Termékinnováció és HR menedzsment

A vállalat vezetése és a munkavállalók közötti megállapodás, amelyben a munkavégzés feltételeit, jogait és kötelezettségeit rögzítik.

A vállalatban működő testület, amelynek tagjai a munkavállalók képviselői és a vezetők. Fő feladatuk a vállalat tevékenységét érintő kérdésekben tanácsadási joggal rendelkezni.

A vállalatban létező, megosztott értékek, normák, szokások és viselkedésminták összessége, amely meghatározza a munkavégzés kultúráját.

A vállalat által birtokolt tudások összessége, amely magában foglalja az egyéni tudást és az egyének közötti kapcsolatot.

A tudásmenedzsment a vállalatok által használt folyamatok és módszerek arra, hogy biztosítsák a szellemi tőke folyamatos rendelkezésre állását és hatékony felhasználását.

Az ember azon képessége, hogy az információt komplex problémák megoldására és az változásokhoz való alkalmazkodásra használja fel.

Személyhez kötött tudás, ami nehezen formalizálható és másnak átadható.

Leírható, dokumentálható és közvetlenül átadható tudás.

A munkavállalók szükségleteinek kielégítése, amely magában foglalja a felvételt, az elbocsátást, a munkafeltételek javítását és az ösztönzést.

A vállalat munkavállalóinak jövendő tevékenységére, beosztására és képzésére vonatkozó tervezés.

Az emberi szükséglet kielégítésére irányuló ösztönzés, amelynek hatására az ember a cél érdekében kifejtett tevékenységbe hajlandó belekezdeni.

A munkaadó és a munkavállaló kölcsönös kapcsolatára vonatkozó informális megállapodások összessége.

A vállalatnál betöltött pozíciók keresetének aránya.

A munkavállalóknak járó juttatások, amelyek nem pénzbeliek, például kedvezmények, szabadságok, ünnepek vagy cégautó.

A vállalatvezetés és a munkavállalók szempontjait kölcsönösen figyelembe vevő megállapodások kötését célzó folyamat.

A munkavállalók képviselői, akik részt vesznek az érdekegyeztetésben.

A harmadik félnek, például egy logisztikai szolgáltatónak átruházott funkciókat jelenti, ahol az egyik cég átveszi a másiktól a feladatokat.

A rendszer stabilitását megzavarhatja a külső tényezők, mint például váratlan események, politikai változások vagy természeti katasztrófák.

A logisztikai rendszer képessége, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet.

A termelési láncon belüli egyik szereplő pénzügyi nehézségei, mint például fizetésképtelenség, befolyásolhatják a többi vállalatot is.

A közös információrendszerben fellépő hibák, például adatvesztés, rendszerleállások, lassítások, befolyásolhatják a termelői folyamatot.

Az ügyfél által igényelt termék vagy szolgáltatás kézbesítéséhez szükséges idő.

A vevő elvárásainak megfelelő igénykielégítés mértéke. Például: udvariasság, segítőkészség, gyors problémamegoldás.

A valutaárfolyamok változása befolyásolhatja az importált alapanyagok és a termékek árát, ami a termelési költségeket és az árbevételt érinti.

A logisztikai rendszer működéséhez kapcsolódó költségek, mint például a beszerzés, az értékesítés, a szállítás és a tárolás költségei.

Az „ostorhatás” a láncban fellépő túlzott megrendelésre utal, ahol minden szereplő „egy kicsit” többet rendel a szükségesnél a bizonytalanság miatt, ez viszont fokozott készlettel és többletköltségekkel jár.

A termelés során az erőforrásokat felhasználják ahhoz, hogy új javakat hozzanak létre. A termelési folyamat alatt tartós változások történnek az erőforrások felhasználásával.

Termelési folyamat, ahol a vevő személye csak a gyártás megkezdésekor válik ismertté.

Termelési folyamat, ahol előre meghatározott mennyiségű terméket állítanak elő becsült kereslet alapján.

A termelési tevékenységek csoportja, amelyek az input és az output jellemzőitől függően különböznek egymástól. A fő csoportok: kitermelő ipar, feldolgozóipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, építőipar.

A logisztikai rendszer felépítése, amely magában foglalja a szállítási útvonalak kialakítását, a raktárak elhelyezését és a beszerzési folyamatok szervezését.

A logisztikai rendszer hatékonyságának növelése a veszteséget okozó tevékenységek azonosításával és felszámolásával, a folyamatos áramlás biztosításával, a hatékony gyártással és az átláthatóság növelésével.

A vállalat összehangolja a tervének részeit, és eljuttatja a vezetőséghez. Emellett figyeli a vállalat működését és beszámol az eredményekről.

Az elektronikus kereskedelem által kínált lehetőségek, amelyek új üzleti modelleket, alacsonyabb költségeket és versenyelőnyt eredményeznek.

Különböző típusú elektronikus kereskedelem, amelyek a piaci szereplők között működnek. C2C: magánszemélyek között (pl. eBay). B2C: cégtől fogyasztóhoz (pl. webshop). B2B: cégtől céghez.

A vállalat tevékenységeinek és folyamatainak átalakítása a technológia segítségével. Az informatikai rendszerek és a menedzsment eszközök segítségével optimalizálják a működést.

A termékek előállítója és a fogyasztó között zajló folyamatok, amelyek az értékteremtésben szerepet játszanak. Ilyen folyamatok lehetnek a beszerzés, a gyártás és a szállítás.

Egy vállalat a termék gyártásának vagy a szolgáltatás nyújtásának bizonyos részeket más cégekre bízza.

Az ellátási láncban részt vevő cégek közötti kapcsolatok elemzése. Figyelembe veszi a beszállítók, gyártók és eladók közötti kapcsolatokat.

Az ellátási lánc szereplőinek célja, hogy a lánc teljesítménye magas legyen, és ugyanakkor a lehető legnagyobb részhez jussanak az értékből.

A vállalat általános működési környezetének a termék ötletekhez való hozzáállása. Ez magában foglalja az ötletekre való nyitottságot, a vállalati stratégiában szereplő innovációs szempontokat, a vezetői támogatást és a munkavállalók közötti hatékony kommunikációt.

Az új termék ötletek generálásának módszere, amely a makrotrendeket, iparágak közötti analógiákat és váratlan események elemzését, valamint a technológia határainak feszegetését alkalmazza.

Az új termék ötletek fokozatos értékelése a piaci tesztelések során.

A termék tervezésének elsődleges célja a termék által kínált új érték meghatározása, a célpiac meghatározása és a megvalósítás menetének megtervezése.

A termék fogadtatásának mérése a piac által a termék tényleges létrehozása előtt kísérleti körülmények között.

Az emberi erőforrások a szervezet tevékenységében közreműködő emberek összegyűjtött képességei, ismeretei és szerepei a munkamegosztásban.

A hatékony emberi erőforrás menedzsment alapelvei, beleértve a tervezést, toborzást, kiválasztást, teljesítményértékelést, képzést, javadalmazást és juttatásokat.

Az emberi erőforrások hosszú időtartamú, nem raktározható, innovatív, változásra képes, döntéshozatali, értéknövelő, nem tulajdon, és mobil erőforrások.