Vese kiválasztó működése PDF

I. A kiválasztó rendszer Dr. Ráduly Gergő, Egyetemi Adjunktus, Anatómia és Fejlődéstan Tanszék  A kiválasztó rendszer (Systema excretoria)  Izovolémia  Sav-bázis  Só-víz és ásványi anyagok háztartása  Anyagcsere végtermékek eltávolítása  Nitrogéntartal...

I. A kiválasztó rendszer Dr. Ráduly Gergő, Egyetemi Adjunktus, Anatómia és Fejlődéstan Tanszék  A kiválasztó rendszer (Systema excretoria)  Izovolémia  Sav-bázis  Só-víz és ásványi anyagok háztartása  Anyagcsere végtermékek eltávolítása  Nitrogéntartalmú fehérjék  Idegen anyagok  Gyógyszerek ÁNK I. Év/I.  Járulékos belsőelválasztású szerv  Vérnyomás szabályozás 2  A kiválasztó rendszer (Systema excretoria) Szálitják Tárolják Vizeletet Ürítik ÁNK I. Év/I. 3  Vese Vizelet- kiválasztó, urogenitális* rendszer Hugyútak ÁNK I. Év/I. 4  ÁNK I. Év/I. 5  Ren Vese ÁNK I. Év/I. 6  Retroperitonealis szerv Ágyéki gerincolszop két oldalán Páros, parenchimás Babszem alakú Kötőszövetes, zsíros tok Átlag 300 g ÁNK I. Év/I. 7  Mediális széle Homorú Sinus renalis - veseöböl  Vesekapú – hilus renalis  Vesekocsány – pediculus renalis  A. és V. Renalis  Vesemedence – pelvis renalis ÁNK I. Év/I. 8  Veseállomány  Kéreg állomány  Velő  Vesepiramis – 10 – 15 db  Papilla  Vesekelyhek – kis és nagy  Vesemedence ÁNK I. Év/I. 9  A veséket fascia- és zsírréteg veszi körül Ezek az alábbi sorrendben helyezkednek el (belülről kifelé):  Vesetok (capsula renalis) – kemény, rostos tok  Perirenalis zsír (perirenalis zsír) – extraperitoneális zsír  Vese fascia (fascia renalis, más néven Gerota-fascia vagy ÁNK I. Év/I. perirenalis fascia) – körülveszi a veséket és a mellékveséket  Pararenalis zsír (pararenalis zsír) – főként a vese posterolaterális oldalán 10  Tájanatómiai viszonyok Elől Hátul Bal vese Mellékvese Lép Rekeszizom Gyomor 11 - 12. bordák Hasnyálmirígy M. Psoas major, M quadratus Flexura colica sinistra lumborum, M. transversus Éhbél abdominis Jobb vese Mellékvese n. ilioinghinalis, n. iliohypogstricus, Máj n. subcostalis Patkóbél ÁNK I. Év/I. Flexura colica dextra 11  Nephron – szerkezeti és műkődési egység Bowman – tok 2 millió db az emberben Vesetestecske Glomerulus Kanyatulatos Proximalis Egyenes Henle kacs Tubulusok Egyenes Disztális ÁNK I. Év/I. Kanyarulatos Gyűjtőcsatorna 12 Vesetestecske – kéregállomány, gömb alakul  Bowman tok  Kettős hámlemez – kehely  Vesetubulusok lumenjében folytatódik  Glomerulus  Arteriás gomolyag  A Bowman tok kehelyüregében helyezkedik el  Afferens arteriola ÁNK I. Év/I.  Efferens arteriola 13  Tubulusok – Bowman tok folytatása  velőállományban, vesepiramisokban helyezkednek el  piramis szemölcsének nyilásaival végződnek -> vesekelyhek  vesetubulusok falát képző hám, a tubulus mentén úgy szerkezetileg mint funkciónálisan különböző  Eltérő permeabilitás  Eltérő transzportfolyamatok ÁNK I. Év/I.  Eltérő hormon – receptorok 14  ÁNK I. Év/I. 15 Juxtaglomeruláris apparátus – különleges terület Myoepithel – sejtek Tubulus hámja magasabb, sűrű magvakkal -> MACULA DENSA Endokrin műkődés – RENIN Renin-angiotenzin rendszer szabályzó ÁNK I. Év/I. enzime 16  Distalis tubulus Glomerulus közele Myoepithel Juxta- Macula Afferens glomeruláris sejtek Densa arteriola apparátus fala MEGVÁLTOZOTT HÁM ÁNK I. Év/I. 17  Vérellátás  A. Renalis – Aorta abdominalis  Szegmentális ágakra oszlik a vesekapuban  ezek interlobaris ágakra  majd a. arcuata  Két kapillarizálódás  Afferens arteriola -> glomerulusban hajszálerekre oszlik -> efferens arteriola  Efferens arteriola -> hajszálerek (vesetubulusokat látják el) ÁNK I. Év/I.  V. renalis 18  ÁNK I. Év/I. 19  ÁNK I. Év/I. 20  ÁNK I. Év/I. 21  vérellátásivariációk - a magzatkori felszállása következményeként  mellékartériák - számos artéria fejlődési rendellenességek  patkóvese  medencei vese vesedaganatok ÁNK I. Év/I.  nephrectomia  részleges nephrectomia - a segmentaris vérellátásának köszönhetően 22 Húgyútak Tractus urinarius ÁNK I. Év/I. 23 Vizelet – vese -> húgyhólyag Vesekelyhek – vesemedence nyúlványai Vesemedence Húgyvezeték Húgyhólyag ÁNK I. Év/I. 24  Vesekelyhek – vesemedence nyúlványai  Piramis csúcsát veszik körül  Kehelyszerű üregek  Vesesinusban helyezkednek el  Gyűjtőcsatornácskából ürülő vizeletet fogják fel ÁNK I. Év/I. 25  Vesemedence  Tágult üreg a vese sinusában  Egy része a vese hilusán kivül van  Vesekelyhek egyesüléséből jön létre és a húgyvezetékben folytatódik ÁNK I. Év/I. 26 Húgyvezeték – Ureter  30 cm, vékony cső a gerincoszloppal párhúzamosan halad  átmérője 5 – 10 mm – több szűkűlettel  urothelium – hosszában redőzőtt nyálkahártya  simaizomréteg  Körkörös  Hosszanti ÁNK I. Év/I.  a húgyhólyag alsó-hátulsó részén benyílik 27 hasi szakasz vesemedence folytatása átmenet - szűkület (jonctio pelviuretericus) retroperitonealis a m. psoas elülső felszínén halad az art. sacroiliaca szintjé lép be a medencébe  második szűkület  keresztezi a közös csípőereket medencei szakasz a medence oldalsó falán halad ÁNK I. Év/I. ferdén fúrja át a hólyag falát  hátulról  ezáltal egy szelep keletkezik amely meggátolja a vizelet visszafólyását 28  Beidegzés és vérellátás fejlődésének köszönhetően számos forrásból erednek különböző a hasi és a medencei szakasz számára  hasi - a. renalis, a testicularis/ovarica, hasi aorta közvetlen ágai  medencei - alsó és felső vesicalis erek beidegzése ÁNK I. Év/I.  plexus renalis/testicularis/ovarica/hypogastricus  erző rostok a T11-L2 szinten 29  kövek  itt alakulnak ki  veséből vándorolnak ÁNK I. Év/I.  heveny fájdalom - vesekrízis (colica renalis)  a szűkűleteknél elakadhat a kő 30 Húgyhólyag Vesica urinaria ÁNK I. Év/I. 31  Vizelet – összegyűjtése, eltávolítása Szeméremcsont mögött – medencében Telt állapotban – 300 – 700 ml vizeletet képes befogadni Redőzőtt nyálkahártya – urothelium Három rétegű izomfal Kivülről lazarostos kötőszövet Az ureterek nyílásai a hátsó-alsó ÁNK I. Év/I. részén ferdén fúrják át a falát – Ø vizelet visszaáramlása 32 Alakja függ a benne található vizeletmennyiségtől  ha teli van - ovális  ha üres - lapos Külalak  apex - fent, a symphysis pubica felé irányul, a köldökkel a lig. umbilicale mediale köti össze  corpus - a csúcsa és a feneke között ÁNK I. Év/I.  fundus - hátul, háromszög alaku - csúcsa hátrafele mutat  nyaka - a húgycsőben folytatódik 33  a vizelet a bal és jobb húgyvezetéken keresztül jut a húgyhólyagba, és a húgycsövön keresztül távozik a belső felszínen ezek a nyílások egy háromszög alakú területet hoznak létre, amely a húgyhólyag alján helyezkedik el - trigunum vesicale a húgyhólyag belső többi részével ellentétben a trigonum fala sima (ezt az embriológiai eredet különbsége magyarázza: a trigonum két mesonephricus ductus ÁNK I. Év/I. összeolvadásával alakul ki a húgyhólyag alján) 34  Izomzata kulcsszerepe van a vizelet tárolásában és ürítésében detrusor izom  vizelés során összehúzódik  izomrostjai több irányban futnak  megőrzik a szerkezeti integritást akkor is, ha megnyúlnak  szimpatikus és paraszimpatikus beidegzés ÁNK I. Év/I.  zomrostjai gyakran hipertrofizálnak (kiemelkedő trabekulákként jelennek meg) 35  Belső húgycső sphincter  Férfiaknál: körkörös simaizomrostokból áll, amelyek autonóm szabályozás alatt Sphincterek állnak.  megakadályozza a spermium visszafolyását ejakuláció közben  Nőknél: funkcionális sphincternek tekinthető (azaz nincs valódi sphincter izom)  a húgyhólyag nyakának és a proximális húgycső anatómiai felépítése alkotja Külső húgycső sphincter  egyforma mindkét nemben  vázizom  önkéntes kontroll alatt áll ÁNK I. Év/I.  a férfiaknál a külső sphincter mechanizmus bonyolultabb, mivel összefonódik a rectourethralis izom és a levator ani izom rostjaival 36  Érellátás Artériás  a. vesicalis superior - a. iliaca interna  a. vesicalis inferior  aa. vaginales Vénás  plexus venosus vesicalis ÁNK I. Év/I.  férfiaknál kapcsolatba van a plexus prostaticus Santorini-vel 37  Beidegzés szomatikus és autonóm szimpatikus - a detrusor izom elernyedése - vizelet visszatartása praszimpatikus - a detrusor izom stimulálása - vizelés szomatikus - a húgycső külső záróizma - vizelés akaratlagos ÁNK I. Év/I. szabályozása 38  Feszülési reflex primitív gerincvelői reflex beindul a vizelés a húgyhólyag falának feszülése hatására csecsemők szobatisztassága - a reflex magasabb központokba kerül reflexív  a húgyhólyag megtelik vizelettel és falai megfeszülnek  a gerincvelőben lévő interneuronok a jelet továbbítják a paraszimpatikus efferensekhez  a detrusor izom összehúzódik, és megindul a vizelés ÁNK I. Év/I. ez a reflex gyermekkor után nem működik, figyelembe kell venni gerincvelő-sérülések esetén  gerincvelő sérülés  neurodegeneratív betegségek 39  gerincvelő sérülése  T2 szint felett - reflex hólyag - az afferens ág nem éri el az agyat, a beteg nem érzi a hólyag telődését, a külső záróizom lazult állapotban van - feszülési reflex (lásd előbb)  T2 szint alatt - a detrusor izom bénult (megszakad a paraszimpatikus beidegzése), a feszülési reflex nem működik - incontinentia incontinentia  mechanikus akadály - ferfiaknál a prostata megnagyobbodása; más ok - kövek  heveny - sürgősség - globus ÁNK I. Év/I.  krónikus - lassan alakul ki, a húlyagnak „van ideje” tágulni, a vizelet pang - visszatérő fertőzések, kövek kialakulása 40 Húgycső Urethra ÁNK I. Év/I. 41 húgyhólyag alsó részénél ered Két záróizom  Belső – simaizom sphincter – húgyhólyag – húgycső határon  Külső – a medencefenék harántcsíkolt izomzatából származik – AKARATLAGOS ÁNK I. Év/I. 42  Férfi húgycső  ondóváladék és vizelet közös vezetéke  kb 15 - 25 cm - hajlított, átfúrja a prosztatát és a medence alsó falát  befúródik a penis corpus spongiusumának végébe  a hímvessző végén van a külső ÁNK I. Év/I. nyílása 43  Pars prostatica a húgyhólyag nyaki részének folytatása áthalad a prosztatán felveszi az ondóvezetékeket a húgycső legszélesebb és legjobban táguló szakasza vérellátását az a. vesicalis ÁNK I. Év/I. inferior biztosjtja 44  Pars membranacea áthalad a medencefenéken és a mély gátizmon a külső húgycsőzáró izom veszi körül biztosítja a vizeletürítés akaratlagos zabályozását. a húgycső legszűkebb és legkevésbé táguló szakasza ÁNK I. Év/I. vérellátását az a. bulbourethralis biztosjtja 45  Pars spongiosa  áthalad a hímvessző bulbusán és corpus spongiosumán  a külső húgycsőnyílással (meatus) ér véget  felveszi a Cowper-mirigyek (bulbourethralis mirigyek) váladékát  a makkban (glans penis) a kitágul, és kialakítja a fossa navicularis-t ÁNK I. Év/I.  vérellátását az a. pudenda interna biztosjtja 46  Vizeletszonda felhelyezése - férfinál körülményesebb  infrapubicus szög  prepubicus szög három szűkület  m. sphincter urethrae internus  m. sphincter urethrae externus ÁNK I. Év/I.  meatus urethrae externus 47  Női húgycső  rövid - 4 – 5 cm  hüvely előtt  áthalad a medence alsó falán  közvetlenül a perineumra nyílik, a kisajkak között - vestibulum  a clitoris és a hüvely nyilása között található  nyilása két oldalán  Skene - mirigyek (prostata ÁNK I. Év/I. megfelelői) 48  a húgycső rövid hossza miatt nagyobb a hajlam a húgyúti fertőzésekre cystitis-ként jelentkeznek gyakori tünetei  diszuría (fájdalom vizelés közben)  gyakori vizelési inger ÁNK I. Év/I.  hirtelen vizelési inger  hematuria (vér található a vizeletben) 49 A vese kiválasztó műkődése Excretio renalis ÁNK I. Év/I. 50   Vizelettermelés  Szervezet belső környezetének kémiai egyensúlya Vese Viz Ásványi sók Nitrogén tartalmú végtermékek Idegen anyagok (toxinok, gyógyszerek, stb) Verejtékmirigyek Víz Ásványi sók Nitrogén tartalmú anyagok Tüdők Víz Széndioxid ÁNK I. Év/I. Filtráció Glomeruláris szakasz Visszaszívódás (resorptio) Tubuláris szakasz Szecréció Tubuláris szakasz 51  ÁNK I. Év/I. 52  1. Glomerularis filtració Perctérfogat 20 – 25 %-a 1-1,2 liter/percenként 40-szer több vért kap mint általában a szervek nyugalmi O2 - fogyasztás 8%-át használja fel a testsúly 0,5 %-át képező szerv mellett a glomerulus hajszálérfal és a Bowman-tok belső lemezének nyílásain (pórusain) keresztűl történik ÁNK I. Év/I. 5000-nél kisebb molekulasúlyú anyagok átszűrődnek teljes vérplasma-mennyiség 53  1. Glomerularis filtració elsődleges vizelet - plazma- ultrafiltrátum, mennyisége 125 ml percenként és 180-200 liter 24 óra alatt filtrációs membrán  Víz  Vízben oldodó anyagok  Kis molekulák: aminosavak, ÁNK I. Év/I. glukóz, urea, creatinin, húgysav  Nem engedi át az albumint 54  A kapillárisokban lévő hidrostatikus nyomás 70 Hgmm − A plazma kolloidozmótikus nyomása 25 Hgmm − A Bowman-tokban lévő intracapsuláris nyomás 20-25 Hgmm = Effektiv filtrációs nyomás 20 Hgmm a „filtrációs-rátát” - időegység alatt (perc) a clearence-elv alapján számitjuk ki a clearence = megtisztulást, áthaladási ÁNK I. Év/I. képességet jelent 55  2. Tubularis resorptio vesetubulusok mentén – különböző képpen a különböző szegmentumokban akanyarulatos csatornák körüli arterio-venózus hajszálerekbe mechanizmusok  Passzív transzport  Diffuzió ÁNK I. Év/I.  Ozmózis  Aktív sejttevékenzség 56  2. Tubularis resorptio víz– 99% - diffuzió -> napi 180 L -> napi 1,5 – 2 L Na+  aktív és passzív transzport  70%-ban mint NaCl, 30%-ban mint NaHCO3 szívódik vissza  passzív visszaszívódása jelentéktelen  aktiv transzportja ioncsatornák ÁNK I. Év/I. aktiválásával, szállítókkal, kotranszportorokkal, ioncserével 57  Kotranszport szerves anyagokkal  Glükóz -  Aminósavak  Na+ /glukóz, Na+ /aminosavak Kotranszport ionokkal  Na+/ Cl-, K+, Na+/H+ aminosavak a Na+-al szívódnak vissza kotranszporttal. A filtrációs membránon átjutott albuminok pinocitózissal szívódnak ÁNK I. Év/I. vissza a vérbe. 58  tejsav, foszfátok, szulfátok, húgysav, Ca++, Mg++ aktivan szívódnak fel urea, aceton visszaszívódása passzívan történik sajátosszerepe van a carboanhidráznak a szénsavszintézisben (H2O és CO2-ből), ugyanakkor a szénsav disszociációjából H+-t szabadít fel, ami savanyitja a vizeletet bizonyos filtrált nitrogén tartalmú anyagok, részben vagy teljesen visszaszívódnak (creatinin, aminosavak, urea, húgysav) és ÁNK I. Év/I. azután kiválasztódnak a gyüjtőcsatornák szintjén és távoznak a vizelettel. 59  3. Tubularis szekréció energiaigényes folyamat K+ és H+ ionok NH4, húgysav, creatinin, urea ( a visszaszívódott anyagok közül) Gyógyszerek (szulfamidok) anyagcseréből származó idegen anyagok ÁNK I. Év/I. 60  4. Végleges vizelet összetevője Vizelet mennyiség (diurézis) 1000-2000 ml/naponta Sűrűség 1000-1030 Vegyhatás (pH) 5-6 Viz 90% Száraz anyag 10% Szervetlen alkotóelemek NaCl(10g/nap)szulfátok, foszfátok,oxalátok, K, Ca, Mg Szerves alkotóelemek Urea (a nitrogén 90%-át kiüriti), húgysav (a nitrogén 5%-át üriti) ammoniák, urobilin ÁNK I. Év/I. Üledék Hámsejtek, fehérvérsejtek, Hialin cilinderek Oxalát és foszfát kristályok 61  A veseműkődés szabályozása Idegi Hormonok Visszatartja Eltávólitja szabályozás ADH H2O - Önszabályozás Aldoszteron Na+ K+  Feed-back Parathormon, Ca2+ mechanizmus Foszfátok Kalcitriol  Juxtaglomeruláris Angiotenzin, Na+, H2O apparátus - Aldoszteron Endokrin ANP - Na+, H2O szabályozás Prosztaglandinok Na+ K+ ÁNK I. Év/I. 62  A húgyhólyag műkődése Összegyűjti a vizeletet – folyamatosan gyűl A vizeletüritési szükséglet naponta 5-6-szor jelentkezik, amikor a hólyagban lévő nyomás eléri a kb. 20 H2O cm-t, ami kb. 300 ml vizelet vált ki A vizeletürités idegi szabályozása  gerincvelői reflex  hólyagfalban található nyomásérző receptorok  sympathikus rostok az L1- L2 gerincvelői szegmentumokból erednek -> ellazítják a hólyagfalat  vizelés- reflex (parasympathikus reflex) központjai a sacrális S2-S4 ÁNK I. Év/I.  vizelés akaratlagos megindításához, vagy a reflex gátlásához a frontális agykéreg, pyramis pályák (gátizmok, hasizmok-hasprés működtetése), kisagy, híd, és kereszttáji-gerincvelői szomatikus idegek (n. pudendus) részvétele szükséges. 63  ÁNK I. Év/I. 64 Köszönöm a figyelmet! 65