6. Jogi alapok kérdések

A jog olyan általánosan érvényes normaösszesség, amelyet a társadalom minden tagjának kötelező betartani. Szabályozza az emberek közti kapcsolatokat, és biztosítja a társadalmi rendet.

A jognak számos funkciója van a társadalomban, pl.: biztosítja a rendet, a békét és a biztonságot, védi a jogokat, igazságszolgáltatást biztosít, szabályozza a gazdasági élet működését, és elősegíti a társadalmi fejlődést.

A jogi norma a jogrendszer alapeleme, amelyet az állam hoz létre és amelyet a társadalom tagjai kötelesek betartani. Az erkölcsi norma viszont az egyén lelkiismerete által diktált, nem hivatalos szabály, amelyet a társadalmi közvélemény támogat, de nem büntet a megszegéséért.

A törvényeket a jogszabályok hierarchiájában helyüknek megfelelő számozással jelöljük.

A jogi norma alkotórészei: a norma címe, a norma szabályozási területe, a norma tartalma és a norma szankciója. A norma címe segít megtalálni a szabályt. A norma szabályozási területe meghatározza, hogy mely területeket érint a szabály. A norma tartalma leírja a szabályt. A norma szankciója pedig meghatározza a szabály megszegése esetén járó következményeket.

A jogszabály érvényessége azt jelenti, hogy a jogszabályt a megfelelő eljárási szabályok betartásával hozták létre, és így jogilag is hatályos. A hatályosság viszont azt jelenti, hogy a jogszabály egy adott időpontban és területen alkalmazható.

A jog legkisebb önállóan értelmezhető eleme a jogi norma.

A törvényt a törvényhozás hozza létre, amely Magyarországon az Országgyűlés. A törvényt elsősorban a kormány és a parlament tagjai alkotják.

A jogforrásokat csoportosíthatjuk belső és külső forrásokra, illetve anyagi és formai forrásokra. A belső források az adott ország jogrendszere által alkotott jogszabályok, míg a külső források más országok jogszabályai, illetve nemzetközi szerződések. Az anyagi források a jogszabály tartalmát határozzák meg, míg a formai források a jogszabály alkotásának formáját és eljárását szabályozzák.

Számos jogszabályt ismerünk, pl. a törvény, a rendelet, a határozat, a szerződés stb. Minden jogszabálynak megvan a maga célja és hatálya. A jogszabályok a jogszerű magatartást szabályozzák.

A jogszabály az állam által hozott általános és kötelező érvényű szabály, amelyet a társadalom tagjai kötelesek betartani.

Az Alaptörvény meghatározza, hogy a költségvetési törvény nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely új kötelezettséget ró az államra, vagy amely a jövőben új kötelezettségek felvételéhez vezet.

A jogszabály hatályossága meghatározza, hogy hol, mikor és kikre vonatkozik a jogszabály. A jogszabálynak lehet területi, időbeli és személyi hatálya.

A belső jogforrások az adott ország jogrendszerén belül keletkeznek, míg a külső jogforrások más országok jogrendszereiből vagy nemzetközi szervezetekből származnak. A rendeletek, a normatív határozatok és a kötelemek nem minősülnek belső/anyagi jogforrásnak.

Az Alaptörvény Magyarország legfelsőbb jogszabálya, amely meghatározza az állam szervezetét, működését, a jogok és kötelezettségek alapjait, valamint a társadalmi élet alapvető szabályait.

Az Alaptörvény kimondja, hogy az állam csak annyit kölcsönözhet, amennyi nem haladja meg a GDP felét. Ez a szabály az államadósság mértékének korlátozására szolgál.

A közpénzből való támogatáshoz több feltételnek is meg kell felelni, például a tulajdonosi szerkezetnek és a támogatás felhasználásának átláthatónak kell lenni. A támogatást igénylő szervezet vezetőjének személyes felelősséget kell vállalnia.

Egy jogszabálynak több kritériumnak is meg kell felelnie ahhoz, hogy érvényes legyen. Lennie kell érthetőnek, általánosnak, stabilitást hordozónak, lehetségest követelőnek, valamint ellentmondástól mentesnek.