Koreai Történelem: Simonoszeki Békétől a Puccsig

Li, az akkori dél-koreai elnök lemondott, és az USA a Koreai Köztársaság belügyeként kezelte az eseményeket, nem avatkozott be.

Az elnöknek végrehajtói és katonai feladatai voltak, a miniszterelnöknek adminisztratív feladatai voltak.

Ho Dzsong az ideiglenes kormányzat vezetője volt 1960 májusa és augusztusa között.

Ho Dzsong fontosnak tartotta az USA-val való szövetséget és az amerikai segítséget.

Jun Bo Szon a Demokrata Párt alapítója volt, aki 1960 augusztusában lett államfő.

Csang Mjon a Demokrata Párt egyik kiemelkedő politikusa volt, aki Jun Bo Szon alatt miniszterelnök volt.

Dél-Korea súlyos gazdasági válsággal küzdött, ami a lakosság elégedetlenségéhez vezetett.

A diáktüntetések radikálisabbá váltak, az egyesítés és az Amerika-ellenesség jelszavait skandálták.

A Koreai háború alatt Kína beavatkozása a konfliktusba az észak-koreaiak segítésére, akiket egészen a 38. szélességi fokig visszaszorítottak az ENSZ csapatok.

A Koreai háború során kialakult harcvonal, amely a 38. szélességi fok mentén stabilizálódott.

A Koreai Néphadsereg összeomlásához vezető esemény, amelyben a szövetséges erők egyesültek és újból elfoglalták Incsont és Szöult.

Kim Ir Szen kérése Kínától a Koreai háborúban, amelyet az USA beavatkozása váltott ki.

A Koreai háború kezdeti szakasza, amikor az észak-koreaiak megtámadták Dél-Koreát.

A Koreai háború utáni tárgyalások kezdete a konfliktus rendezésére, melynek célja a fegyverszünet megkötése volt.

A Koreai háborúban az ENSZ csapatok előrehaladása, mely Phendzsan elfoglalásával ért véget.

Az USA azon elhatározása, hogy átlépi a 38. szélességi fokot és megtámadja Észak-Koreát.

Titkos megállapodás vállalatok között, amelynek célja a verseny korlátozása (pl. árak rögzítése, piacok felosztása).

Nagyvállalatok csoportja, amelyek egyesülnek, így jelentős piaci erőt szereznek, gyakran a verseny korlátozása érdekében.

Nagyvállalatok csoportja, amelyek különböző iparágakban tevékenykednek, közös pénzügyi és stratégiai rendszerrel a nagyobb hatékonyság elérése érdekében.

Nagy japán vállalatcsoport, amely különböző iparágakban tevékenykedő vállalatokat foglal magában, közös tulajdonosi és irányítási rendszerrel, jelentős gazdasági befolyással.

Szövetkezetek közötti részvénymegosztáson alapuló japán vállalatcsoport, ahol különböző iparágakban tevékenykedő vállalatok szorosan együttműködnek.

Dél-Korea gazdasági sikereinek egyik fő oka, hogy kihasználta a fejlett országok válságágazatainak leépülését.

Az 1960-as években Dél-Korea katonai segítséget nyújtott az Egyesült Államoknak a Vietnámi háborúban, ami számos gazdasági előnnyel járt.

A 1960-as években Dél-Korea katonai segítséget nyújtott az Egyesült Államoknak a Vietnámi háborúban, és 320 ezer dél-koreai katonát küldött Vietnamba.

Az első kínai-japán háború, 1894-1895, melynek eredményeként Japán győzedelmeskedett és terjeszkedő ambíciói megerősödtek.

A Simonoszeki békeszerződés aláírása, amelynek főbb pontjai közé tartozott, hogy Kína lemondott hűbéri jogairól Koreában, átengedte Japánnak a Liaotung-félszigetet és jelentős hadisarcot kellett fizetnie.

Az a folyamat, amikor Koreát egyre inkább befolyásolták a külföldi hatalmak, különösen japán és orosz érdekek.

A japán-ellenes érzések erősödtek Koreában, miután Min királynét meggyilkolták. A nemzetközi felháborodás ellenére Miura Goro, a japán követ, felmentésben részesült.

A kínai befolyás hanyatlása Koreában, ami a Simonoszeki Béke eredményeként következett be. Kína lemondott hűbéri jogairól Koreában, ami Korea függetlenné válásához vezetett.

Koreában bevezetett reformok, amelyeknek célja a modernizáció volt, de erős ellenállásba ütköztek. A reformok a hagyományos társadalmi struktúrák megváltozásához vezettek.

Az orosz-pártiak és a japán-ellenesek közötti küzdelem Koreában, akik a nemzet jövőjét eltérő módon képzelték el. Az oroszok szövetségesként jelentek meg, a japánok pedig fenyegetésnek.

A koreai udvar menekülése a cári Oroszország szöuli követségére a japán befolyás elleni tiltakozásként. Ez azt jelentette, hogy Oroszország bekapcsolódott Koreába, és növelte a feszültséget a térségben.

Dél-Korea 1960-as években indított exportorientált gazdasági programja, amely három évtized alatt a világgazdaság élvonalába emelte az országot.

1962-től bevezetett ötéves tervek sorozata, amelyek célja Dél-Korea gazdaságának átfogó fejlesztése volt. Összesen hét terv készült 1996-ig.

A '60-as években bevezetett pénzreform, amely során a régi hvant a jelenleg is használt von váltotta fel.

A dél-koreai társadalomban jelentős szerepet játszó nagyvállalatok, amelyek a '60-as években születtek, és a modernizáció alapköveivé váltak. A kormány stratégiai ágazatokat jelölt ki számukra, és családi vállalatokként indultak.

Japán segély és jóvátétel Dél-Koreának a két ország kapcsolatának rendezése után 1965-ben. A segélyt kizárólag modernizációs célokra fordították, például a Szöul-Busan autópálya építésére és a POSCO acélművek létrehozására.

1965-ben Pak Csong Hi elnök által lezajlott esemény, amely során Japán és Dél-Korea rendezte a kapcsolatait. Japán anyagi támogatást nyújtott Dél-Koreának, ami a modernizációt segítette.

A dél-koreai gazdaságban egyedülálló szerepet játszó nagyvállalatok, amelyek a GDP jelentős részét tették ki. A családi kapcsolatokból kialakult tőkés klánoknak tekinthetők.

A Koreai Köztársaságban (Dél-Korea) 1979-ben lezajlott esemény, melynek során Cson Du Hvan vezetésével államcsíny történt, és Pak Csong Hi elnök hatalmát megdöntötték. Ez a fordulópont a Koreai Köztársaság kortörténetében.

1980 májusában Kvangdzsu városában történt esemény, mely során a kormány erői erőszakkal oszlatták fel a diákok, munkások és civilek által szervezett tüntetéseket, és a helyzetet brutális módon kezelik. Több száz ember vesztette életét.

A 80-as években Dél-Koreában tapasztalható tendenciát jellemezte, amely a demokratikus értékek hangsúlyozására és a korábbi autoriter rendszerrel szembeni ellenállásra irányult. A tüntetések, a szólásszabadságért való küzdelem és az elnyomás elleni tiltakozások képezték a mozgalom fő elemeit.

A Koreai Köztársaságban a diktátor eltávolítása után az átmenet a demokrácia felé gyümölcsözőnek bizonyult, és a nép szabadabb életre vágyott. A korlátozó intézkedések és a politikai elnyomás azonban akadályokat gördített a demokrácia megvalósulása elé.

Az 1980-as években Dél-Koreában az autoriter rendszerrel szemben fellépő, a jogállamiságért és a politikai szabadságért küzdő személyeket jelöli, akik a tüntetésekben részt vettek, vagy a rendszer kritikája miatt üldöztetéseknek voltak kitéve.

A Koreai Köztársaságban tapasztalt társadalmi feszültségek oka az elnyomó politikai rendszer és a lakosság gazdasági nehézségei voltak. A tüntetések és tiltakozások növekvő száma a társadalmi elégedetlenség jele volt.

A Koreai Köztársaságban a 70-es és 80-as években a kormány szigorú és korlátozó intézkedéseket hozott a szabad sajtó és a szólásszabadság megakadályozása érdekében. A médiát cenzúrázták, és a kritikus hangok elnyomódtak.