Idegrendszer elemi felépítése PDF

Idegrendszer elemi felépítése Működését leíró tulajdonságok: Összetett rendszer Adaptációt biztosítja Kognitív funkciók működtetése Jeleket továbbít: Központ felé: információ felvétel Periféria felé: válaszadás Koordinálja a szenzoros információkat Összeszervezi a cselekvési...

Idegrendszer elemi felépítése Működését leíró tulajdonságok: Összetett rendszer Adaptációt biztosítja Kognitív funkciók működtetése Jeleket továbbít: Központ felé: információ felvétel Periféria felé: válaszadás Koordinálja a szenzoros információkat Összeszervezi a cselekvési rendszert Endokrin rendszerrel együttműködve reagál a környezeti hatásokra Neurális rendszer funkcionális szerkezet szerinti alapelve Neuron doktrina Re.kularis elmélet (Ramón y Cajal) (Camillo Golgi) Idegrendszer struktúrális és Idegrendszer elemei funkcionális egysége a hálózatszerű con/nuumot neuron alkotnak. Neuronok egy másik neuronnal szinap/kus kapcsolat útján kommunikálnak. Agy védelme és elhelyezkedése - koponya Egy ízülete van (állkapocsizület-ar?cula?o temporomandibularis) Varratai, elnevezésük a az illeszkedő csontszélek mentén Koponya (cranium) Agykoponya Arckoponya  Idegrendszer strukturális felépítése: Központi Periférikus idegrendszer Agyvelő Gerincvelő Agytörzs Szoma>kus Autonóm (telencephalon) Közti agy Szimpa>kus (diencephalon kéregalatti magvak) Agykéreg Paraszimpatikus (cortex) Enterális Periférikus rendszer általános működése Önkéntelen működés - robotpilóta működés Független az akarattól Szomatikus rendszer Akarati cselekvés – tudatos jelenléttel zajlik  Autonóm idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer Enterális idegrendszer Felelős a szervezet „harcolj vagy Átveszi a „pihenés ” választ, ellazult Agy-bél-mikrobióta tengely – második menekülj” reakciójáért állapotban aktiválódik agy Gyorsan megváltoztatja a test Veszély elmúltával visszaállítja a Gyomor és a bélrendszer folyamatait normális állapotot. szabályozása Többletenergiája van  Agy Agy subarachnoidális subarachnoidális tere a koponya alatt Központi idegrendszer tere homeosztázisa Agyhártyák Kemény agyhártya – dura mater (agy vénás rendszere) Pókháló hártya - arachnoidea Lágy agyhártya – pia mater Agyvíz (Liquor cerebrospinalis) Térfogata állandó Agy és gerincvelő szövete nem nyomható össze Védelem, táplálás, salaktalanítás Gerinccsatorna Gerincvelő subarachnoidális központi tere csatornája  Agykamrák Oldalsó agykamrák Intraventrikuláris nyíílás III. Agykamrák Liquor vezeték IV. Agykamrák Centrális csatorna Oldalsó nézet Elülső nézet Nagyagy (cerebrum) makroszkópos nézete Agyhártyák közbeiktatásával a koponyacsont belső felszínével érintkezik Tekervények: gyrus Sekély barázdák: sulcus Mély barázda: fissura, fossa Féltekék: hemispherium Kérges test: corpus callosum  Szürke állomány (substantia grisea) Idegsejtek sejttestjéből és kevés myelinizált axon Agy makroszkópos állománya: Sárgás szürke színű egy kis rózsaszínes beütéssel hajszálerek miatt Ingerület felvétel egyben funkcionális elkülönülés Fehérállomány (substanIa alba) Kevés sejttest, és sok-sok hosszú, myelinhüvely Ingerület átvitel Idegsejtek közötti kommunikáció  Agykéreg szerkezete Legfiatalabb és legdifferenciáltabb Idegrendszer 4. reflex-emelete Agytörzset és a kéreg alatti magvakat köpenyszerűen borítja, ezért agyköpenynek (pallium) is nevezik Humán neoformáció: olyan struktúrák amelyek csak az emberi fajban található Sajátos sejtrétegződése, rostrendszere, gliás felépítettsége, érhálózata van Gyógypedagógiai szempontból az erezettség és a sejtrétegződés fontos Sejtrétegei - isocortex Stratum zonale: Kicsi sejtek Stratum granulare Sűrű, apró, szemcsés externum Stratum Kicsi és nagyobb piramis alakú sejtek pyramidale Stratum granulare Második réteghez hasonló internum Stratum Apró és különböző alakúak (csillag, multeforme orsó, háromszög) Agykéreg strukturális felosztása Paleocortex (area olfactoria) Allocortex (primitív, 3 rétegű) Cortex cerebri Archicortex (1,5mm - 5) (hippocampus) Isocortex (6 rétegű)  4. réteg az afferentációs zóna (főként thalamusból) 5. 6. réteg efferentációs zóna (piramidális, Rétegek extrapiramidális) Sokszoros collaterális visszacsatolások: összeköttetései 1. 6. réteg asszociációs és reverberációs körök a comissurális kéreg éber állapotáért összeköttetések (corpus callosum) 2. 3. réteg többi réteg közötti neurális kapcsolat Asszociációs összeköttetések: Rövid – szomszédos gyrusokat Hosszú_ egyes agylebenyeket Két félteke azonos területeit Az agy felszínei Domború felszín Agyalapi felszín Középső felszín Brodmann áreák Cytoarchitektonikus felosztás Jellegzetes sejtösszetételű és speciális funkciókat ellátó mezők 50 db külön mezők Agykéreg lebenyei Homloklebeny – frontalis lebeny Halánték lebeny – temporális lebeny Fali lebeny – parietális lebeny Nyakszirti lebeny – occipitális lebeny Kéreg alatti magvak - diencephalon Thalamus Nucleus Lencse mag: caudatus nucleus lentiformis Putamen Pallidum Thalamus Átkapcsoló állomás: Szenzoros Motoros Limbikus Hypothalamus 10-12 magból áll Filogenezisben elvesztette a jelentőségét Frontális cortex gátlás alatt tartja Cortexet nem igénylő homeosztázis szabályozás: Só-, vízháztartás Táplálékfelvétel Hőháztartás Cirkadiam ritmus Alvásszabályozás Reprodukció Kapcsolatban áll: Limbikus rendszerrel: motivált viselkedés Endokrin rendszerrel Részei: Pars chiasmatica: chiasma opticum Pars tuberális Pars mamillaris Agytörzs anatómiája Fej beidegzése: az agyidegmagvakon keresztül Kapcsolatot tart a gerincvelővel Középagy Részei: Középagy (mesenecphalon) Híd Utóagy (rhombenecephalon) Kisagy Híd(pons) Nyúltvelő (medulla oblongata) Nyúltvelő Kisagy (cerebellum)  Középagy - mesenecphalon Fejlődés során legkisebb változáson megy keresztül Kifejlett agyon mélyen fekszik Rétegei Legfelső: tectum Középső: tegtum Benne helyezkedik el a formatio reticularis Alsó: basis Két agykocsánya (pedunculus cerebri) alsó agyrészekbe futó hosszú pályákat tartalmazza Szürkeállományán négy dombocska (colliculus) Szürke magjai: Nucleus ruber Substantia nigra Formatio reticularis Agy filogeneIkus ősi része Morfológiailag nehezen meghatározható (fiziológiai, neurokémiai vizsgálatok) Agytörzs területén az agyideg magvak és a hosszú pályák közöU területen található. Az idegsejtek magokban csoportosulnak és a köztük lévő idegrostokkal hálózatos képződményt hoznak létre. Caudalisan a cervicalis gerincvelő területe, Cranialisan a thalamus nucleus reIculárisában és az intralaminaris magokban folytatódik Az idegsejteknek hosszú dendritjei és axon collaterálisai vannak – integraZv funkció  Pályarendszerek Felszálló pályák Leszálló pályák Formatio Magok reticularis Medián magok funkciója Raphe magok Mediális magok Magnocellurális Laterális magok Parvocelluraris magok Híd - pons Gesztenye alakú és nagyságú Összeköti a középagyat és a nyúltvelőt Két hídkarja benyomul a kisagyba Rostjai: Fehér rostok a gerincvelőből Laza rostok formatio reticularis Nyúltvelő medula oblongata Oliva Két oldalán kiemelkedés: piramis pályák Magjai: Szürke magok: olivák Agyideg magok (VIII., IX., XI., XII.) Középen: formation reticularis rostjai Piramis pálya  Számos agyidegmagvat tartalmaz (V., VI., IX., X., XI.) IV. Agykamra, híd, Életfontosságú vegetatív központok: nyúltvelő Légzés szabályozás Érpálya szabályozás  Kisagy - cerebellum Jóval kisebb mint a nagyagyvelő Gyrusai eltérnek a nagyagy képleteitől Híd és a nyúltvelő felett helyezkedik el Nyakszirti lebenytől egy mély hasadéka van Két haemisphaerium Középen összekötő páratlan féreg (vermis) Nagyaggyal három kar köti össze Nyúltvelővel (corpus restiforme Híddal (brachium pontis) Mesencephalonnal (brachium conjuctivum) Fehér állományában szürke magvak Vermisben lévő a legjelentősebb: nucleus dentatus Gerincvelő (medulla spinalis)anatómiája Nyúltvelő folytatása Foramen occipitale magnumtól húzódik I-II. lumbalis csigolyáig Kúp alakban végződik (conus medullaris) Farokcsontig fonálszerű köteg (filum terminale) Vele futnak a lumbalis, sacrális és caudalis idegek (cauda equina) Szegmentumai 30 8 cervicalis 12 thoracalis 5 lumbalis 5 sacralis Idegek párosan lépnek ki (jobb/bal)  Idegek párosan lépnek ki (jobb/bal) Elülső gyökér Motoros idegek lépnek ki Hátsó gyökerek Érző idegek lépnek be Hosszában: Fissura mediana anterior Sulcus medianus posterior Két oldalt laterálisan sulcus dorsolaterális Keresztmetszeti képe: Pillangóra emlékeztető szürkeállomány Elülső és hátsó szarvak Középen kis csatorna (canalis centralis) Kívül fehérállomány Velőhüvelyes rostok alkotják  Központi idegrendszer pályái Összekötő resztéki Féltekék pályák szimmetrikus (commissurális) részeit köti össze Féltekén belül Fehérállományt neuritok Társító pályák különböző kötegei alkotják (asszociációs) területek köt össze Kötegek = pályák (tractus) Felszálló (afferens) Vetületi pályák Reflexelemek köti (projekciós) össze Leszálló (efferens) Gerincvelő pályarendszerei Felszálló pályák – érző Hátsó szarvon lépnek be Leszálló pályák – mozgató Melső szarvon lépnek be Autochton pályák – reflex összeköttetés Gerincvelőben kezdődik és ugyanott végződik I. Gerincvelő afferens – érző pályái (4 érző pálya) Gnosztikus pályák Gnosztikus pályák átkapcsolás nélkül Goll pályák Alsó végtag Burdach pályák Törzs Felső végtag Gnosztikus érzések Finom taktilitás Helyzetérzés Mozgásérzés Érzéslokalizáció Diszkriminációs érzés Vibrációs érzés Kétdimenziós érzés  II. Gerincvelő efferens - mozgató pályái Piramis pálya Tudatos mozgások kivitelezése Frontális lebenyből indul Periférián a harántcsíkolt izmokat idegez be Extrapiramidális pálya Ősi mozgásmechanizmusok Ösztönvilág megnyilvánulásától függ Legfontosabb pályarendszerei Rubrospinalis Reticulospinalis Tectospinalis Olivospinalis Vestibulospinalis  III. Gerincvelő autochton pályái Fehérállomány és a szürkeállomány határán Fontos szegmentumokat köznek össze Beérkező érző ingerület segítségével irradiál Pl. Egy tűszúrásra egy egész izomcsoport válaszol Kisagy pályarendszerei Afferens pályái Közvetlenül összeköttetésben több pályarendszeren keresztül a cortexszel Efferens pályái Kisagy a thalamus, nucleus ruber, formatio reticularis és a vestibularis magvakkal áll kapcsolataban Vestibularis magvakkal reveberációs kört alkot, így állandó aktivált állapotban van Idegrendszer mikroszkópius felépítése és funkciója Idegszövet Legdifferenciáltabb szöve4éleség Feladata: ingerületvezetés Szöve: egysége: neuron Neuron Idegsejt (neurocyta) Nyúlványa: Tengelyfonál (neurit) Dentrit Végfácska (telodendrion) Neuron alak/nyúlványok szerin3 osztályozása Unipoláris: Sejttestből egy idegrost indul Bipoláris: Mindkét végéből kiindul egy-egy nyúlvány (retina) Pseudounipoláris Módosult axon Mul:poláris Számos nyúlvány ered a sejttestből (agyvelő, gerincvelő) Neuron funkcionális megoszlás szerint Motoros (ingerület továbbítás) Szenzoros (ingerület felvétel) Projekciós Interneuron További felosztás szerint: Excitatoros: sCmulál Inhibitoros: gátol Neuron mint funkcionális egység Szignálokat (információ) dolgoz fel és továbbít Polarizált felépítés: DendriJől az axon felé terjed az információ (receptor and effektor régiók) Idegsejt membránja excitábilis. Neuron izgalmi állapota során elektromos impulzus-akciós potenciál keletkezik Akciós potenciál az axonban a végződés felé halad Axonterminálisok szinapszisokat képeznek egy másik neuronnal, és továbbadják a s:mulust  Axon Struktúra Vékony rostok amely a sejttestből, vagy az axon dombról indul Általában egy axonja vagy egy idegsejtnek Hossza akár 1 méter is lehet (pl. ülőideg) Terminális ágat hoznak létre: szinapszisok Típusa: Myelinizált: Központi idegrendszerben oligodentrociták myelinizálják Perifériás idegrendszert szolgálja és Schwann sejtek myelinizálják Nem myelinizált: autonóm idegrendszer Funkció Jeleket szállít a sejtből elektromos impulzusokon keresztül Dendrit Dendrit Struktúra Rövid faágszerűen elágazó idegnyúlvány Egy sejtnek több dentritje lehet Boríthatja dentrit tüske ami plaszCcitásban játszik szerepet Nem myelinizáltak, általában kúposak, átmérőjük nagyobb, mint a neuronális axon átmérője Funkció Receptorként funkcionál Információt fogad  Végfácska - Szinapszis Axon folytatása Másik idegsejVel, izomsejVel, miriggyel létesít kapcsolatot: SZINAPSZIS Egyik neuron axonja a másik neuron dentritjével Két membrán közö; tér a SZINAPTIKUS RÉS Szinapszis működése: Kémiai Ingerület átvivő (neurotranszmiVer) anyagokkal Lassú komponens Gereincesek esetében Bioelektromos Elektromos ellenállású kapcsolat Gyors komponens Vegyes Kombináció mindkét elemét tartalmazza  Au3zmus spektrum zavar Skizofrénia Szinap1kus deficitek Bipoláris zavart előfordulása Késői degeneraGv patológiák: Alzheimer-kór Parkinson-kór Hun3ngton-kór Fogalmak Ioncsatornák: Sejthártya olyan fehérjéi, amelyek egy pórust formálnak. Bizonyos hatásokra a pórus átjárhatóvá válik: ion(ok) átjutnak a membránon. Ionpumpák: Sejthártya fehérjéi, amelyek bizonyos hatásokra meghatározoM ionokat juMatnak át a membránon a koncentrációkülönbség növelése irányába. Exocitózis: Sejtben levő egyes molekulák apró membránhólyagok belsejébe kerülnek. Ezek a membránhólyagok a sejthártya belső felületéhez kapcsolódnak, tartalmuk a sejten kívüli térbe kerül. Idegsejt nyugalmi állapota Idegsejtek hártyájában működő K–Na-pumpa: Na+-iont ad le a sejten kívüli térbe, miközben 2 K+-iont juGat a sejten belüli térbe Citoplazma nagy mennyiségben tartalmaz negatív töltésű fehérjéket, ezért belül negatív töltéstöbblet van Koncentrációkülönbség miaG K+-ionok „szivárognak” ki a sejten kívüli térbe Potenciálkülönbség mérhető: NYUGALMI POTENCIÁL Idegsejt ingerülete Ingerület Na-csatornái rövid időre megnyílnak: nagy számban Na+-ionok áramlanak a sejtbe Megszűnik a potenciál különbség, rövid időre a két felszín töltése megfordul: DEPOLARIZÁCÓ Na-csatornák bezáródnak, a K-csatornák kinyílnak: sejthártyán belül negatív töltés lesz: REPOLARIZÁCIÓ Ingerület terjedése – ingerület vezetés Ingerület végig terjed az axonon Axon átmérőjével együF nő a vezetési sebesség Gyorsabb ingerületvezetés a velőhüvelyes rostoknál Akciós potenciál csak a Ranvier-féle befűződéseken alakul ki: szaltatórikus ingerületvezetés Ingerület terjedése sejtek közö; Ingerület eléri a axon végződését Átadódik a másik sejtre: Átadás helye: szinapszis Az idegsejt végbunkójában szinapAkus hólyagok vannak, amelyek ingerületátvivő anyagokat tartalmaznak Ingerület hatására a neurotranszmiCerek szabadulnak fel Típusai Gátló Serkentő Neurotranszmi;erek Emberben több mint 100-t azonosíto3ak Termelődési és hatást kifejtő hely Idegrendszer Vér: pl. adrenalin Hormonok, neurohormonok Osztályozásuk sokféle mód szerint történhet Aminosavak: glutamát, gamma-aminovajsav (GABA) Katekolominok: dopamin, norepinefrin (noradrenalin), epinefrin (adrenalin) Indolaminok: szerotonin, melatonin, hisztamin PepOdek: oxitocin, opioid, Típusai Gátló Serkentő ModulaUv  Neurotranszmi;erek Organikusan: NeurotranszmiVerek az idegsejtek axonterminálisban találhatók. Vékony falú tasakokban: szinap\kus vezikulákban tárolódnak. Minden vezikula több ezer neurotranszmiVer molekulát tartalmazhat. Működésük: Elektromos töltés hatására a vezikulumok összeolvadnak a sejt szélén található idegsejt membránnal. Neurotranszmi