Ipari Forradalmak

Study Notes

Az ipari forradalom mélyreható minőségi változásokat hozott a gazdaságban, kezdete XVIII. század második felére tehető.
A manufaktúrákat gyárak váltották fel, a kézi termelés helyett gépek jelentek meg.
Új energiaforrások, mint a szén felhasználása indult el, amely megkönnyítette a munkavégzést.
A modern világgazdasági rendszer alakulása a 16. századi földrajzi felfedezésekhez kötődik.
Az ipari forradalom hatására az európai gazdaság önfenntartó növekedésbe kezdett, lehetővé téve a javak és szolgáltatások gyors megsokszorozódását.
A folyamat segített modern civilizációnk alapjainak megteremtésében, folyamatos gazdasági növekedésre támaszkodva.

Az első ipari forradalom Angliában kezdődött a 18. század második felében, 19. század közepére az ipari termelés felülmúlta a mezőgazdaságot.
John Kay repülő vetélője (1733) forradalmasította a szövést, gyorsabbá téve azt.
Hargreaves „fonó Jenny” (1764-70) egyszerre 8-16 orsót használt, ami a fonalhiányt okozta.
A gőzgép, különösen James Watt fejlesztése (1769) indította el a szállítási forradalmat.
A vízi közlekedés fejlesztése (gőzhajók, csatornák) és közutak (makadám utak) létrehozása történt, közel 10,000 km vasútvonal épült Angliában 1850-ig.

A bányászat fejlődése a gőzgépekkel fémjelzett, acél- és szénigény növekedett.
1800-ban Anglia a világ széntermelésének 90%-át adta, ami következő 50 évben ötszörös növekedést mutatott.
A nehézipar fellendüléséhez szükséges tőkét a textiliparból nyerték.

A mezőgazdaság átalakulása kevesebb munkással több városi lakos eltartására tette lehetővé.
Megjelentek a bérmunkásréteg és a tőkés nagypolgárság, új társadalmi osztályok kialakulásához vezetve.
Gyermekek és nők olcsó munkaereje elterjedt, a munkanélküliség problémáival együtt.
A gépromboló mozgalmak (ludditák) a gépek ellen irányultak, mivel a munkások féltek a munkahelyük elvesztésétől.
A chartizmus mozgalma (1836) az első szervezett érdekképviselet volt Angliában, alapvető követelésekkel lépett fel.

1871-1914 között a világgazdaság újra fejlődni kezdett, Anglia előnye megszűnt az USA és Németország hálásabb technológiai átadásával.
Új anyagok (műanyag, acél) és energiaforrások (kőolaj, elektromosság) jelentek meg.
Gyors fejlődés a gépesítésben és munkamegosztásban (például Ford T-modell gyártósor).
A találmányok fellendítették a vegyipart: műanyag, alumínium, üveg tömeggyártása kezdődött.
Nikolaus Otto feltalálta a négyütemű motort (1876), ami kedvezőbbé tette a járművek indítását.
Edison több mint 1000 találmányával, mint például a szénszálas izzó, forradalmasította az elektromosságot.
A kommunikáció fejlődése: Morse távírója (1840), Bell telefonja (1876), Puskás Tivadar első telefonközpontja.
A hadiipar fejlődése gyors ütemben haladt, új fegyverek és technológiai vívmányok (pl. gépfegyver, dinamit) tettek szert népszerűségre.

A második ipari forradalom során éles határvonal húzódott centrum (Nyugat) és periféria (Kelet) között.
Nyugaton a középréteg irányította az államot, míg keleten torlódó társadalom alakult ki.
Monopóliumok kialakulása, amelyek korlátozták a szabad versenyt és extra profitra törekedtek.