AS-AD model (Hungarian) PDF

10. téma: Az AS-AD modell 2024. november 20., szerda 16:51 - Egy közgazdasági modell a való világ leegyszerűsített reprezentációja, amely figyelmünket a jelenség megértésének legfontosabb tényezőire igyekszik irányítani. - A közgazdasági modellekben feltételezzük, hogy minden egyéb bef...

10. téma: Az AS-AD modell 2024. november 20., szerda 16:51 - Egy közgazdasági modell a való világ leegyszerűsített reprezentációja, amely figyelmünket a jelenség megértésének legfontosabb tényezőire igyekszik irányítani. - A közgazdasági modellekben feltételezzük, hogy minden egyéb befolyásoló tényező változatlan Az Aggregált kínálat – Aggregált kereslet (AS-AD) modellje: Az aggregált kínálat – aggregált kereslet modellje magyarázatot ad: - Mi történik, amikor a gazdaság eléri a hosszú távú teljesítménycélját: a potenciális jövedelmet, a teljes foglalkoztatottságot és a stabil árakat. - Mi történik, ha elhibázza ezt a célt, és kialakul az üzleti ciklusok hullámzása, munkanélküliség és infláció ○ Ezeket az aggregált kínálat vagy kereslet eltolódásai okozzák ○ Vagyis kínálati és keresleti sokkok - Az „El a kezekkel a gazdaságtól” és a „Tartsuk kézben a gazdaságot” táborok között egyet nem értésre ami a sokkok eredetét és a gazdaság reagálását illeti ezekre a sokkokra. Komparatív statika a makroökonómiában: - A reál GDP, a munkanélküliség és az infláció változásai a különböző gazdaságban bekövetkező változások eredményei, és nem okai! - Közgazdászként gondolkodni annyi, mint a komparatív statika módszerével analizálni egy helyzetet - Kiindulás: egyensúlyi állapot (az aggregált kínálat és aggregált kereslet metszéspontja) ○ Egy befolyásoló tényező megváltozik: hatás az AS vagy az AD függvényre ○ Új egyensúly meghatározása (a változás utáni függvények metszéspontja): ○ endogén változók új értékei: reál GDP, munkanélküliség és infláció Az aggregált kínálat hosszú távon: - A hosszú távú aggregált kínálat azt a helyzetet modellezi, amikor a gazdaság a meglévő inputjait teljes mértékben kihasználja, és így eljut a potenciális GDP és a teljes foglalkoztatottság állapotába - A makroökonómia időtávjai: ○ Hosszú táv — elég idő ahhoz, hogy minden ár és tényezőár alkalmazkodjon, és előálljon az egyensúly ○ Rövid táv — nincs elég idő ahhoz, hogy minden ár alkalmazkodjon. A tényezőárak változatlanok, a tényezőpiaci nem tud megtisztulni - A termék- és szolgáltatás árak a valóságban is gyorsabban alkalmazkodnak, mint a tényezőárak (pl. bér). közgadaságtan alapjai – 1. lap  tényezőárak (pl. bér). - Különbség a makroökonómiai hosszú és rövid táv között: Más működés az input és az output piacokon ○ Rövid távon: inputárak rögzítettek, outputárak rugalmasak ○ Hosszú távon: inputárak rugalmasak, outputárak is rugalmasak - A hosszú és a rövid táv nem naptári időszak, hanem az alapján különböztetjük meg, hogy van-e elég ideje minden árnak az alkalmazkodásra (hosszú táv), vagy nincs (rövid táv). - Potenciális GDP (teljes foglalkoztatottság melletti kibocsátás) ○ A Termelési Lehetőségek Határának (TLH) egy ponja ○ A hosszú távú aggregált kínálat: a reál GDP azon értéke, amit az inputok teljes felhasználásával termelni tudunk ○ A hosszú távú aggregált kínálati függvény (LAS) az, hogy mennyit tudunk termelni, független az árszínvonaltól --> függőleges egyenes a potenciális GDP-nél. - Ha nem használjuk ki az összes inputot (munkanélküliség) ○ Akkor a TLH görbén belül vagyunk ○ A ténylegesen megtermelt reál GDP < potenciális GDP Aggregált kínálat rövid távon: - A meglévő inputok felhasználására vonatkozó tervek határozzák meg rövid távon az aggregált kínálatot. - Az aggregált kínálatot megváltoztathatják különböző kínálati sokkok, vagy pedig az inputok mennyiségének és minőségének növelésére irányuló tervek. - A vállalkozások rövid távú tervei a meglévő inputjaikra és rögzített tényezőárakra alapozva olyanok, mint a mikroszintű kínálati döntések: ○ Rövid távú aggregált kínálat: a makroökonómiai szereplők reál GDP-re vonatkozó termelési szándéka különböző árszínvonalak mellett. ○ A rövid távú aggregált kínálat törvénye: ha nő az árszínvonal, akkor nagyobb reál GDP-t lesznek hajlandóak előállítani és kínálni a vállalatok. közgadaságtan alapjai – 2. lap  GDP-t lesznek hajlandóak előállítani és kínálni a vállalatok. ○ A termeléshez idő kell, így a kínálati tervek a keresletre vonatkozó várakozások alapján határozódnak meg. - Az inputok mennyiségének növekedése és minőségének javulása növeli az aggregált kínálatot és bővíti a gazdaság GDP termelő képeségét ○ Mind a LAS, mind az SAS eltolódik, ugyanabba az irányba ○ Mindkét aggregált kínálati függvény elmozdul: jobbra az inputok növekedésével balra az inputok csökkenésével - Az inputárak változása eltolja a rövid távú aggregált kínálatot (SAS), de nem érinti a hosszú távút (LAS) ○ Emelkedő inputárak hatására SAS balra tolódik ○ Csökkenő inputárak hatására SAS jobbra tolódik - Kínálati sokk (ENG: supply shock): gazdasági események, amelyek közvetlenül érintik a termelők költségeit, az árakat és az aggregált kínálatot. Lehetnek pozitívak vagy negatívak - Negatív kínálati sokkok: ○ közvetlenül növelik a vállalatok költségeit, csökkentik az inputfölhasználást és csökkentik az aggregált kínálatot --> SAS balra tolódik - Pozitív kínálati sokkok: ○ közvetlenül csökkentik a vállalatok költségeit, növelik az inputfölhasználást és növelik az aggregált kínálatot --> SAS jobbra tolódik Aggregált kereslet - A makroökonómiai szereplők tervezett költései határozzák meg az aggregált kereslet nagyságát. - Az aggregált keresletet különböző keresleti sokkok változtathatják meg, például a várakozások, a kamatláb, a kormányzati gazdaságpolitikák, vagy az árfolyam megváltozásai. közgadaságtan alapjai – 3. lap - Minden makrogazdasági szereplő – fogyasztók, termelők, kormányzat, külföld – kiadási terveket készít, hasonlóan a mikroökonómiai döntéshez a vásárolni kívánt mennyiség esetében - Minden aggregált keresletet érintő kiadási terv rövid távú - Aggregált kereslet: a makroökonómiai szereplők reál GDP-re vonatkozó vásárlási szándékai különböző árszínvonalak mellett - Aggregált kereslet törvénye: ha nő az árszínvonal, akkor kisebb a reál GDP-re vonatkozó aggregált kereslet - Az összetétel csapdája miatt a makroökonómiai aggregált kereslet törvénye más, mint a mikroökonómiai kereslet törvénye ○ Amikor az árszínvonal emelkedik, akkor átlagosan minden hazai termék drágább, egyetlen helyettesítési lehetőség a külföldi termékekkel ○ A belföldiek több import terméket vásárolnak, külföldiek pedig kevesebbet vásárolnak tőlünk - Az aggregált keresletet képező tervezett kiadások = tervezett C + szándékolt I + tervezett G + tervezett (X – IM ) - Keresleti sokkok - ha valamely az aggregált keresletet befolyásoló tényező változik, ami nem az árszínvonal, akkor az aggregált keresleti függvény (AD) elmozdul. ▪ Várakozások ▪ Kamatláb ▪ Kormányzat költségvetési politikája ▪ Külföldi GDP (a világ többi részén) ▪ Valutaárfolyam - Negatív keresleti sokkok csökkentik az aggregált keresletet, AD balra tolódik - Pozitív keresleti sokkok növelik az aggregált keresletet, AD jobbra tolódik közgadaságtan alapjai – 4. lap Rakjuk össze az AS-et és az AD-t - SAS (Song-Run Aggregate Supply) - Az összes makrogazdasági szereplő rövid távú kínálati tervei, rögzített inputárak mellett - AD (Aggregate Demand) - A makrogazdasági szereplők tervezett kereslete/kiadásai - LAS (Long-Run Aggregate Supply) - Az SAS és az AD-tól eltérő koncepció. - Az LAS egy megcélzott ideális teljesítmény, az az állapot, ahová a közgazdászok szerint a gazdaságnak kívánatos lenne elérni. közgadaságtan alapjai – 5. lap  - Alapvetően négy különböző változás, amely miatt a gazdaság rövid távon eltérhet a hosszú távú egyensúlytól - Negatív keresleti sokk recessziós rés kialakulásához vezet — csökkenő árszínvonal, csökkenő reál GDP és növekvő munkanélküliség - Pozitív keresleti sokk inflációs rés kialakulását okozza — növekvő árszínvonal, növekvő reál GDP és csökkenő munkanélküliség - Keresleti sokkok esetén tehát: - Y és P azonos irányban mozognak - Munkanélküliség és infláció ellentétes irányba változik - Érvényesül a Phillips görbe - Negatív kínálati sokkok stagflációt okoznak — növekvő árszínvonalat, csökkenő reál GDP-t és magas munkanélküliséget - Pozitív kínálati sokkok következménye — csökkenő árszínvonal, emelkedő reál GDP és fennmaradó teljes foglalkoztatottság - Kínálati sokkok esetén tehát: - Y és P ellentétes irányba mozog - Munkanélküliség és infláció egy irányba mozog - Phillips görbe nem érvényesül Az üzleti ciklusok eredete, és az arra adható válaszok - “Igen – a piacok alkalmazkodnak. El a kezekkel a gazdaságtól” tábor közgadaságtan alapjai – 6. lap  kezekkel a gazdaságtól” tábor - Hosszú távú fókusz - A sokkok okai külső okok – változások a természetben, tudományban, hibás kormányzati politikák - A befektetők racionálisak, logikus döntéseket hoznak. - Amikor valamilyen sokk éri a gazdaságot, az árak változása helyreállítja az aggregált kínálat és kereslet egyensúlyát. - A hitelpiacon a csökkenő kamatlábak ösztönzik a beruházási költekezést ( I), így helyreállhat az aggregált kereslet. AD jobbra tolódik - A munkapiacon a növekvő munkanélküliség lecsökkenti a béreket, így ösztönzőleg hat a foglalkoztatásra SAS jobbra tolódik - “Nem – a piacok gyakran vallanak kudarcot” A kormányzat tartsa a kezét a gazdaságon tábor - Rövid távú fókusz - A sokkok okai belső okok – a várakozások változásai, a pénzügyi rendszer működése, a külfölddel való kapcsolatok - A várakozások változékonyak, alapvető bizonytalanság a jövővel szemben. Következmény a változó csorda-mentalitás a befektetőknél és a befektetéseknél - Amikor valamilyen sokk éri a gazdaságot, az árak alkalmazkodása lassú, nehézkes, így a kormányzat feladata, hogy az aggregált keresletet és kínálatot egyensúlyba hozza. - Hiába csökken a kamatláb, a borúlátó várakozások csökkentik a beruházási költekezéseket ( I ) AD nem tolódik jobbra. - A munkapiacon a bérek „ragadósak”, a munkaadók és munkavállalók inkább elfogadják az elbocsátásokat, mint az alacsonyabb bért közgadaságtan alapjai – 7. lap elbocsátásokat, mint az alacsonyabb bért SAS nem tolódik jobbra. közgadaságtan alapjai – 8. lap