Reformgondolatok a 19. századi Magyarországon

Mikor tekintik az utókor a reformkor kezdetének?

Mit hangsúlyoztak a reformkori nemzedék tagjai?

Ki fogalmazta meg a jelmondatot: „Jelszavaink valának: haza és haladás”?

Ki állt a változások élére a magyar társadalmi fejlődésben?

Mi volt az oka a parasztfelkelésnek 1831-ben?

Mi volt a nemzeti érdekegyesítés programjának lényege?

Mi lett volna a szükséges lépés a földesurak kártalanítására?

Mi lett a végső célja az önkéntes örökváltságnak?

Ki volt az önkéntes örökváltság programjának kritikusa?

Mi lett a Wesselényi által javasolt megoldás?

A reformgondolatok kiteljesedése

1830-ban a Szent Szövetség rendszere súlyos sebeket kapott, és a magyar közvélemény ekkor ismerte meg Széchenyi Hitel című művét.
A reformkor kezdetét az utókor a Hitel megjelenésétől, 1830-tól számítja.
A reformkori nemzedék elutasította a változtatásra képtelen, maradi politikát, miközben a társadalmi és gazdasági modernizáció szükségességét hangoztatta.
A reformok megvalósítását alkotmányos eszközökkel, országgyűlési törvényekkel akarták elérni.
A polgári átalakulás mellett felvállalták a nemzeti öntudat megerősítését, a nemzeti nyelv és kultúra támogatását.

A jobbágykérdés felszínre kerülése

1831-ben az ország északkeleti megyéiben tomboló kolerajárvány nyomán parasztfelkelés robbant ki.
A reformok megvalósításához a jobbágytömegek megnyerése volt szükséges, ami csak akkor volt lehetséges, ha a jobbágyokat birtokossá teszik.
Ennek egyetlen módja, ha a jobbágyokat birtokossá teszik, vagyis az úrbéres földeket polgári tulajdonukba adják.
A földesurakat viszont kártalanítani kell, hiszen a nemesi birtokok a jobbágyi munkaerő kiesésével azonnal tönkrementek volna.

A 19. században Magyarországon kialakuló reformgondolatok, a Szent Szövetség rendszerének hanyatlása és a polgári állam kialakításának korai elképzelései.