Népegészségtan - Előadásjegyzetek PDF

Megelőző orvostan Népegészségtan bevezetés Vizsga: Írásban, teszt és rövid kifejtős kérdés Dr. Besenyei Attila Elérhetőség: [email protected] Egészségkultúra A személyes vagy közösségi egészség megőrzésére, helyreállítására, fejlesztésére irányuló közösségi cé...

Megelőző orvostan Népegészségtan bevezetés Vizsga: Írásban, teszt és rövid kifejtős kérdés Dr. Besenyei Attila Elérhetőség: [email protected] Egészségkultúra A személyes vagy közösségi egészség megőrzésére, helyreállítására, fejlesztésére irányuló közösségi cél és eszközrendszer, a hozzá kapcsolódó egyéni és közösségi magatartással együtt. Az egészségkultúra A társadalom ezeket a tudományosan funkciókat szervező, bizonyított része az irányító és ellenőrző Egészségtudomány. rendszert hoz létre, ez az Egészségügy.  Egészségtudomány Népegészségtan Medicina Elsődlegesen a közösséggel, szociokulturális Az embert mint biológiailag meghatározott testi egységekkel foglalkozik lelki állapotú társadalmi lényt kezeli (társadalom egészségtan) Diagnózist állít fel Tanulmányoz Kezel Megelőz Gyógyít Kiértékel Gondoskodik Tervez  Népegészségtan és megelőző orvostan Az orvostudomány azon ismeretanyagának összessége, amely elméleti alapul szolgál a lakosság ill. meghatározott közösségek egészségének védelmét és fejlesztését, betegségek megelőzését, azok manifesztációjának késleltetését célzó szakmai tevékenységhez a népegészségügy műveléséhez ad alapot. Interszektoriális, a társadalom valamennyi szférájára és rétegére épülő tevékenység. Elméleti alapja a népegészségügynek és az egészségfejlesztésnek Népegészségügy – 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről A népegészségügy állami és önkormányzati szervek, gazdasági, civil szervezetek, valamint egyének részvételével megvalósított, elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó tevékenység, az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében. Céljai, feladatai A népegészségügy célja a lakosság egészségi állapotának monitorozása, az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása kormányzati, szakmai és civil szervezetekkel együttműködésben. A népegészségügy Egészségfejlesztés Család- és nővédelmi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Sportegészségügyi gondozás Környezet- és település-egészségügy Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy Sugáregészségügy Munkaegészségügy Járványügy Népegészségügyi ciklus Helyzetelemzés I. A lakosság egészségi Népegészségügyi állapotának és és szükségletek az azt befolyásoló igények azonosítása. tényezők rangsorolása alakulásának felmérése Lehetőség elemzés II. Hatékonyság elemzés Egészségvédelmi III. és betegség megelőzési programok tervezése lebonyolítása  A cél: a biológiailag programozott maximális életkor elérése Hatékonyság elemzés III. Lehetőség elemzés II. Helyzetelemzés I. Lehetőség Helyzetelemzés elemzés I. II. Hatékonyság elemzés III. Lehetőség elemzés Helyzetelemzés II. I. Egyre feljebb jutunk és egyre kisebb lépéseket haladunk A cél A születéskor vagy az adott életkorban várható életévek megnövelése Az egészségben eltöltött életévek számának növelése Az egészség egyenlőtlenségek csökkentése  Az eszközök Jogszabályok Gazdasági eszközök Figyelemfelhívás, tájékoztatás A programok eredményeinek visszajelzése Társadalmi összefogás kezdeményezése, erősítése Etikai és jogi vonatkozások, problémák: Fertőző betegségek megelőzése Nem fertőző betegségek megelőzése Szabadságjogok ! A genetikai érintettség, veszélyeztetettség, fogékonyság értelmezése Környezet-egészségügyi kérdések Személyiségi jogok, szenzitív adatok védelme Aktív, írásos beleegyezés Passzív, az elutasítás hiánya Személyes adatok kezelésének szabályai  Ellentmondás a szakmaiság és a hatékonyság között Nagy társadalmi Professzionalizmus összefogás Csak speciálisan felkészült civil szervezetek, szakemberek feladata laikusok bevonása  A népegészségtan története A világ nagy járványainak kiváltó okai révén, melyek a háborúk, a túlzsúfoltsággal járó közegészségügyi hiányosságok, éhínség voltak, előbb ismertük meg a fertőző betegségek terjedési módjait, volt fogalmunk a fertőzésről, próbáltunk védekezni ellene, mint tudtuk volna a kórokozó mibenlétét. A járványtan módszertanának szerepe a nem fertőző betegségek szempontjából is lényeges, napjainkban a hazánkhoz hasonló országokban egyre nagyobb szerepet kap a nem fertőző betegségek epidemiológiája. Lényegében csak ezekkel a módszerekkel bizonyíthatóak elfogadható módon a nem fertőző betegségek életmódi összefüggései. Kezdetek - ókor: Hippokratész (i.e.460-377): „ha sok embert ugyanazon időben ugyanazon betegség támad meg, úgy annak közös okot kell tulajdonítani” A szervezetbe bejutó miazmák ellen a leghatásosabb védekezés a jó kondíció- nem specifikus védekezés alapjai Vizsgálta a környezetben lévő lehetséges ártalmakat is. Kezdetek – járványokra való reakciók: Az ókori zsidók néhány „terjedési módot” (nemi úton terjedő betegségek gonorrhea, szifilisz, bélpoklosság), és megtették az első járványügyi intézkedéseket (elkülönítés) Étrenddel kapcsolatos szabályozások tiltások a szent könyvekben (bizonyos ételek tiltása, alkohol tiltása) Kezdetek – járványügyi intézkedések: Lepra „bélpoklosság” Ismerete a bibliai korig nyúlik vissza, korán kezdtek védekezni a fertőzéstől, elkülönítéssel. A leprás megjelölt ruhában, hangjelzéssel kellett közlekedjen. Más bőrbetegségekkel gyakran keverték, de pl. a szifilisztől viszonylag hamar elkülönítették Karantén – 40 napos elkülönítés - 1364 Velence, Raguza, - 1383 Marseilles Pestis kórházak, amelyekből a holmik elégetésre kerülnek, szigorúbb a takarítás, a vízvezetékek ellenőrzése, a beteg és ápoló elkülönítését megpróbálják megoldani. Kezdetek – téves eszmék, üldözések A középkorban uralkodó Flagellánsok dogmatizmusok szándékos fertőzést, vagy isteni büntetést feltételeznek egy- egy járvány mögött Pestis járványokkal kapcsolatosak a XIV. századi zsidó ellenes pogromok: Basel, Brüsszel, Freiburg, Drezda, Erfurt, Barcelona stb. – mondván, ők mérgezték meg a kutakat. Kezdetek - fertőtlenítés:  A középkori város Közegészségügy kezdetei: kezdetekben ugyanúgy él, mint egy falu: Csatorna nincs Szemételszállítás nem működik Az ürüléket a környező földművesek (jó esetben) elszállítják Állattartás a város közepén A XIX. sz.-i nagyvárosban már sok középosztálybeli ember lakásában angol WC van, de az ivóvíz abból a folyóból származott, amelybe ürült a szennyvíz. A magas házak léte sok embert arra indított, hogy az ablakon keresztül szabaduljon meg a szeméttől. A szabad területek eltűnnek, beépülnek. A mosogatás, mosás hiányosságaival, és a fentiekkel összefüggésbe hozhatóak: - a vérhas járványok - a magas csecsemőhalálozás A késői középkor városai már túlzsúfolódnak, de a szennyvíz és az ürülék utcára való kiöntését csak elsőnek Franciaországban tiltja meg egy XVIII sz.-i tv.  Hazánkban: -1770. „Generale normativum Sanitatis” MáriaTerézia -Markusovszky, Korányi, Fodor József nevéhez fűződik az 1876. –os közegészségügy rendezéséről szóló törvény - 1894. fertőző betegségek kötelező bejelentése - 1951. ÁKF - 1955. KÖJÁL - 1991. ÁNTSZ Történelem formáló hatás! A legnagyobb pestis járvány 1338.ban indult Ázsiából, 1347 és 1350 között Európa lakosságának kb. 1/3.-át elpusztította. 1370-1380 I. (Nagy) (kb. 20 millió ember). Lajos király titkolja a leprás A pápát, orvosa hatalmas Fertőzését! fáklyák közé ültette, így menekült meg a fertőzéstől. Megkérdőjeleződött az egyház felé a teljes bizalom.  Kórház - higiéniai ismeretek – Florence Nightingale 1846 1820-1910. Semmelweis Ignác A nővér képzés Az anyák megmentóje megteremtője  Florence Nightingale Az általa felügyelt időszakban 42%-ról 2,2, %-ra csökkent a halálozás a hadi kórházban  Semmelweis Ignác A két klinika gyermekágyi láz halálozásának összehasonlítása Az analitikus epidemiológia nyomán intervenció Májusban kötelezte az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klórmész oldatos kézmosásra, majd októberben kötelezővé tette az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is. Abban az évben a gyermekágyi lázban elhaltak aránya az orvosok szülészeti osztályán még kisebb lett, mint a bábákén.  "Meggyőződésemhez híven tanúságot kell itt tennem, hogy csak a jó Isten ismeri azok számát, kik miattam idő előtt szállottak sírba. Én oly mértékben foglalkoztam hullákkal, mint amennyire csak kevés szülész foglalkozott? Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is az ilyen beismerés, nem a letagadásban rejlik ellenszere; és ha nem akarjuk, hogy állandóvá legyen ez a szerencsétlenség, akkor az igazságot az összes érdekeltnek a tudomására kell hozni." Mikrobiológiai alapismeretek A mikroszkóp csaknem 400 éves múltra tekint vissza. Az elsőt Hollandiában készítették valamikor 1590 és 1608 között. Mind a dátum, mind a feltaláló(k) kiléte bizonytalan. Három szemüvegkészítőt szoktak feltalálóinak nevezni: Hans Lippershey-t, Hans Janssen-t, és fiát, Zacharias-t. - Koch: 1882. TBC kórokozója 1883. Kolera kórokozója - Klebs: 1883 Dyphteria kórokozója  Kemoterápia Erlich 1910. Salvarsan Fleming 1929. Penicillin Domagk 1933. Szulfonamidok (Prontosil) Penicillin felfedezése, II. Világháború idején alkalmazták a penicillint, (1940. Florey, és Chain), és kezdetét vette az antibiotikus éra. Védőoltások  A foglalkozás- egészségtan atyja – Bernardo Ramazzini (1700) STANDING, EVEN FOR A SHORT TIME, PROVES SO EXHAUSTING COMPARED WITH WALKING AND RUNNING, THOUGH IT BE FOR A LONG TIME. THOSE WHO SIT AT THEIR WORK AND ARE THEREFORE CALLED “CHAIR-WORKERS,” SUCH AS COBBLERS AND TAILORS BECOME BENT, HUMP-BACKED, AND HOLD THEIR HEADS DOWN LIKE PEOPLE LOOKING FOR SOMETHING ON THE GROUND; THIS IS THE EFFECT OF THEIR SEDENTARY LIFE AND THE BENT POSTURE OF THE BODY AS THEY SIT AND APPLY THEMSELVES ALL DAY TO THEIR TASKS IN THE SHOPS WHERE THEY SEW. SINCE TO DO THEIR WORK THEY ARE FORCED TO STOOP, THE OUTERMOST VERTEBRAL LIGAMENTS ARE KEPT PULLED APART AND CONTRACT A CALLOSITY, SO THAT IT BECOMES IMPOSSIBLE FOR THEM TO RETURN TO THE NATURAL POSITION. THESE WORKERS, THEN, SUFFER FROM GENERAL ILL-HEALTH CAUSED BY THEIR SEDENTARY LIFE. Anyarozsmérgezés (ergotizmus) – járvány Főleg a rozsfogyasztó népeknél: Franciaország, Spanyolország, Svájc, Rajna vidék X.sz-tól a XIV. sz-ig Franciaországban 994.-ben 40 ezer ember halt meg. „Szent Antal Tüze” Élelmezés-egészségtan 1593-ban Sir Richard Hawkins, akitől a "tengeri pestis" elnevezés is eredt, hajóútján citrom- és narancslével sikerrel "kezelte" legénységét. James Lancaster kapitány végezte el a történelem első kontrolált kísérletét, bár nem a tudomány heve feszítette. Négy hajóval indult útnak és a negyedik hónap végére három hajóján úgy megfogyatkoztak az emberek, hogy alig tudtak hazajönni. De mi történt a negyedik hajón, ahol mindenki egészséges maradt? Lancaster megfogadva Hawkins tanácsát, minden reggel három teáskanál citromlevet adott legénységének. Jelentette is ezt az Admiralitásnak, akik köszönték szépen a tanácsot, de nem tettek semmit. John Woodall sebész már 1617-ben kiadta a "Az orvos kézikönyvé"-t, melyben felsorolja milyen angliai, illetve egzotikus gyümölcsök és növények hatásosak a skorbut ellen. De a tengerészek nem olvasnak. Még 110 évnek kellett eltelnie, hogy James Lind orvos a Királyi Tengerészetnél áttanulmányozza Woodall könyvét. 1753-ben megjelentette "A skorbut kezelése" címû híres munkáját, majd 1747-ben elvégezte a Salisbury fedélzetén nevezetes kísérletét, melyben tudományos alapossággal, különböző szerekkel kezelt tengerészek kis csoportjait. Volt, aki ecetet, volt, aki hígított vitriolt, volt, aki tormát, volt, aki tengervizet kapott, és végül egy csoport citrom és narancslevet. Élelmezés-egészségtan A beri-beri felfedezése Társadalom-egészségtan A XIX. században alakult ki. Vizsgálni kezdték: a társadalmi környezet hogyan befolyásolja az egyes betegségek előfordulását/lefolyását. Szociológiai kutatások indultak a veszélyeztetett csoportok felkutatására és egészségük fokozottabb védelmére. A gyűjtött adatokat statisztikai/epidemiológiai módszerekkel dolgozták fel, és az eredményeket felhasználták/ják/ az egészségügyi igazgatás és döntéshozás területén.  Samuel Preston - a születéskor várható élettartam és a nemzeti jövedelem öszefüggésének megállapítása, matematikai leírása „New Public Health” A hagyományos közegészségtannal ellentétben sokkal inkább támaszkodik a magatartás- és társadalomtudományok eredményeire, mivel a betegségspektrum kiemelt diagnosztikai csoportjai között szereplő keringési, daganatos és más krónikus, nem fertőző betegségek megelőzése teljesen más szemléletet kíván, mint a fertőző betegségek okozta járványok megfékezése. Az egészségfejlesztés első nemzetközi konferenciájának záró- dokumentuma az Ottawai Karta 5 fő tevékenységi kört jelöl ki (egészég-támogató politika, környetezet és közösség kialakítása, egyéni készségek feljesztése, eü. ellátás átalakítását) a népesség egészségi állapotának javítása érdekében. „New Public Health” Csak a medicina és a népegészségtan harmóniája teszi lehetővé, hogy Magyarországon valóban „new public health” legyen az az elmélet és gyakorlat, amelyet a szakma egységesen népegészségtan/népegészségügy címen akar művelni.  Az epidemiológiai fejlődés periodizációjában négy korszakot különböztetünk meg, ezek jellemzői: 1. Az éhinségek és fertőző betegségek 2. A fertőző betegségek járványos megjelenése 3. A nem fertőző betegségek primátusa; 4. A nem fertőző betegségek progressziójának késleltetése, illetve azok kezdetének és az elhalálozás időpontjának posztponálása. Magyarország a 4. korszakban van „Magyarországon a rendszerváltozás óta eltelt közel két évtized epidemiológiai történései átmenetet jelentenek a harmadik epidemiológiai korszakból a negyedikbe. Az átmenet legfontosabb jellemzője a kardiovaszkuláris mortalitás csökkenése és ennek eredményeként az életkilátások javulása.” Józan Péter