A Fogyasztás - PDF

A fogyasztás 2  A gazdasági körforgás Termelés – elosztás – csere - fogyasztás. Az egészet átfogja a fenntarthatóság, a Föld életmegtartó képességének megőrzése. Ennek tudatosítása a körforgásos gazdaság. Történelmi korszakonként eltér, hogy mi vezeti a...

A fogyasztás 2  A gazdasági körforgás Termelés – elosztás – csere - fogyasztás. Az egészet átfogja a fenntarthatóság, a Föld életmegtartó képességének megőrzése. Ennek tudatosítása a körforgásos gazdaság. Történelmi korszakonként eltér, hogy mi vezeti a körforgást. A klasszikus politikai gazdaságtan a termelést tekintette kiindulópontnak: termelés a termelésért elvet fogalmazta meg. A 20. században a fogyasztót tartották elsődlegesnek: „fogyasztó a király” volt a meghatározó. A 21. században újra a termelő ember a fontos, de már az alkotáson és a részvételen alapuló termelés értelmében. Ezek határozzák meg fogyasztását is. 3  A fogyasztás Fogyasztás ebben az értelemben végső felhasználás. A közgazdaságtanban a végső felhasználáson három fogalmat értenek: lakossági fogyasztást, közösségi fogyasztást és beruházást. A fogyasztás, végső felhasználás átfogó fogalma ezért a fenntarthatóság, a hosszú távú szempont érvényesítése bármelyik fogyasztói, felhasználói döntés esetén. A lakossági fogyasztás az, amire az állampolgárok pénzt költenek. A közösségi fogyasztás az, amit az állam (beleértve az önkormányzatokat is) biztosít közvetlenül az állampolgároknak, amire nem nekik kell költeniük, hanem az államtól kapják. Ilyen az oktatás vagy az egészségügy ingyenes része. Ide lehet sorolni a rendvédelmet és a honvédelmet is, bár azon vita van, hogy értelmes-e ezt állampolgárokra lebontani. Beruházás a lakosság vagy a vállalatok vagy az állam termelését fenntartó javak vagy szolgáltatások összessége. A 18-19. században a beruházás egyértelműen a gép vásárlása volt. A 19. század végén, 20. század első felében ez kiegészült az állam által biztosított infrastruktúrával (vasút, stb.). A 20. század második felétől beszélünk lakossági beruházásokról (lakás, autó, háztartási elektronika). Élénk vita tárgya, hogy a lakossági fogyasztás milyen mértékben tekinthető beruházásnak, hiszen az élelmiszervásárlás az egészséget tartja fenn, és az egészség beruházás. 4 Ki vezeti a fogyasztókat? A gazdasági válság, recesszió nem fogyasztás és termelés ellentéte, hanem ösztönzés a fogyasztói kultúra erősítésére. „Az emberek gyakran nem tudják, mit akarnak, amíg meg nem mutatod őket.” (Steve Jobs) „Semennyire. Nem a felhasználó dolga tudni mit akarnak … Azt találjuk ki, amit mi akarunk.” (Steve Jobs) "Ha megkérdeztem volna a vásárlókat, mit akarnak, akkor azt mondták volna, egy gyorsabb lovat.„ (Henry Ford) 5  Fogyasztás és fogyasztói társadalom A 20. század, különösen a második felében használták a fogyasztói társadalom fogalmát. Ez a korszakra jellemző túlfogyasztást, az öncélú fogyasztást, pazarlást jelentette. Ennek meghaladása napjaink kérdése, a mértékletesség elvének érvényesítése. A haszon fogalma átalakul ennek megfelelően, a hosszú távú hasznosság kerül előtérbe. 6  A mértékletesség erénye A mértékletesség a fogyasztói kultúra elterjedése. Nem aszketizmus, de nem is túlfogyasztás, hanem az értékrend érvényesítéséhez szükséges javak és szolgáltatások fogyasztása. A gazdasági válságok ezért nem fogyasztás és termelés egyensúlytalansága (nem alulfogyasztás vagy többlettermelés), hanem áttérés egyik fogyasztói kultúráról a másikra. „A józan önmérséklet a rendnek és bizonyos gyönyörökben és vágyakban mutatkozó önuralomnak egy neme, amilyen értelemben azt szokták mondani valakiről, hogy – tudom is én hogyan – „erőt vesz magán”, s ennek még más nyomait is találjuk a köznyelvben.” 7  Teljesítményelv és fogyasztás A neoliberalizmus fogyasztás-elmélete a bőség és a szűkösség megkülönböztetésén alapult, a fogyasztás hivalkodó jelleget is kapott, a gazdagságot akarta szimbolizálni Ennek eredménye lett a jelentős társadalmi egyenlőtlenség, a szegénység és a szélsőséges gazdagság egyidejűleg. A megoldás, hogy a szükséges tudást (szakmai, erkölcsi) a gazdaságpolitika közvetítse, ami nem csak fogyasztási, hanem általában kulturális, technikai feladat is. Ez a teljesítményelv. 8  A fogyasztás korszakai XIX. század: ⚬ termelés a termelésért elv, olyan fogyasztási szint meghatározása, ami a termelési tényezőnek azért jár, hogy termelési tényező maradhasson. A munkás bérét/fogyasztását Az határozza meg, hogy munkás/bérrabszolga létét fenntartsa. A tőkés jövedelmét a tőke szükségletei határozzák meg. XX. század: ⚬ A 20. században bontakozik ki a tömegtermelés, aminek célja az osztálytársadalom megszüntetése, a felzárkóztatás eslsősorban a fogyasztáson keresztül. Ennek alapvető közgazdasági fogalma az ellátási felelősség, amit a termelő visel a társadalmi stabilitásért és fejlődésért. a ⚬ A XXI. században ez kiegészül a szolgáltatásokra irányuló termeléssel és a teljesítményelvvel, aminek eredménye a hozzájárulás ahhoz, hogy az értékrend 9 alkalmazásában részt tudjon venni mindenki (már aki elfogadja az értékrendet).  A szükségletek csoportosítása A szükségleteket a klasszikus politikai gazdaságtan három csoportra osztja: ⚬ szükséges, ⚬ hasznos és ⚬ kellemes javakra. 10  A szükségletek csoportosítása Szükséges: „Szükségleten nemcsak azokat a javakat értem, amelyek a lét fenntartásához nélkülözhetetlenek, hanem bármit, ami nélkül az adott ország szokásai szerint minden tiszteletre méltó embernek, akár a legalacsonyabb osztályba tartozónak is, illetlenségszámba megy mutatkoznia. Szigorúan véve a vászonalsó nem létszükséglet. Hisz a görögök és a rómaiak is jól megvoltak fehérnemű nélkül. De a mai Európa túlnyomó részén minden magára valamit is adó bérmunkás szégyellné magát, ha nyilvánosan ing nélkül jelenne meg, mert az olyan gyalázatos mérvű szegénységről tenne tanúbizonyságot amilyenbe, feltételezhetjük, senki sem kerülhet, hacsak nem tulajdon kárhozatos életvitele miatt.” (Smith) A szükséges jószág a részvételhez szükséges javak és szolgáltatások köre, ezértkor- és hagyományfüggő. Ma szükséges jószág az áramfogyasztás vagy az internethozzáférés, ami elképzelhetetlen lett volna még a 2010-es évek előtt. A nyomor és a szegénység ezért nem teljesen azonos kategóriák. Nyomor a kirekesztettség a társadalomból, ami éhezéssel és a teljes létbizonytalansággal azonos. A szegények az alsó csoport (10, 20%) a jövedelmek elosztásában. A szegénység abban az értelemben soha nem szüntethető meg, hogy mindig lesz egyenlőtlenség a jövedelmekben, viszont soha nem válhat nyomorrá. 11  Hasznos és kellemes javak Hasznos jószág azok, amelyek kiváltják a szolgai, rutin munkát, időt és energiát takarít meg a fogyasztó számára. Ezek a javak a gépek, bárhol is használják azokat (háztartás, gyár, hivatal). A kellemes javak –a gyönyör forrásai. Ezek teszik lehetővé, hogy a fogyasztó közvetlenül érzékelje az értékrend működését. A kellemes javak a tudásalapú társadalomban szépek is, mert a szépség a gyönyör egyértelmű forrása. A fogyasztói társadalomban vagy korábban ez nem volt egyértelmű, és még ma sem hagytuk teljesen magunk mögött azt a hagyományt, hogy a kellemes elvált a széptől. A fényűző állam, amire hivatkoztunk, ezért az az állam, amelyben szép javakat is termelnek, aminek látszólag nincs köze a létbiztonsághoz. Ez azonban csak látszat, mert az értékrend érzékelése a létbiztonság forrása. 12  A jószág A másik szempont a három jellemző, a szükséges, hasznos és kellemes egységesülése. Az egységesülés keretében minden termék kultúrát közvetít. Ennek tudása a fogyasztó részéről a tudatos fogyasztás. A termékben rejlő kultúra tudatosítását segíti: A jószág fogalam ezért váltja fel az áru kategóriáját. Az áru eladásra termelt jószág, ezzel szemben a jószág a közjóban való részesedést segíti. Az üzleti életben ezt nevezzük márkának, mert a márka kulturális tartalommal is rendelkezik, a jószág hozzájárulását is érzékelteti a fejlődéshez. A reklám A marketing A design 13  Maslow-féle szükséglethierarchia – a gazdaságpszichológia szerepe A szükségleteket sorba rendezhetjük. Ez alapján a következő a hierarchia: ⚬ fiziológiai szükségletek ⚬ biztonsági szükségletek ⚬ szeretet- és közösséghez tartozás igény ⚬ tisztelet, elismerés iránti igény ⚬ tudás és megértés iránti vágy Minden szükségleti fázis a társadalmi fejlődés szükségességének megértése és az igény a részvételre. A Maslow féle piramis ezért a fogyasztó tudatosodásának és a társadalmi részvétel különböző szakaszai. Minden újabb szakasz átalakítja az összes korábbi fázist is. 14  A XX. század fogyasztói kultúrája New Deal, 30-as évek: négy szabadság elve, autó, Coca-Cola, rádió, lakás Jóléti állam: nagyobb autó, háztartási elektronika, TV, közszolgáltatások. 60-as évek vége: radikális szükségletek, a politikai részvétel iránti igény. A neokonzervatív fordulat és az információs társadalom: Információs technika, automatizáció és kommunikáció, testre szabott tömegtermelés. 15 A XXI. század fogyasztási szerkezete A biztonság előtérbe került, amiben benne van a fenntarthatóság fogalma. A javak és szolgáltatások kulturális tartalmát hangsúlyozzák, ami a részvételt segíti. A felzárkóztatás és az egyenlőtlenség csökkentése. Nagyobb hangsúly van az egészségügyön, oktatáson és a kutatáson és fejlesztésen. A műanyag fogyasztás korlátozása, tudatosabb energia-felhasználás, az élelmiszerfogyasztásban az egészségügyi és a minőségi fogyasztás előtrébe kerülése. Összességében a jólét és a demokrácia közötti összhang megteremtése, és nem az átválthatóságra törekvés. 16  Fogyasztóvédelem A 20. században hoztak létre először állam intézményeket, hatóságokat a fogyasztók védelme érdekében. Először az Egyesült Államokban, amit FDA-nak hívnak. (Food and DrugAdministration) Az Európai Unióban a fogyasztóvédelem kiemelt fontosságú terület. Foglalkozik vele az Európai Bizottság biztosi szinten, az Európai Parlament. Minden tagállamnak vannak fogyasztóvédelmi hatóságai, Magyarországon ez a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal. Ezen kívül működnek Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC- Hálózat vagy „Euroguichet” központok) és az Európa Önökért portál. 17  Az európai fogyasztóvédelem céljai Általános célok ⚬ A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme ⚬ A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme ⚬ A fogyasztók tájékoztatása és oktatása ⚬ A fogyasztói igények érvényesítése ⚬ A fogyasztók képviselete A jelenlegi stratégiai célkitűzések: ⚬ a zöld átállás, ⚬ a digitalizáció, ⚬ a fogyasztói jogok hatékony érvényre juttatása, ⚬ egyes fogyasztói csoportok speciális szükségletei, valamint 18 ⚬ a nemzetközi együttműködés  A fogyasztást meghatározó tényezők Jövedelem: a fogyasztó erőforrásai. Ez lehet pénzbeli és lehet természetbeni. Ez utóbbi az, amit a fogyasztó közvetlenül, nem pénzben kap. ⚬ Jövedelmek csoportosítása ⚬ Nomináljövedelem: a pénzben kapott jövedelem. ⚬ Reáljövedelem: a fogyasztható javak köre. ⚬ Bruttó jövedelem: a fogyasztó által kapott teljes összeg ⚬ Nettó jövedelem: az adókkal és támogatásokkal módosított összeg (ami a pénztárcában marad) ⚬ Korrigált jövedelem: természetbeni társadalmi juttatások beszámítása a jövedelembe. Hasznosság 19 20 21  Költségvetési egyenes A nominális és a reáljövedelem közötti kapcsolatot a költségvetési egyenessel közelítjük. A költségvetési egyenest egy olyan koordináta-rendszerben ábrázoljuk, ahol a két tengelyen két jószág van (például élelmiszer és ruha). Ez természetesen bővíthető a teljes fogyasztói jószágkosárig. Maga a koordináta-rendszer azt is mutatja, hogy a fogyasztó választhat, azaz szabad. Például nem éhezik, hiszen ebben a helyzetben ki lenne szolgáltatva, szolga, rabszolga lenne. Szabadságának értelme a helyes, az értékrenddel és a jogállammal összhangban álló döntés megtalálása. A közgazdaságtan ennek feltételeit, a helyes döntéshez szükséges intézményi megoldásokat kutatja. 22  A költségvetési egyenes 𝑚 = 𝑃𝐹𝐹 + 𝑃𝐶𝐶 C 𝑚: nominális jövedelem (100) 𝑃𝐹: Az élelmiszer ára (5) 𝑃𝐶:A ruha ára (1) Jószágok: C = 100 - 5 F 𝐹: Az élelmiszer mennyisége 𝐶: A ruha mennyisége (költségvetés, egészségügy) 𝑚 = 𝑃𝐹 𝐹 + 𝑃𝐶𝐶 𝐶 = (𝑚/ 𝑃𝐶 ) − (𝑃𝐹 23/ 𝑃𝐶 )𝐹 F Reáljövedelem – nominális jövedelem – jó és rossz ösztönzők  Költségvetési halmaz C Minden olyan jószágkombináció, amelyik a költségvetési egyenesen belül van. 24 F  Az ármérce-jószág 𝑀 = 𝑃𝐹𝐹 + 𝑃𝐶𝐶 𝑀/ 𝑃𝐹 = 𝐹 + (𝑃𝐶𝐶)/ 𝑃𝐹 Ármérce-jószág: az a jószág, amelyben minden más terméket mérünk. Ez a jószág a fogyasztó jóléte és jólétének emelkedését méri. Ezek a javak történelmi korszakonként különböznek: a jóléti állam idején például a benzin volt (azt vizsgálták, hogy hány liter benzint tud venni az átlagos fogyasztó a fizetéséből), ma már inkább a hozzáférést a közszolgáltatásokhoz tekintik ilyen mutatónak. 25  Mi történik, ha a jövedelem nő (adócsökkentés, hitelnyújtás)? C 200 Kiinduló állapot C = 100 - 5 F C = 200- 5 F 100 Változás után 26 20 40 F  Mi történik, amikor az élelmiszer (olaj, gáz, C lakásrezsi, stb.) ára nő? (cigaretta) Kiinduló állapot C = 100 - 10 F 𝑚 = 100, 𝑃𝐶 = 1, 𝑃𝐹 = 5 CC==200- 100-55FF 100 Változás utáni állapot 𝑚 = 100, 𝑃𝐶 = 1, 𝑃𝐹′ = 10 27 10 20 F  Infláció méréséről A nominális és a reáljövedelem közötti kapcsolatot az infláció mutatja. Az infláció a fogyasztási javak és szolgáltatások árszínvonalának tartós emelkedése. Ellentéte a defláció, amikor az árak csökkennek. Mérésének értelme: 1. képünk legyen az áremelkedések mértékéről akár árucsoportonként, akár rétegenként képet kapni. (kik jártak jobban, mert nőtt a vásárolható halmaz, és kik jártak rosszabbul) 2 bizonyos törvényi rendelkezések betartásához is szükséges, amikor a törvény célja a reáljövedelem megőrzése. 28 29 30  A fogyasztás terhelő adók Jövedéki adó, amit a jövedékköteles termékekre vetnek ki: Jellemző termékek: alkohol, üzemanyag, dohánytermék Minden évben az adótörvények elfogadásakor fogadják el ennek mértékét. A mértéket mindig abszolút értékben határozzák meg (Magyarországon forintban a termék fizikai alapegységére.) ÁFA: Általános kulcs 27%, EU legmagasabb kulcsa, kedvezményes kulcs: 5%., 18% Az ÁFA alapja a hozzáadott érték, amiről bővebben a második félévben lesz szó. 31  Összefoglalás A gazdasági körforgás jelenleg a körforgásos gazdaságot jelenti, ezen belül van csak különbség a fogyasztás és a termelés között. A fogyasztást a szükségletekből lehet levezetni. A szükségletek a részvételből vezethetők le. A fogyasztói kultúra, a tudatos fogyasztói magatartás a fejlődés fő iránya. A fogyasztói kultúrán belül különböztetünk meg történelmi korszakokat. A 20. századtól kezdve a fogyasztóvédelem állami/hatósági feladat, az Európai Unió fontos intézménye. A fogyasztói viselkedést a jövedelem, a hasznosság és kultúra határozza meg. 32 Köszönöm a figyelmet! 33  Videó és Kérdések Nézze meg az alábbi videót, majd válaszoljon a következő dián található kérdésekre. 34 Magyar felirathoz kapcsolja be a feliratokat, majd kattintson a beállításokra ⚙️→ feliratok → automatikus fordítás → magyar nyelv  Videó és Kérdések 1, Mi az előadó 1. üzenete? 2, Mi az a balek halászat? 3, Mi az 1. példája az előadónak? 4, Mi az előadó 2. példája a balek halászatra? 5, Mivel magyarázza az előadó a 2008-as pénzügyi válságot? 6, Mi a könyv végső üzenete? 35