Nagy kérdések rövid története PDF

Ferencz Gyula Nagy kérdések rövid története 1. előadás 1. Mi a fekete bárány szabály? matematikus, fizikus, filozófus vonatozik. A fizikus megszólal: - itt fekete bárányok vannak. Matematikus: -Itt a bárányok egy véges sokasága fekete Filozófus: -...

Ferencz Gyula Nagy kérdések rövid története 1. előadás 1. Mi a fekete bárány szabály? matematikus, fizikus, filozófus vonatozik. A fizikus megszólal: - itt fekete bárányok vannak. Matematikus: -Itt a bárányok egy véges sokasága fekete Filozófus: - vannak olyan bárányok amelyek felénk forduló oldala fekete Tehát pontosan kell fogalmazni és kérdezni 2. Beringer és Lusi naturae: nagy csontokat találtak -> Isten végtelen jókedvében teremtett olyan köveket, amik pontosan csontnak néznek ki Pontosan illeszkedik, de semmit nem jelez előre 3. Blondot N-sugarai Valamit ráirányítottak egy lángra, amitől az világosabb lett Nem azt látják ami van, hanem azt látják amit gondolnak o nem létezik N sugár 2. előadás 4. Wheeler barkochba valaki kimegy, azt mondják neki, hogy a többiek kitalálnak valamit, majd visszajön és elkezd kérdezgetni. Egy idő után kitalál valamit. Nem állapodtak meg konkrét dologban, csak, hogy a válaszukat, a korábbiakhoz igazítják. Pusztán a mechanizmus elvezet egy válaszra, pedig nincs kérdés. 5. Miért akasztottak fel egy disznót a 15. sz ban. 1 törvény van, az isteni törvény a disznó megölt egy embert, és egyformán kell büntetni, azokat akik ugyanazt a törvényt sértik meg 6. A törvény jellege Kívülről jövő: isteni Belülről jövő: a természet alkotta A törvények fejlődnek az emberiséggel keresztül 7. lényegi és illusztratív hasonlat Paley szerint: Ha sétálunk egy mezőn és találunk egy órát, arra következtetünk, hogy létezik egy órás mester, vagyis ha van egy komplex világ, akkor kell lennie teremtőnek ez a lényegi hasonlat 8. az evolóció nem a legrátermettebbet keresi, hanem a lokális maximumot egyetemi felvételi: ha megugrasz egy szintet bent vagy 9. A tudományos igazság bécsi kör=igazolható o véges sok megfigyelésbőlunifitalhats = nem következtethetünk állandó örök igazságra Popper=tudományos, mert cáfolható falcificachate - o amit nem tudunk kritizálni az nem tudományos Khun=szociológiailag, megalapozott. Tudomány azamiről azt mondják. 3. Előadás 10. Arisztotelészi fizika négy őselem  középen föld, körülötte víz, körülötte levegő, majd a tűz, körülötte a Hold szférája o Minden a saját szférájához tér vissza tehát létezhetnek repülő hajók, ha azok tűzzel vannak töltve kizárja az idegen civilizációk létét, hiszen, ha lenne még Föld szerű bolygó, akkor az már visszatért volna a Földönű 11. Bolygómodellek 1600 után Minden ugyanolyan, mint a Föld, tehát máshol is élhetnek emberek 2. modell szerint, az egész úgy működik, mint a föld-hold rendszer 3. modell szerint, ha az előzőek igazak, akkor a többi csillag is nap, tehát ott is vannak bolygók ahol szintén lehet értelmes élet. Látták a Vénusz holdját, pedig nem létezik 12. Richard Addams Lock azt mondta, hogy a holdon fejledt életet találtak, amit mindenki benyalt 13. Schiapparelli a 19. sz második felében nem létező csatornákat fedezett fel a Marson Lowell szerint mivel a földön az emberek építik a csatornákat, a marsi csatornák is mesterségesek. 14. Földönkívüli civilizációk kutatása 400 éve és ma 400 évvel korábbi kérdéseket vagy megválaszoltuk, vagy kiderült, hogy értelmetlenek, de az idegen civilizációk kutatása egy tapodtat se mozdult 4. előadás 15. Paul Churchland: van félelem, bánat, harag, öröm stb: érzelmek Amit félelemnek nevezünk különböző esetekben, az agyunkban teljesen más történik attól, hogy bizonyos fogalmakat használunk, még mindig rá kell kérdezni, hogy az a valóságban mit jelent 16. seti vs meti seti=kutatás az idegen civilizációk után meti=üzenetküldés az idegen civilizációknak 17. Azt kérdezzük, hogy fejlettebb-e nálunk egy civilizáció, pedig csak hasonlókat lehet összehasonlítani ha egy feltételezett civilizáció fejlettebb nálunk, az arra utal, hogy a civilizációk hasonlóan fejlődnek a civilizációk összehasonlítása olyan mintha azt mondanánk, hogy a római bronzművesség fejletteb, mint a kínai kalligráfia. 18. Minden magyarázatnak három szintje van tények=valamit megfigyelünk matematika=le tudjuk íni valamilyen matematikai modellel értelmezzük=azért történnek így a dolgok MERT.. 19. Fermi módszer zongorahangolók becslése – kb. pontos kell lennie elképzelésünknek nem tudjuk megbecsülni, hogy hány zöke van 18. Fermi paradoxon ha a földönkívüliek hozzánk hasonlóak, mi pedig átlagosan vagyunk, akkor itt kellene lenniük megoldások: -itt vannak, -nem kommunikálnak, -nem léteznek, -hol vannak a lemmingek?=rosszul feltett kérdés o A lemmingek szaporodási szokása szerint három év alatt annyi lemmingnek kellene születnie, hogy azok egyenletesen betakarják a teljes földfelszínt. 5. előadás 20. Navaho szabály  Navaho-stataly : ha egy szöveg alapjait nem tudjuk megfejteni, akkor nem tudjuk megfejteni a szöveget. 21. Feyman ARWS57 micsoda szerencse, hogy reggel látta a qrw357 rendszámot - különböztessük meg a valószínűtlent attól, hogy a rendszer logikájából következik, hogy valamit látunk 22. az írás megfejtésének 5 feltétele logografia nagy adatbázis, ismert nyelv/nyelvcsalád, kétnyelvű szövegünk legyen, ismerjük a kontextust, ha képjelek is vannak, akkor azokat is ismerjük. 23. kettős kulcsú titkosítás 2000 év után kiderült, hogy egy kulccsal lezárjuk, majd egy másikkal kinyitjuk a titkosítást küldök valakinek egy dobozt, amin van egy nyitott lakat, ő beteszi az üzenetet, lezárja és visszaküldi 24. P vs. NP probléma US Nocasasa -pe Dingo 1 singo 10 : P=polinomiális idő alatt megfejthető problémák. 1 egység egy idő, két egység kettő, lineáris NP=exponenciálisan nő a ráfordítandó idő ↳> A modern titkosítás azon a feltételezésen alapul, hogy dimpo per két nagy 1 mybelalaba prímszám US simp összeszorzása egy 10 myrelates NP probléma o ezt senki nem bizonyította 6. előadás 7. előadás 25. 3 féle időkapszula itt jártam, tudományos, egyéb problémák: fennmarad? megtalálják? meg tudják fejteni? 26. makró mérnöki tevékenység szuezi csatorna 27. ítéletnap fegyverek ↳ menschel fleth twikpig ~ 1900 - as intol a teljes emberiség elpusztítható lenne egy időben mindent atomenergiával akartak megépíteni. 28. Dyson: az űrkutatásban azt gondoltuk, hogy a technológia változatlan. A föld pályáján kívül és belül más szükséges belül sok a napfény és kevés a víz, nehéz megmaradni. fém alapú, tehát szürke technológia kell kívül zöld technológia kell, vagyis biológiai megoldások pl.: ültessünk egy kisbolygóra egy genetikailag módosított fát, aminek a törzsében lehet élet, mert a fa ott ad oxigént. 29. Az Oort felhő kolonizációja félúton a következő naprendszerhez annak driai menyisigin istitis Gelekkatosage 8. előadás 30. diszkriminálni szex, étkezés, vallás 31. naturalista vs. normalista naturalista = a biológiából le lehet vezetni, hogy mi normális normalista= vannak dolgok amik a biológiából fakadnak, ezért normálisak a naturalista szerint, akinek visszanő a keze az beteg a normalista szerint az hogy beteg valaki az nem bináris, illetve a társadalom betegnek nyilváníthat valamit, ami nem tetszik neki 32. beteg vs. deviáns standitosan summite vo sobsobel jól működő társadalomhoz alkalmazkodni a beteg nem tud, a deviáns nem akar 33. maladaptáció olyan gyorsan változik a környezet, hogy evolúcióilag nem tudunk ilyen gyorsan alkalmazkodni, tehát az emberi biológia és a környezet szét fog csúszni 34. kognitív, negatív, tényleges (pozitív) szabadság kognitív=szabadon használhatjuk az agyunkat. negatív=bármit bárki tehet, amíg nem sérti mások jogát pozitív=a negatív szabadság nem biztos hogy működik pl.: az alkoholista, nem akar inni, de függő. Igaz, hogy nem okoz másnak és a társadalomnak kárt. De be kell avatkoznunk, mert nem tud mit tenni a függőségével. A pozitív szabadsággal is vissza lehet élni. Nem azért csinálja mert akarja, hanem mert függő. Választanunk kell a kettő között, mert ellentmondanak. 9. előadás 35. nem csak ivarosan lehet szaporodni 36. neuroszexizmus ha feltételezzük, hogy a nemek agya különbözik, ez arra vezet, hogy a férfiak agya felsőbbrendű 37. Hűtlenség, féltékenység, evolúció evolúciós okokból hűtlenek a nemek, evolúciós okai vannak annak, hogy a férfiak féltékenyen reagálnak. ez az Otelló szindróma: a saját genetikai, szaporodási jövőjük van kockáztatva Amerikában a hetvenes évekig felmentették az féltékenységből gyilkolókat. oké, hogy a férfiak evolúciós okokból féltékenyek, és ezért megölik a partnereiket, de ebből nem következik, hogy ez jó, ha viszont azt gondoljuk, hogy ez rossz, akkor épphogy szigorúbban kellene büntetni az ilyen eseteket, ha nem akarjuk, hogy ilyenek történjenek. 38. Huxley (19. sz.) szerint a rasszok között fejlettségi különbség van, sose lesznek egy szintűek a négerek 39. Neuronihilizmus=az emberi agy olyan mint egy lapra forrasztott számítógép, ha elromlik, akkor kampec vsneuroplaszticitás=az agy egy rugalmas és önmagát átértelmezni képes szerv. pl.: a majom ujját, ha levágták, ujjhoz tartozó agyrész más funkciót kapott, vagy pl.: a vak matematikusok látásra kijelölt agyrészét átveszi a matematikai gondolkodás agyrésze. tehát az agy rugalmas 40. ön/én tudat=nem látunk fekete foltot, pedig fizikailag kéne lennie, vagyis az agyunk folyamatosan korrigál az öntudat/éntudat ugyanígy az agyban jön létre 10. előadás 41. komplex problématudományok= sok korábban elkülönített területet hoznak össze, és ezek a társadalomra hatnak. 20.sz-ban a tiszta tudományok fejlődtek, a 21. sz-ban a komplex problématudományok, pl.: felmelegedés, közgazdaságtan 42. 4 féle tudomány tudomány: kifejtett, megokolt, érthető, levezetett tudományos ismeretterjesztés: nem értjük, de meggyőző, hiszen hiteles tudósok állítják Wikipédia igazság: reméljük egyszer egy tudós hitelesíti a hozzá nem értők írásait meggyőződési igazság: azt hiszik, hogy tudományos alapja van annak, ami mellett érvelnek, de nem tudják ők igazolni 43. sekély és mély ökológia miért gondoljuk, hogy probléma a biodiverzitás csökkenése, a fajok kihalása? o sekély: azért, mert ha túlságosan sok faj hal ki, összeomlik az ökoszisztéma, és ez az ember végét jelenti o mély: ha azt gondoljuk, hogy az élet fontos, akkor minden élet fontos, tehát a fajok kihalásával fontos dolgot tűnnek el. 44. fajkihalás hasonlatokon keresztül ha hasonlaton keresztül közelítünk meg valamit, akkor a hasonlat értelmezi a végeredményt  pl.: a fajkihalás olyan mintha repülnénk és folyamatosan kihúznánk a szegecseket, tehát le fogunk zuhanni, viszont ugyanez másképp: Olyan mintha egy repülőn utaznánk és szépen lassan kidobálnánk az utasokat, akkor az nem befolyásolja a repülést 45. 1300 és 1500 között volt egy kis jégkorszak, amiből az európai társadalom szárnyalva jön ki attól, hogy azt gondoljuk, hogy felmelegedés és természetrombolás van, még nem következik, hogy hosszabb távon ebből nem jöhet ki jól az ember, csak annyit jelent, hogy foglalkoznunk kell a problémákkal  Nagy kérdések rövid története - Összefoglaló óra Ha valami hibás az nagyon hibás! 1.Előadás: Bevezetés Fekete bárány szabály: 3 ember utazik egy vonaton Skóciában. Egy matematikus, egy fizikus és egy tudományfilozófus. Kinéznek az ablakon: Fizikus: „Fekete bárányok legelnek” Matematikus: „Vannak olyan bárányok, amik feketék” Tudományfilozófus: „Vannak olyan bárányok, amelyek felénk forduló oldala fekete” à A tudomány arról szól, hogy: mindig nagyon pontosan kell megfogalmazni mit kérdezünk, mit értünk egy megfogalmazás alatt. Beringer (18.század) Lusi naturae (=természet játéka): kövületek előásása, becsapták, hogy mesterséges köveket rejtettek el. Azt hitte, hogy a véletlen műve, Isten jókedvében teremtett köveket, amik csontnak néznek ki, de közben kövek. (csontok vagy kövek) és ennek nincs tudományos értelme. Mi volt a gond Blondlot N-sugaraival (20. sz. eleje)? Azt látták, amit gondoltak Blondlot (20.század): N sugarak (Nancy városában): alumínium prizmával ráirányítva egy tárgyra (apró gázlángra) fényesebben ragyog: ezt cáfolták, szubjektív megfigyelés volt csak. à érzéki benyomás a valóságot tükrözi. Nem azt látták, ami van, hanem azt, amit gondoltak. 2.Előadás: tudomány, evolúció Mi az a Wheeler-barkochba? (Archibald Wheeler): az információk figyelembevételével kérdezünk tovább, kérdezünk rá, az előző állításokkal kell, hogy koherens legyen, úgy tűnik mintha lett volna egy kérdés, de nem volt à kérdés módja is elvezethet egy bizonyos eredményhez. Nem állapodtak meg egy konkrét dologban és az emberek az előző válaszhoz igazítják az ő válaszukat is. Nincs egy válasz, de a kérdések úgy tűnnek, hogy elvezetnek mégis a válaszhoz. Kaptunk egy választ miközben nem volt kérdés. Miért akasztottak fel egy disznót a 15. században („isteni törvény”)? ebben az időszakban ugyanúgy végezték ki az állatokat, mint az embereket. Egy disznó megölt egy embert, ezért felakasztották Állatperek: egyfajta törvény: isteni törvény, ami mindenkire vonatkozik, amit állat is meg tud sérteni. Ma 2 fajta törvény van: természeti és társadalmi, 15. században csak isteni törvény volt. Ugyanúgy kellett eljárni állatokkal, tárgyakkal, mint az emberekkel. Úgy kell kivégezni egy állatot, mint egy embert. Az isteni törvényt sértette meg emiatt úgy kell büntetni őt is. A törvény jellege: kívülről (isteni); belülről (természeti törvény); evolúciósan (isteni-kívülről, természeti-belülről, evolúciós fejlődés: ősrobbanással jöttek létre) Hasonlat: lényegi vs illusztratív (Paley, 1800 k.) Paley órája: ha találunk egy órát akkor valakinek azt el kellett készíteni, tehát az univerzum létezéséről isten létezésére következtetünk, ez logikai hiba? az univerzum mesterséges? Valakinek létre kellett hoznia, mint az órát. Kétféle hasonlat: lényegi hasonlat: óra és órásmester Illusztratív hasonlat: platón barlangja: világ olyan, mint egy barlang: árnyékok megfigyelése. Evolúció: nem a legrátermettebb túlélése (és lokális maximum) a lokális maximum keresése nem a legrátermetteb túléléséről szól, inkább olyan, mint egy felvételi, minimum pontokon túl túlél, aki eléggé jó. Megengedő szemlélet ezért csak lokális maximum keresésére alkalmas à mechanizmus, nem pedig előrelátó folyamat. Tudományos igazság: bécsi kör = verifikálható, Popper=falszifikálható, Kuhn=szociológiailag Tudományos igazság: bécsi kör: a tudományos igazság az, ami verifikálható (igazolható), de vannak kivételek véges számú megfigyelésből nem lehet még következtetni: nem működik. Popper =falszifikálható: ha cáfolható a kifejezés akkor lesz csak tudományos igazság, (pl. Lusi Naturae nem az) Kuhn= szociológiailag megalapozott: sokféleképpen lehet cáfolható kijelentéseket tenni, ezért a tudományos közösség dönti el a kritériumokat. Az számít tudományos igazságnak, amit a tudósok közössége annak tart. 3.Előadás: a SETI története 1. Arisztotelészi fizika négy őseleme és repülő hajók (idegen civilizációk?) Arisztotelészi fizika: 4 őselem: föld, víz, levegő, tűz: minden test ezekből áll és visszatér a saját természetes helyére, ezért ebben a fizikában nem értelmezhetőek az idegen civilizációk. Korlátozott fizika Repülő hajók: hajó azért úszik mert levegővel van megtöltve, ha vízzel lenne töltve elsüllyedne, ha tűzzel lenne töltve felemelkedne, azaz léghajó leírása is lehetne à elterjed, hogy ez a fizika nem helyes. Bolygómodellek 1600 után (olyan, mint a Föld; olyan, mint a Föld – Hold rendszer, más csillagok = napok) és bolygómegfigyelések (hány holdja van a Vénusznak?) A többi bolygó is olyan, mint a föld? a nap körül forog? ott is vannak értelmes lények? Attól függ milyen kérdést teszünk fel. Hasonlat határozza meg az értelmezést. Minden bolygó is olyan, mint a Föld, azaz van értelmes élet. A földi fizika írja le az égi fizikát is. Másik modell- vannak földszerű bolygók és „föld-hold- rendszerek” (pl Merkúr-Nap) à 1960-ig volt ez az elmélet. Nem létezik Vénusz hold, de feltételezték, hogy a Vénusznak is van holdja mert olyan, mint a föld. Nap: egy a csillagok közül, csillagok olyanok, mint a Nap, csillagok körül bolygók, ahol értelmes lények élnek. Mi köthető Richard Adams Locke nevéhez (19. sz. első fele)? Holdtréfa fiktív beszámolók a hold értelmes civilizációjáról: mindenki elhitte. 19.század első fele: 1830-as évek Schiaparelli, Lowell és a marsőrület (19. sz. vége) mesterséges csatornák a marson mars csatornák, amik nem léteznek 19.sz vége, mindenki észlelte: ez természetes vagy mesterséges? 1890-es évekre minden csillagász látta, habár nem léteztek. Lowell: marsőrület. Nálunk fejlettebb civilizáció által lakott bolygó. Sivatagosodás, öntözés, mars csatornák: 1910-es évekig: mesterséges csatornák voltak Földönkívüli civilizációk kutatása 400 éve és ma a SETI ugyanott tart mint 400 éve, a földönkívüliek után való kutatás nem végül nem is tudunk semmit. Hasonlatokat teremtünk. Nem tudunk többet, mint 1600-ban. Megválaszoltuk vagy ezek a kérdések nem igazak, azaz ugyanott tartunk mint 400 évvel ezelőtt. 4.Előadás: a SETI története 2. Paul Churchland: félelem, bánat, öröm, harag… neurotudományi megfelelés? más fajtái a félelemnek, örömnek, haragnak… egyéb más érzelmeknek mit jelent valójában a fogalom? félelem, bánat, öröm, harag stb.: nincs neurotudományosmegfelelője, ha alkotunk egy fogalmat akkor annak van-e megjelenő, fizikai formája? SETI vs METI SETI-kutatás az idegen civilizációk után (search) METI-üzenet küldés idegen civilizációknak(message) Rescher: Összehasonlítható zongoristák vs civilizációk amikor egy nálunk fejlettebb civilizációról beszélünk akkor elsüllyedtünk. Össze lehet hasonlítani két zongoristát mert ugyanazt csinálják, de két különböző dolgot nem lehet összehasonlítani csak hasonló dolgokat egymással (római bronzművészet – kínai kalligráfia) pl: mint a civilizációk mert a civilizáció nem unilinearista. Fejlettebbek-e nálunk az idegen civilizációk? Ez logikai hiba, összehasonlíthatóság. Lehet, hogy teljesen más irányba fejlődnek. Magyarázat szintjei: Tények, matematika, értelmezés (természettudományokon belül): tények, matematika, értelmezés. Minden magyarázatnak 3 szintje van. Tény: mi történik egy kísérletben. Matematika: tudunk írni egy képlete, ami leírja mi történik a kísérletben. Értelmezés: a kísérletben azért úgy történtek a dolgok, mert. (kettős rés kísérlet) Fermi-módszer és alkalmazhatósága (zongorahangolók és zökék) hány zongorahangóló él chicagoban. Nem tudjuk, de megbecsüljük Ha hozzávetőleges elképzeléseink vannak. Nem tudjuk, mi az a zöke Hány zongorahangoló él Chicagóban? Ha nem tudunk egy kérdésre válaszolni akkor hogyan jussunk el egy hozzávetőleges válaszra? Hogyan tudunk adni egy hozzávetőleges becslést egy következtetésből. De nem mindenre használható pl: zökékre: mert nem tudjuk mi az a zöke. „Fermi-paradoxon” 1950 ha a többi civilizáció olyan, mint mi. És mi átlagosak vagyunk, akkor már itt kellen lenniük ha nem tudjuk a dolog feltételeit pl: idegen civilizáció akkor nem lehet belőle következtetni: paradoxon: ha léteznek akkor már itt kellene lenniük, de valójában nem paradoxon mert nincs szilárd elképzeléseink, hogy mi írná le a civilizáció létezését. Tehát nincs Fermi paradoxon. Megoldási kísérletek: itt vannak nem kommunikálnak nem léteznek hol vannak a lemmingek? kb 3,5 év alatt annyi lemming születne a földön, hogy beteríteni takaróként az egész bolygót miért nem látjuk a földönkívülieket? A verzió: itt vannak B verzió: nem kommunikálnak velünk, C verzió: azért nem kommunikálnak mert nem léteznek D verzió: hol vannak a lemmingek? Populáció feltételezés párhuzam a lemmingek szaporodásaival: nincs lemming paradoxon. 5.Előadás: titkosítás Navaho-szabály ha az alap építőköveket nem tudjuk meghatározni, akkor nem tudjuk megfejteni a szöveget ha nincs meg az alapegység, alap építő kő, akkor el sem tudjuk kezdeni a kódnak a feltörését. 2. vh-ban: navahonyelven rádiókommunikáció: ha nem tudjuk még a hangot sem azonosítani akkor nem lehet megfejteni a nyelvet. Japánoknak és németeknek problémát okozott: furcsa gurgulázó hangok. Feynman és a rendszám (ARW 357) ezt látta reggel munkába menet, csak akkor különleges, ha azt akarom látni mi valószínűtlen mekkora a valószínűsége, hogy pont egy adott rendszámot látunk? Ez akkor lenne érdekes, ha pont ezt várta volna àhogyan keressünk zajban jeleket (felhők alakzata bármi lehet) Mi az írás megfejtésének 5 feltétele? 1. adatbázis 2. nyelv (nyelvcsalád) 3. 2 nyelvű 4. kontextus 5. logográfia (képek) 1. adatbázis megfelelő nagysága, 2. nyelv, nyelvcsalád: igék, főnevek elkülönítése, ismertsége, 3. kétnyelvű szövegek jelenléte, 4. kontextus, összefüggések, mire vonatkozik és ezeket ismerjük 5. logográfia, képinformációk képírásról: ezek többsége szükséges a nyelv megfejtéséhez. Kettős kulcsú titkosítás egy kulccsal zárjuk be és egy másikkal nyitjuk ki nyitott lakatos doboz egy kulccsal lekódolni és ugyanazzal feloldani, de máshogy is meglehet csinálni: egy kulcs, amivel bezárni és egy másikkal kinyitni lehet a titkosítást. P vs NP probléma P: könyvet keresek a polcon (1 könyv 1 mp, 10 könyv 10 mp) PN: exponenciálisan nő a ráfordított idő polinomiális időben megoldható probléma pl: mennyi idő kell x könyv elolvasásához, keresek egy könyvcímet: lineárisan nő a megoldási sebesség. Nem polinominális időben megoldható probléma: exponenciálisan nő a megoldandó variációk száma és a ráfordítandó idő mennyisége pl: melyik két prímszám van összeszorozva, utazó ügynök problémája, lehető legrövidebb út. Az np nem alakítható p-vé (titkosítás alapja) à de senki nem bizonyította ezt be. (6.Előadás: csodafegyverek (ez az óra elmaradt) Publikus technológiák (ld. atomenergia) ancala" tile at embant bele va n Háborúk három korszaka Protoheroikus and is anveselt hadster myjehre Gabsaged is firfatsaig Milt , hamm ratermitting ermutatata · we Heroikus mynenttesabe ad , ru a gichossag a a test-test tenit Kochere itriker Posztheroikus · Elasnik Saloni , pararcono es underest Laderung sajat va n , Ur Einschaube · Hová tűntek az emberelődök: 20. a masodik fel unt eleurigsol an myholvah de mi ne valijah my voralisan - tavo mustine windt hatoni , Kiirtottuk őket Kiszorítottuk őket Kiirtották magukat A makedón falanx (syntagma) és a sarissa tanulságokkal Network-paradoxon (méret, hatékonyság és sebezhetőség)) mintnasch dist e halbsat pe hatibogalt 7.Előadás: a lépték kérdése subshtibe is d upe Időkapszulák fajtái („itt jártam”, tudományos, egyéb) és problémái (fennmaradni, megtalálni, megfejteni) Fennmarad-e? Megtalálják-e? Meg fogják-e fejteni? itt jártam időkapszula, tudományos időkapszula, egyéb időkapszula. A 3 problémájuk: fenn fog e maradni, meg fogják e találni, képesek lesznek e megfejteni az üzenetet Makromérnöki tevékenység Nem csak nemzetek, hanem nemzetek feletti tevékenység (Szuezi-csatorna megépítése) Ítéletnap-fegyverek és atomenergiával építeni olyan fegyverek, amelyekkel az egész földi életet el lehetne pusztítani olyan fegyverek, amik az egész földi életet képesek elpusztítani (hipotetikus fegyverek) elméletben, hidegháború idején atomtechnika. Atomfegyverek és atombombákkal építkezési célok (csatornák, kikötők- 50-es évek). Dyson: szürke és zöld technológiák ha megnézzük a Nap-rendszert, hogy hol kering a föld, 2 részre tudjuk osztani: Földtől befelé nagyon meleg van, kevés a víz és a fény és a Földtől kifelé fordítva: hideg van, kevés a napfény, sok a víz. Egyetlen technológia helyett belső helyen szürke technológiával (fémből épült önreprodukáló) kéne meghódítani. A külső területeken zöld technológiák alkalmazása, ami kiféle irányul pl: dyson fa, kisbolygóból nő ki genetikailag módosított fa (demonstrációs ötlet) A fa szimbiózisban élne az emberrel. Az Oort-felhő kolonizációja félúton a következő naprendszer fele Óriási mennyiségű üstökös, és annak belakhatósága félúton van a Föld és a legközelebbi csillag között, nagy mennyiségű üstökös kering itt. Valentine evolúció biológus szerint néhány millió év alatt új ember törzsek fejlődhetnének ki: Oort felhőt tudnánk kolonizálni (üstökös magokon különálló civilizációk). 8.Előadás: embermódosítás és etika Diszkriminálni: szex, étkezés, vallás alapján való diszkriminálás Naturalista (természetes dolgok, amik a biológiából fakadnak c így normálisak) vs normativista (a biológiábó le lehet vezetni, mi normális) ((az a beteg, akinek visszanő a keze, ha levágják))(szociokulturális(mások mondják meg mi normális és mi nem)) felfogás skálával és hátulütőkkel (meg a dyslexia példája) a biológiából le lehet vezetni, hogy mi számít normálisnak. Fajtipikus az egészséges, átlag a normál, ami eltér attól az beteg (inzulin vs C-vitamin hiánya, mi számít betegségnek?) vs. normativista (szociokulturális) normák vannak tág határok között, amit a társadalom határoz meg pl: homoszexualitás, új betegségek is jelenhetnek meg (magas IQ is lehet betegség) Visszaéléshez és problémákhoz vezethet ez a felfogás (diszlexia nem betegség, ha társadalomban nem tudnak írni, olvasni). Mi a különbség a deviáns és a beteg között? Maladaptáció gyorsan változó körülményekhez? a beteg nem tud alkalmazkodni (egy jól működő társadalomhoz), a deviáns tudna, de nem akar. Evolóciósan lassúak vagyunk hogy alkalmazkodjunk a körülöttünk lévő technikai változásokhoz deviáns az, aki együtt tudna élni, de nem akar alkalmazkodni. A beteg az, aki nem tud együtt élni egy normális társadalommal, elvárásaihoz alkalmazkodni. Maladaptáció gyorsan változó körülményekhez: nem tudunk jól adaptálódni az evolúció miatt. Kognitív szabadság, negatív vs tényleges (pozitív) szabadság az az elképzelés, hogy mindenkinek joga van a saját agyának, elméjének használatához akár ép akár nem. Agy feletti kontroll minden létező szabadság alapja, de meg kell határoznunk, hogy negatív vagy pozitív szabadságról beszélünk: Negatív: (19. század óta): akkor vagyunk szabadok, ha minket nem gátolnak meg semmiben, amit tenni szeretnénk amíg az másoknak kárára nincs, nem sérülnek és nem engedélyezi a szadizmust vagy pedofíliát. Tényleges (pozitív) szabadság: (20. században jelent meg): pl: egy alkoholista, amikor alkoholt fogyaszt, függőségi kényszer ez, nem szabadság ezért ezt a kényszert meg kell szüntetni, mert valóban ő ezt nem akarja, csak akkor lehet szabad, ha kigyógyul a függőségből. regativ ↳ bebedsag sint me or masnal Eart Ez a két elv ellentmond egymásnak és választanunk kell. 9.Előadás: szex és evolúció Szaporodás/nem sokféleképpen: komodói sárkány, bohóchal, laposféreg… hím nélküli megtermékenyítés Komodói sárkány: szűznemzéssel képes szaporodni. Bohóchal: ha feljebb lép a ranglétrán a hím akkor nősténnyé válik fizikailag is. Laposféreg: a győztes laposféreg válik hímmé, a vesztes nősténnyé válik. Nem az az egyetlen forgatókönyv, ahol hím és nőnem van. Neuroszexizmus: különbözik a nők és a férfiak agya? ha különbözik, akkor a férfiak agya felsőbbrendűbb a nők agyánál Ha különbözik a két agy akkor a férfiak agya felsőbbrendű a nők agyánál és ez elutasítandó. Ebből az következik, hogy nem különbözik Hűtlenség, féltékenység, evolúcióés biológiai „van”-ból etikai „kell” mögött evolúciós okok állnak, a féltékenység evolúciós stratégia, de biológiai „van” -ból nem következik az etikai (vagy jogi) „kell”! pl: ha féltékenyek vagyunk nem kell megölni a másikat, ezért ilyen esetekben nem megengedően kéne, hanem szigorúbban kéne fellépni a törvénykezésnél (volt felmentésre példa a történelemben) à tényekből nem következik az, hogy a tényeket hogyan kell megítélnünk. Evolúciós oka van ahogy a férfiak reagálnak a féltékenységre/hűtlenségre. A féltékenység egy természetes dolog. Evolúciós okokból ölik meg a partnert. Huxley az egyenlőségről (korfüggő értékítélet) kizárt dolog, hogy a feketék egyenrangúak lehessenek a fehér emberekkel az egyenlőségről: korszak vezető tudósa, biológusa. A különböző emberfajok, a rasszok nem lehetnek egyenrangúak. Neuronihilizmus(az emberi elme egy gép) vs neuroplaszticitás (az agy rugalmas szerv, alakítani lehet) Neuronihilizmus: korábban jellemezte az agykutatást: az agy olyan, mint egy gépezet, változatlan szerkezetű és nem is lehet javítani, nem javítja meg önmagát, ha elromlik. Neuroplaszticitás: ma alapvető az agykutatással kapcsolatban: az agy rugalmas, változékony szerv, az, amit csinál visszahat önmagára, szerkezetére. Ön/éntudat: agy vágó/ragasztó munkája (és a vakfolt) agy vágó/ragasztó munkája (és a vakfolt): az agynak nincs egy központi szerve erre, az agy folyamatos vágó és ragasztó munkája hozza létre az illúziót, az öntudatot, az összetett képet. 10.Előadás: ember és környezet Komplex problématudományok (Barrow) és a tudománykommunikáció változó jellege több tudományterületet egyesítenek, azok a tudományok, amik az ember számára fontos kérdésekkel foglalkoznak pl: felmelegedés, komplex, amiben a társadalmi szempontokat is figyelembe kell venni és megoldást is próbál rá találni, tekintettel arra, hogy milyen hatásai lesznek, vissza van csatolva az emberiségbe. Tudománykommunikáció változó jellege: nem lehet csak tudományos szempontból beszélni, vannak politikai és társadalmi aspektusai is a témának. 4 féle tudás: Tudomány Tudományos ismeretterjesztés Wikipédia-igazság Meggyőződés-igazság -tudomány -tudományos ismeretterjesztés (csak következtetések) -Wikipédiai-igazság (emberek szerkesztik, de nincs rá garancia, hogy szakértő felülbírálta a cikket, általános meggyőződés) -meggyőződés- igazság (tűntetések álláspontokkal kapcsolatban, mert azt hiszik az ő igazuk helyes) Sekély és mély ökológia erre 2 választ adhatunk: a fajok nagymértékű pusztulása/kihalása? Sekély ökológia: azért kell fellépni a fajok kihalása ellen, mert az emberiségre nézve káros. Mély ökológia: etikaibb megközelítés, mindenkinek joga van létezéshez, élethez, nem csak az embereknek. Ezért az embernek nincs joga kipusztítani őket (szélsőséges eset: emberi populáció csökkentése) Fontos dolgok szűnnek meg: az élet elvesztése. Fajkihalás hasonlatokon keresztül (repülőgép) ha kihal egy faj akkor egy szeget kihúzunk egy repülőből. Ha sok szeget kihúzunk akkor előbb utóbb szétesik, azaz le fog zuhanni. De! Ha a repülőgépből eltávolítunk 1-1 utast, akkor már más következménye vanà hasonlat határozza meg a következményt Kis jégkorszak példája (főpróba) 1300-1800ig, negatív környezeti hatásból Európa mégis pozitívan jött ki: felemelkedés: a felmelegedés egy probléma, nem kerülhető meg de nem szükségszerű, hogy katasztrófába kell torkollania, csak valaminek nagyon meg kell változnia. Ez egy főpróba az emberek cselekedetére a felmelegedés ellen. Foglalkozni kell a problémával. Zárt világfeltevés: ha van egy állítás, ami nem szerepelt a tananyagban akkor az hamis. Esszé:  Fisher , It plate varazol varal - Mi az a feketebárány szabály? Matimatis It a bariyot viger solsage filte Forofs : Launch dan brigh auglach a fai fold fizikus, matematikus, tudományfilozófus a vonaton oldela fehte. pontosan kell megfogalmazni a kérdést -Mi az a Wheeler-barkochba? valaki kimegy, kitalálnak egy fogalmat, de nem egyeznek meg egy szóban. Mindig hozzáigazítják az előző válaszához a sajátjukat. Purtana kindes mchehitmus polig változatát fogják játszani. Szükséges egy több főből álló társaság, akik a klasszikus barkochba játék egy módosított durt a volaama nives. Adott egy kérdező, aki kimegy a szobából, amíg a többiek megállapodnak abban, hogy nincs egyetlen konkrétum sem, amit a kérdezőnek ki kellene találnia, de ő ezt nem tudhatja. A játék legfontosabb elve, hogy amikor a kérdező visszajön, és elkezdi feltenni a szokásos kérdéseket (tárgy?;fogalom?; stb.), a kérdésre mindig csak egy véletlenszerűen kiválasztott játékos felelhet a saját szája íze szerint (hiszen korábban nem állapodtak meg semmilyen konkrét kitalálandó dologban), illetve a kérdésre adott igen/nem válasznak összhangban kell lennie a korábban feltett kérdésekre adott válaszokkal. Ha a játékot helyesen játsszák, akkor a huszadik kérdés környékén a kérdező rá fog kérdezni a megoldásra, amit az adott válaszok tükrében a teremben található összes játékos helyesnek fog vélni, annak ellenére, hogy korábban nem állapodtak meg egyetlen megoldásban sem. (Wikipédia) -Tudományos igazság: bécsi kör = verifikálható, igazolható (nincsenek verifikálható igazságok) ·annel biviket , ziges dit name mugfiggeste hi vithistic Popper=falszifikálható, cáfolhatóság nu htt mig cafolhato Kuhn=szociológiailag megalapozott (sok féleképpen lehet cáfolható elméletet ha feltenni) bintiumotban traison car allo em maggest -Bolygómodellek 1600 után > admitas homejos igan- hudson e modell Hatom sagual amit a Glissign (olyan, mint a Föld; olyan, mint a Föld – Hold rendszer, más csillagok = napok) és bolygómegfigyelések (hány holdja van a Vénusznak?) Fild Mishel is debentuck cubeh 1) Fild fire zija en Gorge ugyanzar mint a. gi finkat avat minder an , 2) Vanual fildai colged is Fird-Hold Indrasek Esch alpan Venusrech. is va n holdja, de ninas. -)-Rescher: Silleg blo silleg Nap yÖsszehasonlítható yg nap zongoristák for vs civilizációk colyt and ever is interes ali it epformaallhasaisschezomlitheli , in csak olyan dolgokat lehet összehasonlítani, amik hasonlóak Civilizacion aharsal crongoristad feltételezett idegen civilizáció fejlettebb nálunk, a civilizációk összefüggően fejlődnek, így összehasonlíthatóak a 2 zongorista játéka: ugyanazt csinálják Viszont a filozófus Nicholas Rescher arra hívja fel a figyelmet, hogy cask hasonló dolgokat lehet összehasonlítani. Mondhatjuk például, hogy egy kezdő zongorista rosszabbul játszik, mint egy zongoraművész, a kínai szakácsművészet viszont nem „fejlettebb” vagy „fejletlenebb” a római üvegművességnél, hanem más [Lamb, 2004]. Ahhoz, hogy két civilizációt összehasonlíthassunk, azt kellene feltételeznünk, hogy hasonlóak. És ez még akkor sem szükségszerű, ha olyan idegeneket keresünk, akik rádiójeleket használnak – hacsak nem azt akarjuk állítani, hogy minden civilizáció szükségképpen egyformán fejlődik, és egyetlen úton juthat cask el például a rádiótávcsövek építéséig. -Magyarázat szintjei: tények, mi matematika, trinit értelmezés bisichtbe a > - ant titinat o.. meet -Háborúk három korszaka: Protoheroikus, Anduah Heroikus, egPosztheroikus expected eninja & inc ari mi tiinih -Dyson: szürke és zöld technológiák Űrkutatás, naprendszer meghódítása, ugyanazzal a technikával. Ford > - bilonbrs technologie Sell a palyajan A Föld egy határ, kevés víz, sok napfény a föld pályáján belül, kívül fordítva Giant is Glit szürke: fémből készül, földpályán belülre irányul fing zöld: kifele irányul, nem konzervdoboz építészet. Dyson fa, genetikailag > - soh módosított fa egy kisbolygóra, törzsében értelmes , swis via lények, emberek élhetnek. fig ↳ -Kognitív szabadság, negatív vs tényleges (pozitív) szabadság soh vir , bes kognitív: jogunk van úgy használni az agyunkat, ahogy akarjuk , agyuuk felti Controll minder likro zabadsagiog alapja negatív: bárkinek joga van bármit megtenni, amíg nem okoz kárt és nem sérti a társadalmat Problemakus ninenkrigdemon es zuvrelt hadsigen natermultstgie Gametatasa wil grid's : , a a mu a hamm a Gabig Gemutatalsa bar igs is eligge mesgeler votal Heaters Klassikun naorik ach Goddie titch tat-tast : selfie sajat , an gepfeggver , parakemore is mudetelt Lachseng , ellemi hadban Posthenius taudis hac : 20. S. 2. fritic mindy he a mesh fir righel cal cheting in ne , idacisar , messie tényleges: a negatív nem biztos hogy működik (az alkoholista azért iszik mert függő, annak ellenére, hogy tudja, rosszat okoz, rosszul lesz), az illető nem azért iszik, mert részeg akar lenni, csak nem tud mit kezdeni a függőségével. Meg kell gátolni, hogy továbbra is alkoholista legyen, ugyan nem árt senkinek alsoholista aalad - valosagban run -Hűtlenség, féltékenység, evolúció és biológiai „van”-ból etikai „kell” anig bi nur geogfel blysigivi evolúciós stratégia atibai bl DE biologians world ze hortkeit féltékenységből megölni a partnert, nem jó dolog, evolúció miatt csinálják an have signitio -Sekély és mély ökológia - nun myengdice Eine felipe fajoh nagynistite puntulisval/lihelaisana foglebot practices semlicet bes bire Elle jo fai hiprote met eneresed , cit experi Schiz ha as okoligia seint as neur up liksicher is inter nur sal enleschel, eit faira jogen a an winder obdigic erint va r Miz maglislikes Fajok myainisivl putos dolgoe shet Er stiruch my joga hipuntitati nives. an utilit. thitening : Fitting y volucios asatigic ari mygatogia hop , a hind was utodjair nurlikk fl , caltal galoga a sajah ginjik tovaladalsat. Mig he a fifable bee is van programme a filsileytighor drivete cabinets nu salad chaber Gintetri. A Geologian tile new himbrisk as hop aghiaben sell war Gor Givetkink utirai Ell". myisicni Biologian. nur an , Nagy kérdések: mintafeladatok Ezek a kérdések értelemszerűen nem változatlan formában fognak szerepelni a vizsgán, és – ismét csak értelemszerűen – mindegyiknek csak egy helyes megoldása van. 1. Fekete bárány szabály: A. Bármikor bekövetkezhet váratlan, előre nem jelzett esemény, mivel a jövőre vonatkozó tudásunk nem teljes. B. Az optikai illúziók egyik fajtája. C. Egyik sem igaz. 2. Lusi naturae: A. Egyes fosszíliákat ezen elképzelés szerint valójában Isten teremtette, ezért hasonlítanak élőlények kövületeire. B. Az elmélet Galilei nevéhez fűződik. C. Egyik sem igaz. 3. N-sugárzás: A. A középkorban feltételezték, hogy ugyanúgy, mint ahogy a hőnek, úgy a hidegnek is van forrása, és a hideget az N- sugárzás közvetíti. B. A hipotetikus idegen civilizációk által kommunikációra használt neutrínó-sugárzás. C. Egyik sem igaz. 4. Állatperek: litet - A. A 15. században azért ach toning isteni ítéltek el és végeztek ki az emberekhez hasonlóan állatokat, mert abból indultak ki, hogy egyenrangúak velünk – tehát ugyanazok a jogaik, és ugyanúgy felelősségre is vonhatóak. B. Formális eljárás volt arra, hogy a nemesség több húshoz jusson. C. Egyik sem igaz. 5. Wheeler-barkochba: A. Valószínűségszámítási módszer. B. Arra példa, amikor maga a kérdezés folyamata választja ki a látszólag előre adott választ. C. Mindkettő igaz. 6. Evolúció: A. Csak a lokális maximumot képes megvalósítani, de nem képes „előre tervezni”. B. Kizárólag a legrátermettebbek túléléséről szól. C. Mindkettő igaz. 7. Hasonlatok: A. A hasonlat kétféle lehet: képi és költői. B. A hasonlat lényegi vagy illusztratív lehet. C. A hasonlat demonstrációs vagy lényegi lehet. 8. Tudományos igazság: A. Kuhn szerint a tudományos igazság verifikálható (igazolható). B. Popper szerint a tudományos igazság csupán valószínűségi igazság. C. Mindkettő igaz. - Eggil sun ugar. 9. Arisztotelészi fizika: A. Az arisztotelészi fizika kizárja a földön kívüli, idegen civilizációk létezésének lehetőségét. B. A Hold alatti világ őselemei: föld, víz, levegő, éter. C. Mindkettő igaz. 10. Bolygóhasonlatok: A. 1600 után úgy gondolták, hogy mivel a többi bolygó hasonlít a Földhöz, ezért élhetnek rajtuk értelmes lények. B. Az egyik lehetséges modell a Föld - Hold rendszer volt. C. Mindkettő igaz. 11. Holdtréfa: A. A holdtréfa (19. sz.) szerint a Hold is lakott, és ezt az emberek túlnyomó része elhitte. B. A holdtréfa Galilei nevéhez fűződött. C. Mindkettő igaz. Richard Adams Locke 12. Marsőrület: is Lowell A. Schiaparelli nevéhez de 19vége). fűződik (1990-es Cr. vige. B. Pénzügyi piramisjáték volt a Mars lakhatóvá tételére (terraformáció). C. Egyik sem igaz. 13. SETI: A. Ma jóval többet tudunk a hipotetikus idegen civilizációkról, mint korábban bármikor. B. A SETI azt jelenti, hogy üzenetküldés a hipotetikus idegen civilizációknak (Signaling to Extraterrestrial Intelligence). C. Egyik sem igaz. 14. Fermi módszer: A. Lehetővé teszi a Chicagóban élő zongorahangolók számának megbecsülését. B. Alkalmas a zökék számának megbecsülésére. C. Mindkettő igaz. 15. A magyarázat szintjei: intermeses - tinge A. Tudományos magyarázat és politikai értelmezés. , makmative, B. Leíró magyarázat és értelmező magyarázat. C. Egyik sem igaz. 16. Fermi-paradoxon: A. Ha végtelenül sok csillag van, akkor az égnek egyenletesen fényesnek kellene lennie. B. Nem paradoxon, mert az UFO-észlelések bizonyítják, hogy itt vannak. C. Egyik sem igaz. Giolvasaba polimonialis dalt ido myfiptento problemate e limevisar no un ido pe : a hiyo id polinomiallis 17. P↑ - NP probléma: nu - aparencialisan hia refodibolt > Essenonasa ↳ bit zagg primnam A. Páratlan számokra vonatkozik. B. Az az elv, amely alapján eldönthetjük, hogy nyilvánosságra hozzunk-e egy kutatási eredményt (publikus legyen-e), amennyiben a felhasználása potenciális veszélyt jelent. C. Egyik sem igaz. 18. Egy írás megfejtésének feltételei: A. Három ilyen van. adattasis , mylo , 2 mylin prals , contextur , logografia B. Az egyik a kontextus ismerete. C. Mindkettő igaz. 19. Kettős kulcsú titkosítás: A. Az egyik kulcs a titkosításhoz, a másik a visszafejtéshez (olvasáshoz) kell. B. Az ókor óta alkalmazzák. C. Mindkettő igaz. 20. Navajo-szabály: A. Ha az üzenet az alapegyesége (pl. hang) nem ismerhető fel, akkor nem lehet megfejteni az üzenetet. B. A technológiailag fejlettebb hódítók legyőzik az őslakosokat. C. Egyik sem igaz. it jartal tudomazos , , egjeb 21. Időkapszulák: A. Az egyik alapkérdés,formoradas , mytalatas mufrites , hogy hasznosnak fog-e bizonyulni az időben előre küldött üzenet a jövő embere számára. B. Az időkapszulákat a méretük alapján kategorizáljuk (hobbi-kapszula, Wesitnghouse-kapszula, Oglethorpe-kapszula). C. Egyik sem igaz. 22. Makromérnöki tevékenység: A. Hatásaiban nemzetek feletti. B. Példa rá a Szuezi-csatorna. C. Mindkettő igaz. 23. Ítéletnap-fegyverek: A. A velük kapcsolatos elképzelések a 20. században jelentek meg. B. Az első ítéletnap-fegyver a V-2 volt. C. Egyik sem igaz vagy mindkettő igaz. 24. Szürke és zöld technológiák: A. Szürke: nem környezetbarát technológia – ezt fogja felváltani a zöld (környezetbarát). B. Dyson szerint a Naprendszer belső részeit zöld, míg a külső részeit szürke technológiával kell meghódítani. C. Egyik sem igaz. ↓ less visuin mine kilte viaein zild , 25. Oort-felhő kolonizációja: A. Tervek a Föld közelében keringő aszteroidák bányászására. B. A jelenlegi várakozások szerint ez lesz a 21. sz. nagy űrprogramja. C. Egyik sem igaz. 26. Naturalista betegségfelfogás: A. Igaz az, hogy ami nem „természetes”, az nem tekinthető egészségesnek. B. A naturalista betegségfelfogás nem szociokulturális definíciót használ. C. Mindkettő igaz. hannel > normativista - 27. Normativista betegségfelfogás: A. Isteni norma írja elő, hogy ki/mi a beteg, és ki/mi nem az. B. Ami a naturalista szerint beteg, az a normativista felfogás szerint is az. C. Egyik sem igaz. 28. Normativista betegségfelfogás szerint: A. Az egészség-betegség: bináris oppozíció. B. A dyslexia nem minden társadalomban betegség (ahol nem tudnak olvasni, ott nem az). C. Egyik sem igaz. 29. Deviáns: A. Az deviáns, aki nem képes egy egészséges társadalom elvárásaihoz alkalmazkodni. B. Az deviáns, aki tudna ugyan, de nem akar az őt körülvevő társadalom elvárásaihoz alkalmazkodni. C. Az deviáns, aki képes lenne ugyan, de nem hajlandó egy egészséges társadalom elvárásaihoz alkalmazkodni. 30. Kognitív szabadság: A. E felfogás szerint (egészen szélsőséges esetektől eltekintve) jogunk van olyan beteg aggyal élni, amivel szeretnénk. B. A kognitív szabadság azt jelenti, hogy a gondolkodásunkat nem korlátozzák a fizikai törvények. C. Egyik sem igaz. 31. Negatív szabadság: A. A szabadság ellentéte. B. Azt jelenti, hogy hogy tág határok között azt csinálunk, amit akarunk, amíg ezzel nem okozunk önmagunknakís kárt. C. Egyik sem igaz. 32. Pozitív szabadság: A. Ha nem csak szeretnénk, de meg is tudjuk valósítani azt, amit akarunk. B. A pozitív szabadság értelmében az alkoholista nem szabad. C. Egyik sem igaz. 33. Biológia és etika: A. Nem indokolt a féltékenységből elkövetett gyilkosságot enyhébben ítélni meg arra hivatkozva, hogy a féltékenység természetes érzés. B. A biológiai „van”-ból nem következik az etikai „kell”. C. Mindkettő igaz. 34. Huxley (Darwin követője) szerint: A. Nem igaz, hogy minden emberfaj (rassz) ugyanarra képes. B. Ez már akkoriban is kirívóan rasszista felfogásnak számított. C. Egyik sem igaz. 35. Neuronihilizmus: A. Azt jelenti, hogy a társadalmi sikeresség elsősorban nem az agyunktól, hanem a kapcsolattrendszerünktől függ. B. E szerint az agy változtathatatlan, tehát nem igazán gyógyíthatóak az agybetegségek. C. Egyik sem igaz. 36. Neuroplaszticiás: A. Az agy minden egyes tevékenysége visszahat önmagára, és az agy tág határok között képes újrahuzalozni magát. B. Mára ezt a felfogást kiszorította a neuronihilizmus. C. Mindkettő igaz. 37. Öntudat és agy: A. Öntudat: az agy vágó/ragasztó munkájának eredményeként jön létre. B. A valóság nem közvetlenül képződik le a szemünkön keresztül, hanem az agy vágó-ragasztó munkája hozza létre az általunk érzékelt képet. C. Mindkettő igaz. 38. Komplex problématudomány: A. Ahol olyan komplex matematikai modellekre van szükség a probléma leírására, melyek csak a modern számítógépekkel dolgozhatóak fel. B. A komplex problématudományok korában a tudománykommunikáció is megváltozik. C. Mindkettő igaz. 39. Mély és sekély ökológia: A. Mély ökológia: nem elég leírást adni a különböző ökológiai rendszerek működéséről, meg is kell érteni őket, ha hatékonyan akarunk fellépni a megóvásukért. B. Sekély ökológia: pl. a fajkihalás nem önmagában probléma, hanem az emberek életére gyakorolt negatív hatása miatt. C. Egyik sem igaz. 40. Kis jégkorszak példája: A. Az emberiséget súlyosan próbára tette az alig 1 C fokos éghajlatváltozás is, tehát egy nagyobb változás szükségképpen a mai civilizáció összeomlását fogja eredményezni. B. A Kis Jégkorszak bizonyos értelemben a mostani éghajlatváltozás főpróbájának tekinthető. C. Egyik sem igaz. 41. METI A. A hipotetitkus idegen civilizációk mérésével és besorolásával foglalkozik (Measuring Extraterrestrial Intelligence). B. Földközeli objektumok pályájának megváltoztatása (modification), hogy elkerülhető legyen egy esetleges kisbolygó- becsapódás. C. Egyik sem igaz. hasols elect oszitasomlithatik a syonistan l circitacion! New, cal dolgat 42. Rescher, szerint osscheconitam epmissal A. A civilizációk annyiban hasonlítanak a zongoristákra (és ezért is állíthatóak párhuzamba), hogy a folyamatosan gyakorló zongoristákhoz hasonlóan ők is folyamatosan tökéletesednek. B. Az idősebb civilizációk ugyanúgy többre képesek, mint a kezdő zongristához képest a haladó. C. Egyik sem igaz. 43. megoldási kísérletek a Fermi-paradoxonra: A. Már felvettük az idegen civilizációkkal a kapcsolatot, de a kormányok titkolják, mert tartanak a következményektől (pl. nemzetközi pánik). B. Az idegen civilizációk nem léteznek. C. Egyik sem igaz. 44. Maladaptáció: A. Azt jelenti, hogy rossz alkalmazkodás. B. Az ember esetében azért beszélhetünk maladaptációról, mert a - mesterséges - környezet túl gyorsan változik ahhoz, hogy biológiailag alkalmazkodni tudjon hozzá. C. Mindkettő igaz. 45. Arisztotelészi fizika négy őseleme: A. Többek között a víz és a tűz. B. Többek között a föld és a vér. C. Mindegyik igaz. 46. N-sugarak A. Newton fedezte fel őket (ezért N-sugarak). B. Ma már tudjuk, hogy valójában a rádióhullámokról van szó. C. Egyik sem igaz. kucht 47. Lusi naturae: musiges sitetter e A. A biológiában bevett elnevezés szokatlan (és kis valószínűségű) genetikai mutációkra. B. Az 1700-as években volt népszerű elmélet. tenntelt C. Mindegyik igaz. - Isten rigten jodhiben oban wirel bi kovent awih sortnal Ludonangteuhtet egpesterd Loht 48. Az igazság fajtái a komplex problématudományok korában: A. Pl. tudományos ismeretterjesztés és Wikipédia-igazság. B. Pl. meggyőződés-igazság: olyan meggyőződés, amelynek az igazában annyira biztosak az emberek, hogy hajlandóak akár tüntetni is érte. C. Mindkettő igaz. 49. Fajkihalás hasonlatokon keresztül: A. Az egyik hasonlat szerint a fajkihalás olyan, mintha egy repülőgép szárnyából húznánk ki egyenként a szegecseket. B. A hasonlatok meghatározzák az értelmezést, vagyis azt, hogy a hasonlatot használva milyen következtetésre jutunk. C. Mindkettő igaz. 50. Feynman és a rendszám: A. Feynman példaként hozza fel a valószínűség félreértése. B. Ebben az esetben a rendszám valójában index-szám, amit Feymanrendelt bizonyos kvantummechanikai események bekövetkeztének valószínűségéhez. C. Egyik sem igaz 1. Előadás: Bevezetés Fekete bárány szabály: 3 ember utazik egy vonaton Skóciában, egy matematikus, egy fizikus és egy tudomány filozófus. Kinéznek az ablakon, Matematikus: Nézzétek, itt fekete bárányok legelnek! Fizikus: Pontosítanék, itt vannak olyan bárányok, amik feketék. Tudományfilozófus: Én is pontosítanék, itt vannak olyan bárányok, amiknek a felénk forduló oldala fekete Ebből az következik, hogy mindig nagyon pontosan kell megfogalmaznunk a feltenni kívánt kérdéseket, mert máskülönben félrevezetődhet a másik fél( az ördög a részletekben rejlik), tehát az, hogy mit kérdezünk/ mit értünk alatta pontosan mindig nagyon fontos! Bringer és a Lusi naturae (18. sz) : csontok melyeknek nem volt élő megfelelője “A természet játékai” elmélet: Isten féktelen jókedvében teremtett olyan köveket, amik úgy néznek ki, mint hogyha csontok lennének, de nem azok, mert Isten kőként teremtette őket, bármi, amit találunk és rendhagyónak látszó valami, az beilleszthető a rendszerbe, nincs magyarázó ereje, nem tesz előrejelzést, hogy hogyan nézhet ki/ hol találjuk. Nem alkotunk olyan elméleteket, melyek pusztán leírnak, de képtelenek ezenkívül bármit hozzáadni a valóságra vonatkozó ismereteinkhez. Blondlot N-sugarai (20. sz. eleje) : Alumínium prizmával rá tudta irányítani egy gázlángra az általa feltételezett n-sugarakat, fényesebben ég n’ sugarak halványabban ég a gázláng (“úgy vélte látni”) 2 probléma: - nem léteztek - kizárólag azon alapult, hogy ha az ember ránéz valamire, van egy érzéki benyomása, akkor ez szükségképpen a valóságot tükrözi (szubjektív) 2. Előadás: Tudomány és evolúció Elképzelés a világról - Az elképzelés szerint az isteni törvényeket Isten tolta rá a már alapból is létező világra, mely már alapból is a természeti törvényei szerint működött, tehát a világ része, hogy milyenek a fizikai törvények. Minden az ősrobbanással együtt jött létre,ami nem azt jelenti, hogy a világ egy pillanat alatt lett teljes, hanem azt, hogy az ősrobbanás elindította az evolúciós fejlődést. Az evolúcióból pedig nem az következik, hogy minden egyszerre fejlődik ki, hanem időben előre haladva, sok, különböző kölcsönhatások eredményeként lett a világ olyan, amilyen. Evolúció - Az evolúciónak nem az a lényege, hogy a legrátermettebb túléljen, hiszen ez nem egy olimpiai bajnokság, ahol egyetlen versenyző áll fel a dobogóra, hanem mindenki, aki meg tud felelni bizonyos kritériumoknak, az túl fog élni. - Ez is egy élő példája a mechanizmusnak,egy olyan mechanizmusnak, ami nem előre látható lépésként halad felfelé. - Hatékony eszköz, de csak lokális maximum keresésére. Isteni törvény - Itt csak egyetlen törvény van, ami mindenkire vonatkozik. Miért akasztottak fel egy disznót a 15.században? (a disznó megeszi a gyereket) A középkorban viszonylag gyakoriak voltak az állatperek, melyek az emberekhez hasonló büntetést jelentett. Miért volt ez így? A felfogás szerint ha valamely élőlény vagy tárgy valami rendellenes dolgot tesz, azt tiltja az isteni törvény, ami említetten mindenkire és mindenre vonatkozik. Természeti és társadalmi törvények - Természeti: megsérthetetlen - Társadalmi: megsérthető A mechanizmus választja a végső megoldást Wheeler-barkóba (az ember egyre több időt tölt gondolkodással) - Archibald Wheeler, fizikus, 20. század második fele. - Egy teremben barkochbáznak, felteszik az első kérdést: Ember-e? - Válaszoló: (elgondolkozik) Igen. - Vajon él-e még ma? - 2. válaszoló : (gondolkozik) Nem. -... - Rékérdezhetek? - 20. válaszoló: - Igen - Albert Einstein? - - Igen. Mindenki nevetésben tör ki. - - Amikor a kérdező a játék előtt bement az ajtón, a többiek nem állapodtak meg abban, hogy Albert Einstein a megoldás, egyetlen dologban állapodtak meg: az első kérdésre a válaszadó bármit válaszolhat, a második válaszoló az elsőhöz képest válaszol, mindenki figyelembe veszi az előtte lévő választ (szisztéma, maga választja a mechanizmus választja a végső megoldást) - Maga a kérdés módja is elvezethet egy bizonyos eredményhez, mert úgy lett feltéve a kérdés. Hasonlatok - Általában akkor magyarázunk valamit hasonlatokkal, mikor nem tudjuk pontosan, hogy milyen az adott dolog, de már előre meghatározza, hogy mit gondolunk az adott dologról. Például: földönkívüliekkel a kapcsolat ~ Kolombusz meghódítja Amerikát ~ apa-gyerek viszony Típusai: lényegi: lényegre fókuszál - Paley, 1800: sétálunk egy mezőn és találunk egy óraszerkezetet és azt feltételezzük ebből, hogy akkor egy órás járt ott biztos, ebből kiindulva az univerzumot is létre kellett hoznia valakinek. Ebben logikai hiba van: Vajon a világmindenséget is, mint az órát is létrehozta valaki? illusztratív: - Plátói barlanghasonlat, mely a világot egy balanghoz hasonlítja, ahol csak árnyék van. Ez azért nem jó, mert ebből nem lehet visszacsatolni, hogy hogyan épül fel a valóság. 3 darab 20. századi felfogás a tudományos igazságról - bécsi kör: A bécsi kör azt mondja ki, hogy a tudomány verifikálható (igazolható), amiről tudjuk, hogy nem igaz. Példa: - Ha azt mondom, hogy minden hattyú fehér, azt nem tudom azzal igazolni, hogy megnéztem n darab hattyút és az mind fehér volt, mert ez nem igazolja azt, hogy az n+1. hattyú is fehér lesz. - Popper: Popper szerint a bécsi körrel ellentétben a tudományos igazság az, ami cáfolható (falszifikálható) - Ezekben az esetekben azt kell megnézni, hogy ellenőrizhető kijelentésről van-e szó, hogy meggyőződhetünk róla, hogy működik-e vagy sem. Ha nem cáfolható egy kijelentés, akkor nem is ellenőrizhető, tehát nem tudományos. - Kuhn: Ez pedig a szociológiai megalapozottságra épít. Tudósok közössége dönti el, hogy milyen kijelentés, állítás, kérdés elfogadható. Igazolható? → Cáfolható? → Akkor szociailag megalapozott. 3-4. Előadás: A SETI története (földönkívüli civilizációk kutatása) Arisztotelészi fizika - Arisztotelész rétegekben képzelte el a Földet. A középen a föld, mint őselem és a tűz, víz, levegő. Ezek a Hold alatt vannak és felette pedig a világmindenség. Úgy gondolta, hogy minden elem a saját természetes helyére tart vissza. A világ rétegződik és egymást veszik körül a dolgok, így a földönkívüli civilizáció megfogalmazás nem értelmezhető, mondhatni kizárható. - Ha a Hold és a Mars ugyanolyan föld elemű bolygó, mint a Föld, akkor annak a saját természetes helyéhez, a földhöz tart vissza. - Ezt abból gondolta, hogy ha minden elem a saját természetes helyére tér vissza, akkor például a léghajó ha vízzel van megtöltve, akkor elmerül, ha pedig levegővel, akkor repül. 1600 utáni meggyőződés - Az volt a meggyőződés, hogy Arisztotelész elmélete nem igaz, de úgy gondolták, hogy a Hold és a Mars is ugyanolyan bolygó, mint a Föld. - Itt maga a hasonlat határozza meg az értelmezést. Az, hogy mit gondolunk és milyen hasonlatokat használunk, meghatározza a bolygó megfigyeléseket és erősen befolyásolja, hogy mit látunk. Példaul azt eldönteni, hogy melyik bolygó hasonlít a Földhöz, attól is függ, hogy a Föld melyik tulajdonságával vetjük össze a másik bolygót. Például ha az a kérdés, hogy a Hold ugyanolyan bolygó-e, mint a Föld, akkor azon kell elgondolkodni, hogy milyen szempont alapján lenne ugyanolyan? Hegyek, tengerek vagy értelmes lények is vannak rajta? Vagy van annak is naprendszere? Van a másik bolygónak is holdja? Ilyenkor a többi bolygót is a Föld-szerint próbáljuk értelmezni. - Feltételezés: A Napunk egy a csillagok közül. Akkor a többi csillag olyan,mint a Nap. Ha a Nap körül olyan bolygók keringenek, amiken értelmes élet van, akkor a többi csillag körül is olyan bolygók keringenek. 1830-as évek Richard Adams Locke - Holdtréfa - Azt mutatták be, hogyan figyelnek meg értelmes holdbeli élőlényeket, amit mindenki elhitt annak ellenére, hogy nem volt igaz, pont azért, mert a gondolkodásban ott volt, hogy a Holdat a Földhöz hasonlónak gondolták, így ebből azt következtétték, hogy értelmes lények vannak rajta Schiaparelli, Lowell-marsőrület (19.század vége) - Schiaparelli hitt az úgynevezett természetes/mesterséges “marscsatornák” létezésében, melyen keresztül felvették velük a kapcsolatot. 1890-ig minden jelentős csillagász látta, pedig nem léteznek. - Lowell azt propagálta, hogy a Marson van értelmes élet és akkoriban mindenki így is gondolta. Viszont a következő generáció már nem gondolta, hogy a Mars lakott lenne. Ezek után a SETI kérdéssel nem jutottunk előrébb. 4. Előadás: SETI 2.0 A 20. század második felét már más szemléletek jellemezték ezen a téren, mint 400 évvel ezelőtt. Megélénkül az a gondolat, hogy nem csak azt kellene kutatni, hogy léteznek-e földönkívüliek, hanem azzal is kellene foglalkozni, hogy küldjünk a hipotetikus földönkívülieknek üzenetet (METI). Paul Churchland Rescher: Összehasonlító zongoristák és civilizációk Fejlettebbek-e az idegen civilizációk? Logikai hiba az összehasonlíthatóság feltételezése, hiszen csak a hasonló dolgokat lehet összehasonlítani. Két zongorista teljesítményét össze tudjuk hasonlítani, mert zongoristaként tudjuk őket értékelni. De két civilizációt nem lehet, ha csak azt nem feltételezzük, hogy azonos fejlődési utat járnak be. Így ebben az értelemben nem a fejlettség a kérdés, hanem az, hogy miben más a miénktől? (késő római bronzszerűség és a kínai kaligráfia összevetése → nem fejlettebb egyik a másiknál, egyszerűen csak más) A leírás/ magyarázat szintjei - Tények - Matematika: képlet - Értelmezés: Miről is van szó? → ez a problémás rész Fermi paradoxon módszer Hogyan állapítsuk meg, hogy hány zongorahangoló él Chicagóban? Mivel nem rendelkezünk konkrét adatokkal így legfeljebb hozzávetőleges becslést tudunk adni a kérdésre válaszként. Becslés kérdései: Mennyien élnek Chicagoban? Mennyi embernek van zongorája? Milyen gyakran romlik el? Hány munkanap van egy évben? Hány zöke él Chicagóban? (zöke= a filozófusok kedvenc barátja, de senki nem tudja, hogy néz ki) Ennek a megválaszolására nem tudunk pontos választ adni, mert nem tudjuk mit kellene hozzávetőlegesen megbecsülni. Nagyjából 1950-ben Fermi Fermi úgy gondolta, hogy ha léteznének földönkívüli civilizációk, akkor már itt lennének. Abból indult ki, hogy a földi civilizáció is folyamatosan terjeszkedik. Úgy gondolta, hogy ha átlagos jelenségnek vesszük a Földet, akkor a rajta élők élete is átlagos jelenség, de ha ez tényleg így van, akkor már tényleg itt kellene lennie az idegen civilizációnak. Valójában ez az elképzelés nem paradoxon, mert nincs semmi ellentmondó a megfigyelt tények és a várakozások között. Nincs olyan tudomány, amely szükségszerűvé tenné, hogy létezzenek rajtunk kívül értelmes lények az univerzumban. Tehát nem ellentmondás az, hogy nem látjuk, hogy a földönkívüliek léteznének. A kérdés, hogy léteznek-e földönkívüliek? = léteznek-e zökék? Nem tudjuk, hogy néznek ki, nem alkalmazható rájuk a Fermi módszer, így nem paradoxon. Megoldási kísérletek -itt vannak, csak valamiért nem látjuk őket -léteznek,de nem kommunikálnak -nem látjuk és nem is léteznek -hol vannak a lemmingek? (utódok száma) → rosszul feltett kérdés