Gazdaságpolitika Szigorlat PDF

Gazdaságpolitika szigorlat Összefoglaló diák  1. rész A gazdaságpolitika alapjai Politikai üzleti ciklusok (Political business cycles) GDP növekedési üteme Infláció...

Gazdaságpolitika szigorlat Összefoglaló diák  1. rész A gazdaságpolitika alapjai Politikai üzleti ciklusok (Political business cycles) GDP növekedési üteme Infláció Költségvetési hiány Munkanélküliség Választás I. Választás II. Közgazdaságtan: A két fő iskola Sajátosságok Monetarizmus & Keynesianizmus neoklasszikus makroökonómia A gazdaság Hosszú távon: teljes Ciklikus mozgások a foglalkoztatásban természetes foglalkoztatottság, a gazdaság a és a kibocsátásban állapota termelési lehetőségek határához igazodik J.M. Keynes Gazdasági Stabil kibocsátási pálya, a piaci A kibocsátási pályát folyamatosan (1883-1946) mechanizmusok automatizmusok a teljes negatív sokkok érik foglalkoztatás felé terelik a (dekonjunktúra, recesszió). gazdaságot Nem garantált, hogy a piaci automatizmusok a teljes foglalkoztatás felé terelik a gazdaságot Az állama szerepe Elutasítja az aktív gazdaságpolitikát Támogatja az aktív gazdaságpolitikát és a gazdaságban és állami beavatkozást állami beavatkozást M. Friedman (1912-2006) A kezdetek 1970-es & 1980-as évek 1930-as évek (Milton Friedman) (John M. Keynes) Képek forrása: wikipedia Állam & piac: A gazdaságpolitika főbb irányzatai Jóléti állam Neoliberalizmus Szociális Ázsiai piacgazdaság kapitalizmus A piaci versenyhez Szükséges rossz Maximálisan Támogatja A nemzetközi való hozzáállás támogatja versenyképesség fontosabb mint a hazai verseny Jóléti rendszer Univerzális, a Szelektív, csak a Az öngondoskodás Hagyományosan a szelektivitás leginkább elsődleges, a család feladata másodlagos rászorultaknak transzferek célja az öngondoskodás visszaállítása A gazdaságpolitika Teljes foglalkoztatás A piac szerepének A szabályok Gazdasági fejlődés és elsődleges célja maximálása lefektetése és őrködés felzárkózás betartásuk fölött (rendszerszabályozás) Az állam-piac nexus A piac van a Az állam (kormány) (horizontális) (hierarchikus) társadalomért van a piacért partneri kapcsolat partneri kapcsolat Hagyományos skandináv országok angolszász országok Németország kelet-ázsiai országpéldák kistigrisek & Kína Az elkerülhetetlen választás Igazságosság Jóléti állam Szociális piacgazdaság Ázsiai kapitalizmus Neoliberális állam Hatékonyság A gazdaságpolitika 3 alapvető feladata  Egyensúlyőrző gazdaságpolitika folytatása  Világgazdasági integráció a nemzetgazdaság sajátosságainak, érdekeinek megfelelően  Olyan szektorok, kutatások támogatása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, és így a gazdaság felzárkózásának húzómotorjává válhatnak A globalizáció A globalizáció (mainstream) értelmezése: mélyülő világgazdasági integráció  A nemzeti határok létéből fakadó tranzakciós költségek rohamos csökkenése  Liberalizált, deregulált tőkepiacok és nemzetközi kereskedelem  Az áruk, a tőke és a munkaerő gyorsuló nemzetközi áramlása  Globálisan optimalizált termelés, a transznacionális vállalatok elterjedése  Fogyasztói szokások homogenizálódása Támogatók: neoliberális közgazdászok és a nemzetközi szervezetek A (mainstream) neoliberális álláspont szerint a globalizáció következményei túlnyomó részt pozitívak. Feltevésük szerint a piacok liberalizációja, a világgazdasági integráció elősegíti a szegény országok felzárkózását. A globalizáció negatív következményei  A világgazdaság szabályaira a legerősebb gazdasági szereplőknek (transznacionális vállalatok) érdemi befolyása lehet. Ezek a vállalatok képesek a nemzeti kormányzatokra jelentős nyomást gyakorolni. (Joseph Stiglitz, Dani Rodrik)  Az országok közötti jövedelmi különbségek – kevés kivételtől eltekintve – érdemben nem mérséklődnek  A pénzügyi piacok instabilitása jelentősen nőtt, a pénzügyi válságok elszaporodtak.  Csökkenő ipari foglalkoztatás a fejlett országokban  Növekvő politikai populizmus a globalizáció veszteseinek növekvő tömege miatt  A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiája jelentősen beszűkült  “Mond meg milyen fejlett voltál 50 évvel ezelőtt, és megmondom milyen fejlett vagy most” 1,1 korreláció: 0.8 LUX Nagy jövedelmi 1,0 IRL USA különbségek az GDP/fő* az USA-hoz képest 2014-ben AUS 0,9 HKG országok között DEU NLDCAN DNK SWE 0,8 TWN AUT GNQ ISLBEL 0,7 JPN FIN FRA GBR KOR ITA NZL A pozitív és negatív 0,6 ESP TTO ISR kivételek ellenére, a 0,5 MLT CYP SYC PRT relatív jövedelmi GRC 0,4 MYS ROUPAN CHL URY ARG pozíciók nagyon MUS TUR GAB 0,3 BWA THA BRA MEX VEN IRN stabilan alakultak az CRI DZA CHN DOMCOL BRBPER ZAF JOR elmúlt 50 évben 0,2 LKATUN ECU EGY IDN PRY MARFJI GTMSLVNAM JAM CPV COGPHL 0,1 MMRIND NGABOL NIC PAKHND GHA MRT BGD KEN SYR ZMB CIV LSO NPL TZA BEN TCD UGA ZWE CMR SEN SLE GMBHTI RWA MLI BFA MWI MOZ BDICOM ETH GIN TGO LBRMDG GNB NERCOD 0,0 CAF 0,0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,1 * vásárlóerőparitáson, 2011-es árakon GDP/fő* az USA-hoz képest 1964-ben Forrás: saját ábra (adatok forrása: Penn World Table 9.0)  A világgazdaság politikai trilemmája (Dani Rodrik alapján) Hiperglobalizáció Forrás: Harvard Egyetem honlapja Hiperglobalizáció: teljesen liberalizált nemzetközi kereskedelem és tőkeáramlás, a nemzeti gazdaságpol.-ák mozgásterének jelentős beszűkülése, race-to-the-bottom gazd.pol. Nemzeti szuverenitás: önálló, döntéshozó nemzeti kormányok Nemzeti Demokratikus a Bretton Woods-i Demokratikus politikák: szuverenitás politikák rendszer a nemzeti érdekeket képviselő, ezáltal (1945 –1970-es évek) legitimitással bíró gazdaságpolitikák Nemzeti szuv. & hiperglobalizáció: A hiperglobalizáció beszűkíti a nemzeti gazdaságpol. autonómiáját → sérül a demokrácia egységes játékszabályok (→ „kényszerzubbony”), amelyek elősegítik a gazdasági prosperitást (→ „arany”) (?) Hiperglobalizáció & demokratikus politikák: globális kormányzás (utópia) Döntések szupranacionális szinten, eltérő preferenciák → szükségszerűen túl kevés kormányzás Nemzeti szuverenitás & demokratikus politikák: Bretton Woods 2.0 (?) Nemzetközi szabályok, együttműködés, integráció, DE nem szélsőséges mértékben! A gazdaságpolitika mozgástere megmarad.  2. rész Állam és piac Az állami szerepvállalás tendenciái és a fejlesztő állam lehetőségei „Economists are most economical about ideas. They make the ones they learned in graduate school last a lifetime.” J.K. Galbraith Az állam alapvető funkciói (≈ a gazdaságpolitika funkciói) A jogi és a társadalmi keretek biztosítása A verseny fenntartása A jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) Modern állami Az erőforrások átcsoportosítása (allokáció) funkciók Stabilizáció Gazdaságfejlesztés Az állami szerepvállalás ingája… „The striking thing about the history of thought on the role of the state is that it has little in common with the scientific ideal; it is far from a uniform progression of ideas converging on a more complete set of hypotheses about what the state can Dani Rodrik and should do to promote development. It resembles instead the swing of a Harvard Egyetem pendulum, from one set of ideas which give primacy to the role of the government over markets to another stressing the advantages of markets over the government - and then back again.” D. Rodrick* laissez-faire Keynesizmus neoliberális állam kapitalizmus 1950-es, 60-as, 70-es évek (monetarizmus & neoklasszikus makroökonómia) 19.sz. közepe - 1914 1980-as évek - napjainkig bizonytalanság kora (1920-as, 30-as évek) Állam Piac Állam Piac Állam Piac * Rodrik, D (1997): The „paradoxes” of the successful state. European Economic Review, 412.o.  A fejlesztő állam: tendenciák, lehetőségek és korlátok A fejlesztő állam koncepciója és eredete Koncepció és sajátosságok: fejlesztés-orientált gondolkodásmód (developmental mindset)  Eredet: kelet-ázsiai kis tigrisek (Japán, Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan, Thaiföld, Malajzia)  Elsődleges cél a gazdasági felzárkózás & növekedés (elit- és társadalmi konszenzus)  Alapvetések: 1. a beruházási erőforrások szűkösek, körültekintően kell gazdálkodni velük 2. a piacgazdasági keretrendszer megkérdőjelezhetetlen  A beruházási ráta erőteljes növelése (a fogyasztás visszafogásának árán is)  Aktív iparpolitika: állami koordináció, néhány szektor kiemelt támogatása + teljesítmény-kritériumok  Protekcionista kereskedelempolitika: exportösztönzés & (átmeneti) importvédelem  A munkásosztály elnyomása, politikai marginalizációja  A társadalom tudatos szocializációja a patriotizmus felé Intézményi sajátosságok:  Centralizált hatalom (1-2 szuperminisztérium; pl. a MoF és a MITI Japánban)  Meritokratikus elven működő bürokrácia  A jegybank nem független, állami tulajdonú kereskedelmi bankok magas részaránya  Társadalmi beágyazottság: szoros együttműködés az állam és az üzleti szektor között A fejlesztő állam kritikája és létjogosultsága A neoliberális kritika: „You will always spend the pound in your pocket better than the state will” (M. Thatcher)  A szabad piaci verseny a jólét növelésének elsődleges eszköze (Adam Smith „láthatatlan keze”)  Az állami beavatkozás költségei nagyobbak, mint a hasznai (járadékvadászat, tökéletlen informáltság) Közepes-fejlettség csapdája (middle-income trap) A mai fejlett országok példája  Neoliberális modell Fejlesztő állami modell az elitben  a szabad piacok növekedési előnyt  magas gazdasági növekedést kell elérni magas konszenzus van jelentenek beruházási arány mellett arról, hogy  fontos a világgazdaságba való integrálódás  szükség van az államilag koordinált stratégiára és exportösztönzésre intézményi  szükség van a fékek és ellensúlyokra  a centralizált bürokrácia jellemző berendezkedés  horizontális decentralizáció jellemzi a  egy minisztérium kiemelkedik a többi közül központi kormányzatot fontosságban és képességekben is bankszektor  a magántulajdonban lévő kereskedelmi  állami (hazai tulajdonú) bankok magas aránya, szerkezete bankok a dominánsak amelyek a stratégiai szektorok tőkeigényeit elégítik ki elsődlegesen politikai és üzleti  megfelelő távolságtartás kívánatos az állami  szoros kapcsolat az állam és az üzleti szektor között szektor viszonya ügynökségek és az üzleti szféra között, a  szükség esetén a hivatalnokok megfegyelmezik az járadékvadászat elkerülésére üzleti élet szereplőit szakpolitikai  alacsony infláció  nemzeti tulajdonú vállalatok sajátosságok  részvényesi érték növelése  hazai termelési lehetőségek folyamatos fejlesztése  flexibilis munkaerőpiac  változatos, támogatási eszközök  magas nemzetközi integrálódás  kereskedelmi ellenőrzés Forrás: Bojtor, A., 2019. Ál(la)mok feltámadása? A fejlesztő állam lehetőségei és korlátai a 21. században. In: Dombi, Á. (szerk.): Gazdaságpolitika a 21. században. Az állami szerepvállalás kézikönyve. ELTE GTI (60.o.; átdolgozott táblázat)  Latin-Amerika és Kelet-Ázsia összehasonlítása (1950-1980/90) Latin-Amerika Kelet-Ázsia Az iparfejlesztés szemlélete importhelyettesítő iparosítás, export alapú növekedés, csak átmeneti (SMITH 2018) exportösztönzés elmaradása importvédelem erőteljes exportösztönzéssel Teljesítménykritériumok a nem igen támogatott vállalatokkal szemben (Wade 2018) Bürokrácia hiányzik a kompetens és meritokrácia meritokratikus, professzionális és kompetens (STIGLITZ ET AL. 2013) alapú bürokrácia bürokrácia Geopolitikai sajátosság / USA hegemóniája fontos ellensúlya volt a Szovjetuniónak (jelenleg történelmi adottság megkérdőjelezhetetlen  Nincs Oroszországnak és Kínának)  jelentős amerikai támogatás technikai, pénzügyi támogatás az USA-tól A társadalom és az állam erős társadalom, gyenge állam gyenge társadalom, erős állam viszonya (LUIZ 2000) Eredmény Teljes kudarc Teljes siker gazdasági növekedés lelassulása; gyors és tartós gazdasági növekedés & veszteséges hazai nagyvállalatok; felzárkózás adósságválság (1980-as évek) Forrás: Bojtor, A., 2019. (65.o.; átdolgozott táblázat)  3. rész Költségvetési politika  A fiskális politika funkciói Fiskális politika: A makrogazdasági politika két fő eszközének egyike. A kormányzat a kiadásain és az adóztatáson keresztül gyakorol befolyást a gazdaság szereplőinek magatartására és a gazdasági aktivitásra. Funkciói Erőforrás-allokáció: a gazdasági struktúra befolyásolása  a kormányzati költekezés egyes szektorok, ágazatok és régiók felé irányításával  közjavak és közszolgáltatások biztosítása;  pozitív externális hatással bíró tevékenységek (K+F), ágazatok (KKV-k, high-tech), agrártermelés támogatása Redisztribúció: a jövedelmek újraelosztása  jövedelem átcsoportosítás szociális, társadalmi célok érdekében  lakossági jövedelem-különbségek mérséklése, az alacsony jövedelmű rétegek életszínvonalának és esélyegyenlőségének javítása  demográfiai és családpolitikai célok megvalósítása Stabilizáció: a gazdasági ciklusok simítása  automatikus stabilizátorokon keresztül (pl. progresszív jövedelemadó)  diszkrecionális lépések révén  a deficit-alapú költekezés recesszió esetén bevált válságkezelő recept  a stabilizáció valóban kontraciklikus gazdaságpolitikát követel meg  Az államháztartás alrendszerei 1. Központi költségvetés A központi kormányzat bevételeinek és kiadásainak a mérlege 2. Társadalombiztosítási alapok Nyugdíjbiztosítási alap Egészségbiztosítási alap 3. Elkülönített állami pénzalapok Egyes állami feladatokat finanszírozó alapok, amelyek az államháztartáson kívüli forrásokat is felhasználnak Például: Központi Nukleáris Pénzügyi Alap - HU 4. Helyi önkormányzatok a lokális, helyi önkormányzatok bevételeinek és kiadásainak mérlege Központi alrendszerek, széles értelemben vett központi kormányzat: 1+2+3 → költségvetésüket az Országgyűlés hagyja jóvá  Az államháztartás mérete, bevételei és kiadásai Konszolidált államháztartási mérleg: az egyes alrendszerek közötti bevételeket, kiadásokat és transzfereket kiszűrjük  Külön-külön bevételi és kiadási főösszeg (az egyes alrendszerekre vagy a teljes államháztartásra)  Jövedelem-centralizáció: Centralizációs hányad = összes bevétel / GDP  Jövedelem-redisztribúció: Redisztribúciós hányad = összes kiadás / GDP Bevételek Kiadások  Adók (jellemzően a bevételek legnagyobb része)  Közgazdasági szerkezet szerinti csoportosítás o Gazdálkodó szervezetek befizetései (pl. Társasági adó, Jövedéki adó) o bérek, vásárolt termékek és szolgáltatások, o Fogyasztáshoz kapcsolt adók (pl. ÁFA) transzferek, adósságszolgálat, beruházás o Lakosság adóbefizetései (pl. SZJA)  Funkcionális csoportosítás  Költségvetési szervek saját bevételei (működési bevételek) o igazgatás, honvédelem, egészségügy, (pl. tandíj, versenyhivatal által kiszabott bírság, állami horgászjegyek ) családtámogatás, oktatás, gazdaság, stb.  EU programok bevételei  Vagyonkezelési és kamatbevételek  Társadalombiztosítási befizetések (pl. járulékok)  Egyéb bevételek  Az államháztartás egyenlege  A bevételek és kiadások különbsége az egyenleg: Negatív – deficit; Pozitív – szufficit  Egyenlegmutatók Teljes egyenleg (net lending): összes bevétel – összes kiadás  Ha deficites, akkor nő az államadósság Elsődleges egyenleg: kamatkiadások nélküli teljes egyenleg  Teljes egyenleg – kamatkiadások  Ha deficites, akkor az államháztartásnak nincs elég bevétele a (működési) költekezés fedezetére, azaz részben újabb adósságból fogja fedezni azt Ciklikusan igazított egyenleg: ciklikus hatásoktól tisztított elsődleges egyenleg  Elsődleges egyenleg – a konjunktúra-ingadozás hatása kiszűrve a bevételekből és kiadásokból  A fiskális irányultságot méri (expanzív/restriktív), ha deficites, akkor a költségvetési politika expanzív, figyelembe véve az üzleti ciklus helyzetét is Strukturális egyenleg: ciklikus hatásoktól, valamint az egyszeri bevételektől és kiadásoktól is szűrt elsődleges egyenleg  Ciklikus egyenleg– egyszeri bevételek és kiadások egyenlege  Kiszűri az átmeneti nem ciklikus összetevőket is, hiány esetén az államháztartás fenntarthatósága hosszú távon bizonytalan  4. rész Monetáris politika  Az elméleti konszenzus ajánlása  Hosszú távon a pénz semleges Általánosan elfogadott és a tapasztalat által is széleskörűen alátámasztott tétel. Hosszú távon a pénz mennyiségének, a pénzkínálatnak a változtatása nincs hatással a reálváltozókra (foglalkoztatás, növekedés stb). Azaz hosszú távon gyakorlatilag nincs trade-off az inflációs ráta és a munkanélküliség, illetve a kibocsátás között. Hosszú távon a kibocsátásra a kínálati oldalon bekövetkező változások a meghatározók. De a pénz nem szupersemleges! A magas infláció a gazdasági növekedést hátráltatja, a jólétet csökkenti.  Az árstabilitás szükséges de nem elégséges feltétel a makrogazdaság belső egyensúlyához és a pénzügyi stabilitáshoz  de rövid távon A monetáris politika hatással van a reálkamatokra és így a keresleti oldalra Ragadós árak és bérek mellett a kibocsátás ingadozik, csak lassan tér vissza a potenciális szintjéhez Keresleti sokk esetén a monetáris politika az inflációs céllal is összhangban gyorsabb visszatérést eredményezhet a potenciális kibocsátási szinthez Egy kínálati sokk átmenetileg és tartósan is befolyásolhatja a kibocsátást, a monetáris politika célkonfliktusához vezethet: nincs „isteni együttállás” (divine coincidence), azaz a monetáris politika nem tudja az árstabilitási és reálgazdasági célját mindig egyszerre szolgálni  Az elméleti konszenzus a monetáris politika céljáról  A monetáris politika dolga / célja:  Árstabilitás, azaz az infláció stabilitásának biztosítása egy alacsony célérték körül;  Árstabilitás mellett a kibocsátás volatilitásának csökkentése.  A konkrétan megfogalmazott célok az elméleti konszenzusnak megfelelően, de a gyakorlatban országonként némileg eltérően rögzülnek a jegybanktörvényekben.  A kialakult konszenzus szerint a fejlett gazdaságokban a 2%-os inflációs értékét tekintjük árstabilitásnak  Headline mutatóra – fogyasztói árindex (CPI) változása  Az inflációs költségek ennél az értéknél minimálisak  Kellő mozgásteret biztosít a jegybanknak a defláció elleni védelemhez (ritka a zéró kamathatárba való ütközés, és a likviditási csapda kialakulásának veszélye)  Puffer az infláció felülbecslésének a hibái ellen  Inflációs célkövetés – inflation targeting (IT) 1989 új-zélandi jegybank az első aki alkalmazza, a jegybanki gyakorlatok mára lényegileg ehhez a rezsimhez konvergáltak. A rezsim lényege egy új gondolkodási keret, illetve narratíva ami egyébként a monetáris politika megújulásának egyik fő eleme volt. Az IT teljes összhangban van az elméleti konszenzussal, az erőteljes hatással volt a rezsim kialakulására. Szinergikus alapokon nyugszik: a rezsim intézményi keretein és újszerű kommunikáción. Stratégia − Nem monetáris aggregátumokon, hanem több változón, makromodellen alapuló inflációs előrejelzés és ehhez kapcsolódó stratégia, szabályszerű döntéshozatal. − A monetáris politika időben előretekintő, középpontjában a középtávú inflációs célkitűzés szolgál. A jegybank ennek elérésében elkötelezett. − Az eléréshez szükséges legjobb út kiválasztásán van a hangsúly: rugalmas célkövetés nem pedig „inflation nutter”.  A jegybanki kommunikáció szerepe az IT rendszerben A várakozások lehorgonyzása az inflációs célhoz kiemelten fontos a sikerességhez. A várakozások menedzselésében a kommunikációnak nagy szerepe van, a rezsim egyik alappillére. A stratégiának átláthatónak és érthetőnek kell lennie, a jegybank hitelessége elengedhetetlen.  A hosszú / középtávú inflációs célkitűzés nyilvánossága központi szerepű  A cél és a stratégia magyarázata fontos (részleteiben elsősorban a piac számára)  Részletes, szakmai kommunikáció a rendszeres, periodikus „Inflációs jelentés” révén valósul meg  Döntések és hátterük publikálásra kerülnek  A makroelemzéshez használt információk, adatok köre publikált A hitelességet az elszámoltathatóság is erősíti  Beszámolási kötelezettségek  Adott esetben szankciók a cél nem teljesülése esetén (ld. Új-Zéland)  Az inflációs célkövetés rendszerének alkotóelemei Intézményrendszer Kommunikáció Nyilvános, középtávú inflációs célkitűzés Inflációs cél publikálása Jegybanki elkötelezettség az inflációs cél elérésre Inflációs jelentés az inflációt alakító tényezőkről Több változó figyelembevételével, és az infláció várható alakulásáról, a jegybank makromodellek használatával kialakított által követett stratégiáról antiinflációs stratégia Rugalmas inflációs célkövetésen alapuló döntés A döntés azonnali nyilvánosságra hozatala A döntés körülményeinek, az azt befolyásoló tényezőknek, a várt hatásoknak részletes magyarázata, a jegybank további terveinek közlése, az eredmények ismertetése, elemzése: jegyzőkönyvek, kommünikék, törvényhozás előtti beszámolók, éves jelentés, inflációs Átláthatóság és elszámoltathatóság jelentés Adatközlés, statisztikák Tanulmányok