VÁLLALAT FOGALMA, CÉLJAI, FORMÁI PDF

I. A VÁLLALAT FOGALMA, CÉLJAI, FORMÁI  1. A vállalat Szervezet: olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. Alapvető cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél. Üzleti vállalkozás: olyan...

I. A VÁLLALAT FOGALMA, CÉLJAI, FORMÁI  1. A vállalat Szervezet: olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. Alapvető cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél. Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. Vállalat: a jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. A szervezet akkor üzleti vállalkozás, ha: 1. önálló 2. túlélés feltételeit képes magának biztosítani 3. kockázatot vállal 4. valós piacon működik Alapvető cél az alapításhoz, illetve az alapvető cél eleréséhez kell: Tőke Fogyasztói igény ® mögötte szükségletek állnak ® a szükséglet a piacon keresletként jelenik meg ® tényleges kereslet Þ Kettős értékteremtésnek kell végbemennie eléréséhez Fogyasztói igény: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. Szükségletek: az emberi lét fenntartásához egy adott kultúra körében szükségesnek ítélt javak és szolgáltatások Tényleges (hatékony) kereslet: olyan fogyasztói igény, amely mögött reális fizetőképesség áll Kettős értékteremtés: a vállalat egyazon folyamatban hozza létre a fogyasztói és a tulajdonosi értéket. Küldetés Milyen módon akarjuk az alapvető célt elérni? A vállalat küldetése: a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza o a működési kört, o a belső működés elveit, o a külső érintettekkel való kapcsolatok alapelveit. Piacorientáltságot kifejezi: Marketing: a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése. Innováció: a fogyasztói igények új, magasabb minőségű kielégítése.  2. A vállalat céljai vállalat céljai = küldetés + belső érintettek céljai Egyéni és szervezeti célok EGYÉNI - a szükségletek logikailag megelőzik a célokat - egyéni célok nem felelnek meg egyértelműen szükségleteknek - cél több tényezőtől függ: egyén értékrendszere, képességei, stb. Maslow piramis SZERVEZETI - hierarchikusan strukturáltak - kölcsönös erősítés: szervezeti célok elérése hozzájárul az egyéni célok eléréséhez és fordítva - kompatibilitás: egyéni célok összeegyeztethetőek a szervezet hatékony működésével - fölérendelt célok Szuperordinált cél: olyan cél, amely az eltérő személyes célokkal rendelkező egyéneket együttműködésre készteti. EGYÉNI ÉS SZERVEZETEI CÉLOK KAPCSOLATA teljes ellentét – részleges ellentét - semleges - összeegyeztethető - azonos Tulajdonos, menedzser, munkavállaló céljai TULAJDONOS a) Természetes személy - tulajdonos (meghatározó befolyás) - tőzsde tulajdonos (lábbal szavazás) b) Intézményi tulajdonos - állam - bankok, más pénzintézetek - vállalatok - egészségbiztosítási, nyugdíjalapok (képviselők útján vesznek részt az irányításban) MENEDZSER legjobbak kötődik személyesen a vállalati célokhoz céljai közt: saját munkafeltételek javítása MUNKAVÁLLALÓ kevés ráhatás természetes konfliktus: munkavállalók bére csökkenti a nyereséget Képviseleti probléma: a megbízó-ügynök viszonyban fellépő jelenség. Lényege az ügynök részéről jelentkező opportunista cselekvés, amelynek alapja az információs aszimmetria, azaz a megbízó és az ügynök eltérő informáltsága. Vállalatkormányzás: a vállalat legfelső szintű irányítását végző intézmények és mechanizmusok működése. – angolszász vállalatkormányzás: széttagolt tulajdonosi szerkezet; munkavállalónak nincs szerep – német: kevésbé tagolt; erőteljesebb munkavállalói érdekvédelem; kétlépcsős kormányzás – magyar: ezek keveréke, közelebb áll a némethez - igazgatóságot ellenőrzi a felügyelőbizottság, mindkettőben külső és belső tagok is vannak A vállalati célok nem csak gazdasági, hanem társadalmi szerepe is van a vállalatnak Felelős vállalatirányítás: a tulajdonosi értékek védelmére, az üzleti tisztességre és a transzparenciára épülő vállalatirányítás.  „Felelős vállalat” koncepció: a vállalatnak társadalmi felelőssége is van, és ennek jegyében működése során mintegy szűrőt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között. shareholder view – tulajdonosi érték: vállalat célja a tulajdonos vagyonának növelése stakeholder view – érintett felfogás: vállalat célja a társadalmi jólét általános növelése Vállalati célstruktúra: egy-egy cél helye a struktúrában változhat a vállalati tevékenység különböző területein különböző célok Belső érintettek különböző céljai - tulajdonos: alapvető cél ® nőjön a vállalat értéke, osztalék - menedzser: küldetés megvalósítása ® hatalom növelése, vállalat növelése, meggazdagodás - munkavállalók munkáját meghatározza: távlati, tartós célok ® magas fizetés, biztonságos munkakörülmények  3. A vállalkozások szervezeti keretei Vállalkozási formák tulajdonlási szempontból - egyéni vállalkozás - társaság o kkt. közkereseti társaság: korlátlan felelősség o bt. betéti társaság: legalább egy tagnak korlátlan felelősség o kft. korlátolt felelősségű társaság o rt. részvénytársaság (nyílt, zárt): tag nem felel a társaság kötelezettségeiért Egyéni vállalkozás: egyetlen személy tulajdonában lévő üzleti vállalkozás. Társaság: olyan üzleti tevékenység folytatására létrejött, személyes/ vagy tőkeegyesülésre épülő szervezet, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén. Részvénytársaság: tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, ahol a tulajdonosok a társaság működéséért a részvénytulajdonukon túl semmilyen felelősséggel nem bírnak. Vállalatok alapítása és megszűnése VÁLLALATOK ALAPÍTÁSA EGYÉNEK – egyéni motiváció: (nyereség, függetlenség, önmegvalósulás, hatalomvágy, társadalmi presztízs növelése, megélhetés biztosítása) – környezetből fakadó motivációk: (szellemi/anyagi elismerés hiánya munkahelyen, túl sok hierarchikus lépcső, „egy fogaskerék a sok közül”) 2 vállalatalapító személyiség: - szakmai ismeretekre épülő - menedzseri ismeretekre épülő SZERVEZETEK – új vállalat – leányvállalat – Fúzió: két vállalat egyesülése új vállalat létrehozására. – Felvásárlás: egy vállalat részleges vagy teljes tulajdonba vétele. – Szövetkezet: a közös vállalkozás sajátos formája, ahol a tagok rendszerint a vezetésben is részt vesznek, oly módon, hogy az egy tag – egy szavazat elv érvényesül. VÁLLALATOK MEGSZŰNÉSE - kereslet hibás felmérése / piacvesztés - hibás vezetés - hibás expanzió Csőd: az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni. - lehet önkéntes - nem önkéntes: hitelezők kezdeményezik - nem feltétlenül jelent felszámolást (átrendezés, újrakezdés)  4. A vállalati működés érintettjei A vállalati működés érintettjei: érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/ami lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével. Belső érintettek Külső érintettek 1. tulajdonosok 1. fogyasztók 2. menedzserek 2. szállítók 3. munkavállalók 3. versenytársak 4. stratégiai partnerek 5. állami intézmények 6. helyi és önkéntes állampolgári közösségek 7. természeti környezet 8. (jövő generációk, média) Belső érintettek: 1. tulajdonosok (tőkebefektetés; ált. nem vesz részt az irányításban) 2. menedzserek (döntéshozatal, irányítás) 3. munkavállalók (végrehajtás) Külső érintettek: 1. fogyasztók legfőbb külső referencia 2. szállítók számukra a mi vállalkozásunk a fogyasztó; a vállalatok hitelezőit is ide értjük 3. versenytársak kölcsönös kapcsolat: – osztoznak a fizetőképes kereslet kielégítéséből származó nyereségen; – kényszerítik egymást az innovációra 4. stratégiai partnerek vállalatunkkal összekapcsolódó, részben azonos célokkal, tevékenységekkel rendelkeznek; lehet – horizontális kapcsolat: pl. közös fejlesztésben való részvétel; – vertikális integráció: olyan hosszútávú szállítói/vevői kapcsolatrendszer, amelyben a piaci elemek mellett erős és jól definiálható szervezeti jellegű kapcsolat is megjelenik) 5. állami intézmények szerepük az egyes országok társadalmi-gazdasági rendszerének függvényében nagyon eltérő lehet 6. helyi és önkéntes állampolgári közösségek, „civil szféra”  a helyi közigazgatás és valamennyi lehetséges nem állami, társadalmi csoportosulás, a környezetvédő mozgalmaktól a fogyasztói érdekvédelmi szervezeteken át a vallási közösségekig 7. természeti környezet csak az elmúlt 2-3 évtizedben ismerték fel az egyoldalú kizsákmányolás következményeit  5. Vállalatelméletek Munkamegosztás ® Specializáció ® Koordináció szükségessége Piac (ár) Információ Szervezet (utasítás) Standard mikroökonómia vállalatfelfogása neoklasszikus elmélet - tevékenységcserék csak a piacon zajlanak, szervezeti koordináció nincs - vállalat jogi egység, lehetőségek közül racionálisan, teljeskörű információ alapján választ, profitmaximalizációra épít - vállalat egységes egész, fekete doboz Tranzakciós költség elmélet nem csak a termelés, hanem a tranzakció is költséggel jár csereaktus költségei: - árakról szerzett információ megszerzésének, kiértékelésének költsége - megállapodás, és a megvalósulás ellenőrzésének költsége ® célszerű bizonyos csereaktusokat a piacon kívül, hosszú távú keretmegállapodásokra építve bonyolítani ® itt a szervezeten belüli megállapodás költsége kisebb a piacon belüliénél Megbízó-ügynök elmélet információs aszimmetria – menedzserek többet tudnak ennek megoldására: 1. tőkepiac: vállalatot objektíven értékeli, tulajdonosnak visszajelzést ad a menedzseri tevékenységről 2. menedzserpiac: menedzserek versengenek a vállalatokért, így egymást ellenőrzik + bónuszokkal stb. ösztönözheti a tulajdonos a menedzsert Evolucionista vállalatelméletek Közgazdasági evolúciós Evolúció általános elmélet Biológiai evolúciós elmélet elmélet változás mutáció, innováció innováció információörökítés gén rutin szelekció természetes szelekció piaci verseny, tanulás Érintettelmélet a vállalat - tulajdonképpen egy közvetítő eszköz a gazdaság és társadalom különböző csoportjai érdekeinek összeegyeztetésére - társadalmi koordináció szempontjából kulcsszereplő Erőforrás alapú vállalatelmélet egyes vállalatok erőforrásai és erőforrás felhasználó képességei eltérőek, és ezek határozzák meg a versenyelőnyt (pl. természeti kincs, gyógyszerszabadalom) Vállalat magatartási elmélete - Az emberek csatlakoznak a vállalathoz mint szervezethez, mert azt remélik, hogy ezért cserébe magasabb szinten elégíthetik ki szükségleteiket, mintha nem csatlakoznának. - közösen hatékonyabban tudnak működni, mint egyedül Korlátozott racionalitás: a döntéshozónak az a tulajdonsága, hogy habár szándéka szerint racionális, információ-feldolgozó kapacitásának behatároltsága miatt ezt csak korlátozottan tudja érvényesíteni. ® lehetetlenné teszi az optimalizálást magatartási vállalatelmélet VS standard mikroökonómia – a vállalat nem cselekvő egész, hanem az érintettek koalíciója – nem egyetlen, hanem sok cél ® optimalizálás helyett kielégítő megoldást keres – információhoz jutásnak és az információ felhasználásának költsége van – a döntéshozókról racionalitás helyett korlátozott racionalitást feltételez II. A VÁLLALAT HELYE A TÁRSADALMI RENDSZERBEN  1. A vállalat társadalmi szerepe A gazdaság, mint társadalmi létszféra: - feladata: korlátlan igények és szűkös erőforrások közti ellentmondás feloldása - elengedhetetlen hozzá a munkamegosztás (specializáció) A vállalat társadalmi szerepe: munkamegosztást alkalmazó gépezet az emberi igények szűkös erőforrások melletti kielégítésére A vállalat környezete: az egész társadalom 1. kulturális szféra: társadalmi szokások, normák, magatartási alapelvek szintje 2. alapvető intézmények szintje: társadalom működését szabályozzák – pl. koordinációs mechanizmusok, jogi és gazdasági intézmények 3. konkrét szervezetek szintje: egyes vállalatok, ezek szervezeti felépítése, szabályaik, működési elveik 4. operacionális szint: egyes gazdasági (termelési, forgalmazási, menedzselési) tevékenységek szintje; pl. erőforrás-elosztás, -felhasználás Koordinációs mechanizmusok Koordinációs mechanizmusok: a társadalmi tevékenységek cseréjének végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége. Koordinációs Igénykielégítés Szereplők viszonya Koordináló erő mechanizmusok domináns módja PIACI « ár adásvétel SZERVEZETI ¯ hatalmi befolyás elosztás ETIKAI « etikai alapelvek adomány AGRESSZÍV ¯ erő erőszak - keverednek - piaci + bürokratikus a meghatározó szabályozó - koordinációs vákuum nincs  A tranzakciós költségek és a koordináció Tranzakciós költségek: a tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának költségei. TRANZAKCIÓS KÖLTSÉG ELMÉLET: hatékony tevékenységcseréhez a tranzakciós költségeknek lehető legalacsonyabbnak kell lenniük a piaci és a szervezeti koordináció optimális kombinációja: ahol egyetlen új tevékenység sem vonható be a vállalati szervezetbe, illetve egy sem adható ki a piaci partnereknek anélkül, hogy az összes tranzakciós költség emelkedne PIAC SZERVEZETEN BELÜL munkát és díjazását adásvételi szerződés tranzakció szabályozó szerződések keretében keretében hatalmi viszonyokra épülő koordináció eszköze ár utasítás (bürokratikus koord.) A vállalatközi kapcsolatok fő típusai kooperációs kapcsolatok: szereplők több tranzakcióra vonatkozó szerződéseket kötnek (pl. éves szállítási szerződés) stratégiai szövetség: stratégiai tevékenységre nézve hosszabb megállapodás (pl. közös fejlesztés) közös vállalat: tulajdonosi jogok is szerződés tárgya  A társadalmi szükséglet és fogyasztói igény A vállalatok már nem terméket vagy szolgáltatást akarnak eladni, hanem megoldást. Megoldás: A fogyasztó valamely igényének kielégítésére (problémájának kezelésére) a vállalat által ajánlott termék/szolgáltatás csomag. „nem a pendrive vagy a gyógyszer a termék, hanem az információátadás, illetve a gyógyulás reménye” Érintettek és koordinációs mechanizmusok Érintettszemlélet: összekapcsolja a vállalatot és környezetét A külső érintettek + kooperációs mechanizmusok PIACI: fogyasztók, szállítók, versenytársak, stratégiai partnerek BÜROKRATIKUS: állami intézmények ETIKAI: civil közösségek, természeti környezet AGRESSZÍV: deviancia – (erővisszaélés, feketegazdaság bizonyos jelenségei) A globális gazdaság koordinációja Globalizáció: a piacok és a gazdasági tevékenységek potenciális világméretűsége. Jellemzői: globális gazdaság kezdete: modern kapitalizmus kialalkulása fő szabályozási keret: piaci koordináció outsourcing: termelési, logisztikai, informatikai tevékenységek kihelyezése más országokba fő hajtóereje a tőke minél nagyobb megtérülésére való törekvése akadály: országhatárok (bürökratikus koordináció) Globalizáció mai kialakulása: technikai fejlődés információs technológia logisztika fejlődése: fejlődése: térbeli elkülönülés információszerzés gyorsabb költségei csökkentek pénz korlátlanul mozgékony megnőtt az emberek és anyagok nemzetközi forgalma piacbővülés ® skálahozadék, méretgazdaságosság kulturális következményekkel jár Koordinációja: 1. nemzetközi szervezetek hagyományosan bürokratikus koordinációra épülnek 2. azonban egyre inkább érvényesül a piaci koordináció 3. ® WTO, Világbank megalapul, piaci koordináció működését szabályozó intézményeket is magába foglal 4. torzulás, kettősség: keveredik a politikai és gazdasági logika; szavazatmaximalizáló politikusok VS profitorientált üzletemberek 5. túl gyors változás, globális koordináció intézményi rendszere nem tud lépést tartani 6. ® javak egyenlőtlen elosztása, feszültség, antiglobalizmus Multinacionális vállalatok - meghaladhatják akár a nemzeti gazdaság szintjét - ® egyensúly megingott - kormányok nagyobb óvatossággal viszonyulnak a multikhoz  2. A piac és a piaci viszonyok Piac: valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevõdik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba. Piactípusok Hatékony piac: a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek o belépés, kilépés szabad o árak követik a kereslet-kínálat változásait o extraprofit-szerzési lehetőségek hamar megszűnnek o normálprofit: a hatékony piac kiegyenlített profitrátája o pl. tőzsde Nyomásos és szívásos piac Piaci szerkezetek (Stackelberg) KERESLET KÍNÁLAT Sok Kevés Egyetlen Oligopolkereslet Monopolkereslet Sok Tökéletes verseny (Oligopszónia) (Monopszónia) Korlátozott (oligopol) Korlátozott keresleti Kevés Kétoldalú oligopólium kínálat monopólium Korlátozott kínálati Egyetlen Monopolkínálat Kétoldalú monopólium monopólium A piacok földrajzi kiterjedése helyi piac körzeti piac nemzeti piac regionális piac globális piac  Árupiacok és erőforrások ÉRTÉKESÍTÉSI PIAC PIAC § pénzügyi piac ERŐFORRÁS PIAC § munakerőpiac § információpiac 1. Árupiac - Szereplők: termelők – értékesítési csatornák – fogyasztók - Csere tárgya: áru ® pénz - Szabályozó eszköz: ár - Legfőbb sajátossága: az áruk sokfélesége 2. Pénz- és tőkepiac - Szereplők: megtakarítók – pénzügyi intézmények – befektetők - Csere tárgya: pénz ® pénz - Szabályozó eszköz: kamatláb - Legfőbb sajátossága: mobilitás 3. Munkaerőpiac - Szereplők: munkavállalók – közvetítők – munkaadók - Csere tárgya: munkavégző képesség ® munkaposzt - Szabályozó eszköz: bér - Legfőbb sajátossága: a munkavállaló képes teljesítményét szabályozni 4. Információpiac - Szereplők: tartalomszolgáltatók – átvivők – felhasználók - Csere tárgya: információ ® figyelem - Szabályozó eszköz: érdeklődés - Legfőbb sajátossága: szubjektív az érték és az ár A piacra lépés korlátai Releváns piac: azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igénykielégítési törekvései szempontjából reálisan szóba jöhetnek. (egy piachoz tartoznak azon termékek amelyek egymással könnyen helyettesíthetőek) Állami szabályozás, jogi korlátok § egészségügyi előírások § technológai követelmények § korlátozott hozzáférés a beszerzési/értékesítési csatornákhoz § szabadalmaztatási eljárások § versenytársak kezdvezményes hitelben részesülnek § vámok Méretgazdaságosság § Vállalatméret: a vállalatnak mint jogilag körülhatárolt egységnek főként gazdasági fogalmakkal (pl. tőkeérték, létszám) kifejezett nagysága. § Üzemméret: a vállalat műszakilag körülhatárolt termelőegységeinek főként technikai fogalmakkal (pl. kapacitás) kifejezett nagysága. § kell megfelelő méretű Piaci részesedés: a vállalat értékesítésének az adott piac összes eladásához viszonyított aránya ¦ részlegesen kiszorítani már bent lévő vállalatokat ¦ piac méretét tágítani Termékdifferenciálás § kezdeti költségek, mire megismertetik a vevőt az új termékkel Tőkeszükséglet § tőkeigényes vállalkozás: pl. hajógyártás § időigényes vállalkozás: pl. kiskereskedelmi vállalkozás § kutatás-fejlesztés: megtérülési kockázat Partnerváltás költségei § pl. dolgozók betanítási költsége, új szállító Kereskedelmi csatornákhoz való hozzáférés § értékesítési piac szűkös ¦ a versenyt árengedményekkel, kedvezményekkel lehet felvenni § beszerzési piacot teljesen lefoglalja monopolhelyzetben lévő vállalat ¦ saját gyártás ¦ egyesülés a szállítóvállalattal Egyéb korlátok § licenszek § földrajzi elhelyezkedés § versenytársak tapasztalata § ellenséges fogadtatás  Kilépés a piacról probléma lehet: X gépeket, berendezést, stb. nem egyszerű értékesíteni X munkavállalókat nehéz átképezni, lecserélni (emberi erőforrás nem konvertálható) X tőkepiac fejletlen, stagnál (váltáshoz szükséges tőkemozgás nem tud végbemenni) X jogi korlátok (pl. ellátási kötelezettség) A verseny Verseny: két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. – a szabályok alkotásához és betartásához szükséges az állam (bürokratikus koord.) – ennek hiányában: aggresszív koord. Jóléti funkció Allokációs funkció Hatékonysági funkció a fogyasztó válogathat erőforrások a megfelelő termék lehető helyre vannak befektetve leghatékonyabb előállítása Vállalati képességek: a vállalat működésének azon jellemzői, amelyek meghatározzák, hogy milyen hatékonysággal tud megfelelni a környezeti kihívásoknak. tartós versenyelőny: - külső és belső kihívások előrejelzése - lehetőségek megragadása és teremtése REAKCIÓ-VÁLASZREAKCIÓ: ár egyre csökken, mindenki rosszul ját jól sikerült reklámakció, nő az általános kereslet a termék iránt, mindenki jól jár A kooperáció POZITÍV NEGATÍV startégiai szövetség kartell méretgazdaságosság, kockázat (ármegállapodás, piacfelosztás, információcsere, megosztása csoportos bojkott,...)