A-1.anyag-és-gyártásismeret.pptx

Bevezetés A szakember az anyagszerkezeti ismeretekkel többféle probléma megoldására válik képessé, mint ❑az anyagfajta, anyagállapot, esetleg az anyag előéletének azonosítása, ismeretként való összegyűjtése, ❑anyagválasztás egy adott célrendszerhez, mely adott anyagok választékából, ❑társítások és k...

Bevezetés A szakember az anyagszerkezeti ismeretekkel többféle probléma megoldására válik képessé, mint ❑az anyagfajta, anyagállapot, esetleg az anyag előéletének azonosítása, ismeretként való összegyűjtése, ❑anyagválasztás egy adott célrendszerhez, mely adott anyagok választékából, ❑társítások és kölcsönhatások kihasználása, ❑anyagfejlesztés egy elváráshoz való tulajdonságmódosítással, ❑méretezési elvek meghatározása az igénybevételek és az anyagtulajdonságok összemérésével, ❑az anyagok hatékony jellemzése a feldolgozási, a felhasználási és a megsemmisítési szakaszban, stb. Anyag- és gyártásismeret Anyagismeret Gyártásismeret Anyagok kémiai Különböző gyártási összetétele módszerek, eljárások Szerkezeti tulajdonságai Felhasználása Fémszerkezettan (metallográfia) Nyersanyagok Természetben előforduló szervetlen vagy szerves eredetű anyagok, amelyek iparitermékek készítésénél felhasználhatok. Növényi eredetű Állati eredetű Ásványi eredetű Szénhidrátok Élelmiszer (hús, tej) Éghető anyagok (kőszén) (keményítők) Bőr Ércek (vasérc) Növényi olajok (lenolaj, Szarv Nem érces kőzetek repceolaj, Ipari nyersanyag napraforgóolaj) Vegyipari (kén, salétrom) Kaucsuk Drágakő (makromolekulák vulkanizálásával gumi) Gyanták (amorf üvegszerű, vízben nem szerves oldat (alkohol) (fossziliák, ill. festék, papírragasztó) Technológia fogalma A természetben megtalálható nyersanyagok, átalakításával, megmunkálásával foglalkozik. A technológia azokat az eljárásokat ismerteti, amelyek nyersanyagokat, szükségletek kielégítésére szolgáló, félkész vagy késztermékeket dolgozzák fel. Gyártástechnológia csoportosítása Kémiai technológia Mechanikai technológia Hőtechnológia / Hőkezelés Szerelés technológia Kémiai technológiák Azok az eljárások amelyekkel az anyagok kémiai összetétele változik meg. Pl. acélgyártás, timföldgyártás Mechanikai technológiák Azok az eljárások amelyekkel az anyagok, tárgyak alakját változtatják meg. Pl: folyékony alakítás (Öntés) Szilárd halmazállapotban való átalakítás o Képlékeny alakítás pl. kovácsolás, hengerlés hidegsajtolás, mélyhúzás stb. o Anyagszétválasztás pl. esztergálás, fúrás, marás, vágás, köszörülés Hő technológiák Azok az eljárások, amelyekkel az anyagok tulajdonságát hőkezeléssel, majd ezt követően hőelvonással úgy változtatják meg, hogy azok megfeleljenek a felhasználás követelményeinek (kristályos szerkezet változás). Szerelési technológiák Két vagy több alkatrészt kapcsolnak össze oldható vagy nem oldható kötéssel. Pl. szegecselés, hegesztés  Ipari technológiák rendszere Ipari technológia Kémiai technológia Mechanikai Hő technológia Ipari anyagok előállítása technológia Anyag megmunkálás Szerelésre kész munkadarab Ipari anyag Szerelési eljárás Segéd anyag Alapanyag Kész termék A termelés folyamatában felhasznált ipari anyagok csoportosítása A termelés fogalma Céltudatos tevekénységgel és energia felhasználásával változtatják meg a folyamatban résztvevő anyagok tulajdonságát a felhasználás érdekében  A termelés folyamatában résztvevő anyagok csoportosítása összetétel alapján Fémes anyagok Összetett anyagok Nem fémes Vasötvözetek Nemvas anyagok Mesterség Természe fémek és Részecskékből tes es ötvözetei összeserősített Fa, bőr Műanyag Önthető anyagok anyagok Üveg Öntöttvas Kemény fémek Könnyűfém Kerámia Titán Szál erősített anyagok (szénszál) Nehéz Rétegelt összetett fémek Ólom Rétegelt lemez A termelési folyamatban résztvevő anyagok csoportosítása alkalmazásuk szerint Alapanyag Segédanyag Gyártási hulladék, melléktermék Alapanyag fogalma A termelési folyamatban átalakítandó anyagot alapanyagnak nevezünk Alapanyakgnak nevezzük Nyersgyártás  vasérc Esztergálás  hengeres rúd Segéd anyagok fogalma Az alapanyag feldolgozásához (előállítás vagy megmunkálás) vagy a termék élettartamának növelésére és működésnek megkönnyítésére szolgáló anyag. pl. nyersvas gyártás  mészkő Csoportosítása: Hűtő kenő anyagok Tüzelő anyagok Csiszoló és polírozó anyagok Tisztító szerek Hulladék Az anyag igényeink szerinti alakítása közben keletkező anyag és vagy energia. A hulladék a termelési folyamatban visszamaradó közvetlenül fel nem használható anyag (újra hasznosítható). Méretre való megmunkálás során a feldolgozott anyagból visszamaradó rész. Pl. forgács, hulladék lemez. Melléktermék A termelési folyamatban keletkező egyéb élokra közvetlenül hasznosítható termék, olyan anyag, amely valamilyen gyártási folyamatban a fő termék mellett keletkezik és hasznos tulajdonsággal rendelkezve felhasználhatóvá válik. Pl. koksz vagy levegőből tört ,N’ gyártásánál keletkező ,O2” Az anyagok tulajdonságai A tulajdonságaik csoportosítása: Kémiai Mechanikai Technológiai Kémiai tulajdonságok Az anyagok kémiai jellemzőit mutatja be Leírjak az anyagok felépítését (atom szerkezete) Vegyületeit Fémek korrózió állóságát, savállóságát, ötvözhetőségüket Az anyagok átalakulásait Mechanikai tulajdonságok Leírják az anyagok viselkedését külső erők, igénybevételek hatására. A mechanikai tulajdonságokkal tulajdonképpen fizikai tulajdonságok csak igénybevétel hatására nyilvánul meg Szilárdág, folyáshatár, szakitószilárdság, szívósság Technikai tulajdonság Leírják az anyag viselkedését a feldolgozás és a megmunkálás, vagyis a gyártás során. Tehát a technikai tulajdonság a feldolgozás és a megmunkálás során jelentősek. Amíg az alapanyagból kész termék lesz sokféle megmunkálási folyamatban vehet részt, hogy a lehetséges alakítási módok közül melyiket választjuk az döntően a technikai tulajdonságok szabják meg.  Jól önthetőnek mondjuk azt az anyagot amely a következő feltételeknek felel meg: Viszonylag alacsony olvadáspont Jó hígfolyosságú, hogy könnyen kitöltse a formaüreget Olvadt állapotban csak kicsit oldjon gázokat így dermedés után nem lesz lyukacsos öntvény Lehűlés közben kicsi legyen a zsugorodása Képlékenyen jól alakítható anyag Kis erő hatására nagymértékű maradó alakváltozás, úgy hogy nem szakad meg az anyag folytonossága, tehát törés, szakadás, repedés nem lép fel