Podcast
Questions and Answers
Ngmami ji nɔ ji gbɔmɔ gbɔmɔtso he nilee?
Ngmami ji nɔ ji gbɔmɔ gbɔmɔtso he nilee?
Gbɔmɔ gbɔmɔtso he nilee ji gbɔmɔ gbɔmɔtso gbɔ̃mɔ kɛ gbɛjianɔtoo he nilee.
Mɛni hewɔ gbɔmɔtsoŋ gbɔ̃mɔ he nilee he hiaa kɛhã dɔkitafoi?
Mɛni hewɔ gbɔmɔtsoŋ gbɔ̃mɔ he nilee he hiaa kɛhã dɔkitafoi?
Ehe hiaa, ejaakɛ eyeɔ ebuaa amɛ koni amɛnu gbɔ̃mɔ gbɔmɔtso lɛ shishi, ni amɛdamɔ nɔ amɛtsɔɔ gbɔmɛi.
Mɛɛ gbɛjianɔtoo ji ejeŋ gbɔ̃mɔ yɛ gbɔmɔgbɔmɔtso mli, ni mɛni ji nitsumɔ titri?
Mɛɛ gbɛjianɔtoo ji ejeŋ gbɔ̃mɔ yɛ gbɔmɔgbɔmɔtso mli, ni mɛni ji nitsumɔ titri?
Gbɔmɔŋ gbɔjianɔtoo ji adesai gbɔ̃mɔ, ni enitsumɔ ji ni ejo gbɔ̃mɔ, nii, kɛ nibii ni fiteɔ gbɔmɔtso.
Mɛni ji gbɔmɔ gbɔmɔtsoŋ gbɔ̃mɔ gbɛjianɔtoo gbɛjianɔtoo titri, ni mɛni amɛfeɔ?
Mɛni ji gbɔmɔ gbɔmɔtsoŋ gbɔ̃mɔ gbɛjianɔtoo gbɛjianɔtoo titri, ni mɛni amɛfeɔ?
Mɛni ji jɛŋ gbɛjianɔtoo lɛ, ni mɛni ji jɛŋ lɛ nitsumɔ gbɔmɔtso mli?
Mɛni ji jɛŋ gbɛjianɔtoo lɛ, ni mɛni ji jɛŋ lɛ nitsumɔ gbɔmɔtso mli?
Te atsɔɔ tswaa yɛ gbɔmɔgbɔmɔtso mli tɛŋŋ?
Te atsɔɔ tswaa yɛ gbɔmɔgbɔmɔtso mli tɛŋŋ?
Mɛni ji gbɔmɔ gbɔmɔtsoŋ gbɔ̃mɔ gbɛjianɔtoo, ni mɛni ji enitsumɔ?
Mɛni ji gbɔmɔ gbɔmɔtsoŋ gbɔ̃mɔ gbɛjianɔtoo, ni mɛni ji enitsumɔ?
Mɛni ji gbɛjianɔtoo titri ni yɔɔ gbɔmɔgbɔmɔtso mli ni yeɔ ebuaa ni gbɔmɔtso lɛ gbɔ̃mɔ yɛ gbɛ gbɛ mli?
Mɛni ji gbɛjianɔtoo titri ni yɔɔ gbɔmɔgbɔmɔtso mli ni yeɔ ebuaa ni gbɔmɔtso lɛ gbɔ̃mɔ yɛ gbɛ gbɛ mli?
Mɛni ji gbɔmɔgbɔmɔtso naanɔ gbɛjianɔtoo, ni mɛni ji enitsumɔ?
Mɛni ji gbɔmɔgbɔmɔtso naanɔ gbɛjianɔtoo, ni mɛni ji enitsumɔ?
Mɛɛ gbɛjianɔtoo ji gbɔmɔgbɔmɔtso mli ni yeɔ ebuaa yɛ gbɔmɔtso mli?
Mɛɛ gbɛjianɔtoo ji gbɔmɔgbɔmɔtso mli ni yeɔ ebuaa yɛ gbɔmɔtso mli?
Namɔ ji gbɔmɔ ni atsɛɔ lɛ gbɔmɛi ni yɔɔ gbɔmɔ?
Namɔ ji gbɔmɔ ni atsɛɔ lɛ gbɔmɛi ni yɔɔ gbɔmɔ?
Mɛni akɛ gbɔmɔgbɔmɔtso jɛŋ gbɔmɔtsokpakpei wieɔ?
Mɛni akɛ gbɔmɔgbɔmɔtso jɛŋ gbɔmɔtsokpakpei wieɔ?
Mɛni ji gbɔmɔ yɛ gbɔmɔgbɔmɔtsoŋ, ni mɛni ji enitsumɔ?
Mɛni ji gbɔmɔ yɛ gbɔmɔgbɔmɔtsoŋ, ni mɛni ji enitsumɔ?
Namɔ ji gbɔmɔgbɔmɔtso gbɔ̃mɔ ni esusu gbɔmɔgbɔmɔtso he?
Namɔ ji gbɔmɔgbɔmɔtso gbɔ̃mɔ ni esusu gbɔmɔgbɔmɔtso he?
Te atsɔɔ gbɔmɔ naa gbɔmɔgbɔmɔtso he tɛŋŋ?
Te atsɔɔ gbɔmɔ naa gbɔmɔgbɔmɔtso he tɛŋŋ?
Mɛni ji gbɔmɔgbɔmɔtsoŋ gbɛjianɔtoo ni yɔɔ gbɔmɔgbɔmɔtso mli, ni mɛni amɛfeɔ?
Mɛni ji gbɔmɔgbɔmɔtsoŋ gbɛjianɔtoo ni yɔɔ gbɔmɔgbɔmɔtso mli, ni mɛni amɛfeɔ?
Mɛni ji gbɔmɔgbɔmɔtso he mɛi aŋɔɔgbɛjianɔtoo, ni mɛni ji enitsumɔ?
Mɛni ji gbɔmɔgbɔmɔtso he mɛi aŋɔɔgbɛjianɔtoo, ni mɛni ji enitsumɔ?
Mɛni ji gbɔmɔgbɔmɔtsoŋ gbɛ ni gbɔmɔtsokpakpei kɛtsuɔ nii?
Mɛni ji gbɔmɔgbɔmɔtsoŋ gbɛ ni gbɔmɔtsokpakpei kɛtsuɔ nii?
Mɛni ji gbɔmɔgbɔmɔtsoŋ gbɛjianɔtoo ni gbɔmɔ gbɛjianɔtoo yɛ Gbɔmɔgbɔmɔtso mli?
Mɛni ji gbɔmɔgbɔmɔtsoŋ gbɛjianɔtoo ni gbɔmɔ gbɛjianɔtoo yɛ Gbɔmɔgbɔmɔtso mli?
Mɛni ji yiŋtoo hewɔ ni gbɔmɛi kaseɔ gbɔmɔgbɔmɔtso?
Mɛni ji yiŋtoo hewɔ ni gbɔmɛi kaseɔ gbɔmɔgbɔmɔtso?
Flashcards
Gbɔmɔ gbɔɔmɔtso
Gbɔmɔ gbɔɔmɔtso
Gbɔmɔ gbɔɔmɔtso lɛ he nilee ni tsɔɔ bɔ ni gbɔmɔ gbɔɔmɔtso lɛ yɔɔ ha.
Wui a gbɛŋ
Wui a gbɛŋ
Ehaa gbɔmɔtso lɛ yɛ gbɛfaŋ, ebuɔ he, ni ehaa anyɛɔ akɛ gbɔmɔtso lɛ feɔ nii.
Wui a gbɛŋ nibii
Wui a gbɛŋ nibii
Etsɔɔ gbɛ ni wui, gbɔŋlɔi, kɛ gbɔŋtsei yɔɔ yɛ gbɔmɔtso lɛ mli.
Gbɛiŋ gbɛŋ
Gbɛiŋ gbɛŋ
Signup and view all the flashcards
Gbɛŋ gbɛŋ
Gbɛŋ gbɛŋ
Signup and view all the flashcards
Wui agboola
Wui agboola
Signup and view all the flashcards
Wui ayitsoo
Wui ayitsoo
Signup and view all the flashcards
Gbɔmɔtsoŋ gbɛŋ
Gbɔmɔtsoŋ gbɛŋ
Signup and view all the flashcards
Gbɔmɔtsoŋ gbɛŋ nibii
Gbɔmɔtsoŋ gbɛŋ nibii
Signup and view all the flashcards
Gbɔmɔtsoŋ gbɛŋ ni tsotsorãi
Gbɔmɔtsoŋ gbɛŋ ni tsotsorãi
Signup and view all the flashcards
Gbɔmɔtsoŋ gbɛŋ ni kɔrɔɔ
Gbɔmɔtsoŋ gbɛŋ ni kɔrɔɔ
Signup and view all the flashcards
Tsui
Tsui
Signup and view all the flashcards
Gbɛ ni atsɔɔ nɔ akpataa lá
Gbɛ ni atsɔɔ nɔ akpataa lá
Signup and view all the flashcards
Gbɛŋgbɛŋ gbɛŋ
Gbɛŋgbɛŋ gbɛŋ
Signup and view all the flashcards
Gbɛŋgbɛŋ gbɛŋ nibii
Gbɛŋgbɛŋ gbɛŋ nibii
Signup and view all the flashcards
Gbɔmɔtsui akpɔŋ
Gbɔmɔtsui akpɔŋ
Signup and view all the flashcards
lɔfiamɔ gbɛ
lɔfiamɔ gbɛ
Signup and view all the flashcards
Study Notes
Nɔŋmɛŋaa ni ji gbɔmɔtsoŋ nibii a he nikasemɔ.
- Biology ji nɔŋmɛŋaa ni kɔɔ wala he.
- Emli kɔɔ gbɔmɔtsoŋ nibii a gbɛjianɔtoo, nitsumɔ, yitsoŋkpɔŋ, shishijee, tsakemɔ, kɛ gbɛjianɔtoo he.
- Biology mli saji titrii ji cell theory, gene theory, tsakemɔ, homeostasis, kɛ hewalɛ.
- Biology kɔɔ nɔŋmɛŋaa gbɛjekpamɔ babaoo a he, ni tsɔɔ biochemistry, microbiology, genetics, botany, zoology, kɛ ecology.
Cell Biology
- Cell ji wala he fãtitrii.
- Wala yɛ gbɔmɔtsoŋ nibii kome loo nɔ ni fe nakai a he.
- Cell theory tsɔɔ akɛ cell fɛɛ jɛ cell ni yɔɔ dani awo lɛ nɔŋŋ mli.
- Cell yɛ gbɔmɔtsoŋ nibii srɔtoi babaoo, eko fɛɛ eko yɛ enitsumɔ pɔtee.
- Nucleus yɛ cell lɛ gbɔmɔtsoŋ nibii amli jogbaŋŋ nibii (DNA).
- Mitochondria ji nɔ ni haa anyɛŋ hewalɛ (ATP) adu.
- Ribosomes nɔŋŋ ji he ni afeeɔ protein yɛ.
- Endoplasmic reticulum (ER) kɔɔ protein kɛ lipid feemɔ he.
- Golgi apparatus tsɔɔ protein he gbɛjianɔ kɛ agbaa.
- Lysosomes yɛ enzyme ni yɔɔ gbɔmɔtsoŋ loo mli.
- Cell membrane kudɔɔ nibii ni yaa cell lɛ mli kɛ agbɛŋkɛlɛ.
- Cell gbajemɔ baa kɛtsɔ mitosis nɔ (kɛha yitsoŋkpɔŋ kɛ saamɔ) kɛ meiosis (kɛha gbɔmɛi awuyeli).
Genetics
- Genetics ji nɔŋmɛŋaa ni kɔɔ gbɔmɔtsoŋ nibii a gbɛjianɔtoo kɛ srɔtofeemɔ yɛ wala mli.
- Genes ji gbɔmɔtsoŋ nibii a gbɛjianɔtoo fãi ni jɛ DNA mli.
- DNA yɛ nucleotides: adenine (A), guanine (G), cytosine (C), kɛ thymine (T).
- DNA ji gbɔmɔtsoŋ srɔtoi enyɔ, A kɛ T feɔ ekome, C kɛ G hu feɔ ekome.
- Gene jiemɔ kɔɔ ŋmaa he (DNA kɛ yaa RNA) kɛ shishiitsɔɔmɔ (RNA kɛ yaa protein).
- Tsakemɔ ji tsakemɔ yɛ DNA gbɛjianɔtoo ni baanyɛ aha gbɔmɔtsoŋ nibii srɔtofeemɔ aba.
- Gboshinii tsɔɔmɔ gbɛjianɔtoo (kɛ nɔkwɛmɔnɔ, Mendelian genetics) tsɔɔ bɔ ni atsiɔ su kɛjɛɔ fɔlɔi aŋɔɔ kɛbaa bii aŋɔɔ.
- Chromosomes ji gbɔmɔtsoŋ nibii amli jogbaŋŋ nibii ni wooo gene.
- Adesai yɛ chromosomes akɔŋ 23, ni gbɔmɛi agboshinii fata he (XX kɛha yei, XY kɛha hii).
Tsakemɔ
- Tsakemɔ ji tsakemɔ yɛ gbɔmɔtsoŋ nibii ni baanyɛ gboshinii yɛ gbɔmɛi ni yɔɔ wala mli ahe.
- Gbɔmɔtsoŋ he tsɔɔ lɛ gbɔmɔtsoŋ nibii titrii, he ni gbɔmɛi ni yɔɔ tsɔ̃i ni yɔɔ sɛɛnamɔ baanyɛ ahi shi ni awo yɛ.
- Gbɔmɔtsoŋ srɔtofeemɔ he miihia kɛha tsakemɔ ni abaaba.
- Gbɔmɔtsoŋ nibii a he baafee tsɔɔ tsɔ̃i ni woɔ wala mli jogbaŋŋ kɛ gbɔmɔtsoŋ nibii awo yɛ gbɔmɔtsoŋ nibii ni yɔɔ.
- Odaseyeli kɛha tsakemɔ jɛ blema nibii amli kɛ gbɔmɔtsoŋ nibii a he nikasemɔ, yimɔ he nikasemɔ, kɛ molecule biology.
- Gbɔmɔtsoŋ he feemɔ ji gbɛjianɔtoo ni gbɔ̃mɛi srɔtoi he baa.
- Phylogeny ji gbɔmɔtsoŋ wala srɔtofeemɔ yɛ gbɔmɛi aŋɔɔ.
Adesa Gbɔmɔtsoŋ Nibii A He Nikasemɔ
- Adesa gbɔmɔtsoŋ nibii a he nikasemɔ ji adesa gbɔmɔtsoŋ gbɛjianɔtoo.
- Emli kɔɔ gbɔmɔtsoŋ he fãi, gbɔmɔtsoŋ he yɛ gbɔmɔtsoŋ nibii amli.
- Bei pii lɛ akaseɔ gbɔmɔtsoŋ he nikasemɔ kɛtsɔ gbɔmɔtsoŋ hemɔ nɔ, gbɔmɔtsoŋ he yɛ nibii amli jogbaŋŋ (kɛ nɔkwɛmɔnɔ, X-rays, MRI), kɛ mikroskop he nikasemɔ.
- Adesa gbɔmɔtsoŋ nibii a he nikasemɔ kɔɔ adesa gbɔmɔtsoŋ nitsumɔ he nikasemɔ jogbaŋŋ, ni ji adesa gbɔmɔtsoŋ nitsumɔ he nikasemɔ.
Wui Gbɛjianɔtoo
- Ehaa mɔ tsutsuo, buu he, kɛ gbɛtsɔŋ.
- Ewɔɔ wui, gbɔmɔtsoŋ gbɛjianɔ, wuji, kɛ gbɔmɔtsoŋ kpɛŋkpɛŋiŋi.
- Wui gbɛjianɔtoo kɔɔ yitsoŋ, wui asɛŋ, kɛ wui akpɔŋŋ.
- Wui gbɛjianɔtoo ni yɔɔ gbɔmɔtsoŋ nibii ahe kɔɔ gbɔmɔtsoŋ he fãi, gbɔmɔtsoŋ wuji ni yɔɔ wui amli, kɛ gbɔmɔtsoŋ nibii ni yɔɔ kɛ yɛ wu mli.
- Wui kpeemɔ ji hei ni wui amli jɛɔ, ni ehaa gbɛtsɔŋ yɛ.
Gbɔmɔtsoŋ He Gbɛjianɔtoo
- Nɔ ni woɔ gbɛtsɔŋ, gbɔmɔtsoŋ gbɛjianɔtoo, kɛ la gbɔmɔ.
- Eji gbɔmɔtsoŋ gbɛjianɔtoo, gbɔmɔtsoŋ he gbɛjianɔ ni yɔɔ kpɛŋkpɛŋŋ, kɛ tsui he.
- Gbɔmɔtsoŋ he gbɛjianɔ ni yɔɔ kpɛŋkpɛŋŋ kɔɔ wui ahe ni woɔ gbɛtsɔŋ kɛ gbɔmɛi asu.
- Tsui he gbɔmɔtsoŋ he gbɛjianɔtoo nɔŋŋ yɔɔ tsui lɛ mli ni woɔ la.
- Gbɔmɔtsoŋ he kudii kɔɔ actin kɛ myosin okpɔŋgbɔŋ he.
Nɔŋaa Gbɛjianɔtoo
- Ekudɔɔ kɛ etoɔ gbɔmɔtsoŋ nitsumɔ he gbɛjianɔ.
- Ewɔɔ yitsoŋ, wui asɛŋ, kɛ nɔŋaa.
- Gbɔmɔtsoŋ titrii nɔŋaa (CNS) kɔɔ yitsoŋ kɛ wui asɛŋ.
- Gbɔmɔtsoŋ naagbee nɔŋaa (PNS) kɔɔ nɔŋaa fɛɛ ni yɔɔ CNS sɛɛ.
- Neurons ji gbɔmɔtsoŋ nibii ni yɔɔ nɔŋaa gbɛjianɔtoo mli, ni etsɔɔ la ni yaa kɛ baa.
- Aja yitsoŋ lɛ yɛ hei srɔtoi babaoo, ni tsɔɔ cerebrum, cerebellum, kɛ brainstem.
- Wui asɛŋ tsɔɔ la ni yaa kɛ baa yɛ yitsoŋ kɛ gbɔmɔtsoŋ he fɛɛ aŋɔɔ.
- Nɔŋaa tsɔɔ la ni yaa kɛ baa yɛ CNS kɛ gbɛjekpamɔ lɛ teŋ.
- Gbɔmɔtsoŋ henɔ yɛ nibii ni jɛ shihilɛ amli.
Endocrine Gbɛjianɔtoo
- Etoɔ gbɔmɔtsoŋ nitsumɔ he gbɛjianɔ kɛtsɔ gboshinii anɔŋaa nɔ.
- Ewɔɔ gbɔmɔtsoŋ he, ni tsɔɔ gboshinii anɔŋaa yɛ la gbɛjianɔtoo.
- Gbɔmɔtsoŋ he titrii kɔɔ pituitary, thyroid gland, adrenal glands, pancreas, kɛ gonads ahe.
- Gboshinii anɔŋaa toɔ nitsumɔ he gbɛjianɔ babaoo, ni tsɔɔ gbɔmɔ, nitsumɔ, wuyeli, kɛ gbɔmɔ.
Cardiovascular Gbɛjianɔtoo
- Woɔ la, mu, niyeli nibii, kɛ mujiaŋ yibii yɛ gbɔmɔtsoŋ he fɛɛ shi.
- Ewɔɔ tsui, ŋmɔŋ, kɛ la.
- Tsui ji gbɔmɔtsoŋ he gbɛjianɔ ni ŋmɔɔ la.
- Arteries woyaa la kɛjɛɔ tsui.
- Veins woba la kɛjɛɔ tsui kɛbaa.
- Capillaries ji ŋmɔŋ bibii ni haa akɛ nibii tsakeɔ la kɛ gbɔmɔtsoŋ gbɛjianɔtoo.
- La woɔ plasma, la gbɔmɔtsoŋ he tsuikukuji, la gbɔmɔtsoŋ he yɛ fɛŋŋŋ, kɛ platelets.
Fũ Gbɛjianɔtoo
- Sɔ̃ yɛ mu kɛ carbon dioxide tsakemɔ he.
- Ewɔɔ fũ, gbɛjegbɛi ahe, kɛ diaphragm.
- Mu gbɔmɔyaa gbɔmɔtsoŋ nɛɛ nɔŋŋ kɛ yitsooŋ.
- Trachea (lafɔ̃ŋ gbɛ) yaa mu kɛ yaa fũ gbɛjianɔtoo.
- Fũ gbɛjianɔtoo yɛ alveoli, he ni mu tsake jɛɔ.
- Diaphragm ji gbɔmɔtsoŋ he gbɛjianɔ ni yeɔ ebuaa yɛ fũ gbɛjianɔtoo.
Niyenii Gbɛjianɔtoo
- Ekuuɔ niyenii ni emii niyeli nibii.
- Ewɔɔ yitsoŋ, esophagus, aŋaa, gbɔmɔtsoŋ he bibioo, gbɔmɔtsoŋ he babaoo, afee, pancreas, kɛ gallbladder.
- Akpaa niyenii shii kɛtsɔ kudii anɔ (gbɛŋmɔ) kɛ kemikali (enzymes).
- Gbɔmɔtsoŋ he bibiooo nɔŋŋ ji he ni amii niyeli nibii yɛ.
- Gbɔmɔtsoŋ he babaoo miɔɔ nu ni woɔ he.
- Afii feeɔ bile, ni yeɔ ebuaa ni akpaa mu shii.
- Pancreas feeɔ enzyme ni kuuɔ carbohydrates, protein, kɛ mu shii.
Wɔŋsane Gbɛjianɔtoo
- Efaa mujiaŋ yibii kɛjɛɔ la gbɛjianɔtoo ni ekojiaŋ yɛ wɔŋsane gbɛjianɔtoo.
- Ewɔɔ yaa, ureters, bladders, kɛ urethra.
- Yaa faa la ni efeeɔ wɔŋsane.
- Ureters woɔ wɔŋsane kɛjɛɔ yaa kɛ yaa bladder gbɛjianɔtoo.
- Bladder tooɔ wɔŋsane.
- Urethra woɔ wɔŋsane kɛjɛɔ bladder kɛ yaa gbɛjekpamɔ.
Wuyeli Gbɛjianɔtoo
- Eyɛ sɔ̃ kɛha gbɔmɛi awuyeli.
- Hii awuyeli gbɛjianɔtoo kɔɔ testes, vas deferens, prostate gland, kɛ falus ahe.
- Yei awuyeli gbɛjianɔtoo kɔɔ ovaries, fallopian tubes, uterus, kɛ vagina ahe.
- Testes feeɔ sperm.
- Ovaries feeɔ wo.
- Woyaa baaba kɛ sperm kɛ wo feɔ ekome.
- Hɔɔ lɛ kɔɔ wo ni baaba yɛ uterus gbɛjianɔtoo.
Lymph gbɛjianɔtoo
- Ekuɔ nu kɛ yaa la gbɛjianɔtoo ni eyeɔ ebuaa ni gbɔmɛi asɔ̃ŋ baŋ yɛ nɔ.
- Ewɔɔ lymph ŋmɔŋ, lymph gbɔmɔtsoŋ gbɛjianɔtoo, kɛ lymph gbɔmɔtsoŋ nibii.
- Lymph ji nu ni tamɔ la plasma ni nyiɛɔ gbɛ yɛ lymph gbɛjianɔtoo.
- Lymph gbɔmɔtsoŋ he fai faa lymph kɛ gbɔmɛi asɔ̃ŋ cell.
- Lymph gbɔmɔtsoŋ nibii kɔɔ gbɔmɔtsoŋ, thymus, and tonsils hei.
Studying That Suits You
Use AI to generate personalized quizzes and flashcards to suit your learning preferences.