlakozott az üibjonghoz - Szovjetunióban telepedik le - 1937: deportálják Kazahsztánba - Kazahsztánban hal meg - japán megszállókat próbálta megtámadni **이봉창 I Bong Cshang (1900 -- 1932):** - 1932: Japánba utazott, hogy Hirohito japán császár ellen merényletet kövessen el - kézigránátot dobott az uralkodó hintójára de nem találta el, csak az egyik testőrét - ő tette meg a következő lépést a japánok ellen, emiatt kapja később a kitüntetést - a merénylet sikertelen, elfogják és kivégzik - államalapítás érdemrenddel tüntették ki **윤봉길 Jun Bong Gil (1908 -- 1932):** - 1932: Sanghajban kísérletet tesz japán vezetők meggyilkolására - bombát dobott a császár születésnapját ünneplő katonai elöljárókra két japán életét vesztette, többen megsérültek - ő volt a legfiatalabb merénylő/harcos mindközül 24 éves volt - halálra ítélték Oszakában és kivégezték - államalapítási érdemrenddel tüntették ki **김구 Kim Gu (1876 -- 1949):** - az Ideiglenes Kormányzat tagja Sanghajban de nem értett egyet sok nézettel célpont lett - 1948-ban merényletet követnek el ellene - lehet, ha nem halt volna meg, akkor ő lehetett volna Korea első elnöke Li Szin Man helyett (sokan támogatták, Li Szin Mannal rivalizált) - államalapítási érdemrenddel tüntették - poszthumusz **효창공원 Hjocshang park:** - mártírok emlékparkja - An Dzsung Gün jelképes sírja is itt található japánok nem árulták el, hogy hova temették el - más nemzeti hősök, ellenállók: pl. Pek Dzsong Gi (japán konzult akarta megölni, de elfogták előtte) **Mandzsukuo bábállam (만주국):** - 1930-as évek elején újra fegyveres japán-ellenes harcok bontakoztak ki a mandzsúriai területeken - oka: a mandzsúriai területeket Japán megszállta - Mandzsukuo néven japán bábállam létrehozása - vezetőjének az utolsó kínai császárt, Pu Jit nevezik ki minden követelést elfogad - az állam 1932-től 1945-ig állt fenn - kb. 1 millió koreai érkezik ide - hátországot biztosítanak a japán-ellenes partizánharchoz - építkezések zajlanak, sok munkalehetőség - - a koreaiak két csoportja különíthető el: - 1\. akik kihasználták a terület adta lehetőségeket - 2\. akik aktívan csatlakoztak a kínaiakhoz a japán-ellenes, fegyveres harcokban - Mandzsukuo földrajzi helyszín a szabadcsapatoknak - folyamatosan érkeznek ide a koreaiak (tehát nem egyszerre 1 millió) - etnikailag, vallásilag megosztott - átvették a japán működési szabályokat **Japán és Szovjetunió:** - 1930-as évek második felében egyre feszültebbé válik a helyzet Japán és a Szovjetunió között - 1937: Sztálin deportálja a Szovjetunió távol-keleti térségében élő koreaiakat Kazahsztán, Üzbegisztán területeire (ma is ott élő koreai kisebbségek) nem tudta őket megkülönböztetni a japánoktól - folyamatosak az összeütközések **Második kínai-japán háború:** - a japánok és a kínaiak között is folyamatosan fennáll a konfliktus Mandzsukuo bábállam létrehozása óta - Japán az uralma alá akarja vonni Kínát is - 1937: kitör a második kínai-japán háború (és 172.000 koreait deportáltak sokan az úton meghaltak a hideg miatt) - Transz-Szibéria: gyapot, rizs koreaiak nehezen tudták megtartani a koreai nyelvet (mindenki oroszt használt) - Kínának segítséget nyújt Németország, majd a Szovjetunió és később az Egyesült Államok is, mégis visszaszorulnak - a háború Japán kapitulációjával 1945-ben ér véget **Társadalmi, gazdasági és kulturális változások a Koreai-félszigeten (20. század első fele):** **Társadalmi változások 1905-ig:** - fontos változások történtek ebben az időszakban: a modern Korea kezdete - átalakulóban lévő társadalom: - a szigorú társadalmi berendezkedés megszűnése - a jangbanok elveszítik privilégiumaikat - a rabszolgaság eltörlése - az állami vizsgarendszer eltörlése - „új nő" fogalma - amerikai misszionáriusok érkeznek az országba iskolák és kórházak alapítása - létrejön az első női egyetem (이화여자대학교 Ewha Női Egyetem) - értelmiségek egy csoportja újságot ad ki - 신채호 Sin Cshe Ho (1880 -- 1936) történész új fényben világítja meg a koreai nép eddigi történelmét hangsúly a népen - tudósok szorgalmazzák a hangül használatát **A gyarmati uralom évtizedei:** - a gyarmati uralom megalapozza a gazdasági, oktatási és kormányzati intézmények alapjait japán hivatalnokok vezették a kormányzati intézményeket - reformok Koreában, de inkább Japánnak voltak kedvezőek - diktatórikus uralom (1910-es, 1930-40-es évek - erőszakos asszimiláció **Központosított hatalom:** - központosított hatalom bevezetése - főkormányzó kinevezése - a rendőrséget is központosították, akik egyben bírói hatalmat gyakoroltak - hatalmas államapparátus kiépítése (240 ezer fős) - tehát mindent a japánok vezettek **A gyarmati uralom kezdete:** - 1910-es évek: kifejezetten kíméletlen időszak - politikai elnyomás politikai szerveződések elnyomása, nincs vallás- és szólásszabadság, koreaiak nem birtokolhattak fegyvert (japánok igen) - kulturális élet elnyomása cenzúra - március elsejei mozgalom leverése **„Bársonyos karmok" (politika):** - Japán politikája a Koreai-félszigeten az 1920-as években - bizonyos koreai kulturális termékek megjelenését engedélyezték - 1926: megjelenik az első fekete-fehér némafilm, az 아리랑 Arirang átment a cenzúrán - rendező: 나운규 Na Un Gju - a film zenei aláfestése az Arirang c. népdal - nagy siker, a népdal hazafias dallá, nemzeti szimbólummá vált - nem maradt fent másolata - ekkor indul el a mai napig jelentős napilapnak számító 조선일보 Csoszon Ilbo és a 동아일보 Tonga Ilbo - számos új szervezet jött létre (ifjúsági, vallási, oktatási, értelmiségi stb.) pedig régebben elnyomták őket - Japán továbbra is szigorú kontroll alatt tartotta az országot, de látható enyhülés - rendőrkapitányságok viszont ekkor is fontosak maradtak a japán államnak ezzel végezték pl. az adóbeszedést (szintén japán kézben ez is)