igaz_hamis.docx

Az alábbi állítások közül tetszőleges **[ÖTÖT]** kell kiválasztani. [6. kérdés.] Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak! (5x2pont) Egy rendszer leírására több állapottér-modell is alkalmas. (Igaz) Egy rendszer leírására csak egy konkrét állapottér-modell írható fel. (Hamis) E...

Az alábbi állítások közül tetszőleges **[ÖTÖT]** kell kiválasztani. [6. kérdés.] Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak! (5x2pont) Egy rendszer leírására több állapottér-modell is alkalmas. (Igaz) Egy rendszer leírására csak egy konkrét állapottér-modell írható fel. (Hamis) Egy rendszer leírására több átviteli függvény is alkalmas. (Hamis) Egy rendszer leírására csak egy konkrét átviteli függvény írható fel. (Igaz) Egy rendszer leírására több impulzusválasz is alkalmas. (Hamis) Egy rendszer leírására csak egy konkrét impulzusválasz írható fel. (Igaz) Az állapottranszformáció a rendszer bemenet-kimenet kapcsolatát nem változtatja meg. (Igaz) Az állapottranszformáció a rendszer bemenet-kimenet kapcsolatát megváltoztatja. (Hamis) Az impulzusválasz invariáns az állapottranszformációra. (Igaz) Az átviteli függvény invariáns az állapottranszformációra. (Igaz) Az impulzusválasz invariáns az állapottranszformációra, de az átviteli függvény nem. (Hamis) Az átviteli függvény invariáns az állapottranszformációra, de az impulzusválasz nem. (Hamis) SISO-rendszer esetén az állapot-visszacsatolás eredményeképp létrejövő irányítójel egy skalár. (Igaz) MIMO-rendszer esetén az állapot-visszacsatolás eredményeképp létrejövő irányítójel egy skalár. (Hamis) SISO-rendszer esetén az állapot-visszacsatolás eredményeképp létrejövő irányítójel egy vektor. (Hamis) MIMO-rendszer esetén az állapot-visszacsatolás eredményeképp létrejövő irányítójel egy vektor. (Igaz) SISO-rendszer esetén az állapot-visszacsatolás eredményeképp létrejövő irányítójel egy mátrix. (Hamis) MIMO-rendszer esetén az állapot-visszacsatolás eredményeképp létrejövő irányítójel egy mátrix. (Hamis) Egy bemenetű és egy kimenetű rendszer esetén az állapot-visszacsatolás eredményeképp létrejövő irányítójel egy skalár. (Igaz) Egy bemenetű és egy kimenetű rendszer esetén az állapot-visszacsatolás eredményeképp létrejövő irányítójel vektor. (Hamis) Pólusáthelyezéssel sokkal egyszerűbb a nem stabil rendszer stabilizálása, mint a PID-szabályozókkal. (Igaz) Pólusáthelyezéssel a rendszer felgyorsítása egyszerűbben elvégezhető, mint a PID-szabályozókkal. (Igaz) Állapot-visszacsatolással közvetlenül a zárt rendszer dinamikáját tudjuk meghatározni. (Igaz) Állapot-visszacsatolással a rendszer dinamikájára nincs hatásunk. (Hamis) Ha egy rendszer irányítható, akkor a pólusáthelyezés alkalmazható. (Igaz) A pólusáthelyezés alkalmazhatóságának feltétele, hogy a rendszer irányítható legyen. (Igaz) Ha egy rendszer megfigyelhető, akkor a pólusáthelyezés alkalmazható. (Hamis) A pólusáthelyezés alkalmazhatóságának feltétele, hogy a rendszer megfigyelhető legyen. (Hamis) A pólusáthelyezés alkalmazhatóságának feltétele, hogy a rendszer stabil legyen. (Hamis) A pólusáthelyezés könnyen megoldható, ha a rendszer irányíthatósági alakja rendelkezésre áll. (Igaz) Az irányíthatósági alak közvetlenül felírható az átviteli függvényből. (Igaz) Az irányíthatósági alak közvetlenül felírható az állapotváltozós leírásból. (Hamis) A megfigyelhetőségi alak közvetlenül felírható az átviteli függvényből. (Igaz) A megfigyelhetőségi alak közvetlenül felírható az állapotváltozós leírásból. (Hamis) A Bass-Gura-módszer használja az irányíthatósági mátrix inverzét. (Igaz) Az Ackermann-képlet használja az irányíthatósági mátrix inverzét. (Igaz) A Bass-Gura-módszer nem használja az irányíthatósági mátrix inverzét. (Hamis) Az Ackermann-képlet nem használja az irányíthatósági mátrix inverzét. (Hamis) A Bass-Gura-algoritmust célszerű alkalmazni a pólusáthelyezésben, mert az nem használja fel az irányíthatósági mátrix inverzét. (Hamis) Az Ackermann-képletet célszerű alkalmazni a pólusáthelyezésben, mert az nem használja fel az irányíthatósági mátrix inverzét. (Hamis) A pólusáthelyezés helyben hagyja a zérusokat. (Igaz) A pólusáthelyezés nem csak a pólusokat változtatja meg, hanem a zérusokat is. (Hamis) A pólusáthelyezés helyben hagyja a pólusokat. (Hamis) A pólusáthelyezés célja a sajátértékek megfelelő helyre való átmozdítása. (Igaz) Az állapot-visszacsatolás célja a pólusok megfelelő helyre való átmozdítása. (Igaz) A pólusáthelyezés módosítja a sajátértékeket, de a zérusokat nem. (Igaz) A pólusáthelyezés módosítja a sajátértékeket és a zérusokat is. (Hamis) A fizikailag is létező állapot szenzorral mérhető. (Igaz) A fizikailag nem létező állapot szenzorral mérhető. (Hamis) Állapotmegfigyelő segítségével az állapotváltozó becsülhető. (Igaz) Állapotmegfigyelő segítségével az állapotváltozó módosítható. (Hamis) Az állapotmegfigyelő tartalmazza a rendszer modelljét. (Igaz) Az állapotmegfigyelő a rendszer modelljét nem tartalmazza. (Hamis) Az állapotmegfigyelő hasonló módszerekkel tervezhető, mint a pólusáthelyezés. (Igaz) Az állapotmegfigyelő tervezésére más módszereket dolgoztak ki, mint a pólusáthelyezés megvalósítására. (Hamis) Az állapotmegfigyelő hasonló módszerekkel tervezhető, mint a PID-szabályozók. (Hamis) Ha egy rendszer irányítható, akkor állapotmegfigyelő is beiktatható. (Hamis) Megfigyelő alkalmazhatóságának feltétele, hogy a rendszer megfigyelhető legyen. (Igaz) Megfigyelő alkalmazhatóságának feltétele, hogy a rendszer stabil legyen. (Hamis) A megfigyelő tervezése könnyen megoldható, ha a rendszer megfigyelhetőségi alakja rendelkezésre áll. (Igaz) Megfigyelőtervezéskor a Bass-Gura-módszer használja a megfigyelhetőségi mátrix inverzét. (Igaz) Megfigyelőtervezéskor az Ackermann-képlet használja a megfigyelhetőségi mátrix inverzét. (Igaz) Megfigyelőtervezéskor a Bass-Gura-módszer nem használja a megfigyelhetőségi mátrix inverzét. (Hamis) Megfigyelőtervezéskor az Ackermann-képlet nem használja a megfigyelhetőségi mátrix inverzét. (Hamis) A Bass-Gura-algoritmust célszerű alkalmazni a megfigyelőtervezésben, mert az nem használja fel a megfigyelhetőségi mátrix inverzét. (Hamis) Az Ackermann-képletet célszerű alkalmazni a megfigyelőtervezésben, mert az nem használja fel a megfigyelhetőségi mátrix inverzét. (Hamis) A szeparációs elv értelmében a pólusáthelyezés és a megfigyelő tervezése függetlenül elvégezhető. (Igaz) A pólusáthelyezés és a megfigyelő tervezése egymástól függetlenül nem végezhető el. (Hamis) Állapotvisszacsatolást alkalmazó szabályozási körben az alapjel előrecsatolással vehető figyelembe. (Igaz) MIMO rendszerek állapotvisszacsatoláson alapuló irányítása az Ackermann-képlettel tervezhető. (Hamis) MIMO rendszerek állapotvisszacsatoláson alapuló irányítása a Bass-Gura-képlettel tervezhető. (Hamis) SISO rendszerek állapotvisszacsatoláson alapuló irányítása az Ackermann-képlettel tervezhető. (Igaz) SISO rendszerek állapotvisszacsatoláson alapuló irányítása a Bass-Gura-képlettel tervezhető. (Igaz) MIMO rendszernek több bemenete és több kimenete van. (Igaz) MIMO rendszernek több bemenete és egy kimenete van. (Hamis) MIMO rendszernek egy bemenete és több kimenete van. (Hamis) MIMO rendszernek egy bemenete és egy kimenete van. (Hamis) SISO rendszernek több bemenete és több kimenete van. (Hamis) SISO rendszernek több bemenete és egy kimenete van. (Hamis) SISO rendszernek egy bemenete és több kimenete van. (Hamis) SISO rendszernek egy bemenete és egy kimenete van. (Igaz) SISO rendszer állapotvisszacsatolásában egy **k**^T^ sorvektor szerepel. (Igaz) MIMO rendszer állapotvisszacsatolásában egy **k**^T^ sorvektor szerepel. (Hamis) SISO rendszer állapotvisszacsatolásában egy **K** mátrix szerepel. (Hamis) MIMO rendszer állapotvisszacsatolásában egy **K** mátrix szerepel. (Igaz) SISO rendszer állapotvisszacsatoláson alapuló irányítása során az irányítójel skalár. (Igaz) MIMO rendszer állapotvisszacsatoláson alapuló irányítása során az irányítójel skalár. (Hamis) SISO rendszer állapotvisszacsatoláson alapuló irányítása során az irányítójel vektor. (Hamis) MIMO rendszer állapotvisszacsatoláson alapuló irányítása során az irányítójel vektor. (Igaz) SISO rendszer állapotvisszacsatoláson alapuló irányítása során az irányítójel u=-**k**^T^**x**. (Igaz) MIMO rendszer állapotvisszacsatoláson alapuló irányítása során az irányítójel **u**=-**Kx**. (Igaz) MIMO rendszer állapotvisszacsatoláson alapuló irányítása során az Ackermann-féle normálalakot használjuk. (Hamis) MIMO rendszer állapotvisszacsatoláson alapuló irányítása során az Luenberger-féle normálalakot használjuk. (Igaz) Az irányíthatóság megállapításához az irányíthatósági mátrix rangját használjuk fel. (Igaz) A rendszer irányítható, ha az irányíthatósági mátrix rangja megegyezik az állapotváltozók számával. (Igaz) A rendszer irányítható, ha az irányíthatósági mátrix rangja kisebb az állapotváltozók számánál. (Hamis) A rendszer irányítható, ha az irányíthatósági mátrix rangja nagyobb az állapotváltozók számánál. (Hamis) A rendszer irányítható, ha az irányíthatósági mátrix rangja megegyezik a bemenetek számával. (Hamis) A rendszer irányítható, ha az irányíthatósági mátrix rangja nagyobb a bemenetek számánál. (Hamis) A rendszer irányítható, ha az irányíthatósági mátrix rangja kisebb a bemenetek számával. (Hamis) A rendszer irányítható, ha a rendszer bemeneteinek és kimeneteinek a száma megegyezik. (Hamis) A rendszer irányítható, ha a rendszer bemeneteinek a száma és az állapotváltozók száma megegyezik. (Hamis) A rendszer irányítható, ha a rendszer kimeneteinek a száma és az állapotváltozók száma megegyezik. (Hamis) A megfigyelhetőség megállapításához a megfigyelhetőségi mátrix rangját használjuk fel. (Igaz) A rendszer megfigyelhető, ha a megfigyelhetőségi mátrix rangja megegyezik az állapotváltozók számával. (Igaz) A rendszer megfigyelhető, ha a megfigyelhetőségi mátrix rangja kisebb az állapotváltozók számánál. (Hamis) A rendszer megfigyelhető, ha a megfigyelhetőségi mátrix rangja nagyobb az állapotváltozók számánál. (Hamis) A rendszer megfigyelhető, ha a megfigyelhetőségi mátrix rangja megegyezik a bemenetek számával. (Hamis) A rendszer megfigyelhető, ha a megfigyelhetőségi mátrix rangja nagyobb a bemenetek számánál. (Hamis) A rendszer megfigyelhető, ha a megfigyelhetőségi mátrix rangja kisebb a bemenetek számával. (Hamis) A rendszer megfigyelhető, ha a rendszer bemeneteinek és kimeneteinek a száma megegyezik. (Hamis) A rendszer megfigyelhető, ha a rendszer bemeneteinek a száma és az állapotváltozók száma megegyezik. (Hamis) A rendszer megfigyelhető, ha a rendszer kimeneteinek a száma és az állapotváltozók száma megegyezik. (Hamis) MIMO pólusáthelyezésnél a zárt rendszer kívánt pólusait írjuk elő. (Igaz) MIMO pólusáthelyezésnél a zárt rendszer kívánt sajátértékeit írjuk elő. (Igaz) Pólusáthelyezésnél, folytonos idejű rendszer esetén, célszerű a sajátértékeket a komplex számsík bal oldalára tervezni. (Igaz) Pólusáthelyezésnél, folytonos idejű rendszer esetén, célszerű a sajátértékeket a komplex számsík jobb oldalára tervezni. (Hamis) SISO rendszer állapotvisszacsatolással történő szabályozásának tervezésekor a visszacsatoló vektor meghatározása egyértelmű. (Igaz) MIMO rendszer állapotvisszacsatolással történő szabályozásának tervezésekor a visszacsatoló mátrix meghatározása egyértelmű. (Hamis) SISO rendszer állapotvisszacsatolással történő szabályozásának tervezésekor a visszacsatoló vektor meghatározása nem egyértelmű. (Hamis) MIMO rendszer állapotvisszacsatolással történő szabályozásának tervezésekor a visszacsatoló mátrix meghatározása nem egyértelmű. (Igaz) Az alábbi állítások közül tetszőleges **[ÖTÖT]** kell kiválasztani. [7. kérdés.] Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak! (5x2pont) A rendszer identifikációja alatt a rendszer modelljének meghatározását értjük. (Igaz) A rendszer identifikációja során a rendszermodell paramétereit határozzuk meg. (Igaz) A folyamatidentifikáció során a rendszermodell paramétereit határozzuk meg. (Igaz) A folyamatidentifikáció során a bemenő- és a hozzátartozó kimenő jeleket használjuk fel. (Igaz) A rendszeranalízis alatt a rendszer modelljének meghatározását értjük. (Hamis) A rendszer szintézise során a rendszermodell paramétereit határozzuk meg. (Hamis) A folyamatidentifikáció során a rendszer válaszjelét számítjuk ki a bemenet ismeretében. (Hamis) A rendszeridentifikáció során a valóságos folyamat egy modelljét azonosítjuk. (Igaz) A rendszer identifikációja során a rendszeren végzett méréseket használjuk fel. (Igaz) A rendszer szintézise során a rendszeren végzett bemeneti-kimeneti méréseket használjuk fel. (Hamis) A rendszer analízise során a rendszeren végzett bemeneti-kimeneti méréseket használjuk fel. (Hamis) Folyamatidentifikáció során az [*e*(*t*) = *y*(*t*) − *ŷ*(*t*)]{.math.inline} hibajelet minimalizáljuk. (Igaz) Folyamatszintézis során az [*e*(*t*) = *y*(*t*) − *ŷ*(*t*)]{.math.inline} hibajelet minimalizáljuk. (Hamis) Folyamatanalízis során az [*e*(*t*) = *y*(*t*) − *ŷ*(*t*)]{.math.inline} hibajelet minimalizáljuk. (Hamis) A legkisebb négyzetek módszere a mérési hibák legkisebb értékét határozza meg. (Hamis) A legkisebb négyzetek módszere a mérési hibák négyzetének a legkisebb értékét határozza meg. (Hamis) A legkisebb négyzetek módszere a mérési hibák abszolút értékének a legkisebb értékét határozza meg. (Hamis) A legkisebb négyzetek módszere az identifikáció hibájának legkisebb értékét határozza meg. (Hamis) A legkisebb négyzetek módszere a négyzetes hibát minimalizálja. (Igaz) A legkisebb négyzetek módszerével a négyzetes hibát minimalizáljuk és így határozzuk meg a modell paramétereit. (Igaz) A legkisebb négyzetek módszerével a négyzetes hibát minimalizáljuk és így határozzuk meg a rendszer kimenőjelét. (Hamis) Az LS-becslés a mérési hibák legkisebb értékét határozza meg. (Hamis) Az LS-becslés a mérési hibák négyzetének a legkisebb értékét határozza meg. (Hamis) Az LS-becslés az identifikáció hibájának legkisebb értékét határozza meg. (Hamis) Az LS-becslés a négyzetes hibát minimalizálja. (Igaz) Az LS-becslés a négyzetes hibát minimalizáljuk és így határozzuk meg a modell paramétereit. (Igaz) Az LS-becsléssel a négyzetes hibát minimalizáljuk és így határozzuk meg a rendszer kimenőjelét. (Hamis) Az off-line paraméterbecslést másnéven batch módszernek is hívja a szakirodalom. (Igaz) Az online paraméterbecslést másnéven batch módszernek is hívja a szakirodalom. (Hamis) Az online paraméterbecslést másnéven rekurzív módszernek is hívja a szakirodalom. (Igaz) Az off-line paraméterbecsléshez a mérési adatokat előre be kell gyűjteni. (Igaz) Az online paraméterbecsléshez a mérési adatokat előre be kell gyűjteni. (Hamis) Az off-line paraméterbecsléshez a mérési adatok valós időben érkeznek. (Hamis) Az online paraméterbecsléshez a mérési adatok valós időben érkeznek. (Igaz) A paraméterbecslés normálegyenletének levezetése során a négyzetes hibát a paraméterek szerint deriváljuk. (Igaz) A paraméterbecslés normálegyenletének levezetése során a négyzetes hibát egyszerűen egyenlővé tesszük nullával. (Hamis) A paraméterbecslés normálegyenletének levezetése során a négyzetes hiba minimumát keressük. (Igaz) A paraméterbecslés normálegyenletének levezetése során a négyzetes hiba maximumát keressük. (Hamis) A kvadratikus hibának egy minimumhelye van. (Igaz) A kvadratikus hibának sajnos több lokális minimumhelye is van. (Hamis) A batch identifikációs módszer nagy előnye, hogy rekurzíve futtatható. (Hamis) Az online paraméterbecslés módszerének nagy előnye, hogy rekurzíve futtatható. (Igaz) A determinisztikus jel sok esetben megadható képlet formájában. (Igaz) A sztochasztikus jel sok esetben megadható képlet formájában. (Hamis) Az egységugrásjel abszolút integrálható függvény. (Hamis) A Dirac-impulzus abszolút integrálható. (Igaz) Az egységugrásjel a *t*=0 időpillanatban szakadással rendelkezik. (Igaz) Az egységugrásjel általánosított deriváltja a Dirac-féle deltafüggvény. (Igaz) A Dirac-impulzus általánosított deriváltja az egységugrásjel. (Hamis) A sajátérték és az időállandó között a következő összefüggés áll fenn: [\$\\tau = - \\frac{1}{\\lambda}\$]{.math.inline}. (Igaz) A sajátérték és az időállandó között a következő összefüggés áll fenn: [\$\\lambda = - \\frac{1}{\\tau}\$]{.math.inline}. (Igaz) A sajátérték és az időállandó között a következő összefüggés áll fenn: [*τ* =  − *λ*]{.math.inline}. (Hamis) A sajátérték és az időállandó között a következő összefüggés áll fenn: [*λ* =  − *τ*]{.math.inline}. (Hamis) Az [*y*(*t*) = ∫~ − ∞~^∞^*u*(*τ*)*w*(*t* − *τ*)*dτ*]{.math.inline} a konvolúciós integrál általános kifejezése. (Igaz) Az [*y*(*t*) = ∫~0~^∞^*u*(*τ*)*w*(*t* − *τ*)*dτ*]{.math.inline} a konvolúciós integrál általános kifejezése. (Hamis) Az [*y*(*t*) = ∫~0~^∞^*w*(*τ*)*u*(*t* − *τ*)*dτ*]{.math.inline} a konvolúciós integrál általános kifejezése. (Hamis) Az [*y*(*t*) = ∫~0~^*t*^*u*(*τ*)*w*(*t* − *τ*)*dτ*]{.math.inline} a konvolúciós integrál általános kifejezése. (Hamis) Az [*y*(*t*) = ∫~0~^*t*^*w*(*τ*)*u*(*t* − *τ*)*dτ*]{.math.inline} a konvolúciós integrál általános kifejezése. (Hamis) Kauzális rendszer impulzusválasza és ugrásválasza belépő. (Igaz) Fizikailag létező rendszer impulzusválasza és ugrásválasza belépő. (Igaz) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer gerjesztés-válasz stabil, ha impulzusválasza abszolút integrálható. (Igaz) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer gerjesztés-válasz stabil, ha impulzusválasza stacionárius állapotban a nullához tart. (Igaz) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer gerjesztés-válasz stabil, ha impulzusválasza stacionárius állapotban nullától különböző konstans értékhez tart. (Hamis) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer gerjesztés-válasz stabil, ha impulzusválaszában szereplő valamennyi [*λ*]{.math.inline} sajátérték valós része negatív. (Igaz) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer gerjesztés-válasz stabil, ha impulzusválaszában szereplő valamennyi [*λ*]{.math.inline} sajátérték képzetes része negatív. (Hamis) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer gerjesztés-válasz stabil, ha impulzusválaszában szereplő valamennyi [*λ*]{.math.inline} sajátérték valós része pozitív. (Hamis) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer gerjesztés-válasz stabil, ha impulzusválaszában szereplő valamennyi [*λ*]{.math.inline} sajátérték valós része 1-nél kisebb. (Hamis) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer gerjesztés-válasz stabil, ha impulzusválaszában szereplő valamennyi [*λ*]{.math.inline} sajátérték abszolút értéke 1-nél kisebb. (Hamis) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer gerjesztés-válasz stabil, ha impulzusválaszában szereplő valamennyi [*λ*]{.math.inline} sajátérték a komplex számsík bal oldali félsíkján helyezkedik el. (Igaz) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer gerjesztés-válasz stabil, ha impulzusválaszában szereplő valamennyi [*λ*]{.math.inline} sajátérték a komplex számsík jobb oldali félsíkján helyezkedik el. (Hamis) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer gerjesztés-válasz stabil, ha impulzusválaszában szereplő [*λ*]{.math.inline} sajátértékek között van olyan, amelyik a komplex számsík bal oldali félsíkján helyezkedik el, és van olyan, amelyik a komplex számsík jobb oldali félsíkján. (Hamis) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer aszimptotikusan stabil, ha állapotvektora az origóba tart. (Igaz) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer aszimptotikusan stabil, ha a rendszermátrix valamennyi sajátértékének a valós része negatív. (Igaz) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer aszimptotikusan stabil, ha a rendszermátrix valamennyi sajátértékének a képzetes része negatív. (Hamis) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer aszimptotikusan stabil, ha a rendszermátrix valamennyi sajátértékének a valós része pozitív. (Hamis) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer aszimptotikusan stabil, ha a rendszermátrix valamennyi sajátértékének a valós része 1-nél kisebb. (Hamis) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer aszimptotikusan stabil, ha a rendszermátrix valamennyi sajátértékének az abszolút értéke 1-nél kisebb. (Hamis) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer aszimptotikusan stabil, ha a rendszermátrix valamennyi sajátértéke a komplex számsík bal oldali félsíkján helyezkedik el. (Igaz) Egy folytonos idejű, lineáris, invariáns és kauzális rendszer aszimptotikusan stabil, ha a rendszermátrix valamennyi sajátértéke a komplex számsík jobb oldali félsíkján helyezkedik el. (Hamis) Ha egy lineáris rendszer bemenetére [*ω*]{.math.inline} körfrekvenciájú szinuszos jelet kapcsolunk, akkor a válaszjel is szinuszos, melynek körfrekvenciája szintén [*ω*]{.math.inline}. (Igaz) Ha egy nemlineáris rendszer bemenetére [*ω*]{.math.inline} körfrekvenciájú szinuszos jelet kapcsolunk, akkor a válaszjel is szinuszos, melynek körfrekvenciája szintén [*ω*]{.math.inline}. (Hamis) Az alábbi állítások közül tetszőleges **[ÖTÖT]** kell kiválasztani. [8. kérdés.] Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak! (5x2pont) Az optimális szabályozás egy állapotvisszacsatoláson alapuló módszer. (Igaz) Az optimális szabályozás nem használ állapotvisszacsatolást. (Hamis) Az optimális vezérlés nem használ állapotvisszacsatolást. (Igaz) Az optimális vezérlés nem használ visszacsatolást. (Igaz) Az optimális vezérlés visszacsatolást alkalmaz. (Hamis) Az optimális szabályozás visszacsatolást alkalmaz. (Igaz) Egy irányítás attól optimális, hogy közben valamilyen költséget minimalizálunk. (Igaz) Egy vezérlés attól optimális, hogy közben valamilyen költséget minimalizálunk. (Igaz) Egy szabályozás attól optimális, hogy közben valamilyen költséget minimalizálunk. (Igaz) Egy irányítás attól optimális, hogy közben a beavatkozójelet adott érték alatt tartjuk. (Hamis) Egy irányítás attól optimális, hogy közben a kimenőjelet adott érték alatt tartjuk. (Hamis) Egy irányítás attól optimális, hogy közben a referenciajelet adott érték alatt tartjuk. (Hamis) Egy irányítás attól optimális, hogy közben a referenciajelet előre megszabjuk. (Hamis) A szabályozás akkor optimális, hogy közben a beavatkozójelet adott érték alatt tartjuk. (Hamis) A szabályozás akkor optimális, hogy közben a kimenőjelet adott érték alatt tartjuk. (Hamis) A szabályozás akkor optimális, hogy közben a referenciajelet adott érték alatt tartjuk. (Hamis) A szabályozás akkor optimális, hogy közben a referenciajelet előre megszabjuk. (Hamis) A vezérlés akkor optimális, hogy közben a beavatkozójelet adott érték alatt tartjuk. (Hamis) A vezérlés akkor optimális, hogy közben a kimenőjelet adott érték alatt tartjuk. (Hamis) A vezérlés akkor optimális, hogy közben a referenciajelet adott érték alatt tartjuk. (Hamis) A vezérlés akkor optimális, hogy közben a referenciajelet előre megszabjuk. (Hamis) Optimális irányítás során a minimalizálandó költségfüggvény kvadratikus alakú. (Igaz) Optimális irányítás során a J költségfüggvény kvadratikus alakú. (Igaz) Korlátozó feltétel lehet pl. egy jármű maximális vagy a minimális sebessége. (Igaz) Korlátozó feltétel lehet pl. valamely állapotváltozó maximális vagy a minimális értéke. (Igaz) Korlátozó feltétel lehet a beavatkozójel maximális vagy a minimális értéke. (Igaz) Optimális irányítás esetében nem szabhatunk korlátozó feltételt a beavatkozójelre. (Hamis) Optimális irányítás esetében nem szabhatunk korlátozó feltételt a kimenőjelre. (Hamis) Optimális irányítás esetében nem szabhatunk korlátozó feltételt az állapotváltozók értékére. (Hamis) Az optimális irányítás J költségfüggvénye nem függhet az állapotváltozótól. (Hamis) Az optimális irányítás J költségfüggvénye nem függhet az irányítójeltől. (Hamis) Az optimális irányítás J költségfüggvénye nem függhet az időtől. (Hamis) Az optimális irányítás költségfüggvényét a matematika nyelvén funkcionálnak nevezzük. (Igaz) Az optimális irányítás költségfüggvényét a matematika nyelvén variációnak nevezzük. (Hamis) Optimális irányítás során egy funkcionált minimalizálunk. (Igaz) Optimális vezérlés során egy funkcionált minimalizálunk. (Igaz) Optimális szabályozás során egy funkcionált minimalizálunk. (Igaz) Optimális irányítás során a variációt minimalizáljuk. (Hamis) Optimális vezérlés során a variációt minimalizáljuk. (Hamis) Optimális szabályozás során a variációt minimalizáljuk. (Hamis) Az optimum minimum, ha a második variáció pozitív. (Igaz) Az optimum maximum, ha a második variáció pozitív. (Hamis) Az optimum minimum, ha a második variáció negatív. (Hamis) Az optimum maximum, ha a második variáció negatív. (Igaz) Optimum helyén az első variáció nulla. (Igaz) Optimum helyén az első variáció pozitív. (Hamis) Optimum helyén az első variáció negatív. (Hamis) Optimum helyén az első variáció pozitív vagy negatív. (Hamis) A Kálmán-szűrő egy megfigyelő. (Igaz) A Kálmán-szűrő egy observer. (Igaz) A Kálmán-szűrő egy szabályozótervezési eljárás. (Hamis) A Kálmán-szűrő egy megfigyelőtervezési eljárás. (Igaz) A Kálmán-szűrő állapottér alapú technika. (Igaz) A Kálmán-szűrővel a zajos jeleket tudjuk szűrni, és így a felharmonikustartalom kisebb lesz. (Hamis) A Kálmán-szűrő egy iteratív eljárás. (Igaz) A Kálmán-szűrő egy rekurzív technika. (Igaz) A Kálmán-szűrő nem veszi figyelembe a zajt. (Hamis) A Kálmán-szűrő figyelembe veszi a zajt. (Igaz) A fehérzaj várható értéke nulla. (Igaz) A fehérzaj várható értéke egységnyi. (Hamis) A fehérzaj várható értéke nullánál mindig nagyobb. (Hamis) A fehérzaj várható értéke nullánál mindig kisebb. (Hamis) Kálmán-szűrővel csak a fehérzajt tudjuk modellezni. (Hamis) A Kálmán-szűrőnek van olyan változata, amely a színes zajt is tudja modellezni. (Igaz) A Kálmán-szűrőnek számos változata ismert az irodalomban. (Igaz) A Kálmán-szűrő csak lineáris rendszer esetén alkalmazható. (Hamis) A Kálmán-szűrő csak nemlineáris rendszer esetén alkalmazható. (Hamis) A Kálmán-szűrőt kiterjesztették nemlineáris rendszer esetére is. (Igaz) A Kálmán-szűrő csak diszkrét idejű rendszermodell esetén alkalmazható. (Hamis) A Kálmán-szűrő csak folytonos idejű rendszermodell esetén alkalmazható. (Hamis) A Kálmán-szűrő tervezésére az állapottér alapú szabályozótervezésből ismert Ackermann-formulát használjuk. (Hamis) A Kálmán-szűrő tervezésére az állapottér alapú szabályozótervezésből ismert Bass-Gura-formulát használjuk. (Hamis) A Kálmán-szűrő tervezésére az állapottér alapú szabályozótervezésből ismert Luenberger-módszert használjuk. (Hamis) Diszkrét idejű Kálmán-szűrő tervezésére lineáris és időinvariáns esetben az ún. DI-FARE egyenletet használjuk. (Igaz) A DI-FARE egyenlet egy Riccati-egyenlet. (Igaz) A FARE egyenlet a Filter Algebraic Riccati Equation rövidítése. (Igaz) A DI-FARE egyenlet a Kálmán-szűrő tervezésére alkalmas. (Igaz) A DI-FARE egyenlet megoldása analitikusan nehéz feladat. (Igaz) A DI-FARE egyenlet a Luenberger-féle megfigyelő tervezésére alkalmas. (Hamis) A DI-FARE egyenlet az Ackermann-képlettel könnyedén megoldható. (Hamis) A DI-FARE egyenlet megoldására dolgozták ki a Bass-Gura-módszert. (Hamis)