1. fejezet: A néperedettől az állam eredetéig

Géta-dákok a román nép ősei

• A géta-dákok trák eredetű népek, akik a Fekete tenger partvidékén éltek.
• Géták és dákok elnevezése régi történelmi forrásokban, már Hérodotosznál is szerepeltek.
• A géta-dákok kultúrája a Duna-Kárpátok-Fekete tenger háromszögében alakult ki, görög, szkíta-iráni és kelta hatások érték.
• Vallásuk politeista volt, főistenük Gebeleizis és Zamolxis volt a legnépszerűbb istenük.
• Társadalmuk kétrétegű volt: tarabostes harcos nemesség és comati szabad köznép.
• Fontos uralkodók voltak, mint Burebista és Decebal.

A dák-moes terület római kultúrája

• A római romanizáció négy korszakban zajlott a Balkán területén.
• A városiasítás a romanizáció hatékony formája volt, amely gazdasági és kulturális központokat hozott létre.
• Az őslakosság asszimilációja a római kultúrába folyamatossá vált a területen.
• A kereszténység elterjedése és meggyökeresedése is fontos szerepet játszott a romanizációban.
• Az integrálódó dák-moes területen városok alakultak ki a római uralkodás alatt.

Román néperedet és etnogenézis

• A dákó-rómaiak beolvasztása a római kultúrába három formában zajlott: hadsereg, adminisztráció és urbanizáció által.
• Az első asszimiláció kezdetén egy új, dákó-római népesség alakult ki a területen.
• Kereszténységük fokozatosan elfogadottá vált és végül hivatalos vallássá vált.
• A második asszimiláció során a szlávok nagy vándorlása hozzájárult a dákó-római nép és a szlávok keveredéséhez,
• Ennek eredményeként a román nép három kultúra és népességvegyülése következtében alakult ki.

Erdélyi és havasalföldi román államok kialakulása

• A középkori Erdély története három korszakra osztható: román-szláv hercegségek időszaka, Erdélyi Vajdaság és Fejedelemség korszaka.

• A román-szláv dukátusok küzdelme a besenyők és magyarok ellen a IX. században.

• Az erdélyi vajdaság megszervezése a Korona terjeszkedésével és közigazgatási intézkedéseivel történt.

• A havasalföldi állam kialakulásában fontos szerepet játszott a magyar Kolonizációs politika és a kárpát-medencei történelmi események.

• Moldva honalapítása során Dragos és Bogdán nevű uralkodók irányították a területet, amelyek Moldova függetlenségéhez vezettek.### A román államok középkori intézményrendszere

• A román társadalom struktúrája Havasalföldön és Moldvában bizánci stílusban volt szervezve

• Az uralkodó központosított intézmény volt, híve az abszolutizmusnak

• Az uralkodó legitimizmusát isteni elrendeltetésnek gondolták, keresztényi jellemzőkkel rendelkezett

• Az uralkodói címet öröklés vagy választás útján lehetett átvenni

• Az Uralkodói Tanács fontos szereplő volt az uralkodói teljhatalom korlátozásában

• Az országgyűlés döntési jogokkal rendelkezett pénzügyi kérdésekben és vallási ügyekben

• A közigazgatás és bírósági szervek eltérő formában működtek Havasalföldön, Moldvában, illetve Erdélyben

A XV-XVI. századi román uralkodók keresztes politikája

• Bölcs Mircea Havasalföld uralkodója kapcsolatokat épített a magyar királlyal a törökveszély ellensúlyozására
• Jó Sándor, Moldva uralkodója kiegyensúlyozott politikát folytatott Magyarország és Lengyelország között
• Karóbahúzó Ulászló Hunyadi Mátyás szövetségese volt, de törökföldeken történő beavatkozása végül bukásához vezetett
• Nagy István Moldva uralkodója széles európai szövetségrendszert épített ki törökellenes politikájával

A fanarióta rendszer

• A fanarióta rendszer 1710-1821 között magába foglalta a Moldva és Havasalföld uralkodóinak kinevezését görög kereskedők által
• Román bojárok nemzeti partyt alakítottak a belső viszonyok fejlesztése és a szélesebb autonómia érdekében
• A nemzeti party kérvényei az autonómia kiszélesítéséről, földi uralkodók kinevezéséről és a két román állam egyesüléséről szóltak
• A fanarióta rendszer negatív vonásai között szerepelt az uralkodók gyakori cseréje, a nemzeti hadsereg felszámolása és az autonómia sérülése
• A fanarióta rendszer modernizációs programokat is hozott, mint Sturdza áristokratikus köztársaság elképzelése

A „nemzeti party"

• A „nemzeti party" politikai tevékenysége mellett egy modernizációs program elfogadásáért küzdött a román bojárság
• A „nemzeti party" kérésében szerepelt az autonómia kiszélesítése, földi uralkodók kinevezése és a két román állam egyesülése
• A nagyhatalmak csak 1829-ben tárgyalták először a petíciók kéréseit az adrianopoli béke közben
• A „nemzeti party" tevékenysége mellett modernizációs programok is zajlottak, mint Sturdza áristokratikus köztársaság elképzelése### Románia alkotmányozása a XIX. században
• A végrehajtói hatalmat a Nagy Divány, a törvényhozói hatalmat a Törvénykezési Divány, a pénzügyeket az Alsó Divány képviseli.
• Az Ionica Tăutu által tervezett "Szénhordók alkotmánya" demokratikusabb alternatívát jelentett az uralkodó kiválasztására és jogainak korlátozására.
• Az erdélyi románok politikai-kulturális-nemzeti öntudatraébredése a Habsburg-politikához és a román elit aktivizmusához köthető.
• Az Erdélyi Iskola tagjai, mint Micu, Șincai, Maior, Budai Deleanu, kiemelt szerepet vállaltak a román emancipáció és nemzeti mozgalmak elősegítésében.
• Az 1821-es havasalföldi forradalom központi alakja Tudor Vladimirescu volt, aki a Porta ellenes tevékenységet támogatta és az ad-hoc gyűlések révén demokratikus elveket hirdetett.
• Az 1859-es román fejedelemségek egyesülése, Alexandru Ioan Cuza uralkodása, valamint az 1866-os alkotmány elfogadása fontos lépéseik voltak Románia politikai alakulásában.
• Az 1866-os alkotmány bevezette az alkotmányos monarchiát, a parlamenti pluralizmust, valamint részletesen szabályozta a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom felosztását és jogköreit.
• A 1877-es függetlenségi háborúban Románia győzött a törökök felett, megnyerte függetlenségét a nagyhatalmak elismerésével, és fejlődésnek indította gazdaságát, infrastruktúráját és kereskedelmét.