EU-ról szóló tanulmányi jegyzetek

Az Európai Unióhoz tartozó 26 ország, amelyek között szabad mozgást biztosítanak a személyeknek és az áruknak.

Az Európai Unió (EU) hivatalos szimbóluma, amelyet a sokféleségben való egység kifejezésére használnak.

Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrehozásához vezető kezdeményezés.

A szén és acél termelésére és kereskedelmére vonatkozó közös piac létrehozása volt az első lépés az Európai Unió felé.

A Montánunió tagjai: Benelux (Belgium, Hollandia, Luxemburg), Franciaország, Németország, Olaszország.

Az Európai Unió legfelsőbb döntéshozó testülete, melynek tagjai a tagállamok képviselői.

A tagállamok pénzügyi forrásait összegyűjtő és az EU költségvetését kezelő intézmény.

Az Európai Unió hivatalos nyelveinek száma 24.

Az EU meghatározott területeken a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedéseket tesz, anélkül, hogy elvonná a tagállamok hatáskörét ezekből a területekből.

A költségvetés 7 évre szóló kerettervet határoz meg a tagállamok számára, meghatározza az éves kiadási maximumot, a bevételi forrásokat és a témákat, amelyekre a pénzt lehet költeni.

A költségvetés négy fő funkciót lát el: piac kudarcainak kijavítása, jólét elosztása, a gazdasági egyensúly biztosítása és a keretek meghatározása.

A költségvetés forrásai a hagyományos bevételek, a hozzáadott értéka adó, a nemzeti jövedelem (GNI) alapján befizetett hozzájárulások, az alkalmazottak adója, a programokhoz való hozzájárulások és a vállalatokra kiszabott büntetések.

Az EU költségvetésének minden évben egyensúlyban kell lennie, nem lehet adós és nem vehet fel hitelt.

Az Európai Szemeszter koordinálja a strukturális reformokat, a költségvetési politikákat, a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzését és a gazdaságpolitikát.

A kohéziós politika célja, hogy az EU olyan módon alakítsa tevékenységét, amely a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezi, különösen a fejletlen régiók számára.

A Jaspers program a nagy projektek finanszírozására szolgál.

Az Európai Bizottság jogalkotást kezdeményez és részt vesz a jogalkotásban, végrehajtja a politikákat és a költségvetést, szerződések őreként eljárást indíthat a tagállamok ellen jogsértés esetén, és képviseli a közösséget.

Az Európai Parlamentnek joga van az önigazgatáshoz, döntéshozatalban való részvételhez, a végrehajtó hatalom ellenőrzéséhez, és a költségvetés ellenőrzéséhez.

A Régiók Bizottságában a regionális és helyi önkormányzatok képviselői vesznek részt.

A Gazdasági és Szociális Bizottságban a munkavállalók, munkáltatók, civil társadalom képviselői vesznek részt.

A kizárólagos hatáskör azt jelenti, hogy csak az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktusokat egy adott területen, a tagállamok pedig csak annyiban jogosultak erre, amennyiben az Unió erre felhatalmazza őket, vagy ha a cél az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehajtása.

A megosztott hatáskör azt jelenti, hogy mindaz Unió, mind a tagállamok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű jogi aktusokat egy adott területen. A tagállamok csak olyan mértékben gyakorolhatják e hatáskörüket, amilyen mértékben az Unió hatáskörét nem gyakorolta.

Az EU kizárólagos hatáskörei közé tartozik a vámunió, a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, a monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euró, a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében, és a közös kereskedelempolitika.

A megosztott hatáskörű területek közé tartozik a belső piac, a szociálpolitika, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, a mezőgazdaság és halászat, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, a közlekedés, a transzeurópai hálózatok és az energiaügy.

A vállalkozások közötti megállapodások, döntések, összehangolt magatartások, amelyek a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolják és a versenyt akadályozzák, korlátozzák vagy torzítják.

Az erőfölénnyel való visszaélés az, amikor a versenypiacon uralkodó helyzetben lévő vállalatok a piaci pozíciójukat kihasználva a versenytársakat hátrányosan érintik és a fogyasztók kárára hatnak a piacon.

Az állami támogatás olyan intézkedés, amely bizonyos vállalatokat vagy ágazatokat előnyben részesít, és nem általános szabályként vonatkozik minden vállalkozásra.

A közös európai energiaügy megvalósítását akadályozza az energia szektor stratégiai fontossága a tagállamok számára, a tagállamok nem kész a kontroll feladására.

Az energiaimport függősége arra utal, hogy az országok mennyire támaszkodnak az energiaimportra az energiaellátásuk biztosításához.

Az EU erős alkupozíciót érhetne el Oroszországgal szemben a gáz és olaj árában, ha a tagállamok összehangolnák az energiapolitikájukat.

Az energiaimport függőségének kockázata, hogy egy ország kénytelen megfizetni a beszállító által diktált árat.

Az energiafelhasználás folyamatosan növekszik az EU-ban, ami növeli az importra való kitettséget.

Az EU tagállamai által közösen kialakított kereskedelmi politika, amelynek célja az egységes piac létrehozása és a tagállamok közötti szabad kereskedelem biztosítása.

Az EU-s agrárpolitika egyik fő célja a mezőgazdasági termelékenység növelése, ami a modern technológiák bevezetésével és a kutatás-fejlesztés támogatásával érhető el.

A közös agrárpolitika támogatja a mezőgazdasági termelőket, ezzel biztosítva számukra egy stabil megélhetést. Ez a támogatás a termék áraiban is tükröződhet.

Az EU környezetpolitikájának egyik fontos eleme az elővigyázatosság, ami azt jelenti, hogy a környezet károsodásának kockázatát minimalizálni kell, még akkor is, ha bizonytalan a károk nagysága.

A REACH rendelet célja a vegyi anyagok biztonságosabb használatának biztosítása. Ez magában foglalja a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását.

Az E-bacchus adatbázisban szerepelnek a bor eredetei, a geográfiai területek, amelyek meghatározzák a bor jellegzetességeit.

Az EU környezetpolitikája célja a környezet minőségének megőrzése, ami biztosítja az emberi egészség védelmét és a természeti erőforrások fenntartható használatát.

Az Olaf a csalás elleni hivatal, amelynek feladata az EU bevételeinek védelme és a csalások feltárása.

Az EU energiapolitikájának célja az energiapiac működésének biztosítása, az energiaellátás biztonságának garantálása az Unióban, az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások fejlesztésének előmozdítása, valamint az energiahálózatok összekapcsolásának támogatása.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer egy olyan rendszer, amely a szén-dioxid kibocsátásért felelős vállalatok számára kvótákat oszt ki. A vállalatok a szabad piacon vásárolhatnak vagy eladhatnak kvótákat, így biztosítva, hogy a kibocsátás a lehető legalacsonyabb szinten maradjon.

A preferenciális övezet olyan gazdasági integráció, amelyben a résztvevő országok egymásnak kedvezményeket nyújtanak a vám vagy egyéb kereskedelmi akadályok tekintetében.

A szabadkereskedelmi övezet olyan gazdasági integráció, amelyben a résztvevő országok között eltörlik a vámhatárokat, de a kívülálló országokkal szemben külön nemzeti vámpolitikát folytatnak.

A vámunió olyan gazdasági integráció, amelyben a résztvevő országok között eltörlik a vámhatárokat, és közös külsővámokat és kereskedelempolitikát vezetnek be a nem tagországokkal szemben.

A külkereskedelmi rendelet a tagállamok közötti vámhatárok eltörlését és a harmadik országokkal szembeni közös vámtarifa bevezetését szabályozza.

A közös piac a vámuniót kibővíti azzal, hogy a termék és a szolgáltatás szabad mozgása mellett liberalizálja a termelési tényezők (pl. munkaerő, tőke) szabad mozgását is.

Az egységes piac a közös piachoz képest a vámjellegű korlátozások lebontása mellett a nem vámjellegű korlátozásokat (pl. adminisztratív akadályok) is eltörli.