Országgyűlési Napló 2024. április 11. - PDF

2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2024. április 11. csütörtök 111. szám Országgyűlési Napló Dúró Dóra és dr. Oláh Lajos elnöklete alatt Jegyzők: Földi László, Z. Kárpát Dániel Tárgyai...

2022-2026. országgyűlési Országgyűlési Napló Dúró Dóra és dr. Oláh Lajos elnöklete alatt Jegyzők: Földi László, Z. Tárgyai Az ülésnap megnyitása................................. Egyes ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvényjavaslat általános vitája a lezárásig...... Dr. Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési pont előadója.......................................... Felszólalók: Herczeg Tamás, a Fidesz képviselőcsoportja Szabadi István, a Mi Hazánk képviselőcsoportja Hollik István, a KDNP képviselőcsoportja Dr. Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési Egyes anyakönyvezéssel összefüggő törvények talános vitája a lezárásig........................... Dr. Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési pont előadója.......................................... Felszólalók: Herczeg Tamás, a Fidesz képviselőcsoportja Hollik István, a KDNP képviselőcsoportja Alexov Lyubomir nemzetiségi szószóló............ Dr. Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési Egyes agrártárgyú törvények módosításáról Dr. Nagy István agrárminiszter, a napirendi pont Felszólalók: Horváth István, a Fidesz képviselőcsoportja Földi Judit, a DK képviselőcsoportja részéről.. Bencze János, a Jobbik képviselőcsoportja Farkas Sándor agrárminisztériumi államtitkár A honvédek jogállásával összefüggő törvények talános vitája a lezárásig........................... Vargha Tamás honvédelmi minisztériumi államtitkár, Felszólalók: Dr. Ferencz Orsolya, a Fidesz képviselőcsoportja Dr. Vadai Ágnes, a DK képviselőcsoportja Hollik István, a KDNP képviselőcsoportja Dr. Harangozó Tamás, az MSZP képviselőcsoportja Novák Előd, a Mi Hazánk képviselőcsoportja Dr. Vadai Ágnes (DK)............................... Vargha Tamás honvédelmi minisztériumi államtitkár Egyes külügyi tárgyú törvények módosításáról zárásig................................................ Magyar Levente külgazdasági és külügyminisztériumi Felszólalók: Herczeg Tamás, a Fidesz képviselőcsoportja Dr. Vadai Ágnes, a DK képviselőcsoportja Harrach Péter, a KDNP képviselőcsoportja Novák Előd, a Mi Hazánk képviselőcsoportja Magyar Levente külgazdasági és külügyminisztériumi A Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab sági együttműködésről szóló megállapodás nos vitája a lezárásig................................ Azbej Tristan külgazdasági és külügyminisztériumi Felszólalók: Herczeg Tamás, a Fidesz képviselőcsoportja Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselőcsoportja Harrach Péter, a KDNP képviselőcsoportja Vajda Zoltán, az MSZP képviselőcsoportja Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselőcsoportja Novák Előd, a Mi Hazánk képviselőcsoportja Szabó Rebeka, a Párbeszéd képviselőcsoportja Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselőcsoportja Szabó Rebeka (Párbeszéd)........................... Gy. Németh Erzsébet (DK)............................ Kanász-Nagy Máté (LMP)............................. Herczeg Tamás (Fidesz)............................... Gy. Németh Erzsébet (DK)............................ Herczeg Tamás (Fidesz)............................... Szabó Rebeka (Párbeszéd)........................... Kanász-Nagy Máté (LMP)............................. Gy. Németh Erzsébet (DK)............................ Herczeg Tamás (Fidesz)............................... Szabó Rebeka (Párbeszéd)........................... Kanász-Nagy Máté (LMP)............................. Azbej Tristan külgazdasági és külügyminisztériumi Napirend utáni felszólalások: Z. Kárpát Dániel (Jobbik).......................... Novák Előd (Mi Hazánk)............................. Bencze János (Jobbik)................................ Az ülésnap bezárása.................................. Az ülésen jelen voltak: DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, FARKAS SÁNDOR umi államtitkár, DR. LATORCAI CSABA JÁNOS közigazgatási AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi 15591 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 11. ülésnapja 2024. április 11-én, csütörtökön (9.01 óra - Elnök: Dúró Dóra Jegyzők: Földi László és Z. Kárpát Dániel) ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel kö- szöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 11. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és Z. Kárpát Dá- niel jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/8001. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Latorcai Csaba úrnak, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium ál- lamtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének 30 perces időkeretben. Parancsoljon! DR. LATORCAI CSABA közigazgatási és terület- fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asz- szony! Tisztelt Földi László, tisztelt Z. Kárpát Dániel és tisztelt Herczeg Tamás Képviselő Urak! A kormány töretlen lendülettel azon dolgozik, hogy a magyar gaz- daság versenyképességét évről évre növelje. Ennek eszközeként került sor a kormányzatnak a közigazga- tás elektronizációját célzó egyik legjelentősebb fej- lesztése megvalósítására, az e-ingatlan-nyilvántartás projektre. Mint azt itt már mind a négy képviselő, a képvi- selő asszony, illetve urak tudják, lezárult az E-ING projekt informatikai fejlesztési szakasza. Ez a projekt a földügyi eljárásokban, azon belül is az ingatlan-nyil- vántartási, valamint a földmérési és térképészeti eljá- rásokban teljeskörűen megteremti az elektronikus ügyintézést, és az ingatlan-nyilvántartási eljárások egy részében lehetővé teszi az emberi közbeavatkozás nélküli, automatikus döntéshozatalt. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat tíz törvény módosítását foglalja magában. Ezen módosítások leg- főbb célja a földügyi eljárásokkal kapcsolatos infor- matikai fejlesztés jogi hátterének biztosítása az ingat- lan-nyilvántartási, valamint a földmérési és térképé- szeti eljárások során. Tisztelt Ház! 2021-ben döntöttünk az új ingat- lan-nyilvántartási törvény meghozataláról, amely idén október 1-jén fog hatályba lépni. Az azóta eltelt időszak alatt azonban felmerültek olyan pontosítási javaslatok, amelyek átvezetése szükséges az elektro- nikus ingatlan-nyilvántartás határidőben történő 15593 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyilvántartási törvénybe most bevezetni kívánt sza- kasz kizárná ezt, mert a közműcégnek és a közérdekű használati jogokkal terhelendő ingatlan összes tulaj- donosának közös kérelmét követeli meg, ezért szük- séges kivételszabály alkotása. A közérdekű használati jogot a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint nem szükséges az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni ahhoz, hogy az érvényesülni tudjon. Elegendő a felek megállapodása vagy a hatóságnak a közérdekű használati jogot meg- állapító határozata, sőt volt időszak, amikor még ez utóbbira sem volt szükség. Ennek következtében az országban sok olyan közmű létezik, amit nem biztosít ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közérdekű hasz- nálati jog. A módosítás most a közműcégek számára teremt lehetőséget arra, hogy a bejegyzés iránti köte- lezettségüknek 2029. december 31-éig eleget tegye- nek, és a módosítás ennél fogva lehetőséget biztosít arra, hogy Magyarország közművei még magasabb színvonalon tudjanak működni a jövőben. Tisztelt Ház! Végezetül engedjék meg, hogy szól- jak néhány szót az épített környezet alakításáról és vé- delméről szóló törvény módosításáról is. A magyar építészetről szóló törvény a magánszféra védelmének erősítésére rögzíti, hogy az építésügyi hatósági ügyirat részét képező, építészeti műszaki dokumentáció terv- lapjainak az épület belső kialakítására vonatkozó ré- szeibe nem tekinthet bele más, csak a tulajdonos és a haszonélvező. A magyar építészetről szóló törvény jelentős egy- szerűsítést vezet be a településrendezés terén azzal, hogy a más-más eljárásrendben és jogszabályi kör- nyezet alapján készített településrendezési tervek módosíthatóságára és elfogadhatóságára vonatko- zóan egységes határidőt állapít meg. (9.10) Egyes beruházások kiemeltté nyilvánítása vala- mely közérdek alapján történik, ezért annak megvaló- sulásához is közérdek fűződik. Vannak olyan kiemelt beruházások, ahol a bontási engedélyt az építési en- gedély keretében adták ki, és ezek időbeli hatálya el- tér. Így, ha a bontási engedély hatálya már lejárt, de a bontás még nem kezdődött el, vagy nem fejeződött be, a beruházás akkor is ellehetetlenül, ha az építési en- gedély szerint minden további nélkül lehetne az ingat- lanra építeni. Ezért a törvényjavaslat az ilyen eltérő hatályú engedélyek esetében kimondja, hogy a bon- tási engedély hatálya meghosszabbodik az építési en- gedély hatályával megegyező időtartamra. Tisztelt Országgyűlés! Összegezve az elhangzot- takat önök is láthatják, hogy az önök előtt fekvő tör- vényjavaslat olyan, gyakorlati szempontból lényeges módosításokat tartalmaz, amelyek alapján okkal ké- rem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/8001. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszö- nöm megtisztelő figyelmüket. 15595 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának csökkentve ezáltal az eljárások átfutási idejét, költség- szintjét és a kapcsolódó közigazgatási adminisztratív terhek mértékét. Ehhez a gondolathoz tartozik, hogy az informati- kai fejlesztéshez kapcsolódóan az Országgyűlés - aho- gyan említettük - korábban elfogadta az ingatlan- nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényt, ami októ- berben lép hatályba. A KÖFOP a közigazgatás és köz- szolgáltatások megfelelő működése érdekében, és ez- zel Magyarország versenyképességének növelése ér- dekében egy még inkább ügyfélközpontú, szolgáltató jellegű állami szerepvállalás kialakítását, megerősíté- sét tűzte ki célul. Ezt a célt szolgálja az e-ingatlan- nyilvántartási projekt, melynek eredményeképpen te- hát modernizálódnak, megújulnak a jelenlegi ingat- lan-nyilvántartási, telekalakítási, földforgalmi, ter- mőföldvédelmi eljárások, és minden folyamat elekt- ronikus platformra kerül át. A fokozatosan bevezetésre kerülő rendszer tehát már ez év őszén elérhetővé válik az állampolgárok szá- mára. Ennek köszönhetően teljesülnek az operatív programban a bürokráciacsökkentést érintő célok, és tovább csökken a földügyi eljárások átfutási ideje, a költségszint és amit említettem, a közigazgatási admi- nisztratív terhek mértéke is. Az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja hozzájárul ahhoz, hogy a hazai nyilvántartás korszerű és a digitalizáció terén nemzet- közi viszonylatban is versenyképes legyen, valamint környezetvédelmi célokat is szolgálva a hagyományos papíralapú ügyintézést felváltsa a hatékonyabb, kör- nyezetbarátabb és gyorsabb elektronikus ügyintézés. Nem lehet kérdés, hogy támogatandó minden olyan javaslat, amely képes igazodni napjaink meg- változott igényeihez, és egy olyan ingatlan-nyilvántar- tási rendszer kialakítását szolgálja, amely korszerű, alkalmazza a digitalizáció előnyeit, felhasználó-, azaz ügyfélbarát. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat abból a szempontból is üdvözlendő, hogy megoldást kíván nyújtani azon nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások számára is, amelye- ket meglévő építmények teljes vagy részleges bontá- sával tudnak megvalósítani. Roppant praktikus és fontos szempont ez azokban az esetekben, ahol a bon- tási engedély az építési engedély keretében került ki- adásra. Előbbi hatálya rövidebb, mint az utóbbié, a bontási engedély hatálya meghosszabbodik az építési engedélyek megfelelő időtartamára, így a már folya- matban lévő kiemelt projektek megvalósítása nem le- hetetlenül el. Én magam is találkoztam ilyen esettel, egyébként ezért is üdvözlöm ezt a jogszabályváltozást. Az előttünk fekvő törvényjavaslat több szabályo- zási tárgykört érint, ugyanakkor valamennyi módosí- tási javaslatnak a változó technikai, jogi környezethez való alkalmazkodását biztosítja, és emellett olyan tár- sadalmilag fontos célkitűzéseket is megvalósít, mint az e-közigazgatás kiszélesítése, hiszen eleget tesz a közigazgatás-fejlesztés azon törekvésének, hogy az 15597 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának és adminisztratív terheinek a csökkentése. Erre irá- nyult az a gondolatom is, hogy az ilyen irányú törek- vések mindenképpen üdvözlendők. A bevezetést az indokolja, hogy az 1970-es években kialakított kézia- lapú ingatlan-nyilvántartás a megnövekedett igé- nyekkel nem tud lépést tartani, így annak tartalma egyre inkább eltávolodott a tényleges állapottól. Tisztelt Ház! Az új ingatlan-nyilvántartási törvény október 1-jei hatálybalépésével megváltozik az ingatla- nokkal kapcsolatos ügyintézés, jelentősen csökken, a földhivatalok és a kötelező jogi képviselet bevezetésé- vel pedig nő az ingatlanügyletekben közreműködő ügy- védek és közjegyzők szerepe, tulajdonképpen ők veszik át a földhivatali munkatársak feladatainak nagy részét. Az eladók és a vevők a jövőben csak elektronikusan hi- telesíthetik a dokumentumokat, amihez rendelkezniük kell ügyfélkapus regisztrációval. Tisztelt Képviselőtársaim! Álláspontunk szerint a magyar lakosság nincs teljes egészében maradéktala- nul felkészülve arra, hogy az elektronikus aláírások teljes mértékben felváltsák a kézi aláírásokat. A jelen törvényjavaslat az elektronikus ingatlan-nyilvántar- tás határidőben történő beindításának biztosítása cél- jából az új ingatlan-nyilvántartási törvény és a kap- csolódó törvények módosítására irányul, vagyis ha- tályba sem lépett az új törvény, de tavaly november után ismét módosításra kerül. A törvényjavaslat finomhangolja az ingatlanfor- galommal kapcsolatos szabályozásokat, de a lakossá- got érintő számos fontos kérdéssel nem foglalkozik. Erre mindenképpen szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét is. Például az ingatlan-nyilvántartási tér- képi adatbázishoz díjmentes elektronikus hozzáférést biztosít az eljáró hatóságok részére, amivel san egyetértünk. Talán egyet lehet érteni azzal is, hogy a nemhite- les tulajdoni lapokat októbertől kivezetik a rendszer- ből. Javasoljuk azonban, hogy a lakosság számára emeljék meg az évi két darab ingyenes lekérési lehe- tőséget, továbbá az őstermelő családi gazdaságok és a mezőgazdasági őstermelők számára ezt a számot leg- alább tízre növeljék, hiszen a mindennapi munkavég- zésükhöz ez feltétlenül szükséges lenne, és ha keve- sebb alkalommal juthatnak információhoz díjmente- sen, akkor az nehezítheti a munkát. Az új ingatlan-nyilvántartási törvény tavaly novemberi módosításának általános vitája során dr. Apáti István képviselőtársam már felhívta a figyelmet egy régi anomáliára, amivel a jelen törvényjavaslat nem foglalkozik. Álláspontunk szerint rengeteg prob- lémát okoz az, hogy az erdőművelési ágú területeknél, de a szántó, legelő vagy a gyümölcsös művelési ágú te- rületeknél is az ingatlan-nyilvántartásban a jelen állás szerint nincs feltüntetve a földhasználó neve. Csak külön nyilvántartásban található meg, de a tulajdoni lapon nem látható, hogy adott esetben a tulajdonos és a földhasználó személye megegyezik-e. Fennáll-e ha- szonbérleti szerződés az adott területre például. 15599 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának állampolgárság tekintetében a magyar kormány meg- fogalmazott, mégpedig hogy minden, állammal kap- csolatos ügyintézés a jövőben egyszerűen egy állami applikáción keresztül elérhető legyen. Azt gondolom, hogy az e-ingatlan-nyilvántartás is ebbe illeszkedik, éppen ezért a KDNP ezt a javaslatot támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok sorai- ban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem képviselő- társaimat, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Mivel további fel- szólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát le- zárom. Megkérdezem az előterjesztő államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Latorcai Csaba: Igen.) Államtitkár úr jelzi, hogy él a lehetőséggel. 30 perces időkeret áll rendelkezé- sére. Parancsoljon! DR. LATORCAI CSABA közigazgatási és terület- fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szé- pen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a vitában el- hangzott konstruktív hozzászólásokat. Bizony ritka ez manapság az Országgyűlés ülései vonatkozásában és a hozzászólások tekintetében. És külön köszönöm a Fidesz és a KDNP képviselőinek, Herczeg és Hollik képviselő uraknak a támogatást. S nagyon bízunk ab- ban, hogy a Mi Hazánk, Szabadi képviselő úr konst- ruktív hozzászólása is végül a törvényjavaslat tását fogja jelenteni egy ellenzéki párt részéről. (9.30) Engedjenek meg egy gondolatot az elhangzottak- hoz hozzátenni. Amikor elektronizálunk, amikor digi- talizálunk a közigazgatásban, akkor az a célunk, hogy úgy vezessünk be és úgy alakítsunk át közigazgatási eljárásokat, hogy azok éppen hogy ne bürokratikus terheket eredményezzenek az emberek számára, ha- nem pontosan fordítva, az eddigi bürokratikus terhe- ket csökkentsük. Ez a célunk a földügyi nyilvántartás- sal is. Akkor pedig, amikor a törvényjavaslat azt cé- lozza, hogy akár az átmeneti időszakban, de akár ké- sőbb is legyen jogi képviselő, akkor azt akarjuk elérni, hogy legyenek olyan szakemberek az adásvételek és egyéb más, a földügyi nyilvántartást érintő ügyletek- ben, akik megfelelően tudnak tájékozódni, és el tud- ják végezni azoknak a garanciáknak a felkutatását, amelyek megnyugtató ügyletet eredményeznek az emberek számára. Ezért tehát, ha nincs is a földügyi nyilvántartásban feltétlenül minden használati jog feltüntetve, mint ahogy Szabadi képviselő úr is utalt rá, pontosan a jogi képviselettel kívánjuk elérni azt, hogy ennek ismeretében, ennek tudatában is egészen 15601 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának ennél is fontosabb, hogy hogyan tudjuk ezt a helyzetet minél könnyebben és gyorsabban kezelni. Ehhez az utóbbihoz, tehát hogy hogyan tudjuk minél könnyeb- ben és gyorsabban kezelni ezt a kérdést, kíván segít- séget nyújtani a törvényjavaslat. Tisztelt Ház! Adateltérések az elektronikus anya- könyv bevezetését megelőzően is léteztek, az elektro- nikus anyakönyvnek pusztán az a hozadéka, hogy az országos központi nyilvántartásban az egy személy- hez kapcsolódó bejegyzések révén ezek az adateltéré- sek mára sokkal szembetűnőbbek lettek. Az állami nyilvántartások közötti adateltérések megszüntetése tehát társadalmi érdek, amelynek során azonban fi- gyelemmel kell lenni az egyéni, sok esetben méltá- nyolható polgári igényekre és érdekekre. Az adatelté- rések egy része csak egy-egy betűben nyilvánul meg, gyakran fordul elő olyan, hogy valakinek két utóneve volt, és abból az egyik egyszer csak elmaradt. Sajnos a gyakorlatban olyan is előfordul, hogy a vélt, de az anyakönyv által nem igazolt családi kapcsolatra figye- lemmel az 1950-es évektől kezdődően teljesen más név került az okmányokra, mint amit az anyakönyv eredetileg tartalmazott. Az adateltérések helyzete a családi nevek esetében rendkívül összetett probléma, figyelembe véve, hogy a felmenőtől öröklött név gene- rációkra van hatással. Az utónevet érintő eltérések pe- dig férfiak esetében a saját nevük mellett a házas- társra, a nők esetében pedig a gyermekeiknél nyilván- tartott „anyja neve” adataira is hatással lehetnek. A jelen törvényjavaslat ezen helyzetek megoldá- sára jelentős egyszerűsítést kíván bevezetni, ugyanis a névviselés, akár a családi nevet, akár az utónevet érintően névváltoztatási eljárás helyett anyakönyvve- zetői hatáskörben, helyben, a lehető leggyorsabb mó- don az okmányokkal egyezően rendezhetővé válik. A módosítás eredményeként a kérelmet nem kell fel- terjeszteni alakszerű döntést hozva a névváltoztatás- ról, hanem az anyakönyvvezető a körülmények és az okmányok vizsgálatát követően saját hatáskörben tel- jesítheti a bejegyzést. Az adateltérések számossága pontosan nem ha- tározható meg, de évente ezer és kétezer között mozog azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben magyar ál- lampolgárok amiatt kérnek névváltoztatást, mert az anyakönyvbe bejegyzett adatok alapján őket megil- lető név eltér az okmányaikban szereplő és általuk használt adatoktól. Számukra teremt egyszerűbb eljá- rást az anyakönyvi jogszabály módosítása. A törvényjavaslat rendezi a családnevekben sze- replő úgynevezett umlautos ä betű elektronikus anya- könyvbe történő bejegyzését is, eddig ugyanis fősza- bály szerint csak a 44 betűs magyar ábécé betűi szere- pelhettek a nyilvántartásban. A papíralapú anyakönyv- ben számos családi név tartalmaz umlautos ä betűt, amelynek a bejegyzése jelenleg a nemzetiségi névvise- lés körében biztosítható csupán. A törvényjavaslattal egyidejűleg előkészített és társadalmi egyeztetésre bo- csátott kormányrendelet-módosítás nemzetiséginév- 15603 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának A tervezet olyan szabályozás megállapítására tesz javaslatot, amely nem az érintett halálozásától, szüle- tésétől vagy az anyakönyvi bejegyzés keletkezésétől számítja a védelmi időket, hanem szigorú védelmi idők mellett kizárja, hogy élő ember személyes adatai az érintett, vagy halála esetén hozzátartozói beleegye- zése nélkül nyilvánosságra kerüljenek. A módosítás a védelmi idő számítási módszertanán is változtatni kí- ván azáltal, hogy a bejegyzések helyett a teljes anya- könyv lezárásának időpontjához igazítja az anya- könyv bárki, tehát nem családtag által történő kutatá- sát. A módosítás eredményeként a levéltárakban ku- tatók számára teljes anyakönyvek nyílnak meg, ami reményeink szerint meg fogja könnyíteni a napjaink- ban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő családfa- kutatásokat is. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő tör- vényjavaslat azt bizonyítja, hogy a kormány folyama- tosan azon dolgozik, hogy a magyar emberek életét könnyebbé tegye, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/8003. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszó- noki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Herczeg Tamás képviselő úrnak, a Fidesz képvi- selőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A tör- vényjavaslat megalkotásának, létrejötte okának, cél- jának két szempontot kívánok megemlíteni. Egyrészt az elektronikus anyakönyv 2014. július 1-jén történt bevezetése óta gyakran derülnek ki olyan esetek, amikor a papíralapú anyakönyvbe bejegyzett adatokban eltérés mutatkozik, vagy az anyakönyvbe és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegy- zett adatok között áll fenn eltérés. A törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült esetek vizsgálatát követően tesz javaslatot az említett esetek gyorsabb és méltá- nyosabb kezeléséhez szükséges jogszabály-módosítá- sok elfogadására. A törvényjavaslat másik kifejezett célja a közle- véltárakban őrzött anyakönyvi másodpéldányok ku- tatásának elősegítése a védelmi idők felülvizsgálatá- val, természetesen a személyes adatok védelméhez fű- ződő jogok figyelembevételével. Az érintett személy- től való függetlenítés révén számos év felszabadul a kutatók számára, valamint teljes anyakönyvek adat- védelmi aggály nélkül szolgáltathatóvá, elérhetővé válnak a kutatók részére. A törvényjavaslat általános célja a családtörté- neti kutatások végzésének megkönnyítése, a család- történet-kutatók számára leginkább releváns adato- kat tartalmazó állami anyakönyvek kutatásának mi- nél szélesebb körben történő biztosítása - itt is fontos 15605 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának érdek között. Az új normaszövegnek köszönhetően ki- számíthatóbbá és egyszerűbbé válnak a családfakuta- tásra vonatkozó szabályok. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezései a gyakorlatban felmerült olyan ese- tekre, adateltérésekre is megoldást kívánnak nyúj- tani, amikor eltérés mutatkozik a papíralapú anya- könyvbe bejegyzett adatokban, vagy az anyakönyvbe és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegy- zett adatok között áll fenn adateltérés, és ahogy a fel- szólalásom elején említettem, ez nem rendkívüli eset. (9.50) A jogszabály-módosítás az érintett esetek gyor- sabb és méltányosabb kezelését is lehetővé teszi. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek okán az előt- tünk fekvő törvényjavaslatot a Fidesz képviselőcso- portja támogatja, és mindenkit arra szeretnék kérni, hogy tegyen így ő is. Köszönöm szépen a jelenlévők megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti padso- rokból.) ELNÖK: A következő hozzászólónk a KDNP kép- viselőcsoportjának vezérszónoka, Hollik István kép- viselő úr. Öné a szó. HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Én nem szaporítanám a szót, már csak azért sem, mert állam- titkár úr és képviselő úr tökéletesen összefoglalták a törvény jelentőségét és a tartalmát. Én ehhez csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy a KDNP ezt támo- gatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a nemzeti- ségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik. Megadom a szót Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószólónak, aki nemzetiségi nyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azokat. Parancsol- jon! ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló: Kö- szönöm. Поштована госпођо Председнице! Поштована Скупштино! Народносни седници одржаној 8. априла 2024. године размотрио је предлог закона реду. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselők! Tisz- telt Államtitkár Úr! A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága 2024. április 8-án tartott ülésén tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és a tárgyalás so- rán ismét felszínre kerültek a még megoldatlan nem- zetiségi névviselési problémakör egyes kérdései, ame- lyekre a felszólalásom során is szeretnék néhány mondatban kitérni. 15607 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának tény, hogy meg kell oldani, és ha lehet, olyan megol- dást kell találni, amely a következő évtizedekben nem fog további problémákat generálni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint gyor- sabban és méltányosabban lehet kezelni ezeket a gya- korlati problémákat, így számos esetet bevonnak a családi név korrekciójába. Elsőként az umlautos ä betű kezelése. A Magyarországi Nemzetiségek Bizott- sága korábban már több alkalommal foglalkozott a nemzetiségi anyakönyvezéssel és az ezzel összefüggő kérdéskörrel. A mostani tervezet a 44 betűs magyar ábécé mellett lehetővé tenné az umlautos ä bejegyzé- sét az elektronikus anyakönyvbe. Ez jó dolog, régi adósság rendezése, de itt rögtön felmerül a kérdés akár csak a német nemzetiség vo- natkozásában, hogy a gyakoriságát tekintve kevésbé használt erős sz-nek vagy scharfes ß-nek a magyaror- szági nemzetiségek névhasználatában meglévő hang- zói és annak megfelelő betűi miért nem kerülnek be az elektronikus anyakönyvbe. Ezen egy betű legalizá- lása még a német nemzetiség számára sem jelent tel- jes megoldást, és a többi nemzetiség pedig szeretné a saját nemzetiségi névviselésük megjelenítését. A törvénytervezet egy apró szeletét nyitja meg a nemzetiségeket érintő anyakönyvi kérdéssorban. delkezésre álló idő alatt azonban nem lehetett átfogó és mindenre kiterjedő módosító javaslatot megfogal- mazni a 13 nemzetiség vonatkozásában. Az anyakönyvi és a személyiadat- és lakcímnyil- vántartás közötti eltérés a leggyakrabban a szülő vagy házastárs halála után derül ki, a hozzátartozók akkor szembesülnek ezzel a problémával. Eseménytől füg- gően névváltozást kezdeményezhetnek, vagy esetleg teljes igazolványcserére lesz szükség, mindez azért, mert valaki valamikor tévesen vagy rosszul jegyzett be. A törvénytervezet erre kínál megoldást. Biztosí- tani kívánja, hogy az elhunyt személy által használt és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő neve elismerhető, ezáltal bejegyezhető legyen az anyakönyvbe. Gondoljunk bele, hogy az anya nevének eltérése esetén mi mindent kellene lecserélni, javítani a leszármazóknak; az igazolványon túl bizonyítványo- kat, céges bejegyzéseket. A jogalkotó egyszerűsítési szándéka egyértelmű és felold egy sor problémát annak ellenére, hogy a fő- szabály kimondja, hogy a születési nevet a születési anyakönyvi bejegyzés igazolja. Reményeink szerint az intézkedéssel valóban egyszerűsítünk, és elkerüljük, hogy 10-20 év múlva esetleg újabb megoldatlan kér- déssel találkozzunk, főleg azokban a kérdésekben, ahol például egyezség meglétére lenne szükség a le- származók között. Államtitkár úr említette, hogy legtöbbször itt egy-egy betűs eltérés van. Nálunk, nemzetiségeknél itt egy kicsit ennél bonyolultabb a helyzet. Engedjék meg, hogy csak a saját példámat említsem! Az én ne- vemben kettő olyan betű vagy hang is van, amely a magyar átírás és az eredeti szerb név között nem 15609 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának A törvénytervezettel kapcsolatban a bizottsági ülésen több kérdés, pontosítás, észrevétel is elhang- zott. A törvényjavaslatból kitűnik a jogalkotónak azon szándéka, hogy megoldást javasol a gyakorlati ano- máliák méltányosabb, gyorsabb és egységesebb keze- lésére, de az általunk vázolt problémáknak csak egy kicsi részét rendezi. Üdvözlendő, hogy a közlevéltá- rakban őrzött anyakönyvi kutatások tárgyában a jog- szabálytervezet olyan javaslatot fogalmaz meg a vé- delmi idők meghatározásával, mely eleve kizárja azt az esetet, hogy élő ember személyes adatai a saját vagy halála esetén hozzátartozóinak engedélyezése nélkül nyilvánosságra kerüljön. A javaslat kitér a különleges adatok tekintetében arra, hogy a személyazonosításra alkalmas módú rög- zítés és felhasználás csak az érintett, halálát követően pedig leszármazójának hozzájárulásával végezhető. Ami kérdéses volt számunkra a törvénytervezetben, hogy a levéltári értesítések 2023. és 2024. évre vonat- kozóan hogyan és milyen határidővel valósulnak meg. Összességében az anyakönyvezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvénytervezet a tíz éve működő elektronikus anyakönyvezés során fel- merült, bonyolult és megoldásra váró helyzetek keze- lésében kínál megoldást, melyben a gyorsabb és a méltányosabb ügyintézést kívánja elősegíteni. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága jó lé- pésnek tartja a törvény tervezetét, de egyúttal kéri a törvényhozást, hogy amennyiben e törvényjavaslat keretein belül nem rendezhető a nemzetiségi név- használatból eredő problémák megoldása, úgy azt tűzze újra napirendre, ha lehet, 2025 decemberéig. Ez idő alatt a tizenhárom nemzetiség ki tudja dolgozni saját nemzetiségét érintő megoldási lehetőségeit és átfogó javaslatot tud a jogalkotó részére nyújtani. Kö- szönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Mivel felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Az előter- jesztő képviseletében pedig Latorcai Csaba államtit- kár úr válaszol a vitában elhangzottakra. Harminc- perces időkeret áll államtitkár úr rendelkezésére. Pa- rancsoljon! DR. LATORCAI CSABA közigazgatási és terület- fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szé- pen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Köszönjük a Fidesz- és a KDNP-frakció nevében szóló Herczeg Tamás és Hollik István képviselő urak támogatását és a támogatás kinyilvánítását, és kö- szönjük Alexov Lyubomir szószóló úrnak a magyar- országi nemzetiségek képviseletében tett rendkívül konstruktív hozzászólását is. Ezzel kapcsolatban sze- retném jelezni, hogy a Nemzetiségek Bizottságának legutóbbi ülése óta eljutott hozzánk a magyarországi nemzetiségek felvetése, azokat megvizsgáltuk, és 15611 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő fi- gyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óráig van lehetőség. (10.10) Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló tör- vényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány- előterjesztés T/8000. számon a parlamenti informa- tikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Nagy István agrármi- niszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon! DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: (Hangosítás nélkül.) Tisztelt Ház! Tisz- telt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, az egyes ag- rártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavas- lat 23 törvény módosítását foglalja magában… (Hor- dozható mikrofonba:) a jogalkalmazás során felmerült igényekre és tapasztalatokra figyelemmel. Egy pillanat türelmet hadd kérjek! (Behelyezi kártyáját.) Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar agrárszek- torban már egy ideje felmerült az a jogos igény, hogy az uniós agrártámogatási eszközökkel kifejezetten ösztönzött horizontális, azaz a termelők egymás kö- zötti együttműködése mellett a termelők és a feldol- gozók közötti piaci kapcsolatok, vagyis a vertikális in- tegráció erősítése is előtérbe kerüljön. A termékpiaci törvény módosítása erre az igényre kíván reflektálni, hiánypótló szabályokat megállapítva. A tervezett szabályozás a mezőgazdasági vállalko- zási szerződéseknél minden esetben kötelezően előírja a kockázatmegosztással kapcsolatos rendelkezések szerződésbe foglalását. Adásvételi szerződések eseté- ben a kockázatmegosztási megállapodás a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a sertéshús- és baromfihús- ágazatok esetében kötelező abban az esetben, ha a szerződést a vetés, vagy gyümölcs esetében a termés betakarítása évének első napja előtt kötötték meg, il- letve sertés és baromfi esetében a telepítés vagy te- nyésztésbe vétel előtt. Ennek a kötelezettségnek a célja az, hogy a szer- ződés megkötése és a termelő általi teljesítése közötti időszakban az érintett termékek piaci árainak válto- zásaiból vagy az egyéb piaci fejleményekből fakadó kockázatok is megosztásra kerüljenek a vevő és az el- adó között. A törvénymódosítás által bevezetendő ter- meltetői együttműködés a termeltető és a termelő köl- csönös gazdasági érdekein alapuló, önkéntesen vá- lasztható együttműködési forma, ami nemcsak a ter- melők helyzetét teszi majd kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag-ellátottságának biztonságához is hozzájárul. 15613 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának A felhasználás tapasztalatait figyelembe véve szükség van a Piaci Árinformációs Rendszer átalakí- tására, arra figyelemmel, hogy az európai uniós tag- ságból fakadó ár- és készletjelentési feladatokat csak megfelelő adatbázis birtokában lehet felelősséggel és magas színvonalon teljesíteni. Ennek alapját az érin- tettek által szolgáltatott adatok tudják képezni. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha napjainkban az élet bármely területére tekintünk, akkor láthatjuk, hogy a technikai fejlődés milyen változatos formák- ban zúdítja ránk mind újabb megoldásait. Nem kivé- tel ez alól a vadászat, a vadgazdálkodás sem, ahol a szakmai és társadalmi igények a jogalkotót is változ- tatásokra sarkallják. Erre tekintettel a vadászatra jo- gosult a vadászati napló és teríték-nyilvántartás veze- tésére irányuló kötelezettségének a jövőben - a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadá- szatról szóló törvény módosításával - elektronikus al- kalmazás használatával is eleget tehet majd. Ezen túlmenően a vadászatról szóló törvény mó- dosításai közül kiemelendő a tartós telepítésű keríté- sekre vonatkozó szabályozás pontosítása, amelynél a célunk az volt, hogy a gazdálkodók és a vadászatra jo- gosultak szempontjait is figyelembe véve egyértelmű- sítsük a jelenlegi rendelkezéseket. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hoza- taláról szóló törvény módosítása a zárt körzet létreho- zásával kapcsolatos eljárás szabályait, így többek kö- zött a kérelem és a nyilvántartás tartalmát és a hatá- rozat közlésének módját pontosítja. A termőföldvédelmi törvény módosításának célja az időleges, más célú hasznosítás tárgyában kiadott engedélyekben foglalt kötelezettségek ellenőrzésének biztosítása, illetve szükség esetén a szankcionálás le- hetőségének megteremtése. Az időleges, más célú hasznosítások nyomon követése céljából szükséges, hogy azokról az ingatlanügyi hatóság nyilvántartást vezessen, így a törvény kiegészül az erre vonatkozó szabályokkal. A közös agrárpolitika stratégiai tervben foglal- takra tekintettel a termőföld védelméről szóló tör- vényben a tájképi elemek kapcsán speciális szabályok megállapítása vált szükségessé, hiszen azok a 2023. évtől támogatható területnek minősülnek, tekintettel arra, hogy a vízvisszatartás, a biodiverzitás és a mik- roklíma javítását tudják szolgálni. A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése kapcsán a jelenleg irányadó jogalkalma- zási gyakorlat és a Kúria elvi döntése szerint az örökös szerzőképességének az örökhagyó halálakor kell fenn- állnia, tehát az örökösnek már akkor földművesnek kellene lennie. Az Alkotmánybíróság döntése szerint ez a gyakorlat az örökhagyó végrendelkezési jogát csorbítja, ezért a földforgalmi törvény módosításával a javaslat az örökös számára egyéves időszakot bizto- sít arra, hogy a tulajdonszerzés ezen feltételeit teljesí- teni tudja. 15615 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának Az előzőkben felsoroltak mellett a törvényjavas- latban található módosítások a jogalkalmazást segítő pontosításokat, más törvényekkel, így például a közös agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosí- tott agrártámogatások eljárási rendjéről szóló törvén- nyel való szabályozási összhang megteremtését, vala- mint jogtechnikai célokat szolgálnak. Tisztelt Országgyűlés! A részletezett javaslatok az egységes jogalkalmazás elősegítését, az adminisztráció csökkentését és a közfeladatok hatékonyabb ellátását szolgálják. Kérem tehát tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslat elfogadását támogassák. Köszönöm megtisztelő figyel- müket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszó- noki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Horváth Istvánnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Mi- niszter Úr! Az előttünk fekvő, egyes agrártárgyú tör- vények módosításáról szóló törvényjavaslat az elmúlt időszakban felgyülemlett tapasztalatok alapján 23 törvény szakmai módosítását valósítja meg. A javaslat a törvények rendelkezéseit egyértelműsíti, pontosítja, kiegészíti, bizonyos hatósági jogalkalmazást és fel- adatellátást segít elő. Az előttünk fekvő törvényjavaslat azokat a törvé- nyeket foglalja magában, amelyek kizárólag más jog- szabályokkal való összhang megteremtését szolgálják, tehát technikai jellegű módosításokat tartalmaz. Az érintett törvények a következők: a mezőgazdasági ter- melést érintő időjárási és más természeti kockázat ke- zeléséről szóló; az államháztartásról szóló; a földmé- rési és térképészeti tevékenységről szóló; a Magyar ciklus Budapest, 2024. április 11. csütörtök 111. szám Kárpát Dániel Hasáb ............................................................................................... 15591 törvények módosításáról szóló ................................................................................................ 15591 minisztériumi államtitkár, a napirendi ........................................................................................................... 15591 részéről.........................................................................15594 részéről..................................................................15596 részéről............................................................................ 15598 minisztériumi államtitkár előadói válasza.........15599 módosításáról szóló törvényjavaslat ál- ....................................................................................................... 15600 minisztériumi államtitkár, a napirendi .......................................................................................................... 15600 részéről........................................................................ 15603 részéről............................................................................ 15605 .................................................................................. 15605 minisztériumi államtitkár előadói válasza........ 15609 szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig....... 15611 előadója...................................................................... 15611 részéről........................................................................ 15615 .................................................................................... 15620 részéről............................................................................15622 előadói válasza............................................................... 15624 módosításáról szóló törvényjavaslat ál- ....................................................................................................... 15628 a napirendi pont előadója................................ 15628 részéről.............................................................. 15629 részéről........................................................................... 15630 részéről............................................................................. 15635 részéről.......................................................... 15637 részéről........................................................................ 15640 ........................................................................................... 15646 előadói válasza................................................... 15649 szóló törvényjavaslat általános vitája a le- ................................................................................................................ 15651 államtitkár, a napirendi pont előadója.............15652 részéről.........................................................................15654 részéről............................................................................ 15655 részéről..........................................................................15656 részéről......................................................................... 15657 államtitkár előadói válasza............................... 15658 Emírségek Kormánya közötti gazda- kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általá- ......................................................................................................... 15660 államtitkár, a napirendi pont előadója.................. 15660 részéről........................................................................ 15662 részéről.................................................................. 15664 részéről.......................................................................... 15667 részéről........................................................................... 15669 részéről..................................................................... 15673 részéről.........................................................................15678 részéről.................................................................... 15680 részéről................................................................. 15685 ........................................................................................ 15690 ..................................................................................... 15690 ...................................................................................... 15691 ........................................................................................ 15692 ......................................................................................15693 ........................................................................................ 15694 .........................................................................................15695 ..................................................................................... 15696 ...................................................................................... 15697 ......................................................................................... 15697 ........................................................................................ 15698 ..................................................................................... 15699 államtitkár előadói válasza..................................... 15700 ..........................................................................................15704 ...........................................................................................15706 .......................................................................................... 15708 ................................................................................................... 15710 államtitkár, VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztéri- és területfejlesztési minisztériumi államtitkár, államtitkár, MAGYAR LEVENTE államtitkár. 11. ülésnapja, 2024. április 11-én, csütörtökön 15592 beindításának biztosítására. Ilyen többek között az általános adatkezelési klauzula hiánya. A jelen mó- dosítás rögzíti az ingatlanügyi hatóság adatkezelésé- nek szabályait, hogy az adatfeldolgozási feladatok el- látásával milyen szervet vagy szervezetet lehet meg- bízni, továbbá jogalapot teremt a módosítás az ingat- lanügyi hatósági eljárást kezdeményező bírósági, ügyészségi és hatósági alkalmazottak esetében a rendszer használatához szükséges azonosításhoz. Ezen előbb említett szervezetek vonatkozásában a törvényjavaslat a földmérési és térképészeti tevé- kenységről szóló törvényben is kiegészítéssel él, biz- tosítja a díjmentesen kérhető elektronikus hozzáfé- rést az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz, egyúttal pontosítva az adatszolgáltató személyét, il- letve az adatszolgáltatás tényét is. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat fontos részét teszi ki az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosí- tása is. Az E-ING-rendszer használata az átmeneti időszakban, vagyis 2024. december 3. napjáig nem lesz kötelező, a módosítás így kiterjed arra is, hogy ha a beadvány benyújtása ebben az időszakban nem a rendszer útján történik, jogi képviselőként ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett, eljárási jogosult- sággal nem rendelkező kamarai jogtanácsos vagy ügy- véd is eljárhat az ingatlanügyi hatósági eljárásban. A törvényjavaslat bevezeti azt is, hogy a kamarai jogtanácsosok és a jogi előadók ügyvédi tevékenysé- get kizárólag munkáltatójuknak az ügyvédi kamarai nyilvántartásba előzetesen bejelentett kapcsolt vállal- kozása, valamint irányítási, fenntartói viszonyban álló szervei számára lesznek jogosultak gyakorolni. A módosulás törvényi alapot teremt ennek ellen- őrizhetősége érdekében a közhiteles nyilvántartáshoz is. A bejelentést a már nyilvántartásban lévő kamarai jogtanácsosok és jogi előadók 2025. február 1-jéig lesznek kötelesek megtenni, az ingatlan-nyilvántar- tási ügyben való eljárási jogosultságukhoz kötött ügyeket kivéve ezen határidőig még el is járhatnak a be nem jelentett kapcsolt vállalkozás vagy irányítási fenntartói viszonyban álló szerv érdekében. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény kiegészí- tése rendelkezik arról is, hogy a közvetített hitelezés egyes eseteiben a hitelintézetek kamarai jogtanácsosai eljárhatnak harmadik személyek között létrejött hitel- szerződések esetén az okiratszerkesztés és az okiratok ellenjegyzése, valamint ahhoz kapcsolódóan az ingat- lan-nyilvántartási eljárásban való jogi képviselet köré- ben. Ezzel álláspontunk szerint lényegesen könnyítjük a jelzálog-hitelezést, különösen is a lakáscélú jelzálog- hitelezési eljárásokat, és lényeges adminisztrációs ter- het veszünk le a hitelért folyamodók, különösen is a hi- telért folyamodó családok érdekében. Tisztelt Országgyűlés! A közérdekű használati jogok bejegyzését az eddigi gyakorlat szerint az ága- zati jogszabályok alapján létrejött szerződések alap- ján a közműcégek mint jogosultak egyoldalúan ké- relmezték az ingatlanügyi hatóságnál. Az ingatlan- 11. ülésnapja, 2024. április 11-én, csütörtökön 15594 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszó- noki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Herczeg Tamás képviselő úrnak, a Fidesz képvi- selőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A napirend praktikus fontossága, illetve a jelen lévő ellenzéki képviselők nem túl magas száma miatt sem számítok parázs vitára a napirendi pontot illetően, de ettől füg- getlenül mondanám el a Fidesz-frakció álláspontját a törvényjavaslattal kapcsolatban. Az egyes ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kap- csolódó törvények módosításáról szóló törvényjavas- lat - ahogyan államtitkár úr említette - tíz jogszabályt módosít. Az épített környezet alakításáról és védelmé- ről szóló, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997-es, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló, az ügyvédi tevékenységről szóló, az ingatlan-nyilvántar- tásról szóló 2021. évi C. törvény, az ingatlan-nyilván- tartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, a területrendezés- sel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tár- gyú törvények módosításáról szóló, a területi közigaz- gatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, va- lamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény tizen- egyedik módosításával összefüggő, a területi közigaz- gatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módo- sításáról szóló, az egyes közigazgatási tárgyú törvé- nyek módosításáról szóló, és az egyes ingatlan-nyil- vántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvé- nyek módosításáról szóló jogszabályokat érinti tehát ez az előterjesztés. Az Országgyűlés előtt fekvő T/8001. iromány- számú törvényjavaslat egyik kiemelt célja, hogy az e- ingatlan-nyilvántartási projekt határidőben elindul- hasson, sikeresen működjön, és közmegelégedése tel- jes egészében megvalósulhasson. Az e-ingatlan-nyilvántartási, azaz E-ING-projekt- tel összefüggésben, már ahogyan az elhangzott koráb- ban, kihirdetésre került az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi törvény, amely az ingatlan-nyilvántar- tás elektronizálását és az ehhez szükséges jogi környe- zet megteremtését is magában foglalta. A mostani törvényjavaslat egy újabb jogi lépés arra, hogy a projekt sikeresen elindulhasson, és az idei év során már elérhetővé váljon az ügyfelek, a la- kosság, a vállalkozók számára is. A kormány a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív program, azaz a KÖFOP keretében már korábban döntött az e-ingatlan-nyilvántartás című projekt megvalósításáról, melynek célja, hogy az ingatlan- nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlessze, és a földügyi eljárásokat teljes mértékben elektronizálja, 11. ülésnapja, 2024. április 11-én, csütörtökön 15596 egyre hatékonyabb feladat-végrehajtás érdekében al- kalmazza az informatika által kínált legalkalmasabb, legkorszerűbb megoldásokat. A jogszabályváltozás azon roppant fontos szándék mellett, hogy egyszerűsíti és ezáltal megkönnyíti a pol- gárok ügyintézését, ahogy említettem, csökkenti az ad- minisztratív terheket, az ügyintézés költségeit. Ennek a jelentőségét talán jól szemlélteti, hogy a 2000-es évek elején az Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy meg- könnyítse a vállalatokra nehezedő bürokratikus eljárá- sokat, és ennek érdekében javaslatot tett arra, hogy 25 százalékkal csökkentsék az adminisztratív terheket, és bizonyos számítások szerint egy ilyen mértékű csökke- nés a GDP 1,5 százalékos, azaz 150 milliárd eurós nö- vekedést eredményezne európai uniós szinten. Az eddig elhangzottak alapján a benyújtott tör- vényjavaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja, és abban bízom, hogy mindenki így tesz majd. Köszö- nöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kor- mánypártok padsoraiból.) ELNÖK: A következő hozzászólónk a Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka, Szabadi István képviselő úr, aki jelezte, hogy a pulpitusról kívánja el- mondani felszólalását. Megadom a szót. ingatlan- (9.20) SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcso- portja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt El- nök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Sze- retném felhívni a tisztelt kormánypárti képviselők fi- gyelmét, hogy a Mi Hazánk Mozgalom minden ügyet rendkívül fontosnak tart, ami a tisztelt Ház elé kerül, ezért ellenzéki pártként - most egyedül - a Mi Hazánk Mozgalom természetesen itt van és képviseli az embe- reket, valamint képviseli az ügyet. A T/8001. számú törvényjavaslat az egyes ingat- lan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szól. Már most jelzem, hogy a Mi Ha- zánk Mozgalom természetesen minden olyan törek- vést tud támogatni, amely valóban arra irányul, hogy egyszerűbben, akár a bürokratikus terheket is csök- kentve az emberek életén tudjon könnyíteni. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. tör- vényt, vagyis az új ingatlan-nyilvántartási törvényt csaknem három éve, 2021. június 15-én fogadta el az Országgyűlés. Már eredetileg is másfél évet szántak az új jogszabályra való felkészülésre, hiszen a törvény 2023. február 1-jén lépett volna hatályba. Kiderült azonban, hogy sem a jogalkalmazók, sem az állampol- gárok, de maguk a földhivatalok sem készültek fel a váltásra, ezért a parlament 2022 novemberében 2024. február 1-jéig, tavaly szeptemberben pedig 2024. októ- ber 1-jéig halasztotta a törvény hatálybalépését. Az új ingatlan-nyilvántartási törvény lényege az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetése, mely- nek célja az eljárások átfutási idejének, költségeinek 11. ülésnapja, 2024. április 11-én, csütörtökön 15598 Nagyban segítené az esetleges csalások és visszaélé- sek megakadályozását, ha ez az információ az ingat- lan-nyilvántartásban egységesen látható lehetne. Erdőterület esetén a haszonbérlet mint hasznosí- tási forma néhány évvel ezelőtt kibővült az integráció és az erdőkezelés jogcímekkel, de ezeket a jogosultsá- gokat az erdőfelügyelőségek vezetik, az ingatlan-nyil- vántartások ezzel kapcsolatban semmilyen adatot nem tartalmaznak. Emiatt egy vevő úgy is megszerez- heti adott esetben egy értékes erdőterület tulajdonjo- gát, hogy nincs tisztában azzal, hogy akár évtizedekig valaki másnak haszonbérleti jogosultsága áll fenn a területen, amit ha előre tud, nem veszi meg az erdőte- rületet. Az is előfordulhat, hogy az adásvétel után több évvel derül ki, hogy más termelheti le és értéke- sítheti a faanyagot. A tulajdonszerzés ablakon kido- bott pénz volt az ilyen esetekben. Az eladók sem fel- tétlenül rosszindulatúak, csak nincsenek az informá- ció birtokában, mert az adatok az erdőfelügyelőség nyilvántartásában vannak, és mint tudjuk, az infor- máció minden szempontból értéket képvisel. A Mi Hazánk Mozgalom javasolja tehát, ha már az ingatlan-nyilvántartás digitalizációjáról beszélünk, hogy az új rendszert ne csak a személyiadat- és lak- címnyilvántartással, illetve a cégnyilvántartással kös- sék össze, hanem a hasznosítási jogosultságokat tar- talmazó külön nyilvántartásokkal is, így az erdőfelü- gyelőségek nyilvántartásával. Köszönöm szépen a fi- gyelmüket. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Hollik István kép- viselő úr, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszó- noka következik. Parancsoljon! maximáli- HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asz- szony! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Amikor Európá- ban egy állampolgár bankol vagy vásárol, szinte mindegy, hogy micsodát, akkor alapvető elvárás az ma már, hogy mint fogyasztó mindezt elektronikus úton, a digitális világban tudja megtenni. Vannak már olyan szolgáltatók, akik teljes mértékben digitalizál- ták a munkafolyamataikat, így az ember már anélkül tud bankszámlát nyitni, hogy be kelljen mennie egy bankfiókba. Éppen ezért azt gondolom, hogy ehhez a helyzethez alkalmazkodnia kell a magyar államnak is, sőt lehetőséget kell benne látni annak érdekében, hogy az állami szolgáltatások egy magasabb fokon tudjanak megvalósulni, és az állampolgárok számára jóval kényelmesebben, egyszerűbben és gyorsabban. Az előttünk fekvő törvényjavaslat számos más mellett alapvetően arról szól, hogy az ingatlan-nyil- vántartás digitalizációját - ahogy államtitkár úr utalt is rá -, az e-ingatlan-nyilvántartás című projektet se- gítse. Ez a projekt, amely teljes mértékben digitali- zálja, elektronikussá teszi egyrészt magát az adatbá- zist is, de a földügyi eljárásokat is, beleilleszkedik abba a kormányzati célkitűzésbe, amelyet a digitális 11. ülésnapja, 2024. április 11-én, csütörtökön 15600 biztosan minden garancia fel legyen kutatva és bele legyen építve a földhasználattal, illetve az ingatlanok- kal kapcsolatos minden jogügyletbe. Én úgy gondolom, hogy ez a két eleme a törvény- javaslatnak, az elektronizáció, az egyszerűsítés és a gyorsítás, mindemellett pedig a szükséges jogi garan- ciák biztosítása megnyugtató új rendszert fog ered- ményezni. S úgy, ahogy elhangzott a vitában, gyakor- latilag egy több mint ötvenéves rendszer kerül most módosításra, teljesen új alapokra helyezve. Bízom ab- ban, hogy hasonló időtávra legalább annyira jogilag körülbástyázott és biztonságos nyilvántartást tudunk biztosítani az emberek számára, mint a korábbi volt, sőt az eddigiekhez képest egyszerűbbet, gyorsabbat és jobbat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes anyakönyvezéssel összefüggő törvények mó- dosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/8003. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelen- tem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Elsőként megadom a szót Latorcai Csaba úrnak, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium ál- lamtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon! támoga- DR. LATORCAI CSABA közigazgatási és terület- fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asz- szony! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy fel- szólalásomat egy rövid visszatekintéssel kezdjem! Az állami anyakönyvezés kezdete 1895. október 1-jére datálható, alapjait Magyarországon az állami anya- könyvekről szóló 1894. évi XXXIII. törvénycikk te- remtette meg. Az anyakönyv vezetésének mindenkori célja a születéshez, házasságkötéshez, halálesethez kötődő anyakönyvi események adatainak a regisztrá- lása és közhitelű igazolása volt, amellyel létrejött a természetes személyek legkorábbi állami alapnyil- vántartása - ma már szinte történelem. Nomen est omen, szó szerinti fordításában: a név előjel. A névviselés mindenkinek meghatározza és vé- gigkíséri az életét, ezért az önök előtt fekvő törvényja- vaslatról azt gondoljuk, hogy mindannyiunkat érint. A törvényjavaslat és az ezzel párhuzamosan előkészí- tett kormányrendelet fókuszában ugyanakkor poten- ciálisan olyan személyek állnak, akiknek az elektroni- kus anyakönyvre történt 2014-es átállást követően derült ki, hogy a papíralapú anyakönyv lapjain őrzött, a családját megillető név vagy az utóneve eltér az ok- mányaiban szereplő névtől. Joggal vetődik fel a kér- dés, hogy ilyen hogyan is fordulhat elő, de ami még 11. ülésnapja, 2024. április 11-én, csütörtökön 15602 viseléstől függetlenül biztosítani kívánja az umlautos ä anyakönyvbe történő bejegyzését. Az utónevek száma vonatkozásában a törvényja- vaslat kizárólag az idősebb korosztályt érinti, akiknek a születési bejegyzése a korabeli szabályok szerint több utónevet is tartalmazhatott. Esetükben a hatá- lyos szabályozással egyezően továbbra is csak két utó- név rögzíthető az elektronikus anyakönyvben, ugyan- akkor ehhez nem kell a nyilatkozatukat kérni, hanem a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett adattal történik automatikusan a nyilvántartásba vé- tel, ezáltal megint csak érdemben egyszerűsítve az el- járásokon. Tisztelt Országgyűlés! Fontos megemlíteni azt is, hogy az adateltéréssel érintett ügyek többségére ha- láleset kapcsán derül fény, amikor is az érintett sze- mély jogképessége már megszűnik, így a névviselését érintően már nem tud anyakönyvi eljárást kezdemé- nyezni. (9.40) A törvényjavaslat ezt a helyzetet olyan jogi meg- oldással kívánja kiküszöbölni, amelynek eredménye- ként az elhunyt személy által az életében használt neve elismerhetővé válik. Elhalt magyar állampolgár esetén ilyen ügyben úgy kell majd eljárni, mintha szá- mára korábban névváltoztatást engedélyeztek volna. Az adatváltozás eszmei időpontja pedig vagy az el- hunyt házasságkötésének időpontjával, vagy a halál- esete időpontjával fog megegyezni. A törvényjavaslat a rendelkezés alkalmazását visszamenőlegesen is biz- tosítani kívánja a házastárs vagy a leszármazó kezde- ményezésére. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat másik fő célja az anyakönyv kutathatóságára vonatkozó rendel- kezések felülvizsgálata, amely a levéltári gyakorlat fi- gyelembevételével került előkészítésre. A jelenlegi le- véltári gyakorlat alapján az anyakönyvi törvényben foglalt védelmi időhöz képest a kutatás sokkal szigo- rúbb keretek között zajlik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a születési anyakönyvek kutatása 130 év, a házas- sági anyakönyvek kutatása 86 év után lehetséges, amelynek okai elsősorban az utólagos bejegyzések, va- lamint az, hogy az anyakönyvi eljárásról szóló törvény adatok kutatásáról rendelkezik, így az anyakönyv kuta- tásakor figyelemmel kell lenni valamennyi, anya- könyvben szereplő személy adatainak védelmére. A családfa- és a családtörténeti kutatások előse- gítése céljából, azért, hogy mindenkinek legyen lehe- tősége minél mélyebben megismerni a saját családja történetét, ezáltal erősítve identitását, erősítve kötő- dését a családjához és a nemzetéhez, a családfa- és családtörténeti kutatások elősegítése céljából tehát indokolt a jogszabály felülvizsgálata annak érdeké- ben, hogy a személyes adatok védelme mellett a tudo- mányos kutatáshoz fűződő érdekek is hatékonyabban tudjanak érvényesülni. 11. ülésnapja, 2024. április 11-én, csütörtökön 15604 azt elmondani, hogy természetesen a személyes ada- tok védelmére vonatkozó előírások betartásával. Aho- gyan államtitkár úr említette, 129 éves az állami alap- nyilvántartás rendszere, és a papíralapú anyakönyve- zést közel egy évtizede váltotta fel az elektronikus anyakönyv, amelynek bevezetése hatalmas lépést, ha- talmas változást jelentett az állami anyakönyvvezetés történetében. Tisztelt Ház! Az országos elektronikus anya- könyvi nyilvántartás létrejöttével csökkentek az em- berek ügyintézéssel járó terhei, többek között egysze- rűbbé váltak az anyakönyvi, az anyakönyvezésen ala- puló, a személyes adatok nyilvántartását és azok vál- tozását érintő hatósági eljárások, valamint - és ez is fontos tapasztalat - az ügyfelektől történő anyakönyvi kivonatok indokolatlan igénylésének nemritkán elő- forduló gyakorlata is tulajdonképpen megszűnt. Az állampolgárok az országos illetékességi rend- szerből következően bármikor, bármelyik anyakönyv- vezetőnél igényelhetnek anyakönyvi kivonatot, vagy az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból kérhetik a teljes anyakönyvi életutat követő adatszolgáltatást. Azt hiszem, hogy ahogyan az előző napirendi pontnál em- lítettük, itt is mondhatjuk, hogy gyorsabban, kényel- mesebben, szakszerűbben, olcsóbban tudják a polgá- rok az adatbázisokat, a nyilvántartásokat használni. Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat célja a családtörténeti kutatások végzésének a megkönnyí- tése is, és a családtörténet-kutatók számára az állami anyakönyvek kutatási lehetőségének minél szélesebb körben történő biztosítása is, mindez úgy, hogy a sze- mélyes adatok ne sérüljenek, az ilyen információk védelmére vonatkozó előírások garantálva legyenek. A rohamosan változó világban, amikor korántsem magától értetődő, hogy a családok generációról gene- rációra ugyanazon a településen éljenek, és a szájha- gyomány biztos alapot nyújtson a családi múlt megis- merésének, egyre nagyobb az igény az emberekben arra, hogy a gyökereket, a múltba visszamenő családi kötődéseket a családfakutatás módszertanával keres- sék és találják meg. A családfakutatás legkézenfekvőbb forrásai az anyakönyvek, amelyek lehetőséget biztosítanak a nemzedékek egymás utáni sorsának rekonstruálásá- hoz. Ezen kutatások elsődleges adathordozói a szüle- tési, házassági és halotti anyakönyvek másodpéldá- nyai. A jogszabály-módosítás a családfa- és családtör- téneti kutatásokat azáltal kívánja elősegíteni, hogy a védelmi időkre vonatkozó szabályok felülvizsgálatá- val teljes anyakönyvi másodpéldányokat egyszerűb- ben kutathatóvá tesz. Az érintett személyétől való füg- getlenítés révén pedig számos év felszabadul a kuta- tók számára, a jelenhez képest közelebbi időszak is kutathatóvá válik, valamint teljes anyakönyvek adat- védelmi sérelem, incidens és aggály nélkül elemezhe- tővé, tallózhatóvá válhatnak. Fontos szempont, hogy a javaslat egyensúlyt te- remt a kutatásokhoz fűződő érdek és az adatvédelmi 11. ülésnapja, 2024. április 11-én, csütörtökön 15606 Az elmúlt időszakban a saját és családi, valamint ismerősi körömben is tapasztaltam, hogy milyen ne- hézségeket okoz az, ha kiderül, hogy az anyakönyvi bejegyzés és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai eltérnek. Igazi bonyodalmat ez a halálesetek során okoz, mely eleve fájó és nehéz terhet ró a házas- társra, valamint a leszármazókra, még egy külön meg- terhelő és nagyon idegesítő eljárást is eredményezhet, ha a haláleset anyakönyvezése során derül ki, hogy a születési vagy házassági anyakönyvi bejegyzések és a személyi adat nyilvántartása eltérő, és ezért az özvegy vagy a leszármazók okmánycseréjéhez is vezethető fo- lyamat elé néznek. 2014. június 1-ig csak papíralapú anyakönyvezés volt, amint ezt mindenki eddig elmondta. Valameny- nyien tudjuk, hogy a papíralapon vezetett anyakönyv széttagolt nyilvántartás volt az ország területén, hi- szen a születés, a házasság és az elhalálozás elkülöní- tett könyvekben és adott esetben akár három telepü- lésen is lett anyakönyvezve. A területi és az anya- könyvi eseményekhez kötött széttagoltság és az utóla- gos bejegyzések rendszere - bár vitán felül sokáig mű- ködött - a digitalizált korunkban már nem volt fenn- tartható. Nagy elhatározás és még nagyobb munka volt az országosan vezetett elektronikus nyilvántartás létre- hozása immár tíz éve. Az elektronikus anyakönyvezés során viszont párhuzamosan az anyakönyvvezetők fo- lyamatosan rögzítették és rögzítik a korábbi anya- könyvi eseményeket, és az ezzel kapcsolatos problé- mák egyre csak sűrűsödtek. Az elektronikus anyakönyv bevezetése nagy lé- pés, de mint minden nagy horderejű változás során, a gyakorlati alkalmazás során számos olyan eset történt és történik napjainkban is, hogy arra megnyugtató megoldást kell találni, és erre tesz kísérletet ez a tör- vényjavaslat is. Ezt a megoldást viszont úgy kell alkal- mazni és bevezetni, hogy a jövőre nézve ne okozzunk vele további problémákat. A kérdés mindig az, hogy több évtizede konzer- vált, rossz, tévesen írt, vagy rögzített, helytelenül használt családi és utónevek rendszerszerű nyilván- tartása melyik fundamentumhoz igazodik. Kétség nem fér hozzá, hogy az elektronikus anyakönyv átlát- hatóbb, hiszen minden személynek egyedi anya- könyvi azonosítója van, így megszűnt az, hogy a szü- одбор на letést, a házasságot, a halálesetet más-más települé- sen, más-más könyvben kell nyilvántartani. Ugyanak- који је на дневном kor egy sor rendezetlen vagy rendezésre váró esemény került felszínre az elmúlt tíz év során, mely nemcsak a többségi társadalmat, hanem a nemzetiségeket is érintette. Azon már kár is vitatkozni, hogy ki és mit rontott el, miért nem egyeznek a születési anyakönyvben rög- zített bejegyzések például a házassági anyakönyvbe bejegyzettekkel, vagy hogyan kerülhetett a személyi- adat- és lakcímnyilvántartásba az anyakönyvi bejegy- zéshez képest más adat. Ez ma már parttalan vita, de 11. ülésnapja, 2024. április 11-én, csütörtökön 15608 egyezik. Nekem még az a szerencsém, hogy az anya- könyvi és a személyi okmányaim így tartalmazzák minden esetben, tehát az én esetemben a gyerekeim- nek majd nem lesz később ebből problémájuk, mert ha minden, ami a jogszabályban rögzített, de a vég- rehajtásban nem érvényesül, akkor sorra előidézzük ezeket a megoldásra váró feladatokat. Valamennyi Magyarországon élő nemzetiséghez tartozó polgárt foglalkoztat a nemzetiségi névviselés kérdésköre. Számtalan esetben mind az országos ön- kormányzatok részéről, mind a nemzetiségi bizottság részéről folytattunk egyeztetést, és kértük az átfogó és számunkra is elfogadható jogszabályi környezet kiala- kítását és a végrehajtás egységesítését. Hosszú ideje látjuk és tapasztaljuk a problémákat a nemzetiségi anyakönyvezéssel kapcsolatban, és ezen az elektronikus anyakönyvezés sem segített. A közeli múltban tapasztaltuk, hogy a régi formátumú nemze- tiségi kivonat megszűnt, és amit helyette, kvázi nem- zetiségi anyakönyvként kiállítanak, az a korábban is meglévő idegen nyelvű, a magyar mellett angol és francia anyakönyv, mely nem tartalmaz utalást sem arra, hogy az nemzetiségi és azon belül melyik ősho- nos nemzetiségé. A ren- (10.00) Ugyanakkor kezünkben volt egy másik esetben nemrégen kikért nemzetiségi anyakönyvi kivonat is, melyben ugyan szerepel a nemzetiségi szó, de gyakor- latilag teljesen azonos a háromnyelvű, nem nemzeti- ségi anyakönyvi kivonattal. Jelen pillanatban nem tud- juk magunk sem megállapítani, hogy melyik a helyes adattartalommal bíró kivonat. A korábban elektroni- kus úton előállított nemzetiségi anyakönyvi kivonatok adatait nem tartalmazza a nemzetiségi anyakönyvek adatainak elektronikus nyilvántartása. Ezen esetben csak külön kérelemre viszik be a nemzetiségi anya- könyvek elektronikus nyilvántartásába, ami minden nemzetiséghez tartozó számára diszkriminatív, hiszen ha a nemzetiségi anyakönyvek elektronikus nyilvántar- tása nem tartalmazza egy adott személy nemzetiségi anyakönyvi adatait, úgy nem tud nemzetiségi személyi igazolványt vagy nemzetiségi útlevelet kérni, mert csak a nyilvántartásból lehet a kérelemhez adatot csatolni. A jelenlegi nemzetiségi anyakönyvi kivonatokon a nemzetiségi név a családi név, keresztnév sorrend- ben kerül feltüntetésre, holott az őshonos nemzetisé- gek többségében ez fordítva van, mert a keresztnév megelőzi a családnevet. Sokszor és sok fórumon han- goztatott nemzetiségi kérdéskörű javaslatainkat nem látjuk ebben a tervezetben, pedig ezek nélkül nem ér- vényesíthetők teljeskörűen és egységes formában a nemzetiségi névviseléssel, a nemzetiségi anyakönyve- zéssel és az igazolványokon történő megjelenéssel minket megillető jogaink. A törvénytervezet kidolgo- zása során nem konzultáltunk eddig, pedig sokszor je- leztük aggályainkat. 11. ülésnapja, 2024. április 11-én, csütörtökön 15610 vissza is jeleztem én személyesen szószóló úr szá- mára. Nyitottak vagyunk a felvetések áttekintésére, sőt át is tekintettük azokat. A jelen meglátásunk szerint ahhoz, hogy a ma- gyarországi nemzetiségek kérését teljesítsük az anya- könyvezés tekintetében, nem szükséges törvényi szintű változás, a végrehajtási kormányrendeletekben ezeket a kéréseket maradéktalanul át tudjuk vezetni, át is kívánjuk vezetni. Ezúton is jelzem további egyez- tetési és tárgyalási szándékunkat, hogy olyan végre- hajtási rendeletek jelenjenek meg ezen törvény elfo- gadását követően, amelyekben rendezni tudjuk a ma- gyarországi nemzetiségek számára is a nekik fontos, identitásukat lényegesen meghatározó kérdéseket, hiszen a névviselés a legfontosabb identitásbeli kér- dés minden ember számára. Egyébként a törvényjavaslat előkészítése során vizsgáltuk a szószóló úr által felvetett scharfes ß-kér- dést, de arra jutottunk, hogy miután maguk a néme- tek vezették ki a saját ábécéjükből, rendelkezve arról, hogy annak hogyan történik így a XXI. században az átírása, kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a német helyesírási szabályokhoz. Ezért végül az a döntés szü- letett, hogy az umlautos ä-t, amely megmaradt a né- met ábécében, bár ki tudja, hogy meddig, de amíg megmarad, addig a magyar anyakönyvekben is alkal- mazhatóvá tesszük, hiszen egyébként ilyen betűvel nemcsak nemzetiséghez tartozók élnek Magyarorszá- gon, tehát minden magyar ember számára lehetősé- get biztosítunk a nevének ezen módon történő átírá- sához. Tehát látják, tisztelt képviselő asszonyok és kép- viselő urak, hogy a törvényjavaslat elfogadása az em- ber legmélyebb identitását érintő kérdéseket kívánja rendezni, és szükséges az elfogadás az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás közhiteles és hatékony mű- ködéséhez, illetve a magyar emberek mindennapjai- nak könnyítéséhez, könnyebbé tételéhez. Ezért is ké- rem tisztelettel az Országgyűlést a törvényjavaslat el- fogadására. Befejezésül pedig engedjenek meg még egy gon- dolatot úgy, ahogy az expozémat is kezdtem. 1894- ben, amikor az Országgyűlés elfogadta az állami anyakönyvezésre vonatkozó I. törvényt, az a XIX. század végi magyar közéletnek az egyik legforróbb parlamenti vitáját hozta. Sokan úgy gondolták, hogy na, ez egy olyan törvényjavaslat, amellyel meg lehet buktatni az akkori kormányt. Hihetetlen vitát folyta- tott a parlament. Ma itt azt tapasztaltuk, hogy egyet- lenegy ellenzéki hozzászólás sem volt a törvényja- vaslathoz. Nagyon bízom abban, hogy ez azt jelenti, hogy egyértelmű konszenzus van a törvény és a tör- vénymódosítás körül. Nagyon bízom abban, miután az ellenzéki képviselők ma itt ezen törvényjavaslat kapcsán nem szólaltak fel, hogy ez azt jelenti, hogy ők is támogatják ezt a törvényjavaslatot és így végül a Ház nagy többséggel, nagyon bízom benne, száz- százalékos többséggel fogja elfogadni az önök előtt 11. ülésnapja, 2024. április 11-én, csütörtökön 15612 A javaslat meghatározza a termeltetői szerződé- sek fogalmát, kereteit és minimális tartalmi elemeit. Nem tekintendők termeltetői szerződésnek azok a szerződések, amelyek a mezőgazdasági termelő vagy termelők részére a szerződésben meghatározott ár megfizetésén felül további kötelezettségeket nem tar- talmaznak, ezáltal ebben a viszonyrendszerben nem- csak adásvétel, hanem akár termelésirányítás, terme- lésszervezés, előfinanszírozás is megjelenhet. Termelési ágazatonként pedig úgynevezett minta- szerződések határozhatják meg az érintett felek kölcsö- nös kötelezettségeit és különösen a mezőgazdasági ter- melőknek nyújtandó minimális garanciákat. A minta- szerződéseket az agrárpolitikáért felelős miniszter az adott ágazatban működő elismert szakmaközi szerve- zet vagy annak hiányában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére hagyhatja jóvá. A javaslat létrehozza továbbá a Nemzeti Kifizető Ügynökség által a termeltetőkről és az általuk kötött termeltetői szerződésekről vezetett nyilvántartást, és meghatározza a nyilvántartás vezetésére és az adat- szolgáltatásra vonatkozó alapvető szabályokat. Fontos változás, hogy késedelmes fizetés esetén a felek eddig csak bíróság előtt érvényesíthették igé- nyüket, azonban a módosítással bevezetésre kerül a közvetlen jogkövetkezmények rendszere, amelynek értelmében a fizetési határidő be nem tartása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv ágazatfelügyeleti bír- ságot szabhat majd ki. Ennek mértéke alapvetően a meg nem fizetett ellenérték 10 százalékában kerül meghatározásra, de legalább egymillió forint lesz. A felügyeleti bírságot nemcsak az elmarasztalt kötelezettel, hanem annak vezető tisztségviselőjével szemben is ki lehet majd szabni, ha a kiszabott bírsá- got a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet majd behajtani. Ebben az eljárásban a javaslat a ter- melők érdekképviseletét ellátó elismert szakmaközi szervezet részére az ügyfelet megillető jogokat bizto- sítja, amely így akár közvetlenül is eljárhat az általa képviselt termelők érdekében. A javaslat rendelkezéseket állapít meg a mező- gazdasági termékek nagykereskedelmi tevékenységé- vel kapcsolatban, eltiltva azoknak a kereskedelmi vál- lalkozásoknak a tulajdonosait, illetve vezető tisztség- viselőjét a további ilyen jellegű tevékenységtől, akik a mezőgazdasági termelőktől megkapott áru ellenérté- két nemcsak hogy nem fizették meg, hanem ennek a fedezetét is elvonták a felszámolás vagy a végelszámo- lás megkezdése előtt. A mezőgazdasági felvásárló szektor jelen intézke- désnek köszönhető további fehérítésével a mezőgaz- dasági termelők biztonsága még magasabb szintet tud elérni. Az eltiltást a cégbíróságnak jogi személy be- jegyzése esetén kell figyelembe venni, amennyiben az említett tulajdonost vagy vezető tisztségviselőt a bün- tetőbíróság csődbűncselekményben vagy fedezet el- vonásának bűncselekményében jogerősen elmarasz- talta. 11. ülésnapja, 2024. április 11-én, csütörtökön 15614 A törvényi változások érintik a haszonbérleti jo- got is, így a javaslat pontosítja a volt haszonbérlőt megillető előhaszonbérleti joggal kapcsolatos rendel- kezéseket, és a jövőben a haszonbérleti szerződés nem tartalmazhat majd kötelezően alkalmazandó, agro- technikára, növénykultúrára vagy termelési mód- szerre vonatkozó kitételeket. (10.20) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon fel- számolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogo- sultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény módosítása a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárások szabályainak módosítására irányul, valamint érinti az osztatlan közös tulajdon megszünte- tésének öröklés esetére vonatkozó rendelkezéseit is. A módosítás kiemelt célja, hogy a hagyatéki eljá- rásban az állam részére átadhatók legyenek azok a kis értékű mező-, illetve erdőgazdasági hasznosítású föl- dek, amelyek bejegyzett tulajdonosai évekkel ezelőtt meghaltak. A fellelt örökösök rendszerint visszauta- sítják ezeket az ingatlanokat, így végső soron az ál- lamhoz kerülnek, de addig is az adminisztrációs teher sokszorosan meghaladja a hagyaték értékét, ezért eze- ket az ügyeket speciális szabályozással indokolt ke- zelni. Abban az esetben tehát, ha a csekély, vagyis 1 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű, leg- feljebb 5 ezer négyzetméter területnagyságú ingatlan- nak az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott tulaj- donosa a hagyatéki eljárás megindulását megelőző 15 évnél régebben meghalt, a közjegyző hirdetmény út- ján kísérli meg felkutatni az örökösöket. Ha az előírt határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem ér- kezik, a közjegyző a hagyatékot szállomány jogcímén az államnak adja át. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény módosítását elsősorban a gazdaságátadási szerződés jóváhagyásához a hiányzó eljárásjogi szabályok pót- lása teszi szükségessé. Az agrárium generációs meg- újulását ösztönözve a gazdaságátadási szerződés ha- tósági jóváhagyása iránti eljárás a jövőben díj- és ille- tékmentes lesz. Ugyanezt a célt szolgálja az illetékek- ről szóló törvény módosítása is, mely értelmében a gazdaságátadás illetékmentes lesz, továbbá a gazda- ságátadó nem fogja elveszíteni az illetékmentességet, ha olyan termőföldet ruház át a gazdaságátvevőre, amely esetében a megszerzést követően öt év még nem telt el. A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása szintén az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényhez kapcsolódik, annak szóhasználatá- hoz igazítva a szabályozást. Az egyes agrár- és támo- gatáspolitikai célok elérése érdekében a mezőgazda- sági igazgatási szerv a jövőben a jóváhagyott gazdasá- gátadási szerződésekről nyilvántartást fog vezetni, amelynek törvényi szintű előírásait szintén tartal- mazza az előttünk fekvő módosítás. 11. ülésnapja, 2024. április 11-én, csütörtökön 15616 a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváha- gyásához szükséges adatok és dokumentumok kö- rére vonatkozó hozzáférési lehetőség és a mezőgaz- dasági igazgatási szerv részére az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó jogosultságok elő- írása. Ezenkívül a gazdaságátadási szerződésben a gazdaságra vonatkozó adatokat egyértelműen meg- határozza, tekintettel arra, hogy a hitel- és kölcsön- szerződések, valamint a földhasználatra irányuló jogszabályok kiemelése szükséges, amelyek a gazda- ság vagyonának érzékeny elemei. A javaslat egyértel- műsíti a gazdaságátadóra vonatkozó értelmező ren- delkezéseket, valamint a törvényes örökös megfogal- mazását is pontosítja. Szükségessé vált az eltérő ér- telmezés feloldása érdekében annak meghatározása, hogy a gazdaságátvevő miképp lép ténylegesen a gazdaságátadó helyébe. Mint ahogy a beszédem elején említettem, az ag- rárgazdaságok átadásáról szóló törvénymódosítás- hoz kapcsolódik az illetékről, személyi jövedelem- adóról, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvények módosítása, így azokkal folytatnám. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény - azaz földforgalmi törvény -, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és át- meneti szabályokról szóló törvény módosítására azért kerül sor, mert az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény módosításának következtében a gazdaságát- adóra vonatkozó értelmező rendelkezések pontosítá- sát szolgálja, amely a föld használatának, valamint a törvényes örökös meghatározásának pontosítására terjed ki. A földforgalmi törvény további átdolgozásának célja a föld tulajdonjogának végintézkedéssel tör- ténő megszerzése kapcsán az Alkotmánybíróság 24/2023. AB határozatában meg?

Országgyűlési Napló 2024. április 11. - PDF

Document Details

Tags

Related

Summary

Full Transcript

Upgrade to continue