Genpei háború és a Nara időszak

A Genpei háborút követően Yoritomo lett a legfelsőbb hatalom birtokosa, és a szamurájok hűbérurává vált.

A Taira klán elleni felkelés, amely a Genpei háborúhoz vezetett.

Taira no Kiyomori felesége és lánya, valamint a gyermek császár öngyilkosságot követtek el a tengeri csatában.

Yoritomo 1192-ben kapta a seiitai shōgun címet, amely a legmagasabb katonai rangot jelentette.

A Genpei háború véget ért 1185-ben a Dan no ura-i csatában, ahol Minamoto no Yoritomo győzött a Taira klán felett.

A buddhizmus érkezése Japánba a shintō vallás, az ősi japán vallás, mely az ősök tiszteletén és természetimádaton alapuló sámánisztikus szokások összessége volt, ellentéteit szülte.

A buddhizmus megjelenésével a korábbi sírhalmok, a kofunok építése megszűnt, és a hamvasztás lett a szokásos temetési forma.

A buddhizmus Japánba való bevezetése után született meg a shintō vallás neve, melyet az udvar adott az ősi japán vallásnak.

Shōtoku Taishi 17 cikkelyes alkotmánya konfuciánus eszméket tükrözött, és fontos lépést jelentett Japán politikai szervezeteinek fejlődésében.

Shōtoku Taishi által bevezett adórendszer és a 12 udvari rangból álló hivatalnokrendszer segítette a japán államszervezet centralizációját.

A Soga klán hatalomra jutása a buddhizmus támogatásán alapult, szemben a Mononobe klánnal, akik a buddhizmust veszélyesnek tartották a shintō vallásra.

A Taika reformok célja a törzsek hatalmának csökkentése és a császári hatalom megerősítése volt, mely hozzájárult a központosított államszervezet kialakulásához.

A Taihō ritsuryō törvénykönyv az 701-es Taika reformok alapján született meg, és szigorú szabályokat tartalmazott a társadalmi rend és a császári hatalom megerősítéséhez.

A Nara korszak első állandó fővárosa, amelyet a Tang dinasztia Chang’an városa mintájára építettek.

A Nara korszak idején a császár által uralkodott központosított, bürokratikus rendszer, amely Kína ritsuryō (律令) rendszerén alapult.

A Nara korszak központi kormányzati szerve, amely a császár alatt működött.

A Nara korszakban a hivatalnokoknak járó javadalmak, melyek a földbirtokokból álltak.

A Nara korszakban a Heijōkyō után épített átmeneti főváros, amely később Kiotóvá, Heiankyōvá vált.

A Nara korszak végét jelölő főváros, melyet 794-ben alapítottak Kiotóban.

A japán történelem egyik legelső hivatalos történeti krónikája, melyet 720-ban fejeztek be.

A Nara korszakban a kínai Tang dinasztia alatt fennálló birodalom, amely nagy hatást gyakorolt Japánra.

A Heian-korszakra jellemző szekták egyike, amely a buddhizmus egyik ágából, a vadzsrajánából ered.

A Heian-korszakra jellemző szekták egyike, amely a buddhizmus egyik ágából, a vadzsrajánából ered.

A Heian-korszakban a császár helyett hatalmat gyakorló regens, aki a császár nevében kormányzott.

A Heian-korszakban a császár helyett hatalmat gyakorló kancellár, aki a császár nevében kormányzott.

A Heian-korszakban a sesshō és a kanpaku által gyakorolt politikai rendszer.

A Heian-korszakban a vidéki földesurak által birtokolt földterületek, amelyeket adómentesen tarthattak.

A Heian-korszakban a vidéki földesurak képviselői, akik a myōden birtoklásért feleltek.

A Heian-korszak végén megjelenő harcos kaszt, amely lovaglást és íjászatot gyakorolt.

A Heian-korszak végén kialakult harcos kaszt, amelyet a bushi fogalma fejlődésének eredményének tekintenek.

A Heian-korszakban a samurai által szolgáló harcos, aki gyakran a samurai családhoz tartozott.

A Heian-korszakban a trónról lemondott császárok által gyakorolt politikai rendszer.

A Kamakura időszakban (1185-1333) létrejött katonai kormányzat, amelynek vezetője a shōgun volt. A bakufu a shōgun rezidenciája volt, és gyakorlatilag minden hatalmat gyakorolt a császári udvar felett.

A shōgun kinevezéséről szóló dokumentum, amit 1192-ben adtak ki. A shōgun hivatalosan megszerezte a hatalmat és a felelősséget a katonai és politikai ügyekért.

A Kamakura időszak vezetője, aki a bakufu feje, a katonai kormány vezetője volt. A shōgun általában a Minamoto klán tagja volt.

A jōkyū felkelés (1221) során a császári udvar fellázadt a shōgun ellen, de a shōgun seregei vereséget mértek rájuk. Ez a felkelés csak megerősítette a shōgun hatalmát.

A shōgun katonai tanácsadó testülete, amely a shōgun katonai ügyeiért és a katonai kiképzésért felelt.

A shōgun adminisztratív központja. A mandokoro felelt a törvények betartásáért, az adók beszedéséért és más adminisztratív feladatokért.

A shōgun bírósága, amely a törvények betartásáért és az igazságszolgáltatásért felelt. A monchūjo bíróságon a shōgun döntött a jogvitákról.

A Muromachi korszak nevét a kiotói Muromachi városrészéről kapta, ahol az Ashikaga shōgunok visszahelyezték a központjukat.

Az Ashikaga shōgunok uralma alatt a kiotói császár mellett egy száműzött császár is uralkodott Yoshino-ban. Ez az időszak a déli és északi dinasztia kora.

Az Ashikaga shōgunok uralmát jellemző decentralizáció, a shugo-daimyōk önkényes hatalma, a hanok létrejötte, melyek egymással kereskedtek.

A daimyōk a vidéki területek uraivá váltak és saját uradalmakat hoztak létre. A tartományok önállósodtak és egymással kereskedtek.

A shōgunok hatalma gyengült, a tartományok önállósodtak és a daimyōk egymással vetélkedtek a hatalomért.

A szamurájok élete átalakult. Elvesztették földesuraikat és a daimyōk mellett hivatalnoki tisztségeket töltöttek be.

Az Ōnin háború a Hosokawa és Yamana családok közötti konfliktusból fakadt, és 10 évig tartott.

A társadalom nyitott volt, a felemelkedés az egyéni képességeken múlt. Bárkiből lehetett szamuráj vagy akár daimyō is.