A KÖZÉPKORI JOBBÁGYSÁG ÉS A MEZŐGAZDASÁG A KÖZÉPKORBAN (PDF)

# A KÖZÉPKORI JOBBÁGYSÁG ÉS A MEZŐGAZDASÁG A KÖZÉPKORBAN ## A KORAI KÖZÉPKORBAN - A korai középkorban Nyugat-Európában a római kori rabszolgák és colonusok valamint a germán parasztok összeolvadásával jött létre a jobbágyság. - A jobbágyok földművesek voltak, de nem voltak tulajdonosai az ált...

# A KÖZÉPKORI JOBBÁGYSÁG ÉS A MEZŐGAZDASÁG A KÖZÉPKORBAN ## A KORAI KÖZÉPKORBAN - A korai középkorban Nyugat-Európában a római kori rabszolgák és colonusok valamint a germán parasztok összeolvadásával jött létre a jobbágyság. - A jobbágyok földművesek voltak, de nem voltak tulajdonosai az általuk művelt földnek, csak használati joguk volt (de használati jogától nem lehetett őket megfosztani!). - A földbirtokosnak cserébe tartoztak: terményjáradékkal, pénzjáradékkal, ajándékkal és robottal (→ a robot ingyenmunka volt a földesúri majorságban). - A jobbágyok adóztak az államnak és az egyháznak → Mo.-on ez volt a tized. - A földesúr bíráskodott felettük → Mo.-on ezt a bíróságot úriszéknek nevezték. - Az érett középkorban a hospes-mozgalom hatására: a jobbágyok szabad költözési jogot szereztek. ## A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KERETE: AZ URADALOM VOLT - Az uradalom olyan nagybirtok volt, amely egy földesúr hatalmának volt alávetve. (A középkori uradalom a késő római kor nagybirtokaiból alakult ki.) - Az uradalom a középkor kezdetén önellátó nagybirtok volt, mely gazdasági igazgatási és katonai feladatokat is ellátott. - Jellemzői: - Több falut és az azokhoz tartozó szántókat, legelőket, erdőket foglalt magában. - Központja a vár vagy udvarház volt, ahol az uradalom népeinek adóját gyűjtötték össze, és ide menekülhettek az uradalom lakói támadás esetén. - A földesurak az uradalmak területén templomokat is építettek. - Az uradalom a középkor kezdetén önellátásra rendezkedett be (naturális gazdálkodás) az uradalomhoz tartozó parasztok megtermelték a szükséges mezőgazdasági termékeket, és előállították – házi ipari szinten - a kézműves termékeket is. - A földesurat bizonyos előjogok illették a birtokán, az ún. banalitások, földesúri monopóliumok: kocsmatartás, mészárszék tartása, sör- és pálinkafőzés, malomtartás. - Földesúr bíráskodhatott a jobbágyai felett (úriszék). - Az uradalom 3 részből állt: 1. A jobbágyok parcellái - ezeket a parasztok kötelezettségek (pénz-, munka-,és terményjáradék) fejében művelték, a jobbágytelek két részre tagolódott: belső telek (házhely+ kert) és külső telek (szántó) 2. A földesúr saját kezelésű birtoka (majorság, allódium): ezt a parasztok robotban művelték. 3. Közös használatú területek: erdők, legelők, folyók, tavak. ## HOGYAN ZAJLOTT A TERMELŐ MUNKA AZ URADALOMBAN? - A korai középkor: a nagy visszaesés korszaka volt a római kori mezőgazdasághoz képest! - Népvándorlás hullámai, a politikai rendszer szétesése egyes vidékek elnéptelenedéséhez, a mezőgazdaság hanyatlásához vezettek. - Szegényes, önellátó falvak alakultak ki (ez azt is jelentette, hogy nem volt felesleg, így árutermelés sem, nem volt pénzforgalom, nem voltak városok). - A földeket talajváltó rendszerben művelték (ez a germán törzsekre jellemző művelési mód volt): - Egy területet kimerülésig műveltek, majd új földet vontak művelés alá. - A földterületnek csak kis részét használták ki, és 10-30 évente került csak sor ugyanazon földdarab művelésére. - Ez a módszer alacsony terméshozamot biztosított. - Könnyű, szimmetrikus ekét használtak ez a kötött talajok művelésére nem volt alkalmas, mert nem szántott elég mélyen. - Az érett középkorban: megújult a mezőgazdasági technika ,„mezőgazdasági forradalom" ment végbe. - A mezőgazdasági technika megújulása már 800 körül megkezdődött, ez a folyamat folytatódott a 10-11.században. Az ezredforduló után először a Rajna és Loire közötti vidéken, majd később Európa más térségein is valóságos mezőgazdasági forradalom ment végbe. ## Új eszközöket használtak: - A nehézeke - Mélyebben szántott, megforgatta a talajt (azaz az alsó humuszban gazdag réteget felhozta). - Kötöttebb talajokat is meg lehetett vele művelni. - A nehézeke végső formája az aszimmetrikus vaseke, amelyre csoroszlyát (kormányt) és tajigát (kereket) szereltek, a 10.. századra alakult ki. - Szügyhám - Egy új fogatolási mód volt, a nomádoktól vették át. - A hám az állat nyakáról a szügyére került, így megnőtt az igaerő. - A nehézeke csak a fogatolás új módjával együtt terjedhetett el. - Borona → aprózza és egyengeti a földet - Patkó - Megakadályozta, hogy a sokszorosan igénybe vett ló patája tönkre menjen. ## Új művelési eljárásokat vezettek be. - Elterjedt a kétnyomásos gazdálkodás: - Ennek során a föld egyik felét bevetették, a másik felét ugaron (műveletlenül) hagyták, majd évente váltottak az ugaron legeltetett állatok megtrágyázták a földet. - Elterjedt a háromnyomásos gazdálkodás:: - A földet három részre osztották , az ugar mellett őszi vetésű gabonákat (rozs, búza) illetve tavaszi vetésű gabonákat (köles, árpa, zab) vetettek, majd évente váltottak. ## MILYEN KÖVETKEZMÉNYEI LETTEK A MEZŐGAZDASÁGI FORRADALOMNAK? - Az újítások rendkívüli fejlődést eredményeztek: - Javult az élelmiszerellátás, ezért nőtt a népesség száma, demográfiai robbanásról beszélhetünk (11-14.sz.) - A középkor kezdetén egy km2 föld 3–4 ember ellátását fedezte, az ezredforduló után már 30-50 főnek nyújtott megélhetést(!) - Egy elvetett mag terméshozama átlagosan megkétszereződött. - A fejlődés következtében az emberek többet és változatosabban tudtak táplálkozni. - Újra megjelent a terményfelesleg! → kialakult az árutermelés, azaz nemcsak saját szükségletre termeltek. - A fejlődést elősegítette az is, hogy a 10. században csökkentek az Európát ért külső támadások, és stabilizálódott a politikai rendszer. - Jellemző volt: a hospes-mozgalom: - Európa egyes részein túlnépesedés jelei mutatkoztak (Normandia, Rajna vidéke). - Megindult egy vándormozgalom a szabad földterületek felé a Kárpát-medencébe és Közép-Európa más vidékeire. - A telepesek szolgálatukért előre kialkudott juttatásokat kaptak. - A hospesfalvak legfontosabb kiváltsága a szabad költözés joga volt. ## EZZEL MEGSZŰNTEK A KÖZÉPKORI EURÓPÁBAN AZ ÉHÍNSÉGEK? - Nem, a 14.században volt egy nagy válság, visszaesés! - Ez azért alakult ki: - Mert a mezőgazdaság fejlődése nem tudott lépést tartani a népesség növekedésével. - Mert a kedvezőtlenül változtak az éghajlati viszonyok (csökkent az évi középhőmérséklet, több lett a csapadék). - A legpusztítóbb csapás a 14.században (1347-1352) a „fekete halálnak" is nevezett nagy pestisjárvány volt: - A kórokozókat genovai tengerészek hurcolták be Itáliába, ahonnan elterjedt az egész kontinensen. - A járvány gyors terjedését elősegítette Nyugat-Európa viszonylag nagy népsűrűsége, a városias életforma és a fellendülő kereskedelem. - A járvány néhány éve alatt a becslések szerint Európa lakossága megfeleződött. # AZ EGYHÁZSZAKADÁS, A NYUGATI ÉS A KELETI KERESZTÉNYSÉG FŐ JELLEMZŐI ## BEVEZETÉS: A KERESZTÉNYSÉG FOKOZATOSAN NYERT TÉRT, MIRE LÉTREJÖTT AZ ÚN. KERESZTÉNY EURÓPA - A Kr. u. 1-3. században a Római Birodalom határain belül terjedt a keresztény hit → a birodalomban államvallássá vált a kereszténység (391, Theodosius császár). ## A NÉPVáNDORLÁS KORÁBAN A RÓMAI BIRODALOMBA BETELEPULŐ NÉPEK IS KERESZTÉNNYé VÁLTAK. - Az elsőként betelepülő gótok ariánus keresztények lettek, térítőjük Wulfilas gót püspök volt, aki a Szentírás egy részét is lefordította gót nyelvre. - Nagy jelentőségű volt a frankok megtérése, hiszen ők voltak az a germán nép, mely tartós monarchiát hozott létre, ráadásul ők már nem ariánusok lettek, mint a korábban megjelenő germán népek, hanem katolikusok. - A frank király Klodvig (Meroving dinasztia) vette fel a kereszténységet, majd megkezdődött a tömeges térítés a frankok körében. - A Karoling királyok: Kis Pippin és Nagy Károly szövetségesi viszonyt alakítottak ki Róma püspökével, a pápával. - Pippin legyőzte a longobárdokat, majd a Róma és Ravenna körüli földeket a pápáknak adományozva létrehozta az önálló Pápai Államot 756-ban. - 800-ban, Rómában, III. Leó pápa koronázta császárrá Károlyt. - Az egyház intézményeivel és kultúrájával szervesen hozzátartozott a Károly által szervezett rendszerhez → a császárár udvarában vezető tisztséget töltöttek be egyháziak, a császárár új kolostorokat alapított, ezek lettek a tudományok és művészetek őrzői és ápolói, udvarában a kor leghíresebb tudós szerzetesei dolgoztak (pl. Alkuin, aki udvari iskolát is alapított Aachenben). ## A KORAI KÖZÉPKOR A KERESZTÉNY HITTÉRÍTÉS NAGY KORSZAKA VOLT, AZ ÚJ EURÓPAI KIRÁLYSÁGOK MEGALAPÍTÁSÁBAN FONTOS SZEREPET JÁTSZOTT AZ URALKODÓK ÉS AZ EGYHÁZ SZÖVETSÉGE: - Nagy Károly hódító háborúit a keresztény térítés is kísérte (pl. a szászok megtérítése). - Fontos szerepe volt a térítésben a kibontakozó szerzetesi mozgalomnak is (Nagy Szent Gergely pápa például bencés térítőket küldött Angliába). - A hittérítők igyekeztek fokozatosan megnyerni a pogány népeket (pl. a keresztény templomokat régi pogány kultuszhelyek közelében építették fel). - Közép- és Észak-Európa népeit a 10-11.sz. fordulóján térítették meg: ide a helyi uralkodók hívására érkeztek papok és szerzetesek (jó példa erre Géza fejedelem és Szent István tevékenysége). - A Balkán- félszigeten, a szláv népek körében a Bizánci Birodalom megbízásából egy testvérpár Cirill és Metód terjesztette el a kereszténységet a 9.sz.-ban. ## A NYUGATI ÉS KELETI KERESZTÉNYSÉG ELTÁVOLODÁSA ÉS AZ EGYHÁZSZAKADÁS - A Római Birodalom két részre szakadása után (395) más politikai és társadalmi folyamatokban fejlődött a kereszténység: - A Keletrómai (Bizánci) Birodalomban: megerősödött a császári hatalom, a birodalom fennmaradt, de a 8.sz.-tól az arab hódítás veszélyeztette, a keresztény térítést az iszlám előretörése akadályozta. - A Nyugatrómai Birodalomban: meggyengült a császári hatalom, a népvándorlás miatt a birodalom szétesett, területén új, keresztény királyságok jöttek létre. A pápai hatalmat erősítette a sikeres térítés (germánok, magyarok, nyugati szlávok). - A korai középkorban fokozatosan eltávolodott egymástól a nyugati és keleti kereszténység, a következő táblázat a különbségeket foglalja össze. | | NYUGATON | KELETEN | |---|---|---| | Világi befolyás | önálló politikai tényezővé vált az egyház | világi uralkodó (császár) befolyása meghatározó. | | Egyházszervezet | egyetlen, központosított, Rómából, a pápa által irányított egyház | különálló nemzeti egyházak, saját pátriárkájuk vezetésével (testvéregyházak halmaza) | | A római püspök (a pápa) hatalmának erősödésében nagy szerepet játszott a frank királyok katonai támogatása. | | | Nyelv | latin | görög (majd más nyelvek is) | | Dogmák | A Szentlélek az Atyától és a Fiútól is. | a Szentlélek csak az Atyától származik. | | | van tisztítótűz | nincs tisztítótűz | | Szertartások | az Úrvacsorán kovásztalan kenyér használata | az Úrvacsorán kovászos kenyér használata | | Szerzetesség | aktív, gyakorlatiasabb rendek, „Ora et Labora”- Nursiai Szent Benedek később több rend is létrejött | elmélkedő rend, Szent Vazul alapította bazilita rend | | | | ez a szerzetesség egyedüli formája a papok felszentelésük előtt házassodhatnak | | Papi élet | nem házasodhatnak (cölibátus) | | | | | szigorúbb az ávók és elkülönülésük a papoktól, addig az volt a szokás, hogy csak a szerzetesekre vonatkozott a cölibátus. | | Templomok | az oltár a hívők számára is látható, a szertartás a hívek előtt zajlik szobrok, festmények díszítik. a művészeknek van szabadságuk az ábrázolásban | a papok és hívők elkülönülnek, a sekrestyét elzárja az ikonosztáz szobrok nem lehetnek a templomban szigorúan szabályozott technikák és témaválasztás | | | | | | Vezetők szerepe | a pápa (Róma püspöke), mint Szent Péter utóda jogot formált minden keresztény, így a Keletrómai (Bizánci) Birodalomban élők vezetésére is | Konstantinápolyt „új Rómának" nevezeték, és a pápával egyenlő vezetésére is. | | | | | | | A római pápa és a konstantinápolyi pátriárka közötti hatalmi vetélkedés nagy szerepet játszott abban, hogy 1054-ben kettészakadt a kereszténység | | | | A korai középkorban tehát fokozatosan eltávolodott egymástól a nyugati és keleti kereszténység. | | | | hatalmi vetélkedés alakult ki a római pápa és a konstantinápolyi pátriárka között, és a különbségek miatt viták is egyre élesebbé váltak. | | ## Mindez végül 1054-ben a kereszténység kettészakadásához vezetett (a pápa és a pátriárka kölcsönösen kiátkozták egymást), létrejött a nyugati kereszténység (katolikus egyház) és a keleti kereszténység (ortodox egyház). # AZ EGYHÁZI HIERARCHIA A NYUGATI KERESZTÉNYSÉGBEN ## A NYUGATI EGYHÁZSZERVEZET A KÖZÉPKORBAN - A 11. századra Nyugat- és Közép-Európa valamennyi országa keresztény lett. A középkor társadalmi tagolódásában az első helyet foglalták el az imádkozók (oratores), azaz az egyházi rend. A többi rendtől világosan elkülönítette őket a pappá való felszentelésük, aminek következtében ők a klerikusok (egyháziak) közé kerültek, a társadalom többi rétegét pedig a laikusok (világiak) alkották. - Az egyházkermányzati egységek felépítése: | | | |---|---| | | bencések -élukön a főapát | | egyháztartományok | | | egyházmegyék | | | egyházkerületek | | | egyházközségek | | | | | # A pápa - A nyugati keresztény egyházszervezet élén Róma püspöke, a pápa állt. - A pápa világi hatalommal is rendelkezett - ő volt a 8. században Közép-Itáliában létrehozott Egyházi Állam uralkodója. - A pápa tanácsadó testületét alkották a bíborosok, akik a 11. századra elnyerték a pápaválasztás jogát. (Az évszázadok során gyakorlattá vált, hogy az egyes katolikus államok legfontosabb főpapjait is bíborossá avatják, így tehát például az esztergomi érsek, a magyar katolikus egyház feje, hagyományosan megkapja a bíborosi címet is.) - A pápa vezetése alá számos egyháztartomány tartozott. # Az érsekek és püspökök - Egy-egy egyháztartományt több egyházmegye alkotott, amelyek élén a püspök állt, a legjelentősebb egyházmegye püspöke érseki címet kapott, és ő vezette az egész egyháztartományt. - A püspököket kanonokok segítették a munkájukban a püspöki székhelyen lakva papi testületet (káptalan) alkottak: jelentős szerepet játszottak az egyházmegye életében: elláttak az oktatással, az igazgatással és olykor a püspökválasztással kapcsolatos feladatokat is. # Az esperesek - Az egyházmegyék egyházkerületekből álltak, ezek élén: az esperesek álltak, a főesperes a plébániákat ellenőrző pap. # A plébánosok - A legkisebb egységek pedig az egyházközségek, azaz a plébániák voltak, élén a plébánossal. - Ez az egyházszervezet a katolikus egyházban alapvetően máig fennmaradt! # AZ EGYHÁZ REFORMJA AZ EZREDFORDULÓN ÉS AZ INVESZTITÚRA-HARC - A 10. századra az egyház elvilágiasodott - milyen jelei voltak ennek? - Általánossá vált az a gyakorlat, hogy világi uralkodók rendelkeznek a püspökök beiktatásának jogával (invesztitúra). - Terjedt az egyházi tisztségek adásvétele, a szimónia. - A meggazdagodó főpapok hasonlóan viselkedtek, mint a világi hűbérurak. - A papság nem tartotta be a Nyugat-Európában előírt nőtlenséget, a cölibátust. - A papok és a szerzetesek is a világi dolgok felé fordultak - vagyonukat gyarapították, az élvezeteknek éltek. - Az egyháziak és a hívek jelentős része elégedetlen volt ezzel és változást akart → az egyház elvilágiasodásával szemben lépett fel a gregorián reformmozgalom, amely nevét VII. Gergely pápáról kapta: - A pápai reformhoz mintaként szolgált a 10. században Cluny bencés apátsága (→ a franciaországi Cluny bencés kolostorából indultak ki a reformok). - VII. Gergely pápa is cluny szerzetes volt, és amikor pápává választották, akkor keresztülvitte a reformokat: - Az egyház erkölcsi megújítását → a szimónia eltörlésével, a cölibátus bevezetésével. - Az egyház függetlenítését a világi hatalom befolyásától → kimondták, hogy az invesztitúra joga a pápáé! ( a pápaság hatalmi igényeit az 1075-ben kiadott nyilatkozatában (Dictatus Papae) fogalmazta meg) → ez konfliktushoz vezetett a német-római császárral, mert a német-római császárár hatalmát az általa kinevezett püspökők hűsége biztosította, ezért nem akart lemondani a kinevezési jogról! # Az invesztitúraharc - VII. Gergely pápa és IV. Henrik császárár harcával kezdődött, majd több évszázadon át tartott. - A harc híres eseménye volt a „Canossa-járás" 1077-ben: - IV. Henrik német-római uralkodó törvénytelennek nyilvánította VII. Gergely megválasztását→ a pápa kiközösítette ellenfelét, és ezzel alattvalóit felmentette a IV. Henriknek tett hűségeskü alól→1077-ben IV. Henrik az észak-itáliai Canossa várához ment, hogy az ott tartózkodó pápától elérje a kiátkozás visszavonását a pápa feloldozta IV. Henriket a kiközösítés alól (Mit jelent ma a „Canossát jár" kifejezés? Megalázkodik, bocsánatot kér) - 1122-ben a worms-i konkordátumban a pápa és a császárár kompromisszumot kötött: megosztották az invesztitúra jogát. - A pápaság végül a 13. század elején, III. Ince idején jutott el hatalma csúcsára, amikor nemcsak lelki, hanem politikai értelemben is meghatározó nagyhatalommá vált. # A reformmozgalom eredményeként - Az egyház megújult, a világi hatalomtól jelentős mértékben függetlenné vált → ezzel az egyház mintát adott ahhoz, hogy a későbbiekben más társadalmi csoportok (nemesség, polgárság) is önálló hatalmi tényezővé szerveződjenek, amellyel az uralkodóknak meg kell egyezni.' - A gregorián reform következtében megerősödött a pápai tekintély, ami hozzájárult a keresztes hadjáratok megindításához. | | | |---|---| | IV. Henrik | Vil Gergely | | | Canossa | | | 1077 | | | Calixtus | | | V Henrik | | | | | | wormsi konkordatum | | | 1122 | | | Sándor | | | Frigyes | | | | | | legrandi csata | | | 1176 | | | II. Innbard | | | Frigyes | | | | | | | | | | | | | | | | | | a Német-római Birodalom | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | # A SZERZETESSÉG A KÖZÉPKORBAN ## A SZERZETESSÉG FOGALMA - Egyházi mozgalom, melynek célja az elmélyült vallási élet megvalósítása → ennek érdekében szerzetesrendek jöttek létre (a római kori remetemozgalom volt az előzménye a remeték elvonultak a világtól és csak elmélkedő, Istenre figyelő életet éltek). ## AZ ELSŐ NYUGATI SZERZETESREND: A BENCÉS REND VOLT - Nursiai Szent Benedek alapította (529, Monte Cassino). - A szerzetesek kolostorban éltek, melyet az apát vezetett, a bencés kolostorok a településektől távol épültek (→ monostorok, monasztikus rendek). - Az apát közvetlenül a pápának volt alárendelve, a világi egyház egyéb intézményeitől független volt. - A rendbe belépők először jelöltek voltak (novícius) majd letehették a szerzetesi fogadalmat: szegénységi, tisztasági, engedelmességi fogadalom. - A szerzetesek szigorú szabályok szerint élték az életüket, a kolostor szabályzata a napirendjüket is meghatározta → legfőbb feladatuk az imádkozás volt (a kolostorban élő szerzetesközösség általában háromóránként a templomban zsolozsmázott, melyhez éjszaka is fel kellett kelni) → a teljes társadalom lelki üdvéért imádkoztak. - Benedek előírta az imát és a munkát is (!) a szerzeteseknek („Ora et labora"). ## Milyen munkát végeztek a szerzetesek? - Kódexet másoltak, tanítottak és tudományos munkát végeztek → a kolostorok a középkori tudományos- kulturális élet kimagasló központjai lettek. - Gyógyítottak a kolostorok többségében gyógynövényeket is termesztettek. - Fizikai munkát is végeztek pl. földet műveltek → ők terjesztették el a fejlettebb mezőgazdasági technikákat Európa-szerte. - A korai középkorban nagy szerepük volt a térítésben is → nagyrészt nekik köszönhető, hogy Közép-Európa a nyugati (latin) kereszténységhez csatlakozott. - Írországban Szt. Patrik honosította meg a kereszténységet (5.sz.). Sajátos kolostori egyház jött létre: a kolostorok voltak a püspökségek székhelyei, a püspökök is szerzetesek voltak. Az ír szerzeteseknek azután több európai kolostort is alapítottak, ezek tudományos központok is voltak, az ír szerzeteseknek nagy szerepük volt Európa keresztény kultúrájának formálásában! (Írországot a „szentek és tudósok hazájának” is nevezték.) ## AZ ORTODOX SZERZETESSÉG ELTÉRT A NYUGATI, BENCÉS SZERZETESSÉGTŐL - Az ortodox kolostorokban a vallásos áhítat a legfontosabb eleme maradt a szerzetesi életnek, a társadalomban végzett munka nem került előtérbe, rendkívül szigorú életmódjukban első helyen áll Isten imádata. - Nem alakultak ki olyan nagy, több kolostorból álló rendek, mint nyugaton. - A szerzetesi közösség tagjai komolyan veszik a külvilágtól való elvonulást, és gyakran csak saját családjukkal tartják a kapcsolatot. - A legnevezetesebb ortodox kolostorok közé tartozik az Athosz-hegy Görögországban. - Később a változó igények miatt a nyugati kereszténységben új szerzetesrendek is kialakultak (L.: a táblázatban). # ÚJ SZERZETESRENDEK A KÖZÉPKORBAN (10-13.SZ.) - A 10. században az egyház világi befolyás alá került, elvilágiasodott, a kolostorok is → sokan sürgették az egyház reformját. A reformkezdeményezések élére az egyházon belül a szerzetesi mozgalom állt. Új szerzetesi mozgalmak is indultak. - Megújult a bencés rend: - Kolostorszövetséget hoztak létre, aminek központja Cluny volt. Helyreállították a kolostor fegyelmet, szigorúan betartották a bencés regulát. Szószólói voltak a „treuga Dei"-mozgalomnak. - A ciszterci rend: - Elsősorban a lakatlan vidékeken alapítottak kolostorokat. A hangsúlyt a bencés regulában szereplő kétkezi, fizikai munkára helyezték, mintagazdaságokat hoztak létre. - A karthauzi rend: - Szemlélődő, remete rend. Életmódjukra jellemző: a hallgatás, a magány és az ima. Az első karthauzi szerzetesek Szent Brúnó vezetésével különálló házikókban, teljes csöndben elmélkedtek, imádkoztak, s főként kódexeket másoltak. - A keresztes hadjáratokhoz kapcsolódóan, a 12. században jöttek létre az egyházi lovagrendek. Ezek a szerzetesrendek egy sajátos csoportját képezték: a megszokott három fogadalmon felül a zarándokok fegyveres védelmére is esküt tettek. - A templomosok: - A zarándokok védelmére alakult rend. Pénzügyi tranzakcióik is növelték vagyonukat és befolyásukat, a zarándokok számára bankrendszert hoztak . A francia király, Szép Fülöp sátánimádattal vádolta meg és feloszlattatta a rendet, hogy megszerezze hatalmas vagyonukat. - A johanniták: - Elsősorban a betegápolást tartották fő feladatuknak. Később Málta szigetére költöztek és a törökök ellen harcoltak →Máltai lovagrend. - A német lovagrend: - Amikor kiszorultak a Szentföldről, Európában a még pogány népek térítését vállalták. Miután II. András önállósulási törekvéseik miatt ki