Nemzetfogalmak és nemzettudat

Nemzetfogalmak

• A nemzet fogalma több szempontból értelmezhető: politikai, kulturális és etnikai.
• A politikai nemzet az állam polgárainak politikai közösségét jelenti.
• A kulturális nemzet közös kultúrán alapuló közösség, gyakran a közös nyelv és vallás jellemzi.
• Az etnikai nemzet a kulturális közösség mellett a közös származástudatot is magában foglalja.

Nemzettudat és nemzetté válás

• A nemzettudat a nemzeti identitás és a hazaszeretet együttese.
• A nemzettudat a nemzeti lét alapvető feltétele.
• A nemzet egyszerre ősi és természetes, valamint modern és mesterséges.
• A nemzetté válás a modern korban, a nemzetállam létrehozásával történik.

A nemzetállam

• Az állam politikai hatalommal bír adott területen.
• A nemzetállamban az államhatalom a polgárok politikai közösségétől, a nemzettől ered.
• A nemzetállam célja, hogy a polgárok nyelvi-kulturális közösséget, nemzetet alkossanak.

A nemzetállam jellemzői

• Szuverenitás: A nemzetállamok kizárólag magukat kormányozhatják.
• Területi integritás: A nemzetállamok határai sérthetetlenek.
• Egyenjogúság: A nemzetállamok, népségtől, gazdasági vagy katonai erőtől függetlenül egyenjogúnak számítanak.

Államtípusok összehasonlítása

• Dinasztikus állam: A hatalom öröklésen és isteni törvényen alapul, külön elit és népi kultúra jellemző, területe módosítható.
• Birodalom: A hatalom hódításon és felsőbbrendűségen alapul, központi és alávetett kultúrák, bővíthető terület.
• Nemzetállam: A hatalom a népszuverenitáson alapul, kulturális egység, meghatározott, "természetes" terület.

Honvédelem

• A honvédelem fegyveres ereje a Magyar Honvédség.
• A magyar Honvédség két haderőneme: a szárazföldi erők és a légierő.
• A magyar Honvédség legnagyobb egységei a dandárok.
• A Honvédségben szolgáló katonák lehetnek szerződéses, hivatásos vagy önként tartalékos.

Az Európai Unió és a tagállamok kapcsolatrendszere

• Európai Parlament: közvetlenül választott, nemzetek feletti jogalkotó szerv.
• Európai Tanács: a kormányfőket tömörítő szerv.
• Európai Unió Tanácsa: az illetékes szakminiszterekből álló szerv.
• Európai Bizottság: döntés-előkészítő és ellenőrző szerv.

Magyarország és a határon túli magyarság

• A magyar nyelvű oktatáshoz és médiakapcsolódáshoz való hozzáférés nehézségekbe ütközik.
• A magyar kormány oktatással, kultúrával és szociális támogatással segíti a határon túli magyar közösségeket.
• Magyarország elismeri a kettős állampolgárságot.

A Magyar Honvédség feladatai

• A Magyar Honvédség elsődleges feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme.
• A honvédségnek nemzetközi szerződésekből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatokat is ellátnia kell.
• A nemzetközi jog szabályaival összhangban a Magyar Honvédség humanitárius tevékenységet is végez.

A honvédség legfontosabb, fegyverrel végrehajtott feladatai

• A Magyar Honvédség felelős Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadásokkal szembeni fegyveres védelméért.
• A Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme szintén a honvédség feladata.
• A honvédségnek a NATO és más nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeket, békefenntartó és humanitárius küldetéseket is teljesítenie kell.
• A honvédség részt vesz a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladataiban.
• A honvédség őrzi és védi a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítményeket.
• A honvédség a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében és az államhatár őrzésében is részt vesz.
• Külföldön közvetlen háborús cselekmények vagy fegyveres konfliktusok során bajba jutott magyar állampolgárok mentése és hazatérésük biztosítása is a honvédség feladata.

A honvédség fegyverhasználat nélkül végrehajtott főbb feladatai

• A honvédség közreműködik a katasztrófavédelmi feladatokban.
• A honvédség katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokat is ellát.
• A honvédség részt vesz az állami protokolláris feladatokban.
• A honvédség közreműködik a hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával kapcsolatos feladatokban és a kegyeleti tevékenységben.

Különleges jogrendekre vonatkozó közös szabályok

• A Kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
• A Kormánynak folyamatosan tájékoztatnia kell a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és az illetékes parlamenti bizottságokat a különleges jogrendben hozott intézkedésekről.
• A különleges jogrendet a kihirdetésére jogosult szerv megszünteti, ha a kihirdetés feltételei már nem állnak fenn.
• A Kormány által különleges jogrendben hozott rendeletek hatályukat vesztik a különleges jogrend megszűnésével.

Állampolgári kötelezettségek

• A személyes honvédelmi kötelezettségek közé tartozik a hadkötelezettség, a honvédelmi munkakötelezettség és a polgári védelmi kötelezettség.

Hadkötelezettség

• A hadkötelezettség magyar állampolgárságú, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú férfiakra vonatkozik.
• A hadkötelezettséget haddállapot elrendelésével lehet bevezetni.
• A hadkötelezettség magában foglalja a szolgálati kötelezettséget, a megjelenési kötelezettséget, a bejelentési kötelezettséget és az adatszolgáltatási kötelezettséget.
• A katonai szolgálatra csak a 18-50 év közötti hadkötelesek hívhatók be, ha a katonai szolgálatra alkalmasak és nem áll fenn a behívhatóságukat akadályozó egyéb tényező.

Honvédelmi munkakötelezettség

• A honvédelmi munkakötelezettséget csak hadiállapot kihirdetésével lehet bevezetni.
• A honvédelmi munkakötelezettség Magyarország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok részére vonatkozik.
• A honvédelmi munkakötelezettség 18-65 éves kor között terheli a férfiakat és a nőket.
• A kötelezettség fizikai és szellemi munkára is vonatkozhat.
• A munkavégzést a kötelezettnek a számára kijelölt munkahelyen kell teljesítenie.

Polgári védelmi kötelezettség

• A polgári védelmi kötelezettség Magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok részére vonatkozik.
• A polgári védelmi kötelezettség 18 éves kortól terheli az embereket, amíg az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltik.
• A polgári védelmi kötelezettség békeidőben is elrendelhető.

Állampolgári kötelességek, különleges jogrend

• Különleges jogrendi helyzeteket akkor rendelhetnek el, amikor a békét és a normál jogrendet veszélyeztető események fordulnak elő.
• A különleges jogrendi helyzeteket Magyarország Alaptörvénye szabályozza.
• A különleges jogrendi helyzetek:
  • Hadiállapot: háborús helyzet kinyilvánítása, háborús veszély, külső fegyveres támadás, kollektív védelemre irányuló szövetségi kötelezettség teljesítésére hirdethető ki az Országgyűlés által.
  • Szükségállapot: az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmények esetén, vagy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztető, súlyos, jogellenes cselekmények esetén hirdethető ki az Országgyűlés által.
  • Veszélyhelyzet: a Kormány a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető természeti vagy ipari katasztrófa esetén hirdethet ki veszélyhelyzetet.

Fedezd fel a nemzet fogalmát politikai, kulturális és etnikai szempontból. Ismerd meg a nemzettudat kialakulásának lényegét, valamint a nemzetállam jellemzőit és célját. Ez a kvíz segít eligibilizálni a nemzeti identitás különböző aspektusait.