2_előadás_anatómia.pdf

Anatómiai alapok 2. előadás 1. előadás fontos gondolatai Miért vizsgáljuk a mozgást? Milyen az egészséges mozgás, esetleg milyen trükköket leshetünk el a mozgásokból? Mi van, ha valakinek ettől eltér a mozgása? Orvostechnikai eszközök követelményei? Hogy működik az emberi mozgá...

Anatómiai alapok 2. előadás 1. előadás fontos gondolatai Miért vizsgáljuk a mozgást? Milyen az egészséges mozgás, esetleg milyen trükköket leshetünk el a mozgásokból? Mi van, ha valakinek ettől eltér a mozgása? Orvostechnikai eszközök követelményei? Hogy működik az emberi mozgás? idegrendszeri folyamatok modellezése szabályozókkal a belső folyamatok megértése 11 pontos szabály 11 pontos szabály használatával 1) Probléma megértése – anatómia, élettani ismeretek szükségesek 2) Rendelkezésre álló információk/adatok listázása – célszerű szimbólumok használata 3) Meghatározandó/számítandó adatok listázása 4) Adatok ábrázolása diagramon 5) Egyenletek és formulák meghatározása a probléma megoldásához 6) 2.-és 3. pontok összekapcsolása a formulák/egyenletek segítségével 7) Ha a rendelkezésre adatok nem használhatóak a probléma más oldalról való megközelítése 8) Adatok behelyettesítése 9) Megoldás 10) Kiértékelés 11) Eredmények mértékhelyes közlése 3 Mozgató szervrendszer - általános Biomechanika: szommetrikus ábrázolás izomtapadás ízület átívelés Definíció, felosztás Definíció: az anatómia a test felépítését tárgyaló ill. ÉS rendszerező tudomány Felosztás (nem hierarchia): mozgásrendszer (csontváz- és izomrendszer) keringési szervek rendszere zsigeri rendszer (emésztő-, légző-, kiválasztó rendszer, nemi szervek) szabályozó rendszer (ideg- és mirigyrendszer) érzékszervek Anatómiai referencia 1. 5. Sagittalis 2. Median sagittalis 3. Frontalis 4. 6. Transversalis Kapcsolat a Descartes koordináta rendszerrel Emberi test felosztása fej nyak törzs (mellkas, has, medence) szabad végtagok (felső, alsó) alsó végtag (nem láb): comb, lábszár, láb felső végtag (néha kar): felkar, alkar, kéz Csontvázrendszer Emberben 206 csont (egyeseknél több borda van) (születéskor kb. 300) A testsúly 10%-a Funkció: szervezet szilárd váza létfontosságú szervek védelme üregbe zárja a vörös csontvelőt (vérképzés) Csontváz rendszer Csontok osztályozása 1. Csöves csont a) hosszú és b) rövid, amelyek főleg a végtagokon fordulnak elő. Nevüket a csont középső csőszerű darabjáról kapták. E csontok két vége rendszerint vaskosabb (teherátadás) és nem egységes üreget, hanem soküregű szivacsos csontállományt tartalmaz. Hosszú csöves csont Rövid csöves csont Csontok osztályozása 2. A lapos csontokra jellemző, hogy két vékony tömör csontréteg közötti teret szivacsos csontállomány tölti ki, mely az élet végéig megmaradó vörös csontvelővel telt. 3. Köbös vagy szabálytalan alakú csontok Vékony tömör kéregből és az állományuk javarészét kitevő szivacsos csontból állnak. a) Köbös csontok : tér három síkjában közel azonos méretű csontok (kéz, láb csontjai b) Szabálytalan alakú csontok (nincs kitüntetett jelentőség), speciális alak (gerinc csigolya) c) Labyrinthus, vagy légtartalmú csontok, főleg a koponyában fordulnak elő. Vékony csontlemezekből állószabályos felépítésű csontok, melyek főleg az arckoponya nyálkahártyával bélelt üregrendszerét veszik körül. Csontok alkotó elemei Állomány: szerves állomány (rugalmasság) szervetlen állomány (szilárdság) a két állomány aránya az élet folyamán változik Sejtek: osteoblastok (csontépítő sejtek) osteoclastok (csontfaló sejtek) Mindig egyensúlyban (ellenben malinus folyamat) 4x szilárdabb, mint a beton Csont felépítése párhuzamos kapcsolat Csonthártya = periosteum Védelem Idegi & vérellátás Vastagságbeli növekedés Gyógyulás Rostos kötőszövet Csontvelő = medulla ossium Vörös csontvelő: rövid, lapos, szabálytalan alakú, hosszú csöves csontokban, feladata a vérképzés Sárga csontvelő hosszú csöves csontok közepében = velőűr zsírszövet Velő: zselészerű anyag, a csontvelő található, ahol egy nap alatt csaknem 200 milliárd vörösvérsejt termelődik. Csontgerendák Csontgerendák Csontok jellemzői Anizotróp Wolff-törvénye (1870) A csontok struktúrája, felépítése az izmok húzóerejétől és az állásban a testre ható statikus erőktől függ, illetve ezek a tényezők határozzák meg. A csontsűrűsége, formája, nagysága a terhelés nagysága iránya határozza meg A csont ásványi anyag tartalma (mineralizáció) a szilárdsága terhelés (használat) függvénye „Every change in the form and function of a bone or of their function alone is followed by certain definite changes in their internal architecture, and equally definite secondary alteration in their external conformation, in accordance with mathematical laws.” Tulius Wolff ( 1836- 1902) Csontok elváltozásai Csont hyperthrophia A fizikai munkát végzők, nagy telsetíményt végző sportolók csontjai általában jóval sűrűbbek és több ásványi anyag tartalommal rendelkeznek, mint az ülőmunkát végző társaik csontjai. Csont antrophia Hypertrophyval ellentétes irányú folyamat, amely csökkent terhelés hatására csontban tártolt kalcium eltűnik és ezáltal a csont szilárdsága és tömege csökken (csonttörés) az űrhajósok hosszabb űrutazás során, vagy fekvőbetegek akik 4-6 hétig ágyhoz voltak kötve. Osteoporozis Hormonális eredetű (életkori) csontarthrophia I. típusú (postmenopausal) osteoporosis (trabeculáis állományt érintő) a nők 40%-t érinti 50 éves kor felett. Esetükben a vertebral törések háromszoros, míg a csuklótörések hatszoros valószínűséggel következnek be. II. típusú osteoporosis (teljes csontállományt érintő), a 70 éves kor feletti férfiakat és nőket egyaránt érinti. Ezen korban a csonttörések 90%-as osteoporosisra vezethető vissza (csípő, combnyak, csigolyatörések, görnyedt tartás) (15. dia) Csontok törése Törés: a csont folytonossága megszűnik valamilyen mechanikai terhelés hatására. Különböző mechanikai terhelések hatására különböző törés fajtákat különböztetünk meg. Spirál törések legtöbbször csavaró vagy hajlító terhelés hatására következnek be. A csont jobban ellenáll a nyomásnak, ezért mindig először a húzott oldal törik el. Gyermekkorban több kollagént tartalmaznak a csontszövetek így ellenállóbbak a törésekkel szemben, így általában részleges törések következnek be ilyen korban. Fáradásos törések: apróbb ismétlődő terhelés következményei. A mikrorepedések fáradásos töréshez vezetnek. Lehet csak corticalis részben apró repedések, de lehet teljesen átmenő törés. Futók körében gyakoriak a fáradásos törések. Ízületek (csontváz mozgásai) Ízület típusai Folytonos (mozgás korlátozás) Valódi-megszakított (mozgás biztosítása) Ízülettan – csontok összekötései folytonos kötőszövetes (koponyacsontok) Ízülettan – csontok összekötései folytonos kötőszövetes (koponyacsontok) porcos (csigolyák) Ízülettan – csontok összekötései folytonos kötőszövetes (koponyacsontok) porcos (csigolyák) csontos (keresztcsont) Ízülettan – megszakított összeköttetés - ízület izul1 Ízület (articulatio) részei: Ízületi fej: mértani idomhoz hasonló Ízületi árok: fej benyomata Ízfelszínek: porccal borított felszín (különböző alakú) ízületi tok (külső rostos réteg, belső, synovialis hártya termeli az ízületi folyadék) ízületi szalag = ligamentum: rugalmas kötőszövet (stabilitás + izmok tónusa) Ízületi nedv = synovia: olajoz Ízületek osztályozása Mozgás: 3 eltolódás (korlátozott), 3 elfordulás mozgás szerint: hajlítás = flexio – feszítés = extensio közelítés = adductio – távolítás = abductio forgó/rotatio függ az ízfelszín alakjától, valamint az ízületi tok és szalagok állapotától Egyszerű kinematikai párok és jelölésük kinematikai vázlatokon: a) csukló, b) csúszka, c) gömbcsukló: szabadságfoka 3: Az egyik tag a másikhoz képest bármely tengely körül elfordulhat, elmozdulása azonban nem lehetséges. Ízületek osztályozása alak szerint gömb (váll, csípő)-három tengelyű henger (könyök) csúszó-gördülő (térd) szabad ízület ellipszoid vagy tojás (csukló) (kéttengelyű) nyereg (hüvelyk) (egytengelyű) Ízületi porcok Típusai Üvegporc (tükörsima felület) Rostos porc (gerinc, térd) Rostos porc szerepe Ízületi felszínek nedvesítése Ízületi felszínek pontos illeszkedése Egyenletes teherelosztás Csontfelszínek egymáson való elcsúszását szabályozzák Ütközések tompítása Sérülések Ficam Abnormális pozíció (túlzott csavarás) szalagok, kötőszövetek nyúlása vagy akár szakadása. Diszlokáció Nagy erőhatás vagy esés következménye Vállak, ujjak és térdek esetében gyakori Tünetei látható ízületi deformáció, dagadás, fájdalom és kismértékű ízületi mozgástartomány vesztés Elzárhatja az ízület vérellátását Ízületi gyulladás – Arthritis Fájdalommal és dagadással jár. Nagyon gyakori. Rheumatoid Arthritis –. Autoimmun rendellenesség hatására az immunrendszer megtámadja az egészséges szöveteket. Osteoarhritis – Porckopás, a legjelentősebb ízületi sérülés. A kor előrehaladtával a porc keménnyé válik és teljesen elkopik. Tudomány mai állása szerint a túl kevés és a túl nagy igénybevétel egyaránt okozhatja. Ízületi kötőszövetek Szalag: csont-csont kapcsolat Ín: csont-izom kapcsolat (izom feszített) Izom és típusai Mozgás aktív része Típusai: Harántcsíkolt: rövid, de erős erőkifejtésre képes (az összes aktív mozgásban résztvevő izmunk) Sima: hosszú, de gyengébb erőkifejtésre képes (erek fala, belső szervek fala) Szív: hosszú és erős erőkifejtésre képes Harántcsikolt izom Az izom a mozgás aktív szerve Párhuzamos és soros kapcsolat! Izmok részei Izomhas (venter) Izmok összehúzódásra (kontrakcióra) képes része Középső, tömegesebb része proximalis: eredés; distalis: tapadás Járulékos részek nyálkatömlő = bursa ínhüvely = vagina tendinis izompólya = fascia Izmok osztályozása Alakjuk szerint: hosszú (biceps) rövid (tenyéren ujjak közötti izmok) lapos (ferde hasizom) gyűrű ( = záróizom/sphincter) Eredés szerint: 1-, 2-, 3-, 4- fejű Kialakítás szerint: kéthasú izom (pl. nyakizmok között – ín „megszakítja”) Összefoglalás Emberi test részei, anatómiai síkok Csontrendszer: csontok osztályozása, ízületek osztályozása Megszakított ízület részei, osztályozásai Izmok típusai, részei, osztályozása Ellenőrző kérdések: Definiálja az anatómiát! Sorolja fel az anatómia felosztását! Adja meg az ember test felosztását anatómiai alapon (anatómia definíciója, elemei) Mutassa be az anatómiai és a Descartes koordinátarendszer közötti kapcsolatot! Rajzoljon fel egy csöves csont keresztmetszetét, írja rá a részeit! Mit határoz meg a csontok szerves és szervetlen állománya? Definícióval sorolja fel a csontok elváltozásait! Sorolja fel az ízület típusait! Sorolja fel a folytonos ízület típusait! Adja meg a valódi (megszakított) ízület részeit! Osztályozza az ízületeket az alak szerint! Osztályozza az ízületeket a mozgás szerint! Sorolja fel a ízület sérüléseit definícióval! Sorolja fel és definiálja az izom típusait! Mutassa be a harántcsíkolt izom felépítését makró, mikor és nano szinten!