Nara-kor irodalom (710-794)

Rövid, 5-7-5-7-7 szótagú japán versforma (össz. 31 szótag). A japán versírás többsége későbbi időben a tankára épül.

Hosszú japán versforma, amelynek első sorai 5-7-5-7-5-7-5-7 szótagszámúak, és tetszőlegesen hosszú lehet, de mindig kettő 7-es szótagszámú sorral végződik. Ritkább, mint a tanka.

Japán legrégebbi könyve, amely a régi idők feljegyzéseit, mítoszokat, legendákat és történeteket tartalmazza. 3 kötetből áll. Fontos forrása a japán mitológia, legenda és történelem megértésének.

Amaterasu, a napistennő, a japán mitológia központi alakja. Hivatkoznak rá a Kojiki című könyvben.

Tsukiyomi, a holdisten, a japán mitológia része. Hivatkoznak rá a Kojiki című könyvben.

Susanó no mikoto, a tenger és vihar istene, a japán mitológia része. Hivatkoznak rá a Kojiki című könyvben. Legyőzte az 8 fejű sárkánykígyót.

Japán első császára (Kr.e. 660-585), akiről a Kojiki című könyvben mesélnek.

A japán mitológiában szereplő sziget, amely az „Önnön megszilárduló sziget” néven is ismert. Jelentős helye van a Kojiki című könyvben található mítoszokban.

A Nihonshoki egy kronológiai sorrendben összeállított krónika, amely a japán történelmet mutatja be a mítoszoktól kezdve 887-ig. Célja a nemzeti egység és hagyományok bemutatása a külvilágnak.

A Nihonshoki-ban olvasható, ősi japán dalok, elnevezésük a Nihonshoki és a Kojiki utolsó kanjijaiból származik. Sok mítoszt, legendát és elbeszélő költeményt tartalmaznak.

A Nihonshoki összeállításában részt vett herceg.

A kínai nyelv alapján íródott, kronológiai sorrendben szerkesztett történetek a Nihonshoki-ban, amelyek a kínai történetírás hatását mutatják.

A japán történeti versantológia, amely több mint egy évszázadon keresztül készült. Császárok, egyszerű emberek és különböző társadalmi rétegek költőinek alkotásait gyűjti.

A Manyóshú egyik csoportja, amely a családtagok közötti hírekről, szerelemről, természetről és évszakokról szól.

A manyógana a kínai karakterek fonetikai alkalmazását jelenti a japán nyelvben, ami a hiragana és katakana írásrendszerek kialakulásához vezetett a 8-9. században.

A manyógana a kínai kanjik fonetikai karakterekként való felhasználásának kifejezése a japán nyelvben.

A manyógana a japán nyelvben a kínai írásjelek fonetikai felhasználása a 8-9. században.

Gyosei - császárok által írt versek, amelyek a Yamato térségben (ma Nara) a 629-672-es időszakban születtek. Ezen versekben gyakran az állam jólétéért imádkoztak.

A manyógana a kínai kanjik fonetikai használatán alapuló japán írásrendszer volt. A 8-9. században hiraganává és katakanává fejlődött. Ez a japán nyelv fonetikai jelölésére szolgáló ötletes megoldásnak köszönhetően vált lehetségessé.

A manyógana a japán nyelvben a kínai karakterek fonetikai használatát jelenti.

A manyógana egyfajta átmeneti írásrendszer a japánban, amely a kínai kanjik hangzó értékeire támaszkodott, és amely a hiragana és katakana kialakulásához vezetett.

A manyógana a japán írásrendszer alapjait rakta le, előkészítve a hiragana és katakana rendszerének kifejlődését.

A Heian-kori japán irodalomban a naplóírás egyik formája, melyben a szerző az életét levelek formájában rögzíti.

A Heian-kori japán irodalom egyik fajtája, melyet általában utazásokról szóló versekkel írnak meg.

A Heian-kori japán irodalom egyik fajtája, melyet általában kitalált történetekről szóló elbeszélések jellemeznek.

A Heian-kori japán irodalom egyik fajtája, melyet általában történelmi eseményekről szóló elbeszélések jellemeznek.

A Heian-kori japán irodalom egyik fajtája, melyet általában hőstettekről, csatákról és harcokról szóló elbeszélések és krónikák jellemeznek.

A legrégebben datált japán regény, mely egy bambusszedő öregember által talált lány, Kaguya hime történetét meséli el.

Egy Heian-kori japán regény, mely Ariwara no Narihira életét követi nyomon, aki Ise tartományban szerelmes kalandokat él át.

A Heian-kori japán irodalom egy másik fajtája, a „Genji monogatari” szereplőinek levelezéseiből, történelmi eseményekből és legendákból összeállított regény.

A japán irodalom történetének egy korszaka, amely a 8. század végétől a 12. századig tart, és a klasszikus japán irodalom aranykora.

A Heian-korban megjelent irodalmi műfaj, amelyben az epikai történeteket mesélő stílus jellemzi. Ez a műfaj többnyire a népmesék és legendák ihlették, és a társadalmi normákra és viseletre koncentrál.

A Heian-korban megjelent irodalmi műfaj, amelyben a karakterek és a romantikus kapcsolatok állnak a középpontban, komplexebb cselekményekkel. A monogatari gyakran romantikus, szerelmi történetekre vagy epikus történetekre fókuszál.

A Heian-korban megjelent irodalmi műfaj, amely a személyes élményeket, gondolatokat és érzéseket dokumentálja. Gyakran napi eseményeket, utazásokat vagy társadalmi megfigyeléseket rögzítenek bennük.

A Heian-korban megjelent irodalmi műfaj, amelyben a gondolatok, reflexiók és vélemények kerülnek előtérbe. A zuihitsu esszéket, anekdotákat és általános észrevételeket tartalmaz.

A Heian-korban megjelent irodalmi műfaj, amelyben a költészet áll a középpontban. Az uta vagy waka lírai verseket, amelyeknek általában a természet szépsége, az emberi érzések és a szerelmi történetek a témája.

Japán kínai stílusú írás, amelyet a 8. században kezdtek alkalmazni Japánban.

A Heian-kor egyik fontos eseménye volt 894-ben, amikor a Kína felé irányuló küldöttségek felfüggesztésre kerültek. Ennek a döntésnek jelentős hatása volt a japán kultúrára: a Kínai befolyás csökkent, és a japán kultúra egyre inkább független lett.

A Genji monogatari egy japán regény, mely a 11. században keletkezett, és Murasaki Shikibu írta. A regény 54 részből áll 3 részre osztva, 74 év történetét meséli el 4 császár uralkodása alatt, és közel 300 szereplővel büszkélkedhet.

A Genji monogatariban a főhős, Genji, egy ideálisnak ábrázolt herceg. Bár megfosztották politikai karrierjétől, mégis élvezi a gazdag életmódot, és számos szerelmi kalandban vesz részt. Személyisége inkább femininnek ábrázolható, és gyakran sír a bánatában.

A Genji monogatari első része Hikaru Genji életét követi végig. Szerepel benne a Kiritsubo udvarhölgy, aki Genji egyik szerelme, valamint Yúgao, egy szintén fontos szerelem. A 5. fejezet címe Wakamurasaki, ami utal Murasaki no Ue-re, Genji aktuális szerelmére, aki képviseli az ideális nőt a herceg számára.

A Genji monogatari második részében jelentős szerepet kap Onna San-no-miya, aki szintén Genji szerelme, és tőle születik fia, Kaoru.

A Genji monogatari harmadik része Kaoru történetét meséli el. A cselekmény Uji-ban, Kyoto egyik negyedében játszódik, és Kaoru keres egy elveszett szerelmet, aki a néhai Genji kapcsolatainak köszönhetően sokkal titokzatosabbá válik.

A mono no aware egy fontos irodalmi filozófia, amely a Heian-kor irodalmára jellemző. A filozófia lényege az esztétikai élvezet és a szomorúság együttes megtapasztalása, a szépség és a mulandóság egyensúlya.

A Genji monogatarira számos heian kori mű hatással volt, mint például a waka versek és a naplók.

A Genji monogatari a világirodalom egyik monumentális műalkotása. A regény nem csak a maga korában, hanem a mai napig is nagy hatással van az irodalomra és a kultúrára.