Jogi alapismeretek PDF

Jogi alapismeretek **Az alkotmányosság fogalma** Az alkotmányosság olyan elvi követelmények együttese, amelyek az ideális demokratikus alkotmány tartalmát és megvalósulását jellemzik Alkotmányosságról akkor beszélünk, amikor az adott országban az állami hatalmat az alkotmányra vezetik vissza, és...

Jogi alapismeretek **Az alkotmányosság fogalma** Az alkotmányosság olyan elvi követelmények együttese, amelyek az ideális demokratikus alkotmány tartalmát és megvalósulását jellemzik Alkotmányosságról akkor beszélünk, amikor az adott országban az állami hatalmat az alkotmányra vezetik vissza, és az államhata- lom legitimitását a polgárok is elismerik. Biztosítania kell az állampolgárok védelmét az államhatalom visszaéléseitől, és biztosítania kell az állampolgárok részvételét az államhatalom gyakorlásában. Azt az állami és jogi berendezkedést tekintették és tekintjük alkotmányosnak. **Az Alkotmányosság klasszikus alapelvei:** - A népszuverenitás elve (az állami főhatalom forrása a nép). A népszuverenitás kezdetben a rendi képviselet választópolgárok által választott népképviselettel való felváltását jelentette. Később ez az eszme összekapcsolódott az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog követelésével, amely kiszélesítette a demokratikus hatalomgyakorlás nép- képviseleti alapját: maga a nép vált szuverénné. A népszuverenitás elve szerint az állami főhatalom forrása a nép. - A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve. Az alapelv meghatározza az alkotmányosság követelményének megfelelő állam- szervezet felépítését és működését. A hatalmi ágak hagyományos „hárompólusú" rendszere a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmakat foglalja magában. - A törvény előtti egyenlőség elve (jogegyenlőség elve). A jogegyenlőség = minden ember a közhatalomhoz képest egyenlő. Az emberek között nem lehet különbséget tenni. - A törvények uralma (az állam jogállamként működik). A jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező állami szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között és működési rendben, a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket. - A jogbiztonság követelménye. A jogbiztonság az állam, és elsősorban a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a teljes jog- rendszer és az egyes jogszabályok világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak, előre láthatóak legyenek. - Az emberi jogok deklarálása (az emberi jogokat az állam elismeri és biztosítja). A jogállam egyik jellemzője, hogy maga hoz létre olyan szerveket, amelyek feladata az emberi jogok érvényesülésének elősegítése. - Egyéb alapelvek. A demokratikus alkotmányok a kiemelt klasszikus alapelveket kívül további elvi tételeket is tartalmaz- hatnak: törvénybe foglalják például a többpártrendszert és a piacgazdaságot, a magántulajdon szentségét, különválasztják az államot a politikától és a gazdaságtól, tiltják a hatalom kizárólagos birtoklását. **Jogforrás fogalma** Jogforrásról többféle értelemben beszélhetünk. Legáltalánosabb értelemben az állam jogszabályalkotó tevékenységét jelenti. A jogforrás lehet belső és külső jogforrás. A belső jogforrás a jogalkotásra felruhá- zott állami szervet, a jogalkotó szervet (pl. Országgyűlés), a külső jogforráson a jogszabály megjelenési formáját (pl. törvény) értjük. **Jogszabályok** Magyarországon a jogalkotó szervek az alábbi jogszabályokat alkotják a jogforrási hierarchia elvének megfelelően: - az Országgyűlés törvényt; - a Kormány rendeletet; - a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletet; - a miniszterelnök és a Kormány tagjai (a továbbiakban együtt: miniszterek) rendeletet; - önálló szabályozó szervek vezetői rendeletet; - az önkormányzat képviselő-testülete rendeletet. A képen szöveg, Betűtípus, képernyőkép, nyugta látható Automatikusan generált leírás **Jogszabályok jelölése** A törvény megjelölése annak kihirdetése során magába foglalja a törvény kihirdetésének évét, sorszámát, a törvény elnevezést és a törvény címét. **Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)** Az államhatalom gyakorlásának szabályait, a politikai, gazdasági rendszer működésének alapelveit, az állami szervezetrendszer felépítését tartalmazó alaptörvény. **Magyarország Alaptörvényének szerkezete** Az Alaptörvény a magyar himnusz első sorával kezdődik „Isten, áld meg a magyart", és a „Legyen béke, szabadság és egyetértés" óhajával végződik. **Törvény** Minden olyan kérdést törvényben kell szabályozni, ami az alapvető jogokat és kötelezettségeket, vagy az állami szervek létesítését, működését, egymáshoz való viszonyát és ellenőrzését, a társadalmi vagy gazdasági élet alapvető kérdéseit érinti. **Kormányrendelet** A Kormány feladatkörében eljárva törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. **A rendkívüli és a sajátos jellegű jogforrások** *Rendkívüli* jogforrások \- az államélet normális működésétől eltérő helyzetekben -- ezek megoldására -- az Alaptörvényben megha- tározottak szerint, ún. rendkívüli (időleges) jogforrások adhatók ki *Sajátos* jellegű jogforrások \- a nemzetközi jogi normák; \- a közösségi jogi normák; \- az Alkotmánybíróság határozatai; \- a Kúria jogegységi döntései és elvi bírósági határozatai; \- a szokások (amennyiben ekként értékelhetők bizonyos jogelvek követése, és a jogszabályi utalások (például a „szokásos" mértékben, módon). **Közjogi szervezet-szabályozó eszközök, valamint az állami szerv vagy köztestület tevé- kenységét és működését szabályozó más jogi eszközök** Két típusát különböztetjük meg: - Normatív határozat. Az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a testületi központi államigazgatási szerv és az Alaptörvényben megjelölt más testületi szerv normatív határozatban szabályozza az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvési prog- ramját. - Normatív utasítás. A miniszterelnök, a központi államigazgatási szerv vezetője, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője és az Alkotmányban megjelölt egyszemélyi vagy egyszemélyi vezetés alatt álló szerv vezetője a vezetése, irá- nyítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek tevékenységét, működését és szervezetét szabályozó, a szerv állományába tartozó személyekre nézve kötelező normatív utasítást adhat ki. **Közjogi szervezetszabályozó eszközök jellemzői** A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg. A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vo- natkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak -- más jogszabályon alapuló -- egyedi hatá- rozat vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát. Normatív határozatban általános jellegű szabályozásra kerül sor, míg az egyedi határozat egy konkrét ügyben hozott döntést tartalmaz. **A magyar állam szervezetrendszere** Magyarország demokratikus jogállam. Hazánkban parlamentáris kormányzati rendszer valósul meg. Az Alaptörvény Alapvetés „C" cikk (1) bekezdése kimondja, hogy „A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik." Többcentrumú államszervezeti modell valósul meg. „A törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom mellett önálló hatalmi központként látja el feladatát az államfő, az Alkotmánybíróság, a helyi önkormányzatok is.  **Az alapvető jog fogalma, jellemzői** Az alapvető jog fogalmára egységesen elfogadott definíció nem létezik. Jellemzőivel lehet megfogalmaz- ni. Azok az alanyi jogok minősíthetők alapvető jognak, melyeket az Alaptörvény így rögzít. Az alapvető jogok gyűjtőfogalom, magában foglalja az emberi jogokat (az emberi léthez kapcsolódó, a minden embert megillető jogokat) és az állampolgári jogokat (egy adott állam polgárait megillető jogokat, adott állammal állampolgársági státuszban állók jogait) és az alkotmányos jogokat is. **Az alapjogok forrásai a magyar jogrendszerben** Az alapjogok forrásai a nemzetközi és európai dokumentumok, az Alaptörvény, az alapjogi törvények, a bírói gyakorlat és az alkotmánybírósági határozatok. **\ ** **Milyen módon és mértékben korlátozhatók az alapvető jogok?** A rendkívüli jogrend (például háborús helyzetben be lehet vezetni a cenzúrát) A jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, s nem mentesíthet a kötelezettségek teljesítése alól. A közbiztonság, a közrend, a nemzetbiztonság, a közegészség, a közerkölcs, az ország gazdasági jóléte, területi integritása korlátozhatja az egyének jogainak érvényesítését. További speciális korlátok találhatók az egyes alapjogokról szóló törvényekben, pl. csak békésen lehet gyülekezni, egyesületet nem lehet létrehozni fegyveres célra, a szólásszabadság nem sérthet államtitkot