Fehérvérsejtek, immunrendszer. PDF

Fehérvérsejtek, immunrendszer. A rovarcsípés lehetséges következményei. Dr. Ollmann Tamás PTE ÁOK Élettani Intézet  Fehérvérsejtek (leukociták) számuk 4000-10000 / µl (mm3) = 4-10 G/l mindegyik fvs tartalmaz magot és sejtorganellumokat vörös csontvelői prekurzorokból (hematopoetikus...

Fehérvérsejtek, immunrendszer. A rovarcsípés lehetséges következményei. Dr. Ollmann Tamás PTE ÁOK Élettani Intézet  Fehérvérsejtek (leukociták) számuk 4000-10000 / µl (mm3) = 4-10 G/l mindegyik fvs tartalmaz magot és sejtorganellumokat vörös csontvelői prekurzorokból (hematopoetikus őssejtek) termelődnek (de az érésük később is befejeződhet) feladatuk: immunológiai védelem amöboid mozgás kemotaktikus stimulus irányítja őket a megfelelő helyre ki is léphetnek az érpályából (extravazáció): diapedezissel (ez a sejtek mozgásának egy formája) kvalitatív (minőségi) vérkép: a fehérvérsejtek különböző típusainak megoszlása (az összes fvs %-ában)  Fehérvérsejt-számolás cél: fvs-ek számának meghatározása 1 l (1 mm3) vérben módszer: – Türk-oldattal 10x-esére hígítjuk Türk-oldat: genciánibolyás ecetsavoldat – kékre festi a fehérvérsejtek magjait (így azok megszámolhatók) – hemolizálja a vörösvérsejteket (így azok nem fogják zavarni a vizsgálatot) – nem tud különbséget tenni a fvs-típusok között újabban automata pipettát használunk itt is (20 µl vér + 180 µl Türk), és a hígítást Eppendorf-csőben végezzük el régebben: keverőpipettában (1:10-es, benne fehér gyöngy) – 1-es jelig vért szívunk bele (gumicső segítségével, végére levágott pipettahegyet illesztve a szivornya helyére) – 11-es jelig Türk-oldatot – majd összekeverjük (forgatjuk, nem rázzuk!) – utolsó 1 ml-t ki kell engedni (nem keveredett oldószer) – Bürker-kamrában számoljuk (20-20 nagy négyzetben, az L-szabályt alkalmazva) rá fedőlemez majd feltöltés (elég odatartani a pipetta végét) mikorszkóp, 40x-es objektív nem kell immerziós olaj!  Bürker-kamra négyzetrácsos karcolat szerepe: vér alakos elemeinek számolása fedőlemez-leszorító csavar feltöltése: – fedőlemezt teszünk rá, leszorítjuk a csavarokkal – pipetta végét a négyzetrácsnál a fedőlemez széléhez tartjuk – a kamra magától fel fog töltődni (ha nem: nyomjuk meg a pipetta gombját) – ha a fedőlemez tetejére is kerülne csepp, azt töröljük le mikroszópos vizsgálat: – 40x objektív (nem immerziós) – süllyesztett kondenzor – szűk blende Bürker-kamra méretei: – nagy beosztás: 1/5 mm – kis beosztás: 1/20 mm – magasság (folyadékréteg vastagsága): 1/10 mm sejtszámolás: – szűkített blende, süllyesztett kondenzor – 40x-es objektív – L-szabály: az egymással szemben lévő oldalakon lévő sejtek közül csak az egyik oldalon lévőket számoljuk sejttípus Terület (mm2) Mélység Higítás (mm) vörösvérsejt kis négyzet: 1/10 Hayem 1/20 x 1/20 = 1/400 1:100 fehérvérsejt nagy négyzet: 1/10 Türk 1/5 x 1/5 = 1/25 1:10 thrombocyta téglalap: 1/10 Rees-Ecker 1/20 x 1/5 = 1/100 1:10  Fehérvérsejt-számolás számítás: 1/10 mm 1/5 mm átlag fvs/nagy négyzet x 5 x 5 x 10 x 10 = átlag x 2500 1/5 mm – szorozni 25-tel (5x5-tel) → 1 mm2-en (az 1/10 mm magas folyadékoszlopban) lévő fvs-k száma – szorozni 10-zel (magasság) → 1 mm3 (µl) oldatban lévő fvs-k száma – szorozni 10-zel (mivel 10x-esére hígítottuk) → fvs-szám 1 mm3 (µl) vérben ha valamelyik típus abszolút számát szeretnénk meghatározni: a fvs-számot meg kell szorozni a típus%/100-zal – típus abszolút száma = nagy négyzet átlaga x 2500 x típus % / 100 = átlag x 25 x típus % pl. ha 3 db fvs van egy nagy négyzetben (1/5 x 1/5 mm) átlagosan – ekkor az fvs-szám: 3 x 5 x 5 x 10 x 10 = 3 x 2500 = 7500 fvs / l értékelés (a fvs-szám a rutin laborvizsgálatok része): – normál érték: 4000-10000 / µl (mm3) = 4-10 G / L kisebb: leukopaenia nagyobb: leukocytosis – mindig a vérképpel együtt értékeljük (ezért a fvs-számolást a kvalitatív vérkép vizsgálatával együtt érdemes elvégezni)  Fehérvérsejt-számolás leukocytosis lehetséges okai: – gyulladások: bakteriális fertőzések → neutrophilia vírusfertőzésekben ritkábban (sőt, típusos lehet a leukopenia) autoimmun betegségek daganatok szövetszéteséssel járó folyamatok – nehéz testi munka (humorális faktorok miatt) – leukaemia leukopenia lehetséges okai: – csontvelőkárosító ártalmak (mérgezések, kemoterápia, besugárzás) – gyógyszerek (pl. metothrexát → folsav-antagonista) – vírusfertőzések (pl. hepatitis, EBV, CMV, influenza) → vírusok immunkárosító hatása miatt neutrofil granulocyták száma ↓ (de nem mindig van leukopenia, akár leukocytosis is lehet a lymphocyták emelkedése miatt) – egyes bakteriális betegségek (pl. tbc, hastífusz) Vérkép  Vérkép vérkép: – kvalitatív (minőségi) vérkép: az alakos elemek minőségi vizsgálata, a fvs-ek egyes típusainak %-os aránya (az fvs-számot és az altípusok pontos számát így nem ismerjük) – kvantitatív (mennyiségi) vérkép → ha az alakos elemek pontos számát is meghatározzuk (nem csak az arányát) „kis (vörös) vérkép”: – vvt-szám, Hb, Htc (+ származtatott paraméterek: MCV, MCH, MCHC) – összesített fvs-szám – tct-szám „nagy vérkép”: kis vérkép + fehérvérsejt-altípusok aránya és pontos száma „fehér vérkép”: összesített fvs-szám + fehérvérsejt-altípusok aránya és pontos száma  Kvalitatív vérkép készítése minta: ujjbegyből (előbb fertőtlenítés, majd steril tűvel megszúrjuk) vérkenet készítése: – tárgylemezre 1 kicsi vércseppet kikenünk másik tárgylemez szélével, azt kb. 45 °–os szögben gyorsan előretolva vércsepp vércsepp mögötte legyen tárgylemez – nem kell fedőlemez – festés előtt megszárítjuk Pappenheim-féle May-Grünwald-Giemsa-festés (előre kikészített kádakban) – lépései (köztük nincs mosás): koncentrált (tiszta) May-Grünwald-oldat: 3-5 min híg (50%, 1:1) May-Grünwald-oldat: 5 min Giemsa-oldat (1:9, 10x-es hígítás): 15-30 min – végül lemosás (desztillált vízben, majd csapvízzel) – leitatás, szárítás – a különféle fehérvérsejt-típusok különféleképpen festődnek: halvány kékes, rózaszínes: citoplazma kék (lila): magok, bazofil granulociták granulumai piros: eozinofil granulociták granulumai vizsgálat: mikroszkóppal (immerziós (100x) vagy 40x-es objektívvel)  Kvalitatív vérkép mikroszkópia: – kenet vékony részén (ahol csak 1 réteg van) – kondenzor: fel, blende: tág – 40x-es (immerziós olaj nélkül) vagy 100x-os (immerziós) objektívvel – a kenet középső (nem túl vékony és nem túl vastag) részén – meandervonalban megszámoljuk a különböző típusú fvs-eket Never – kiszámoljuk az arányukat (min. 200 sejtből) let a vvt-ek a Hb miatt vörösek monkeys a tct-k kicsi lilás pöttyöknek látszanak eat fvs-ek aránya normálisan: bananas! – granulocyták: neutrofil: 50-80 % (fiatal alak: 0-1%, stabform: 2-3%, a többi érett, szegmentált magvú) eozinofil: 1-5 % bazofil: 0-1 % – agranulocyták (nem tartalmaznak granulumokat): lymphocyták: 20-40 % monocyták: 2-8 % értékelés: fvs-számmal együtt szokás → kvantitatív vérkép – típus abszolút száma = fvs-szám * típus% / 100  Granulociták fiatal alak (metamyelocyta) neutrofil → 50-80 % pálcika – normál vérkenetben a legnagyobb számban előforduló fvs-ek (stabform) – morfológia: neutrofil citoplazma, szegmentált mag (polimorfonukleáris sejtek) minél fiatalabbak, annál kevésbé lebenyezett a magjuk balra tolt vérkép: ha sok a fiatal neutrofil a keringésben érett – élettartamuk: keringésben kb. 8 óra, szövetekben néhány nap (szegmentált) – amöboid mozgás: kemotaktikus stimulus irányítja őket a megfelelő helyre – ki is léphetnek az érpályából (extravazáció): diapedezissel (ez a sejtek mozgásának egy formája) – szerepük: bakteriális fertőzések elleni első védelmi vonal (a veleszületett (nem specifikus) immunitás elemeként) fagocitózis („mikrofágok”) sejttörmelék eltakarítása proteolitikus enzimek termelése (mieloperoxidáz, PMN-elasztáz, lizozim, savanyú foszfatáz, savanyú proteáz, kollagenázok) reaktív oxigéngyökök képzése antigén-prezentációra képesek lehetnek (nem professzionális APC), de nem ők játsszák benne a legfontosabb szerepet neutrofil extracelluláris trap (NET, kromatinból (DNS) és proteázokból álló háló) képzése → baktériumok „csapdába ejtése”, prothrombotikus hatás citokinek, eikozanoidok termelése  Granulocyták fiatal alak (metamyelocyta) neutrofil → 50-80 % pálcika (stabform) – emelkedés (neutrophilia): gyulladások bakteriális fertőzés (balra tolt vérkép is erre utal) sejtszétesés (égés, hemolízis, infarktus) stressz érett (szegmentált) – csökkenés (granulocytopenia) → csontvelő-károsodásra utal besugárzás vitaminhiány (pl. folsav) toxikus anyagok (pl. citosztatikumok (folsav-antagonista metothrexát)) – hiány (agranulocytosis) → akut csontvelő-károsodás első jele  Granulociták bazofil → 0-1 % – a kékre (lilásra) festődő granulumokról ismerhetők fel – normál vérkenetben a legkisebb arányban előforduló fvs-alakok – granulumaikban heparin és hisztamin található hisztamin: gyulladáskeltő – vazodilatátor – erek permeabilitása nő (ödéma) – simaizomkontrakció: pl. bronchokonstrikció heparin: véralvadásgátló hatású, segíti a diapedezist – szerepük: anafilaxia: gyulladásos és allergiás reakciók → túlzott aktivitásuk anafilaxiás sokkot okozhat (életveszélyes állapot) exoparaziták megjelenésekor (pl. rovarcsípés) aktiválódhatnak prosztaglandinok és proinflammatorikus citokinek termelése (TNF-) fagocitózisra nem képesek – citokintermelés – élettartam: 60-70 óra – szöveti „rokonaik” a hízósejtek (mastocyták)  Granulociták bazofil → 0-1 % – emelkedés okai: allergia (de az eozinofil is megnő, és az jobban) egyes tumorok (pl. leukaemia) hypothyreosis  Granulociták eozinofil → 1-5 % – morfológia: eozinofil (pirosas) granulumok, szemüveg alakú (2 lebenyű) mag – szerepük: erősen bázikus anyagokat termelnek → eozinofil (savas) festékkel erősen festőtnek – invazív (endo-) parazita (féreg-) fertőzés elleni válasz – allergiás reakciók (asthma, szénanátha) – bázikus fehérjéi emberi sejtekre is toxikusak lehetnek (légúti epithel, bronchusok simaizomzata) → szerepük van a krónikus asztmás (asthma bronchiale) tünetek kialakulásában granulumaikban: – heparináz, hisztamináz → anti-inflammatorikus (gyulladásgátló) hatás: bazofil granulocyták működésének gátlása (felszabaduló heparin és hisztamin inaktiválása, anaphylaxiás reakció lefékezése, sokk megelőzése) – gyulladáskeltő (pro-inflammatorikus) anyagokat is tartalmaznak proteolitikus enzimek és szabad gyökök termelése allergén-antitest-immunkomplexek fagocitózisa kötőszövet újraképződése – amöboid mozgás (kemotaxis), extravazáció – élettartam: keringésben 18 óra, szövetekben 6 nap  Granulociták eozinofil → 1-5 % – emelkedése (eosinophilia) → invazív parazita (féreg-) fertőzések allergiás reakciók (pl. asthma, szénanátha) → inkább az eoz. ↑, mint a baz. skarlát autoimmun betegségek Addison-kór krónikus mieloid leukémia (CML) – csökkenése (eosinopenia): bakteriális betegségek akut fázisa szteroid-terápia Cushing-szindróma tífusz thymus-tumor  Monociták az agranulociták (agranuláris leukociták) közé tartoznak fvs-ek 2-8 %-a (relatíve alacsony arány) nagy méret: 12-20 m (legnagyobb fvs-ek a perifériás kenetben) nagy, bab (lópatkó) alakú mag a reticuloendothelialis rendszer (mononukleáris fagocitarendszer) részei életútjuk: – csontvelőben termelődnek – 5-8 napig a vérben vannak – amöboid mozgás (kemotaxis) – diapedezissel átléphentek az érfalon (szövetekbe) – szövetekben makrofággá alakulnak (de a myeloid dendritikus sejtek is a „rokonaik”) szerepük (a veleszületett (nem specifikus) immunitás elemeként): – bakteriális fertőzés esetén órákkal később aktiválódnak, mint a neutrofilek (2. vonal) – fagocitózis – savas anyagok, proteolitikus enzimek és oxigén- (ROS) és nitrogéngyökök (RNS) termelése (pl. peroxidáz enzimek segítségével) → patogének eliminációja – antigén-prezentáció (professzionális APC) – citokintermelés (pl. IL-1) → gyulladás, kemotaxis, láz – lép és máj makrofágjai: kulcsszerep az elöregedett vvt-k és tct-k eliminációjában (fagocitózissal)  Monociták emelkedésük okai: – vírusok (EBV, CMV, VZV) – pertussis – endocarditis – gyulladásos bélbetegségek – daganatok rokonaik a szöveti makrofágok, dendritikus sejtek, histiocyták:  Lymphocyták fvs-ek 20-40 %-a nagy méretű, kerek vagy ovális sejtmagjuk van méretük: változó – kis limfociták: közöttük vannak a legkisebb fvs-ek (7-10 µm, főleg B- és T-lymphocyták) – nagy limfociták (nagy, granuláris lymphocyták (LGL)): 10-15 µm (pl. aktivált T-lymphocyták, plazmasejtek, NK-sejtek) típusaik (vérkenetben nem különíthetők el egymástól): – T- lymphocyták: vér lymphocytáinak kb. 80%-a – B-lymphocyták: vér lymphocytáinak kb. 10-20%-a – NK (natural killer) sejtek – ILC: innate lymphoid sejtek élettartamuk: napoktól az élet végéig változik arányuk emelkedik: – virális fertőzések – hastífusz – pertussis – lymphoma – leukaemia  Lymphocyták típusai T- lymphocyták: vér lymphocytáinak kb. 80%-a – éretlen formáik a vörös csontvelői lyphohematopoetikus őssejtekből alakulnak ki, de a végső érésük a nyirokszövetben (thymus) történik → érett formáik nagy számban megtalálhatók a nyirokszövetekben is – a szerzett (specifikus, adaptív) immunitás elemei: specifikus antigén-epitópok felismerése → csak antigénprezentáló sejt (APC) által bemutatott, saját MHC- fehérjékhez kötött antigéneket tudnak felismerni – bakteriális vagy vírusos fertőzés esetén csak napokkal később aktiválódnak (3. vonal) – immunválasz irányítása (Thelper, CD4+) – celluláris immunválasz (Tcitotoxikus, CD8+) → sejtlízis és apoptózis-indukció direkt sejt-sejt- kontaktuson keresztül (nem fagocitózis), pl. tumoros és vírussal fertőzött sejtek – citokintermelés – memóriasejtekké alakulhatnak → fontos szerepet játszanak az aktív immunizálásban is (védőoltások)  Lymphocyták típusai B-lymphocyták: vér lymphocytáinak kb. 10-20%-a – vörös csontvelői lyphohematopoetikus őssejtekből alakulnak ki, a csontvelőt érett, de naiv (antigénnel még nem találkozott) B-sejtek hagyják el, de további érés történik a nyirokszervekben (nyirokcsomó, lép, MALT) → érett formáik nagy számban megtalálhatók a nyirokszövetekben is – a szerzett (specifikus, adaptív) immunitás elemei: specifikus antigén-epitópok felismerése natív antigént is felismer (antigén-prezentációtól és MHC-tól függetlenül is) antigén-prezentáció (professzionális, MHC-II segítségével) – bakteriális vagy vírusos fertőzés esetén csak órákkal (alacsony affinitású IgM-termelése) napokkal (ekkor már a csíracentrum-reakció is zajlik) aktiválódnak (3. vonal) – humorális immunválasz kialakítása: antitest-termelés (plazmasejtek) – memóriasejtekké alakulhatnak → fontos szerepet játszanak az aktív immunizálásban is (védőoltások) NK (natural killer) sejtek – MHC-I-et nem expresszáló (tumoros, vírusfertőzött) sejtek lízise (nem fagocitózis), vvt- ket nem pusztítják el – új kutatások (2014): ritkán fagocitózisra is képesek lehetnek (pl. gombák esetében) ILC: innate lymphoid sejtek (ILC1, ILC2, ILC3, LTi)  Antitestek (immunglobulinok) olyan fehérjék, amelyek specifikusan az antigénhez tudnak kapcsolódni (reverzibilis, nem kovalens kötéssel) → az antigénnel kapcsolódva immunkomplexet hoznak létre (Ag + At = IC) – neutralizáció – aktiválhatják a celluláris immunválaszt is opszonizáció → elősegíti a fagocitózist (makrofágok végzik el) ellenanyag-közvetített celluláris citotoxicitás (ADCC) → sejtlízis (citotoxikus T, NK) – komplementaktiválás → lízis, opszonizáció, gyulladásos reakció kiváltása plazmasejtek (B-lymphocyták At-termelő alakjai) termelik őket szerkezetileg: -globulinok a specifikus immunválasz humorális (molekuláris) komponensei közé tartoznak  Antitestek (immunglobulinok) alosztályok = izotípusok (MEGAD): – IgG (IgG1, IgG2, IgG3, IgG4) → szekunder immunválasz, hosszú távú immunológiai memória, placentán is átjut hőoptimum: 37 °C – IgM → sejtfelszínen: B-sejt-receptor kialakítása (IgM vagy IgD) vérben (szolubilis formában): – primer immunválasz, rövid távú immunológiai memória – nem jut át a placentán (pentamer szerkezetű) alacsonyabb hőmérsékleten is működőképesek – IgA → lokális védelem (nyálkahártyák, szekrétumok (nyál, anyatej, stb.)) – IgE → allergiás reakciók, vérben, bazofil és eozinofil granulociták felszínén – IgD → érett B-sejtek felszíni receptorainak (BcR) kialakítása, bazofil granulociták felszíne, felső légutak nyálkahártyája Melyik állítás igaz? ⓘ Start presenting to display the poll results on this slide. Immunológia alapjai  Immunválasz lényege a káros, idegen (nem saját) behatások felismerése, a rájuk való reagálás (elimináció) – antigén (Ag, antibody generator): makromolekula, amit az immunrendszer (B- és T-sejt-receptorok) felismer immunválaszt vagy toleranciát vált ki – epitóp (antigén-determináns): Ag-molekula körülírt régiója ezt ismeri fel az immunrendszer egy Ag-molekula 1 („monovalens”) vagy több epitópot („polivalens”) is tartalmazhat 2 rendszer végzi → egymással szoros kölcsönhatásban – veleszületett (nem specifikus, természetes, naiv) immunvédekezés – szerzett (adaptív, specifikus) immunitás helyileg: – szisztémás – lokális (nyálkahártyák, bőr) effektorok alapján: – celluláris (sejtek végzik: granulociták, monociták, NK-sejtek, citotoxikus T-sejtek) – humorális (kémiai anyagok felelősek érte: antitestek, komplementrendszer)  Veleszületett (természetes, nem specifikus) immunitás fertőzések elleni első (és második) védelmi vonal – azonnali reakció → szerzett immunitás kialakulása előtt – fertőzés helyén zajlik – nem antigén-specifikus általános struktúrákat ismernek fel: PAMP (patogénasszociált molekuláris mintázatok) mintafelismerő receptorok segítségével: PRR (pattern recognition receptor) fő sejtes (celluláris) komponensek: – granulociták (neutrofil, bazofil, eozinofil) – NK-sejtek, ILC-k – monocyták (makrofágok) – dendritikus sejtek fő molekuláris (humorális) komponensek: – komplementfaktorok és receptoraik – hősokkfehérjék – Fc-receptorok – gyulladásos citokinek, hisztamin  Gyulladás nem-specifikus reakciók kaszkádja (reakciósorozat, kaszkád = vízesés) fertőzés vagy szövetkárosodás indítja el azonnali, lokális válasz szerepe, hogy megakadályozza a fertőzés és szövetkárosodás tovaterjedését a gyulladás 4 jele (Celsus (i.e. 25 – i.sz. 50)): – piros (rubor) – duzzadt (tumor) – meleg (calor) – fájdalmas (dolor) – + csökkent funkció (functio laesa)  Gyulladás szakaszai: – 1. vazodilatáció (értágulat, kipirulás (rubor)) → percek alatt – 2. kapilláris-permeabilitás fokozódása (lassabb At-termelés, folyadék-kiáramlás, duzzanat (tumor, oedema)) → percek alatt – 3. fagocita sejtek kiáramlása → órák alatt rolling (immunsejtek „gördülő” mozgása az endothelfelszínen) → szelektin-mediált aktiváció → kemoattraktáns-mediált adhézió (kipányvázódás, tethering) → integrinmediált transzendotheliális migráció – 4. gyulladás visszafejlődése (regresszió) → citokinváltást igényel – közben/utána: fibroblasztok proliferációja (hegesedés, remodelling)  Példák remodellingre különféle szervekből szekunder sebgyógyulás (bőr) atherosclerosis (érfal) → endotheldiszfunkció szívizom hegesedése májcirrhosis tüdőfibrosis nephrosclerosis (vese) myelofibrosis (csontvelő) méhnyak hegesedése beavatokzás (pl. fagyasztás) után → tágulási nehézségek későbbi szülés során  Komplementrendszer humorális immunválasz legfőbb effektor rendszere veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része azonnali válaszreakció kapcsolat létrehozása a specifikus immunválasszal összetevők: – inaktív faktorok szérumban és testnedvekben, melyek aktiválják egymást (szerin - proteázokként működnek) → enzimkaszkád (kaszkád = vízesés) – B- és D-faktor → szolubilis fehérjék, részt vesznek az enzimkaszkádban – sejtfelszíni receptorok (CR) az aktivált komplement komponensek kötésére – regulátor fehérjék: szolubilis és sejtfelszíni molekulák funkciói: – lízis: sejtek, baktériumok, gombák, vírusok – opszonizáció: segíti az antigének fagocitózisát – immunválasz szabályozása: komplement receptorokhoz kötődés aktiválja a gyulladásos reakciót és a specifikus immunválaszt – immunkomplexek eltakarítása a keringésből Komplementrendszer  Szerzett (adaptív, specifikus) immunitás funkcionális jellemzők: – antigén-specifikus (fajlagos) – lassabb – exponenciális amplifikáció – immunológiai memória fő sejtes (celluláris) komponensek: – limfociták (B, T) → de az NK-sejtek, ILC-k nem! – professzionális antigén-prezentáló sejtek (kivéve: monocyták) fő molekuláris (humorális) komponensek: – antitestek (immunglobilinok) – MHC (major histocompatibility complex) → HLA (human leukocyta antigén) – T/B antigénreceptorok – limfoid citokinek (interleukinek)  Az antigén bemutatása (antigénprezentáció) a veleszületett immunrendszer sejtjei nem igényelnek antigénprezentációt (mivel általános struktúrákat, nem pedig bizonyos antigéneket ismernek fel) az adaptív immunválasz működéséhez antigénprezentációra van szükség (csak olyan antigénekre tudnak reagálni, amelyeket előzőleg bemutattak nekik) MHC-molekulák (major histocompatibility complex): a HLA (human leukocyte antigen) gének termékei (az MHC-I és II kodomináns, poligénes öröklődés → polimorf) – MHC-I (HLA-A, B, C, (E, G)) kifejeződik: minden magvas sejten, vérlemezkéken, de a vvt-n nincs! saját sejtben keletkezett (saját vagy virális) Ag-ket mutatja be „sejt személyi igazolványa” vírusfertőzött és tumoros sejtekben megváltozik, így az immunrendszernek van esélye felismerni a megváltozott saját sejteket is – MHC-II (HLA-DP, DQ, DR) kifejeződik: csak a professzionális antigén-prezentáló sejteken (APC-ken): monocyták, dendritikus sejtek, B-sejtek, thymus epithelsejtek kívülről bekerült Ag-ket mutatja be (pl. fagocitózis során, vagy ha a B-sejt-receptorhoz kötődve) így az adaptív immunválasz sejtjei is reagálni tudnak az antigénre  Az antigén bemutatása (antigénprezentáció) CD-molekulák (cluster of differentiation): – segítik a sejtek egymáshoz kapcsolódását (ko-stimuláció, pl. az antigén-prezentáció során) – markerként is funkcionálnak (segítik az egyes sejtvonalak felismerését, mivel a CD- markerek sejttípusonként eltérnek) → az áramlási citometria során mérhető az egyes CD- molekulákat kifejező sejtek száma a folyamat időbeli lefolyása: – 1. (percek): granulociták nem specifikus reakciója – 2. (órák): monociták, makrofágok, dendritikus sejtek a fagocitózist követően MHC-II-n prezentálják a fagocitált antigéneket, de a B-lymphocyták MHC-től függetlenül is tudnak antigént kötni (mivel a B-sejt-receptorok (BcR) oldott antigéneket is felismerhetnek) – 3. (napok): a T-lymphocyták felismerik a prezentált antigéneket (a T-sejt-receptorok csak az MHC-n prezentált antigéneket ismerik fel, az oldott antigéneket nem): helper (CD4+) és citotoxikus (CD8+) T-sejtek aktivációja  Az antigén bemutatása (antigénprezentáció) – 4. a T-helper-sejtek (CD4+) aktivációja további folyamatokat indít el: irányítják az immunválaszt (a különféle T-sejt alcsoportok (Th1, Th2, Th17 más-más módon) segítik a B-lymphocyták további differenciációját (affinitásérés) a centrum germinativum reakció során → plazmasejtek és memóriasejtek kialakulása lehetővé teszik az IgD és IgM-től különböző antitestek termelését (humorális immunválasz) is a B-lymphocyták számára (izotípusváltás) segítik a citotoxikus T-lymphocyák (CD8+) aktivációját → a celluláris immunválaszban fontosak (sejtlízis, apoptózisindukció)  Primer és szekunder immunválasz primer immunválasz: – mikor először találkozik az adott Ag-nel – immunválasz lassabban alakukl ki – kezdetben főleg IgM termelődik – később memória alakul ki (jele: kis mennyiségű specifikus IgG a vérben) szekunder immunválasz: – ha már korábban találkozott ugyanazzal az Ag-nel – memóriasejtek szerepe – gyorsabb At-termelés (kezdetben főleg IgG, később IgM is) – védőoltások célja is ez  Aktív és passzív immunizálás aktív immunizálás → – a saját immunrendszer (T- és B-lymphocyták) aktivációjához és immunológiai memória kialakulásához vezet (egy új fertőzés már szekunder immunválaszt fog kiváltani) – módjai: fertőzés átvészelése védőoltás (gyengített vagy elölt kórokozóval, vagy annak bizonyos részeivel) passzív immunizálás → immunglobulin- (Ig-) injekció – mesterségesen termelt Ig-t adnak be (pl. lóban termeltetik) – segít a fertőzés leküzdésében → passzív védelmet nyújt – de a saját immunrendszert nem aktiválja → nem alakít ki memóriát  Az adaptív immunválasz szakaszai (összefoglalás) 1. antigénfelismerés – veleszületett immunitás → MHC (HLA) nélkül – szerzett immunitás → MHC (HLA) segítségével 2. mozgósítás – lymphocytaaktiváció – differenciálódás (klonális proliferáció) 3. effektor (végrehajtó) fázis (Ag „eltakarítása”, elimináció) – humorális – celluláris 4. immunválasz leállítása (retrakció, kontrakció) 5. memória A rovarcsípés lehetséges következményei  Eset 20 éves nő kirándulás közben darázs csípte meg a „normál” reakció ilyesmi lenne: azonban néhány perc múlva: – szédülés – verejtékezés – nehézlégézés Mi az iránydiagnózis? Mi a teendő? ⓘ Start presenting to display the poll results on this slide.  Eset anafilaxiás sokk + gégeödéma! fektetés, alsó végtag felemelése → jusson elég vér az agyba! mentőt hívunk! (valószínűleg nincsenek nálunk a megfelelő gyógyszerek) mechanizmus: aktiválódnak a bazofil granulociták és a hízósejtek → hisztamin és heparin szabadul fel – hisztamin: fokozódik a kapilláris-permeabilitás → ödéma – „normál” esetben csak lokálisan jön létre → csípés helye megduzzad – most: testszerte, így a gégében is → fulladást okozhat → életveszélyes vazodilatátor → – „normál” esetben csak lokálisan → csípés helye vörös lesz – most: vérnyomás leeseik → keringési sokk (kompenzáció: szívfrekvencia ↑) → szervek vérellátása romlik → életveszélyes – heparin: véralvadásgátló hatású (komplexet képez az antitrombin III-mal)  Eset anafilaxiás sokk kezelése: – fektetés, alsó végtag felemelése – légút biztosítása (szükség esetén conicotomia) – gyógyszerek: adrenalin (Tonogen) → vérnyomás emelése + hörgőtágító hatás antihisztamin gyógyszerek → mechanizmusba való beavatkozás kortikoszteroidok → gyulladásgátló infúzió (krisztalloid) – Calcimusc (Calcium gluconate)? → nem önmagában kell alkalmazni, de ha nincs más kéznél, a mentő megérkezéséig mindenképp jó lehet! lehetséges mechanizmusok: Ca2+ katecholaminokat felszabadító hatása, kapilláris-permeabilitás csökkentése, pozitív inotróp hatás…  Eset https://hvg.hu/itthon/20190812_Lodarazs_csipett_meg_egy_lanyt_a_Balatonnal_arr a_kirandulo_fiu_mentette_meg betegtájékoztatás: aki allergiás, hordjon magával adrenalininjekciót!  Calcimusc? „…az általam megkeresett, külföldön dolgozó orvosok mosolyogtak vagy értetlenkedtek, amikor a kalcium például allergiában vagy köhögésben történő alkalmazásáról kérdeztem őket... Ez a magyar kalciummánia tehát minden komoly szakmai alapot nélkülöz. Van egy mondás: ami mindenre jó, az valójában semmire sem…” - Novák Hunor (https://www.novakhunor.hu/gyogyszerek/a-kalcium- hasznalata-allergiaban-es-egyeb-betegsegekben-indokolatlan-penzkidobas) „Forty adult volunteers with allergic rhinoconjunctivitis or asthma (or both) were recruited to receive oral calcium carbonate (1000 mg) or placebo 3 times a day for 3 days.„ Matysiak et al. Calcium preparations do not inhibit allergic reactions: a randomized controlled trial. Pol Arch Intern Med. 2017 Sep 29;127(9):582-588. doi: 10.20452/pamw.4049. Epub 2017 Jun 27. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28724883 ? Ha épp annál a 40 betegnél (akik 2 adott, a vizsgáló által kiválasztott betegségben szenvedtek, nem hatott az orálisan adott kalcium, kijelenthető- e, hogy a kalciumkészítmények nem gátolják az allergiás reakciókat? Ez alapján jó címet adtak-e a cikknek? „This placebo-controlled, double-blind, crossover study shows that 1000 mg calcium administered orally significantly inhibits the allergen-induced swelling of the nasal mucosa in the allergen provocation test.” Bachert et al. Influence of oral calcium medication on nasal resistance in the nasal allergen provocation test. J Allergy Clin Immunol. 1993 Feb;91(2):599-604. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8436775 Naredi et al. Calcium gluconate infusion is as effective as the vascular endothelial growth factor antagonist cabergoline for the prevention of ovarian hyperstimulation syndrome. J Hum Reprod Sci. 2013 Oct-Dec; 6(4): 248–252. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3963308/  Calcimusc? „The release of histamine by antigen …. high concentrations of calcium (20mM) also produce inhibition” Mongar et al., The effect of calcium and pH on the anaphylactic reaction. J Physiol. 1958 Feb 17; 140(2): 272–284. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1358696/ Lembeck et al. Are there therapeutic indications of intravenous injection of calcium gluconate? Arzneimittelforschung. 1975 Oct;25(10):1570-4. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/1243040 „The infusion of Hartmann’s solution was increased. Hydrocortisone 1 g and calcium chloride 1 g were given intravenously followed by 0.5 mg adrenaline subcutaneously. Twenty minutes later the arterial pressure had increased to llO/SO mmHg” Aguilera et al. Anaphylactic reaction after atropine. Anaesthesia. 1988 Nov;43(11):955-7. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/2975150 „Despite prompt intravenous injection of phenylephrine and calcium chloride the patient re-mained severely hypotensive the mean blood pressure remaining in the range between 40 and 50 mmHg. Not until 500 µg epinephrine and 500 µg methylprednisolone Na-succinate had been given did the blood pressure rise and the angioneurotic edema begin to subside.” Roelofse et al. An anaphylactic reaction to protamine sulfate. Anesth Prog. 1991 May;38(3):99 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/1814251  Calcimusc? a valóság: mivel anafilaxiás reakcióban kombinált kezelés szükséges, valóban nem nagyon van olyan esettanulmány, ahol a kalciumot önmagában alkalmazták volna, viszont van irodalom, ahol kombinált terápia részeként calciumot is adtak, és a terápia végül hatásos volt (innentől viszont nem lehet tudni, hogy befolyásolta- e a végeredményt) mellette: – allergén provokációs teszt esetén csökkenti az ödémát az orrnyálkahártyán – alkalmas az ovariális hiperstimulációs szindróma megelőzésében is (amelyre szintén a fokozott kapillárispermeabilitás jellemző) ellene: – néhány vizsgálat során nem bizonyult hatékonynak (bár nem is ártott) – interferálhat más antiallergiás szerek felszívódásával* (*mellesleg súlyos anafilaxiás sokkban nem is orálisan adjuk ezeket a gyógyszereket) Ha biztosan nem árt, viszont talán használhat, miért ne adhatnánk?