Francia Forradalom I.

Franciaország népessége a 18. században jelentősen növekedett, az elején 22 millió fő volt, a század végére pedig 26-28 millió főre nőtt.

A 18. századi Franciaország társadalmi szerkezete régi feudális alapokon nyugodott. A papság 1%-át, a nemesség 2%-át, a városlakók 12%-át (polgárság és városi szegények) és a parasztság 85%-át tette ki.

Párizs a 18. századi Franciaország gazdasági és kulturális központja volt. A városban jelentős ipari tevékenység zajlott, különösen a manufaktúrák és az állami beruházások terén. A kereskedelem is virágzott, növekvő belső piacot és a gyarmatokkal való kereskedelmet biztosítva. A pénzügyek terén bankok jelentek meg.

A túl magas háborús kiadások, az amerikai függetlenségi háború (1775-1783) támogatása és a királyi udvartartás költségei súlyos pénzügyi problémákat okoztak Franciaország számára. Az államadósság folyamatosan növekedett.

XVI. Lajos és felesége, Marie Antoinette a 18. század végén uralkodtak Franciaországban. Uralkodásuk alatt a pénzügyi gondok egyre súlyosbodtak, és a társadalmi feszültségek is növekedtek.

Versailles a francia királyi család rezidenciája volt a 18. században. A pompás palota a királyi udvar luxusát és gazdagságát szimbolizálta.

A papság és a nemesség kiváltságai közé tartozott a teljes vagy részleges adómentesség. Ezzel szemben a parasztság súlyos adóterheket viselt, amelyeket nem lehetett tovább növelni.

A 18. század végén Franciaországban több egymást követő rossz termésű év volt, ami hideg nyarakkal és éhínséggel járt. Ez tovább növelte a társadalmi feszültségeket.

1789. május 5-én összehívtak egy általános rendi gyűlést Franciaországban. A gyűlésen három rend vett részt: a papság, a nemesség és a harmadik rend.

Az általános rendi gyűlésen a papság és a nemesség képviselőinek 1 szavazatuk volt, míg a harmadik rend 600 képviselője csak 1 szavazattal rendelkezett. Ez a rendszer a harmadik rend számára a szavazati jogot feltétel nélküli jogaik semmibevételének tekintette.

A harmadik rend képviselői döntő többségben voltak az általános rendi gyűlésen, de a szavazati joguk korlátozott volt. Ezért az együtt ülésezés lehetőségét kezdeményezték, amely fenyegette a papság és a nemesség privilégiumát.

XVI. Lajos, a francia király, bezárta a harmadik rend üléstermét, megakadályozva őket a munkában.

A harmadik rend képviselői a Versailles-i labdaházba költöztek, és ott esküt tettek arra, hogy addig nem oszlanak fel, amíg meg nem születik a francia alkotmány. Ez a labdaházi eskü jelentette az Alkotmányozó Nemzetgyűlés létrejöttét.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés a francia forradalom egyik legfontosabb intézménye volt. A gyűlés feladata a forradalom során a francia alkotmány megalkotása volt.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés létrejöttével a francia társadalomban megszületett a harmadrendnek a politikai hatalom megosztásában való részesedésének igénye.

Párizsban tömeges lázongások történtek a magas élelmiszerárak miatt. Politizáló ügyvédek és újságírók az emberek dühét használva forradalmat akartak kitörni.

XVI. Lajos tömeges katonai erőt küldött Párizsba, hogy a rendet helyreállítsa. A helyzet azonban egyre jobban feszült .

1789. július 14-én a Párizsi tömeg elfoglalta a Bastille-t, a királyi börtönerődöt, a forradalom kezdeteként tekintve az eseményt.

A Bastille elfoglalása jelentette a Francia Forradalom igazi kezdetét. A tömeg már nem félt a királyi hatalomtól, és a szabadság értékéért küzdöttek.

A nemzeti kokárda szimbólumává vált a forradalomnak. A kék, fehér és piros színek a szabadságot, az egyenlőséget és a testvériséget szimbolizálták.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.

A francia forradalom sorozatát jelentő történelmi eseménynek tekintik, amely jelentős változást hozott a francia társadalomban és a politikában.