Ipari Forradalmak

Az ipari forradalmak

• Az ipari forradalom mélyreható minőségi változásokat hozott a gazdaságban, kezdete XVIII. század második felére tehető.
• A manufaktúrákat gyárak váltották fel, a kézi termelés helyett gépek jelentek meg.
• Új energiaforrások, mint a szén felhasználása indult el, amely megkönnyítette a munkavégzést.
• A modern világgazdasági rendszer alakulása a 16. századi földrajzi felfedezésekhez kötődik.
• Az ipari forradalom hatására az európai gazdaság önfenntartó növekedésbe kezdett, lehetővé téve a javak és szolgáltatások gyors megsokszorozódását.
• A folyamat segített modern civilizációnk alapjainak megteremtésében, folyamatos gazdasági növekedésre támaszkodva.

Az első ipari forradalom Angliában

• Az első ipari forradalom Angliában kezdődött a 18. század második felében, 19. század közepére az ipari termelés felülmúlta a mezőgazdaságot.
• John Kay repülő vetélője (1733) forradalmasította a szövést, gyorsabbá téve azt.
• Hargreaves „fonó Jenny” (1764-70) egyszerre 8-16 orsót használt, ami a fonalhiányt okozta.
• A gőzgép, különösen James Watt fejlesztése (1769) indította el a szállítási forradalmat.
• A vízi közlekedés fejlesztése (gőzhajók, csatornák) és közutak (makadám utak) létrehozása történt, közel 10,000 km vasútvonal épült Angliában 1850-ig.

A nehézipar fellendülése

• A bányászat fejlődése a gőzgépekkel fémjelzett, acél- és szénigény növekedett.
• 1800-ban Anglia a világ széntermelésének 90%-át adta, ami következő 50 évben ötszörös növekedést mutatott.
• A nehézipar fellendüléséhez szükséges tőkét a textiliparból nyerték.

Társadalmi és politikai következmények

• A mezőgazdaság átalakulása kevesebb munkással több városi lakos eltartására tette lehetővé.
• Megjelentek a bérmunkásréteg és a tőkés nagypolgárság, új társadalmi osztályok kialakulásához vezetve.
• Gyermekek és nők olcsó munkaereje elterjedt, a munkanélküliség problémáival együtt.
• A gépromboló mozgalmak (ludditák) a gépek ellen irányultak, mivel a munkások féltek a munkahelyük elvesztésétől.
• A chartizmus mozgalma (1836) az első szervezett érdekképviselet volt Angliában, alapvető követelésekkel lépett fel.

A második ipari forradalom

• 1871-1914 között a világgazdaság újra fejlődni kezdett, Anglia előnye megszűnt az USA és Németország hálásabb technológiai átadásával.
• Új anyagok (műanyag, acél) és energiaforrások (kőolaj, elektromosság) jelentek meg.
• Gyors fejlődés a gépesítésben és munkamegosztásban (például Ford T-modell gyártósor).
• A találmányok fellendítették a vegyipart: műanyag, alumínium, üveg tömeggyártása kezdődött.
• Nikolaus Otto feltalálta a négyütemű motort (1876), ami kedvezőbbé tette a járművek indítását.
• Edison több mint 1000 találmányával, mint például a szénszálas izzó, forradalmasította az elektromosságot.
• A kommunikáció fejlődése: Morse távírója (1840), Bell telefonja (1876), Puskás Tivadar első telefonközpontja.
• A hadiipar fejlődése gyors ütemben haladt, új fegyverek és technológiai vívmányok (pl. gépfegyver, dinamit) tettek szert népszerűségre.

Társadalmi következmények

• A második ipari forradalom során éles határvonal húzódott centrum (Nyugat) és periféria (Kelet) között.
• Nyugaton a középréteg irányította az államot, míg keleten torlódó társadalom alakult ki.
• Monopóliumok kialakulása, amelyek korlátozták a szabad versenyt és extra profitra törekedtek.

Ez a kvíz az ipari forradalmak fogalmát és előzményeit tárgyalja a XVIII. század második felétől a XX. század elejéig. Fedezd fel a manufaktúrák és gyárak közötti váltás jelentőségét a gazdaságban.