Egészség társadalmi meghatározottsága PDF

AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA Egészség és Társadalom I. 2024/2025 ősz 2. előadás EGÉSZSÉGFOGALMAK Egészségügyi Világszervezet (1946) „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jól-lét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.”...

AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA Egészség és Társadalom I. 2024/2025 ősz 2. előadás EGÉSZSÉGFOGALMAK Egészségügyi Világszervezet (1946) „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jól-lét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.” Értékelés: túllép a betegség-központú paradigmán, ugyanakkor túlságosan idealisztikus, kevéssé realisztikus. Talcott Parsons (1948) Az egészség az egyén optimális teljesítőképességének állapotát jelenti, ezáltal azoknak a szerepeknek és feladatoknak a betöltésére teszi képessé, melyekre szocializálódott + Joseph Stokes és mtársai (1982): Az egészség anatómiai, fiziológiai és pszichológiai integritás, alkalmasság és teljesítőképesség a különböző szerepek betöltésére, képesség a stressz feldolgozására, jó közérzet, mentesség a megbetegedés és idő előtti halálozás fenyegetésétől. Értékelés: fókusz az egyén egészségérzetén, az egészség ebben a megközelítésben a funkcionalitás egyén számára megfelelőnek ítélt szintje. Ottawai Charta (1986) megfogalmazása szerint : Az egészség forrása a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődésnek, és meghatározó dimenziója az élet minőségének. A környezeti, politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi, viselkedési és biológiai tényezők az egészség javára vagy kárára lehetnek. Értékelés: egészség pozitív fogalom, a mindennapi élet erőforrása, nem pedig életcél, amit egy sor tényező alakít. EGÉSZSÉGFOGALMAK David Seadhouse (1989) meghatározása alapján: Az egészség optimális állapota egyenlő azoknak a feltételeknek az összességével, amelyek megléte esetén az egyén kibontakoztathatja a számára adott lehetőségek összességét. Értékelés: aláhúzza az egészség előfeltételeinek fontosságát, egészség, mint képesség, egyénenként eltérhet, mit gondolunk egészségesnek Borbás és mtsa (2008) definíciója: az egészségről alkotott kép az adott társadalom mindenkori elvárásai szerint alakul. Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy a társadalom által elvárt biológiai működése közötti megfelelés. Az egészség megítélése a funkciók működésén (képességek, korlátozottságok), a fájdalom létén, jellegén, és mindennek az egyén általi mentális feldolgozásán (elfogadásán) alapul. EGÉSZSÉG: többdimenziós, szubjektív, személyes, szituatív és dinamikus megközelítés, megítélésében nem nélkülözhetők társadalmi, gazdasági, kulturális szempontok  EGÉSZSÉGDETERMINÁNSOK Társadalmi Egészségdetermináns: azok az alapvető tényezők és körülmények hatások, amelyek az egyén és egy közösség egészségi Genetika 15% Környezeti hatások állapotát befolyásolják (Lalonde, 1974). 30% 5% Életmód tényezők: az egészségi állapotunkra pozitív vagy 10% Egészségügyi rendszer negatív hatással bíró cselekedeteink. Társadalmilag, 40% gazdaságilag és kulturálisan meghatározottak. Egészségmagatartás Genetikai, biológiai faktorok: életmódbeli tényezők, erősíthetik vagy gyengíthetik a hajlam és kockázati tényezők megjelenését Szocioökönómiai egészségdeterminánsok: Környezeti tényezők: szűkebb környezeti tényezők (iskolázottság, társas kapcsolatok) + tágabb környezeti Társadalmi körülmények: 15% tényezők (éghajlat, társadalmi kohézió) – ezek kevésbé Környezeti hatások: 5% Magatartási tényezők 40% befolyásolhatók az egyén részéről Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz: 5-10% Egészségügyi ellátás: minőség, elérhetőség és fejlettség Összesen: 65-70% EGÉSZSÉG: a jóllét állapota, egy komplex adaptív rendszer, a biológiai adottságok, az életút során felmerülő kihívások, az egyéni képességek, valamint a társadalmi és környezeti befolyásoló tényezők közötti kölcsönhatások eredménye BEVEZETŐ GONDOLATOK EGÉSZSÉG egyik legalapvetőbb jellegzetessége a társadalomnak alakulása azonban maga is a társadalom jellegzetességeiben gyökerezik TÁRSADALO EGÉSZSÉGI az egészségi állapot egyenlőtlenségeiben a társadalmi M ÁLLAPOT egyenlőtlenségek nyilvánulnak meg  BEVEZETŐ GONDOLATOK Kutatások sora igazolja, hogy minél lejjebb ereszkedünk a társadalmi lejtőn, annál nagyobb az esély az egészség megromlására és a rövidebb életre NEM biológiai okokkal magyarázhatók ezek a különbségek, tekintve, hogy a különféle társadalmi csoportok tagjai között szisztematikusan mutathatók ki EGÉSZSÉG - EGYENLŐTLENSÉGEK Azok a különféle társadalmi csoportok egészségi állapot között fennálló tartós különbségek, amelyek a biológiai adottságok okozta különbségeken túlmutatnak, társadalmi tényezőkkel hozhatók összefüggésbe, ennélfogva megváltoztathatók (és igazságtalanok) Az egészség társadalmi meghatározóinak egyenlőtlen eloszlásával hozhatók összefüggésbe.  A társadalmi rétegződés: a különféle ismérvek (jövedelem, foglalkozás stb.) szerint megállapított társadalmi kategóriák hierarchikus sorrendje. A TÁRSADALMAT LEÍRÓ az egyének csoportok közötti különbségeket leírására alkalmas LEGFONTOSABB FOGALMAK egy sor makro-strukturális társadalmi tényező alakítja a társadalmi rétegződési rendszerben az egyes pozíciókhoz eltérő előnyök és hátrányok kapcsolódnak az emberek mindennapi életét a társadalmi struktúrában elfoglalt helyük határozza meg A társadalmi-gazdasági státusz (vagy szocioökonómiai pozíció): az egyének által elfoglalt pozíció a társadalomban. Meghatározható: a) jövedelem, b) iskolai végzettség, c) foglalkozás szerint. Közvetítő mechanizmusokon keresztül ezek mind kapcsolatban vannak az egészségi állapottal A presztízs, társadalmi megbecsültség és az ehhez társuló hatalom ugyancsak fontos meghatározója a társadalmi státusnak Státuskonzinsztencia/státuskikristályosodás: egy személy tsd-i besorolásának kritériumai összhangban vannak Státusinkonzisztencia: egy személy tsdi besorolásának kritériumai nincsenek összhangban. (pl. munkanélküli orvos, alacsony iskolai végzettségű vállalatvezető) A rétegződés vizsgálata során vizsgálnunk kell az egyes rétegek közötti társadalmi mozgást is.  Társadalmi mobilitás: az egyének vagy társadalmi A TÁRSADALMAT LEÍRÓ csoportok társadalmi hierarchiában elfoglalt helyzetének LEGFONTOSABB FOGALMAK megváltozása. A mobilitási formák típus-párokba sorolhatók. Vertikális mobilitás: a társadalmi hierarchiában történő fölfelé irányuló helyzetváltoztatás. Horizontális mobilitás: amikor a társadalmi helyzetváltoztatás nem jár együtt hierarchikus pozícióváltással, az új életkörülmények közel azonosak a korábbiakhoz. Intergenerációs mobilitás: egy adott társadalmi csoportnak/ egyénnek az előző nemzedékhez (szülők) képest végbement helyzetváltoztatása. Intragenerációs mobilitás: a saját élettörténet során megvalósított mozgást jelenti, (saját korábbi társadalmi pozícióhoz képest történő elmozdulás). A TÁRSADALMAT LEÍRÓ LEGFONTOSABB FOGALMAK A mobilitási csatornák azok a lehetőségek, módok, amelyek révén az egyének/ társadalmi csoportok megváltoztathatják a helyzetüket. A mobilitási esélyek mértéke és társadalmi eloszlása alapján megkülönböztetünk nyitott és zárt társadalmakat AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT VERTIKÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEI A társadalomban elfoglalt pozíció bizonyos jellemzői, illetve az egészségi állapot között fennálló kapcsolatok. ISKOLAI VÉGZETTSÉG Kutatások sora igazolja, hogy a magasabb iskolai végzettségű emberek egészségi állapota kedvezőbb, mint az alacsony iskolai végzettségűeké A magasabb iskolai végzettségűknél: ritkábban fordul elő a betegség miatti tevékenységkorlátozottság alacsonyabb a morbiditásuk és a megrokkanásuk aránya halálozásuk későbbi életszakaszban következik be Az alacsonyabb iskolai végezettségűek körében gyakrabban fordulnak elő: a fertőző betegségek, nagyobb köztük az idült betegségben szenvedők aránya fatális kimenetelű betegségek gyorsabban vezetnek halálhoz egészségüket önmaguk is negatívabban értékelik, mint a magasabb iskolázottságúak a fejlődő országokban még nagyobb jelentősége van AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT VERTIKÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEI Oktatásból számos egészségmegtérülés származik: kedvezőbb munkakilátások munkanélküliség, az egészségi okok miatti munkavesztés vagy rokkantság kevésbé fenyeget egészséget kevésbé veszélyeztető munkavégzés várakozásoknak jobban megfelelő munka kedvezőbb jövedelem jobb egészségértés és eligazodás az ellátórendszerben fontos pszichoszociális erőforrásokat is alakít, mint a társas támogatás és az életirányítási képesség: azt a tanult várakozást jelenti, hogy az embert érő hatások a személyes választásoktól és tevékenységektől is függenek az iskolai oktatás sokféle módon elősegíti az életirányítási képességet: információgyűjtés –és elemzés, problémamegoldó képesség AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT VERTIKÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEI FOGLALKOZÁS jövedelmi viszonyok mellett alakítása mellett a pszichoszociális folyamatokon keresztül befolyásolhatja az egészséget: társas kapcsolatok munkahelyi stressz munkakörülmények és azok feletti kontroll autonómia érzés a fizikai igénybevétel mellett foglalkozási ártalmaknak való kitettség is fontos tényező: a férfiak körében a fizikai dolgozók halandósága több mint kétszer nagyobb, mint a szellemi dolgozóké  AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT VERTIKÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEI JÖVEDELEM társadalmi-gazdasági helyzetmutató, amely rövid távon a leginkább változhat a jövedelem az anyagi körülmények széles skáláját befolyásolja, amelyek közvetlen hatással lehetnek az egészségi állapotra (Ecob, 1999): lakó-és lakáskörülmények minősége alacsony komfortú és zsúfolt lakás önmagában is egészség-rizikó környezetszennyező ipari üzemek játszóterek, parkok, sportlétesítmények + környék infrastrukturális adottságai fűtés a fogyasztási potenciál: pl. az egészséges élelmiszer, meleg ruha, személyi higiénia tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság egészségügyi ellátás költségei AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT VERTIKÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEI ÉLETMÓD az egészségmagatartás valamennyi aspektusa ide tartozik: táplálkozás, fizikai aktivitás, egészségkárosító magatartások, például a dohányzás és az alkoholfogyasztás, stb. erős társadalmi kötöttségek befolyásolják (pl. egészséges élelmiszerek ára) átviteli csatorna, a kedvezőtlen társadalmi helyzet és a rossz egészségi állapot között közvetít kutatási eredmények szerint az egészség társadalmi csoporttól függetlenül a legfontosabb értékek egyike, ugyanakkor az egészség tartalmában, értelmezésében jelentős különbségek mutatkoznak AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT HORIZONTÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEI Egészségkülönbségeknek vannak olyan dimenziói is, amelyek nem a különféle társadalmi csoportok státusa közötti hierarchiából fakadnak. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT KÜLÖNBSÉGEI ORSZÁGOK KÖZÖTT A világ különféle országaiban lakók várható élettartama között 25-30 év különbség is lehet Jelentős különbségek mutatkoznak az országok között a domináns halálokok tekintetében is TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK a halandóság és az egészségi állapot az országon belüli területi egységek között is különbözik „kompozíciós” magyarázat: kockázati tényezők bizonyos területeken jóval nagyobb arányban, más területeken pedig az átlagosnál kisebb arányban vannak jelen  AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT HORIZONTÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEI A FÉRFIAK ÉS NŐK VÁRHATÓ ÉLETTARTAMÁBAN ÉS EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁBAN MUTATKOZÓ KÜLÖNBSÉGEK világ legtöbb fejlett országában a nők élettartama 2-10 évvel meghaladja a férfiakét ez egyrészt az orvostudomány fejlődésére (szülés körülményeinek modernizálódása), másrészt a megelőzhető betegségek dominánssá válására (nők egészségtudatosabbak) vezethető vissza ugyanakkor a nőket magasabb morbiditás jellemzi, kedvezőtlenebbül ítélik meg az egészségi állapotukat is szerepelméleti irányultságú magyarázatok: szerepfeszültség-modell: többes szerep túlterheltséghez, feszültségek kialakulásához vezetnek szerepkiterjesztés-modell: új szerepek felvételével újabb anyagi és érzelmi források nyílnak meg, amelyek jóllétét növelhetik a kutatási eredmények a női munkavállalás pozitív hatását erősítette meg KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!  FELHASZNÁLT IRODALOM Ecob R, Davey Smith G. Income and health: what is the nature of the relationship? Social Science & Medicine, 1999, 48:693-705. Horkai A. (2013): Egészség és társadalmi státusz. Az egészség mint társadalmi tőkefajta összefüggései más tőketípusokkal. In Egészség és Társadalom, SE-ETK 288-292 Kósa K.-Kőműves S.(2019) :Egészségegyenlőtlenségekazegyenlőtlenségek globális kontextusában. Magyar Tudomány 180(2019)11, 1612–1625. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.11.3 M. Kornyicki, Ágota & Rusinné Fedor, Anita. (2021). Az egészség komplex megközelítése, mint az egészség- szociológiai vizsgálatok elméleti kerete. Acta Medicinae et Sociologica. 12. 10.19055/ams.2021.05/31/2. Orosz, É., & Kollányi, Z. (2016). Egészségi állapot, egészség-egyenlőtlenségek nemzetközi összehasonlításban. In Társadalmi Riport 2016 (pp. 334–357). Pickett, K., & Wilkinson, R. (2010). The spirit level. Penguin Books. Saunders M, Barr B, McHale P, Hamelmann C. Key policies for addressing the social determinants of health and health inequities. Copenhagen: WHO Regional Office for Europe; 2017 (Health Evidence Network (HEN) synthesis report 52). Solar O, Irwin A. A conceptual framework for action on the social determinants of health. Social Determinants of Health Discussion Paper 2 (Policy and Practice). Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.): Orvosi Szociológia. Semmelweis Kiadó 2006. Wilkinson, R.G. and Marmot, M.G. (2003) Social Determinants of Health: The Solid Facts: World Health Organization.