A kommunikáció-és médiakutatás módszertana PDF

**A kommunikáció-és médiakutatás módszertana** - jelenléti teszt a könyvtárban - nehéz! - **Kutatási paradigmák** Kvantitatív és kvalitatív módszerek **[Kvantitatív módszer: ]** - természettudományok művelői hozták létre -- társadalomkutatásban is elterjedt **Kvantitatív módszer:*...

**A kommunikáció-és médiakutatás módszertana** - jelenléti teszt a könyvtárban - nehéz! - **Kutatási paradigmák** Kvantitatív és kvalitatív módszerek **[Kvantitatív módszer: ]** - természettudományok művelői hozták létre -- társadalomkutatásban is elterjedt **Kvantitatív módszer:** tartalomelemzés, survey jellegű ( lekérdezésen alapuló ) megközelítések (pl. kérdőívek) és levéltári kutatások egyes típusai **Mennyiségi információk begyűjtésén alapulnak, jellemzően statisztikai elemzés** Nagy hangsúly: **reprezentativitás** \--\>jelezzük ha nem reprezentatív a mintánk vagy mindenkit megkérdezünk ( nem nagyon lehetséges) vagy vmilyen mintavételi eljárást használunk **Kritika:** túl nagy gond a számszerű adatokra, nem elég elméletiek, sokszor leíró jellegű **[Kvalitatív:]** - Humán tudományokra épül, egy részük társadalomtudományos, más részük bölcsészeti gyökerű Jelentéssel és értelmezéssel foglalkoznak [Társtud.:] pl. fókuszcsoport, résztevő megfigyelés, interjúkészítés, oral history [Bölcsészet:] médiaszöveg-elemzési módszerek pl. szemiotika Interpretatívak \--\> teret ad a kutató saját értelmezéseinek \--\> kutatás eredménye nem általánosítható, sok esetben csak a kutatás tárgyáról mond valamit Kritika: nem objektívek **Konceptualizáció :** A vizsgálandó fogalmak jelentésének pontos meghatározása, lehatárolása. - ezzel elkerülhetővé válik a fogalmi félreértés - összes fogalmat érdemes meghatározni **Operacionalizáció** - Hogyan vizsgáljuk? Milyen módszer... - Konkrét lépések, műveletek meghatározása - Módszerek kiválasztása, kidolgozása - Konceptualizált fogalmak mérhetővé tétele Az operacionalizáció egyes társadalomtudományos módszerek (kérdőív, interjú, fókuszcsoport) esetében egyfajta fordítás is: a fogalmakat lefordítjuk a vizsgálati alanyok, a válaszadók nyelvére. Ők már csak ezzel találkoznak a kérdések, az adatfelvétel során. - **Kutatási alapfogalmak** **Kutatási terv** Eltervezzük a tudományos megismerés folyamatát - Ehhez meg kell határoznunk: \- mi az, amit meg akarunk tudni, \- miért akarjuk ezt megtudni, \- hogyan lehet ezt a legjobban kideríteni. **[A vizsgálat főbb céljai/kutatási célok: ]** felderítő kutatások leíró kutatások magyarázó kutatások - (és ezek kombinációi/ötvözetei) **Felderítő kutatás (I.)** Felderítő (feltáró) a kutatás, ha egy adott jelenségről nem rendelkezünk kellő információval, és elsősorban az információk begyűjtése, a kutatási téma alaposabb megismerése a cél. Például: \- új számunkra a kutatási terület, \- maga a jelenség új és feltáratlan. Az eredményeit általában nem tekinthetjük végeredménynek, jellemzően egy újabb kutatás alapját képezik. Segít a kutatási probléma, a kutatási kérdés vagy a hipotézis megfogalmazásában. [Három célja lehet:] \- segít megérteni, átlátni az adott területet, \- a segítségével megállapítható, hogy van-e értelme egy alaposabb vizsgálatnak, \- segítse a későbbi vizsgálatban alkalmazandó módszerek kidolgozását. Felderítő kutatásokhoz a **kvalitatív** módszerek (interjúk, megfigyelő módszerek) a hasznosak. Jelenségeket, folyamatokat azonosíthatunk a segítségével. A felderítő vizsgálat általában **nem reprezentatív**, mert többnyire nem rendelkezünk elég információval. **Leíró kutatás** Leíró kutatás: a vizsgált jelenség, csoport jellemzőire vagyunk kíváncsiak. Nem ad választ az okokra és a miértekre. A kutató leírja azt, amit megfigyelt a vizsgálat során. Mivel a tudományos megismerés/megfigyelés alapos és gondos, így pontos leírások születnek. A fő kérdés: **milyen?** **Magyarázó kutatás** Ok-okozati viszonyokat akarunk feltárni. Nemcsak a jellemzőkre vagyunk kíváncsiak, hanem arra is, hogy ezeket a jellemzőket mi magyarázza. A fő kérdés**: miért?** Kvantitatív vizsgálatoknál használt fogalmak az egyes jellemzők, változók közötti oksági **kapcsolatok leírására:** \- Az egyes ismérvek/jellemzők között nincs semmiféle kapcsolat. \- Az egyes ismérvek közt ún. **determinisztikus kapcsolat** van. Egy jellemző vagy tulajdonság megváltozása törvényszerűen/kötelezően/minden esetben egy másik jellemző vagy tulajdonság megváltozását vonja maga után. \- Az egyes ismérvek között **sztochasztikus kapcsolat** van. Az egyes jellemzők vagy tulajdonságok közt csak tendenciaszerű összefüggések figyelhetők meg. Az ok nem kizárólagos magyarázó erő. Összetett okok húzódnak a háttérben. Számos kutatásban több vagy mindhárom (felderítő, leíró, magyarázó) elem megtalálható, nem mindig lehet őket elkülöníteni. **Vizsgálati típusok I.** **Keresztmetszeti vizsgálatok** - Egyszeri pillanatfotó vagy látlelet. - A kutatást nem ismételjük meg sem egyszer, sem többször. - Egy adott helyzetet vagy állapotot ragad meg. - Keresztmetszetet készít egy adott időben egy jelenségről, majd ezt a metszetet elemzi részletesen. - A **felderítő és a leíró** kutatások többnyire keresztmetszetiek. - A magyarázó kutatások esetében módszertani problémákat vethet fel, mert az ok-okozati viszonyok az időben zajlanak, a korrekt következtetések levonásához a keresztmetszeti vizsgálat kevésnek bizonyulhat. - Segíthet, ha a vizsgálat alanyait a múlt felidézésre kérjük (lásd például: oral history) **Vizsgálati típusok II.** **Longitudinális vizsgálatok** Hosszútávú vizsgálat. Több, időben eltérő kutatás eredményeit össze tudjuk vetni, ugyanis hosszabb időn keresztül folynak a kutatások. Előnye: részletes információkat nyerünk az időbeli folyamatokról. Több altípusa van. [Az idődimenzió szempontjából léteznek:] 1\. ismétlődő (ugyanannak a jelenségnek a vizsgálata nem rendszeres időközönként) és 2\. rendszeresen ismétlődő vizsgálatok (ugyanannak a jelenségnek a vizsgálata rendszeres időközönként). [A vizsgált csoport összetétele szempontjából:] 1\. átfedésmentes vizsgálatok (a megkérdezettek köre mindig más és más), 2\. átfedéses vizsgálatok (a megkérdezettek lehetnek ugyanazok a személyek), 3\. panelvizsgálatok (mindig ugyanazokat a személyeket vizsgálják). [Célja alapján:] 1\. **Trendvizsgálatok**: valamely nagyobb populációban időben végbemenő változásokat vizsgálja. 2\. **Kohorszvizsgálatok**: bizonyos alpopulációkat (úgynevezett kohorszokat) vizsgálnak, és megnézik, idővel hogyan változnak. Kohorsz: emberek olyan részcsoportja, amely bizonyos nem változó (azaz állandó) jellemzői alapján lett csoportosítva. Például a 2004-ben születettek kohorsza. - **Panelvizsgálat**: az előző kettőhöz hasonlít, de itt mindig ugyanazokat az embereket vizsgáljuk. **Kutatási kérdés -** Mit? Miért? Hogyan? Mit? Először szekunder források (azaz szakirodalmak) alapján meghatározzuk a kutatásunk tárgyát. (Az elsődleges vagy primer forrás az, amit kutatunk.) Mit akarunk kutatni? Miért? Miért érdemes kutatni? Milyen problémát azonosítottunk? Mire használjuk az eredményeket? Elméletek áttekintése, elméleti háttér kiválasztása. Hogyan? Hogyan akarjuk kutatni? Módszerek áttekintése, kiválasztása és kutatási terv készítése. **Hipotézis felállítása** Nem minden esetben szükséges vagy hasznos. (Felderítő, leíró vizsgálatoknál jellemzően felesleges, magyarázó kutatásoknál sokszor érdemes használni.) A hipotézis olyan előzetes feltevés, amelyet a kutatás során igazolni vagy cáfolni kívánunk. Ez a feltevés a felvetődött kérdésekre feltételezhetően adható válaszokat is tartalmazza. A hipotézist akkor érdemes felállítani, ha már túl vagyunk a szekunder források feldolgozásán. [Fontos követelmények a hipotézissel kapcsolatban:] \- Legyen egyszerű, tömör és világos! \- Legyen egyértelműen cáfolható vagy igazolható! \- A meglévő ismeretekre, tudásanyagra (szakirodalmakra) támaszkodjon! \- Egyértelmű, világosan megfogalmazott fogalmakat használjunk! (Lásd: konceptualizáció.) **Mintavétel** Azt a csoportot, amelyről a kutatással meg akarunk állapítani valamit, **populáció**nak nevezzük. A populáció valamennyi tagját általában nem tudjuk megfigyelni, megkérdezni. Túl nagy csoport esetén, illetve ha nem tudunk mindenkit megvizsgálni, egy kisebb csoportot, úgynevezett **mintá**t alakíthatunk ki. Ehhez mintavételi eljárások állnak a rendelkezésünkre. Ha a minta reprezentatív, akkor a minta alapján tett észrevételeinket a nagyobb csoportra (más néven az alapsokaságra) is kiterjeszthetjük. A mintavétel a kvantitatív módszerek (kérdőív, tartalomelemzés) esetében különösen fontos, de egyes kvalitatív módszerek (interjú, fókuszcsoport) esetében is. **Konceptualizáció** (különösen kvantitatív kutatások esetén) A tanulmányozni kívánt összes fogalmat meg kell határozni. A fogalmakat úgy kell átdolgoznunk/kialakítanunk, hogy az adatfelvétel során értelmezhetők legyenek. Kutathatóvá kell tenni őket → rájuk lehessen kérdezni. A fogalmak átalakítását dimenziók és indikátorok (mutatók) meghatározásával tudjuk elvégezni. **Dimenziók**: azok a tényezők, amelyek jelzik a fogalmaink meglétét, illetve hiányát. A dimenzió valamely fogalom meghatározott aspektusa, oldala, nézőpontja. [Két feltételnek kell eleget tenni:] 1\) az egyes dimenziók között ne legyen átfedés, 2\) a dimenziók lehetőleg lefedjék a fogalom teljes tartalmát. Az egyes dimenziók **indikátor**okon (azaz mutatókon) keresztül értelmezhetőek. Egy-egy kérdés az adott dimenzió egy-egy indikátora, amely jelzi annak meglétét, hiányát, mértékét. Minél magasabb az indikátorok száma, annál jobb. **Elemzési egységek kiválasztása** Akiket vagy amiket vizsgálunk, megfigyelünk, leírunk. Mindig tisztázzuk, mi az elemzési egységünk. **Egyének**: az egyes ember. Az egyének valamely összességét nevezzük populációnak. **Csoportok**: például családok, baráti társaságok, házaspárok, városok, falvak, szubkultúrák, rajongói közösségek stb. **Szervezetek**: formális társadalmi szervezetek, szabályok mentén működnek. Például: vállalatok, egyházak, iskolák, egyetemek, egyetemi tanszékek, üzletek stb. **Társadalmi produktumok:** \(1) társadalmi objektumok: könyvek, versek, festmények, gépkocsik, épületek, edények, viccek, tudományos felfedezések (természetesen a médiaszövegek is) stb. \(2) társadalmi interakciók: házasságkötés, válás, huliganizmus, bírósági perek, közúti balesetek, barátválasztások, felvételi interjúk, tüntetések. De akár: médiahasználat. Jellemzők, orientációk, cselekvések(egyének esetén) **Jellemzők (paraméterek):** nem, kor, végzettség, magasság, lakóhely, munka stb. **Orientációk:** attitűd, hit, meggyőződés, személyiségvonások, előítéletek, hajlamok, rokonszenvek, értékek stb. **Cselekvések:** szavazás, vásárlás, fogyasztás, befektetés, tüntetés, iskolakerülés, templomba járás, médiahasználat, közösségi médiában való viselkedés stb. **Tévkövetkeztetések** 1\. Individuális tévkövetkeztetés: Egy vagy kevés személyhez kapcsolódó tapasztalatokból általánosítunk. Egy (vagy néhány) személy véleménye/válaszai alapján nem tudunk egy nagyobb társadalmi csoportra érvényes következtetéseket levonni. A reprezentativitás hiánya miatt. 2\. Ökológiai tévkövetkeztetés: Egyénekre vonatkozó következtetéseket vonunk le csoportok megfigyelése alapján. Az egyes emberekről nem fogalmazhatunk meg állításokat csoportokon végzett megfigyelések alapján. 3\. Redukcionizmus: Egy összetett, sok tényezővel magyarázható jelenséget próbálunk kevés (vagy egyetlen) okra visszavezetni. Tehát: bizonyos változókat figyelmen kívül hagyunk. Minden típusú redukcionizmus bizonyos elemzési egységeket vagy változókat fontosabbak pozicionál a többinél. **Megbízhatóság:** fontos a megismételhetőség és ellenőrizhetőség (különösen a kvantitatív vizsgálatoknál). Érvényesség. Interpretativitás: innen nézve problematikus **MINTAVÉTEL** **[Alapfogalmak]** **Elem:** azon alapegységek, amelyekről információt gyűjtünk. **Sokaság, alapsokaság vagy populáció:** az a csoport, amelyre a kutatás eredményeit vonatkoztatni fogjuk. **Vizsgálati populáció:** azoknak az elemeknek az összessége, amelyből a mintát ténylegesen vesszük. (Médiaszöveg-elemzés során: vizsgálati korpusz) **Minta:** A vizsgálati populációból mintavételi eljárással választott (elemzési egységeket vagy) A mintavételi eljárás során ki kell választanunk a megfelelő elemzési egységeket az alapsokaságból. **Mintavételi keret:** Azt a csoportot, amelyből a kiválasztást végrehajtjuk. [Egylépcsős mintavételnél ez megegyezik] a vizsgálati populációval. [Többlépcsős mintavételeknél eltér] a mintavételi keret és a vizsgálati populáció. **Változó:** egymást kölcsönösen kizáró attribútumok. A populáció elemei elkülönülnek a változók mentén: kor, nem, foglalkozási státusz, iskolai végzettség, lakóhely stb. Az egyén egy meghatározott jellemzője. Kérdőívek esetén különösen fontos. **Állandó vagy konstans**: Ha a populáció minden elemének ugyanaz az attribútuma, akkor nem változóról beszélünk. **Paraméter:** Az alapsokaság egy meghatározott jellemzője. Általában úgy jön létre, hogy egy-egy változót összesítünk (egy város lakosságának kormegoszlása). A minta alapján becsléseket adhatunk/tehetünk az alapsokaság egy-egy paraméterére. Hibák: **Mintavétel által okozott hiba:** a mintavételre vezethető vissza. **Adatfelvételi hiba:** az adatgyűjtés során keletkezik. [A mintavételi eljárásokat két nagy csoportja:] 1\) véletlen mintavétel 2\) nem véletlen mintavétel **[Véletlen (vagy valószínűségi) mintavétel]** Ehhez egy olyan listára van szükség, ami az alapsokaság összes elemét tartalmazza. Ebből a listából véletlenszerűen választjuk a vizsgálandó elemzési egységeket → így jön létre a minta (véletlenszám-táblázatok és generáló programok segítségével, sorsolással). A lista valamennyi tagjának, azaz a populáció valamennyi tagjának ugyanannyi esélye van bekerülni a mintába. A véletlen mintavétel feltétele: az elemzési egységek mintába kerülésének az esélye előre meghatározott, és ez az esély egyenlő esélyt jelent. **Reprezentativitás I.** Ha minden elemzési egységnek ugyanannyi az esélye bekerülni a mintába, akkor a minta reprezentatív lesz az alapsokaság egészére. Ha nem ugyanannyi az esélye mindenkinek bekerülni, torz minta jön létre. Ha a mintának ugyanaz az összetétele, mint az alapsokaságé, akkor (az adott paraméterekre vonatkozóan) reprezentatív lehet a minta. **Reprezentativitás II.** Ha a populáció minden egyedének egyforma az esélye, hogy bekerüljön a mintába, akkor ez a minta reprezentatív lesz az adott populációra nézve. DE: a reprezentativitás mértékét befolyásolja a minta elemszáma is. A több elem esetén a szélsőséges esetek torzító hatása csökken. Egy véletlenszerűen vett minta sohasem reprezentálja tökéletesen azt a sokaságot, amelyből vették, de a többi módszernél pontosabb. A valószínűségi mintavétel esetében megbecsülhető a várható siker, illetve kudarc **Véletlen mintavétel (folyt.)** Ha a mintavételi keret nem tartalmazza az összes elemet, amit elvileg tartalmaznia kéne (nem minden elem szerepel a listán), akkor meg kell becsülni a kihagyások mértékét, illetve meg kell tenni mindent, hogy korrigáljuk a hiányosságokat. Ha a kutató figyelmen kívül hagy olyan kisebb hiányosságokat, amelyeket nehéz (vagy nem lehet) korrigálni, azt minden esetben jeleznie kell! [A véletlen mintavétel változatai:] 1\) Egyszerű véletlen mintavétel 2\) Szisztematikus véletlen mintavétel 3\) Rétegzett mintavétel 4\) Többlépcsős (csoportos) mintavétel **Egyszerű véletlen mintavétel** Ezt a legnehezebb megvalósítani, mert általában nem áll rendelkezésünkre olyan lista, amelyen valamennyi elem szerepel. Megszámozzuk a listán szereplő elemeket, majd egy véletlenszám-táblázat vagy -generátor segítségével választjuk ki a mintába kerülő elemeket. **Szisztematikus mintavétel** Szisztematikus a mintavétel, ha egy listáról választjuk ki minden x. elemet. Mintavételi intervallum: a beválogatott elemek közötti szabályos távolság. Kiválasztási arány: a mintába kerülő elemek aránya az alapsokasághoz (vizsgálati populációhoz) képest. Ha előre véletlenszerűen összekeverjük az elemeket, akkor a szisztematikus mintavétel egyszerű véletlenszerű mintavételként működik. A szisztematikus mintavétel veszélye: ha a lista valamely szempont alapján áll össze, az elemek bizonyos elrendezésben szerepelnek rajta → erősen torzíthat. **Rétegzett mintavétel** Arra szolgál, hogy nagyobb fokú reprezentativitást érjünk el azáltal, hogy csökkentjük a várható mintavételi hibát. Ahelyett, hogy a teljes populációból választanánk a mintát, a rétegzett mintavétel segítségével biztosítjuk, hogy a sokaság egynemű részcsoportjaiból megfelelő mennyiségű elemet válasszunk. Az első lépés: valamilyen jellemző vagy változó alapján több csoportra osztjuk (azaz szegmentáljuk) az alapsokaságot, és a csoportokból választunk véletlenszerűen. A rétegzés révén a sokaságot viszonylag homogén részcsoportokra osztjuk, és mindegyikből megfelelő számú elemet választunk ki. A rétegképző változók megválasztása attól függ, milyen változók állnak rendelkezésre. **1. lehetőség:** a rétegképző változók alapján létrehozott részcsoportok esetében megnézzük, a teljes sokaság hányad részét teszi ki, majd véletlen vagy szisztematikus módszerrel annyi elemet választunk ki belőle, hogy a kívánt mintában pontosan megfelelő legyen a részarányuk. **2. lehetőség:** egymás után írjuk a csoportok összes elemét, egyetlen listát létrehozva, majd szisztematikus mintavételhez fordulunk. A rétegzett mintavétel garantálja, hogy a rétegképző változók mentén létrehozott csoportok megfelelően legyenek reprezentálva. **Többlépcsős (csoportos) mintavétel** Olyan esetben választjuk, amikor nem tudunk olyan listát készíteni, amelyen valamennyi elem szerepel, de törekszünk a reprezentativitásra (lehetetlen vagy nehezen kivitelezhető, hogy teljes körű felsorolást készítsünk az alapsokaság valamennyi eleméről). Ilyenkor a mintába kerülés esélye nem feltétlenül egyenlő minden elemzési egység számára. Egymás után többször alkalmazzuk a két alaplépést: a listakészítést és a kiválasztást. [Gondok:] \- a többlépcsős kiválasztás többszöri mintavételi hibát is magával hozhat! \- a módszer elkerülhetetlenül rontja a mintát, nagyobb lesz a mintavételi hiba! Minden lépcsőben garantálni kell a véletlenszerűséget! **[Nem véletlen (vagy nem valószínűségi) mintavétel]** A nem véletlen mintavétel változatai: 1\) Kvótás mintavétel 2\) Szakértői mintavétel 3\) Egyszerűen elérhető alanyokra vonatkozó mintavétel (kényelmi mintavétel) 4\) Hólabda mintavétel 5\) Területi kiválasztás és véletlen séta (kifejezetten kérdőíves módszer) **Kvótás mintavétel** Az alapsokaságról nem áll rendelkezésre teljes lista, de vannak adataink az alapsokaság összetételéről (például a népszámlálások alapján). Az alapsokaság struktúrája (felépítése) alapján hozzuk létre a mintánkat. Ismerünk arányokat, így a kiválasztásnál mi is betartjuk ezeket az arányokat. Amilyen jellemző vagy paraméter mentén strukturáljuk a mintát, arra vonatkozóan megbízható és érvényes következtetéseket kaphatunk. **Szakértői mintavétel** Egy nagyobb sokaságot vizsgálunk, a csoport jól beazonosítható, de nem lehet számba venni minden tagját (pl.: rajongók, szubkultúrák). A kutató a saját megítélése alapján válogatja össze a minta elemeit → megítélésen alapuló mintavételnek is nevezik. Szakirodalmakra, különféle belátásokra hagyatkozik. Interjúknál, fókuszcsoportoknál gyakori. **Egyszerűen elérhető alanyokravonatkozó mintavétel(kényelmi mintavétel)** Korlátozott az adatok használhatósága. Kérdőívek előzetes tesztelésére alkalmas lehet. Semmiképpen sem reprezentatív. Amennyiben egy bizonyos jelenség megértése a cél, nem pedig valamely csoport leírása, használható lehet. Létező hozzáállások, attitűdök, értelmezések beazonosítására is alkalmas lehet (amennyiben semmit sem állítunk azok társadalmi jelentőségéről). Azok kerülnek a mintába, akiket könnyen el tudunk érni (és lehetőleg megfelelnek a szelekciós kritériumoknak). Ilyenkor jellemzően csak a kitöltőinkről állíthatunk bármit, nemigen általánosíthatunk. **Hólabda mintavétel** Azokkal kezdjük a mintavételt, akiket könnyen el tudunk érni (és megfelelnek a szelekciós kritériumoknak), majd megkérjük őket, hogy ajánljanak további megfelelő személyeket, akik szerintük hajlandóak lennének részt venni a kutatásban. Az ajánlott illetőket is beválasztjuk a mintába, és arra kérjük őket, ajánljanak további személyeket. Különösen akkor ajánlott, ha nehezen elérhető populációról van szó (például drogfogyasztók, pornófüggők, szubkultúrák stb.). Fókuszcsoport esetén izgalmas problémát vet fel: hibrid csoportok jöhetnek létre, ahol egyes tagok ismerik egymást, míg mások nem. Ez nem feltétlenül gond, de reflektálnunk kell rá. **Mintavétel kérdőívezés esetén** A kérdőíves vizsgálat során a kutató választ egy válaszadói mintát, majd a mintába került személyekkel felvesz egy standardizált kérdőívet. [Mintavétel vagy teljes körű lekérdezés?] Ez függ: \- a vizsgált csoport méretétől, \- a rendelkezésre álló időtől, \- a csoport tagjainak elérhetőségétől (kisebb csoportok esetében megoldható lehet a csaknem teljes körű lekérdezés) stb. A teljes körű lekérdezés rendszerint problémás, általában valamilyen mintavételi eljárásra van szükség. Ehhez pedig (optimális esetben) rendelkeznünk kell az alapsokaság teljes, naprakész listájával. **Területi kiválasztás és véletlen séta** A kvótás mintavétel speciális változata. Először kiválasztjuk a területet (település, városrész, egy bevásárlóközpont stb.), ahol a minta elemeit ki akarjuk választani. Ezt követően egy véletlen séta segítségével véletlenszerűen kiválasztjuk a válaszadókat: \- vagy az adott városrész/település lakosaira vagyunk kíváncsiak, \- vagy az adott terület által meghatározott célcsoport megtalálása a célunk (bevásárlóközpont: vásárlók; képregényfesztivál: képregényolvasók). A módszer akkor lehet (korlátozott) mértékben reprezentatív, ha vannak előzetes információink a vizsgálni kívánt csoportról, és ez alapján hozzuk létre a kvótáinkat: a séta során véletlenszerűen találkozunk a megkérdezettekkel, de a kvótáink alapján szólítunk le az egyes csoportokból megfelelő számú alanyt (férfiak, nők, idősek, fiatalok stb.). Így sem pontos ez a mintavételi eljárás, de használható. Amennyiben nem vagyunk tisztában az alapsokaság jellemzőivel, és nincsenek kvótáink, a módszer NEM tekinthető reprezentatívnak. **A minta nagysága. Mekkora mintával érdemes dolgozni?** 1\. Ha a mintába került sokaságot valamilyen szempont alapján alcsoportokra osztjuk, magasabb mintaelemszámmal kell dolgoznunk → az egyes alcsoportokban is megfelelő elemszámot kapjunk (egy-két fő semmilyen csoportot nem reprezentálhat érvényesen). 2\. Minél homogénebb az alapsokaság, annál kisebb elemszámra van szükség. (Minél heterogénebb, annál nagyobbra.) 3\. Mennyire fontos a kutatás szempontjából a reprezentativitás? Be akarunk azonosítani bizonyos attitűdöket, fel akarunk tárni összefüggéseket, de nem érdekel minket, hogy hányan gondolkodnak úgy → nem kell reprezentatívnak lennie. 4\. Költségvetési (és energiaráfordítási) szempontok: több kérdőív több anyagi és időbeli ráfordítást igényel. Online kérdőívezésnél nem annyira releváns, csak ha manuálisan dolgozzuk fel. 5\. Kalkulálni kell a válaszmegtagadásokkal. Eleve nagyobb elemszámot tervezünk, hogy a megtagadott válaszokat, a hiányosan kitöltött kérdőíveket (tehát az esetleges adathiányt) kompenzálni tudjuk. Az esetleges adathiány korrigálható pótlólagos minta kialakításával (új kérdőívezéssel). Ahhoz, hogy ez korrekt legyen, figyelni kell a válaszmegtagadások mögött esetlegesen meghúzódó okokra. **A kérdőíves kutatáserősségei és gyengéi** Előnyök: \- Gazdaságos. \- Különösen alkalmas nagy alapsokaságok jellemzőinek leírására. \- Nagy elemszámmal lehet dolgozni. \- Sok kérdést tehetünk fel ugyanarról a témáról. \- Standardizált, kezelhető adatokhoz jutunk. Hátrányok: \- A standardizálás hátránya lehet, hogy senkire sem illenek tökéletesen a válaszok, így nem lesznek érvényesek az eredményeink. Torz, hamis eredményeket kapunk. \- A társadalmi kontextusról, az egyén élethelyzetéről nem képes átfogó képet adni. \- Mivel (nagyon) mesterségesek, így gyakran felszínesek is a kérdőívek. Alaposabb megismeréshez kevés. **KÉRDŐÍVEZÉS** A kérdőívek fő típusai \- önkitöltős kérdőív \- személyes lekérdezés (akár kérdezőbiztossal) **Önkitöltős kérdőívek (postai, szétosztott, online)** A kérdéseket egyértelműen kell megfogalmazni, mert a válaszadónak senki sem segít az értelmezésben. Ha összetett/bonyolult a kérdőív, kitöltési útmutatóra, magyarázó szövegre lehet szükség! Legyen felvezető szöveg a kérdőívhez! Ebben meg kell jelölni a kutatás témáját: miről szól vagy mivel kapcsolatos, kinek a megbízásából és miért történik. DE a hipotézisünket, kutatási kérdésünket NEM tartalmazhatja, mert az torzíthatja az eredményeket. Fel kell tüntetni, hogy a kitöltés anonim, a feldolgozás után nem lehet kikövetkeztetni a válaszadó személyét. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kitöltés önkéntes. **Iskolások:** felütheti a fejét a megfelelési kényszer, illetve gyakoriak a hasonló válaszok → ezekkel számolni kell! **Online:** egyszerű, gyors, olcsó. DE probléma: általában nem érhető el mindenki, akit szeretnénk. Nem tudjuk befolyásolni a kitöltők demográfiai háttérjellemzőit (a kvótás mintavétel csaknem lehetetlen). A kitöltők sokszor bizonyos felhasználói körből/ismerősök közül/kortárscsoportból kerülnek ki, ami torz eredményeket szül. A reprezentativitást nagyon nehéz megteremteni. Hasznos például, ha (1) bizonyos internetes csoportokat (közösségeket) vizsgálunk, vagy ha (2) egy speciális, internet segítségével könnyen elérhető rétegről akarunk információkhoz jutni. **E-mailben** is elküldhetjük a vizsgált célcsoport tagjainak → csak azok töltik ki, akik számunkra kellenek, nem kell véletlen kitöltőkkel számolnunk. A véletlen kitöltők kiszűrhetők: jól megadott változókkal és szűrőkérdésekkel. **Kérdőívfelvétel személyesen** Személyes kérdőívezés esetén általában kevesebb a nem tudom, nincs válasz típusú válasz és a kitöltetlen mező (online: kötelezővé tehető egy-egy mező kitöltése). Kevesebb a rosszul kitöltött kérdőív. Oda is adhatjuk a kérdőívet, de akár mi vagy a kérdezőbiztos is lejegyezhetjük a válaszokat. Előnye: megfigyelés is végezhető. Árnyaltabb képet adhat az egyénről vagy a lakókörnyezetéről. Hátránya: magasabb költség (energiaráfordítás). Kérdezőbiztosok megfizetése (de egyedül is: az utazás költségei, idő). Ha mi olvassuk fel és töltjük ki, akkor szó szerint kell felolvasni minden kérdést, mert egy-egy szó megváltoztatása már torzulást hozhat. A kérdezőbiztos nem fogalmazhatja át a saját szavaival a kérdést (hacsak nem a kérdést magyarázza). Válaszok feljegyzése: a válaszokat pontosan úgy kell feljegyezni, ahogy elhangzottak. Nincs rövidítés és nem írhatjuk át a saját szavainkkal. A válaszok standardizálása, uniformizálása torz eredményeket szülhet. Pontosító kérdések. Ha nem helyénvaló/használható válaszokat kapunk, pontosító kérdésekre van szükség. Főként nyitott kérdések esetén. Szükséges lehet a válaszokat felsoroló, válaszadást támogató segédanyagok használatára, ami tartalmazza a válaszlehetőségeket → nem kell újra elismételni a válaszokat. Egynél több kérdező esetén szükség van a kérdezőbiztosok eligazítására. Csoportos képzés: itt elhangzik a kutatás célja, elvárások, végigmenni a kérdőíven, a problémás részek tisztázása. Bemutató kérdezés. Gyakorlás páronként. A személyes kérőívezés esetében a lényeg a felügyelet, hogy biztosan használható legyen a kitöltött kérdőív. **[Hogyan fogunk hozzá a kérdőívezésnek?]** Csak úgy állhatunk neki, hogy rendelkezünk előzetes információval a kutatás tárgyáról → szakirodalmazás, korábbi kutatások áttekintése. Az előzetes tájékozódás segít, hogy: 1\. ne kérdezzünk rá olyasmire, amire mások már rákérdeztek. (DE: újra el is végezhetünk egy kutatást, ha az azóta bekövetkezett változások érdekelnek minket.) 2\. Megnézhetjük, korábban milyen részterületeket, szempontokat hagytak figyelmen kívül. Jobb kérdőívet rakhatunk össze. Kereshetünk olyan megközelítést, amely felől még nem vizsgálták a területet. 3\. Olyan problémákra bukkanhatunk, amelyekre nem gondoltunk. Más kutatók kárából, tapasztalataiból, hibáiból is sokat leszűrhetünk. Amennyiben a szakirodalmak feldolgozása után sem látjuk át a területet, érdemes előkutatást végezni (kvalitatív kutatási módszerek). **A kutatás operacionalizálása** A kérdőív kérdéseinek kialakítása. Olyan kérdéseket teszünk fel, amelyek segítségével megválaszolható a hipotézisünk vagy a kutatási kérdésünk. **Kérdéstípusok** 1\. Zárt kérdések 2\. Nyitott kérdések 3\. Vegyes kérdések 4\. Indexek és skálák **Zárt kérdések** Előre meghatározott válaszlehetőségeket kínálunk, a válaszadó ezekből választ. Fontos kritériumok: 1\. **A teljesség elve:** a felkínált válaszlehetőségeknek le kell fedniük a lehetséges válaszok teljes körét. Ha ez nem megvalósítható, nem használhatunk zárt kérdést. (Tesztelés!) 2\. **A kizárólagosság elve:** két válaszlehetőség között nem lehet átfedés. [A zárt kérdések altípusai:] 1\. dichotóm (eldöntendő) vagy bináris: két válaszlehetőség 2\. szelektív (feleletválasztós): minimum három válaszlehetőség [A megadható válaszok száma szerint:] 1\. Egyválaszos kérdések 2\. Többválaszos kérdések Altípus: rangsoroló kérdés \- A válaszadónak a felkínált lehetőségek mindegyikét vagy egy részét rangsorolnia kell valamilyen szempont szerint. \- Korlátozhatjuk a rangsorolható elemek számát (klasszikusan háromban szokták), így csak a legfontosabbak jelennek meg. **Nyitott kérdések** A válaszadó a saját szavaival fogalmazhatja meg a választ. A feldolgozáskor a válaszokat csoportosítani kell. A válaszokat értelmezzük és tipizáljuk a hasonló vonásaik alapján. Hátránya: nagyobb erőfeszítést igényel a válaszadótól, mert neki kell megfogalmaznia a választ. Alacsonyabb a válaszadói hajlandóság. Mikor használjuk: \- ha nem akarjuk a válaszadókat befolyásolni a felkínált válaszlehetőségekkel, \- ha úgy érezzük, nem tudunk megfelelni a teljesség és a kizárólagosság elvének (nincs elég információnk a potenciális válaszlehetőségekről), \- ha a válaszadót abban akarjuk megerősíteni, hogy az ő véleményére, gondolataira vagyunk kíváncsiak, \- ha a megfogalmazás módja is érdekel minket, \- ha komplex kérdéseket, hozzáállásokat vizsgálunk. Mindig elegendő helyet kell hagyni a válaszok rögzítésére. Esetleg megtehetjük, hogy a kérdőív végén egy nyitott kérdésben érdeklődünk a válaszadó benyomásairól, véleményéről, tanácsairól a kérdőívvel kapcsolatban. Rávilágíthatnak a kérdőív esetleges hibáira. Ezzel a gesztussal is jelezzük, hogy fontos a válaszadó véleménye. **Vegyes kérdések-** Átmeneti típus Félig zárt vagy félig nyitott kérdések X válaszlehetőség + egy egyéb kategória: ha attól tartunk, nem adunk meg minden megfelelő válaszlehetőséget, így felelhetünk meg a teljesség igényének. [A kérdések irányultsága I.Közvetett kérdések] Valaminek a megléte, hiánya, mértéke érdekel minket, de nem lehet vagy nem érdemes direkt módon rákérdezni. A közvetett (vagy indirekt) kérdések célja, hogy a válaszadó által megjelölt kategóriák (vagy szabadon megfogalmazott válaszok) segítségével következtessünk egy véleményre, attitűdre, hozzáállásra, érdeklődésre, ismeretre stb. → A megadott válaszok valami másra utalnak. Sokszor több kérdést is fel kell tennünk ugyanazzal kapcsolatban, hogy a következtetéseink helytállóak legyenek. Ugyanannak a dolognak különböző aspektusaira (dimenzióira) kell rákérdezni valamilyen módon. A kérdéseink az indikátoraink, amelyek az adott dimenzió meglétét, hiányát, jellegét jelezhetik. A legtöbb kérdés önmagán túlmutat. [A kérdések irányultsága II.Közvetlen kérdések] Közvetlenül rákérdezünk a kívánt információra. A kérdés önmagában is megállja a helyét, nem feltétlenül valaminek az indikátora. Általában statisztikai adatokra, változókra vonatkozó kérdések. Önmagukban csak reprezentatív vizsgálat esetén mondanak bármit is. Ha a kérdőív nem reprezentatív, akkor az ilyen kérdések akkor használhatók, ha ezek alapján csoportosíthatjuk a válaszadókat. A változók mentén csoportokat hozhatunk létre, és megvizsgálhatjuk, hogy a csoportra mi jellemző, milyen válaszokat adtak egyes kérdésekre. **Indexek és skálák** **Indexek** Tudás, ismeretek, képességek megléte mérhető vele. Olyan kérdéstípus, ahol nem érvényesül a nincs helyes válasz elve. Felteszünk x kérdést egy témával vagy tárggyal kapcsolatban, mert kíváncsiak vagyunk, mennyire ismerik azt a kitöltők. A helyes válaszokra adunk egy-egy pontot, utána pedig minden egyes válaszadóhoz rendelünk egy pontértéket (vagy indexértéket), ami az ő ismereteit mutatja az adott témában vagy területen. Az egyes kérdéseket itemeknek szokás az index esetében nevezni. Érdemes 4 válaszlehetőséget megadni (a négyből egy válasz a nem tudom típusú). Fontos: \- az itemek jól jellemezzék a vizsgálni kívánt jelenséget. \- az itemek egyenrangúak, egy szintűek (ugyanolyan intenzitásúak) legyenek. Az index a meglévő tudást mutatja egy adott kérdésben/témakörben. **Skálák I.** Hozzáállások, attitűdök, érzések mértékére kapunk választ. Páratlan számú válaszlehetőség! Szemantikus differenciálskála: Két ellentétes állítás (jó -- rossz, egyszerű -- bonyolult) között teszi lehetővé a választást. (Pl.: milyennek tartja a \... lehetőségeket?) Klasszikusan 5-7 elemű skála. Mindig van egy semleges elem, hogy a válaszadót ne kényszerítsük bele véleménynyilvánításba, amennyiben nincs véleménye. (Tudományos kérdőív: a páros skála torzításhoz vezet, kerülendő. Piackutatás: szeretik a páros skálákat, hogy direkt véleménynyilvánításra kényszerítsék a válaszadókat.) Likert-skála: Akkor használjuk, ha az egyetértés mértékére vagyunk kíváncsiak. Egyetért-e azzal az állítással, hogy...? Teljes mértékben egyetértek, inkább egyetértek, nincs véleményem, inkább nem értek egyet, egyáltalán nem értek egyet. Jelezhetjük a két szélső értéket, de mindet el is nevezhetjük. Szintén 5-7 elemmel optimális. Bogardus-féle társadalmi távolság skála: Előítéletesség és elfogadás mérésére használható leginkább. A vizsgált személynek arra kell választ adnia, milyen interakciós-kommunikációs közösséget vállalna egy más nemzetiségű, etnikumú, bőrszínű stb. személlyel. A felsorolt lehetőségek lehet például a családi kötelék, szomszédság, közös munkahely, turista, teljes elutasítás stb. A különböző kérdések intenzitása egymásra épül. A társadalmi távolság skála kérdései hierarchiát alkotnak egymással. (Léteznek minták.) **A kérdőívezés általános szabályai** 1\. Érthetőség. 2\. Olyanra kérdezzünk, amivel kapcsolatban a válaszadónak vannak információi (vagy véleménye), nem csak feltételezései. Amennyire csak lehetséges, kerüljük a hipotetikus és spekulatív kérdéseket! 3\. Kerülni kell az elfogult és befolyásoló típusú kérdéseket! Nem lehet elvárt válasz. Ne irányítsuk a válaszadót! 4\. A kérdés ne alapuljon előfeltevésen! 5\. A kérdések sorrendjét helyesen kell megválasztani, mert a korábbi kérdés befolyásolhatja, hogy egy későbbire milyen válasz érkezik. 6\. Mindig adjunk lehetőséget a válasz megtagadására! Ne kényszerítsük hamis válaszokba a válaszadót, mert az eredményünk is torz lesz. (Ha mégis megtennénk, reflektáljunk rá, hogy miért tettük!) 7\. A lekérdezés időpontjából és helyéből fakadó torzításokkal is számolnunk kell! 8\. Óvatosan bánjunk az intim vagy bizalmatlanságot keltő kérdésekkel (főként személyes kérdőívezés esetén)! 9\. Ne legyen túl hosszú a kérdőív! 10\. Mindig végezzünk próbakérdezést! Tesztelés, hibák kiküszöbölése. (Legalább 5 fő!) **A kérdőív általános felépítése** Változók, demográfiai kérdések: nem, kor, település, iskolai végzettség stb. Klasszikusan nem számozzuk őket, az alanyok válaszainak csoportosításához használjuk őket. Relevánsak legyenek a kutatás szempontjából! Szerepelhetnek a kérdőív végén is. Bevezető kérdések: ráhangolás a kérdőívre és a kutatás témájára. Bizalom megteremtése. Egyszerű, de a témához kötődő kérdések. A főtéma kérdések: átgondolt, lényeges, az operacionalizáció során gondosan megtervezett kérdések. Logikailag: az általánostól az egyedi, speciális kérdésekig. Szűrőkérdések: ha valamilyen szempontból szűrni szeretnénk a válaszadókat, csak valamely csoport véleményére vagyunk kíváncsiak. Az ezekre adott választól függően egyes kérdésekre esetleg nem is kell válaszolnia. Bárhol szerepelhetnek. **FÓKUSZCSOPORT** „olyan kutatási módszer, amelynek során az adatok úgy keletkeznek, hogy a kutatás alanyai csoportosan kommunikálnak egy adott témáról" (Vicsek, 2006) „egy olyan kvalitatív piackutatási technika, amelynek során egy képzett moderátor 8-10, bizonyos szempontból hasonlónak mutatkozó résztvevőt vezet végig egy általában kétórás beszélgetésen" (Greenbaum, 1998) „ \[...\] és a módszer célja, hogy a csoporton megengedő, engedékeny légkör valósuljon meg" (Litosseliti, 2003) \--\>piackutatás, társadalmi alapkutatás -Információt szerzünk a résztvevők nézeteiről, NEM pedig tanítjuk, informáljuk őket!!! -A csoportnak nem a döntéshozatal és nem a konfliktusok megoldása a feladata Típusai: **Alapeset:** a résztvevők térben és időben egyszerre vannak jelen és beszélgetnek **Számítógépes fókuszcsoport** (számítógépen keresztül kommunikálnak) **Telefókuszcsoport** (a résztvevők máshol vannak, telefonon kommunikálnak) **Videokonferenciás fókuszcsoport** **Minifókuszcsoport** (5-6 fő/csoport) [Előnyök és hátrányok] Feltáró kutatások, elméletalkotás amikor nincs sok információnk Csoportfolyamatok, interakciók, csoportnormák, társas befolyás Véleményformálás A résztvevők gondolkodási, értelmezési struktúrái (vs. kérdőív) Miértek és hogyanok vizsgálata Praktikus tulajdonságok: gyors, olcsó, tömör, rövid időt vesz igénybe Speciális technikák: stimulusanyagok (videók, stb.), közös tevékenység a csoporttagok között A szituáció természetessége Szókincs és jelentések vizsgálata Különféle kommunikációs formák, érzelmes, spontán reakciók Speciális populációk (új kultúrák megismerése) Kényes és intim témák Általánosíthatóság Etikai problémák **Piackutatási alkalmazások** - Új termék kifejlesztését célzó kutatások - Pozícionáló kutatások - Csomagolások értékelése - Reklámok értékelése - Termékek, szolgáltatások értékelése - Szokások és használati módok tanulmányozása - Promóció értékelése - Ötletgenerálás **Szociálpszichológiai megközelítések** Csoportdefiníció: a fókuszcsoport tagjai eleget tesznek 1 v. több csoportkritériumnak - Társadalmi háttér - Azonos helyzet - Azonos feladat - Együttműködési kényszer bizonyos foka - Kölcsönös függés - Interakció Idegenekből álló csoport CSOPORT!!! Szociálpszichológiai vizsgálatok (laboratórium) vs. fókuszcsoportos vizsgálatok - Nem természetes csoportosulások - Mesterséges környezet - Várhatóan soha többé nem találkozó csoporttagok - Az egy csoportba kerülők minél közelebb legyenek egymáshoz (társadalmi státus) Csoportdinamika, csoportjelenségek - Csoportformálódás - Konformitás - Társas befolyás - Szerepek a moderátornak tisztában kell lennie ezekkel a jelenségekkel + kontrollálja őket A csoportfejlődés szakaszai (Gordon & Langmaid, 1997): - Formálás - Viharok - Szabályozás - Teljesítés - Búcsúzás a moderátor ismeri, kontrollálja, melyik résznél mennyi időt töltünk Szerepek [Formális szerepek fókuszcsoportnál:] - Csoportvezető - Csoporttag [Informális szerepek fókuszcsoportnál] (Síklaki, 2002): - A kihívó - A negatív - A mama kis segítőtársa - A stréber - A felkészült - A szakértő - A visszahúzódó - A nagy mesélő [Moderátori szerepek] (Krueger, 1994): - Kihívó - Szakértő - A témát nem ismerő [Megszólalások sorrendjének befolyásoló ereje] Konformitás - Nyomásgyakorlás - A csoportnormákkal vagy társadalmi normákkal szembenálló megszólalók támadása - A vélemények lefojtása - Társas hatalom (Stewart & Shamdashani, 1990): Nem a hatalommal rendelkezés ténye, hanem a hatalom percepciója a befolyásoló tényező alacsony vs. magas végzettségű csoporttagok Kölcsönösség az információmegosztásban Reciprocitás megtörik a jég (az egyik csoporttag beszámolója egy vitatott témáról a többiek is) Kohézió (Stewart & Shamdasani, 1990) - Kohézió növelése: egymáshoz hasonló csoporttagok kiválasztása - VIGYÁZAT! Magas fokú kohézió konformitás! Társas lazsálás veszélye hogyan csökkentsük? - Érdekesek legyenek a kérdések a résztvevők számára - A résztvevők jelentős dimenziókban hasonlítsanak egymásra - a moderátor a vizsgálat elején terelje a szót a hasonlóságokra, hasonló tapasztalatokra **A GYAKORLAT** **Ki végzi a kutatás egyes feladatait?** Piackutató és közvélemény-kutató cégek Egyéni professzionális moderátorok, szakértők Toborzó személyek Akár belső, akár külső: FOLYAMATELLENŐRZÉS! Kérdések a döntés előtt: Anyagi forrás, tapasztalat, rendelkezésre álló idő, saját lehetőségek mérlegelése **Költségek** Szakértői díj Kérdésvázlat megírásának díja Résztvevők toborzási költsége Terem bérleti díja Hangfelvétel, videofelvétel díja Helyszíni cateringdíja Hosztesz díja Moderálás, moderátorasszisztens díja Alanyok díjazása/kompenzálása Leirat elkészítésének költsége Elemzés díja **A minta kialakítása** Tipikus csoportszám: 3-5 csoport A csoport mérete: - a kutatási kérdés függvénye - javasolt a kisebb létszám: 6-10 fő van lehetőség az egyéni vélemények mélyebb kifejtésére [Homogén és heterogén csoportok: ] A résztvevők közötti hasonlóság alapulhat: - társadalmi-demográfiai háttértényezőkön (azonos társadalmi státus, nem, korosztály, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelmi helyzet, stb.) - A kutatás témájára vonatkozó tapasztalaton, véleményen, tudásmennyiségen Homogén csoportok: Kellemesebb légkör, könnyebben megértik egymást, elkerülhetőeka viták OPTIMÁLIS FÓKUSZCSOPORTNÁL! Heterogén csoportok: Inkább megjelennek az egyéni vélemények A nagy státusbelikülönbségek miatt elnyomhatnak bizonyos csoporttagok más csoporttagokat [Ismerősökből és idegenekből álló csoportok ] Idegenekből vagy ismerősökből álljon a csoport? Ismerősökből álló csoportok fajtái: - Egy természetes csoportosulás tagjait hívjuk el (család) - Látásból ismerik egymást (edzőterem) Ha korábban ismerték egymást, kevésbé fejthetnek ki bizonyos témákat (közös múlt) Ismerősök: fókuszcsoport után is kihathatnak az ott elhangzottak, nehezebb kezelni a csoportdinamikát Ismerősök szervezése kevésbé időigényes Leggyakrabban: ismeretlenekből álló csoportokat szerveznek nem szükséges, nem kizáró ok **A mintavétel típusai és a mintavételi egység** Valószínűségi mintavétel : A célpopuláció minden egyes elemének azonos és kiszámítható esélye van a mintába kerülésre Fókuszcsoportnál: nem valószínűségi mintavétel - Statisztikai értelemben mintánk nem reprezentatív - Nem gyűjtünk elég embert, nem véletlen módszerekkel történik a toborzás - DE: ügyeljünk, hogy ne legyen torzítás a csoportokban (több forrásból szerezzünk résztvevőt, különböző emberek toborozzanak, a szűrőkérdőívben a résztvevők minél több jellemzőjére rákérdezni) **Nem valószínűségi mintavételi eljárás** **Kényelmi mintavétel** Azokat szervezzük be, akiket könnyen el tudunk érni **Hólabda mintavétel** Az elért alanyokat megkérjük, hogy ajánljanak további személyeket ők is javasoljanak újabb alanyokat Különösen akkor, amikor nehezen elérhető, ritka, deviáns a populáció **Kvótás mintavétel** A kutató határozza meg, hány főt kell kiválasztani az egyes konkrét célpopulációs rétegekből (pl.: 20 férfi, 20 nő) **Továbbiak:** Reputációs mintavétel, elméleti mintavétel, maximum variáció mintavétel, maximum variáció mintavétel, deviáns eset mintavétel, tipikus eset mintavétel, intenzitáson alapuló mintavétel **Toborzás** Professzionális szervezőcégek Ellenőrzés Toborzó személye Kihathat arra, milyen személyeket toboroz Szervezhetünk listák alapján (pl.: szervezetek) Adott helyszíneken zajlik a toborzás Telefonszámok véletlenszerű felhívása Újsághirdetés Helyszín: Jól megközelíthető Meghívási folyamat: - Személyre szólóan kell meghívni az egyént - Meg kell győzni - Időpontot kell egyeztetni - Személyre szóló meghívó, köszönet előre is - Telefonos emlékeztetés az interjú előtt 1 nappal Díjazás Ajándék vagy pénz ajánlása Túl kevesen jönnek elTöbb embert szervezzünk be, mint amennyire szükségünk van Ha túl sokan jönnek, nem engedünk be mindenkit **A résztvevők tájékoztatása a toborzás során** Fontos eldönteni, milyen információkat közlünk az alanyokkal - befolyásolhatja a részvételi hajlandóságot eleshetünk sokfajta vélemény megismerésétől - Befolyásolhatja , mi hangzik el a beszélgetésen Nem célszerű sokat elárulni a kutatási témáról - Becsapni soha!!! - Tágabb témát megadni, mint a kutatási terület Hangsúlyozni a kutatás függetlenségét Felhívni a figyelmet a díjazásra, anonimitásra Mennyi ideig tart? **A szűrőkérdőív** Célja: olyan egyéneket válogassunk a csoportba, akik a kutatási célunknak leginkább megfelelő tulajdonságokkal rendelkeznek Adatokat nyújt a kutatás számára Az első néhány kérdés alapján dönthessena kutató, megfelelő-e az alany **Időtényezők, környezet** Olyan időpont, ami a résztvevőknek kényelmes Hétfő-csütörtök között, 5,6 vagy 7 órai kezdéssel Évszak, hónap, fontos esemény figyelembe vétele Napszak kiválasztása (szombat reggel vs. Hétköznap este) Beszélgetés hossza 1,5 --2 óra Szünet? Környezet fizikai jellemzői: - Hőmérséklet, zsúfoltság, zaj - Üres terem - Független helyszín (nem munkahely pl.) Térigény Székek távolsága, személyes tér - Terem berendezése, elhelyezés - A résztvevők jól lássák, hallják egymást - Moderátor szemkontaktust tarthasson - Asztal körüli ültetés a legjobb - A moderátor két oldalára a domináns alanyok, szembe a csendesebbek szemkontaktussal is irányít a moderátor Videós rögzítés: - Mindenki jól látszódjon - Moderátor a kamerának háttal - B-terv: diktafon! Catering Aprósütemény, innivaló Névtáblák Asszisztens: a bejáratnál ül, jegyzetel (több megfigyelő ne legyen) Résztvevők fogadása - Valaki fogadja a résztvevőket - Elkíséri a fókuszcsoport termébe - Érkezéskor kérdőívet töltenek ki oldja a feszültséget - A moderátor és/vagy az asszisztens beszélget a kutatás megkezdése előtt a résztvevőkkel „smalltalk" kiderül, kik a domináns, kik a csendes alanyok **Kérdések --vezérfonal** A kérdések sorrendje: - Nyitó kérdések (rövid bemutatkozás, munka, hobbi, háziállatok, stb.) - Tölcsértechnika alkalmazása: Általános kérdések felől haladunk a konkrét kérdések felé - Befejező kérdések: Összefoglaljuk az elhangzottakat, ,megkérdezzük, maradt-e még valakiben gondolat A kérdések száma: kutatásfüggő **A kérdések megfogalmazásának szabályai** Új témákat komplex kérdésekkel vezetjük be - Hosszabb időt kell hagyni a válaszadásra A komplex kérdés után jöhetnek a rövidebb, egyszerű kérdések Projektív kérdések: mi lenne, ha? Ismétlések Fontos tisztázni: a VÉLEMÉNYÜK érdekel minket, nem a tudományos álláspont **Tegeződés, magázódás** Előre egyeztetni kell Befolyásol: - Moderátor és résztvevők kora, neme - Ismerik-e egymást a résztvevők - Alapvetően a tegeződés ajánlott **A moderátor feladata** Követi a kérdéssort Oldott légkört teremt Megengedő légkört teremt Irányítja a beszélgetést (alfák, elnyomottak) Konszenzus erősítése, egyéni vélemények megjelenítése Társas lazsálás elkerülése **A moderátorasszisztens feladata** Terem berendezése Technikai eszközök beállítása Étel-ital Résztvevők fogadása Video-hangfelvétel készítése Ajándékok kiosztása Jegyzetek készítése - Vázlat - Markáns idézetek - csoportdinamika **Problémás helyzetek** Túl sokat beszél túl csendes Nagy konfliktus Elkanyarodás Csend Moderátor megtámadása Zárkózott csoport Technika a véleményhasonulás elkerülésére: „vannak, akik úgy gondolják, hogy..." **Az eredmények értelmezése, elemzése** [Az elemzés tartalma:] Csoportösszetétel leírása Föbbtémára adott válaszok jellemzése, összegzése Idézetek Hasonlóságok / szabálytalanságok bemutatása Metakommunikáció Csoportszituációk, interakciók jellege, társas befolyás megnyilvánulása Diagramok, ábrák **Az elemzés típusai** Vertikális: Egyesével, külön-külön elemezzük a csoportokat , majd ebből vonunk le elemzési szempontokat Horizontális: Elemzési szempontjainkkal együttesen vizsgáljuk a csoportokban elhangzottakat **Elemzési módszerek** Szóbeli prezentáció: az interjú után a moderátor összegziaz elhangzottakat, ebből készül jegyzet Audiovizuális alapú kiértékelés: kivonatkészítés Jegyzetalapú elemzés: moderátor + asszisztensek jegyzeteinek elemzése Átiratalapú elemzés: szó szerinti legépelés, majd elemzés ÉN EZT JAVASLOM! **Adatelemzés** Kategóriákat határozunk meg, majd ezekhez hozzárendeljük a szöveg megfelelő részét Két módszer: kézzel vagy géppel - Kézzel: kinyomtatjuk és szétvágdossuk a szöveget - Géppel: szövegszerkesztőben máshogy jelöljük a kategóriákat vagy külön dokumentumokba másoljuk az egy kategóriához tartozó szövegrészeket VAGY kvalitatív adatelemző programot használunk Elemzés közben nem csak a MIT-et keressünk, hanem a HOGYAN-t és a MIÉRT-et is elemzünk! Összefüggéseket keresünk, különbözőségekre világítunk rá Összekötjük a szakirodalommal az eredményeket Felhasználjuk a demográfiai adatokat az elemzésnél **Médiaszöveg-elemzési módszerek** Médiaszöveg: Médiaszöveg lényegében bármilyen termék vagy árucikk, amelyet a média- vagy kultúripar hoz létre. Paul Ricoeur: szöveg: „írásban rögzített megnyilatkozás". Ezt kiterjesztve a médiaszöveg: **egy (bármely) médiumban rögzített megnyilatkozás.** [Kiindulási alap:] minden megragadható, ebből kifolyólag elemezhető is szövegként. **A médiaszöveg-elemzés hátrányai** Többnyire szubjektív (ezért fontos a retorika szerepe). Ha kizárólag szöveget elemzünk, akkor a következtetéseink is csak a vizsgált szövegekre érvényesek. Nem vagy csak ritkán általánosíthatjuk az eredményeinket. **Módszerek** 1\. tartalomelemzés (kvantitatív, de megjelenhetnek benne kvalitatív elemek), 2\. diskurzuselemzés, 3\. sajtódiskurzus-elemzés, 4\. narratívaelemzés, 5\. médianarratológiai elemzés, 6\. hermeneutikai elemzés, 7\. szemiotikai elemzés. [Tipizálási módszerek:] 8\. műfaji elemzés, 9\. auteur-kutatás (szerzői kutatás), 10\. sztárkutatás. **Tartalomelemzés** A lényege, hogy számszerűsítjük, hányszor fordul elő egy bizonyos szó, kifejezés, téma, jelenség, képi elem, szövegtípus stb. az adott szövegben vagy szövegcsoportban. A vizsgált kategóriákat nekünk kell előre meghatározni. A kategóriáink lehetnek: 1\) leíróak -- pontos, kvantitatív módszer, 2\) elméletiek (fogalmak) -- megjelenik a kvalitativitás. **A tartalomelemzés szakaszai** 1\. Az elemzés tárgyának kiválasztása és felkutatása. Rendelkezni kell valamennyi szöveggel. A tartalomelemzés esetében fontos a reprezentativitás. Mintavétel. 2\. A kódolási kategóriák meghatározása A kódolás a szövegek/képek leíró címkékkel való ellátását (kategóriákhoz sorolását) jelenti. A kódolási kategóriákat előre meg kell határozni. Leíró jellegű kategóriák kontra értelmezést igénylő kategóriák. 3\. A szövegek/képek kódolása 4\. Az eredmények elemzése **Mire használható a tartalomelemzés?** \- Állítások alátámasztása. \- Összehasonlítások. \- Egy médium/lap tartalmának történeti változása. \- Egy diskurzus kiterjedésének, jellegzetességeinek meghatározása. A tartalomelemzés előnyei és hátrányai **ELŐNYEI:** Meggyőző módszer, megbízható, megismételhető (és emiatt jól ellenőrizhető), jól használható összehasonlításokhoz. Különösebb előképzettség nélkül, könnyen használható. Az eredményeket könnyű áttekinthető táblázatokba rendezni. **HÁTRÁNYAI:** Kevéssé finom módszer. Jól átgondolt kategóriák híján csak értelmetlen adatokat generál. Munka- és időigényes, rendkívüli alaposságot igényel. **Diskurzuselemzés** A társadalomtudományos diskurzuselemzés egy szövegközpontú elemzési módszer. A diskurzus szót valamilyen témáról valamilyen módon való beszéd (vagy beszélgetés) értelemben szokás használni. 1\) Vagy egy adott témáról szólnak/témához kötődnek (pl.: környezetvédelem). 2\) Vagy azonos stílusban, azonos fogalmakkal, azonos nézeteket képviselve szerveződnek. Azonos vs. hasonló. (Pl.: egy adott politikai oldalhoz kötődő lapok diskurzusa.) **A diskurzuselemzés fontosabb területei** \- Nyelvészeti diskurzuselemzés (kevéssé társadalomtudományos, de sok tt-os elemzést kiegészíthetnek ilyen szempontok) \- Politikai diskurzuselemzés \- Sajtódiskurzus-elemzés **Kiindulási alap** A társadalmi valóság konstruált → megragadható a benne forgalmazott szövegeken keresztül. A média által kínált valóság nem egyezik meg a valósággal, csak különféle szövegvalóságok léteznek. A diskurzuselemzés a szövegek társadalmi előállítását valóságteremtő gyakorlatként fogja fel. Minden, ami a nyelv (bármilyen nyelv) által fejezhető ki, konstrukció. Milyen ideológiák, hatalmi viszonyok, stratégiai célok vagy egyéb magyarázatok húzódnak meg az mögött, hogy valaki valamiről valamilyen módon beszél. **Diskurzuselemzés** A diskurzuselemzés arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen jelentések vannak a szövegben, és ezek a jelentések hogyan, miért, milyen céllal kerültek bele. TÉMA, KIJELENTÉSEK, ÉRTELMI KERETEZÉS (FOGALMI HÁLÓ), ÉRZELMI KERETEZÉS, STRATÉGIAI CÉLOK. Kik, miről, milyen módon és milyen nézőpontból (milyen ideológiát képviselve), milyen célból/megfontolásból beszélnek? Sajtódiskurzus-elemzés: a sajtóban vagy a médiában folyó diskurzusok vizsgálata. **Narratívaelemzés - bevezetés** Minden elbeszélés konstrukció. A narratíva erősen vagy kevésbé, de minden kulturális és médiaformában jelen van. **Narratológia:** elbeszéléstan **Narratívaelemzés:** a szövegekben elmesélt történeteket és az elbeszélés módját vizsgálja. **II.** **Narratívaelemzés**: az elbeszélések vizsgálata (más szövegtípusok: leírás, magyarázat, érvelés) **Az elbeszélés** Az elbeszélés egy eseménysorozatot mutat be, amely egy viszonylag stabil helyzetből egy másikba vezet, és a benne foglalt láncszerűen összefüggő események kauzális (ok-okozati) kapcsolatban vannak. Az idő múlásával bekövetkező kisebb-nagyobb értelmes változásokat írja le. **A narratológia irányzatai** 1\) A tartalom narratológiája vagy tematikus narratológia (Vlagyimir Propp, Algirdas Julien Greimas) 2\) A kifejezés narratológiája vagy modális narratológia (Gerard Genette) Az elbeszélés két síkja: - Történet és elbeszélés - Fabula és szüzsé **Narratív kommunikáció** Az elbeszélés esetén valaki mindig mesél valakinek valamit. Ez a narráció. A szövegbeli elbeszélő lehet: \- személyes, akár dramatizált \- rejtett Tudását tekintve lehet: mindentudó és korlátozott kompetenciájú. Megbízhatóságát tekintve: megbízható és megbízhatatlan. **Az implikált szerző** Wayne C. Booth: implied author (implikált szerző) -- olyan elképzelés a valódi szerzőről, amelyet a szöveg alapján a befogadó maga alkot meg (ideológiai álláspont). Tényleges szerző -- implikált szerző -- elbeszélő -- elbeszélésen belüli közönség -- implikált közönség -- tényleges közönség. **Rejtett elbeszélő** Az adott mű elbeszélője sokszor rejtett. Ilyenkor az elbeszélés csatornái vizsgálhatók. Az audiovizuális médiumok öt csatornája: 1\) kép, 2\) grafika (pl. írás), 3\) beszéd és párbeszéd, 4\) külső hang (hanghatások, háttérzajok), 5\) zene. **Műsorstruktúra** Raymond Williams: Flow, azaz folyamszerűség. Folyamszerűség kontra mininarratívák. **A sorozatok egy lehetséges felosztása** 1\. epizodikus: minden rész befejezett történetet mesél el. Series. 2\. folytatásos: egyetlen történetet mesél el korlátozott számú folytatásos részben. Serial. A kettő keveredhet: narratív komplexitás. 3\. szappanopera: nincs szükségszerű befejezése, végtelenített változat. Két alváltozat: telenovela, amerikai-európai-ausztrál változat. Létezik serial = szappanopera megközelítés is. **A hiperszöveg narratológiai jellegzetességei** A hiperszöveg egy sajátos szövegszerkesztési módszer, amellyel elvileg különálló szövegeket egy fölérendelt síkon (konkrét utalásokkal vagy hivatkozásokkal) összekötnek. Kapcsolat = link. Interaktivitást eredményez → nemlinearitás. Példák nemlineárisan olvasható médiumokra: képek, internet, videójátékok, képregények, modern irodalom. Intertextualitás -- szövegközi kapcsolatok Transzmediális elbeszélés (Jenkins) -- több médiumon keresztül folyik az elbeszélés **Médianarratológia** A médianarratológia alapállása Az elbeszélés alakításában annak a médiumnak a sajátosságai is részt vesznek, amelyben az elbeszélés létrejön. Azonos forgatókönyvből vagy fabulából az egyes médiumok más-más elbeszélést hoznak létre. A médium sajátosságai rányomják a bélyegüket az elbeszélésre. **Mediativitás** Az egyik médium nem a másik. A médium egyedisége, minden sajátossága, ellenállása részt vesz az elbeszélés alakításában. A médiumok megkülönböztető egyediségét hívja a médianarratológia mediativitásnak (egyedi médiumjellegzetességek.) A médianarratológia a narratológia és a médiatudomány határán jött létre, és főként a narratíva és a médiumjellegzetességek metszéspontja érdekli. Elsősorban a kifejezés narratológiája vagy modális narratológia hatott rá. **A médianarratológia néhány kiemelt területe** \- az intermedialitás kérdései \- adaptációk, egyes tartalmak médiumok közti transzformálhatósága \- a médiumok közti kapcsolatok, összefonódások \- az egyes médiumok működési mechanizmusai mennyiben térnek el egymástól (vagy mennyire hasonlítanak) \- a médiumok formanyelvének történeti változása \- a médiumok formanyelvének kulturális különbségei/változatai \- az egyes médiaműfajok miként térnek el egymástól a különféle médiumokban (riport, napló stb.) \- a médiumok identitása **Hermeneutika(értelmezéstan)** A hermeneutika alapállása A megértéssel foglalkozik. A szövegek többjelentésűek (poliszémikusak), különböző közegekben más-más jelentést/értelmet kapnak. A hermeneutika szerint a médiaszöveg befogadása során értelmet/jelentést adunk: a jelentés mindig keveréke azoknak az elemeknek (tudásunk, tapasztalatunk, véleményünk, gondolkodásmódunk, előfeltételezéseink, elvárásaink, ideológiai kötődésünk stb.), amelyeket az olvasásba magunkkal viszünk, és azoknak az elemeknek, amelyek az adott szövegben találhatók. **Az értelmezés** Értelmezés: az olvasó elvárásai (elvárási horizont) és a szöveg tartalma (a szöveg horizontja) párbeszédbe elegyedik. Az egyén szöveggel való viszonya dialogikus. Az értelmezés állandó jelenség. Az egyén nem tud más lenni, csak saját maga (a saját tapasztalatai, gondolkodásmódja stb. befolyásolja az értelmezését): emiatt az értelmezés során a saját nézőpontjára, helyzetére is reflektálnia kell (hermeneutikai önreflexió). **Három fontos olvasási/értelmezési stratégia** A gyanakvás hermeneutikája (kritikus stratégia). Szimpatikus értelmező stratégia (megerősítő stratégia). Objektivizálás (objektivizáló olvasás). A hermeneutikának nincs pontos módszertana. Kevéssé formalizált. Minden szöveg értelmezése egyedi. A hermeneutikai megközelítés fokozott mértékben interpretatív. **Szemiotika(jeltudomány)** Kettős eredet Fontos alakjai: Charles Sanders Peirce, Ferdinand de Saussure, Roland Barthes, Umberto Eco. A két alapító: Ferdinand de Saussure -- szemiológia: nyelvközpontú, nyelvészeti megközelítés, frankofón hagyomány. Charles Sanders Peirce -- szemiotika: általános jeltan (nagyobb hangsúlyt kap a vizualitás), angolszász hagyomány. Ez a nemzetközileg elterjedtebb kifejezés. Fontos szintetizáló: Roland Barthes (pl. A kép retorikája) A szemiotikai elemzésben elemeire bontjuk a (média)szöveget, és az egyes elemeket elhelyezzük egy tágabb kulturális diskurzusban/kontextusban. A szöveg kulturális kódjait keressük. Előnyei: \- kevéssé forrásigényes, \- mivel interpretatív, nem elvárás vele szemben a megbízhatóság. Hátrányai: \- nem vagy csak korlátozott számú szövegre általánosíthatunk belőle, \- muszáj alaposan ismernünk az elemzés tárgyát. **III.** **Szemiológia** Ferdinand de Saussure jeldefiníciója: a jel olyan egység, amely egy materiális kifejezésből (jelölő) és egy gondolati tartalomból (jelölt) áll. Kapcsolatukat egy konvención alapuló szabályrendszer vagy kód biztosítja. Charles Sanders Peirce jeldefiníciója: jel mindaz, ami valaki számára valamilyen módon valami más helyett áll. A jel jelentése helyzet- és kontextusfüggő. A jel, a tárgy és az interpretáns viszonya. Poliszémia. **Peirce jeltipológiája** C. S. Peirce legismertebb trichotómiája: A jeleket három csoportra osztja aszerint, hogy milyen logikai kapcsolat van a jel és aközött, ami helyett áll: 1\. szimbólum: önkényes. 2\. ikon vagy ikonszerű jel: hasonlóság. 3\. index (etimológia: index=mutatóujj): kauzális (ok-okozati) viszony. **Néhány szemiotikai fogalom** A jelek egy lehetséges csoportosítása: Konvencionális és motivált jelek. A jelek jelentése: Denotáció és konnotáció: elsődleges és másodlagos jelentés. A konnotáció és asszociáció különbsége. Kulturális különbségek Kultúra: azonos kódokra épülő közösség. A kultúra kódközösség, kisebb vagy nagyobb embercsoport, amelynek tagjai hasonlóan értelmezik a jeleket és jelek kombinálásnak szabályait. Fordítás: nyelvi és kulturális. **Tipológiai módszerek** Tipizálás Három módszer: műfaji elemzés, szerzői kutatás, sztárkutatás. Csoportosítás. Leíró jellegűek. Fókusz, elemzési, összehasonlítási szempontok fontossága! Világos hipotézis. A szöveget bizonyítékként használjuk érvelésünkhöz. Legyen meg a szövegek idézése és az érvelés közti egyensúly. (Ne tegyünk olyan állítást, amelyet nem támasztunk alá, és nem kell olyan példa, amely nem illeszkedik az érvelésbe!) **Műfaji elemzés** A filmelméletben a '60-as években terjedt el. Zsáner. Latin: genus Három megközelítés A műfaj: 1\. reprezentációs kategória 2\. szemiotikai kategória 3\. narratív kategória Szemiotika és műfaj: Egy műfajt szemiotikai szempontból definiálhatunk olyan kódként, amely meghatározza, milyen típusú jeleket kombinálhatunk, és hogyan kombinálhatjuk ezeket a szövegek egy bizonyos osztályán belül. Egy műfajok egy lehetségescsoportosítása A műfajoknak két csoportját különíthetjük el: Történeti műfajok. Teoretikus (elméleti) műfajok **A műfajok változása** A műfaj nem stabil kategória. Változik. Egy lehetséges felosztás: 1\. Kísérleti szakasz 2\. Klasszikusok 3\. Paródia 4\. Dekonstrukció 5\. Posztmodern Műfajok keveredése, hibridizáció. **Szerzői kutatások(Auteur-kutatás)** Szerzői jegyek keresése. Filmek: rendező. Televízió: producer/író: creator, showrunner. Szerzői kutatás során a médiaszövegek közös jellemzőit, jegyeit, visszatérő motívumait keressük. A szerző is lehet marketingeszköz. **Sztárkutatás** Star Studies Imázs vizsgálata. Olvasatok. Hitelesség. Az imázs nemcsak a stílust jelenti, hanem tartalmazza a sztár magáról alkotott képét, a világlátását, illetve a róla másokban élő képet is (elkülönítve a szakma, a kritikusok, a média -- akár külön a bulvár -- és a közönség, rajongók róla alkotott képét). A stílus mellett része a személyisége, illetve az a karakter, szerep (vagy szerepek sokasága), amelye(ke)t a nyilvános térben megjelenít. John Fiske: Madonna Madonna imázsát írja le. Az imázs összetett fogalom, hiszen benne van az is, hogy hogyan néz ki (milyen a külseje, stílusa), hogy hogyan néz (hogyan tekint másokra, bizonyos jelenségekre, miként lát, illetve értelmez dolgokat), és az is, hogy mások hogyan néznek rá (mit látnak benne, milyennek látják). **A kvalitatív kutatás 1.:\ módszerek,  episztemológia, \ eljárások, etika** pusztai b. kvalitatív -- azaz minőségi ≠ a kvantitatív ne lenne minőségi minőségi = mélységi kis mintán, kis közösségen végezve jó a „bennszülött" tudás feltárására jó  ki ma a bennszülött? attitűdök, viszonyulások, közös tudás, közösségi kapcsolatok, döntések mögötti elképzelések feltárására alapformája a terepmunka: megfigyelés + interjú merít ebből: fókuszcsoport, diskurzuselemzés, vizuális- és önetnográfia, stb. Terepmunka -- fieldwork: az antropológiai ismeretszerzés módja De mások is csinálják (régész; Empirikus ismeretszerzés Fő célunk megérteni: hogyan látják a világukat a kutatottak Időt kérünk tőlük Adnunk is kell: részt kell vennünk életükben, néha munkájukban És bizonyos mértékig azonosulni velük Gyakran hosszabb\ személyes kapcsolat Bizalomért bizalom és barátság jár Az ötlet Malinowskitól A 'tornác' túl messze volt, a gyarmatokon élő fehérek hangja túl hangos volt  kiköltözik a bennszülöttek közé M alapozza meg az antropológia sajátos módszerét, amely a kutatott szemszögéből képes feltárni a valóságot De pontosan ki is figyeli itt meg a másikat? Terepmunka: furcsa cselekedet Rossz alteregók: porszívó-ügynök, kisegyházi térítő, gázdíj-beszedő, adóellenőr, faluromboló, stb. Meg kell értessük, mit is csinálunk (vö. temesvári doktornő) Deficites meló (sok idő, kevés pénz) Távolról hasonlít az újságírói interjúhoz Eszközök: Megfigyelés: jegyzetfüzet és terepmunka-napló  Jegyzetfüzet: konkrét jegyzetek, kimaradt kérdések, rövid feljegyzések Napló: megfigyelés és értelmezés Interjú: hangrögzítő Jegyzetf: -- ne bízzunk az emlékezetünkben (mindent le kell írni), de tartsuk a kontaktust az interjú során Napló: az interjúk/nap végén írt megfigyelést és értelmezést -- elválasztva! - tartalmazó, személyesebb Etikai kérdések \- interakció emberekkel  társadalmi kontextus! (negatív elképzelések a kutatóról/kívülről jöttről, belső konfliktusok, gyanakvás, stb.) Adatközlő/Informant \- rossz név, helyes viszony \- én is 'adatközlő' vagyok Egyenlőtlen helyzet -- vegyük észre és tegyünk ellene Őszinteség és önkéntes részvétel: nincs megtévesztés! \- indok és haszon nélkül  hátrányai ellenére be kell tartani (- ritka kivételek) Etika 2 A résztvevők védelme: \- lelki és testi \- a tabuk és kulturális kódok pontos ismerete Névtelenség és titkosság kérdése: névtelenség -- szociológia, titkosság -- antropológia (jellemző aliasok) \- lelki és testi egyaránt: szembesülhet önmaga előtt el nem fogadott sajátosságaival ill. veszélyt jelenthet rá, ha valamit elmond \- a tabuk és kulturális kódok pontos ismerete: más kultúrákban másra érzékenyek. Önreflexió \- Ismerjük fel és be saját szerepünket: mit tettem az interjúval, hogyan befolyásoltam alanyomat, gondolatait. Figyeljünk magunkra: a terep milyen hatást gyakorolt ránk és mi a terepre Csak otthon gyakorolható -- illetve ha a terepen 'tudjuk' csinálni, akkor baj van **A kvalitatív kutatás 2.:\ kutatói szerepek, terepstratégiák és --taktikák** **A megfigyelő szerepei**  Raymond Gold I. egészen résztvevő (complete participant) i\) valódi e.r. (identitása azonos) ii\) tettető e.r. Bizonyos különbségek esetén ii) nem lehetséges (fizikai, tanultságbeli különbségek) etikai probléma: megéri-e becsapni a kutatottat, meg tudom-e védeni, ha így megtudok vmi olyat, amit nem mondott volna el (pl) (gyenge) magyarázat: így majd nem színészkednek  igen, de mi is befolyásoljuk a helyzetet II\. megfigyelőként résztvevő (participant as observer) \- teljes résztvétel \- a más identitás nyílt bevallása \- veszélyek: \-- performanszba fordulnak a megfigyeltek \-- going native  identifikálódok, névjegy-csere III\. résztvevőként megfigyelő (observer as participant) \- a klasszikus módszer (gyakran résztvevő megfigyelésnek nevezzük) \- interakció a közösséggel, de nem tesz úgy, mintha maga is résztvevő volna \- sinus-hullám szerű ingadozás IV\. teljesen megfigyelő (complete observer) \- egyáltalán nem válik részévé a cselekvéseknek, sőt lehet, hogy nem is tudják, hogy megfigyelést végez \- nem lesz bennszülött, de mit érthet meg egyáltalán Beilleszkedés \- az adatgyűjtésnél mindig fontosabb a kontextus megértése -- ezért először 'értsük' a terepet \- legitimitásunk alapja: bizalom -- szerezzük meg \- a legitimitás egyéb formái: küldő intézmény, helyi notabilitások  ha már minden reménytelen: hiúság \- igyekezzük jól érezni magunkat ('be involved') -- vagy ezt nem nekünk találták ki. Pozíciónk \- pártatlanság és függetlenség. Igyekezzünk többfelé kötődni, „híd" szerepet vállalni Viselkedésünk, identitásunk a terepmunka során \- behatolás/belépés, bemutatkozás, célok rövid ismertetése \- udvariasság: ők tesznek szívességet! \- illeszkedjünk be, viselkedjünk úgy, mint ők, tanuljuk el az ő rutinjaikat \- kitérőkön át a sikerhez: beszélgessünk „csak úgy" (gyerekek, kocsik, nők, pasik), érdekeljen az életük. \- segítsünk (gyerekvigyázás, cipekedés, hivatalos irat írás, fordítás, stb.) \- de maradjunk kutatók (ne legyünk szociális munkások, embercsempészek, szabadságjogi harcosok) vagy cseréljük le a névjegyünket \- nyíltságért nyíltságot \- ne legyünk versenytársak A siker egyik titka: potens interjúalany kell \- kulcsinformátor/belépőember: összekötőnk a helyi társadalomhoz \- tisztázni kell az ő társadalmi helyzetét, nézőpontját  \- értelmezéseit óvatosan kezelni, hiszen belát a munkánkba ('előadja' és nem elmondja a helyi világot) utána hólabda módszerrel: körbejárjuk a közösséget ha ebből ki kell lépni pl. egy konfliktus kutatásakor  akkor javaslat a belépő embertől ill. figyelni és megragadni a lehetőséget! Nehéz helyzetek \- amikor a kutató különbözik a tereptől (szín, nem, kor, stb. szerint) \- amikor a többi szereplő viselkedése a mi normánkat sérti \- amikor kiderül, hogy a mi viselkedésünk normasértő volt \- amikor a többi résztvevő veszekszik, és legszívesebben felszívódnánk Taktikák \- tettessük magunkat tudatlannak, vagy naivnak \- legyünk megfelelő időben a megfelelő helyen \- mindig tisztázzuk, hogy mit kutatunk, és mindig tudjunk válaszolni arra, hogy „ezt most miért kérdeztük". \- nem csak azt kell tudni, mit akarunk kérdezni, hanem azt is, mit nem \- amit jószívvel adnak, fogadjuk el „Permanens nyelvtanulás" \- egyének és közösségek sajátos nyelvi valóságára érzékenynek kell lenni Visszavonulás a terepről \- úgy menjünk el, hogy vissza tudjunk menni \- ne ígérjünk olyan dolgokat, amiket nem tudunk megtartani \- ne hitessük el, hogy életre szóló barátságot kötünk, ha a terepmunkát néhány évre tervezzük **A kvalitatív kutatás 3.:\ interjútípusok, a kvalitatív interjú helye a megismerésben** Interjú: \- fieldwork chat és interjú különbségei Interjú lehet: strukturált (szociológiai kérdőív) félig strukturált (előre megtervezett kérdéssorral készül, de a kérdőív rugalmas, viszonylag szabadon módosítható) strukturálatlan (\~kötetlen beszélgetés) \- otthon átgondolni, miről beszélünk; azonosítani a témákat (akár leírva; majd repülőt hajtogatni belőle) \- engedély a magnó bekapcsolására \- enni -- inni - mulatni, de nem feledni, miért jöttünk \- egyszeri, világos kérdésfeltevés \- állandó visszajelzés (metakommunikáció) \- semmi kioktatás: a tudás forrása az interjúalany, nincs vita, térítés, felvilágosítás, összefoglalás - tanulságlevonás \- lehetőleg egy emberrel  ha többen vannak, ügyesen kitérni (semmi kioktatás) \- rossz interjúból is csak idővel lehet kihátrálni (- „legalább a pálinka jó volt?") Kinek a tudását akarjuk megismerni: a 'fa megmászása' \- az ő fáját másszuk meg, ne az enyémet \- a lényegi résznél teret adni, alig kérdezni \- kérdésnél a válaszokból építkezni \- ha egy ág végére értünk, jöhetnek előre elgondolt kérdéseink Az interjú érzelmi íve: \- eleinte magunkról is beszélni \- bizonyos mértékig követni az érzelmeket (vérfertőzés) \- az interjú végét érezni kell, világosan lezárni, megköszönni \- kivonuló rítusok: evés, ivás, javak dicsérete ( időt kell hagyni) 1a. előzetes tudás 1b. Hangulat 2\. kutatási tárgy  komplex, sok ingert bocsát ki 3\. ingerek egy része ér el minket 4\. egy részük tudatosul (megfigyelés) 5\. egy részük értelmeződik 6\. egy részüket rögzítjük 7\. ezek egy részéből lesz ‚adat' 8\. átstrukturáljuk  kutatási beszámoló/cikk 9\. olvasás: újra értelmezés Etic vs emic: absztrakt és bennszülött tudás viszonya A megismerési spirál Az interjú helye a megismerésben 3: egzegézis Mit keresünk: rejtett jelentések, asszociációk, értelmezések, attitűdök és a központi témák  partikuláristól az általános felé Mi ne befolyásoljon: párhuzamok, tudományos kontextus **ONLINE TEREPMUNKA, ETNOGRÁFIA** **Az internet társadalomtudományos vizsgálata** Miért fontos kutatni az internetet? Mindenütt jelenlévő technológia (ubiquitouscomputing); --Személyközi interakciók; --Közösségi praxisok; --Médiatartalmak; --Digitális gazdaság... Internetkutatás: változatos felhasználás kulturális implikációkra Internet Studies - Az internet társadalomtudományos vizsgálata; - Interdiszciplináris kutatási terület multidiszciplináris terület - CMC (computer-mediated communication) vizsgálata már az 1970-es évektől; - Alacsony intézményesültség, sokféle megközelítés, módszer; - Emergens jelleg (lásd: Hine, 2018) -- folyamatos alkalmazkodás megközelítések, módszerek terén - Az internet (1) társadalmi hatásait, illetve (2) a társadalomnak a technológiára gyakorolt hatásait vizsgálja; - Folyamatos technológiai változás » módszerek alkalmazkodnak (emergens jelleg) Terep, terepmunka, online terep Terep: az a hely ahol az adott kultúrát, közösséget, jelenséget mindennapi működésében („autentikusan") megfigyelhetjük, vizsgálhatjuk - természetes földrajzi lokáció - társas interakciók kulturális közege és helyszíne - Terep = az a kevésbé kontrollált keret, ahol a vizsgált kultúra, közösség, csoport társas interakciói azok ‚természetes közegében' figyelhetők meg; Terepmunka: a vizsgált kultúra, közösség, jelenség mindennapi életében, kontextusában való jelenlét, immerzió, megfigyelés, adatgyűjtés az etnográfia egy módszertan, a résztvevő megfigyelés egy módszer, és a terepmunka az elsődleges adatgyűjtés azon fázisa, amit az irodán, illetve a könyvtáron kívül folytatunk (O'Reilly 2005). Hagyományos terep Fizikai lokáció -- hely és kultúra fedésben; Általában távol van -- nemotthon » kutatói legitimáció; Egyenlőtlen viszonyok a megfigyelésben; Közvetlen jelenlét -- rejtőzés nehézsége; Szinkrónitás, illékony interakciók; A részvétel / megfigyelés esetlegessége. Online terep Nem fizikai lokáció -- platformok; Kozinets: „a képernyőn túli terep". Közvetlenebb hozzáférhetőség -- nincs utazás; Egyenlőbb viszonyok a megfigyelésben; Rejtőzés lehetősége; Aszinkrónitás, archiválhatóság; A részvétel / megfigyelés kevésbé esetleges. A terep és a terepmunka fogalmának változása Interpretatív fordulat (Geertz) \~ 1970-es évek „mit jelentenek az intézmények, cselekedetek, képzetek, kijelentések, alkalmak, szokások, azaz a társadalomtudományok szokásos vizsgálati tárgyai azok számára, akikhez tartoznak ezek az intézmények, cselekedetek, szokások stb." (Geertz, 2001\[1983\], 307. o). Reflexív fordulat (Clifford & Marcus) \~ 1980-as évek; Médiaetnográfia (Ang, Radway, Morley) \~1980--1990-es évek; Többszintű / több színterű / több helyszínű etnográfia (Marcus, 1995). Online etnográfia,digitális antropológia \[...\] az „etnográfia" az a módszer, amelyet az antropológusok és mások a „kultúra" tanulmányozására használnak. Az etnográfia minimál-definíciója\* Iteratív-induktív kutatás (melynek szerkezete folyamatosan fejlődik -- v.ö. Hine: emergens gyakorlat) Módszerek egy családjára épül; Magában foglalja az emberi cselekvőkkel való közvetlen és időben hosszan fenntartott kapcsolatot...... saját mindennapi életük (és kultúrájuk) keretei között; Az események megfigyelése, az elmondottak meghallgatása, kérdések felvetése; Gazdag beszámoló (sűrű leírás) készítése, amely...... tiszteletben tartja az emberi tapasztalat leredukálhatatlanságát, elismeri az elmélet, és a kutató saját szerepét; Az egyéneket részben objektumnak, részben szubjektumnak tekinti. - kulturális élet szerves része Rokonfogalmak, területek Cyberszociológia Cyber-antropológia (Libin & Libin, 2005) Digitális antropológia (Horst & Miller, 2012 , Boellstorff, 2012) Virtuális etnográfia (Hine, 2000) Netnográfia / webnográfia (Kozinets, 2010, Puri, 2007). Digitális antropológiakiindulópont: felfogás, elméleti keret Virtuális/online etnográfia / netnográfiakiindulópont: módszer Digitális antropológia új aldiszciplína (Miller & Horst, 2012) az antropológia átgondolása digitális környezetben: \(1) alkalmazott elméleti keretek, \(2) vizsgált társadalmak, közösségek, és \(3) kutatási módszerek módszertani középpont: résztvevő megfigyelés (terepmunka) -- „etnográfia-készítés". A digitális antropológia alapelvei 1.A digitális jelleg felerősíti a kultúra dialektikus természetét; 2.Az emberiség hajszálnyival sem jobban mediatizált---a digitális antropológia kiemeli az élet keretezett természetét; 3.Elkötelezettség a holisztikus megközelítés iránt---az antropológiai perspektíva alapja; 4.Kulturális relativizmus és a digitálissal való találkozás globális természete; 5.A digitális kultúra alapvető ambiguitása; 6.A digitális világok materialitása Jellemzők Az internet mint (1) diszkurzívan létrehozott kultúra és (2) kulturális artefaktum (Hine, 2000); Az online etnográfia emergens jellege (Hine, 2000, 2015, 2018); Offline sincs tisztán közvetlen interakció (Horst & Miller, 2012); Nem a mediatizált jelleg fontos, hanem az elsőkézből szerzett tapasztalat (Hine, 2015); Az online és az offline nem választható szét (Hine, 2000, 2015, Miller, 2012). Az online etnográfia módszerei (Résztvevő) megfigyelés » terepnapló, feljegyzések, diagramok, arcivált tartalmak, etc. Interjú » online/offline; Tartalomelemzés » kvantitatív\~, hermeneutikai elemzés, kritikai elemzés, etc. Bármi egyéb, ami segít a vizsgált kérdés(ek) értelmezésében. Az online etnográfia tárgyai/terepei 1)Online közösségek, vagy offline közösségek internetes interakcióinak, szokásainak vizsgálata; 2)Új terek (pl. MMORPG-k), új médiaszínterek (pl. streamelés) működésének, szokásainak vizsgálata; 3)Online/számítógépes szubkultúrák vizsgálata Minden olyan terület, ahol az online interakciók a társadalmi gyakorlatok releváns összetevői, hordozói Az online etnográfia alkalmazása Társadalomkutatás -- online közösségek / közösségek online interakciói, szubkultúrák, mozgalmak, etc. Marketingkutatás -- netnográfia (Robert Kozinets), vásárlói magatartás, szokások, vélemények, elvárások, etc. Az online etnográfia előnyei Relatíve alacsony erőforrásigény; Kevésbé invazív jelleg (mind a kutatott, mind a kutató számára); Pontosabb, részletesebb kép az online közösségekről; Rugalmasan alkalmazkodik a körülményekhez (lásd: emergens jelleg); Viszonylag egyszerűen nagy mennyiségű adat gyűjthető beavatkozásmentesen; Leselkedés (lurking) lehetősége. Az online etnográfia kritikája „Karosszék etnográfia" és etnográfia a karosszékből; Kutatás-etikai dilemmák -- privát/nyilvános információk, megfigyelői státusz; Törekvés holisztikus megismerésre  részleges igazságok -- általánosíthatóság problémája; A kutató interpretatív képességeinek kiemelt fontossága; Kutatási adatok mennyiségének aránytalan megnövekedése. Az online etnográfia olyan emergens kutatási módszertan, amelyet az online közösségek, csoportok interakcióinak vizsgálatára alkalmazunk; A hagyományos etnográfiai fogalmak, módszerek átültetése online terepre;  Költséghatékony, rugalmas, kevésbé beavatkozó, részletesebb ismereteket ad  Kevésbé általánosítható, sok múlik a kutatón, az adatok számos problémát vetnek fel (pl. privacy, kezelés, elemzés). ONLINE KÉRDŐÍVEK Lehetővé teszik a válaszadók számára, hogy a világhálón eljuttatott és adminisztrált kérdőíveket töltsenek ki. Előny: módszerekkel szemben Probléma: adatgyűjtés minősége Kérdőív: szisztematatikus adatgyűjtési módszer, standardizált kérdéssor alkalmazása, meghatározott célpopuláción (minta) - Számítógépesített kérdőív egy specifikus távoli számítógépen (szerveren) - Kitöltése folyamatos online kapcsolattal történik (e-mail kí.; CASIC- computer-assisted survey information collection) - Önkitöltős kérdőív Általános cél: Tartalmi: általános kép kialakítása; igazolás/cáfolás Módszertani: bizonytalanság, hibák, torzítások csökkentése - 1-2 hét - gazdag tartalom - alacsony költség - önkitöltős, mintavételi hibák Előnyök: olcsóbb gyorsabb egyszerűbb nagy elemszámú minta elérése rugalmasabb tartalom egyszerűbb felületek, hozzáférhetőség Korlátok: nehéz a minta megbiztosítása alacsony adatminőség technikai komplexitás adatbiztonság, bizalmi kérdések Kérdőívezés ,,demokratizálása" -- DIY kérdőívek Szektorok: 1. üzleti 2. hivatalok 3. akadémia 4. DIY kérdőívek Gyors terjedés: Üzleti felhasználás (marketing) DIY Lassú terjedés: Hivatali felhasználás ( kormányzat, statisztikai hivatalok) Akadémiai környezet Az online kérdőívezés menete  Előzetes: Általános előkészítés -- formálisan nem a kérdőíves kutatás része Előzetes adatgyűjtés; kutatási kérdés kialakítása; szakirodalom áttekintése; szakértői konzultáció; általános projektmenedzsent;adminisztráció... Elsődleges fókusz: módszertani keret előkészítése Terepmunka előtti szakasz: 1. módszer kidolgozása 2. mintavételezés 3. kérdőív előkészítése 4. technikai előkészületek 5. válaszhiány-kezelési stratégia 6. általános menedzsment feladatok Terepmunka: 1. toborzás 2. mérés 3. feldolgozás és megfigyelés Terepmunka utáni szakasz: 1. adatok előkészítése 2. előzetes eredmények 3. adatok exportálása és dokumentáció Feldolgozás: 1. analízis 2. adatok feldolgozása 3. értékelés, felhasználás Online kérdőívszoftverek GoogleForms; Surveymonkey... Excel;stata;spss.. Leggyakoribb: Jól lefedett populáció -- szervezetek; email adatbázisok; hallgatók Fogyasztási elégedettség-mérés Általános populáció vizsgálata Üzleti, szervezeti felmérések Online panelek Online közösségek Weboldalak értékelése Profilozás; szokások felmérése ( pl. szórakozással kapcsolatos szavazások, kvízek) Kihívások: Előkészítés és feldolgozás kiemelt szerepe Mintavételt befolyásoló szerepe- mintavételi hiba lehetősége magas Nem oldja meg a csökkenő választási hajlandóságot