Balassi Bálint PDF

BALASSI BÁLINT 1554-1594  1554-ben született Zólyom várában Apja: Balassa János – nemes, sok botránya és balhéja volt Nevelője – Bornemissza Péter (protestáns prédikátor és költő) Nürnbergi tanulmányok Báthory István udvarában “...

BALASSI BÁLINT 1554-1594  1554-ben született Zólyom várában Apja: Balassa János – nemes, sok botránya és balhéja volt Nevelője – Bornemissza Péter (protestáns prédikátor és költő) Nürnbergi tanulmányok Báthory István udvarában “raboskodott” 1578: megismerkedik Losonczy Annával ÉLETE (első múzsája és legnagyobb szerelme) Érdekházasság unokatesvérével, Dobó Krisztinával (később érvénytelenítik) Lengyelországi tartózkodása: Wesselényiné Szárkándy Anna Részt vesz a török elleni harcokban 1594: Esztergom ostromakor megsérül és meghal  Igazi reneszánsz ember Poeta doctus – tudós költő 9 nyelven beszél SZEMÉLYISÉG Világlátott Művelt E Sok botrányba keveredik Nagyon sok nőügye van (többek között ezért is kezd verseket írni)  Balassi által szerkesztett, megkomponált versgyűjtemény A 17. században lemásolták → ez került elő 1874-ben Balassa- A versek csak számozva vannak kódex Tudatos kompozíció: eredeti terv szerint 3x33+1 vers (végül: 2x33 +1) Korai versek: még dallamra íródtak Késői versek: szövegversek! (nem dallamra íródik, nincs mellette nótajelzés, a szöveg önmagában él)  Rendezzétek csoportokba témák szerint az alábbi verseket! Hogy Júliára talála, így köszöne néki… Psalmus 51. Mégis bővebb szóval kérleli Istennek Balassa- haragját kódex Titkos szerelméről szerzette Egy katonaének Kiben a kesergő Céliáról ír Egy könyörgés Óh, én édes hazám, te jó Magyarország  Témái: Szerelmi versek Istenes versek Balassa- Vitézi versek kódex Versek referenciaanyagai ↙ ↘ Latin, humanista elődök virágénekek, népdalok, (Ovidius, Petrarca) katonadalok “AZ ELSŐ” Hogy Júliára talála, így köszöne neki Nótajelzés → dallamra írt vers Alaphelyzet: a lírai én és szerelme találkozása. A lírai én bókokkal halmozza el szerelmét Szimmetrikus reneszánsz kompozíció → az első és az utolsó vsz: keretversszakok (találkozás – elválás) 1. vsz: boldog felkiáltás, a találkozás öröme költői túlzásban fejeződik ki: a költő számára Júlia nélkül értéktelen, értelmetlen a világ. Ezután következik a köszöntés. Hogy Júliára talála, így köszöne neki Következő 4 vsz.: Júlia metaforáinak sorozata + megszólításai → folyamatos fokozás 5. vsz.: a vers tetőpontja → a lírai én isteni magasságokba emeli Júliát (“Idvez légy, én fejedelmem!”) Utolsó vsz.: búcsúzás – Júlia csak mosolyog a lírai én hódolatán → trubadúrlírából ismert felállás (lovag plátói szerelme – az úrnő csak élvezi az udvarlását) Nominális stílus: több a főnév/melléknév, mint az ige → statikussá teszi a verset Verselése: ütemhangsúlyos: A hosszabb sorokat a belső rímek két rövidebbre bontják, ezek kétütemű nyolcasok → négyütemű 16-osok. Az ütemhangsúlyos verselés A ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja. Alapegysége az ütem: egy hangsúlyos és néhány (1, 2 v. 3) hangsúlytalan szótag kapcsolata. Egy ütem tehát maximum 4 szótag lehet. (Noha ezt sokan vitatják.) A sorokat az egy sorra eső ütemek és az egy sorra eső szótagszám szótagszám szerint nevezzük el. Pl.: kétütemű 7-es, négyütemű 12- es. Egy katonaének Szimmetrikus reneszánsz szerkezet: 1. vsz.: megszólítja a vitézeket, idilli természeti képek → vitézi élet szépségei – keretversszak! 2-4. vsz: vitézi élet megjelenítése 5. vsz: szimmetriatengely: a vitézi életforma alapértékei 6-8. vsz: vitézi élet megjelenítése (de itt már az árnyoldalai is!) 9. vsz: ismét megszólítja a vitézeket, áldást, szerecsét kíván nekik – keretversszak! Egy katonaének Hangnem: emelkedett Verbális stílus: sok ige → dinamikus vers Gazdag képi világ Hangszimbolika: „Vitézek, mi lehet ez széles föld felett…” – pozitív üzenet → magas magánhangzók „S ha súlyosan vagyon, az dolog harcokon…” – véres küzdelmek, halál → mély magánhangzók Egy katonaének Verselése: ütemhangsúlyos – BALASSI-STRÓFA a 3 sorból szerkesztett versszak minden sora a belső rímek által 3 részre tagolódik. Rímképlet az így kilencsorosnak tekintett versszakokban: aab/ ccb/ddb, a szótagszám: 667/667/667 (tehát egy sor 19 szótagból áll). Balassi strófában íródott versek: Az ő szerelmének…, Darvaknak szól, Júliát hasonlítja…, Egy katonaének, Kiben az kesergő Céliárul ír