Vállalatok Rövidített Fogalma PDF

I. A VÁLLALAT FOGALMA, CÉLJAI, FORMÁI  1. A vállalat Szervezet: olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. Alapvető cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél. Üzleti vállalkozás: olyan...

I. A VÁLLALAT FOGALMA, CÉLJAI, FORMÁI  1. A vállalat Szervezet: olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. Alapvető cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél. Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. Vállalat: a jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. A szervezet akkor üzleti vállalkozás, ha: 1. önálló 2. túlélés feltételeit képes magának biztosítani 3. kockázatot vállal 4. valós piacon működik Alapvető cél az alapításhoz, illetve az alapvető cél eleréséhez kell: Tőke Fogyasztói igény ® mögötte szükségletek állnak ® a szükséglet a piacon keresletként jelenik meg ® tényleges kereslet Þ Kettős értékteremtésnek kell végbemennie eléréséhez Fogyasztói igény: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. Szükségletek: az emberi lét fenntartásához egy adott kultúra körében szükségesnek ítélt javak és szolgáltatások Tényleges (hatékony) kereslet: olyan fogyasztói igény, amely mögött reális fizetőképesség áll Kettős értékteremtés: a vállalat egyazon folyamatban hozza létre a fogyasztói és a tulajdonosi értéket. Küldetés Milyen módon akarjuk az alapvető célt elérni? A vállalat küldetése: a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza o a működési kört, o a belső működés elveit, o a külső érintettekkel való kapcsolatok alapelveit. Piacorientáltságot kifejezi: Marketing: a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése. Innováció: a fogyasztói igények új, magasabb minőségű kielégítése.  2. A vállalat céljai vállalat céljai = küldetés + belső érintettek céljai Egyéni és szervezeti célok EGYÉNI - a szükségletek logikailag megelőzik a célokat - egyéni célok nem felelnek meg egyértelműen szükségleteknek - cél több tényezőtől függ: egyén értékrendszere, képességei, stb. Maslow piramis SZERVEZETI - hierarchikusan strukturáltak - kölcsönös erősítés: szervezeti célok elérése hozzájárul az egyéni célok eléréséhez és fordítva - kompatibilitás: egyéni célok összeegyeztethetőek a szervezet hatékony működésével - fölérendelt célok Szuperordinált cél: olyan cél, amely az eltérő személyes célokkal rendelkező egyéneket együttműködésre készteti. EGYÉNI ÉS SZERVEZETEI CÉLOK KAPCSOLATA teljes ellentét – részleges ellentét - semleges - összeegyeztethető - azonos Tulajdonos, menedzser, munkavállaló céljai TULAJDONOS a) Természetes személy - tulajdonos (meghatározó befolyás) - tőzsde tulajdonos (lábbal szavazás) b) Intézményi tulajdonos - állam - bankok, más pénzintézetek - vállalatok - egészségbiztosítási, nyugdíjalapok (képviselők útján vesznek részt az irányításban) MENEDZSER legjobbak kötődik személyesen a vállalati célokhoz céljai közt: saját munkafeltételek javítása MUNKAVÁLLALÓ kevés ráhatás természetes konfliktus: munkavállalók bére csökkenti a nyereséget Képviseleti probléma: a megbízó-ügynök viszonyban fellépő jelenség. Lényege az ügynök részéről jelentkező opportunista cselekvés, amelynek alapja az információs aszimmetria, azaz a megbízó és az ügynök eltérő informáltsága. Vállalatkormányzás: a vállalat legfelső szintű irányítását végző intézmények és mechanizmusok működése. – angolszász vállalatkormányzás: széttagolt tulajdonosi szerkezet; munkavállalónak nincs szerep – német: kevésbé tagolt; erőteljesebb munkavállalói érdekvédelem; kétlépcsős kormányzás – magyar: ezek keveréke, közelebb áll a némethez - igazgatóságot ellenőrzi a felügyelőbizottság, mindkettőben külső és belső tagok is vannak A vállalati célok nem csak gazdasági, hanem társadalmi szerepe is van a vállalatnak Felelős vállalatirányítás: a tulajdonosi értékek védelmére, az üzleti tisztességre és a transzparenciára épülő vállalatirányítás.  „Felelős vállalat” koncepció: a vállalatnak társadalmi felelőssége is van, és ennek jegyében működése során mintegy szűrőt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között. shareholder view – tulajdonosi érték: vállalat célja a tulajdonos vagyonának növelése stakeholder view – érintett felfogás: vállalat célja a társadalmi jólét általános növelése Vállalati célstruktúra: egy-egy cél helye a struktúrában változhat a vállalati tevékenység különböző területein különböző célok Belső érintettek különböző céljai - tulajdonos: alapvető cél ® nőjön a vállalat értéke, osztalék - menedzser: küldetés megvalósítása ® hatalom növelése, vállalat növelése, meggazdagodás - munkavállalók munkáját meghatározza: távlati, tartós célok ® magas fizetés, biztonságos munkakörülmények  3. A vállalkozások szervezeti keretei Vállalkozási formák tulajdonlási szempontból - egyéni vállalkozás - társaság o kkt. közkereseti társaság: korlátlan felelősség o bt. betéti társaság: legalább egy tagnak korlátlan felelősség o kft. korlátolt felelősségű társaság o rt. részvénytársaság (nyílt, zárt): tag nem felel a társaság kötelezettségeiért Egyéni vállalkozás: egyetlen személy tulajdonában lévő üzleti vállalkozás. Társaság: olyan üzleti tevékenység folytatására létrejött, személyes/ vagy tőkeegyesülésre épülő szervezet, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén. Részvénytársaság: tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, ahol a tulajdonosok a társaság működéséért a részvénytulajdonukon túl semmilyen felelősséggel nem bírnak. Vállalatok alapítása és megszűnése VÁLLALATOK ALAPÍTÁSA EGYÉNEK – egyéni motiváció: (nyereség, függetlenség, önmegvalósulás, hatalomvágy, társadalmi presztízs növelése, megélhetés biztosítása) – környezetből fakadó motivációk: (szellemi/anyagi elismerés hiánya munkahelyen, túl sok hierarchikus lépcső, „egy fogaskerék a sok közül”) 2 vállalatalapító személyiség: - szakmai ismeretekre épülő - menedzseri ismeretekre épülő SZERVEZETEK – új vállalat – leányvállalat – Fúzió: két vállalat egyesülése új vállalat létrehozására. – Felvásárlás: egy vállalat részleges vagy teljes tulajdonba vétele. – Szövetkezet: a közös vállalkozás sajátos formája, ahol a tagok rendszerint a vezetésben is részt vesznek, oly módon, hogy az egy tag – egy szavazat elv érvényesül. VÁLLALATOK MEGSZŰNÉSE - kereslet hibás felmérése / piacvesztés - hibás vezetés - hibás expanzió Csőd: az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni. - lehet önkéntes - nem önkéntes: hitelezők kezdeményezik - nem feltétlenül jelent felszámolást (átrendezés, újrakezdés)  4. A vállalati működés érintettjei A vállalati működés érintettjei: érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/ami lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével. Belső érintettek Külső érintettek 1. tulajdonosok 1. fogyasztók 2. menedzserek 2. szállítók 3. munkavállalók 3. versenytársak 4. stratégiai partnerek 5. állami intézmények 6. helyi és önkéntes állampolgári közösségek 7. természeti környezet 8. (jövő generációk, média) Belső érintettek: 1. tulajdonosok (tőkebefektetés; ált. nem vesz részt az irányításban) 2. menedzserek (döntéshozatal, irányítás) 3. munkavállalók (végrehajtás) Külső érintettek: 1. fogyasztók legfőbb külső referencia 2. szállítók számukra a mi vállalkozásunk a fogyasztó; a vállalatok hitelezőit is ide értjük 3. versenytársak kölcsönös kapcsolat: – osztoznak a fizetőképes kereslet kielégítéséből származó nyereségen; – kényszerítik egymást az innovációra 4. stratégiai partnerek vállalatunkkal összekapcsolódó, részben azonos célokkal, tevékenységekkel rendelkeznek; lehet – horizontális kapcsolat: pl. közös fejlesztésben való részvétel; – vertikális integráció: olyan hosszútávú szállítói/vevői kapcsolatrendszer, amelyben a piaci elemek mellett erős és jól definiálható szervezeti jellegű kapcsolat is megjelenik) 5. állami intézmények szerepük az egyes országok társadalmi-gazdasági rendszerének függvényében nagyon eltérő lehet 6. helyi és önkéntes állampolgári közösségek, „civil szféra”  a helyi közigazgatás és valamennyi lehetséges nem állami, társadalmi csoportosulás, a környezetvédő mozgalmaktól a fogyasztói érdekvédelmi szervezeteken át a vallási közösségekig 7. természeti környezet csak az elmúlt 2-3 évtizedben ismerték fel az egyoldalú kizsákmányolás következményeit  5. Vállalatelméletek Munkamegosztás ® Specializáció ® Koordináció szükségessége Piac (ár) Információ Szervezet (utasítás) Standard mikroökonómia vállalatfelfogása neoklasszikus elmélet - tevékenységcserék csak a piacon zajlanak, szervezeti koordináció nincs - vállalat jogi egység, lehetőségek közül racionálisan, teljeskörű információ alapján választ, profitmaximalizációra épít - vállalat egységes egész, fekete doboz Tranzakciós költség elmélet nem csak a termelés, hanem a tranzakció is költséggel jár csereaktus költségei: - árakról szerzett információ megszerzésének, kiértékelésének költsége - megállapodás, és a megvalósulás ellenőrzésének költsége ® célszerű bizonyos csereaktusokat a piacon kívül, hosszú távú keretmegállapodásokra építve bonyolítani ® itt a szervezeten belüli megállapodás költsége kisebb a piacon belüliénél Megbízó-ügynök elmélet információs aszimmetria – menedzserek többet tudnak ennek megoldására: 1. tőkepiac: vállalatot objektíven értékeli, tulajdonosnak visszajelzést ad a menedzseri tevékenységről 2. menedzserpiac: menedzserek versengenek a vállalatokért, így egymást ellenőrzik + bónuszokkal stb. ösztönözheti a tulajdonos a menedzsert Evolucionista vállalatelméletek Közgazdasági evolúciós Evolúció általános elmélet Biológiai evolúciós elmélet elmélet változás mutáció, innováció innováció információörökítés gén rutin szelekció természetes szelekció piaci verseny, tanulás Érintettelmélet a vállalat - tulajdonképpen egy közvetítő eszköz a gazdaság és társadalom különböző csoportjai érdekeinek összeegyeztetésére - társadalmi koordináció szempontjából kulcsszereplő Erőforrás alapú vállalatelmélet egyes vállalatok erőforrásai és erőforrás felhasználó képességei eltérőek, és ezek határozzák meg a versenyelőnyt (pl. természeti kincs, gyógyszerszabadalom) Vállalat magatartási elmélete - Az emberek csatlakoznak a vállalathoz mint szervezethez, mert azt remélik, hogy ezért cserébe magasabb szinten elégíthetik ki szükségleteiket, mintha nem csatlakoznának. - közösen hatékonyabban tudnak működni, mint egyedül Korlátozott racionalitás: a döntéshozónak az a tulajdonsága, hogy habár szándéka szerint racionális, információ-feldolgozó kapacitásának behatároltsága miatt ezt csak korlátozottan tudja érvényesíteni. ® lehetetlenné teszi az optimalizálást magatartási vállalatelmélet VS standard mikroökonómia – a vállalat nem cselekvő egész, hanem az érintettek koalíciója – nem egyetlen, hanem sok cél ® optimalizálás helyett kielégítő megoldást keres – információhoz jutásnak és az információ felhasználásának költsége van – a döntéshozókról racionalitás helyett korlátozott racionalitást feltételez II. A VÁLLALAT HELYE A TÁRSADALMI RENDSZERBEN  1. A vállalat társadalmi szerepe A gazdaság, mint társadalmi létszféra: - feladata: korlátlan igények és szűkös erőforrások közti ellentmondás feloldása - elengedhetetlen hozzá a munkamegosztás (specializáció) A vállalat társadalmi szerepe: munkamegosztást alkalmazó gépezet az emberi igények szűkös erőforrások melletti kielégítésére A vállalat környezete: az egész társadalom 1. kulturális szféra: társadalmi szokások, normák, magatartási alapelvek szintje 2. alapvető intézmények szintje: társadalom működését szabályozzák – pl. koordinációs mechanizmusok, jogi és gazdasági intézmények 3. konkrét szervezetek szintje: egyes vállalatok, ezek szervezeti felépítése, szabályaik, működési elveik 4. operacionális szint: egyes gazdasági (termelési, forgalmazási, menedzselési) tevékenységek szintje; pl. erőforrás-elosztás, -felhasználás Koordinációs mechanizmusok Koordinációs mechanizmusok: a társadalmi tevékenységek cseréjének végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége. Koordinációs Igénykielégítés Szereplők viszonya Koordináló erő mechanizmusok domináns módja PIACI « ár adásvétel SZERVEZETI ¯ hatalmi befolyás elosztás ETIKAI « etikai alapelvek adomány AGRESSZÍV ¯ erő erőszak - keverednek - piaci + bürokratikus a meghatározó szabályozó - koordinációs vákuum nincs  A tranzakciós költségek és a koordináció Tranzakciós költségek: a tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának költségei. TRANZAKCIÓS KÖLTSÉG ELMÉLET: hatékony tevékenységcseréhez a tranzakciós költségeknek lehető legalacsonyabbnak kell lenniük a piaci és a szervezeti koordináció optimális kombinációja: ahol egyetlen új tevékenység sem vonható be a vállalati szervezetbe, illetve egy sem adható ki a piaci partnereknek anélkül, hogy az összes tranzakciós költség emelkedne PIAC SZERVEZETEN BELÜL munkát és díjazását adásvételi szerződés tranzakció szabályozó szerződések keretében keretében hatalmi viszonyokra épülő koordináció eszköze ár utasítás (bürokratikus koord.) A vállalatközi kapcsolatok fő típusai kooperációs kapcsolatok: szereplők több tranzakcióra vonatkozó szerződéseket kötnek (pl. éves szállítási szerződés) stratégiai szövetség: stratégiai tevékenységre nézve hosszabb megállapodás (pl. közös fejlesztés) közös vállalat: tulajdonosi jogok is szerződés tárgya  A társadalmi szükséglet és fogyasztói igény A vállalatok már nem terméket vagy szolgáltatást akarnak eladni, hanem megoldást. Megoldás: A fogyasztó valamely igényének kielégítésére (problémájának kezelésére) a vállalat által ajánlott termék/szolgáltatás csomag. „nem a pendrive vagy a gyógyszer a termék, hanem az információátadás, illetve a gyógyulás reménye” Érintettek és koordinációs mechanizmusok Érintettszemlélet: összekapcsolja a vállalatot és környezetét A külső érintettek + kooperációs mechanizmusok PIACI: fogyasztók, szállítók, versenytársak, stratégiai partnerek BÜROKRATIKUS: állami intézmények ETIKAI: civil közösségek, természeti környezet AGRESSZÍV: deviancia – (erővisszaélés, feketegazdaság bizonyos jelenségei) A globális gazdaság koordinációja Globalizáció: a piacok és a gazdasági tevékenységek potenciális világméretűsége. Jellemzői: globális gazdaság kezdete: modern kapitalizmus kialalkulása fő szabályozási keret: piaci koordináció outsourcing: termelési, logisztikai, informatikai tevékenységek kihelyezése más országokba fő hajtóereje a tőke minél nagyobb megtérülésére való törekvése akadály: országhatárok (bürökratikus koordináció) Globalizáció mai kialakulása: technikai fejlődés információs technológia logisztika fejlődése: fejlődése: térbeli elkülönülés információszerzés gyorsabb költségei csökkentek pénz korlátlanul mozgékony megnőtt az emberek és anyagok nemzetközi forgalma piacbővülés ® skálahozadék, méretgazdaságosság kulturális következményekkel jár Koordinációja: 1. nemzetközi szervezetek hagyományosan bürokratikus koordinációra épülnek 2. azonban egyre inkább érvényesül a piaci koordináció 3. ® WTO, Világbank megalapul, piaci koordináció működését szabályozó intézményeket is magába foglal 4. torzulás, kettősség: keveredik a politikai és gazdasági logika; szavazatmaximalizáló politikusok VS profitorientált üzletemberek 5. túl gyors változás, globális koordináció intézményi rendszere nem tud lépést tartani 6. ® javak egyenlőtlen elosztása, feszültség, antiglobalizmus Multinacionális vállalatok - meghaladhatják akár a nemzeti gazdaság szintjét - ® egyensúly megingott - kormányok nagyobb óvatossággal viszonyulnak a multikhoz  2. A piac és a piaci viszonyok Piac: valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevõdik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba. Piactípusok Hatékony piac: a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek o belépés, kilépés szabad o árak követik a kereslet-kínálat változásait o extraprofit-szerzési lehetőségek hamar megszűnnek o normálprofit: a hatékony piac kiegyenlített profitrátája o pl. tőzsde Nyomásos és szívásos piac Piaci szerkezetek (Stackelberg) KERESLET KÍNÁLAT Sok Kevés Egyetlen Oligopolkereslet Monopolkereslet Sok Tökéletes verseny (Oligopszónia) (Monopszónia) Korlátozott (oligopol) Korlátozott keresleti Kevés Kétoldalú oligopólium kínálat monopólium Korlátozott kínálati Egyetlen Monopolkínálat Kétoldalú monopólium monopólium A piacok földrajzi kiterjedése helyi piac körzeti piac nemzeti piac regionális piac globális piac  Árupiacok és erőforrások ÉRTÉKESÍTÉSI PIAC PIAC § pénzügyi piac ERŐFORRÁS PIAC § munakerőpiac § információpiac 1. Árupiac - Szereplők: termelők – értékesítési csatornák – fogyasztók - Csere tárgya: áru ® pénz - Szabályozó eszköz: ár - Legfőbb sajátossága: az áruk sokfélesége 2. Pénz- és tőkepiac - Szereplők: megtakarítók – pénzügyi intézmények – befektetők - Csere tárgya: pénz ® pénz - Szabályozó eszköz: kamatláb - Legfőbb sajátossága: mobilitás 3. Munkaerőpiac - Szereplők: munkavállalók – közvetítők – munkaadók - Csere tárgya: munkavégző képesség ® munkaposzt - Szabályozó eszköz: bér - Legfőbb sajátossága: a munkavállaló képes teljesítményét szabályozni 4. Információpiac - Szereplők: tartalomszolgáltatók – átvivők – felhasználók - Csere tárgya: információ ® figyelem - Szabályozó eszköz: érdeklődés - Legfőbb sajátossága: szubjektív az érték és az ár A piacra lépés korlátai Releváns piac: azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igénykielégítési törekvései szempontjából reálisan szóba jöhetnek. (egy piachoz tartoznak azon termékek amelyek egymással könnyen helyettesíthetőek) Állami szabályozás, jogi korlátok § egészségügyi előírások § technológai követelmények § korlátozott hozzáférés a beszerzési/értékesítési csatornákhoz § szabadalmaztatási eljárások § versenytársak kezdvezményes hitelben részesülnek § vámok Méretgazdaságosság § Vállalatméret: a vállalatnak mint jogilag körülhatárolt egységnek főként gazdasági fogalmakkal (pl. tőkeérték, létszám) kifejezett nagysága. § Üzemméret: a vállalat műszakilag körülhatárolt termelőegységeinek főként technikai fogalmakkal (pl. kapacitás) kifejezett nagysága. § kell megfelelő méretű Piaci részesedés: a vállalat értékesítésének az adott piac összes eladásához viszonyított aránya ¦ részlegesen kiszorítani már bent lévő vállalatokat ¦ piac méretét tágítani Termékdifferenciálás § kezdeti költségek, mire megismertetik a vevőt az új termékkel Tőkeszükséglet § tőkeigényes vállalkozás: pl. hajógyártás § időigényes vállalkozás: pl. kiskereskedelmi vállalkozás § kutatás-fejlesztés: megtérülési kockázat Partnerváltás költségei § pl. dolgozók betanítási költsége, új szállító Kereskedelmi csatornákhoz való hozzáférés § értékesítési piac szűkös ¦ a versenyt árengedményekkel, kedvezményekkel lehet felvenni § beszerzési piacot teljesen lefoglalja monopolhelyzetben lévő vállalat ¦ saját gyártás ¦ egyesülés a szállítóvállalattal Egyéb korlátok § licenszek § földrajzi elhelyezkedés § versenytársak tapasztalata § ellenséges fogadtatás  Kilépés a piacról probléma lehet: X gépeket, berendezést, stb. nem egyszerű értékesíteni X munkavállalókat nehéz átképezni, lecserélni (emberi erőforrás nem konvertálható) X tőkepiac fejletlen, stagnál (váltáshoz szükséges tőkemozgás nem tud végbemenni) X jogi korlátok (pl. ellátási kötelezettség) A verseny Verseny: két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. – a szabályok alkotásához és betartásához szükséges az állam (bürokratikus koord.) – ennek hiányában: aggresszív koord. Jóléti funkció Allokációs funkció Hatékonysági funkció a fogyasztó válogathat erőforrások a megfelelő termék lehető helyre vannak befektetve leghatékonyabb előállítása Vállalati képességek: a vállalat működésének azon jellemzői, amelyek meghatározzák, hogy milyen hatékonysággal tud megfelelni a környezeti kihívásoknak. tartós versenyelőny: - külső és belső kihívások előrejelzése - lehetőségek megragadása és teremtése REAKCIÓ-VÁLASZREAKCIÓ: ár egyre csökken, mindenki rosszul ját jól sikerült reklámakció, nő az általános kereslet a termék iránt, mindenki jól jár A kooperáció POZITÍV NEGATÍV startégiai szövetség kartell méretgazdaságosság, kockázat (ármegállapodás, piacfelosztás, információcsere, megosztása csoportos bojkott,...)  Vállalati hálók piaci + szervezeti kapcsolat között átmenet: szorosabb kapcsolat egyszeri tranzakciónál, azonban nem teljes egymásrautaltság kölcsönös függöség, mivel: Relációspecifikus befektetés: olyan befektetés, amellyel csak egy adott kapcsolat keretében érhető el a befektető által elvárt megtérülés. a valóságban NINCS tökéletes szerződés, NINCS tökéletes ellenőrzés ® BIZALOM szükséges 1) a partner teljesíteni akarja kötelezettségét 2) képes is erre 3) külső problémák előfordulása esetén jó szándékú magatartást tanúsít Klaszter: egy adott földrajzi régióban található, azonos illetve összekapcsolódó profilú, magas versenyképességű vállalatok hálózata, pl. Szilikon-völgy A piac társadalmi szerepe 1. A piaci mechanizmus (verseny, innováció révén) dinamizálja a társadalmat. 2. A piaci mechanizmus hatékony átjárást biztosít a társadalom létszférái közt, meghagyja függetlenségüket 3. A piaci koordináció képes a társadalom más szférái számára is konzisztens szabályozási alapelveket nyújtani. 4. támogatja/kikényszeríti az egyén önfejlesztését  3. Az állam gazdasági szerepe FELADATOK (Világbank) jogi keretek meghatározása a gazdaságpolitika alakítása alapvető szolgáltatások és infrastruktúra létesítése hátrányos helyzetűek védelme környezet védelme Az állami gazdaságirányítás - közvetíti a globális hatásokat (azokat lehetőség szerint befolyásolva) - koordinációs mechanizmusok közt kapcsolatot teremt - társadalmi célkitűzéseket érvényesít 2 fő területen befolyásolja a gazdasági szférát: 1. közvetlen gazdaságszabályozás 2. gazdaság működéséhez szükséges humán- és reálinfrastruktúra megteremtése Gazdasági mechanizmus: a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi-intézményi kerete (hosszútávú) Gazdaságpolitika: az államnak a gazdaság jogi-intézményi rendszerét alakító, illetve a gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége (rövidtávú) CÉLOK stabilitás növekedés ország versenyképességének emelkedése jövedelemszabályozás ESZKÖZÖK monetáris politika o jegybanki alapkamaton keresztül o infláció, valutaárfolyam, tőkemozgás befolyásolása fiskális politika o adók és járulékok begyűjtése, elköltése humán, ill. reálinfrastrukrúta biztosítása lobbi: üzleti érdek-érvényesítés a politika világában „jogszerűen”, viszont gyakran korrupcióhoz vezet  Az állami szerepvállalás típusainak jellemzői JELLEMZŐK LIBERÁLIS állam JÓLÉTI állam TOTÁLIS állam alapvető érték szabadság biztonság egyenlőség domináns koord. piaci piaci bürokratikus a szabályozás fő piaci hatékonyság piaci hatékonyság állami gondoskodás működési elve állami rásegítéssel fő szabályozási monetáris politika redisztribúció központi tervezés eszköz példa USA, Anglia 80-as Svédország, NSZK szocialista országok évek 70-es évek 50-es évek Az állam vállalatszabályozó szerepe a) Vállalatszabályozás ¦ adók, támogatások, elírások b) Vállalatközi kapcsolatok szabályozása ¦ versenyszabályozás, fizetési feltételek rögzítése, környezetvédelmi előírások c) Vállalaton belüli viszonyok szabályozása ¦ foglalkoztatási jogszabályok, tulajdonviszonyokat szabályozó előírások Állam lehet: - támogató, befektető, hitelező - partner (PPP Public-Private Partnership): szállító, stratégiai partner - fogyasztó - versenytárs Állam szerepvállaló tényezői § befolyásoló § támogató § korlátoló  Állami vállalat Állami vállalat: olyan vállalat ahol az állam többségi tulajdonnal rendelkezik. nem csak a profitért működik nem tud olyan a közjószág tragédiája hatékonyan működni CÉL lehet 1. kormányzati törekvések támogatása 2. bizonyos közjavak mérsékelt árú előállítása 3. példamutatás 4. versenytárs a monopóliumok ellen Különbségek magánvállalattól: – a tulajdonos megfoghatatlanabb – sikerkritériuma nem csak pénzügyi – irányításban gyakran erőteljesebb a dolgozói részvétel – nagyobb nyilvánosság Állam szerepvállalásának tendenciái napjainkban Állam szerepét gyengítő folyamatok: 1) piaci koordináció térnyerése - privatizáció - dereguláció - decentralizáció 2) globalizáció → globális intézmények átalakítják a nemzeti szuverenitás határkörét pl. WTO, Világbank, WHO 3) regionális szervezetek (pl. EU) felülírják a tagállamokat 4) informatikai forradalom számos területen lehetetlenné tette az állami eszközök alkalmazását Állam szerepét erősítő folyamatok: 1) globalizáció sajátos érdekvédelmi feladatokat jelent a nemzetállamok számára 2) állam szerepe növekszik az egyes társadalmi létszférák (gazdaság, egészségügy, kultúra) közti kapcsolatteremtésben, a nem piaci elemek, pl. állampolgári jogon járó szolgáltatások növekedése következtében 3) humán tényezők előtérbe kerülnek (nyugdíj, oktatás, foglalkozási feltételek) 4) jólét nő → igény a reál infrastruktúrára nő 5) társadalom védelmet keres az államban a globalizációval, fogyasztói társadalommal szemben 2 fő tendencia: - felértékelődik az állami és nem állami szféra kapcsolata - gazdasági globalizáció gyorsabban halad mint a politikai-társadalmi integráció  4. Felelős vállalat koncepció Helyi közösségek + önkéntes polgári szerveződések Helyi közösségek: lakóhelyhez kapcsolódó, nem állami szerveződések Feladatuk megteremteni illetve biztosítani - a gazdasági biztonságot - a helyi demokráciát - a kulturális örökség és a természeti környezet megőrzését kétoldalú pénzügyi kapcsolat: vállalat → város - helyi adók - önkéntes támogatás helyi közigazgatás → vállalatok - kedvező ingatlanvásárlás - munkaerőképzésben való részvétel Önkéntes állampolgári csoportosulások: önkéntes emberi szerveződések a résztvevők által meghatározott célok megvalósítására. modern társadalomban egyre nagyobb szerep gyakran előre jeleznek társadalmi változásokat (környezetvédelem, fogyasztói érdekvédelem) szakmai szerveződések o lehet önkéntes vagy kötelező o információáramoltatás, képzés, továbbképzés, érdekvédelem Az üzleti szféra és a természeti környezet Beavatkozás 3 fő módja: - erőforrások kivétele a természetből (pl. bányászat, fakitermelés) - kibocsátások juttatása a természetbe (pl. levegő-, vízszennyezés) - strukturális beavatkozás (pl. őshonos fajok kiirtása, autópálya építés) Fontos az állami szabályozás! ¦ vállalat externáliáinak internálása o piaci internálás: jószágra amelynek eddig nem volt ára (víz, erdő, levegő) piaci mechanizmus lép működésbe o közvetlen hatósági beavatkozás: központi utasításokkal  A felelős vállalat társadalmi felelősség megjelenése gazdaságban: alternatív közgazdaságtan - ökologizáció (szervezetek természetbe beágyazódása, környezetvédelem) - humanizáció (szervezetek azért vannak hogy az embert szolgálják, fejlesszék) üzleti érdek « etikus magatartás hagyományos közgazdaságtan « alternatív közgazdaságtan shareholder view (belső érintett) « stakeholder view (külső érintett) A vállalat társadalmi felelősségvállalása (4 szint): Érintettek igényeinek besorolása: - hatalmi - legitimitási - sürgősségi PROBLÉMÁK: – felelős magatartás megítélhetetlensége – számonkérhetőség hiánya – értékteremtés relativitása (kinek mi az érték?) – érintettek közötti kapcsolatok figyelmen kívül hagyása  5. Vállalati gazdálkodás a múltban és ma Vállalati gazdálkodás fejlődése kezdet: ipari forradalom, gyáripar – szétszórt termelés helyett emberek+anyagok+gépek egy helyen → tömegtermelés, méretgazdaságosság, munkaerő specializációdása 19.sz.: szabad gazdaságfejlődés - szabad gazdaságfejlődés ® monopolista helyzetek ® korrekció igénye - törvények megjelennek 20.sz.: termelés kora - verseny középpontjában: termelékenység, termelési hatékonyság - fogyasztó válasszon abból, amit kínálunk WW2 hiányidőszak után: marketing kora - középpontban: fogyasztó - nem mit tudok megtermelni, hanem mit tudok másoknál jobb feltételekkel piacra vinni 1970-80: globalizáció 21.sz.: internetkorszak - majdnem tökéletes verseny - belépési korlátok lecsökkennek - automatizáció, robotizáció, 3D nyomtatás → emberi erőforrás szerepe? Üzleti világ napjainkban 1) Szolgáltatásgazdaság fizikai termékek tulajdonságai közt már nem mindig lehet versenyelőnyt jelentő különbséget létrehozni → hangsúly a termékekhez kötődő szolgáltatásokon 2) Digitalizálódó gazdaság informatikai forradalom: - könnyítette a piacra lépést/kilépést - közel tökéletes verseny - széles körű hálózatépítés lehetősége 3) A hálózati gazdaság verseny nem pusztán vállalatok, hanem vállalati hálók közt is (+ egy vállalat több hálóhoz is tartozhat)  4) Tudás alapú gazdaság ismeret, tudás válik a legfontosabb erőforrássá masszívan megerősödik a „tudásipar” vállalati szférában megjelenik a tudásmenedzsment 5) Felelős gazdaság Az üzleti világ változásainak meghatározó tényezői üzleti világ meghatározó trendjei: demográfiai társadalmi technológiai ideológiai-politikai Demográfiai tényezők munkaerőpiac mozgása: jobb életkörülmények keresése, migráció → üzleti környezet bizonytalansága társadalom elöregedése: befolyásolja a fogyasztói bázis összetételét; kormányokon nyomás Társadalmi tényezők társadalomban + gazdaságban intenzív változások → csökkent biztonságérzet, kiszámíthatatlanság új készségek és képessége követelménye: szakmai és földrajzi mobilitás tudás szerepe nő: oktatási rendszer új alapokra helyezése élethosszig tartó tanulás vállalatok: tehetség, tudás megbecsülése Technikai tényezők új munkakörök → nagy nyomás az oktatási rendszeren előre nem látható változások munkafolyamatok átalakulása (robotok) Ideológiai-politikai tényezők a folyamatok kézbentartásához szükséges nemzeti és szupranacionális intézményi formák, koordinációs mechanizmusok kialakítása és rugalmasságának biztosítása sokkal lassúbb társadalmi folyamat, mint a technikai lehetőségek kihasználása III. A VÁLLALAT TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE  1. A tevékenységi rendszer és a stratégia a vállalat stratégiája a versenyképesség megvalósításának a kerete A vállalati működés stratégiai alapjai vállalati stratégia ® alapvető cél megvalósítása Vállalati stratégia: a vállalati működés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg a vállalat helyzetének értékelése és a környezet előrejelzése alapján. Funkciói: - legfőbb célok és változtatásuk szabályai : biztosítja, hogy a vállalat teljesítse küldetését - iránymutató arra nézve, hogy mikor, hogyan változnak ezek a célok: lehetővé teszi az aktív (proaktív) alkalmazkodást - versenyelőnyt biztosít (optimális esetben) - ráirányítja a figyelmet a kulcsproblémákra - előírja a tevékenységek kereteit: megszabja a belső erőforrás-elosztást, ill. ennek elveit - megadja a fő programokat, cselekvési sorozatokat: irányt szab az alsóbb szintű döntéseknek Tartalma: 1. Küldetés: milyen fogyasztók milyen igényeit hogyan elégíti ki 2. Szinergia: az érintettek tevékenységének és saját erőforrásainak összehangolása (az együttes hatás mértéke, amely abból adódik, hogy az egész több, mint a részek egyszerű összessége) 3. Versenyhelyzet: a tartós versenyelőny forrásai normatív (előíró): mit kell csinálnia a vállalatnak? leíró: stratégiai döntések utólagos megfigyelése formális: leírt (a vállalati stratégia tudatosan kialakított, meghatározott körben közreadott normatív megfogalmazása) informális: nincs leírva Tulajdonságok: környezetfüggő fókuszokat képez: adott időszakban legfontosabb célok legfontosabb fogyasztói csoportok  milyen képességekre alapozhat a vállalat; ezek érvényesüléséhez milyen belső változtatásokra van szükség stratégiai szövetségeseket meghatározza jövőorientált ® bizonytalan részstratégiákból áll Részstratégia: a vállalati működés meghatározott részterületeire vonatkozó, önállóan is stratégiajellegű állítások rendszere 1) üzleti egységek szerinti 2) tevékenységi funkciók szerinti meghatározása és végrehajtása a felsővezetés feladata ® stratégiai menedzsment A külső és belső tevékenységek integrációja A vállalaton belüli munkamegosztás kifejeződési formája a funkcionális struktúra. Vállalati funkciók: a munkamegosztásban létrejövő tevékenységcsoportok, amelyek azonos vagy közelálló szerepet töltenek be az alapvető cél megvalósításában 1. marketing 2. innováció 3. emberierőforrás-menedzsment 4. információ- és tudásmenedzsment 5. értékteremtő folyamatok (logisztika/termelés/szolgáltatás) menedzsmentje 6. pénzügy Értéklánc: a vállalaton belüli tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása. Ellátási lánc: a gazdasági tevékenységek vertikálisan összekapcsolódó, vállalati határokon átívelő, adott fogyasztói igény kielégítését célzó sorozata. Folyamatszemléletű vállalatvezetés tevékenységeket elsődlegesen nem funkcióik szerint kapcsolják össze, hanem folyamatszemléletben 5 féle folyamat: 1. fogyasztóorientációs folyamatok (tevékenység fogyasztói igényhez igazítása) 2. értékteremtő folyamatok (erőforrás beszerzése, kezelése, értékké konvertálása) 3. tudásfolyamatok (információval való ellátás, információ tudássá alakítása) 4. pénzügyi folyamatok 5. koordinációs folyamatok (fentiek összekapcsolása) Az értéklánc és a piac  2. Marketing Marketing: a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése. A FOGYASZTÓ értékelése szubjektív, és relatív (mérlegeli miről kell lemondania) egyéni fogyasztó fő tényezői: - pszichológiai - személyes - társadalmi - kulturális szervezeti fogyasztó: - rendszerint nem a termék végső fogyasztója, tovább feldolgozza - DE! pl. állami szervezetek végső fogyasztók, így kettős minőségűek - kereslete kevésbé rugalmas - a vevő specializált szakember - szállítóval gyakran hosszútávú kapcsolat - piaci megállapodás formális szerződések keretében MARKETINGSTRATÉGIA „Milyen igényeket tudunk másoknál jobban kielégíteni?” 1. fogyasztói szükségletek konkretizálása 2. verseny elemzése, versenystratégia megválasztása 3. marketing mix – a fogyasztó megnyerése 1. A fogyasztói szükségletek konkretizálása 1. Piacszegmentálás: a piacnak a fogyasztók különböző tulajdonságú célcsoportjai szerinti felosztása o Piackutatás-piacelemzés: a piacról, illetve a fogyasztókról szóló információk begyűjtésének, rendszerezésének és értékelésének folyamata.  o egyéni fogyasztót mi alapján: - termékorientált szegmentálás - demográfiai szempontok - társadalmi tényezők - személyiség - földrajzi tényezők o szervezeti fogyasztót mi alapján: - termék jellege - vásárló szervezet jellege - szervezet jellemzői - beszerzés helyzete a szervezetben 2. Célpiac kiválasztása vonzereje lehet: mérete, növekedési esélye, kedvező versenyhelyzet, stb. 3. Pozicionálás: egy termék saját kínálata, a vevői igények, és versenytársak kínálata közötti viszony meghatározása 2. A versenystratégia megválasztása Kotler versenystratégia pozíciók: § vezetők (coca cola), § kihívók (pepsi), § követők (más üdítők), § meghúzódók (energiaitalok) Fogyasztó megnyerése: a) Tömeges személyreszabás: egyedi vevői igények érvényesítése tömegtermelési technológiák keretében. (kivétel: nagyértékű termékek, luxustermékek, nagyon személyre szóló termékek) b) Kapcsolatmarketing: a marketingeszköztár alkalmazása a vállalatközi kapcsolatrendszer fejlesztésére. (az áru értéke helyett a kapcsolat értékéről kell meggyőzni a fogyasztót) c) Ügyfélkapcsolat-menedzsment: az ügyfelekkel való kapcsolattartást tudatosan, szervezett módon és összehangoltan irányító belső vállalati folyamatok összessége, melynek középpontjában az ügyfél áll. minél többet megtudni a fogyasztóról  cél: fogyasztóval hosszú távú kapcsolat CRM-rendszerek o ügyféladat-nyilvántartás o megrendelések o lojalitás programok o ügyfélelégedettség-mérés d) E-marketing Elektronikus adatkezelés, adatfeldolgozás, adatbányászat, online piacterek 3. A marketingmix Termékpolitika Árpolitika Értékesítési utak Kommunikációs politikája politika Termékpolitika: a fogyasztói igények kielégítésére szolgáló termékek körének és tulajdonságainak meghatározására, valamint a fogyasztónak való bemutatására vonatkozó elvek és módszerek összessége. a) termékszerkezet (pl. autógyár esetén egyes modellek) b) termékéletciklus (az idő, amíg a termék a piacon tartózkodik – bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás) c) termék bemutatása (márka, csomagolás, címkézés) Árpolitika: a vállalat által kínált termékek árának meghatározása és a piaci áreseményekre való reagálásra vonatkozó elvek és módszerek összessége. Kotler árképzés: 1. Árpolitikai célok kiválasztása  o árbevétel vagy profit maximalizálása, forgalom vagy piaci részesedés növelése, túlélés, piac lefölözése, helyzetfenntartás 2. Kereslet elemzése o a fogyasztó árérzékenysége, a keresleti görbe meghatározása 3. Költségek becslése o a termék minimális árát az előállítás költsége határozza meg o a vállalati költségfüggvény meghatározása 4. Versenytársak ármagatartásának elemzése o a vállalat hova helyezze az árait a kereslet szabta maximum és a költségek szabta minimum között 5. Árképzés módszerének kiválasztása o költség alapú (költség + xxx%) o kereslet alapú (egyes árak mellett eladható mennyiség) o versenytárs alapú (mi a szokásos piaci árszint) 6. Végső ár meghatározása o figyelembe vehetők még egyéb faktorok pl. az árak lélektani hatásai, versenytársak reakciói, saját termékek kiszorítása Célok: - profit maximalizálása - árbevétel maximalizálása - befektetésarányos nyereség - forgalomnövekedés - piaci részesedés növelése - túlélés - piac lefölözése - helyzetfenntartó árazás - vezető termékminőség fenntartása Értékesítési utak politikája: a marketing-csatornák kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek összessége 1. Marketingcsatorna: az út, amelyen a termék a termelőtől a fogyasztóhoz eljut. § bővebben lásd: logisztika 2. Az értékesítési utak kiválasztása: § kiszerelés § várakozási idő § jó hozzáférhetőség, üzletsűrűség § termékválaszték 3. Együttműködés az értékesítési utak szereplői között vertikális  - vállalati (vállalat előre- vagy hátrafele a disztribúciós lánc egy részét megszerzi) - irányított (egy domináns szereplő integrálja az egész láncot) - szerződéses (az integrációt megegyezések ereje biztosítja) - franchising horizontális - pl. bankautomata a szupermarketben Kommunikációs politika: a vállalat és a fogyasztók közötti információáramlás elveit és módszereit a vállalat oldaláról összefoglaló rendszer a) Reklám: olyan szélesebb körre ható, nem személyes befolyásolás, amelyet egy meghatározott szervezet vagy személy fizet. - márkareklám - cégreklám - termékcsaládreklám jellemzően olcsó b) Személyes eladás: a reménybeli vevővel (vevőkkel) való személyes találkozás során történő értékesítési ajánlattétel, kedvező esetben üzletkötés. jellemzően személyre szóló, fizetett c) Eladásösztönzés: olyan módszerek alkalmazása az értékesítésben, a vevők kiszolgálásában, amelyek a vevőt további vásárlásra serkentik. pl. áruminták, kuponok gyors hatású, de csak rövid távú d) Közönségkapcsolat (PR): a vállalatról alkotott kedvező kép kialakítását célzó magatartás, ill. az ezt céltudatosan segítő módszerek alkalmazása. pl. adományozás, szponzorálás, rendezvényszervezés nem fizetett, de nincs kontroll a megjelent szöveg fölött; a megtérülés hosszútávú e) Közvetlen vevőkapcsolat (direct marketing): a fogyasztó és az eladó közötti közvetítő nélküli kapcsolat, amely a fogyasztó közvetlen reagálását váltja ki.  4. Az innováció Innováció: a fogyasztói igények új, magasabb minőségű kielégítése P fogyasztóorientáltság: a fogyasztó ismeri el az innovációt P újdonság P bizonytalanság Látens igény: a valóságos szükségletek és a piacon megjelenő igények közti rés a) új termék/szolgáltatás b) új technológia (pl. terméket ezentúl hűtve árulják) c) új szervezeti megoldás (pl. éjszakai nyitvatartás) § Radikális innováció (pl. okostelefon) § Megszakító innováció (pl. pendrive) § Differenciális innováció (pl. fogkrém ’90-es években) Újdonságérték: az új megoldásnak a fogyasztó által elismert új tulajdonságainak összessége Piacvezérelt innováció: az az újdonság, amelyre felismert piaci igény létezik Technológiavezérelt innováció: a technikai fejlődés nyújtotta lehetőségek piaci kihasználása  Az innovációs stratégia « Racionalista innovációs stratégia: célirányosan végzett tudatos fejlesztési munka, nagyobb léptékű projektekbe szervezve. « Inkrementalista innovációs stratégia („átevickélő”, „próbák és hibák”): folyamatos fejlesztés kis lépéseken keresztül. Az innováció elfogadtatása függ az innováció tulajdonságaitól: - relatív előny - beilleszthetőség - bonyolultság - kipróbálhatóság - megfigyelhetőség Nyitott innováció: Valamely közösség kollektív tudását felhasználva létrehozott, szabadon hozzáférhető újdonság. a fogyasztók bevonása innováció kiszervezése innováció-kereskedelem hálózatban végzett innováció VÁLLALAT ELŐNYE FOGYASZTÓ ELŐNYE új látásmód korai hozzáférés takarékosság részvétel gyors piacra lépés hatékony cash-flow menedzsment Szervezeti ellenállás: – meglévő piac misztifikálása, annak elvesztésétől való félelem – innováció jelentéktelennek látása – szakmai és személyi konfliktusok a megvalósításban – megszokott munkamegosztás, munkakörök, munkafolyamatok melletti kiállás – általános értelemben vett szervezeti tehetetlenség A sikeres innovációs stratégiához szükséges P Az információs rendszer hatékonysága P A minőség középpontba helyezése P Az innovációs tevékenység sebessége, időérzékenység P Kooperáció P Növekvő figyelem az externáliákra P A kiszállás lehetősége Innováció kifejlett vállalatnál + megalapozottság + piacismeret + kapcsolatok és bizalom + tapasztalatok - nem ismerik fel az innováció szükségességét - megszokott meder - túlelemzés Innováció új vállalatoknál Ô megtartani a stratégiai fókuszt Ô ellenállni a csábító üzleteknek Ô megtervezni a váratlan visszaeséskor követendő stratégiát Ô mértékletesnek lenni növekedést illetően Ô finanszírozási forrás biztosítása Ô nemzetköziségre törekedés Az innováció folyamata Kutatás-fejlesztés: az innováció háttértevékenységeinek összefoglaló elnevezése: a fejlesztési ötletek szakmai megalapozásának és az új termék (technológia, szervezeti megoldás) konkrét létrehozatalának folyamata. § Szervezeti innováció § Technológiai innováció § Termékinnováció AZ INNOVÁCIÓS LÁNC:  Termékinnováció 1. ötletgyűjtés megfelelő általános vállalati környezet az ötletekhez munkavállalók ismerjék a stratégiát vezetés és munkatársak közt intenzív kapcsolat O’Hare, új ötletek generálása: - makrotrendek elemzése - ötletek átvitele egyik piacról a másikra - más iparágak analógiája - váratlan sikerek és kudarcok elemzése - technológiai korlátok elemzése, tágítása - diszkontinuitások figyelése, értékelése - értéklánc elemzése - külső kapcsolatok 2. innovációs ötletek kiértékelése 3 fázis: 1. felmerülés után 2. első piaci tesztelés után 3. második piaci tesztelés után + célokkal, erőforrásokkal össze kell vetni 3. termék tervezése és fejlesztése - Mi az új minőség amit nyújtunk? - Kinek? - Hogyan valósítjuk meg? 4. piaci tesztelés Első piaci tesztelés: annak módszeres kiértékelése a termék tényleges létrehozását megelőzően, kísérleti körülmények között, hogy létezik-e megfelelően intenzív piaci igény az innováció fogadására. Kotler: erre kell választ kapnunk: – Világosak és hihetők-e a terméknek a vállalat által vélt előnyei? – Jelent-e a termék megoldást a fogyasztó valamilyen problémájára, illetve kielégíti- e eddig beteljesületlen igényét? – Ismer-e olyan más termékeket, amelyek ezt az igényt kielégítik? – Elfogadható-e a tervezett ár a fogyasztó számára a terméknek tulajdonított érték alapján?  – Megvásárolná-e a megkérdezett fogyasztó a terméket? – Kik, milyen gyakran és milyen minőségben használnák a terméket? 5. termelés még hiányzik a rutin! 6. piaci bevezetés Kotler: mikor? hol? kinek? hogyan? 7. innováció utóélete: fogyasztói fogadtatás  5. Az emberi erőforrás menedzsmentje Emberi erőforrás: a szervezetek tevékenységében közreműködő embereknek a munkavégzéshez szükséges képességeik, ismereteik és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint struktúrált összessége Tartós erőforrás Hosszú életciklus, nem raktározható Innovatív Változásra képes Döntéseket hoz A vállalat értékét növeli Nem tulajdona a cégnek Mobil A EEG legfontosabb tárgyalt területei 1. Tervezés 2. Toborzás és kiválasztás 3. Teljesítmény értékelés 4. Fejlesztés 5. Javadalmazás és juttatások 6. Munkaügyi kapcsolatok, szakszervezetek Motivációs és ösztönzési rendszer: a munkavállalók teljesítményének fokozására szolgáló pénzbeni és nem pénzbeni juttatások rendszere. Bér- és jövedelemgazdálkodás: a vállalatvezetésnek a munkavállalók pénzbeni juttatásaival kapcsolatos tevékenysége. Munkakapcsolatok: a vállalati működés belső érintettjei között a munkavégzéssel, annak körülményeivel és díjazásával összefüggésben létrejövő kapcsolatok. 2 féle munkanélküliség: strukturális (pl. képzettsége nem keresett), súrlódásos (megfelelne, de még nem találták meg a munkaadóval egymást) gyors technikai fejlődés miatt munkanélküliség és munkaerőhiány egyszerre Környezeti tényezők: - adott ország, régió kultúrája, törvényei - általános gazdasági feltételek - munkaerőpiac (szívásos, nyomásos) - demográfiai trendek - gazdasági ciklusok (fellendülés, válság) - jogi szabályozás - szakszervezetek - földrajzi helyzet Az emberi erőforrás kiemelt szerepe o emberi munka minőségével kapcsolatos igények nőttek (alig van helye a hibának) o megváltoztak az emberek elvárásai a munkahellyel szemben o összetettebbé vált az EEM (többet tudunk az emberről és a szervezetekről) o tövényhozás javította a munkavállalók helyzetét Fő stratégiai kérdések: 1. Hogyan szerezzük meg az alkalmas munkaerőt? 2. Hogyan vonjuk be leghatékonyabban? 3. Hogyan érjük el, hogy elégedett legyen és tudásából a lehető legtöbbet nyújtsa? 4. Make or buy? Külső vagy belső erőforrás? § Szervezeti struktúra: egy adott szervezet elemeinek belső elrendezése; főbb dimenziói a szervezeten belüli munkamegosztás, hatáskörmegosztás, koordináció és konfiguráció (szervezeti felépítés). § Szervezeti kultúra: az egyes szervezetek alapfilozófiájának, közösen elfogadott értékrendjének, szellemének, hagyományainak, szokásainak tartósan érvényesülő rendszere. § Munkaerő-szükséglet: a vállalatnál adott időszakban elvégzendő feladatok ellátásához vállalatvezetés megítélése szerint szükséges munkaerő munkakörök szerint strukturálva. § Munkaerő-kereslet: a munkaerő-szükségletnek a külső munkaerőpiacon megjelenő része. § Munkakör: a vállalati munkafeladatok egy személyre lebontott része, amely meghatározható ismeretek és képességek alkalmazását igényli. EEM lépések felvétel előtt: 1. vállalati stratégia, célok lebontása 2. szükséges szakértelem meghatározása 3. munkaerő-szükséglet és -kereslet meghatározása 4. szükséglet kielégítését szolgáló teendők meghatározása Felvétel: 1. toborozás 2. kiválasztás 3. teljesítmény értékelése (ítélkező VS fejlesztő) 4. emberi erőforrás fejlesztése (indokai: hiányosságok, célok véltozása, környezet változása) Elbocsátás: § ideiglenes § végleges § nyugdíj Munkafeltételek javítása  - munkarend rugalmasabbá tétele - munkarotáció - munkafeladat szélesítés - munkakör szélesítés - csoportos munkavégzés - karriertervezés, továbbképzés Ösztönzés: a) motiváció 1. belső motiváció (elégedett a munkájával) 2. külső motiváció (bérezés, előléptetés stb.) o jutalom néha csökkentheti a munkateljesítményt o szubjektív o pszichológiai szerződés: „Nem mérjük percre az itt töltött munkaidőt, a feladat elvégzése a lényeg...” / „Szeretnék majd továbbtanulni...” o teljesítményértékelés!!! b) bérezés o korrekt kereseti struktúra o megfelelő arányok a kereset elemei közt (alapbér, pólék, jutalom stb.) o hatékony pénzbeli ösztönzési rendszer c) nem pénzbeni juttatások o kedvezmények o szabadságok, ünnepek o szociális szolgáltatások o cégautó, mobiltelefon,munkaruha d) pszichológiai tényezők § Karriertervezés: a vállalat munkavállalóinak jövendő tevékenységére, beosztására, képzésére vonatkozó tervezés. § Motiváció: az emberi szükséglet kielégítésére irányuló ösztönzés, amelynek hatására az ember a cél érdekében kifejtett tevékenységbe hajlandó belekezdeni. § Pszichológiai szerződés: A munkaadó és a munkavállaló kölcsönös kapcsolatára vonatkozó informális megállapodások összessége. § Kereset: a munkavállallónak az adott vállalatnál képződő, munkavégzésből származó jövedelme. § Kereseti struktúra: a vállalatnál különböző munkaköröket betöltő munkavállalók keresetének egymáshoz viszonyított arányai. § Nem pénzbeni juttatás: olyan természetbeni járandóság; amelyet a vállalat a munkavállaló számára az alkalmaztatás jogán nyújt. Érdekegyeztetés - szakszervezetek - felügyelőbizottságban munkavállalók delegációi is - munkavállalói részvénytulajdonos programok - üzemi tanács Érdekegyeztetés: a vállalatvezetés és a munkavállalók szempontjait kölcsönösen figyelembe vevő, a munkavégzés körülményeire és díjazására vonatkozó megállapodások kötését célzó folyamat. Kollektív szerződés: a vállalatvezetés és a munkavállalók hosszú távra szóló megállapodásait rögzítő keretszerződés. Üzemi tanács: a vállalat tevékenységét érintő kérdésekben tanácsadási joggal rendelkező, a vezetés és a munkavállalók képviselőiből álló intézmény Vállalati kultúra: a legfőbbnek tartott értékekre épülő alapmeggyőződések, viselkedési, értékelési normák, szokások, szabályok, legendák, történetek, rítusok. ® megnyilvánulásai: § egyén-közösség viszony § hatalmi távolságok § véleménynyilvánítás módja § minősítés, előreléptetés EEG világtrendjei: karcsúsítás, újratervezés, leépítés, kiszerződés, alkalmi munka új foglalkoztatási / munkavégzési feltételek (ön)képzés virtuális vállalat társadalmi értékek / struktúra változásai EEG Magyarországon: magas képzettség + relatív olcsóság Þ külföldi tőke vonzása munkaerőpiac megváltozása szerkezeti alkalmazkodás intézményi és szabályozási rendszer átalakulása  5. Az információ és a tudás menedzsmentje A tudás Tudás: az emberek azon képessége, hogy információt használjanak fel komplex problémák megoldására és a változásokhoz való alkalmazkodásra. a) Átadhatóság Tacit tudás: személyhez kötött és nem, vagy korlátozottan átadható tudás. Explicit tudás: leírható és közvetlenül átadható tudás. b) A felhalmozódásra való képesség tacit emberekben, explicit adatbázisokban c) Nem kisajátítható tacit nem, explicit csak nehezen kisajátítható a vállalat által Szervezeti tudás Szevezeti tudás: egyéni tudás + egyének közötti kapcsolati rendszer A vállalat szerepe: egyéni tudások hatékony integrációja ösztönzéssel, munkamegosztással növelése: – az egyes egyének tanulása – nagyobb tudású egyének belépése a szervezetbe – az egyének közti tudásátadás magasabb színvonalú szervezése Tudáskonverziós mátrix / szervezeti tanulás:  Tudásmenedzsment Tudásmenedzsment: a vállalat alapvető céljának megvalósításához szükséges szellemi tőke folyamatos rendelkezésre állásának és hatékony felhasználásnak biztosítása ritkán van külön szervezeti egység rá, de ha igen: CKO (Chief Knowledge Officer) - alkazottak tudáskészletének fejlesztése - hatékony tudásmegosztás és -csere segítése - megfelelő vállalati kultúra kialakulásának segítése - megfogalmazza a az információrendszer követelményeket - kapcsolatot tart a külső partnerekkel 1. Alap (core) tudás: versenyben lévő vállalatok midnegyike rendelkezik vele 2. Fejlett (advanced) tudás: ami az adott vállalatnak versenyelőnyt biztosít 3. Innovatív tudás: amellyel a vállalat piacvezetővé válhat Tudásmenedzsment megvalósítása 1. adatoknak a szereplők tartalmat tulajdonítanak ® információ 2. információt kezelhető rendszerré alakítják ® információrendszer 3. a rendszer alkalmas a döntések alátámasztására, összehangolt irányításra ® döntési rendszer 4. a rendszer beilleszkedik a vállalat struktúrájába és kultúrájába ® kontrolling  Információ Információ: a bizonytalanságot csökkentő ismeret, a vállalatok működését integráló folyamatok egyik összetevője. Döntés: cselekvési változatok közötti választás. Problémamegoldás: egy nem megfelelő helyzet feloldására irányuló kreatív folyamat. Jól strukturált probléma: a célok és a cselekvési változatok ismertek és megfelelő algoritmus áll rendelkezésre a kedvező változat kiválasztásához. Kinek milyen információ a fontos? tulajdonos: pénzügyi menedzser: működési folyamatok munkavállalók: folyamatok lebonyolítása, bérezés o piaci szereplők: vállalat piaci helyzete, változtatási szándékai o Fogyasztó: kínálat o Szállító: kereslet o Versenytárs: tervek, lehetőségek o Stratégiai szövetséges: tervek, lehetőségek o többi külső érintett: vállalati működés szabályszerűsége Ä gyakori probléma: nem ugyanazok végzik a döntéshozást mint a döntéselőkészítést Döntéshozói attitűd: a döntéshozó viszonya a döntéshez a döntési folyamat egésze során. Bizonytalanság: az emberek és a környezet viszonyának azon tulajdonsága, hogy e viszony alakulása nem látható előre. ¯ ¯ Kockázat: egy cselekvési változat lehetséges negatívan értékelt következményeinek teljes leírása, beleértve a következmények súlyának és bekövetkezésük valószínűségének megmutatását is. Információrendszer Adat: Nyers tények és számok. Információ: az adatok értelmes és hasznos interpretációja. Információrendszer: az adatok transzformálása a vállalati működésben felhasználható információvá, ezek rendszerezése, tárolása, továbbítása a vezetés által meghatározott módon. FORMÁLIS pl. könyvviteli rendszer intézményesített, szabályozott struktúra 1. emberek munkamegosztásnak megfelelő funkciókat töltenek be 2. információ kezelésére létrehozott szervezeti struktúra 3. működtető rendszer, technológia 4. vállalati folyamatok amiket az információrendszerrel irányítani kívánunk INFORMÁLIS pl. munkatársk egymás közti e-mailjei kevésbé ellenőrzött Stratégiai döntések: a vállalat működésének főbb irányait megszabó, a célokat és eszközöket egymáshoz rendelő, hosszabb távú döntések. Irányítási döntések: a vállalat működését a stratégia keretei között konkrétan szabályozó döntések. Operatív döntések: a tevékenységek konkrét végrehajtására irányuló döntések. Vállalati információrendszer formális: § Számviteli információrendszer § Vezetői információrendszer: a vezetői döntések támogatására hivatott, számszerű és nem számszerű információkat is kezelő számítógépes rendszer informális: § Informális információrendszer: a jogszabályokban illetve a vállalat szabályzataiban rögzített információk mellett, nem szabályozottan áramló, nem csak üzleti információk köre Számviteli információrendszer - tranzakciók nyilvántartása - jelentések - adatok szolgáltatása o bevételi ciklus (az áru értékesítését és a belőle származó bevételhez való hozzájutást foglalja össze); o kiadási ciklus (az árubeszerzéstől a fizetési kötelezettség teljesítéséig terjedő folyamatokat fogja át);  o erőforrás-menedzsment ciklus (a vállalat működéséhez szükséges erőforrások beszerzéséhez, tárolásához és felhasználásához kapcsolódik) Vezetői információrendszer § EAF Elektronikus Adatfeldolgozó o gazdálkodási műveletek adatai o tranzakciók követésére koncentrál § VIR Vállalatirányítási Információrendszer o ember-gép rendszer o adatok, beszámolók, összefoglalók, elemzési és döntési modellek § DTR Döntéstámogató Rendszer o adatbázis és adatfeldolgozó rendszer o modellbázis o dialóguskezelő rendszer – lehetővé teszi az interaktivitást a rendszerrel § Szakértői Rendszer o olyan feladatokat old meg, mint az emberek o mesterséges intelligencia § FVTR Felsővezetői Támogató Rendszer o pénzügyi helyzet összefoglalása o fontos adatok, értékek o aktuális problémák o értéklánc elemzése o teljesítmények felelősökhöz csatolása o piaci pozíció ÚJ TRENDEK: „big data” - az adatok tömege szokatlanul nagy - eltérő adatfajták - nagy sebességű feldolgozás - tudják kezelni megbízhatatlan forrásból érkező adatok beilleszetését Kontrolling Kontrolling: a tervezési, ellenőrzési és információellátási tevékenységeket integráló vállalati funkció. Feladatai: o előkészíti, ellenőrzi a tervkészítést (pl. a vállalat hogyan kezelje az inflációt, de már nem dolga az infláció mértékének megbecslése) o összehangolja az egyes részterveket és előterjeszti a felsővezetésnek o folyamatosan ellenőrzi a vállalat működését o az eredményeket visszacsatolja a felsővezetésnek  E-business, E-commerce - új üzleti modelleket hoz létre - csökkenti a tranzakciós költségeket - új versenytényezők - új tartalommal tölti meg a vállalati funkciókat - teljes iparágakat forradalmasít Elektronikus kereskedelem változatai: § C2C: (pl. ebay használt holmik) § B2C: kiskereskedelmi tevékenység § B2B: legnyereségesebb piactér Virtuális vállalat: a hagyományos működési formákat, fizikai tevékenységeket az információs technológia és menedzsment eszközeivel helyettesítő vállalat.  6. Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje (logisztika, termelés, szolgáltatás) Értékteremtő folyamatok: erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó számára értéket állítsunk elő. Fogyasztó értékek: - használati érték ® termelés és szolgáltatás - hely- és időérték ® logisztika 5 fő kritérium: 1. minőség 2. költség 3. megbízhatóság 4. rugalmasság 5. fogyasztói szolgáltatás színvonala Ellátási láncok Kiszerződés (outsourcing): a vállalat olyan tevékenységek végzését, amelyeket maga is el tudna látni, de nem tartoznak tevékenysége lényegéhez, külső partnerre bízza. Ellátási láncok elemzése: a) szállító-vevő kapcsolatok b) elemzés középpontjában a „mi” vállalatunk áll c) a lánc egy meghatározhatatlan hosszúságú kapcsolatrendszer, fő célja a fogyasztó kielégítése Kettős érdekeltség 1. a lánc egészének a sikere 2. az értékből való minél nagyobb részesedés Kulcskérdés P rendszeres, hatékony kommunikáció P átláthatóság P megbízhatóság 4 integráció § fizikai: pl. csomagolás, árukezelés standardizálása § információs: elektronikus adatkezelési rendszerekkel harmozálják a kapcsolatot § szabályozási: fizikai folyamatok egészben összehangoltan mennek végbe § strukturális: pl. harmadik fél (logisztikai szolgáltató) közös megbízása; egyik vállalat átvesz funkciókat a másiktól Kockázatok O külső sokkhatások O egy szereplő fizetési nehézségei kihathatnak a láncra O közös információrendszerben mutatkozó zavar O valutaárfolyamok változásai O ostorhatás (pl. mindenki „egy kicsit” túlrendel) Termelés Termelés: a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra, hogy más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre. Termelési ág: a termelési tevékenységnek az input és output jellemzőitől függő csoportja. főbb csoportok: kitermelőipar, feldolgozóipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, építőipar termelés stb. JELLEMZŐI 1. a gyártmány jellege (Gyártmány: a termelés végső eredménye, a létrejött új jószág.) 2. a gyártási rendszer jellege (folyamat-, műhely-, projektrendszerű) 3. a gyártás tömegszerűsége (tömeg, sorozat, egyedi)  Szolgáltatások Szolgáltatás: erőforrások felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő, nem termelő tevékenységre. § elosztó szolgáltatások (pl. szállítás, raktározás) § termelői szolgáltatások (pl. pénzügyi, biztosítási, ingatlan, mérnöki, jogi) § társadalmi szolgáltatások (pl. egészségügyi, oktatási) § személyi szolgáltatások (pl. vendéglátási, javító) Jellemzésük: - Kézzelfoghatóság (hajvágás VS tanácsadás) - Előállítási folyamat (eszköz- vagy emberalapú) - Piacosítható, nem piacosítható (hiányzik a felhasználók száma és a termék minősége pl. városi rendőrszolgálatnál) - Termeléshez való viszony o minden termelési tevékenység szolgáltatás o termeléshez kapcsolódnak szolgáltatások o a fogyasztói igény kimondottan a szolgáltatásra irányul - Fogyasztáshoz való viszony o folyamatos (pl. biztosítás) o nem folyamatos, de ismétlődő (pl. karbantartás) o egyszeri (pl. vendéglátás) - Szállíthatóság Alanyok: Emberek Dolgok Szolgáltatás fizikailag étterem, egészségügy, javítás, fuvarozás, tisztítás megragadható fodrászat Fizikailag nem könyvelés, biztosítás, okatatás, rádió, múzeum megragadható bankügyletek Termelés és szolgáltatás kapcsolata Megoldás: Termelési és szolgáltatási tevékenységek kombinálása meghatározott szükséglet kielégítése, a fogyasztói elégedettség elérése érdekében. § Értékesítési szolgáltatások  § Termékhez kötődő szolgáltatások § Fogyasztótámogató szolgáltatások (pl. közös terméktervezés) Termelési stratégia 1. Mit és hogyan (marketing, innovációval együtt) 2. Termelés menedzsmentjének fő célkitűzései 3. Szükséges gyártási hardver, gyártás helye, gépek 4. Alkalmazandó termelésszervezési elvek Kapacitás: egy adott vállalat adott időpontban értelmezett maximális teljesítőképessége. Tárgyi eszközök: a vállalati vagyon naturális formában megtestesülő elemei, amelyek több termelési cikluson át szolgálják a működést. Beruházás: pénzügyileg a tárgyi eszközök bővítésébe való befektetés, szervezését tekintve tárgyieszköz-létesítési projekt. Tárgyieszközfenntartás: a tárgyi eszközök folyamatos üzemképességének biztosítása Termelésirányítás és – szervezés - hagyományos: folyamat-, műhely-, projektszerű gyártás - napjainkban: egyre rugalmasabb rendszerek Minőség Minőség: a termék vagy szolgáltatás azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett vagy elvárt igények kielégítésére Teljes körű minőségellenőrzés (TQM): a magasminőségű, hibátlan termék előállításának garanciáit magába a termelési folyamatba beépítő működési elv. - folyamatos javítás - vevű-központúság - minden üzleti folyamatnak van vevője Elemek: § oktatás és képzés § jutalmazás § kommunikáció § mérés hagyományos: utólagos minőségellenőrzés ma: a minőséget bele kell gyártani a termékbe, TQM  Termeléstervezés Termeléstervezés: az erőforrások szükséges mennyiségének és termelésbe való bevonásuk rendjének a keresletkielégítés igényeinek megfelelő meghatározása. a) Integrált termelésszervezés: § hosszú távú kapacitászükségletek meghatározása § hosszú távú értékesítési előrejelzés § termelési terv lefordítása bruttó becslésekre Termelési vezérprogram: a termelés tervezett mennyiségét és ütemezését a vállalat valamennyi végtermékére nézve meghatározó program. b) Szükséglettervezési rendszer (SZTR): Anyagszükséglet-tervezési rendszer: a teljes anyagszükséglet lebontása a termelési vezérprogram által adott termelési mennyiségnek és időzítésnek megfelelően. § Anyagjegyzék: egy adott végtermék előállításához szükséges valamennyi elemet (anyag, vásárolt alkatrész, segédanyag stb.) tartalmazó lista. § megadja az összetevők szükséges mennyiségét § összeveti a készlettel § meghatározza a termelés és beszerzés ütemezését c) Végrehajtás  Logisztikai stratégia Logisztika: az a tevékenység, mely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. Logisztikai rendszer: az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák rendszere. Anyagi folyamatok: a különböző készültségi fokú termékeknek vállalaton belüli és a vállalatok közötti áramlása. Logisztikai folyamat 3 fő szakasza: - beszerzés (erőforrások biztosítása külső szállítóktól) - termelésellátás (a termelési folyamaton belüli anyagellátási feladatok megoldása) - értékesítés (a vevői igénykielégítés tényleges technikai lebonyolítása) + Visszutas logisztika: a vevőtől a vállalat felé megvalósuló anyagáramlást jelenti, ahol a termék visszajuttatásának célja valamilyen, leggyakrabban környezetvédelmi célú szolgáltatás igénybevétele. 2 fő szempont: a szolgáltatás színvonala + előállítás költsége Színvonalat meghatározza: - rendelkezésre állás (a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet) - kiszolgálási idő - kiszolgálás minősége (a vevő elvárásainak megfelelő igénykielégítés mértéke) Költséget meghatározza: § adminisztratív költségek (beszerzés, értékesítés költségei stb.) § logisztika fizikai megvalósításának költségei (szállítás, tárolás stb.)  A logisztikai stratégia összetevői a) Értékesítés Û rendszer felépítése o szállítási útvonalak kialakítása, raktárak elhelyezése, stb. Û rendelésre vagy készletre gyárt-e o Rendelésre gyártás: a termelési folyamat elkezdésekor ismert a vevő személye. o Készletre gyártás: a termelés egy előrejelzett, becsült kereslet kielégítése érdekében folyik, a vevők nem ismertek. Û szállítás technológiája b) Termelési ellátás termelési folyamat fizikai elrendezése gyártáselőkészítés o anyagszükséglet, mennyiség, határidők stb. infrastuktúra termelési és értékesítés/beszerzési kapcsolat megszervezése o kamiontól futószalagig hogy jut el az anyag raktározás követelményei c) Beszerzés - venni vagy gyártani - szállítóval szembeni követelmények - beszerzési forrás megválasztása - beszerzési információs rendszer d) Készletezés o tőkeállomány megfelelő nagysága legyen készletbe fektetve o vállalati működés rugalmassága o készletekkel kapcsolatos folyamatos ráfordítások e) Anyagi folyamatok raktárak hol, szállítás köztük hogyan Logisztikai szolgáltató: a vállalat logisztikai funkcióját (vagy annak egy részét) kiszerződés keretében végző partner. Logisztikai központ: a logisztika anyagi, pénzügyi és szervezési feladatának komplex ellátására képes, rendszerint regionális és/vagy közlekedési központban létrehozott intézmény.  Készletek forgalmi szféra (beszerzés): alapanyagok, segédanyagok, alkatrészek, gyártóeszközök termelési szféra: félkész termékek, késztermékek +árukészlet: termék, amit a vállalat megvásárol és változtatás nélkül értékesít ÖSSZKÉSZLET Karcsú (lean) értékfolyam - veszteséget okozó tevékenységek azonosítása, felszámolása - minden értékteremtő tevékenységet folyamatos áramlásban kell végezni - éppen időben gyártás - átláthatóság! KELL: „éppen időben” elv, teljes körű minőségmenedzsment, szoros partnerkapcsolat a szállítókkal, folyamatos fejlesztés, rugalmas termelésirányítás, teljes körű megelőző karbantartás, csoportos munkavégzés, a munkaerő felhatalmazása döntésekre Éppen időben elv (JIT) - TQM - egyenletes, rugalmas termelés - készlet nélküli termelés - átláthatóság! ESZKÖZÖK: Minőségi kör: egy adott munkahely dolgozóinak a minőség javítására létrejött, elsősorban munkaidőn kívül működő társulása. Körülsétálással történő vezetés: a vezetésnek olyan módszere, amely a vezetőknek a munkavállalókkal való intenzív, mindennapos kapcsolatára épül. Kanban: a terméket a termelés fázisain végigkísérő kártya, amely tartalmazza a termék megmunkálására vonatkozó információkat. A „kanban” e kártya japán neve. Értékteremtő folyamatok értékelése a fogyasztó szerint o Minőség: az ajánlott megoldás mennyiben felel meg a fogyasztó várakozásainak o Költség: mennyibe kerül a fogyasztónak az ajánlott megoldás o Megbízhatóság: mennyiben számíthat a fogyasztó arra, hogy a megoldás megfelelő időben és helyen, a megegyezés szerinti specifikációban rendelkezésre áll. o Rugalmasság o Válaszképesség o Bizalomkeltés: azok munkájának minősége, akikkel a vevő közvetlen kapcsolatba kerül o Empátia o Kiszolgálási körülmények: az üzlet lebonyolításának környezete o Vevőkiszolgálás: a vétellel, illetve a termék használatával együtt járó, azokat támogató tevékenységeksegítségnyújtás, javítási szolgáltatás, fejlesztésről szóló értesítés, stb.  7. Vállalati pénzügyek Mennyit ér a vállalat? ® Vállalatértékelés Mire költsünk pénzt? ® Befektetés Honnan szerezzünk pénzt? ® Finanszírozás PÉNZÜGYI SZÁMVITEL VEZETŐI SZÁMVITEL Pénzügyi kimutatások Kontrolling jelentések Mérleg Operatív kontrolling Eredménykimutatás Stratégiai kontrolling Cash Flow kimutatás Célközönség: Célközönség: Befektetők, hitelezők, adóhatóság, KSH, Vezetők, igazgatóság, felügyelőbizottság egyéb múltbeli aktuális, jövőorientált Tulajdonosok befektetéskor mérlegelik: § vállalat értékváltozási perspektívája § a vállalat stratégiája § a vállalat jövedelemtermelő képessége  § részvény likviditása (eladhatósága) § kockázatok mértéke o csökkentésére portfólió: különböző hozamú és kockázatú lehetőségek között osztják fel a befektetéseiket § a befektető várakozásai, időpreferenciája, kockázatvállalási hajlandósága § az alternatív befektetési lehetőségek § etikai szempontok A vállalatértékelés A vállalat könyv szerinti értéke: a mérlegben szereplő, jogszabályokkal meghatározott módon kalkulált érték. – tulajdonosi érték: amit a tulajdonos hajlandó (lenne) kifizetni azért, hogy tulajdonát megtartsa – gazdasági érték: az az ár, amit a befektetők hajlandók fizetni a tulajdonból származó jövőbeni előny birtoklásáért. – piaci érték: amely a vevő és eladó alkupozíciójának függvényében alakul – méltányos, „fair érték”: a részt vevő partnerek közötti igazságos előnyelosztás alapján (pl. választott bíróságok által) megválasztott érték – kereskedelmi érték: amely a piaci értéken alapul, úgy, hogy a tulajdonosi és/vagy az irányítási jogukhoz többletértékesítéseket kapcsolnak Értéktőzsde: a részvényekkel és kötvényekkel való kereskedésre szolgáló szervezett piac. A pénz időértéke: annak mértéke, mennyivel értékel a befektető nagyobbra egy mai kifizetést vagy hozamot egy jövőbeninél. A tőkepiacon a vállalatok értékét nem a vállalat rendelkezésére álló eszközök értéke, hanem a jövőre vonatkozó stratégia és a várható hozamok határozzák meg. A vállalat eszközeinek értéke csak akkor lép előtérbe, ha a vállalatot fel kell számolni. A vállalat pénzügyi startégiája Pénzügyi stratégia: azon befektetési és finanszírozási döntések előkészítése, meghozatala és végrehajtása, amelyeknek a célja a vállalat értékének hosszú távon való növelése, a kockázatok elfogadható szinten tartása mellett. ® tőkeköltségvetés Pénzügyi menedzsment feladata: - gondoskodni a szükséges forrásokról - forrásokat hatákonyan elosztani Pénzügyi vezetés stratégiai feladata: - vállakozás egészével, részeivel, forrásaival kapcsolatos döntésekre vonatkozó elvek és módszerek meghatározása - tőkeköltségveztés meghatározása - finanszírozási stratégia, források meghatározása A befektetés Befektetés: pénz lekötése egy vállalkozás céljainak megvalósítására, nyereségszerzés reményében. Pénzügyi befektető o célja: minél nagyobb tőkemegtérülés o számára közömbös a vállalati tevékenység o ritkán akar részt venni a vállalat működtetésében o szigorúan követi a pénzügyi helyzet alakulását Szakmai befektető egyéb célok is nem közömbös számára, hogy a vállalat mivel éri el az eredményes működést portfóliójának rendszerint más, az adott iparághoz tartozó vállalatok is részei érdekeltsége az együttes értékmaximalizálásában van a) Belső befektetés: pénz lekötése egy vállalaton belül a működéshez szükséges erőforrások biztosítására. (tőkeköltségvetés) b) Külső befektetés: források végleges vagy visszafizetési kötelezettség melletti rendelkezésre bocsátása. ¦ a vállalat egy másik vállalat működésébe fekteti be ¦ rövid (pénzügyi) vagy hosszú (stratégiai) célú Befektetés környezetét leginkább befolyásolja: § tőkepiac intézményi feltételei § kormányzati politika: a monetáris politika, a költségvetési politika, devizapolitika, árfolyampolitika § tőke- és pénzpiac állapota, likviditása A pénzügyi piacok – Tőkét nyújtanak indulásnál, terjeszkedésnél – Részt vesznek a folyó kiadások finanszírozásában – Hatással vannak a keresletre – A menedzsmentet ösztönzik a rövid távú jövedelmezőség szempontjainak hangsúlyos mérlegelésére – Lehetőségeket kínálnak a pénzügyi kockázat csökkentésére  Időpreferencia és kockázat jelenérték: a jövőben várt bevételek és kiadások jelenlegi időpontra vonatkoztatott nagysága diszkontráta: valamilyen elvárt vagy kalkulált megtérülési ráta segítségével határozható meg A nettójelenérték-szabály Azokat a befektetéseket érdemes megvalósítani, ahol a várható hozamok és a kiadások nettó jelenértékének (azaz a jelenre diszkontált értékének) különbsége pozitív A megtérülésiráta-szabály A haszonáldozat-költséget (azaz egy alternatív befektetési lehetőség hozamát) meghaladó hozamot adó befektetések az elfogadhatók. hosszú távú befektetés: tárgyi eszközök, a tartósan lekötött forgóeszközök, más vállalatok részben vagy egészében történő felvásárlása, hosszú lejáratú értékpapírok rövid lejáratú befektetés: működési költségek, forgóeszközök ideiglenesen lekötött állománya, mobil értékpapírok A vállalat befektetéseinek struktúráját befolyásoló tényezők A vállalat adott időpontban létező befektetései = A vállalat eszközei 1. Üzleti vállalkozás természete – milyen gazdasági ágban tevékenykedik a vállalat 2. Technológia – nagy tárgyieszköz befektetés  – alacsony munkaerő- és anyagköltség 3. Vállalat mérete 4. Vállalat előtörténete – korábbi befektetések ma már adottságok 5. Piac mérete 6. Vezetői képességek 7. Kormányzati előírások – pl. tartalékképzés 8. Nemzet gazdaság állapota A tőkeköltségvetés Tőkeköltségvetés: a vállalat hosszú távú befektetési lehetőségeinek elemzése és a köztük való választás. – a stratégiai célkitűzésekkel összhangban álló befektetési alternatívák kimunkálása – az egyes befektetési lehetőségek adózás utáni pénzáramának (cash flow) becslése – a befektetési alternatívák hozzájárulásának elemzése a vállalat teljes pénzáramához – az egyes alternatívák elvárt hozamának és kockázatának értékelése – az alternatívák közötti választás a vállalatérték növelése mint döntési kritérium alapján – befektetési alternatívák menet közbeni újraértékelése, befejezett projektek értékelése Kritikus lépései: P az elvárt jövedelmezőség meghatározása P a pénzáram elemzése P az egyes alternatívák közötti választásnál felhasznált kritériumok A finanszírozás Finanszírozás: forrás ellátás. A vállalat alapításához, működéséhez, ill. növekedéséhez szükséges, a vállalati tőkeköltségvetésben meghatározott tőkeigény megteremtése. Finanszírozási stratégia kialakításához elvek: - a biztonság követelménye - jövedelmezőség - likviditás - függetlenség kérdése Forrásösszetétel: a) Saját forrás b) Idegen forrás Saját forrás: a vállalat forrásainak az a része, amelyet nem terhel visszafizetési kötelezettség (ellentettje az idegen forrás). - jegyzett tőke - tartalékok - korábbi évek ereményei Idegen forrás: a vállalatot visszafizetési kötelezettség terheli, egy része után az igénybevételért díjat kell fizetni. Tőkeáttétel (leverage): mutatója az idegen források felhasználásának hatékonyságát jelzi. « A hitel révén elért hozam nagyobb lesz-e, mint az érte fizetendő kamat?  Mérleg Mérleg: a vagyonra ható gazdasági műveletek hatásait rögzítő kimutatás, amely adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalat eszközeinek összetételét és azok forrását (eredetét), valamint a nyitó és záró időpont között elért vállalati eredményt is. Eszközök: a vállalat által birtokolt, piaci értékkel rendelkező vagyoni elemek. Források: a vállalat saját tőkéjének és külső tartozásainak összege; együttesen az eszközök finanszírozását szolgálják. számvitelben 2 féle nyilvántartásként jelenik meg,végösszegnek meg kell felelnie összhangban kell lennie az időtáv szempontjából tartósan lekötött eszközök forrása csak tartósan rendelkezésre álló idegen tőke és saját forrás lehet Likviditás: a vállalatnak az a képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek időben eleget tud tenni. ¦ pénzhiány csökkenthető: o kiadások csökkentésével/halasztásával o bevételek növelésével/előbbrehozásával (kapacitások jobb kihasználása, kedvező eladási feltételekkel felesleges eszközök értékesítése) o rövid lejáratú hitel felvételével Forgási sebesség: a vállalati eszközök adott időszakon belüli megtérüléseinek száma.  ¦ A készletek alacsony forgási sebessége azt jelzi, hogy a vállalat túl sok tőkét tart lekötve kihasználatlanul a készletekben. ¦ a készpénz növekvő részaránya nagyobb pénzügyi rugalmasságot jelent Ideiglenesen szabad pénzeszközök ¦ pénzeszközök, amelyekre egy meghatározott célra későbbi időpontban szükség lesz (pl. adófizetésre) Finanszírozási formák Rövid táv Rövid lejáratú bankhitel § Költsége a kamat. § A kamatteher tényleges nagysága függ a kamatláb nagyságától, az igénybe vett hitel összegétől és a hitel futamidejétől. § Megszerzésének feltétele a hitelképesség bizonyítása. § Gyakran fedezetet is követel a bank. § Növeli a költségeket, ha van bankjutalék. Kereskedelmi hitel: A szállító nyújtja a vevőnek azzal, hogy leszállítja az árut (elvégzi a szolgáltatást), de a vevő csak később fizet. § Nagysága, időtartama, kamata megegyezés tárgya Váltó: rövid lejáratú, fizetési ígérvényt tartalmazó értékpapír. § Átruházható ® hiteleszköz és fizetőeszköz egyszerre. § A szigorú váltószabályok következtében a váltókövetelések általában gyorsabban és biztonságosabban behajthatók, mint más követelések. Folyószámlahitel: bank megengedi hogy a vállalat meghatározott keret erejéig „túlköltsön” Leszámítolás: valamilyen követelés, illetve a követelést megtestesítő értékpapír megvásárlása az esedékességig járó kamat összegének levonásával. § Költsége a kamatokról, illetve az azok egy részéről való lemondásból származik. § Kockázata abból ered, hogy ha az adós nem fizet, a vállalat kénytelen ennek terhét magára vállalni (kamatostul). Faktoring (követelésmegvásárlás): rövid lejáratú követelés megvásárlása a kereskedelmi kockázat átvállalásával. § A felkért bank vagy faktorcég végzi a hitelbírálatot, a hitelnyújtást, és viseli a kockázatot. Az eladó a szállítás után rögtön megkapja annak ellenértékét a banktól vagy a faktorcégtől. Ezért kamatot, a hitelbírálatért pedig jutalékot fizet. A követelés esetleges behajthatatlanságának vagy a késői fizetésnek a kockázatát a bank (faktorcég) viseli. A faktorálás lényegében a leszámítolás üzletszerű végzése, amelyhez szükséges az illetékes állami szerv engedélye.