A Középkori Jobbágysag PDF

## A KÖZÉPKORI JOBBÁGYSÁG ÉS A MEZŐGAZDASÁG A KÖZÉPKORBAN A korai középkorban Nyugat-Európában a római kori rabszolgák és colonusok valamint a germán parasztok összeolvadásával jött létre a jobbágyság: * a jobbágyok földművesek voltak, de nem voltak tulajdonosai az általuk művelt földnek, csak has...

## A KÖZÉPKORI JOBBÁGYSÁG ÉS A MEZŐGAZDASÁG A KÖZÉPKORBAN A korai középkorban Nyugat-Európában a római kori rabszolgák és colonusok valamint a germán parasztok összeolvadásával jött létre a jobbágyság: * a jobbágyok földművesek voltak, de nem voltak tulajdonosai az általuk művelt földnek, csak használati joguk volt (de használati jogától nem lehetett őket megfosztani !) * a földbirtokosnak cserébe tartoztak: terményjáradékkal, pénzjáradékkal, ajándékkal és robottal (→ a robot ingyenmunka volt a földesúri majorságban) * a jobbágyok adóztak az államnak és az egyháznak → Mo.-on ez volt a tized * a földesúr bíráskodott felettük → Mo.-on ezt a bíróságot úriszéknek nevezték * az érett középkorban a hospes-mozgalom hatására: a jobbágyok szabad költözési jogot szereztek ## A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KERETE: AZ URADALOM VOLT Az uradalom olyan nagybirtok volt, amely egy földesúr hatalmának volt alávetve.( A középkori uradalom a késő római kor nagybirtokaiból alakult ki.) Az uradalom a középkor kezdetén önellátó nagybirtok volt, mely gazdasági igazgatási és katonai feladatokat is ellátott. **Jellemzői:** * több falut és az azokhoz tartozó szántókat, legelőket, erdőket foglalt magában * központja a vár vagy udvarház volt, ahová az uradalom népeinek adóját gyűjtötték össze, és ide menekülhettek az uradalom lakói támadás esetén * a földesurak az uradalmak területén templomokat is építettek * az uradalom a középkor kezdetén önellátásra rendezkedett be (naturális gazdálkodás) az uradalomhoz tartozó parasztok megtermelték a szükséges mezőgazdasági termékeket, és előállították – házi ipari szinten - a kézműves termékeket is * a földesurat bizonyos előjogok illették a birtokán, az ún. banalitások, földesúri monopóliumok: kocsmatartás, mészárszék tartása, sör- és pálinkafőzés, malomtartás * földesúr bíráskodhatott a jobbágyai felett (úriszék) **Az uradalom 3 részből állt:** 1. a jobbágyok parcellái - ezeket a parasztok kötelezettségek (pénz-, munka-,és terményjáradék) fejében művelték, a jobbágytelek kér részre tagolódott: belső telek (házhely+ kert) és külső telek (szántó) 2. a földesúr saját kezelésű birtoka (majorság, allódium): ezt a parasztok robotban művelték 3. közös használatú területek: erdők, legelők, folyók, tavak ## HOGYAN ZAJLOTT A TERMELŐ MUNKA AZ URADALOMBAN? A korai középkor: a nagy visszaesés korszaka volt a római kori mezőgazdasághoz képest! * népvándorlás hullámai, a politikai rendszer szétesése egyes vidékek elnéptelenedéséhez, a mezőgazdaság hanyatlásához vezettek * szegényes, önellátó falvak alakultak ki (ez azt is jelentette, hogy nem volt felesleg, így árutermelés sem, nem volt pénzforgalom, nem voltak városok) * a földeket talajváltó rendszerben művelték (ez a germán törzsekre jellemző művelési mód volt) * egy területet kimerülésig műveltek, majd új földet vontak művelés alá * a földterületnek csak kis részét használták ki, és 10-30 évente került csak sor ugyanazon földdarab művelésére * ez a módszer alacsony terméshozamot biztosított * könnyű, szimmetrikus ekét használtak ez a kötött talajok művelésére nem volt alkalmas, mert nem szántott elég mélyen ## Az érett középkorban: megújult a mezőgazdasági technika, „mezőgazdasági forradalom" ment végbe A mezőgazdasági technika megújulása már 800 körül megkezdődött, ez a folyamat folytatódott a 10-11.században. Az ezredforduló után először a Rajna és Loire közötti vidéken, majd később Európa más térségein is valóságos mezőgazdasági forradalom ment végbe. ## Új eszközöket használtak **A nehézeke:** * mélyebben szántott, megforgatta a talajt (azaz az alsó humuszban gazdag réteget felhozta) * kötöttebb talajokat is meg lehetett vele művelni * a nehézeke végső formája az aszimmetrikus vaseke, amelyre csoroszlyát (kormányt) és tajigát (kereket) szereltek, a 10. századra alakult ki **Szügyhám:** * egy új fogatolási mód volt, a nomádoktól vették át * a hám az állat nyakáról a szügyére került, így megnőtt az igaerő * a nehézeke csak a fogatolás új módjával együtt terjedhetett el **Borona** → aprózza és egyengeti a földet **Patkó** * megakadályozta, hogy a sokszorosan igénybe vett ló patája tönkre menjen. ## Új művelési eljárásokat vezettek be * elterjedt a kétnyomásos gazdálkodás * ennek során a föld egyik felét bevetették, a másik felét ugaron (műveletlenül) hagyták, majd évente váltottak az ugaron legeltetett állatok megtrágyázták a földet * elterjedt a háromnyomásos gazdálkodás * a földet három részre osztották, az ugar mellett őszi vetésű gabonákat (rozs, búza) illetve tavaszi vetésű gabonákat (köles, árpa, zab) vetettek, majd évente váltottak. ## MILYEN KÖVETKEZMÉNYEI LETTEK A MEZŐGAZDASÁGI FORRADALOMNAK? Az újítások rendkívüli fejlődést eredményeztek * javult az élelmiszerellátás, ezért nőtt a népesség száma, demográfiai robbanásról beszélhetünk (11-14.sz.) * a középkor kezdetén egy km2 föld 3–4 ember ellátását fedezte, az ezredforduló után már 30-50 főnek nyújtott megélhetést(!) * egy elvetett mag terméshozama átlagosan megkétszereződött * a fejlődés következtében az emberek többet és változatosabban tudtak táplálkozni * újra megjelent a terményfelesleg ! → kialakult az árutermelés, azaz nemcsak saját szükségletre termeltek. * a fejlődést elősegítette az is, hogy a 10. században csökkentek az Európát ért külső támadások, és stabilizálódott a politikai rendszer * jellemző volt: a hospes-mozgalom * Európa egyes részein túlnépesedés jelei mutatkoztak (Normandia, Rajna vidéke) * megindult egy vándormozgalom a szabad földterületek felé a Kárpát- medencébe és Közép-Európa más vidékeire * a telepesek szolgálatukért előre kialkudott juttatásokat kaptak * a hospesfalvak legfontosabb kiváltsága a szabad költözés joga volt ## EZZEL MEGSZŰNTEK A KÖZÉPKORI EURÓPÁBAN AZ ÉHÍNSÉGEK? Nem, a 14.században volt egy nagy válság, visszaesés! Ez azért alakult ki: * mert a mezőgazdaság fejlődése nem tudott lépést tartani a népesség növekedésével * mert a kedvezőtlenül változtak az éghajlati viszonyok (csökkent az évi középhőmérséklet, több lett a csapadék) **A legpusztítóbb csapás a 14.században (1347-1352) a „fekete halálnak" is nevezett nagy pestisjárvány volt:** * a kórokozókat genovai tengerészek hurcolták be Itáliába, ahonnan elterjedt az egész kontinensen * a járvány gyors terjedését elősegítette Nyugat-Európa viszonylag nagy népsűrűsége, a városias életforma és a fellendülő kereskedelem. * a járvány néhány éve alatt a becslések szerint Európa lakossága megfeleződött ## AZ EGYHÁZSZAKADÁS, A NYUGATI ÉS A KELETI KERESZTÉNYSÉG FŐ JELLEMZŐI **BEVEZETÉS: A KERESZTÉNYSÉG FOKOZATOSAN NYERT TÉRT, MIRE LÉTREJÖTT AZ ÚN. KERESZTÉNY EURÓPA** A Kr. u. 1-3. században a Római Birodalom határain belül terjedt a keresztény hit → a birodalomban államvallássá vált a kereszténység (391, Theodosius császár). **A népvándorlás korában a Római Birodalomba betelepülő népek is kereszténnyé váltak:** * az elsőként betelepülő gótok ariánus keresztények lettek, térítőjük Wulfilas gót püspök volt, aki a Szentírás egy részét is lefordította gót nyelvre * nagy jelentőségű volt a frankok megtérése, hiszen ők voltak az a germán nép, mely tartós monarchiát hozott létre, ráadásul ők már nem ariánusok lettek, mint a korábban megjelenő germán népek, hanem katolikusok * a frank király Klodvig (Meroving dinasztia) vette fel a kereszténységet, majd megkezdődött a tömeges térítés a frankok körében * a Karoling királyok: Kis Pippin és Nagy Károly szövetségesi viszonyt alakítottak ki Róma püspökével, a pápával * Pippin legyőzte a longobárdokat, majd a Róma és Ravenna körüli földeket a pápáknak adományozva létrehozta az önálló Pápai Államot 756-ban. * 800-ban, Rómában, III. Leó pápa koronázta császárrá Károlyt * az egyház intézményeivel és kultúrájával szervesen hozzátartozott a Károly által szervezett rendszerhez → a császár udvarában vezető tisztséget töltöttek be egyháziak, a császár új kolostorokat alapított, ezek lettek a tudományok és művészetek őrzői és ápolói, udvarában a kor leghíresebb tudós szerzetesei dolgoztak (pl. Alkuin, aki udvari iskolát is alapított Aachenben). **A korai középkor a keresztény hittérítés nagy korszaka volt az új európai királyságok megalapításában fontos szerepet játszott az uralkodók és az egyház szövetsége:** * Nagy Károly hódító háborúit a keresztény térítés is kísérte (pl. a szászok megtérítése) * fontos szerepe volt a térítésben a kibontakozó szerzetesi mozgalomnak is (Nagy Szent Gergely pápa például bencés térítőket küldött Angliába) * a hittérítők igyekeztek fokozatosan megnyerni a pogány népeket (pl. a keresztény templomokat régi pogány kultuszhelyek közelében építették fel) * Közép- és Észak-Európa népeit a 10-11.sz. fordulóján térítették meg: ide a helyi uralkodók hívására érkeztek papok és szerzetesek (jó példa erre Géza fejedelem és Szent István tevékenysége) * a Balkán- félszigeten, a szláv népek körében a Bizánci Birodalom megbízásából egy testvérpár Cirill és Metód terjesztette el a kereszténységet a 9.sz.-ban. **A NYUGATI ÉS KELETI KERESZTÉNYSÉG ELTÁVOLODÁSA ÉS AZ EGYHÁZSZAKADÁS** A Római Birodalom két részre szakadása után (395) más politikai és társadalmi környezetben fejlődött a kereszténység: * A Keletrómai (Bizánci) Birodalomban: megerősödött a császári hatalom, a birodalom fennmaradt, de a 8.sz.-tól az arab hódítás veszélyeztette, a keresztény térítést az iszlám előretörése akadályozta. * A Nyugatrómai Birodalomban: meggyengült a császári hatalom, a népvándorlás miatt a birodalom szétesett, területén új, keresztény királyságok jöttek létre. A pápai hatalmat erősítette a sikeres térítés (germánok, magyarok, nyugati szlávok). **A korai középkorban fokozatosan eltávolodott egymástól a nyugati és keleti kereszténység, a következő táblázat a különbségeket foglalja össze**