A Felvilágosodás Irodalma PDF

III. A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA  Az európai klasszicizmus és a francia klasszicista dráma A klasszicizmus a barokkal szemben a rendezettséget kedvelte. Művészeteszményét az antik műalko- tások szabályainak megismerése és követése jellemezte. Hogya...

III. A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA  Az európai klasszicizmus és a francia klasszicista dráma A klasszicizmus a barokkal szemben a rendezettséget kedvelte. Művészeteszményét az antik műalko- tások szabályainak megismerése és követése jellemezte. Hogyan hat az emberekre a kiszámítható rendezettség? Megnyugtatja vagy inkább za- varja őket? Miért? A klasszicizmus kialakulása részben félretéve – az antik műalkotások minél tökéle- Franciaországban tesebb imitációjára (utánzására) késztette. A! klasszi- A 17. században a barokkal részben egyidejűleg, cizmus formakultúrájára az átláthatóság, a!szabályos- részben azt követően alakult ki a klasszicizmus mű- ság, az aprólékos műgond és a! barokkal szembeni vészeti, kulturális és esztétikai mozgalma Francia- mértéktartás volt jellemző. Irodalmi értelemben országban, majd terjedt el Európában. A!szó a!latin is ugyanezt az igényt és eljárásmódot láthatjuk: az al- classis ’osztály’ szóból ered, amely kifejezés Róma le- kotók Arisztotelész, Horatius és Vergilius munkássá- gelőkelőbb társadalmi csoportjára utalt. A! kifejezés gára saját tevékenységük kiindulópontjaként tekintet- később új jelentéssel bővült: az tek. A! stílusirányzat megnevezé- ’osztályon felüli’ vagy ’első osztá- sét egyébként Stendhal használta lyú’ tartalmak tapadtak hozzá, először, hogy megkülönböztesse így a! mai napig az elismerésre a! romantika alkotásaitól azokat okot adó minőséget is jelenti. a!műveket, amelyek antik model- Művészettörténeti értelemben pe- lek alapján születtek. dig a!klasszicizmus a!felvilágoso- dás egyik stílusirányzataként Felvilágosodás egy korszak művészetfelfogását és racionalizmus és gyakorlatát tükrözi, melyben A klasszicizmus elsősorban művé- a!műalkotás létrejöttének szabá- szeti irányzat volt. Vele nagyjából lyai az antik görög és római ki- egy időben és szoros összefüggés- fejezésmódot követik. A felvilá- ben alakult ki a! felvilágosodás gosodás másik stílusirányzatát filozófiai, kulturális és tudomá- szentimentalizmusnak (érzé- nyos mozgalma is, amely a! ha- kenységkultusz) nevezzük. A!fran- gyománytól, vallási képzetektől Charles Le Brun: XIV. Lajos arcképe cia klasszicizmus kialakulása (1660) és politikai uralomtól függetlenül, XIV. Lajos, a! Napkirály fényes a! tiszta emberi értelem alapján ér- udvarához és uralkodásához köthető, melyben az álla- telmezte újra a! világot. Ez az! időszak a! modern tudo- mot egy személyben képviselő király az antik kor mű- mányos gondolkodás kialakulásának a!korszaka. A!fel- vészetét uralkodási gyakorlata igazolásaként és köve- világosodás filozófiai kiindulópontját a racionalizmus tendő eszményként kezelte. A!klasszicizmus kora a!17. filozófiája adta, a! megismerő és gondolkodó emberi század második harmadától a!19. század első harma- értelmet tekintette minden ismeret kizárólagos forrásá- dáig tartott. Első jelei Franciaországban, a!dráma vilá- nak. Erre utal maga az! elnevezés is, amely a! latin „ra- gában mutatkoztak, innen terjedtek át Európa más tio” (’ész’) szóból ered. A!racionalizmus filozófiai alap- nemzeteinek művészeti ágaira. A!stílusirányzat kifeje- elveit René Descartes (1596–1650) francia gondolkodó zőeszközei nemzetenként eltérő időben és keretek kö- dolgozta ki. Alaptézisét az!Értekezés a módszerről című zött bontakoztak ki. Közös vonásként azonban az imi- művében fejtette ki. Nézete szerint a!helyes gondolkodás táció (utánzás) művészi gyakorlata emelhető ki, alapja a!módszeres kételkedés, amely minden vélt tudást amely a! kor művészét – az alkotói szabadság igényét felszámol, hogy a!„Cogito ergo sum” („Gondolkodom, 76  szöveggyűjtemény 5–6. oldal A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA tehát vagyok”) mint végső soron Klasszicizmus egyetlen bizonyosság alaptéte- a művészetekben léből építse újra mindazt, ami ra- A francia klasszicizmus kibonta- cionálisan tudható. A felvilágo- kozása idején még a!barokk hatá- sodás másik, inkább Angliában rozta meg a! legtöbb művészeti uralkodó kiindulópontját, megis- ágat. A! klasszicista festészet, épí- merési modelljét empirizmusnak tészet és zene csak később, a! 18. (tapasztalatelvűség) nevezzük. századtól kezdve vált jelentőssé. A! klasszicista építészet elfordult Klasszicizmus a! barokk pompájától és moz- az irodalomban galmasságától, világosan tagolt, A klasszicizmus irodalmára az!an- szimmetrikus szerkezetek megal- tikvitás tisztelete mellett a! vilá- kotására törekedett. Újra felfedez- gosság, az! egyszerűség és a! köz- te az! antik oszloprendeket és érthetőség jellemző. A! műfajok a! timpanont. Mindez a! magyar és a! hozzájuk tartozó tartalmi és klasszicizmus egyik legjelentő- stilisztikai elemek tiszteletben tar- Frans Hals: Descartes arcképe (1640) sebb középületénél, a!Pollack Mi- tása révén a! természet és a! szép- hály tervezte budapesti Nemzeti ség harmonikus ábrázolására törekedett. Az! egyedivel Múzeumnál is tökéletesen megfigyelhető. A! festészet- szemben az! általános emberi minőséget kívánta meg- ben a! barokk dinamizmusa helyett a! nyugalom, ragadni. Ennek megfelelően a tragédiát, az eposzt az!egyensúly és az!áttekinthetőség vált követelménnyé, és az ódát tartotta a legmagasabb rendű műfajnak. gyakoriak a!mitológiai témák és az!allegorikus jele- A!klasszicizmus irodalmához olyan alkotók tartoznak, netek (például Jacques-Louis David: A szabin nők elrab- mint a!francia Racine és Molière, vagy a!német költő- lása). A!zenetörténetben a!bécsi klasszikusokat, Haydnt, óriás, Goethe. Mozartot és Beethovent soroljuk ehhez az!irányzathoz. Jean Lepautre: A Képzelt beteg előadása Versailles-ban (1676) 77  Charles Le Brun: Pierre Corneille Gerard Edelinck: Jean Racine arcképe Pierre Mignard: Molière arcképe arcképe (1647) (17. század) (1670) A francia klasszicista színház és dráma sága jelentős. Corneille legfontosabb darabja a! Cid, A 17. századi francia klasszicista irodalomban a!dráma amelynek középpontjában két eszme, a!nemesi becsü- vált vezető műnemmé. Ennek oka az a!társadalmi igény let és a! szerelem konfliktusa áll. Míg a! Cid esetében és lehetőség volt, ami a!tehetősebb rétegek segítségével a!születéssel járó kötelességvállalás a!szerelem betelje- színházi előadásokat szervezett és finanszírozott. Így süléséhez vezet, addig Racine főművének, a!Phaedrá- tehát a!francia klasszicista dráma és a!színház elválaszt- nak alakjai már nincsenek döntéshelyzetben. A!szere- hatatlanul és kölcsönösen feltételezték egymást. Az!első lem itt már feltartóztathatatlan, pusztító szenvedély. kőszínházak megjelenése stabil társulatok működését is lehetővé tette. A!kor színházépülete a!belső teret két kü- Molière és a komédia lön részre osztotta: színpadra és nézőtérre. A!két terü- Molière (eredeti nevén: Jean Baptiste Poquelin, let határán függöny volt, ami a! térelválasztó funkción 1622–1673) egyszerre volt színész, rendező és drá- túl az előadást felvonásokra tagoló szereppel is ren- maíró. Párizsban született, tanulmányait a! jezsuita delkezett. rend iskolájában végezte. Kiválóan tudott latinul, így A! díszlet Shakespeare színházához hasonlóan itt Plautus és Terentius római vígjátékszerzők darabjait sem játszott fontos szerepet, ugyanakkor a!17.!száza- is jól ismerte. di francia színház előadásaiban a!női szerepeket már Egész életét a!színháznak szentelte. Pályafutása ele- női színészek alakították. A! felvonások közötti szü- jén több színtársulatot is alapított és vándorszínész- netben könnyedén változtathattak volna a!díszleten, új ként járta be Franciaországot, mígnem az 1650-es évek helyszínt találhattak volna a! cselekménynek, de nem végén visszatért Párizsba, ahol bemutatta első sikerda- tették. Sőt, annál szigorúbban ragaszkodtak a!cselek- rabját, a!Kényeskedőket. A!vígjáték a!kort meghatáro- mény, tér és idő egységének antik elvéhez. Úgy gondol- zó, finomkodó viselkedést gúnyolta ki, ezért a!rajon- ták, csak így, a!hármas egység révén maradhat hiteles gók mellett ellenfeleket is szerzett alkotójának. a történet. A! helyszín tehát nem változott, a! díszlet 1662-re Molière kivívta a! király kegyét, ezért az általában egy festett palotabelsőt ábrázolt, a! történet uralkodói palota színházába, a!Palais-Royalba költöz- ideje legfeljebb egy-másfél nap lehetett, a!cselekmény hetett társulatával. Ettől kezdve sorra születtek víg- pedig lineárisan tartott a!végkifejlet felé. játékai, többek között a! Tartuffe is, amely a! túlbuzgó Az! antik, arisztotelészi poétikai elveket a! fran- és külsőséges vallásosságnak mutatott görbe tükröt. cia klasszicizmus híres irodalmára, Nicolas Boileau Az!egyház emberei és az Oltáriszentség Társaság éles, (1636–1711) értelmezte újra Költészettan című művében. sértődött kritikája elérték, hogy a!darabot a!király egy A francia klasszicista dráma legfontosabb alkotója időre betiltotta. Az!1669-ben feloldott tilalmat viharos Molière (1622–1673). Rajta kívül még Pierre Corneil- sikerű előadások követték. Molière termékeny szer- le (1606–1684) és Jean Racine (1639–1699) munkás- zőként több mint 30 darabot írt, közöttük a! Kényes- 78  szöveggyűjtemény 105. oldal A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA kedőkön túl a!Képzelt beteget, a!Don Juant, a!Dandin Fogalmak Györgyöt, az Úrhatnám polgárt és A fösvényt, melyek stílusirányzat: a korstílusnál szűkebb fogalom, egy előadásain színészi szerepet is vállalt. 1673-ban, az vagy több művészeti ágra terjed ki, melynek alkotóit elsősorban stílusjegyeik kötik össze utolsóként megírt Képzelt beteg egyik előadásán rosz- szul lett. A!darabot még végig tudta játszani, de az elő- szentimentalizmus: a 18–19. század fordulóján adást követő éjszaka meghalt. jelentkező stílusirányzat, amely esztétikailag a klasszicizmus és a romantika között áll, jellemzője Molière komédiái közvetlenül az olasz commedia az érzelmek kultusza (elnevezése is a latin sensus dell’ arte és a francia farce hagyományaihoz nyúl- ’érzés, érzelem’ szóból származik) és a vallomásosság nak vissza. Innen eredeztethető, hogy visszatérő jel- mértéktartás: a szenvedélyektől, túlzásoktól mentesség lemekkel ( tipi fissi) dolgoznak, mint például a! ta- elve nácsokat osztogató, okos szolga, a! józan ész nevében jelenet: a színpadi mű legkisebb szerkezeti egysége, felszólaló szereplő, a! rezonőr (az író szócsöve), az melyen belül a szereplők változatlanok egymásra találó szerelmesek, vagy a!jellemhibás főhős, felvonás: a színielőadás tagolását szolgáló aki a!konfliktus forrása. A!Molière-i komikum forrá- cselekményszakasz (kezdetét a függöny felvonása sai így a!commedia dell’ arte és a!farce elemei mellett jelezte); a színpadi mű cselekményét a színhely és a!komikus helyzetekben megnyilvánuló, sokszor félre- a szereplők megjelenése alapján osztják felvonásokra és értéseken alapuló helyzetkomikum és a! belső tulaj- jelenetekre donságok hibáinak felnagyítását hozó jellemkomi- hármas egység szabálya: tér, idő és cselekmény hármas kum. E vígjátéki elemek a! szerző védjegyei, melyek egysége a drámában, az események egy helyszínen, nem csupán a!szórakoztatás, hanem a!társadalombí- 24 óra alatt és egy cselekményszálra felfűzve zajlanak rálat célját is szolgálták. Molière ugyanis az egyes em- tipi fissi: visszatérő/állandó karakterek, jellemek ber jellemhibájában társadalmi méretű következmé- rezonőr: rendszerint a cselekményen kívül álló elmélkedő nyeket látott, így azok megsemmisítő gúnyrajzával szereplő, aki a cselekmény mozzanatait magyarázva, a!kor erkölcsi felemelkedését kívánta szolgálni. közvetlenül mondja ki az író véleményét Irány a szöveg! 1. Olvasd el a szöveggyűjteményből a Nicolas Boileau Költészettanából vett részletet! Gyűjtsd össze, hogy hol és hogyan hivatkozik az észre a szerző! 2. Jelöld meg azt a szöveghelyet, ahol a hármas egységre utal Boileau! Milyen elvárásokat támaszt még egy jó színdarabbal szemben? 3. „Meghatni, tetszeni: ezt tartsd szem előtt” – mondja a szerző. Hogyan kapcsolható ez az állítás a klassziciz- mushoz? Te egyetértesz Boileau nézetével? 4. Gyűtsd össze, milyen meglátásokat tartalmaz a szöveg a cselekményre vonatkozóan! 5. Mit gondolsz, miért viseli Boileau írása a Költészettan címet? 4 Vitassuk meg! „Sajnos legtöbbnyire furcsák az!emberek, A józan észt bizony ők túl szűknek találják Sosem követik a!helyes természetet. És jellemük szerint lépik át a!határát.” Mol()re: T,r­.//e, V,0 I0­123 /or45­20, nyilvánvaló volt, hogy a józan ésszel da- ▶ Fel tudsz idézni olyan esetet a környezetedben élők életéből, amikor étünkhöz? Hová vezetne, ha mindig colva cselekszenek? Nagy baj az ilyen eljárás, vagy hozzátartozik emberl a józan ész vezetne minket? 79  Molière: A fösvény A fukarság egyértelműen negatív emberi tulajdonság. Az önkéntesség és az adakozás korában ma fő- képpen elhatárolódunk a kicsinyes önzéstől. Vajon milyen írói elgondolás állhat a gyakorlat mögött, ahol a dráma és a színház világa révén közüggyé válik az egyes ember jellemhibája? A fösvény A vígjáték szerkezete A fösvény szerkezete követi az arisztotelészi hármas A fösvény, akárcsak Molière más híres színdarabjai: egység szabályát: egy helyszínen (Harpagon párizsi komédia. Ez a! kifejezés a! görög „kommosz” szóból házában), egy nap leforgása alatt és egyetlen cselek- ered, amelynek eredeti jelentése falusi mulatság. Már ményszálon fut végig. A! cselekmény egységét Har- a! görög antikvitásban így nevezték a! vígjátékokat pagon jellemhibája és a!házasságkötési kísérletek for- (a! megnevezést sokáig a! hosszabb elbeszélő költemé- dulatos eseménysora teremtik meg. Az ötfelvonásos nyekre is használták). A!komédia meghatározó eszté- darab szerkezeti elemeiben az antik görög dráma tikai minősége a! komikum. A! görög komédia a! tra- felépítése köszön vissza: az expozíciót (alaphelyzet) gédiához hasonlóan Dionüszosz isten kultuszához a bonyodalom, a konfliktus, a tetőpont, a késlelte- kapcsolódott, de a! mitologikus témájú tragédiákkal tés és végül a megoldás/zárlat követi. Az!alaphelyzet szemben az! egyszerű emberek életéből vette történe- –!mint Molière vígjátékaiban jellemzően – in medias teit. Shakespeare is írt több nagyszerű komédiát. res kezdetű, vagyis benne a! befogadó egy már kiala- kult, kész helyzettel, a! végkifejlet szempontjából fon- A fösvény keletkezése tos események megtörténtével, és fogadtatása illetve a!szereplőkkel és viszony- Az 1668-ban, a! Palais Royal- rendszerükkel találkozik. Itt is- ban bemutatott darab Moliére merkedhetünk meg Valérral, aki életében mindössze 40 előadást Elíz iránti szerelme miatt állt élt meg. Fogadtatása a! prózai Harpagon szolgálatába, miköz- (nem verses) formával és a! be- ben eltűnt családtagjait szeretné fejezetlenséggel, illetve elna- megtalálni. És ugyanitt találko- gyoltsággal kapcsolatos vádak zunk Cléante-tal is, aki húgá- miatt nem volt kedvező; értékét hoz, Elízhez hasonlóan szintén először csak a! német klasszika apja zsugoriságától szenved és költőóriása, Johann Wolfgang Mariannát szereti. A! vígjáték von Goethe ismerte el. A! da- innentől kezdve tulajdonképpen rab forrásai között a! római ennek a!feloldhatatlan alapkonf- vígjátékszerző, Plautus A bög- liktusnak a!részletező kibontása re című darabján túl, melyből lesz. A!bonyodalomból tudható, Molière egész jeleneteket is át- hogy Harpagon gyermekei szá- vett, a! commedia dell’ arte és mára érdekházasságokat sürget, a! farce hagyományait is meg- miközben ő maga Cléante sze- találjuk. Ez az eljárás a! klasz- relmét, Marianne-t kívánja fele- szicizmusban bevett szokás ségül venni. Cléante a! pénzhiá- volt, hiszen a! korban az erede- nyon uzsorakölcsön felvételével tiség helyett az utánzás alkotói próbál úrrá lenni, miközben módszere elvárásként jelentke- nem is sejti, hogy a!Fecske által zett a! műalkotások keletkezé- felkutatott hitelező éppen a!saját sekor. Gilbert Schoute: Jelenet A fösvényből (1713) apja. 80  szöveggyűjtemény 5–6. oldal A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA A konfliktusban az „ünnepélyes” vacsora szemta- csüli mindennél többre a!pénzt. A!pénzimádat pedig, núi lehetünk: a!pénzköltés nélkül, lehetetlen körülmé- mint az Harpagon esetében is látható, nem csak az nyek között megrendezett alkalom az esküvői szándé- egyes ember, de a!környezete életét is megmérgezi, fő- kok bejelentésének és hivatalossá tételének kereteit képpen akkor, ha a!fösvénységhez a!vagyonnal össze- volt hivatott biztosítani. A darab tetőpontja a IV. fel- függésben más jellemhibák is társulnak. A!zsugoriság vonás hetedik, helyzetkomikumon alapuló jele- kapzsiságot, gyanakvást, részvétlenséget, csalást, elvte- nete, amelyben Harpagon eltűnt ládikáját keresi. lenséget és önzést szül, ami nagyobb emberi közössé- A!komédia késleltetése az eltűnt pénz és a!tolvaj felku- gek életkilátásait is elveheti. Ezért mutat rá mindenki tatását hozza, majd a!zárlat deus ex machinája minden közös felelősségére Molière már a! darab címében, és bonyodalmat elsimít: az eltűnt családtagok és a!szerel- azzal a! túlzó, szándékosan felnagyított kritikával is, mesek egymásra találnak, és Harpagon is megleli elve- amivel íróként a!kérdéses jelenséget minősíti. szettnek hitt vagyonát. Anzelm úr és a szerelmesek Harpagon alakja Valér, Elíz, Cléante és Marianna tiszta, pozitív jel- A vígjáték főhőse a!fösvény Harpagon, akinek közpon- lemek, akiknek karaktere nem tartalmaz a!jellemko- ti szerepét az is mutatja, hogy a! 33 jelenetből 22-ben mikumhoz szükséges, negatív elemeket. A!darab tör- szerepel, és a!maradék 11-ben is többnyire róla beszél- ténetvezetéséhez természetesen szükség van rájuk, de nek. A drámai bonyodalom, a konfliktus és a komi- szerepeltetésük ezen felül az harpagoni jellem erős kum fő forrása a főhős súlyos jellem- és értékrendi kontrasztját is biztosítja. Felfogásuk ugyanis éle- hibája: a pénzimádat. Ezt a jellemtorzulást Molière sen szemben áll a! főhős életelveivel: esetükben nem több írói eszköz révén mutatja be: a főhős külső le- a!pénz, hanem az igaz emberi értékek az élet mozga- írásától kezdve megszólalásain keresztül, elveinek és tórugói. A!részükről megjelenő, érzelmi alapú párvá- életgyakorlatának ábrázolásán át, valamint az általa lasztás és házasság igénye a!17. századi Franciaország használt nyelvi regiszter felnagyításával egyaránt. új nemzedéki szemléletét is mutatja: a!polgárság szo- Az!uzsorakamat felszámítása, a!vállalhatatlan öltözék, kásjoga és a! szülői önkény elleni lázadás gyakorlata a!hozomány fejében eltervezett házasság, a!szülői ön- a! darabban is új normákat teremt. Valér kitartó és kény, a!díszvacsora körülményei, a!fiatalok érzelmeihez okos figura, aki látszatkompromisszumokat is vállal, való hozzáállás és a!mindent fölülíró pénzimádat gú- hogy céljait elérje. Cléante kissé bohém, könnyelmű, nyos-ironikus bemutatása a!Moli- mégis becsületes fiatalember, aki ére-i jellemkomikum eszköze- képes őszintén szeretni és má- ivel ábrázolják az! harpagoni sze- sok érdekében segítve cselekedni. mélyiséget. A! IV. felvonás híres Marianna gyanútlan, naiv fiatal nagyjelenete pedig a!helyzetkomi- lány, aki tisztaságában nem érti kum legfőbb forrásává válik. Har- a! kerítő Fruzsina fondorlatos há- pagon jellemrajzát a!hozzá rendelt zassági tanácsait. Elíz pedig olyan nyelvhasználati sajátosságok is ár- öntudatos, de félénk karakter, aki nyalják. A! sajátos, teljesen egyedi fellázad a!vállalhatatlan anyagias- megszólalások, a!felkiáltások, a!fe- ság és érdek ellen. Anzelm úr tisz- nyegető megnyilatkozások, a! kö- ta erkölcse és az emberi érzéseket zönséghez való kiszólások, vala- tiszteletben tartó életfelfogása mint a! töredékes mondatok (ön- Harpagon érdekelvű anyagiassá- magukban, de a!többi szereplővel gát ellenpontozza. Valér, Anzelm való összehasonlításban is) mind úr és Cléant emelkedett nyelven a!jellemformálás eszközei a!darab- szólnak, Marianna és Elíz hét- ban. De vajon milyen írói célt köznapi nyelvet használnak, míg szolgál az! harpagoni jellem köz- a! szolgák egyszerűen fejezik ki pontba állítása? Annak a!társadal- magukat. A! jellemeket figyelve mi jelenségnek a! felmutatását, elmondható, hogy Molière a! fia- amelyben a! 17.! századi zsugori talok álláspontjára helyezkedve ember társadalmi méretekben be- Maurice Sand: Harpagon (19. század) elítéli az anyagiak vezérelte há- 81 A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA könyvtár zasság intézményét és a! fösvény uzsorásság intézmé- nyét. Darabjának feszültségteremtése is ezen a!jellem- kontraszton alapul: a! szerző a! megteremtett drámai konfliktushelyzeteket a! jellemhibából fakadó komi- kum eszközeivel rendre oldja. Molière társadalombírálata Molière A fösvényben a! késleltetés feszültségfokozása után egy váratlan fordulatú, az antik eposzokból ismert, deus ex machinára emlékeztető zárlatot teremt. A!sze- rencsés családegyesítés, a!szerelmesek felvállalt kapcso- lata, valamint Harpagon erkölcsi megsemmisülése az író pedagógiai céljait igazolják. Az! alkotó történetei- nek szereplői – miként e darabban is – átlagemberek, akiknek problémái és konfliktusai hétköznapiak. Ez az eljárás természetesen tudatos: célja a!Molière-i kortárs, polgári világ erkölcsi hanyatlásának felnagyított, túlzó, a!komikum eszközeivel kigúnyolt bemutatása. Ilyen ér- telemben társadalmi igényű program tehát, amelyben a!néző-befogadó a!francia polgári világ tipikus figuráin tanulva nevet vagy általuk nevetve tanul. Eugène Lacomblé: Molière (19. század) Irány a könyvtár! 1. Olvasd el az V. felvonás harmadik jelenetét! A komikum melyik fajtájával találkozhatsz benne? 2. Olvasd el a II. felvonás ötödik jelenetét is! Gyűjtsd össze Fruzsina érveit! Milyen harpagoni tulajdonságokat ismerhetsz meg a jelenetből? Hogyan jellemezhető Fruzsina a saját megnyilatkozásai alapján? 3. Olvasd el a IV. felvonás hetedik jelenetét! Állapítsd meg, kikkel kommunikál benne Harpagon! 4. Nevezd meg a „díszvacsora” tervezett elemeit a III. felvonás első jelenete alapján! 5. Adjátok elő az I. felvonás negyedik jelenetében Harpagon és Cléante párbeszédét! Állapítsátok meg, milyen eszközzel éri el benne a szerző a komikum stílushatását! 6. Foglald össze Anzelm úr családegyesítésének történetét! 7. Nevezd meg az uzsorakölcsön visszásságait a II. felvonás első jelenete alapján! 4 Fogalmak helyzetkomikum: külső Vitassuk meg! körülményen, megtévesztésen „Felség, minthogy a!komédiának az a!feladata, hogy megjavítsa az embe- vagy félreértésen alapuló helyzet, reket, míg szórakoztatja őket, azt hittem, hogy abban az állásban, amelyet melyben a főhős csapdába kerül tá- most betöltők, akkor járok el leghelyesebben, ha nevetséges ábrázolással jellemkomikum: a komikumnak madom meg századom bűneit…” az a válfaja, ahol a komikus Mol()re: A!/601738 ,923l20,, ,:(­ ,!;(r2l8ho= (3­7=e­­ helyzet hőse saját tulajdonságai révén válik nevetségessé ▶ Egyetértesz Molière elgondolásával? Miért? Vajon az embert vagy csak a jellemhibát szabad nevetségessé tenni? Érvelj! 82  szöveggyűjtemény 5–6. oldal A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA Molière: Tartuffe „Aki Önöket hallja, azt képzelheti, a művészetnek ezek a szabályai a világ legnagyobb misztériumai, ho- lott csupán kézenfekvő megfigyelések, melyeket a józan ész tett arról, mi veheti el kedvünket a külön- féle költeményektől; a józan ész, mely hajdan e megfigyeléseket tette, napjainkban is könnyen tehet hasonlókat Horatius és Arisztotelész segedelme nélkül.” (Molière: Nők iskolájának kritikája – Rónay György fordítása) Miért épp Horatiust és Arisztotelészt említi Molière? Miben különbözik az ő vélemé- nye a klasszicista esztétika felfogásától? Valóban vannak a művészetnek „kézenfekvő” szabályai? Tartuffe tévesen, válhat nevetségessé egy adott helyzetben. A szituációból fakadó tévedések és félreértések azok, A komikumnak két típusát különböztetjük meg: melyek a helyzetkomikum alapját képezik. Molière a!helyzet- és a!jellemkomikumot. A!jellemkomikum, komédiáiban a! korábbi szerzők által is alkalmazott mint a!neve is mutatja, egy szereplő jelleméből adódik. jellemkomikum mellett a! helyzetkomikum is megje- Ez többnyire kisszerű vagy átlagos alak, olyan típus- lent – egyik leghíresebb példája épp a! Tartuffe tető- hős, aki valamilyen hibás tulajdonsága, például ki- pontja, az! „asztaljelenet”, melyben Orgon egy asztal nézete, viselkedése, téves eszméi miatt válik nevetség alá bújva bizonyosodik meg Tartuffe kétszínűségéről. tárgyává. A!jellemkomikum forrása gyakran az, hogy valaki többnek akar látszani annál, mint amilyen Klasszicista dráma valójában: szebbnek, okosabbnak vagy éppen erköl- A Tartuffe-ben kibomló drámai szituáció voltaképpen csösebbnek szeretne tűnni, de lelepleződik. jellegzetesen klasszicista problémafelvetésről árulko- A helyzetkomikum ezzel szemben nem feltétlenül dik: Orgon a mértéktartás és az észszerűség ellen kapcsolódik kisszerű alakokhoz: bárki cselekedhet vét, amikor alapvető érdekei ellenére alárendeli és kiszolgáltatja magát Tartuffe-nek, s! ezzel nemcsak háza békéjét borítja fel, de jövőjét is kockára teszi – és ezt felismerve családtagjai is a!józan ész nevében eme- lik fel szavukat a! betolakodó ellen. A! dráma erkölcsi ítélete a! végletesen kiéleződő konfliktusban egyértel- mű, így a! Tartuffe a! tanítva gyönyörködtetés eszmé- nyét is megvalósítja. Molière emellett formai szempontból is a! klasz- szicizmus szabályaihoz igazodott. A! Tartuffe kitérők nélkül haladó cselekménye teljes egészében a címsze- replő alakja köré szerveződik, és egyetlen helyszínen (Orgon házában), rövid idő alatt játszódik (bár a!hát- térben zajló fordulatos események feszegetik az! idő egységének kereteit, rendkívüli sűrítettségük, illetve a! színre vitt jelenetek egymásutánja egyetlen nap il- lúzióját kelti). A!dráma tehát többé-kevésbé megfelel a hármas egység klasszicista elvének. A Tartuffe Molière verses vígjátékai közé tartozik. A! francia klasszicista drámában különösen kedvelt, 12-13 szótagú, jambikus lejtésű, a!6. szótag után sor- Cornelis Troost – Jacob Houbraken: Jelenet a Tartuffe-ből metszettel elválasztott sorok (ún. alexandrinusok) (18. század) zeneiségét páros rímek erősítik. 83 A Tartuffe szerkezete Mozgalmas, gyors tempójú jelenet- tel indul a! dráma: az! alaphelyzetet, a! szereplőket és egymáshoz való vi- szonyukat családi veszekedés tárja fel. A!család két „pártjának” konflik- tusa tehát már ekkor adott, a!család- fő Mariane kiházasításával kapcsola- tos tervei miatt azonban a!szerelmes fiatalok kilátástalannak tűnő hely- zetbe kerülnek, és végső soron ez sar- kallja cselekvésre a! szereplőket, ez indítja el a! drámai viszonyváltások sorozatát. A cselekmény tétje ettől kezdve az, hogy sikerül-e Tartuffe odaadó híveit (Orgont és Pernelle asszonyt) megy- Ingres: XIV. Lajos és Moliére Versaille-ban ebédel győzni. Hiába áll azonban minden jelenet középpontjában a címszereplő, színre léptetését a!műfaj határait feszegeti. A!többiek viszont egyértel- Molière késlelteti. Tartuffe csupán a!harmadik felvonás- műen komikus karakterek, sőt jobbára a!komédiaha- ban bukkan fel, miután a!dráma már sok nézőpontból gyomány kész típusai (mint a! szókimondó, talpra- bemutatta, ekkor viszont két kulcsjelenetben (III.!2–3.) esett szolga vagy a! fenyegetett szerelmesek), akiket a!néző/olvasó előtt is lelepleződik képmutatása. Molière formált egy-egy vonással emlékezetes szemé- A cselekmény fordulópontja a III. felvonás zárla- lyiséggé. Ennek eszköze a! Tartuffe-ben elsősorban ta. Orgon ekkor dönt dühében az! esküvő előrehozá- a! nyelvi komikum. Pernelle asszony fölényesnek sáról (és a!vagyonátruházásról), s!a!határidő-drama- szánt megszólalásait például a! készen kapott nyelvi turgia miatt az! események ritmusa felgyorsul. Ettől elemek, bölcselkedő közhelyek bőséges használata hi- kezdve viszont a! szereplők csak látszólag befolyásol- telteleníti („A látszat gyakran tévútra visz.”), Dorine hatják az!eseményeket – Tartuffe már győzött, s!a!víg- pimasz iróniája egyszerre jellemzi őt magát és Tartuf- játéki végkifejlet szerves cselekménybonyolítással elér- fe-öt („Volt vagdalt ürücomb, amelyből egy felet / S még hetetlennek tűnik. áhitatosan két foglyot megevett.”), az asztaljelenetben pedig a!címszereplő beszéde válik komikussá azáltal, A komikum határvidékén hogy Elmirát ostromolva sem mond teljesen le kenet- A Tartuffe gazdagon kihasználja a!komikum különbö- teljes stílusáról („Mert fontos tudomány s a szükséglet ző változataiban rejlő lehetőségeket, alapvetően azon- hatása / A lelkiismeret kellő kitágítása. / És igazolja ban a! jellemvígjátékok típusába tartozik. Finoman majd legrosszabb tetteit / A cél szentsége és a buzgó, egyénített figurái közül egyértelműen a! címszereplő tiszta hit.”). emelkedik ki, akinek a! végletekig karikírozott voná- saiban Molière a!korabeli társadalom egyik tipikusnak A befejezés problémája látott jellemhibáját, a!képmutatást gúnyolja ki. Tartuf- A királyi közbelépés, a!család váratlan megmenekülé- fe alakja ellentmondásos szerepet tölt be: bár szavai és se egyáltalán nem tűnik szükségszerűnek, nem követ- tettei ellentéte, minden határon túlmenő álszentsége, kezik szervesen az előzményekből. A pozitív fordulat pengeélen táncoló merészsége a! komikum legfonto- így puszta véletlenként hat, s ez a kívülről jött meg- sabb forrásai közé tartoznak, sötét színekkel megraj- oldás a Tartuffe befejezését az isteni közbeavatkozás zolt, gátlástalan, intelligens személyisége folyamatos (deus ex machina) görög irodalomból ismert cselek- feszültséget teremt, és egy sokkal borúsabb befejezés ményelemével rokonítja. lehetőségével fenyeget. Elképzelhető, hogy Molière csupán a!vígjáték kon- Tartuffe és az alapvetően jó szándékú, becsületes, vencióinak tett eleget ezzel a! valószínűtlen befejezés- de családfői tekintélyével mégis visszaélő, felelőtlen, sel, vagy támogatója, a! király iránti tiszteletét fejezte befolyásolható, erőszakos Orgon figurája már-már ki. Megoldása ugyanakkor értelmezhető ironikus 84  Az európai felvilágosodás A felvilágosodás elnevezésében – különböző nyelvek kifejezéseit is figyelve – a fény képzete jelentkezik. Vajon kiemelten melyik történelmi és művészettörténeti korral szemben használja magára a felvilágosodás a fénnyel kapcsolatos kifejezést? Milyen pontokon figyelhető meg szerinted éles szembenállás a két kor és nézetrendszer között? „A fény százada” – a! racionalizmust megalapozó a felvilágosodás téziseit. Nézetrendszerének jel- ismeretelméleti mondata a! „Cogito, ergo sum” irányzatai (’Gondolkodom, tehát vagyok’), A felvilágosodás a! 18. század amelyben a! filozófus az ember meghatározó filozófiai, esztéti- eszményi lényegéül a! gondolko- kai eszmerendszere. Nem egy dási készséget ismeri el. utólag a!korszakra aggatott cím- A felvilágosodás gondolko- ke, hanem az akkori gondol- dói úgy vélték, hogy az emberi- kodók önmeghatározása, akik ség közös fejlődését az észelvű a!múlt sötétségével szemben sa- és tapasztalati alapú tudomány ját korukat „a fény századának” képes leginkább szolgálni. Tu- tekintették. A!felvilágosodás leg- dós programjuk éppen ezért főbb gondolata, hogy az ember a!nevelés fontosságában is meg- eredendően jó, tanítással, neve- nyilvánult: az általános tankö- léssel pedig még tovább tökéle- telezettség bevezetése is e 18. tesíthető. A! körülöttünk lévő századi szellemiségnek kö- világ, a! természet működése szönhető. A! tudomány min- megismerhető, a!tudásnak ezért denhatóságába vetett, 18. szá- semmi sem szabhat határt, a!tár- zadi hit fontos megnyilvánulása sadalom pedig jobbá, igazságo- volt a francia enciklopédisták sabbá tehető. A! felvilágosodás tevékenysége is, akik Denis Di- előzménye két 17. századi filozó- Jacob Houbraken: Francis Bacon arcképe derot (1713–1784) vezetésével fiai irányzat, a! racionaliz- (1736–1738) arra vállalkoztak, hogy a! világ mus és az empirizmus. addig felhalmozott összes tu- Az empirikus („empeiria” görög = ’tapasztalat’ is- dását egy kiadványsorozatban összegyűjtsék és kiad- meretelméleti módszer kidolgozása az angol Francis ványként hozzáférhetővé tegyék. Az!elkészült Encik- Bacon (1561–1626) és John Locke (1632–1704) nevé- lopédia című, 28 kötetből álló, 1751 és 1780 között hez köthető. E módszer alapja az az elképzelés, mely megjelent sorozat minden fontos tudományterületet szerint az embert körülvevő világ tudományos szintű képviselt. megismerése a tapasztalat útján válik lehetségessé. A!tudós feladata tehát a!kísérletezésen alapuló tapasz- Felvilágosodás és istenhit talatszerzés, majd gyűjtött tapasztalatok elemzése, és A felvilágosodás emberközpontú gondolkodásmódja a!belőlük levonható következtetések értékelése. részben programszerűen határolódott el az istenhittől A racionalizmus („ratio” latin = ’ész’) ismeretel- és az azt képviselő egyházaktól. Az!egyházi rend hie- mélete ezzel szemben azt vallotta, hogy a!világ az em- rarchikus felépítésében a!kívánt társadalmi egyenlőség beri értelmen és gondolkodáson keresztül érthető és ellenpontját látták, a!vallásos hit pedig – nézetük sze- ismerhető meg. Az! elmélet atyja a! francia filozófus és rint!– összeegyeztethetetlen volt a!tudományos tézisek- matematikus, René Descartes (1596–1650) aki Érte- kel. A!kor vezető gondolkodói nem vonták ugyan két- kezés a módszerről című tanulmányában dolgozta ki ségbe Isten létezését, de a! vele kapcsolatos felfogásuk 86  ifj. Hans Holbein: Morus Tamás Louis-Michel van Loo: Denis Diderot Quentin de la Tour: Rousseau arcképe arcképe (1527) arcképe (18. század) (1753 körül) nem volt egységes. A! teizmus hirdetői Isten teremtő Társadalmi utópiák – és a világot igazgató tevékenységét vallották. Úgy gon- Thomas More Utópiája alapján dolták, hogy a!Teremtő a!történelem és az egyes ember A felvilágosodás angol és francia prózairodalma a!prog- életének is szerves része és irányítója. A!deizmus kép- ramszerű racionalizmus társadalmi megvalósíthatósá- viselői azt vallották, hogy Isten a világ teremtőjeként gát és hatásait is modellezte. A!francia forradalom hár- már nem vesz részt annak működtetésében, tehát mas jelszava nem volt új szellemiségű elgondolás az a!teremtés folyamata után sorsára hagyta a!világmin- emberiség eszmetörténetében: az ideális állam gondola- denséget és benne az embert. Ez a!vélekedés így azt hir- ta többek között Platón Az állam című munkájában is dette, hogy Isten nem része az emberiség történelmé- megtalálható. Az! őskeresztény közösségek evangé- nek. A! panteizmus álláspontjára helyezkedők szerint liumi alapú és indíttatású, kommunisztikus létformája Isten léte az embert körülvevő világmindenség minden is ismert volt a!felvilágosodás gondolkodói előtt, csak- pontján igazolható, tehát hogy az Isten által létreho- úgy, mint a! 16. századi ?omas More (Morus Tamás, zott világ a legfőbb Isten-bizonyíték is egyben. A!ma- 1478–1535) humanista jogász és író 1516-ban kiadott terializmus vagy ateizmus pedig egyenesen tagadta Utópia című munkája is. (A!felvilágosodást követő esz- Isten létét és a! világ tisztán anyagi természetű létét metörténeti korokban is népszerű volt az ideális állam hangsúlyozta. gondolata: a!német Karl Marx és Friedrich Engels Kom- munista kiáltványa, a 20. századi író, George Orwell A felvilágosodás társadalmi programja 1984 című disztópiája és Madách Imre Az ember A felvilágosodás tudomány- és észelvű nézetrendsze- tragédiája című drámájának Falanszter színe is ezt re a!feudális társadalom rendiségét igazságtalannak és a!társadalmi modellt járja körül). túlhaladottnak tartotta. Azt vallotta, hogy a! születé- Az utópia fogalmát, ami ’seholország’-ot jelent ?o- si előjogokat a! józan ész nevében meg kell szüntetni, mas More használta először művében. Korszakalkotó és helyettük – ahogyan a! francia forradalom hármas és a!későbbi korokban és szerzők által is meghivatko- jelszava is mutatja – a! szabadság, egyenlőség, testvé- zott munkájában, az Utópiá-ban Utoposz király ural- riség elvét és gyakorlatát kell követni. A!tudományos kodik a!külvilágtól teljesen elzárt, megközelíthetetlen és technikai vívmányok által megvalósítható, ideális szigetén. A!szigetlakók élete a!végsőkig szabályozott és állam és társadalom létében komolyan hittek. A! kor uniformizált. A! munkakötelezettség, a! munkavégzés gondolkodói és egyes politikusai ezért alulról szerve- színvonalának elvárt maximuma, a magántulajdon zett, az arisztokrácia trónfosztását célzó reformmoz- hiánya, a!közös javakból való egyéni szükségletek sze- galmakat hirdettek, ezek azonban a! francia forrada- rint való részesülés mind része a!birodalom életének. lomba és később az azt követő jakobinus diktatúra Az! azonos alaprajzú otthonokban való lakhatás, az rémtetteibe torkolltak. egységesített öltözködés, a! kötött étkezés, a! kötelező 87 tanulás és központosított szabadidős tevékenységek is részesülnek az őket megillető ellátásban. A!szigetlakók mind egységes szabályozás alá esnek, csakúgy, mint napirendje a! vállalható gyermekek számához hason- a!hivatásválasztás vagy a!kötelező hit kérdései. A!sziget lóan kötött. Szabad mozgásuk vagy lakhelyük önké- ideálisnak gondolt társadalmában nincs pénz, hiszen nyes megváltoztatása nem lehetséges. Összességében az állam mindenki egyéni szükségleteit központilag tehát megállapítható, hogy Utoposz király birodal- fedezi, így a! vagyonellenes bűncselekmények – indí- mának szigorúan betartott intézkedései alapvetően tékok hiányában – nem zavarják a!társadalmi együtt- szembemennek az emberi természettel, éppen ezért élést. A!rászoruló állampolgárok a!szociális ellátórend- alkalmatlanok az ideális állam vagy társadalmi beren- szer részei: a!betegek és özvegyek a!köztulajdon terhére dezkedési forma megteremtésére. Erőszakos fenntar- Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól Az Enciklopédiát is jegyző Jean-Jacques Rousseau (1712–1778), francia filozófus, író, a!felvilágosodás korának egyik legnagyobb hatású alakja volt. Gondolkodása mégis részben ellentétben áll a!felvilágosodás eszmerendszerével. Egyik központi megállapí- tása szerint az eredendően jó és boldog embert a!civilizáció ron- totta meg. Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól (1755) című művében pedig a! magántulajdont és a!vagyoni különbségeket, tehát a!felvilágosult polgárság alapér- tékeit támadja. Munkájában az emberre kezdettől mint adott fizikai tulajdon- ságokkal rendelkező lényre tekint, aki az állatvilág megfigyeléséből szerzett tapasztalatait saját javára! fordította. Véleménye szerint a természeti állapotú ember eredendően nem ismert és tartott sem- miféle morált mint zsinórmértéket, tehát sem erényei, sem bűnei nem voltak. Gondolatmenetében arról is beszámol, hogy az ember Joseph Albrier – Hippolyte Huet: Rousseau kezdetben nem élt közösségben, így a!kollektív lét hatásai nem befo- (1824–1835 körül), Rijksmuseum, Amszterdam lyásolták életét. Értekezésében úgy véli, hogy az ember a maga ter- mészeti állapotában sem beszélni, sem pedig bármiféle mesterséget űzni nem tudott, utódait nem nevelte, életében pedig semmiféle haladás nem következett be. Rousseau szerint így tehát az eredeti állapotú ember léte felesleges volt.! Az emberi nem ősbűne Rousseau szerint a föld magántulajdonként!való kezelése volt, amely fordulat a!közöttük lévő társadalmi egyenlőtlenség kialakulásáért és tartós fenn- maradásáért felelt és az általános emberi erkölcs megromlásához, majd az önkény kiala- kulásához vezetett. Rousseau emberi egyenlőtlenségről alkotott nézetei a magyar irodalomban rövid ideig Csokonai Vitéz Mihályra, Vörösmarty Mihályra és Petőfi Sándorra hatottak. A társadalmi szerződésről (1762) című műve az államhatalom és a! társadalmi be- rendezkedés felvilágosult elemzése. Rousseau szerint az emberek boldogulásuk, gyara- podásuk érdekében valamikor a! múltban lemondtak ösztöneik kiélésének természetes szabadságáról, kiléptek a! természeti állapotból, összefogtak, és létrehozták a! társadal- mat. Egyenlő felekként szerződtek egymással, és ez a!lényegi egyenlőség az időközben kialakult vagyoni, hatalmi különbségek ellenére ma is érvényes. Ebből következik, hogy a! társadalom tagjai között nem lehet különbséget tenni (jogegyenlőség elve), valamint az uralkodó hatalma sem Istentől való és elidegeníthetetlen, hanem a!társadalom tagjai bármikor visszavonhatják azt (népfelség elve). 88  szöveggyűjtemény 96–102. oldal A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA tásuk pedig az emberi szabadságjogok súlyos megsér- Felvilágosodás és irodalom tése és állami diktatúra árán lehetséges csupán. A felvilágosodás irodalmi törekvései a!kor társadalmi- A felvilágosodás angol és francia prózairodalmának filozófiai kérdéseinek kiszolgálását célozták meg. Ilyen legjava a!fenti, ?omas More-i kérdés megválaszolásá- értelemben tehát a! barokkban megtapasztalt, szinte ra is kísérletet tesz: lehetséges-e tökéletes államformát öncélú monumentalitás és elkápráztatás idejétmúlt és emberi társadalmat építeni. E művek ugyanakkor alkotói szándékká vált. Helyébe a!nevelés és gyönyör- vizsgálják a!kor két másik filozófiai alapkérdését is: ja- ködtetés művészi gyakorlata lépett. A!kor irodalma te- vára vált-e a!kultúra és a!civilizáció az emberiségnek hát társadalomtudományokkal és filozófiai nézetekkel vagy sem, illetve hogy az ember eredendően jó, avagy érintkezett, amely az irodalom jellemző tematikájára rossz természetű lény. is óhatatlanul hatást gyakorolt. Ennek következtében az irodalmat formáló alkotók szerepe is megváltozott: A felvilágosodás stílusirányzatai a!közéletre és a!közgondolkodásra közvetlenül is hatni A korábbi korokkal, például a!reneszánsszal vagy a!barok- akaró művészek független alkotóként közéleti szerepet kal ellentétben a!felvilágosodás idején már nincs egy min- is betöltöttek. den művészeti ágat meghatározó korstílus, hanem több irányzat él egymás mellett. A!18. század közepéig virágzott a!rokokó, amely a!barokk kései tovább élésének tekinthető annak vallásossága nélkül. A!század második felében pe- Fogalmak dig megjelent az érzékenység művészete, a!szentimenta- racionalizmus: filozófiai irányzat a 17–18. században, azt lizmus. A klasszicizmus az antik művészeteszmény köve- vallja, hogy az emberi megismerés forrása a ráció, az ész, tésére szerződött. Eljárása ezért az ókori, mintául szolgáló s fogalmaink a tapasztalat előtt és attól függetlenül léteznek művek megfigyelésén, megalkotottságuk szabályszerűsé- empirizmus: az a filozófiai alapelv (17. század), amely szerint geinek észlelésén és pontos imitációján alapult. Alkotói minden megismerés egyedüli alapja a tapasztalat formavilágára a!szabályosság és a!mértéktartás igénye volt disztópia: ellenutópia, az utópia negatí változata, jellemző, miközben a!művek nyersanyagként való kezelé- a tapasztalhatónál rosszabb világ leírása, ahol az emberi se és a!megkövetelt formafegyelem nem mindig engedett életet a totális önkény, az elnyomás és a lét végsőkig való teret az alkotói szabadság természetes vágyának. szabályozása jellemzi Irány a szöveg! 1. Olvasd el a szöveggyűjteményben az Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól című művének részleteit! Nevezd meg az emberek közötti egyenlőtlenségek fajtáit! 2. Milyen szerepet játszott Rousseau szerint az emberiség történelmében a magántulajdon megjelenése? 3. Milyennek látja Rousseau az ember eredendő tulajdonságait? Inkább jóra, vagy rosszra hajló lénynek tartja az embert a szerző? Miért? 4. Hogyan hatott az egyes emberre a társas együttélés a szerző szerint? Egyetértesz ezzel az állásponttal? Érvelj! 4 Vitassuk meg! n szabad marad, mint amilyen az- „»Megtalálni a!társulásnak azt a!formáját, […] amelyben az egyén […] éppolya ást ad.” előtt volt.« Ez az az alapvető kérdés, amelyre a!társadalmi szerződés megold 20, Je,3-J,cA.e0 Ro.00e,.: A!­2r0,4,l:( 0=er=B470rBl, K(0 J23o0 /or45­ való tartozás? Mi különbözteti meg ▶ Mit gondolsz, megfér egymással az egyéni szabadság és a közösséghez a demokráciát a diktatúrától? 89  Az angol felvilágosodás regényirodalmából Jonathan Swift: Gulliver utazásai Swift a regényhősét, Gullivert a törpék, az óriások és a bölcs nyiha- hák országába is elviszi, hogy megmutathassa, az életben sok min- den viszonylagos értékű. Szerinted mi lehet megkérdőjelezhetetlen érték az emberi életben? A modern polgári regény születése az írásnak élt. 1726-ban jelent meg Gulliver utazásai Az epika műnemébe tartozó regény kialakulása az című regénye, amely egy csapásra elismert alkotóvá antikvitásra tehető. Apuleius (125. k.–180. k.), római avatta. Szintén népszerűek voltak a!’20-as években írt író Aranyszamár című művével már megteremtette röpiratai – köztük a! Szerény javaslat című, melyben azokat a! műfaji alapokat, amelyekre később, a! mani- a!gúny eszközeivel viszonyult a!kor társadalmi, politi- erizmus idején a!spanyol Cervantes is épített Don Qui- kai és közgondolkodásbeli viszonyaihoz. jote című regényével. Mégis elmondható, hogy e műfaj a!felvilágosodás kezdetéig nem volt közkedvelt egyetlen Gulliver utazásai irodalomtörténeti korszakban sem; igazi, őt megillető rangjára először a 18. századi angol prózairodalma SwiC regénye utazásregény. A!mű nem puszta ka- emelte. Akkor és ott született meg ugyanis a!modern landregény, hiszen a! szórakoztatás írói célja mellett polgári regény, melynek sikerét a!polgári réteg alkotta a!tanító célzat uralkodik benne. A!regény a!kor filozó- olvasói tábor garantálta. Műveik sora a!felvilágosodás fiai és társadalmi alapkérdései mentén szerveződik. kedvelt filozófiai és társadalmi kérdéseit is ábrázolta, Ebben a! szándékban vizsgálja az ember természetes így körbejárta az ideális állam működtetésének lehető- lényét, a! kultúra és a! civilizáció társadalmi szerepét, ségeit, az ember eredendően jó vagy rossz voltát, kul- csakúgy, mint az ideális állam kialakításának és mű- túrához és civilizációhoz fűződő viszonyát, valamint ködtetésének lehetőségeit is. A! hitelesség érdekében a! tapasztalaton túli, transzcendens létezőről, Istenről a! művek egyes szám első személyű elbeszélésmódban való gondolkodását is. a!visszatekintés perspektívájából beszélik el az ábrázolt eseménysort. E szándékot megerősítendő, SwiC művé- Jonathan Swift hez még rövid bevezetőt is kapcsolt, melyben a!fősze- Az Írországban született Jonathan SwiC (1667–1745) replő levelét és a!kiadó előszavát is közli. Ezen túl vál- angol író világképét a! lemondó borúlátás jellemezte. laltan „igaz történeteknek” láttatta a!kitalált regénybeli Nézetei szerint –!melyekkel ő is a!felvilágosodás egyik eseményeket. kedvelt kérdésfelvetéséhez kapcsolódott! –, az ember A Gulliver utazásai példázatos történet: a!főszerep- rosszra hajló, javíthatatlan és erkölcsileg bukásra ítélt lő emberiséggel kapcsolatban szerzett tapasztalatai lény. Gulliver utazásai című regénye is ezt a!jellemző általános érvényűvé válnak: saját korának erkölcsi és alkotói pesszimizmust mutatja. emberi értékeit helyezi ábrázolása középpontjába. Így SwiC írországi tanulmányai után Angliába tért, rajzol kíméletlen társadalomkritikát az önmagával is ahol politikai szerepet is vállalt: mind a! whig, mind szembesülni akaró korabeli és mindenkori olvasónak. a! tory párt oldalán állt. Szatirikus irodalmi írásai A!regény jellemző írói eszköze a!szatíra, ami a!bemu- népszerűvé tették az irodalmi szalonokban, ám a! to- tatott tárggyal szembeni éles elutasítás révén a!komi- ryk bukása után Írországba kényszerült. Ettől kezdve kum keserű forrásává is válik. 90  szöveggyűjtemény 5–6. oldal A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA Gulliver első két útja részesül. Ezt a! megbecsülést semmisíti meg a! felség- Első utazása alkalmával a!hajótörött főhős Lilliputba, sértés vádja, aminek szatirikus és groteszk leírása szin- a! törpék birodalmába kerül, akik őt hozzájuk képest tén az angol közállapotokra utal. óriási méretei miatt Emberhegynek nevezik el. Gulli- Második útja során Gulliver Brobdingnagba, ver szereti és óvja a!vele szemben kezdetben bizalmat- az óriások országába jut el. Helyzete itt a!lilliputival lan törpéket. Alaposan megfigyeli őket és társadalmuk ellentétes: most ő tűnik parányinak. Testi méretei működési szabályait, amiket egyre inkább megismer- társadalmi megbecsültségét is jelképezik: a! főhős ve a! szatíra eszközével ábrázol. Lilliput monarchikus nevetséges és jelentéktelen lényként tűnik fel. Fizi- berendezkedésű állam, csakúgy, mint SwiC Angliája. kai adottságai révén állandó életveszélyben van, így A!társadalom élén a!hatalmas császár áll, aki véglete- különös gonddal óvja testi épségét. Kezdetben vá- kig megosztott, két pártra szakad birodalmát igazgatja. sári mutatványok résztvevőjeként kell szerepelnie, A! politikai ellentétek legfőbb oka az a! nézetbeli kü- később bejáratos lesz a!király udvarába is, ahol az őt lönbség, melynek jeleként az egyik párt magas, a!másik elborzasztó udvarhölgyek után magával az uralkodó- pedig alacsony sarkú cipőt hord. A közállapotok szati- val bonyolódik filozófiai mélységű beszélgetésekbe. rikus ábrázolása a tory-whig pártviszályra is érthető: Ezek során alkalma nyílik, hogy saját hazája, Anglia Swift kritikája közvetlenül is az angliai viszonyoknak üzen. A!lilliputi Vastag Vég és Hegyes Vég képviselői is ugyanennek a! jelenségnek a! tükörképét ad- ják: a! lágy tojást a! különböző végeken fogyasztani kezdők né- zetkülönbségei belpolitikai zűr- zavarokhoz vezetnek. A törpe államban a! hatalmi pozíciók betölthetőségének kü- lönös feltételei vannak: a!jelent- kezők kérvénnyel pályázhatnak a! császárnál, aki egyedül dönt a! kinevezésekről. Az! egyetlen megfelelési szempont nem más, mint egy kötéltáncos-mutat- vány, ami nyilvánvalóan nem kapcsolódik sem alkalmasság- hoz, sem tudáshoz, sem a!pozí- ció betöltéséhez szükséges ké- pességekhez. Lilliput belső megosztottsá- gát a!szomszédos hatalom pró- bálja kihasználni: Gullivert az állam Blefuscu elleni hadba lé- pésre kényszeríti. Miután a!há- borút a! lilliputiak nyerik meg, Gulliver, aki megtagadta az el- lenség országának lerombolá- sát, magas állami kitüntetésben Oehmigke & Riemschnieder: Illusztrációk a Gulliver utazásaihoz (1900 körül) 91 társadalmi és gazdasági működéséről beszámoljon. A birodalom lakói a józan ész áldozatai. Létük és Leplezetlen, büszke és önérzetes magabiztossággal szabadságjogaik erősen korlátozottak: ha lázadni mesél a! honi kereskedelemről, az igazságszolgálta- készülnek, a! lebegő sziget elzárja tőlük a! napfényt, tásról, a! művészet világának működéséről, a! vallási rosszabb esetben pedig kőzáporral sújtja őket. A!dik- és külhoni háborúkról, a! politikai élet megosztott- tatórikus államrend súlyosan beleszól a! polgárok ságáról, valamint a! korrupt rendszereket működte- magánéletébe is: a! szerelem és a! boldogság a! lebegő tő emberi jellem visszásságairól. Az! óriások királya sziget uralta világban nem illeti meg az egyes embert. Gulliver beszámolóját nevetve fogadja. Az!ő uralko- Laputa megismerése után Gulliver a! mágusok dói nézőpontja ugyanis értetlenül áll az emberi gyar- földjét keresi fel, ahol az emberiség történelmének lóság intézményesült jelenségei előtt. Tiszta észre és legkiemelkedőbb alakjaival, azok szellemének meg- a!jószándékra épített birodalmában a!gulliveri angol idézése révén találkozik. A!regénybeli jelenet a!szerző jelenségek ismeretlenek. Éppen emiatt utasítja vissza történelemfelfogásának közlését szolgálja: SwiC nem a!főhős lőfegyverek használatára utaló előadását, ami hisz a! fejlődésben, sem az emberiség tökéletesedés- Gulliver szellemi megvertségének végső bizonyítéká- ében. Saját korának jelenjét az antik kor nemesebb vi- vá válik. lágával szembesítve megállapítja, hogy a!társadalmak Az első két könyv egymás mellé téve válik alkal- fejlődési iránya negatív: az emberi faj a!teljes pusztu- massá, hogy a! 18. századi Angliának görbe tükröt lás felé tart. mutasson. A! méretkülönbségek, a! kicsi és a! nagy szembeötlő kontrasztja ugyanis az általánosan el- A negyedik út: a Nyihahák országa fogadott rend és értékek viszonylagosságát mutatja Gulliver negyedik utazása során a! bölcs és erényes meg. Lilliput az angol parlamentáris királyság paró- lovak, a!Nyihahák országába érkezik. SwiC lemondó diája, míg az észelvű tudományra épített Brobding- és komor pesszimizmusa ebben a!regénybeli fejezet- nag a!királyi önkény erőszakkal fenntartott hatalom- ben mutatkozik meg leginkább. A!korábbi részekben gyakorlásának regénybeli modellje. A!két helyszín és felfedezhető szatirikus és groteszk ábrázolásmód itt működési modell azonban közös abban, hogy egyik már nincs jelen. Az!olvasó a!tárgyilagos és végleg ki- sem képes a!gyarló ember jellemhibáinak és az azok- ábrándult közlésformákkal találkozik csupán. ból fakadó társadalmi következményeknek a! kikü- A nyihahák okos lovak, akik fejlett, a! józan ész, szöbölésére. a!tudás, a!felebaráti szeretet és a!tiszta értelem rendjé- re épített társadalomban élnek. Az!egyéni és társadal- A harmadik út: Laputa mi bűnök nem terhelik a!közösséget. A!jellemhibákra Harmadik útja során Gulliver Laputára, a! lebegő vagy morális kilengésekre nincs is szó a!nyelvükben. szigetre érkezik meg. A! sziget, ami a! felvilágosodás Államformájuk a!parlamentáris demokrácia, amely- irodalmának kedvelt helyszíne, itt a! király lakhelye, nek alkotmányos törvényei a! közjó szolgálatában ami alatt Balnibari, a!birodalom terül el. Laputa a tu- állnak. A! nyihahák fejlett és tökéletes társadalma domány mindenhatóságára épített állam. Működé- a!tudományon és a!nevelésen alapul, amely értékeket sének megismerése után a! főhős leereszkedik a! szá- a!szépség és a!művészetek szeretete teszi teljessé. razföldre, ahol látogatást tesz a!Lagadói Akadémián, A bölcs lovak országában más lények is élnek: ahol a! királyi kitalátorok feladata a teljesen hasz- a!testi megjelenésükben undorító, jellemükben pedig talan, sokszor megvalósíthatatlan, észszerűtlen, kiábrándító, emberszerű lények, a!jehuk. Az!ő életük- éppen ezért emberellenes tudományos eljárások ben az értelem egyáltalán nincs jelen, beszélni nem kidolgozása. Az!uborkából a!fény kinyerése, a!hegy- tudnak, cselekedeteiket az ösztönök irányítják. Cél- tetőre épített vízimalom, az emberi ürülékből kinyert jaik az étkezésben, a!szerzésben és a!testiség élveze- tápanyagok, a! jég elhamvasztása, a! mezőgazdasági teiben merülnek ki. A!nyihahák a!jehukat istállókban „újítások” és az orvostudomány képtelen módszerei tartják és bár undorodnak tőlük, testi erejüket gazda- a! racionalitásban és a! tudományokban feltétel nél- sági céllal használják. kül hívők karikatúráját adják. Az!itt látható, modern Gulliver bölcs gazdája, egy almásszürke ló hatásá- módszerek a!személyközi kommunikáció megújítását ra megismeri és elsajátítja a!nyihahák nyelvét. Így vá- is célba veszik: a! beszéd kiiktatásával és az ellenté- lik lehetségessé, hogy hazája és társadalma jellemző tes véleményen levő emberek nézetazonossá tételével viszonyairól e helyszínen is beszámoljon. Ebben a!be- jól mutatják az öncélú racionalizmus fonákságait. számolóban többek között a!korrupció, a!csalás, a!lo- 92  szöveggyűjtemény 93–96. oldal A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA pás, a!kuruzslás, az ügyvédi ügyeskedés, a!gyilkosság, közönséget. A!regény legjellemzőbb írói stíluseszközei, a!hazugság és a!törtetés intézményesített jelenségeiről a! szatíra és a! gúny ugyanis mindenkire hatottak. mesél. A!nemes lovak és az undorító jehuk világát ki- A!mű nem csupán kalandregény. Minden üzenetében ismerve többé nem tudja megvédeni saját korának és súlyos ítélet az egész emberiség fölött, mely nem kímé- nemzetének közállapotait. Keserű kijózanodása vég- li a!fejlődésbe és a!tudomány mindenhatóságába vetett leges: többé nem akar kapcsolatba kerülni az euró- hit eszményét sem. Különösen az első két fejezet révén pai civilizáció emberével. Egész hátralevő életében teszi viszonylagossá a! felvilágosodásban abszolútnak a! nemes nyihahák közösségébe vágyik. Ezt a! szán- tartott emberi és társadalmi értékeket. dékát a! nemes lovak parlamentje keresztezi, mert egy jehu a!törvényeik szerint (Gullivert végig annak tartják) nem élhet együtt a! nyihahákkal. Ezért kell Gullivernek távoznia az általa eszményinek tartott világból. Angliába hazatérve már családja közelségét is nehezen viseli. Az!emberektől végleg megundoro- Fogalmak dott főhős legszívesebben egy istállóban tölti minden utazásregény: a kalandregény egy fajtája, ahol a történések idejét. és a hős jellemfejlődése utazás(ok)hoz kapcsolódik A Gulliver utazásai már saját korában is rendkívüli szatíra: a komikus ábrázolás egyik fajtája, jellemzője népszerűségre tett szert. Mégis megosztotta az olvasó- a tárgyával szembeni éles, keserű, gúnyos elutasítás Irány a szöveg! 1. Olvasd el az első szövegrészletet a Gulliver utazásaiból! Nevezd meg a szatíra eszközeit! 2. Milyen a lilliputi és az angol jogrend közötti különbségre derül fény a második szövegrészletben? 3. Olvasd el a nyihahák országában tett utazás részleteit is! Mit üzen az olvasónak az utolsó fejezet ember-ló megfeleltetése? Milyen írói eszköz révén szembesül az olvasó saját emberségének gyarlóságával? 4. Mi a reakciója Gulliver gazdája az Angliában tartott lovak élethelyzetének jellemzésére? Mi indokolja ezt a reakciót? 5. Milyen gondolati fejlődésen esik át a főhős a regény végére? Mi magyarázza ezt a változást? Hogyan fogadja a jelenséget Gulliver környezete? 6. Mit bizonyít a gulliveri jellemváltozás? Mi lehet Swift véleménye az emberi faj fejlődésével kapcsolatban? 7. Hogyan jellemezhető a szerző által fejlődésképtelennek ítélt emberiségnek írt bölcseleti regény ténye? 8. Nézzétek meg a Süsü, a sárkány bábfilm A bűvös virág című részét! Figyeljétek meg, milyen elven és gya- korlattal működik benne a „tudományok vára”! Melyik regénybeli jelenettel rokonítható a bábfilm részlete? Miért? 4 Vitassuk meg! , Gulliver egész embervoltunk rettentő „Más szatíra egy-egy emberi gyengeséget, divatot vagy visszaélést ostoroz kicsúfolása. (…) Olvasása közben az ember mélyen szégyelli, hogy ember”. S=erD A3­,l: A!1(l2E(ro4,lo: ­6r­73e­e en? Vajon ma is olyan az emberiség, ▶ Milyen szégyellnivaló emberi tulajdonságokat ismertél meg a regényb lmi fejlődés? amilyennek Gulliver a nyihahák országában ábrázolja? Szerintetek van társada 93  A francia felvilágosodás prózája Voltaire: Candide vagy az optimizmus Az irodalomtörténet számos olyan prózai művet tart számon, melynek szerencsés zárlata van. Ezeknek az alkotásoknak az olvasói elégedetten tekintenek az általuk olvasott könyv végkimenetelére. Más mű- vek viszont balszerencsés fordulattal végződnek. Olvasóik érzelmileg is azonosulnak végkicsengésükkel. A francia felvilágosodás írója, Voltaire naivitásnak, önáltatásnak, illúziónak mondja az emberiség kollektív optimizmusát. Hogyan viszonyul ez a gondolat a felvilágoso- dás eszméihez? Miért mondhatjuk, hogy a felvilágosodás leszámol az optimizmussal? Miért tarthatjuk optimistának mégis? Voltaire amely szerint „világunk a lehetsé- A francia felvilágosodás prózairo- ges világok legjobbika”, hiszen azt dalmának egyik legnagyobb alak- Isten teremtette. Az!egymást köve- ja és Rousseau mellett legnagyobb tő fejezetek a! világban levő rossz gondolkodója Voltaire (1694–1778, különböző lehetőségeit tárják az eredeti nevén Francois-Marie Auret) olvasó elé, a! zsarnokságtól kezdő- volt. Jómódú családban született dően az 1755-ös, harmincezer ál- Párizsban, majd a! jezsuiták híres dozattal járó lisszaboni földrengé- kollégiumában tanult, mégis az sen át egészen az erőszak számtalan egyház egyik legnagyobb ellensége formájáig. Mivel a!mű egy filozófiai lett. Egész életét botrányok kísér- gondolat, állítás kifejtése, bizonyí- ték. Tehetségének köszönhetően az tása, ezért tézisregénynek ne- irodalmi szalonok kedvelt alakja vezzük. lett. Később egy arisztokratával való A mű a! főszereplő, Candide összetűzése börtönbe, majd angliai megpróbáltatásainak sorából is Nicolas de Largillire: Voltaire arcképe száműzetésbe juttatta. Hazaérke- (18. század) megközelíthető, ezért próbatételes zése után a! Francia Akadémia tag- kalandregényként is értelmezhető. jaként hirdette az angol társadalmi viszonyok feljebb- Mivel azonban egy filozófiai tézis részbeni cáfolatára valóságát. Örök harcot folytatott az emberi gondolat is vállalkozik, mellyel kapcsolatban a!zárlatban bölcse- szabadságáért, hitt a! haladásban és elszántan küzdött leti jellegű útmutatást is ad, nevelési regényként is mindenféle elnyomás ellen. Élete utolsó 20 évét a!sváj- felfogható. ci határ mellett, Ferney-ben töltötte, ahol kastélyában A regény írói szándéka mögött a!filozófiai és társa- a!kor jeles gondolkodói is megfordultak. Írói és gondol- dalmi gondolat keretein túl, e célokat megerősítendő kodói tekintélye saját korában is megkérdőjelezhetetlen a!tárgyilagosság látszata áll, amit a!mű alcíme is meg- volt. Franciaország írófejedelmeként számos műfajban erősít: „Fordítás Ralph doktor úr eredeti német könyvé- és céllal alkotott: eposzain és regényein túl röpiratai és ből, mindazokkal a kiegészítésekkel, amelyeket a dok- tanulmányai is jelentős alkotások. Tevékenységét mégis tor úr zsebében találtak, amikor meghalt. Mindenben levelezése révén tartják legtöbbre. az úr 1759. esztendejében”. Candide vagy az optimizmus A regény szerkezete Az írásmű szerkezetében a!próbatételes kalandregény Voltaire 1759-ben fejezte be Candide vagy az optimiz- szerkezeti felépítése köszön vissza. A! regény egyes mus című kisregényét, ami igazán híressé tette őt. epizódjai nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz, Az!alkotás lényegében egyetlen mondat, a!német filo- sorrendjük szabadon felcserélhető. Ezt a! szerkesztési zófus, Gottfried Leibniz híres állításának cáfolata, eljárást, ami a! pikareszk regényeket jellemzi, a! spa- 94  szöveggyűjtemény 5–6. oldal A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA nyol Cervantes Don Quijote című regényében is meg- nyomatékot jelzik a! szerkezetben betöltött pozíciók. figyelhetjük. A!laza fűzésű jelenetekből álló kalandso- Az!ily módon szimmetrikus regény egy ponton azon- rozatban a! szereplők felszínesen ábrázolt jelleme alig ban mégis ellenpontozó jelleget mutat: míg a! regény változik, lényegében állandó marad. A!kalandok hősei nyitányától Eldorádóig tartó események aktívan ala- sokszor meghalnak, majd a!történet egy későbbi pont- kítják a!főhős, Candide sorsát, addig az Eldorádó utáni, ján újból felbukkannak. a! zárlatig tartó eseménysor irányítása éppen a! főhős A mű felépítése három pilléren nyugszik: a nyi- kezében van. tány, a zárlat kerete, illetve az Eldorádó-fejezetek jutnak benne kiemelt szerephez. Vesztfália, a! kisre- A tézisregény alaptételének gény kiindulási helyszíneként az emberi élet idilljének és szereplőinek viszonya megbomlását, a! megpróbáltatások kezdőpontját, át- Leibniz német filozófus tételét a regényben Pangloss, vitt értelemben pedig a! Paradicsomból való kiűzetést Candide nevelője képviseli. Ezeket az elveket az elbe- mutatja. A!konstantinápolyi végpont a!történet nyug- szélő gúnnyal és iróniával illeti, és a!mű végén Pangloss vópontját, a! kertmotívummal a! megidézett Édent, hozzájuk való ragaszkodását is megkérdőjelezi. A tétel valamint a! magánélet boldogságát és értelmét hozza ellenpontjának, antitézisének regénybeli képviselője el. A regény abszolút középpontján az Eldorádó-fe- Martin, aki szerint a! teremtett világ a! gonosz kezébe jezetek állnak, melyek megkettőzve, a többi fejezet- került. A!két szélsőséges álláspont közös nevezője, hogy nél bővebb terjedelemben, az alkotás szerkezetének mindkettő feleslegessé teszi az emberi erőfeszítést, hi- hozzávetőleges mértani fókuszában találhatóak. szen a! végpontokon érzékelt világ vélt státusza értel- Bölcseleti, filozófiai jelentőségük is kiemelt: e tartalmi metlennek és kilátástalannak tartja a!küzdést. Candide Daniel Nikolaus Chodowiecki: Illusztrációk a Candide-hoz (1778) 95 főhősként a két ellenpont között áll: megszerzett ta- is emberellenes: a! járványok, a! földrengések és szél- pasztalatai aláássák a!panglossi tanok létjogosultságát, sőséges időjárási jelenségek egytől-egyig az emberi mégis értelmet találnak a! létezésben. Alakját Voltaire nem ellen esküdt erők. Ennél is rosszabb a!civilizált elnagyoltan ábrázolja, gondolkodásmódjának csapon- emberiség megítélése a! kisregényben, hiszen jellem- gásait beszélő neve („együgyű”) is indokolja. zésük súlyos erkölcsi mélységekbe vezet. A!civilizáció uralta emberiség többek között a!tolvajlás, a!kapzsi- A Candide filozófiája ság, a!szerzés, a!csalás, a!bujaság, az erőszakosság, az A kisregény kezdetének idillje Candide és Kunigun- irigység, a!háborúskodás, a!hitetlenség és az ostoba- da frissen fellángoló szerelmét mutatja. Kettejük ság tévútjain jár. Kulturális javai és felhalmozott tu- érzelmei lebuktatják őket a!báró előtt, ezért a!fősze- dása ellenére gyarló, bűnös és javíthatatlan faj. Olyan replő menekülni kényszerül. Ezzel a! sorsfordulat- közösség, amelyben az önérdek mindig legyőzi a!tár- tal veszi kezdetét az a! számtalan kaland, amelyben sas megfontolásokat. Ez a! tapasztalat a! swiCi kiáb- a!regényhősök Európát és Dél-Amerikát is beutazzák. rándultság hangjait idézi. A! francia filozófus, író és Kalandjaik során tragédiák, csapások, váratlan for- nevelő, Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) az ember- dulatok, képtelen események és szerencsés kimenete- ség általános erkölcsi romlásáért a! civilizációt teszi lű történések kísérik őket. A!történések az emberiség felelőssé. és a! természet viszonyának, valamint a! civilizáció társadalmi hatásainak a!felvilágosodás korában ked- Eldorádó velt kérdéskörét is magyarázni engedik. E kérdéskör A regény központilag is kiemelt, két fejezetből álló kapcsán Voltaire a!kor másik nagy gondolkodójával, része: Eldorádó. Ez a!helyszín formailag is megfelel az Rousseau-val kerül gondolati párharcba. Voltaire utópikus filozófia jellemző tereinek: a! szigetszerűen a!regényben külön metszetben ábrázolja a!szabad és megközelíthetetlen és elhagyhatatlan térben talál- romlatlan természetben élő emberi faj erkölcsi bot- ható mintaállam az eszményi társadalmi berendezke- lásait, a! majmokkal szerelmeskedő bennszülöttek dés kísérleti terepe. A!gondolatkísérlet Voltaire ideális világát. Az!író gondolati világában a!természet maga államról alkotott elképzeléseit visszhangozza. Eldo- rádó a! regény egyetlen olyan helye, ahol az emberek boldogok. Mindenki szabad. Önrendelkezésüket csu- pán egyetlen intézkedés korlátozza: a! polgárok a! vi- lágtól elzárt lakóhelyüket sosem hagyhatják el. Ebben az ideális államban mindenki kedvtelésből dolgozik, amiért cserébe az egyéni szükségleteket a! közösen megtermelt javak fedezik. A!kincsekért senki sem ra- jong. A! jólét természetes velejárója, hogy megszűnik általa az erőszakos szerzés, a! tolvajlás, a! vagyonelle- nes bűn gyakorlata. Mivel nincs törvénysértés, így bíróságokra sincsen szükség és a!végrehajtó intézmé- nyek is feleslegesek. Az!államot a!józan ész eszközé- vel egy felvilágosult, abszolút uralkodó irányítja, aki a!közösség érdekeit mindennél előbbre valónak tartja. Az!eldorádóiak legszebb épülete a!tudományok palo- tája. Az!állam minden polgára hívő ember, a!szemfor- gatónak tartott egyház léte itt azonban felesleges. Konstantinápoly – a regény zárlata A Candide zárlatának helyszíne: Konstantinápoly. Ez a!regénytér keretes szerkezetet alkot a!vesztfá- liai nyitánnyal: az elveszett, majd végül újra megta- lált idill és a!magánélet zárt közege egymásnak felel- nek. A! metaforikus vesztfáliai (éden)kert és a! va- Richard Houston (L. Sen után): Voltaire portréja (1731– 1779) lóságos konstantinápolyi kert regényterei egymást 96  A német felvilágosodás irodalmából Goethe: Faust Goethe drámájának címszereplője, Faustus doktor reneszánsz humanista volt, tudós és mágus egy személyben, halála után (1587) népkönyv jelent meg róla. Innen származik az a legenda, hogy a töké- letes tudás érdekében szövetséget kötött az ördöggel. Számos egyéb történet is kapcsolódott hozzá, a 17. században pedig népi bábjátékok és moralitások kedvelt szereplője lett. Goethe átértelmezte az általa is ismert történetet, az ő Faustja üdvözül. Mit tanultunk a moralitásjátékokról? Milyen tanulságot kapcsolhattak a moralitásjáté- kok Faust alakjához? Miért gondolkodik máshogy ugyanerről a szereplőről a felvilágo- sodás kora és Goethe? A német klasszika hozott számára. Hőse tipikus szen- A 18. század második felének né- timentális hős: magányos, meg nem met irodalma az egyik legnagyobb értett, érzékeny. Goethe a! szen- hatású korszak az irodalom törté- timentalizmus kedvelt műfajában, netében. Legfontosabb szerzői Jo- a! levélregényben mutatja be hann Wolfgang Goethe (1749–1832) Werther érzelmeit. A! legtöbb levél és Friedrich Schiller (1759–1805). címzettje a! főhős barátja, néhány- Az! általuk meghatározott iroda- nak pedig a!szerelme, Lotte. Wert- lomtörténeti korszakot német klasz- her öngyilkossága a! szenvedélyek szikának, vagy a! korszak szellemi pusztító erejét példázza, és az em- központja, Goethe és Schiller lakó- ber kiszolgáltatottságát velük szem- helye után weimari klassziká- ben. nak nevezzük. A szentimentalizmus hatását Az elnevezés megtévesztő lehet, tükrözi a! Vándor éji dala (1783) hiszen a!német klasszika majdnem című verse is, amelyet egy vadász- Joseph Carl Stieler: Goethe arcképe száz évvel a! francia klasszicizmus (1828) kunyhó falára jegyzett föl. Az!egy- után alakult ki, és sok szempont- szerű, nyolcsoros dal első sorai ból különbözött tőle. A! német felvilágosodás alkotói a! természet idilli nyugalmát mutatják be. Éjszaka is nagy tisztelettel fordultak az antik klasszikusok van, mindenütt béke honol. A! vándort az utolsó két felé, de a!színházról például egészen másként gondol- sort indító megszólítás kapcsolja a! versbe: a! termé- kodtak, mint a! francia klasszicista dráma megismert szet békéje őrá is kiterjed. A!zárlat a!közelgő halálra alkotói. Boileau merev, arisztotelészi alapokon nyug- utal, és a!szentimentális gondolkodásnak megfelelően vó szabályaival szemben ők a!műalkotás egyediségét, a! természettel való szelíd, csendes, nyugodt összeol- a! teremtő zsenialitás fontosságát hangsúlyozták, és vadásként érzékelteti azt. A! versnek számos magyar a!francia drámaírókkal ellentétben inkább Shakespea- fordítása készült, ezekből adunk egy válogatást a!szö- re színházáért lelkesedtek. veggyűjteményben. Goethe 1775-ben a! főherceg hívására Weimarba Johann Wolfgang Goethe költözött, előbb udvari hivatalnok, majd miniszter Goethe jómódú polgárcsaládból származott, jogot ta- lett. Művészete klasszicista fordulatot vett. Legtisztább nult. Egyetemista korában barátkozott össze Herderrel klasszicista költeményei a!Római elégiák (1788–1790). (1774–1803), aki megismertette az 1770-es évek német Ebben az időszakban írta nevelési regényét, a!Wilhelm irányzatával, a!szenvedélyes, lázadó szellemű Sturm Meister tanulóéveit (1795). und Dranggal. Ebből az időszakból való Az ifjú Wert- A 18. század utolsó éveiben már egy új stílusirány- her szenvedései (1774) című regénye, amely világsikert zat, a! romantika tör utat magának, a! weimari nagy- 98  szöveggyűjtemény 5–6. oldal A FELVILÁGOSODÁS IRODALMA hercegség egyetemi városkájából, Jénából kiindulva. rinthatja a!lelkét. Faust azonban mindenütt az emberi A! romantikáról később tanulunk részletesen, de itt élet fájdalmaival szembesül, s!csak akkor lesz boldog, jegyezzük meg, hogy Goethe bár szembefordul a! ro- amikor beleolvad az embersokaság nagy közös mun- mantika alkotóival („klasszikus, ami egészséges, ro- kálkodásába. mantikus, ami beteg” – mondja), a! romantika hatása őt is eléri. Erről tanúskodnak balladái, például A Tün- Faust, az Úr „szolgája” dérkirály. A! vers kísérteties hangulatú, sejtelmes: apa A Faust-hagyományt már az Égi prológusban átér- és fia egy erdőn vágtat keresztül az éjszakai viharban. telmezi Goethe, amikor az Úr a! „szolgájának” ne- Párbeszédükhöz a!fiú számára megjelenő Tündérkirály vezi Faustot, mert az élet értelmét keresi, termékeny szólama társul, aki saját mesevilágába csábítja a!gyer- nyugtalanság hatja át. Ez az istenkép a! deizmushoz meket. Az! apa kétségbeesetten próbálja visszatartani kapcsolódik. A! deisták úgy hitték, az ember önerő- a!fiút, de a!Tündérkirály hívása erősebbnek bizonyul: ből, filozófiai úton is eljuthat a! vallási jellegű felis-