Egészség társadalmi meghatározottsága

Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jól-lét állapota, ami nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.

Az egészség az egyén optimális teljesítőképességének állapota, ami lehetővé teszi, hogy betöltse azokat a szerepeket és feladatokat, amikre szocializálódott.

Az egészség anatómiai, fiziológiai és pszichológiai integritás, alkalmasság és teljesítőképesség, képesség a stressz feldolgozására, jó közérzet, mentesség a megbetegedés és idő előtti halálozás fenyegetésétől.

Az egészség nem egy statikus állapot, hanem egy dinamikus folyamat, amelyet sok tényező befolyásol. Az egyén személyes érzései, a funkcionális képességek, a fájdalom és a társadalmi, gazdasági, kulturális tényezők mind szerepet játszanak az egészség megítélésében.

Az egészség a mindennapi élet erőforrása, amit a környezeti, politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi, viselkedési és biológiai tényezők alakítanak.

Azok a tényezők és hatások, amelyek befolyásolják egyén és közösség egészségi állapotát. Ezek lehetnek biológiai, társadalmi, gazdasági, környezeti és viselkedéses tényezők.

Az egészség egyenlő azoknak a feltételeknek az összességével, amelyek megléte esetén az egyén kibontakoztathatja a számára adott lehetőségek összességét.

Genetikai tényezők, amelyek meghatározzák az öröklött hajlamokat és az egyén biológiai sajátosságait.

Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy a társadalom által elvárt biológiai működése közötti megfelelés.

A környezet, amelyben élünk, beleértve a levegőt, a vizet, a talajt, az éghajlatot és a lakókörnyezetet. Ez befolyásolja az egészségi állapotot a szennyezés, a zaj, és a környezet minősége által.

Társadalmi tényezők, mint például a szegénység, az oktatás, a lakhatás, a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztés.

Az egészség állapota szorosan összefügg a társadalmi tényezőkkel. Minél alacsonyabb a szociális státusz, annál rosszabb az egészségi állapot.

Egy adott társadalmi csoportnak vagy egyénnek az előző nemzedékhez (szülők) képest végbement helyzetváltoztatása.

A társadalmi helyzet, az iskolázottság, a munkahely és a jövedelem befolyásolja az egészséget. Minél jobb a szociális státusz, annál jobb az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is.

A saját élettörténet során megvalósított mozgást jelenti, (saját korábbi társadalmi pozícióhoz képest történő elmozdulás).

Azok a lehetőségek és módok, amelyek révén az egyének vagy társadalmi csoportok megváltoztathatják a helyzetüket.

A genetikai és biológiai tényezők mellett az életmód is befolyásolja az egészségi állapotot. A táplálkozás, a mozgás és a stresszkezelés mind szerepet játszanak az egészségben.

Kutatások azt mutatják, hogy a magasabb iskolai végzettségű emberek egészségi állapota kedvezőbb, mint az alacsonyabb végzettségűeké.

A környezeti tényezők (például levegőminőség, vízminőség, zajszennyezés) szintén befolyásolhatják az egészséget.

Az egészség egy komplex rendszer, amely a genetikai adottságoktól, az életmódbeli tényezőktől, a környezeti hatásoktól, a társadalmi beágyazottságtól és az egyéni képességektől is függ.

A magasabb végzettségűek ritkábban szenvednek betegség miatti tevékenységkorlátozottságtól, alacsonyabb a morbiditásuk és a megrokkanásuk aránya, és későbbi életszakaszban halnak meg.

Az alacsonyabb végzettségűek körében gyakrabban fordulnak elő fertőző betegségek, nagyobb az idült betegségben szenvedők aránya, a halálos kimenetelű betegségek gyorsabban vezetnek halálhoz, és az emberek negatívabban értékelik saját egészségüket.

Az egészségbeli egyenlőtlenségek a társadalmi egyenlőtlenségek tükröződései. Az alacsonyabb társadalmi rétegekben élők átlagosan kevésbé egészségesek.

A magasabb iskolai végzettség kedvezőbb munkakilátásokat, kevesebb munkanélküliséget, egészségesebb munkahelyeket, jobb jövedelmet, jobb egészségértést, és jobb életirányítási képességeket eredményezhet.

A biológiai adottságokon túlmutató egészségbeli különbségek a társadalmi tényezőkkel hozhatók összefüggésbe, és megváltoztathatók.

Az egészség nem csak az egyén felelőssége, hanem a társadalmi tényezők is fontos szerepet játszanak benne.

A társas kapcsolatok, a munkahelyi stressz, a munkakörülmények és az autonómia érzés befolyásolhatja az egészséget.

A fizikai igénybevétel mellett a foglalkozási ártalmaknak való kitettség is fontos tényező.

A jövedelem fontos társadalmi-gazdasági helyzetmutató, amely befolyásolja a lakáskörülményeket, a fogyasztási potenciált és a környezet minőségét, amelyek közvetlen hatással lehetnek az egészségi állapotra.

Az egészséges élelmiszerhez, meleg ruhához és személyi higiéniához való hozzáférés, valamint tartós fogyasztási cikkekkel való ellátás.

Az egészségbeli különbségek, melyek a társadalmi csoportok hierarchiájából adódnak, például az anyagi jólét, az oktatás, a foglalkoztatás alapján.

Az egészség magatartásbeli aspektusait jelenti, mint például a táplálkozás, a fizikai aktivitás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.

Az egészségbeli különbségek, melyek nem a társadalmi hierarchiából, hanem más tényezőkből származnak, például a nem, az életkor, a földrajzi helyzet alapján.

Különböző országok lakosainak várható élettartama közötti eltérések, akár 25-30 év is lehet.

Az egészségbeli különbségek a különböző területeken belüli lakosok között.

A férfiak és nők várható élettartama és egészségi állapota közötti eltérések.

A férfi és női szerepek és azok hatása az egészségre, például a több szerep túlterhelt és a nőkkel kapcsolatos társadalmi elvárások.

Az egészségben jelentkező egyenlőtlenségeket vizsgálja, amelyek különbségeket mutatnak az egészségi állapotban társadalmi csoportok között.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a társadalmi, gazdasági és politikai tényezők befolyásolják az egészségügyi eredményeket. Azok a társadalmak, ahol a szegénység, az egyenlőtlenség és a társadalmi kirekesztés magas, általában alacsonyabb egészségi állapottal rendelkeznek.

Az egészség a teljességre utal: testi, lelki és szociális jóllét. Nem pusztán a betegség hiánya.