BEST RÖVIDÍTETT-23-45 PDF

Kilépés a piacról probléma lehet: X gépeket, berendezést, stb. nem egyszerű értékesíteni X munkavállalókat nehéz átképezni, lecserélni (emberi erőforrás nem konvertálható) X tőkepiac fejletlen, stagnál (váltáshoz szükséges tőkemozgás nem tud végbemenni) X jogi korlátok (pl. ellátási köte...

Kilépés a piacról probléma lehet: X gépeket, berendezést, stb. nem egyszerű értékesíteni X munkavállalókat nehéz átképezni, lecserélni (emberi erőforrás nem konvertálható) X tőkepiac fejletlen, stagnál (váltáshoz szükséges tőkemozgás nem tud végbemenni) X jogi korlátok (pl. ellátási kötelezettség) A verseny Verseny: két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. – a szabályok alkotásához és betartásához szükséges az állam (bürokratikus koord.) – ennek hiányában: aggresszív koord. Jóléti funkció Allokációs funkció Hatékonysági funkció a fogyasztó válogathat erőforrások a megfelelő termék lehető helyre vannak befektetve leghatékonyabb előállítása Vállalati képességek: a vállalat működésének azon jellemzői, amelyek meghatározzák, hogy milyen hatékonysággal tud megfelelni a környezeti kihívásoknak. tartós versenyelőny: - külső és belső kihívások előrejelzése - lehetőségek megragadása és teremtése REAKCIÓ-VÁLASZREAKCIÓ: ár egyre csökken, mindenki rosszul ját jól sikerült reklámakció, nő az általános kereslet a termék iránt, mindenki jól jár A kooperáció POZITÍV NEGATÍV startégiai szövetség kartell méretgazdaságosság, kockázat (ármegállapodás, piacfelosztás, információcsere, megosztása csoportos bojkott,...)  Vállalati hálók piaci + szervezeti kapcsolat között átmenet: szorosabb kapcsolat egyszeri tranzakciónál, azonban nem teljes egymásrautaltság kölcsönös függöség, mivel: Relációspecifikus befektetés: olyan befektetés, amellyel csak egy adott kapcsolat keretében érhető el a befektető által elvárt megtérülés. a valóságban NINCS tökéletes szerződés, NINCS tökéletes ellenőrzés ® BIZALOM szükséges 1) a partner teljesíteni akarja kötelezettségét 2) képes is erre 3) külső problémák előfordulása esetén jó szándékú magatartást tanúsít Klaszter: egy adott földrajzi régióban található, azonos illetve összekapcsolódó profilú, magas versenyképességű vállalatok hálózata, pl. Szilikon-völgy A piac társadalmi szerepe 1. A piaci mechanizmus (verseny, innováció révén) dinamizálja a társadalmat. 2. A piaci mechanizmus hatékony átjárást biztosít a társadalom létszférái közt, meghagyja függetlenségüket 3. A piaci koordináció képes a társadalom más szférái számára is konzisztens szabályozási alapelveket nyújtani. 4. támogatja/kikényszeríti az egyén önfejlesztését  3. Az állam gazdasági szerepe FELADATOK (Világbank) jogi keretek meghatározása a gazdaságpolitika alakítása alapvető szolgáltatások és infrastruktúra létesítése hátrányos helyzetűek védelme környezet védelme Az állami gazdaságirányítás - közvetíti a globális hatásokat (azokat lehetőség szerint befolyásolva) - koordinációs mechanizmusok közt kapcsolatot teremt - társadalmi célkitűzéseket érvényesít 2 fő területen befolyásolja a gazdasági szférát: 1. közvetlen gazdaságszabályozás 2. gazdaság működéséhez szükséges humán- és reálinfrastruktúra megteremtése Gazdasági mechanizmus: a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi-intézményi kerete (hosszútávú) Gazdaságpolitika: az államnak a gazdaság jogi-intézményi rendszerét alakító, illetve a gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége (rövidtávú) CÉLOK stabilitás növekedés ország versenyképességének emelkedése jövedelemszabályozás ESZKÖZÖK monetáris politika o jegybanki alapkamaton keresztül o infláció, valutaárfolyam, tőkemozgás befolyásolása fiskális politika o adók és járulékok begyűjtése, elköltése humán, ill. reálinfrastrukrúta biztosítása lobbi: üzleti érdek-érvényesítés a politika világában „jogszerűen”, viszont gyakran korrupcióhoz vezet  Az állami szerepvállalás típusainak jellemzői JELLEMZŐK LIBERÁLIS állam JÓLÉTI állam TOTÁLIS állam alapvető érték szabadság biztonság egyenlőség domináns koord. piaci piaci bürokratikus a szabályozás fő piaci hatékonyság piaci hatékonyság állami gondoskodás működési elve állami rásegítéssel fő szabályozási monetáris politika redisztribúció központi tervezés eszköz példa USA, Anglia 80-as Svédország, NSZK szocialista országok évek 70-es évek 50-es évek Az állam vállalatszabályozó szerepe a) Vállalatszabályozás ¦ adók, támogatások, elírások b) Vállalatközi kapcsolatok szabályozása ¦ versenyszabályozás, fizetési feltételek rögzítése, környezetvédelmi előírások c) Vállalaton belüli viszonyok szabályozása ¦ foglalkoztatási jogszabályok, tulajdonviszonyokat szabályozó előírások Állam lehet: - támogató, befektető, hitelező - partner (PPP Public-Private Partnership): szállító, stratégiai partner - fogyasztó - versenytárs Állam szerepvállaló tényezői § befolyásoló § támogató § korlátoló  Állami vállalat Állami vállalat: olyan vállalat ahol az állam többségi tulajdonnal rendelkezik. nem csak a profitért működik nem tud olyan a közjószág tragédiája hatékonyan működni CÉL lehet 1. kormányzati törekvések támogatása 2. bizonyos közjavak mérsékelt árú előállítása 3. példamutatás 4. versenytárs a monopóliumok ellen Különbségek magánvállalattól: – a tulajdonos megfoghatatlanabb – sikerkritériuma nem csak pénzügyi – irányításban gyakran erőteljesebb a dolgozói részvétel – nagyobb nyilvánosság Állam szerepvállalásának tendenciái napjainkban Állam szerepét gyengítő folyamatok: 1) piaci koordináció térnyerése - privatizáció - dereguláció - decentralizáció 2) globalizáció → globális intézmények átalakítják a nemzeti szuverenitás határkörét pl. WTO, Világbank, WHO 3) regionális szervezetek (pl. EU) felülírják a tagállamokat 4) informatikai forradalom számos területen lehetetlenné tette az állami eszközök alkalmazását Állam szerepét erősítő folyamatok: 1) globalizáció sajátos érdekvédelmi feladatokat jelent a nemzetállamok számára 2) állam szerepe növekszik az egyes társadalmi létszférák (gazdaság, egészségügy, kultúra) közti kapcsolatteremtésben, a nem piaci elemek, pl. állampolgári jogon járó szolgáltatások növekedése következtében 3) humán tényezők előtérbe kerülnek (nyugdíj, oktatás, foglalkozási feltételek) 4) jólét nő → igény a reál infrastruktúrára nő 5) társadalom védelmet keres az államban a globalizációval, fogyasztói társadalommal szemben 2 fő tendencia: - felértékelődik az állami és nem állami szféra kapcsolata - gazdasági globalizáció gyorsabban halad mint a politikai-társadalmi integráció  4. Felelős vállalat koncepció Helyi közösségek + önkéntes polgári szerveződések Helyi közösségek: lakóhelyhez kapcsolódó, nem állami szerveződések Feladatuk megteremteni illetve biztosítani - a gazdasági biztonságot - a helyi demokráciát - a kulturális örökség és a természeti környezet megőrzését kétoldalú pénzügyi kapcsolat: vállalat → város - helyi adók - önkéntes támogatás helyi közigazgatás → vállalatok - kedvező ingatlanvásárlás - munkaerőképzésben való részvétel Önkéntes állampolgári csoportosulások: önkéntes emberi szerveződések a résztvevők által meghatározott célok megvalósítására. modern társadalomban egyre nagyobb szerep gyakran előre jeleznek társadalmi változásokat (környezetvédelem, fogyasztói érdekvédelem) szakmai szerveződések o lehet önkéntes vagy kötelező o információáramoltatás, képzés, továbbképzés, érdekvédelem Az üzleti szféra és a természeti környezet Beavatkozás 3 fő módja: - erőforrások kivétele a természetből (pl. bányászat, fakitermelés) - kibocsátások juttatása a természetbe (pl. levegő-, vízszennyezés) - strukturális beavatkozás (pl. őshonos fajok kiirtása, autópálya építés) Fontos az állami szabályozás! ¦ vállalat externáliáinak internálása o piaci internálás: jószágra amelynek eddig nem volt ára (víz, erdő, levegő) piaci mechanizmus lép működésbe o közvetlen hatósági beavatkozás: központi utasításokkal  A felelős vállalat társadalmi felelősség megjelenése gazdaságban: alternatív közgazdaságtan - ökologizáció (szervezetek természetbe beágyazódása, környezetvédelem) - humanizáció (szervezetek azért vannak hogy az embert szolgálják, fejlesszék) üzleti érdek « etikus magatartás hagyományos közgazdaságtan « alternatív közgazdaságtan shareholder view (belső érintett) « stakeholder view (külső érintett) A vállalat társadalmi felelősségvállalása (4 szint): Érintettek igényeinek besorolása: - hatalmi - legitimitási - sürgősségi PROBLÉMÁK: – felelős magatartás megítélhetetlensége – számonkérhetőség hiánya – értékteremtés relativitása (kinek mi az érték?) – érintettek közötti kapcsolatok figyelmen kívül hagyása  5. Vállalati gazdálkodás a múltban és ma Vállalati gazdálkodás fejlődése kezdet: ipari forradalom, gyáripar – szétszórt termelés helyett emberek+anyagok+gépek egy helyen → tömegtermelés, méretgazdaságosság, munkaerő specializációdása 19.sz.: szabad gazdaságfejlődés - szabad gazdaságfejlődés ® monopolista helyzetek ® korrekció igénye - törvények megjelennek 20.sz.: termelés kora - verseny középpontjában: termelékenység, termelési hatékonyság - fogyasztó válasszon abból, amit kínálunk WW2 hiányidőszak után: marketing kora - középpontban: fogyasztó - nem mit tudok megtermelni, hanem mit tudok másoknál jobb feltételekkel piacra vinni 1970-80: globalizáció 21.sz.: internetkorszak - majdnem tökéletes verseny - belépési korlátok lecsökkennek - automatizáció, robotizáció, 3D nyomtatás → emberi erőforrás szerepe? Üzleti világ napjainkban 1) Szolgáltatásgazdaság fizikai termékek tulajdonságai közt már nem mindig lehet versenyelőnyt jelentő különbséget létrehozni → hangsúly a termékekhez kötődő szolgáltatásokon 2) Digitalizálódó gazdaság informatikai forradalom: - könnyítette a piacra lépést/kilépést - közel tökéletes verseny - széles körű hálózatépítés lehetősége 3) A hálózati gazdaság verseny nem pusztán vállalatok, hanem vállalati hálók közt is (+ egy vállalat több hálóhoz is tartozhat)  4) Tudás alapú gazdaság ismeret, tudás válik a legfontosabb erőforrássá masszívan megerősödik a „tudásipar” vállalati szférában megjelenik a tudásmenedzsment 5) Felelős gazdaság Az üzleti világ változásainak meghatározó tényezői üzleti világ meghatározó trendjei: demográfiai társadalmi technológiai ideológiai-politikai Demográfiai tényezők munkaerőpiac mozgása: jobb életkörülmények keresése, migráció → üzleti környezet bizonytalansága társadalom elöregedése: befolyásolja a fogyasztói bázis összetételét; kormányokon nyomás Társadalmi tényezők társadalomban + gazdaságban intenzív változások → csökkent biztonságérzet, kiszámíthatatlanság új készségek és képessége követelménye: szakmai és földrajzi mobilitás tudás szerepe nő: oktatási rendszer új alapokra helyezése élethosszig tartó tanulás vállalatok: tehetség, tudás megbecsülése Technikai tényezők új munkakörök → nagy nyomás az oktatási rendszeren előre nem látható változások munkafolyamatok átalakulása (robotok) Ideológiai-politikai tényezők a folyamatok kézbentartásához szükséges nemzeti és szupranacionális intézményi formák, koordinációs mechanizmusok kialakítása és rugalmasságának biztosítása sokkal lassúbb társadalmi folyamat, mint a technikai lehetőségek kihasználása III. A VÁLLALAT TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE  1. A tevékenységi rendszer és a stratégia a vállalat stratégiája a versenyképesség megvalósításának a kerete A vállalati működés stratégiai alapjai vállalati stratégia ® alapvető cél megvalósítása Vállalati stratégia: a vállalati működés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg a vállalat helyzetének értékelése és a környezet előrejelzése alapján. Funkciói: - legfőbb célok és változtatásuk szabályai : biztosítja, hogy a vállalat teljesítse küldetését - iránymutató arra nézve, hogy mikor, hogyan változnak ezek a célok: lehetővé teszi az aktív (proaktív) alkalmazkodást - versenyelőnyt biztosít (optimális esetben) - ráirányítja a figyelmet a kulcsproblémákra - előírja a tevékenységek kereteit: megszabja a belső erőforrás-elosztást, ill. ennek elveit - megadja a fő programokat, cselekvési sorozatokat: irányt szab az alsóbb szintű döntéseknek Tartalma: 1. Küldetés: milyen fogyasztók milyen igényeit hogyan elégíti ki 2. Szinergia: az érintettek tevékenységének és saját erőforrásainak összehangolása (az együttes hatás mértéke, amely abból adódik, hogy az egész több, mint a részek egyszerű összessége) 3. Versenyhelyzet: a tartós versenyelőny forrásai normatív (előíró): mit kell csinálnia a vállalatnak? leíró: stratégiai döntések utólagos megfigyelése formális: leírt (a vállalati stratégia tudatosan kialakított, meghatározott körben közreadott normatív megfogalmazása) informális: nincs leírva Tulajdonságok: környezetfüggő fókuszokat képez: adott időszakban legfontosabb célok legfontosabb fogyasztói csoportok  milyen képességekre alapozhat a vállalat; ezek érvényesüléséhez milyen belső változtatásokra van szükség stratégiai szövetségeseket meghatározza jövőorientált ® bizonytalan részstratégiákból áll Részstratégia: a vállalati működés meghatározott részterületeire vonatkozó, önállóan is stratégiajellegű állítások rendszere 1) üzleti egységek szerinti 2) tevékenységi funkciók szerinti meghatározása és végrehajtása a felsővezetés feladata ® stratégiai menedzsment A külső és belső tevékenységek integrációja A vállalaton belüli munkamegosztás kifejeződési formája a funkcionális struktúra. Vállalati funkciók: a munkamegosztásban létrejövő tevékenységcsoportok, amelyek azonos vagy közelálló szerepet töltenek be az alapvető cél megvalósításában 1. marketing 2. innováció 3. emberierőforrás-menedzsment 4. információ- és tudásmenedzsment 5. értékteremtő folyamatok (logisztika/termelés/szolgáltatás) menedzsmentje 6. pénzügy Értéklánc: a vállalaton belüli tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása. Ellátási lánc: a gazdasági tevékenységek vertikálisan összekapcsolódó, vállalati határokon átívelő, adott fogyasztói igény kielégítését célzó sorozata. Folyamatszemléletű vállalatvezetés tevékenységeket elsődlegesen nem funkcióik szerint kapcsolják össze, hanem folyamatszemléletben 5 féle folyamat: 1. fogyasztóorientációs folyamatok (tevékenység fogyasztói igényhez igazítása) 2. értékteremtő folyamatok (erőforrás beszerzése, kezelése, értékké konvertálása) 3. tudásfolyamatok (információval való ellátás, információ tudássá alakítása) 4. pénzügyi folyamatok 5. koordinációs folyamatok (fentiek összekapcsolása) Az értéklánc és a piac  2. Marketing Marketing: a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése. A FOGYASZTÓ értékelése szubjektív, és relatív (mérlegeli miről kell lemondania) egyéni fogyasztó fő tényezői: - pszichológiai - személyes - társadalmi - kulturális szervezeti fogyasztó: - rendszerint nem a termék végső fogyasztója, tovább feldolgozza - DE! pl. állami szervezetek végső fogyasztók, így kettős minőségűek - kereslete kevésbé rugalmas - a vevő specializált szakember - szállítóval gyakran hosszútávú kapcsolat - piaci megállapodás formális szerződések keretében MARKETINGSTRATÉGIA „Milyen igényeket tudunk másoknál jobban kielégíteni?” 1. fogyasztói szükségletek konkretizálása 2. verseny elemzése, versenystratégia megválasztása 3. marketing mix – a fogyasztó megnyerése 1. A fogyasztói szükségletek konkretizálása 1. Piacszegmentálás: a piacnak a fogyasztók különböző tulajdonságú célcsoportjai szerinti felosztása o Piackutatás-piacelemzés: a piacról, illetve a fogyasztókról szóló információk begyűjtésének, rendszerezésének és értékelésének folyamata.  o egyéni fogyasztót mi alapján: - termékorientált szegmentálás - demográfiai szempontok - társadalmi tényezők - személyiség - földrajzi tényezők o szervezeti fogyasztót mi alapján: - termék jellege - vásárló szervezet jellege - szervezet jellemzői - beszerzés helyzete a szervezetben 2. Célpiac kiválasztása vonzereje lehet: mérete, növekedési esélye, kedvező versenyhelyzet, stb. 3. Pozicionálás: egy termék saját kínálata, a vevői igények, és versenytársak kínálata közötti viszony meghatározása 2. A versenystratégia megválasztása Kotler versenystratégia pozíciók: § vezetők (coca cola), § kihívók (pepsi), § követők (más üdítők), § meghúzódók (energiaitalok) Fogyasztó megnyerése: a) Tömeges személyreszabás: egyedi vevői igények érvényesítése tömegtermelési technológiák keretében. (kivétel: nagyértékű termékek, luxustermékek, nagyon személyre szóló termékek) b) Kapcsolatmarketing: a marketingeszköztár alkalmazása a vállalatközi kapcsolatrendszer fejlesztésére. (az áru értéke helyett a kapcsolat értékéről kell meggyőzni a fogyasztót) c) Ügyfélkapcsolat-menedzsment: az ügyfelekkel való kapcsolattartást tudatosan, szervezett módon és összehangoltan irányító belső vállalati folyamatok összessége, melynek középpontjában az ügyfél áll. minél többet megtudni a fogyasztóról  cél: fogyasztóval hosszú távú kapcsolat CRM-rendszerek o ügyféladat-nyilvántartás o megrendelések o lojalitás programok o ügyfélelégedettség-mérés d) E-marketing Elektronikus adatkezelés, adatfeldolgozás, adatbányászat, online piacterek 3. A marketingmix Termékpolitika Árpolitika Értékesítési utak Kommunikációs politikája politika Termékpolitika: a fogyasztói igények kielégítésére szolgáló termékek körének és tulajdonságainak meghatározására, valamint a fogyasztónak való bemutatására vonatkozó elvek és módszerek összessége. a) termékszerkezet (pl. autógyár esetén egyes modellek) b) termékéletciklus (az idő, amíg a termék a piacon tartózkodik – bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás) c) termék bemutatása (márka, csomagolás, címkézés) Árpolitika: a vállalat által kínált termékek árának meghatározása és a piaci áreseményekre való reagálásra vonatkozó elvek és módszerek összessége. Kotler árképzés: 1. Árpolitikai célok kiválasztása  o árbevétel vagy profit maximalizálása, forgalom vagy piaci részesedés növelése, túlélés, piac lefölözése, helyzetfenntartás 2. Kereslet elemzése o a fogyasztó árérzékenysége, a keresleti görbe meghatározása 3. Költségek becslése o a termék minimális árát az előállítás költsége határozza meg o a vállalati költségfüggvény meghatározása 4. Versenytársak ármagatartásának elemzése o a vállalat hova helyezze az árait a kereslet szabta maximum és a költségek szabta minimum között 5. Árképzés módszerének kiválasztása o költség alapú (költség + xxx%) o kereslet alapú (egyes árak mellett eladható mennyiség) o versenytárs alapú (mi a szokásos piaci árszint) 6. Végső ár meghatározása o figyelembe vehetők még egyéb faktorok pl. az árak lélektani hatásai, versenytársak reakciói, saját termékek kiszorítása Célok: - profit maximalizálása - árbevétel maximalizálása - befektetésarányos nyereség - forgalomnövekedés - piaci részesedés növelése - túlélés - piac lefölözése - helyzetfenntartó árazás - vezető termékminőség fenntartása Értékesítési utak politikája: a marketing-csatornák kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek összessége 1. Marketingcsatorna: az út, amelyen a termék a termelőtől a fogyasztóhoz eljut. § bővebben lásd: logisztika 2. Az értékesítési utak kiválasztása: § kiszerelés § várakozási idő § jó hozzáférhetőség, üzletsűrűség § termékválaszték 3. Együttműködés az értékesítési utak szereplői között vertikális  - vállalati (vállalat előre- vagy hátrafele a disztribúciós lánc egy részét megszerzi) - irányított (egy domináns szereplő integrálja az egész láncot) - szerződéses (az integrációt megegyezések ereje biztosítja) - franchising horizontális - pl. bankautomata a szupermarketben Kommunikációs politika: a vállalat és a fogyasztók közötti információáramlás elveit és módszereit a vállalat oldaláról összefoglaló rendszer a) Reklám: olyan szélesebb körre ható, nem személyes befolyásolás, amelyet egy meghatározott szervezet vagy személy fizet. - márkareklám - cégreklám - termékcsaládreklám jellemzően olcsó b) Személyes eladás: a reménybeli vevővel (vevőkkel) való személyes találkozás során történő értékesítési ajánlattétel, kedvező esetben üzletkötés. jellemzően személyre szóló, fizetett c) Eladásösztönzés: olyan módszerek alkalmazása az értékesítésben, a vevők kiszolgálásában, amelyek a vevőt további vásárlásra serkentik. pl. áruminták, kuponok gyors hatású, de csak rövid távú d) Közönségkapcsolat (PR): a vállalatról alkotott kedvező kép kialakítását célzó magatartás, ill. az ezt céltudatosan segítő módszerek alkalmazása. pl. adományozás, szponzorálás, rendezvényszervezés nem fizetett, de nincs kontroll a megjelent szöveg fölött; a megtérülés hosszútávú e) Közvetlen vevőkapcsolat (direct marketing): a fogyasztó és az eladó közötti közvetítő nélküli kapcsolat, amely a fogyasztó közvetlen reagálását váltja ki.  4. Az innováció Innováció: a fogyasztói igények új, magasabb minőségű kielégítése P fogyasztóorientáltság: a fogyasztó ismeri el az innovációt P újdonság P bizonytalanság Látens igény: a valóságos szükségletek és a piacon megjelenő igények közti rés a) új termék/szolgáltatás b) új technológia (pl. terméket ezentúl hűtve árulják) c) új szervezeti megoldás (pl. éjszakai nyitvatartás) § Radikális innováció (pl. okostelefon) § Megszakító innováció (pl. pendrive) § Differenciális innováció (pl. fogkrém ’90-es években) Újdonságérték: az új megoldásnak a fogyasztó által elismert új tulajdonságainak összessége Piacvezérelt innováció: az az újdonság, amelyre felismert piaci igény létezik Technológiavezérelt innováció: a technikai fejlődés nyújtotta lehetőségek piaci kihasználása  Az innovációs stratégia « Racionalista innovációs stratégia: célirányosan végzett tudatos fejlesztési munka, nagyobb léptékű projektekbe szervezve. « Inkrementalista innovációs stratégia („átevickélő”, „próbák és hibák”): folyamatos fejlesztés kis lépéseken keresztül. Az innováció elfogadtatása függ az innováció tulajdonságaitól: - relatív előny - beilleszthetőség - bonyolultság - kipróbálhatóság - megfigyelhetőség Nyitott innováció: Valamely közösség kollektív tudását felhasználva létrehozott, szabadon hozzáférhető újdonság. a fogyasztók bevonása innováció kiszervezése innováció-kereskedelem hálózatban végzett innováció VÁLLALAT ELŐNYE FOGYASZTÓ ELŐNYE új látásmód korai hozzáférés takarékosság részvétel gyors piacra lépés hatékony cash-flow menedzsment Szervezeti ellenállás: – meglévő piac misztifikálása, annak elvesztésétől való félelem – innováció jelentéktelennek látása – szakmai és személyi konfliktusok a megvalósításban – megszokott munkamegosztás, munkakörök, munkafolyamatok melletti kiállás – általános értelemben vett szervezeti tehetetlenség A sikeres innovációs stratégiához szükséges P Az információs rendszer hatékonysága P A minőség középpontba helyezése P Az innovációs tevékenység sebessége, időérzékenység P Kooperáció P Növekvő figyelem az externáliákra P A kiszállás lehetősége Innováció kifejlett vállalatnál + megalapozottság + piacismeret + kapcsolatok és bizalom + tapasztalatok - nem ismerik fel az innováció szükségességét - megszokott meder - túlelemzés Innováció új vállalatoknál Ô megtartani a stratégiai fókuszt Ô ellenállni a csábító üzleteknek Ô megtervezni a váratlan visszaeséskor követendő stratégiát Ô mértékletesnek lenni növekedést illetően Ô finanszírozási forrás biztosítása Ô nemzetköziségre törekedés Az innováció folyamata Kutatás-fejlesztés: az innováció háttértevékenységeinek összefoglaló elnevezése: a fejlesztési ötletek szakmai megalapozásának és az új termék (technológia, szervezeti megoldás) konkrét létrehozatalának folyamata. § Szervezeti innováció § Technológiai innováció § Termékinnováció AZ INNOVÁCIÓS LÁNC: