Üzleti jog ZH2.1 PDF

2025. január 25., szombat 0:25 Üzleti jog II. – 6. Előadás: Szerződésszegés és jogkövetkezményei Üzleti jog II. – 7. Előadás: Szavatosság és Jótállás Üzleti jog II. – 9. Előadás: A kárfelelősség ren...

2025. január 25., szombat 0:25 Üzleti jog II. – 6. Előadás: Szerződésszegés és jogkövetkezményei Üzleti jog II. – 7. Előadás: Szavatosság és Jótállás Üzleti jog II. – 9. Előadás: A kárfelelősség rendszere 1. A szerződésszegés fogalma (Ptk. 6:137. §) 1. A szavatosság fogalma és típusai 1. A kárfelelősség fogalma és alapjai Szerződésszegés: Szavatosság (Ptk. 6:159. §): A polgári jogban a kárfelelősség azt jelenti, hogy aki kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A ○ A szerződésszegés bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradását jelenti. ○ A szavatosság azt jelenti, hogy a kötelezett (szállító, eladó, szolgáltató) felelősséget kárfelelősség két alapvető típusa létezik: ○ A kötelezett a szerződésben meghatározott szolgáltatást nem teljesíti a megállapodott módon vagy vállal a szolgáltatás minőségi megfeleléséért és a hibák kijavításáért. időpontban. ○ A kötelezett szavatosságot vállalhat a termékekre és szolgáltatásokra is, és a 1. Kontraktuális (szerződésszegésből eredő) felelősség: ○ Típusai: szavatosság keretei között a hibás teljesítést a jogosult kérésére kijavítani vagy ○ A felek között fennálló szerződés megszegéséből eredő kártérítési kötelezettség. 1. Késedelem: Ha a kötelezett nem teljesíti id őben. kicserélni köteles. ○ Példa: Egy vállalkozó nem teljesíti időben a szerződéses kötelezettségeit, és ezzel kárt okoz a 2. Hibás teljesítés: Ha a szolgáltatás nem felel meg a szerz ődésben meghatározott minőségnek, ○ Kellékszavatosság: Az eladó felelőssége, hogy a termék megfeleljen a szerződésben megrendelőnek. mennyiségnek, vagy egyéb feltételeknek. foglaltaknak (pl. minőség, mennyiség, megfelelés). 2. Deliktuális (szerződésen kívüli) felelősség: 3. Előzetes szerződésszegés: Ha a teljesítési határidő előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett Kellékszavatosság típusai: ○ Olyan esetekben alkalmazandó, amikor a felek között nincs szerz ődés, de a károkozó vétkes nem tudja teljesíteni a kötelezettségét. 1. Kötelezett által végzett kijavítás vagy csere: A kötelezett hibás teljesítés esetén magatartásával kárt okozott. kijavítja vagy kicseréli a hibás terméket. ○ Példa: Egy szomszéd véletlenül megrongálja a másik szomszéd autóját. 2. A szerződésszegés jogkövetkezményei (Ptk. 6:138-6:142. §) 2. Árleszállítás: A jogosult kérhet árleszállítást, ha a szolgáltatás minősége nem felel Ptk. 6:138. § – A szerződésszegés jogkövetkezményei: meg a szerződéses előírásoknak. 2. A kontraktuális és deliktuális felelősség közötti különbségek ○ A szerződésszegés esetén a jogosult a következő jogokat gyakorolhatja: 3. Elállás: Súlyos hiba esetén a jogosult elállhat a szerződéstől. A két felelősségi forma alapvető eltérései a következők: ▪ Teljesítés követelése: A jogosult követelheti a szerződésszerű teljesítést. Ptk. 6:161. §: ▪ Elállás: Ha a szerződésszegés súlyos, a jogosult elállhat a szerz ődéstől. ○ A szavatosságra vonatkozó jogokat 2 évig lehet érvényesíteni, a hibát felfedezéstől 1. Kontraktuális felelősség: ▪ Felmondás: A szerződés jövőbeni hatályú megszüntetése. számított 2 hónapon belül kell jelezni. ○ A felek szerződéses viszonyban állnak, és a kötelezett vállalta a szerz ődés teljesítését. ▪ Kártérítés: A jogosult a szerződésszegéssel okozott károkat is érvényesítheti. ○ A felelősség szinte objektív: nem számít, hogy a kötelezett hibázott -e, mivel vállalta a Késedelem jogkövetkezményei (Ptk. 6:153. §): 2. Jótállás (Ptk. 6:171. §) teljesítést. ○ Ha a kötelezett nem teljesíti a szolgáltatást a megállapodott időpontban, akkor késedelembe esik. Jótállás fogalma: ○ Példa: Ha egy termék nem felel meg a szerződéses előírásoknak, az eladó felelős a hibás ○ A jogosult a késedelmes teljesítés miatt kártérítést kérhet, és késedelmi kamatot is követelhet. ○ A jótállás egy önként vállalt garancia, amely biztosítja a termék működőképességét, teljesítésért. Hibás teljesítés jogkövetkezményei (Ptk. 6:157. §): és a jótállás időtartama alatt a gyártó vagy eladó felelősséget vállal a termék 2. Deliktuális felelősség: ○ A kötelezett hibás teljesítésért felelős, ha a szolgáltatás nem felel meg a szerződésben vagy meghibásodása esetén. ○ Nincs szerződéses viszony, a felelősség alapja a károkozó vétkes magatartása. jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek. ○ A jótállás többnyire meghatározott időszakra szól, és a jótállási időszak alatt a ○ A károkozó akkor felelős, ha a magatartása felróható (pl. gondatlanság vagy szándékosság). ○ A jogosult kérheti a hiba kijavítását, kicserélését vagy árleszállítást. kötelezettnek ingyenesen kijavítania vagy kicserélnie kell a hibás terméket. ○ Példa: Egy parkolóban egy autós véletlenül nekimegy egy másik autónak. A jótállás és szavatosság közötti különbség: 3. Közbenső szerződésszegés (Ptk. 6:150. §) ○ Szavatosság: A kötelezett felelőssége a szerződéses előírásoknak való megfelelésért, és a jogosult a hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül igényelheti a kijavítást. 3. A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség Közbenső szerződésszegés: A szerződésszegéssel okozott károk megtérítésének feltételei: ○ A közbenső szerződésszegés akkor történik, ha az egyik fél elmulasztja azokat az intézkedéseket ○ Jótállás: Az önként vállalt felelősség, amely a termék vagy szolgáltatás hibáiért a vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő jótállás időtartama alatt a kötelezett felelősségét biztosítja. A jótállás időtartama általában hosszabb, mint a szavatossági idő. Szerződésszegés: A kötelezett nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit. kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. Jótállás alkalmazása: Kár bekövetkezése: A jogosult vagyoni hátrányt szenvedett. ○ Ha az egyik fél a saját mulasztásával akadályozza a másikat abban, hogy teljesíteni tudjon, a ○ A jótállás különösen fontos fogyasztói szerződésekben, mivel biztosítja, hogy a Ok-okozati kapcsolat: A kár közvetlenül a szerződésszegés következménye. mulasztó fél (pl. jogosult) lesz a szerződésszegő fél, nem pedig a kötelezett. fogyasztó számára a termék hibái ingyenes kijavítással vagy cserével orvosolhatók. ○ A jótállás általában 1 év, de a felek megállapodhatnak hosszabb időtartamban is. Példa: Egy építési vállalkozó késedelmesen szállítja le az anyagokat, amivel késedelmet okoz a 4. Előzetes szerződésszegés (Ptk. 6:151. §) projektben, így a megrendelő kártérítést követelhet. Előzetes szerződésszegés: ○ A szerződést nem csak a teljesítési határidő lejárta után lehet megszegni, hanem még a teljesítés 3. A szavatosság érvényesítése előtt is, ha már akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett nem fog tudni teljesíteni. Hibás teljesítés esetei: 4. A kár típusai ○ A hibás teljesítés esetén a jogosult választási lehetőségei: A kár a szerződésszegésből vagy szerződésen kívüli károkozásból eredő vagyoni hátrány, amely az ○ Példák: 1. Kijavítás: A hibás terméket vagy szolgáltatást a kötelezett kijavítja. alábbi típusokba sorolható: ▪ Ha a kötelezett már előre tudja, hogy nem tudja teljesíteni a szolgáltatást, és a jogosult nem kívánja már igénybe venni a szolgáltatást, akkor a jogosult a szerz ődést előzetesen is 2. Kicserélés: Ha nem javítható, a kötelezett köteles a terméket kicserélni. felmondhatja. 3. Árleszállítás: A hibás termék értéke alapján a kötelezett árleszállítást adhat. 1. Dologi kár: 4. Elállás: Ha a hiba súlyos, a jogosult elállhat a szerződéstől. ○ Tárgyi eszközökben keletkezett kár (pl. egy gép meghibásodása). 5. A szerződésszegés lehetséges jogkövetkezményei Ptk. 6:161. § (Szavatosság): 2. Nem vagyoni kár (sérelemdíj): ○ A szavatosságra vonatkozó jogok érvényesítésekor a kötelezett köteles az áru ○ Pl. személyes jogok megsértése, jó hírnév csorbulása. A teljesítés követelése: átvételét követő 2 hónapon belül a hibát kijavítani. 3. Közvetlen és következményi kár: ○ A jogosult a kötelezettől a szerződés szerinti teljesítést követelheti, még akkor is, ha a kötelezett ○ Ha a kötelezett a kijavítást vagy cserét nem tudja elvégezni, a jogosult árleszállítást ○ Közvetlen kár: Az azonnali, közvetlenül érzékelhető veszteség (pl. hibás termék javításának már késedelembe esett vagy hibásan teljesít. kérhet vagy elállhat a szerződéstől. költsége). ○ Ptk. 6:138. §: A jogosult bármikor követelheti a szolgáltatás teljesítését, ha annak megtörtént a feltételei. Szavatossági határidők: ○ Következményi kár: Az eredeti kár következményeként fellépő további károk (pl. üzleti ○ A jogok érvényesítésére a szavatossági időn belül, a hibák felfedezésétől számított 2 veszteség a hibás termék miatt). Visszatartási jog: hónapon belül kell sort keríteni. ○ Ptk. 6:139. §: A jogosult a saját esedékes szolgáltatásának teljesítését visszatarthatja addig, amíg a kötelezett nem teljesíti a saját kötelezettségeit. 5. A kártérítés mértéke ○ Biztosíték: A jogosult követelheti, hogy a kötelezett megfelelő biztosítékot nyújtson a teljesítés 4. Jótállás és a hibás teljesítés kezelése Teljes kártérítés elve: érdekében. Jótállás alkalmazása: A károkozó köteles a károsultat olyan helyzetbe hozni, mintha a kár nem következett volna be. Elállás vagy felmondás: ○ A jótállás időtartama alatt a kötelezett felelősséget vállal a termék Közvetlen károk megtérítése: ○ Elállás (Ptk. 6:140. §): meghibásodásáért. A hibákért való felelősség nem csupán a szavatosság keretei ○ A kötelezett felelőssége korlátlan, mivel ezek a károk előre láthatók. ▪ A szerződést visszamenőleges hatállyal megszünteti, mintha nem is jött volna létre. között érvényesíthető, hanem különálló jogszabályi garanciaként is érvényesül. ○ Példa: A hibás termék javítási költsége. ▪ Az elállás esetén a felek kötelesek az eredeti állapotot helyreállítani (pl. visszaadni a pénzt, ha ○ A jótállás biztosítja, hogy a fogyasztók a termékeket bizalommal vásárolhassák meg, Következményi károk megtérítése: pénzbeli teljesítés történt). mivel a kötelezett a meghibásodás esetén ingyenes javítást vagy cserét biztosít. ○ A felelősség korlátozottabb, csak az előre látható károkért tartozik felelősséggel a kötelezett. ○ Felmondás (Ptk. 6:140. §): Ptk. 6:173. § (Jótállás): ○ Példa: Egy gép meghibásodása miatt leáll a termelés, és ebb ől bevételkiesés származik. ▪ A szerződés jövőbeli hatállyal szűnik meg. A már teljesített szolgáltatásokért a felek ○ Ha a termék meghibásodik a jótállási időszakon belül, a kötelezett a termék elszámolnak. kijavításáért vagy cseréjéért felelős. 6. A mentesülés lehetőségei Kártérítés: ○ Ha a kötelezett nem tudja teljesíteni a kijavítást vagy a cserét, a jogosult A kötelezett mentesülhet a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy: ○ Ptk. 6:142. §: A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a szerződésszegésből eredő károkat. árleszállítást kérhet vagy elállhat a szerződéstől. ○ A kártérítés nem automatikus; a jogosultnak bizonyítania kell a kárt, amit a szerződésszegés 1. A szerződésszegést olyan körülmény okozta, amely az ellenőrzési körén kívül esett. okozott. 5. Különleges esetek és jogorvoslatok 2. A körülmény a szerződéskötéskor előre nem volt látható. Fogyasztói szerződések és szavatosság: 3. A körülmény elhárítása nem volt tőle elvárható. 6. Kötbér mint jogkövetkezmény (Ptk. 6:186. §) ○ A fogyasztók védelme érdekében a Ptk. számos különleges szabályt tartalmaz, Kötbér (Ptk. 6:186. §): amelyek a szavatosságra és jótállásra vonatkoznak. Példa: Egy gyártó vis maior miatt nem tudta leszállítani a terméket, mivel egy árvíz elpusztította az ○ A kötelezett pénzbeli kötelezettséget vállal arra az esetre, ha szerződésszegés történik. ○ Fogyasztóvédelem: A fogyasztók számára biztosított szavatosság és jótállás szabályai üzemet. szigorúbbak a vállalkozások közötti megállapodásoknál. ○ A kötbér mértéke előre meghatározott a szerződésben. ○ Kimentési lehetőség: A kötelezett mentesülhet a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, Jótállás és szavatosság kombinálása: ○ A szavatosság és a jótállás egyaránt érvényesíthető, ha a termék hibás. A jótállás a 7. A károsult közrehatása hogy a szerződésszegést kimentette. A károsult is köteles a kár megelőzésére, csökkentésére és elhárítására. Ha elmulasztja ezt, a kár szavatosság kiegészítéseként működik, és biztosítja, hogy a hibák kijavítása során a Fontos jellemzők: egy részét maga viseli. fogyasztónak ne kelljen költségeket viselnie. ○ A kötbér akkor is érvényesíthető, ha a jogosultnak nem keletkezett kára. Példa: Ha egy vállalkozó hibás gépet szállít, de a megrendelő továbbra is használja azt, és ezzel ○ Kötbért csak írásos szerződésben lehet kikötni. további kárt okoz, a károsult közrehatása miatt a kárt meg kell osztani. Összegzés A 7. előadás során a szavatosság és jótállás fogalmát, alkalmazását és jogi 7. Késedelem és késedelmi kamat (Ptk. 6:154. §) 8. A kártérítési felelősség speciális szabályai szabályait vizsgáltuk. A szavatosság és jótállás közötti különbségeket, valamint a Késedelem: 1. Közreműködőért való felelősség: ○ A kötelezett akkor esik késedelembe, ha a szolgáltatást nem teljesíti a megállapodott időpontban. szavatosság érvényesítésének módját és határidőit részletesen áttekintettük. A ○ A kötelezett teljes mértékben felel a közrem űködője (pl. alvállalkozó) hibás magatartásáért. ○ A késedelem jogi következményei: szavatosság biztosítja, hogy a fogyasztó jogosult a termékek hibáinak javítására, 2. Ingyenes szerződések esetén: ▪ A jogosult jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére, vagy ha a késedelem miatt már cseréjére, míg a jótállás a gyártók és eladók számára egy kiegészítő garanciát ad, ○ Az ingyenes szolgáltatást nyújtó fél szűkebb körben felelős, de szándékosság vagy súlyos nem kívánja a teljesítést, akkor elállhat a szerz ődéstől. amely még a szavatosság lejárta után is védelmet nyújt a vásárlók számára. gondatlanság esetén továbbra is köteles a kárt megtéríteni. Késedelmi kamat: ○ Ha a pénztartozás késlekedésbe esik, a kötelezett köteles késedelmi kamatot fizetni. Összegzés ○ A késedelmi kamat mértéke az adott időszakra vonatkozó jegybanki alapkamat. A kárfelelősség szabályai biztosítják, hogy a károkozók vállalják a tetteik következményeit, és a károsultak védelmet kapjanak. A kontraktuális és deliktuális felelősség elhatárolása Összegzés segít a jogviszonyok tisztázásában, miközben a mentesülési szabályok a jogalkalmazás A 6. előadás során a szerződésszegés és annak jogkövetkezményei kerültek részletesen rugalmasságát garantálják. A polgári törvénykönyv részletes rendelkezései alapján a bemutatásra. kártérítési szabályok kiszámítható jogi keretet biztosítanak a károk rendezéséhez. A szerződésszegés következményei közé tartozik a teljesítés követelése, elállás, felmondás, kártérítés és kötbér. A szerződésszegés különböző típusai – késedelem, hibás teljesítés, előzetes szerződésszegés – mind különböző jogi következményekkel járnak, amelyek célja az értékarányosság fenntartása és a jogosult érdekeinek védelme. New Section 7 Page 1