Francia Forradalom (Első rész) PDF

A francia forradalom I. Történelem 10. I. Franciaország a 18. században:  jelentős népességnövekedés:  század eleje: 22 millió fő  század vége: 26–28 millió fő  régi feudális társadalom:  papság – 1%  nemesség – 2%  városlakók – 12% (polgárság + városi szegény...

A francia forradalom I. Történelem 10. I. Franciaország a 18. században:  jelentős népességnövekedés:  század eleje: 22 millió fő  század vége: 26–28 millió fő  régi feudális társadalom:  papság – 1%  nemesség – 2%  városlakók – 12% (polgárság + városi szegények)  parasztság – 85%  Párizs gazdasági és kulturális központ  folyamatos fejlődés:  ipar: manufaktúrák + állami beruházások  kereskedelem: növekvő belső piac + gyarmatok  pénzügyek: bankok ennek ellenére az államcsőd veszélye fenyeget  II. Franciaország pénzügyi nehézségei:  rendkívül magas háborús kiadások  az amerikai függetlenségi háború (1775–1783) támogatása  az államadósság egyre csak növekszik  a királyi udvartartás költségei magasak XVI. Lajos és Marie Antoinette Versailles – az uralkodócsalád rezidenciája II. Franciaország pénzügyi nehézségei:  rendkívül magas háborús kiadások  az amerikai függetlenségi háború (1775–1783) támogatása  az államadósság egyre csak növekszik  a királyi udvartartás költségei magasak  a papság és a nemesség kiváltságai  teljes vagy részleges adómentesség  a parasztság adóterheit nem lehet tovább növelni  több egymást követő rossz termésű év (hideg nyarak) III. A válságkezelés:  1789. május 5.: az általános rendi gyűlés összehívása  külön tanácsteremben ülésezve:  papság – 300 képviselőnek 1 szavazat  nemesség – 300 képviselőnek 1 szavazat  harmadik rend – 600 képviselőnek 1 szavazat  polgárok  értelmiségiek (főként ügyvédek)  kereskedők, iparosok  gazdagparasztok is Karikatúra a papságot és a nemességet hátán cipelő harmadik rendről 1. Mi a harmadik rend? – MINDEN. 2. Mi volt idáig a politikai rendben? – SEMMI. 3. Mit kíván? – HOGY LEGYEN VALAMI. Emmanuel Joseph Sieyès abbé  az általános rendi gyűlés átszervezése:  felmerült az együtt ülésezés lehetősége  a király bezárta a harmadik rend üléstermét  1789. júniusa: a harmadik rend átvonult a labdaházba  labdaházi eskü: „nem oszlanak fel addig, amíg meg nem születik a francia alkotmány”  létrejött az Alkotmányozó Nemzetgyűlés Harmadik rend: Ülésezzen együtt a papság, a nemesség és a harmadik rend is, illetve minden résztvevőnek legyen szavazata! XVI. L a j o s : Festmény a labdaházi esküről Az általános rendi gyűlés átalakulása alkotmányozó nemzetgyűléssé IV. A forradalom kitörése:  lázongások Párizsban:  félelem a magas élelmiszerárak miatt  a politizáló ügyvédek, újságírók… hergelték a tömeget  XVI. Lajos növelte a királyi hadsereg számát a városban  1789. július 14-én a felkelő tömeg elfoglalta az uralkodói börtönerődként használt Bastille-t  ez a forradalom kezdete (!) Festmény a Bastille ostromáról  Nemzeti színű kokárda (XVI. Lajos is viselt ilyet)