Bürker-kamra és sejtszámolás

Bürker-kamra

• A vér alakos elemeinek számolására szolgál.
• Fedőlemezzel fedjük és csavarokkal rögzítjük.
• Pipettával töltsük fel a négyzetrácsos részt a fedőlemez szélén.
• A kamra magától töltődik, ha nem, akkor nyomjuk meg a pipetta gombját.
• Töröljük le a fedőlemezre került cseppecskéket.
• Mikroszkóp alatt vizsgáljuk 40x-es objektívvel (nem immerziós).
• Süllyesztett kondenzort és szűk blendét használjunk.

Bürker-kamra méretei

• Nagy beosztás: 1/5 mm
• Kis beosztás: 1/20 mm
• Magasság (folyadékréteg vastagsága): 1/10 mm

Sejtszámolás

• Szűk blende, süllyesztett kondenzor, 40x-es objektív.
• L-szabály: az egymással szemben lévő oldalakon lévő sejtek közül csak az egyik oldalon lévőket számoljuk.

Fehérvérsejt-számolás

• Átlag fehérvérsejt/nagy négyzet x 5 x 5 x 10 x 10 = átlag x 2500
• Szorozni 25-tel (5x5-tel) → 1 mm2-en (az 1/10 mm magas folyadékoszlopban) lévő fehérvérsejtek száma
• Szorozni 10-zel (magasság) → 1 mm3 (µl) oldatban lévő fehérvérsejtek száma
• Szorozni 10-zel (mivel 10x-esére hígítottuk) → fehérvérsejt-szám 1 mm3 (µl) vérben
• A fehérvérsejtek abszolút számának meghatározásához a fehérvérsejt-számot szorozzuk a típus%/100-zal.
• Típus abszolút száma = nagy négyzet átlaga x 2500 x típus % / 100 = átlag x 25 x típus %
• Példa: ha 3 db fvs van egy nagy négyzetben (1/5 x 1/5 mm) átlagosan, akkor az fvs-szám: 3 x 5 x 5 x 10 x 10 = 3 x 2500 = 7500 fvs / l

Értékelés

• Normál érték: 4000-10000 / µl (mm3) = 4-10 G / L
• Kisebb: leukopaenia, nagyobb: leukocytosis
• Mindig a vérképpel együtt értékeljük.

Leukocytosis lehetséges okai

• Gyulladások:
  • Bakteriális fertőzések → neutrophilia
  • Vírusfertőzésekben ritkábban (sőt, típusos lehet a leukopenia)
  • Autoimmun betegségek
  • Daganatok
  • Szövetszéteséssel járó folyamatok
• Nehéz testi munka (humorális faktorok miatt)
• Leukaemia

Leukopenia lehetséges okai

• Csontvelőkárosító ártalmak:
  • Mérgezések
  • Kemoterápia
  • Besugárzás
• Gyógyszerek (pl. metothrexát → folsav-antagonista)
• Vírusfertőzések:
  • Hepatitis
  • EBV
  • CMV
  • Influenza (vírusok immunkárosító hatása miatt neutrofil granulocytákat száma ↓)
• Egyes bakteriális betegségek (pl. folsav)
• Toxikus anyagok (pl. citosztatikumok (folsav-antagonista metothrexát))
• Hiány (agranulocytosis) → akut csontvelő-károsodás első jele

Granulociták - Bazofil

• Kék (lilásra) festődő granulumaikról ismerhetők fel.
• A legkisebb arányban előforduló fehérvérsejt-típus.
• Granulumaikban heparin és hisztamin található:
  • Hisztamin:
    • Gyulladáskeltő
    • Vazodilatátor
    • Erek permeabilitása nő (ödéma)
    • Simaizomkontrakció: pl. bronchokonstrikció
  • Heparin: véralvadásgátló hatású, segíti a diapedezist.
• Szerepük:
  • Anafilaxia: gyulladásos és allergiás reakciók → túlzott aktivitásuk anafilaxiás sokkot okozhat (életveszélyes állapot).
  • Exoparaziták megjelenésekor (pl. rovarcsípés) aktiválódhatnak.
  • Prosztanglandinok és proinflammatorikus citokinek termelése (TNF-).
  • Nem képesek fagocitózira.
• Citokintermelés.
• Élettartam: 60-70 óra.
• Szöveti „rokonaik” a hízósejtek (mastocyták).

Granulociták - Bazofil - Emelkedés okai

• Allergia (de az eozinofil is megnő, és az jobban).
• Egyes tumorok.

Immunválasz

• A káros, idegen (nem saját) behatások felismerése és a rájuk való reagálás (elimináció) lényege.
• Antigén (Ag, antibody generator): makromolekula, amit az immunrendszer (B- és T-sejt-receptorok) felismer.
• Epitóp (antigén-determináns): az Ag-molekula körülírt régiója, amit az immunrendszer felismer.
• Egy Ag-molekula 1 („monovalens”) vagy több epitópot („polivalens”) is tartalmazhat.

Immunválasz rendszerei

• Veleszületett (nem specifikus, természetes, naiv) immunvédekezés.
• Szerzett (adaptív, specifikus) immunitás.

Immunválasz helye

• Szisztémás.
• Lokális (nyálkahártyák, bőr).

Immunválasz effektorai

• Celluláris (sejtek végzik: granulociták, monociták, NK-sejtek, citotoxikus T-sejtek).
• Humorális (kémiai anyagok felelősek érte: antitestek, komplementrendszer).

Veleszületett (természetes, nem specifikus) immunitás

• Fertőzések elleni első (és második) védelmi vonal.
• Azonnali reakció → szerzett immunitás kialakulása előtt.
• Fertőzés helyén zajlik.
• Nem antigén-specifikus → általános struktúrákat ismernek fel:
  • PAMP (patogénasszociált molekuláris mintázatok).
• Mintafelismerő receptorok segítségével: PRR (pattern recognition receptor).

Sejtes komponensek (veleszületett immunitás)

• Granulociták (neutrofil, bazofil, eozinofil).
• NK-sejtek, ILC-k.
• Monociták (makrofágok).
• Dendritikus sejtek.

Molekuláris komponensek (veleszületett immunitás)

• Komplementfaktorok és receptoraik.
• Hősokkfehérjék.
• Fc-receptorok.
• Gyulladásos citokinek, hisztamin.

Gyulladás

• Nem-specifikus reakciók kaszkádja (reakciósorozat).
• Fertőzés vagy szövetkárosodás indítja el.
• Azonnali, lokális válasz.
• Megakadályozza a fertőzés és szövetkárosodás tovaterjedését.

Gyulladás jelei

• Piros (rubor).
• Duzzadt (tumor).
• Meleg (calor).
• Fájdalmas (dolor).
• Csökkent funkció (functio laesa).

Gyulladás szakaszai

• 1. Vazodilatáció (értágulat, kipirulás (rubor)).
• 2. Kapilláris permeabilitás növekedése (ödéma (tumor)).
• 3. Fagocita sejtek infiltrációja (phagocytosis).
• 4. Gyógyulás (regeneráció/hegesedés).