Anyagszállítás PDF

Anyagszállítás -Nagyobb belső munkamegosztáshoz intenzív szállítórendszer kell -primitívebb élőlények: -nincs együttműködés -telepes: -alapvetően sejtszinten -A szállítórendszer -anyagot -energiát -információt (hormonok) szállít. -Fejlettsége függ az élőlény...

Anyagszállítás -Nagyobb belső munkamegosztáshoz intenzív szállítórendszer kell -primitívebb élőlények: -nincs együttműködés -telepes: -alapvetően sejtszinten -A szállítórendszer -anyagot -energiát -információt (hormonok) szállít. -Fejlettsége függ az élőlény -szükségleteitől -milyen bonyolult -milyen méretű A tápcsatorna és a légzőrendszer nem szállítórendszer -benne lévő anyag külvilág része, nem testé A növények -szövetesnél van szállítás -szervetlen sóoldat(farész) és szerves anyagot(háncsrész) szállítanak -közös jellemző: -csőalakú sejtek A) FARÉSZ Tracheidák és tracheák alkotják. -Mindkettő halott sejt -Csak a sejtfal marad meg, merev és erős tercier sejtfal -külső túlnyomás ellen véd -belül alacsony nyomás szívóerő miatt -harántfal hiányzik vagy lyukacsos Tracheida Trachea Rövidebb, kisebb átmérő Nagyobb, hosszabb, max. átmérő (hajszálcsövességet nem haladja meg) Lyukacsos, de van zárófal hiányzik, gyorsabb szállítás 30-40 év de biztosabb 1-2 év Nyitvatermő, harasztok Zárvatermőkre jellemző 2m/h 120m/h Az átmérő 4. hatványával arányos az áteresztőképesség. Működési alapelv:nyomáskülönbség A farész gyökérből a fotoszintézis helyére szállít, 1 irányba. A nyomáskülönbséget 2 dolog tartja fenn: 1)alsó mozgató:gyökérnyomás -ozmózis miatt jön létre -víz belép, mert bent töményebb -aktív transzport, növénynek iont kell felvennie -alul így túlnyomás lesz 2)felső mozgató:szívóerő -lecsökkenti a nyomást, így kialakul a nyomáskülönbség -párologtatással távolítja el a feljutott vizet -kapilláris elv: a cső nem lehet hajszalesőnél vastagabb, így tud mozogni a víz Ha a vízoszlop megszakad nem indtható újra -tracheában hamarabb megszakad, tracheida biztosabb -ősszel a rosszakat lefalazza és újat növeszt a trachea -évgyűrű Minden szállítósejt egy idő után elkanyarodik, végén táplálékkészítő alapszövet -utolsó segít végén nyílás, vízcsepp -a szomszédos sejtek sejtfalát itatja -plazmába nem jut víz -köztük sejtközötti járatrendszer, benne levegő -Ha nyitott a gázcserenyílás, ide párologtat -Ha zárt: -leáll a vízáramlás -nem vesz fel tápanyagot -CO2-t se -száraz környezetben vagy párával teli levegőben zárja le Gázcserenyílás, párologtatás szabályozás: -kutikuláris párologtatás -mértéke függ:milyen vastag a kutikula, élőhely -ha bezárja csökken, de nem szűnik meg -szárazságtűrőnél nincs -sztómális párologtatás -nyitja és zárja a gázcserenyílást -nyitott:2 zárósejt, közte légrés felvesz vizet, elgörbül a 2 zárósejt és kialakul a légrés -zárt: 2 zárósejt vizet veszít, csökken a belső nyomás, bezárja -Hogyan nyitja változó: -járatrendszerben fogy a CO2 -a sejtfal pH-ja nő, kevésbé lesz savas -sejthártya felvesz K-ot, plazma töményebb lesz, bejön víz -zárósejt duzzad, kinyílik, bejön a CO2 Amíg fény van a CO2-szintet alacsonyan tartja, fogyasztja fotoszintézisben -szárazságtűrő, éjszakai növények éjszaka nyitják -nappal párologtatnak, éjszaka veszik fel a CO2-t -nincs fény, ezért tejsavhoz kapcsolja, amiből almasav lesz, így tárolja a CO2-t -nappal lebontja és használja B) HÁNCSRÉSZ Főleg cukrot de aminosavat is szállít -ennek változtatható szállítási irány kell -Élő sejtek vagy halott, de van plazma, sejtszervecske -kisebb átmérő-lassabb szállítás -normális sejtfal-nincs nagy nyomáskülönbség Működési alapelv:di úzió -sok felől több megy, sejt bedobálja, kiszedi -ez lassú, ráér -koncentrációkülönbség határozza meg Rostasejt Rostacsövek Élő sejt Halott sejt, de sejthártya van Nyitvatermők, harasztok Zárvatermők Aktív transzporttal felvétel, ő adja le maga Kísérősejtek pakolnak ff  Az állatok Szivacsok -vándorsejt táplálékot szállít -légzés di úz Csalánozók -sejtek érintkeznek a külvilággal -nem kell szállítórendszer -táplálék:béledényrendszer Laposférgek, fonálférgek -nincs szállítórendszer -béledényrendszer Gyűrűsférgek -innentől kezdve van szállítórendszer -kell vivőfolyadék(vér, nyirok) -nyomáskülönbség-mozgásban kell tartani -mindig újra létre kell hozni -surlódás fékezi (fallal) -mérték függ: fal érdességétől(sima), átmérő 4. hatványától, milyen alakú a keresztmetszet(kör) -egymással is -belső súrlódás -viszkozitás(vérnek nagy) -súrlódás csökkentett útvonalat követ:érrendszer -könnyű mozgatás -lehet irányítani hova és mennyi menjen Nyílt keringés: részleges csőszakasz -könnyű bejuttatni az anyagot -de nagyobb súrlódás Zárt keringés:teljes csőben kering -könnyebben áramlik -de nehéz ki-be juttatni az anyagot, hajszáleres szakaszon szökik -testméret dönti el, egy zárt vagy nyílt -az eltartás 3. hatvánnyal nő testmérettel -nehezebb mozgatni-surlódás max csökkentése Gyűrűsférgek -zárt keringési rendszer -nincs szív -nincs artéria, véna -háti és hasi főér -háton előre hason hátra -haránterek ff  -garatnál megvastagodva 5 pár -többi vékonyabb falú végig a testen -befelé áramlik a hasi érbe -haránterekből hajszálerek -anyag leadás és felvétel -szelvényenként 1db -a két főér és a megvastagodott harántér perisztaltikával mozgat -vér O2-tartalmú,de nincs becsomagolva -kevesebb alaki elem Puhatestűek -nyílt keringési rendszer -van szív -ez mozgat Zöldes hemocianin réztartalmú vér -kamrák izmosabbak 1 kamra + annyi pitvar, ahány légzőszerv -nagytestű fejlábú: 4 kopoltyú-4 pitvar -kevésbé nyitott, mert nagyobb -nagy polipnál csak agynál és nyálmirigynél Kopoltyúszív -csak fejlábúaknál -2 pumpa- súrlódás miatt -izmos vastagodás a légzőfelszín előtti éren -nagy érintkező felület Ízeltlábúak Nyílt keringési rendszer Van szív -nagyon kicsikben nincs keringés Rákok, tüdős pókok- fejlett érrendszer Tracheák fejletlen -teljes testet kitölti a folyadék -nem erekben kering -szinte nincsenek -egyetlen fejlett rész a szív -nyílások befele engednek vissza nem, előrefele enged vissza nem Szív -cső alakú -továbbító perisztaltika, lassú -nem szállít O2-t -sárgás, nem tartalmaz pigmentet -lyukak az oldalban -rövid aorta, odavisz ahova akar -kamra, pitvar nincs Nagyon vékony a cső fala Szív elernyedése is izomunka Legyezőizmok segítik a szívást Zsákállatok Nyílt keringés Zöld Lándzsahalak Zárt keringés -de szív nincs Perisztaltikusan továbbít Gerincesek Zárt keringés -vér -nyirok -agygerincvelői folyadék -csarnokvíz (szem belsejében) keringése Hemoglobin, O2-tartalmú vér, sok alakos elemmel -vérsejtekben vannak, nem szabadon -magvas sejtekben, kivéve emlősök Halak Lassú Nincs feltűnő szív -kopoltyúk között van -homokóraszerű -1 pitvar: ATRIUM 1 kamra: VENTRICULUS Szív -2 üregű -1 vérkörük van -vénás öböl: SINUS VENOSUS Kétéltűek 2 vérkör, de random hogy hova megy -nem különül el -J vérkör: ATRIUM SINISTRUM B vérkör: ATRIUM DEXTRUM -gyorsabb keringés, de kevert vér tüdőben és testben 2 pitvar 1 kamra Hüllők Csak tüdő, nincs bőrlégzés 2 pitvar 2 kamra -kamrák nem különülnek el teljesen, keveredik a vér Madarak és Emlősök 2 pitvar, 2 kamra külön Sinus csomó bevezetésnél Kis- és nagy vérkör -nagyon gyors Kis vérkör állandó hőmérséklet miatt Vér: SANGUIS -különleges kötőszövet -felnőtt korban 4-5l, de testméret függő -nincsenek rostok, folyik -nincs benne ér, ideg -véralvadásnál speciális rostok Alakos elemeket tartalmaz HEMATOKRIT -térfogatuk 45% a vérben - x, nem változik -több nem jó, nehéz pumpálni -eritroprotein(epo) -hormon, vesesejt keletkezik belőle, vörös csontvelőben készül -ha epot növeljük több vesesejt készül -vese gyártja, ha O2-szegény vér megy át rajta -pl ha magasan vagy -doppingolás sportolónak adják -izom nem lesz nagyobb, de jobb az ellátása 3 kategória: 1)FEHÉRVÉRSEJTEK -egyetlen igazi vérsejt emlősben -legkevesebb: 1000/mm3 -2000-3000 -fertőzéskor 10.000 fölé mehet -legnagyobbak -színtelenek Immunfeladat -vátozó élettartam, de legtöbb 3 napig -csontvelőben fejlődnek vagy olyan szövetben, ami visszavezethető a csontvelőre -vérkeneten nem látjuk, mert elszórva vannak egyesével, színtelenek Több szerkezeti és működési altípus: A)GRANULOCITA -leggyakoribb, fehérvérsejtek 2/3-a -legkisebb méret -bolyhos, rövid állábszerű nyúlványokat visel -sejtmag S alakú fi -szemcsés plazma -vezikulumok -3 altípus A)1)NEUTROFIL(NEUTROFÁG) GRANULOCITA -leggyakoribb -semleges pH-jú Festék festi -2-3 napig élnek -védik a szervezetet -vérkeringésben van, de ki tud menni a szövetek köze, pozitív kemotaxissal -hajszálér utáni szakaszon postkapilláris venulákon -amőbaszerűen mozognak, keresik a problémát -felületén kórokozó felismerő receptorok -baktérium típusú lipidhez -ha talál bekebelezi -azonosításra nem alkalmas -komolyabb kórokozó átmegy -de ha valami rávezeti bekebelezi -mérgezi hidrogén-peroxiddal, megemészti -van amikor sok mindent bekebelez, de nem tudja megemészteni -mérgező anyagokat használ, kórokozó jobban bírja, mint maga a sejt -elfolyósodik a környezet, zöldes-sárgás trutymó -genny: PUS -utána mennek vissza nyirokba, majd vér -mindig csak egy része van vérben A)2)EOZINOFIL GRANOCITÁK -savas pH-jú festék festi -fehérvérsejtek 1-2% -speciálisak -nem bekebelez -emésztőnedvet rálocsolja exocitózissal -parazita túl nagy bekebelezésre pl. féreg -túléli a féreg -ha sok akkor bélférges vagy A)3)BAZOFIL GRANOCITÁK -lúgos ph-jú festi -1% gyakoriság -gyulladási jelanyagok benne -helyi fertőzéskor kibocsátja -kemotaxissal vonzza az immunrendszer többi részét -hízósejthez hasonlóak -gyulladási válasz elindítása -ha sok:allergia B)LIMFOCITÁK -fehérvérsejtek 1/4-e -közepes méret -gigantikus sejtmag, plazma alig -sok altípus, de formailag nem különböznek -B limfocita éretten más -sejthártya receptoraik különbözőek (cd4+,cd8-) -nem végeznek bekebelezést -mozgékonyság változó -B limfocita nem mozog, nyirokcsomóba, T is -van amelyik vándorol -szerzett immunválaszért felelősek, fő szereplők -élettartam változó  -pár nap-évek C)MONOCITA(MAKROFÁG) -legkevesebb, legnagyobbak -fehérvérsejtek néhány %-a -sejtmag bab alakú -jól felismerhető -vérben keringő inaktív forma -szükség esetén aktiválódik makrofággá:falósejt -ha olyan szöveti jel érkezik, hogy gyulladás van hajszálér felől -át tudnak kúszni vénán(vékony érfal) -keresi a kórokozót az aktív forma -résztvesz kórokozó pusztításban de nem fő feladat -begyűjtik az idegen anyagot -nem semmisíti meg teljesen, felismerhető motívumokat megtartják -elviszik nyirokcsomóba kideríteni, hogy mi ez -antigén prezentáló sejt: APC -dendritikus sejtek is ilyenek -test felszín közeli szervekben -szerzett immunválaszba kap szerepet 2)VÉRLEMEZKÉK -100.000/mm3 -250.000-400.000 -nem sejtek -csontvelőben megacariocyta -róla válnak le, 10-12 napig dolgozik -sejthártyán kollagén receptorok -vezikulumok benne, exocitál szükség esetén -érsérülés -mikrosérülést lefedi, odatapad -ha nagyobb megindítja a véralvadást -kicsik, átlátszóak 3)VÖRÖSVÉRSEJTEK/VÖRÖSVÉRTESTEK -fér : 5 millió/mm3 -nő: 4,9 millió/mm3 -menstruáció miatt -vashiány gyakoribb -nem nagy -jellegzetes fánk/horpadt korong alak -éretten nincs sejtmagja, csontvelőben kiköpi -utána mehet keringésbe -néhány nap érési folyamat csontvelőben -termel: -hemoglobint -szénsav anhidrázt -CO2+H2O↔ H2CO3↔ H++HCO3- -ezt katalizálja, egyensúlyi irányba -O2 és CO2 szállításban kulcsszerep HEMOGLOBIN fi  -összetett fehérje, negyedleges szerkezet -4 polipeptidlánc kapcsolódik -2 alfa, 2 béta globin -mindegyiken egy-egy hem(Fe2+-tartalmú por rinváz) -O2-t köt meg erősen tüdőben -O2-t ad le könnyen szövetek közt -környezet változásra térszerkezetet módosít -megváltozik az O2-kötőképesség -pH-ra érzékeny -szöveti környezetben alacsonyabb pH -sejtek CO2-t termelnek -leadja O2-t -tüdőben kevesebb CO2 -megköti O2-t -4 alegység egybe -ha egyik leadta, a többinek már könnyű -segíti az O2 felszabadítást -sejtmag nélküli vörösvérsejt jó: -nem fogyaszt -több hemoglobin elfér -kedvezőbb sejtalak -lapos, megnövelt felület segíti a di úziót -rugalmas, hajlékony -hemoglobin mérgek: CO, NO3- -ezeket erősen köti -nincsenek génjeik, tönkrement fehérjét nem tudja cserélni -minél idősebb a vörösvértest, annál kevesebb kötőhely -120 napig működnek -utána szétszedjük -Fe és bilirubinra -termeljük és bontjuk folyamatosan -egy hem 4 O2-t szállít VÉR OXIGÉN SZÁLLÍTÁSA -tüdő levegőből érkezik:13kPa parciális nyomású -beérkező vér: 5kPa -di úzió:kiegyenlítődik -de tüdő nagyobb tér, ezért ott kicsit lejjebb -beeérkező vér feltöltődik 13kPa-ra (0,2 mp alatt) -megy ki a szövetek közé -befolyásolja a CO2 is -szövetek között 6kPa a CO2 parciális nyomása -friss vérben 5kPa CO2 -kicsi a parciális nyomás különbség -lassul a di úzió, szénsav anhidráz segíti CO2 szövetből megy a hajszálérbe -egy része érben átalakul HCO3- tá -így megy a tüdőbe -de inkább vörösvértestbe megy -szénsav anhidráz katalizálja a szénsavvá alakulást, és a hidrogén-karbonáttá alakulást -H+-t megköti a hemoglobin -térszerkezet változás, felszabadítja az O2-t ff ff ff fi  -vörösvértesten fehérjecsatornán keresztül kimegy HCO3-, mert szűkös tér vörösvértestben -bejön Cl-, töltés miatt Megy a tüdőbe, ahol CO2 5 kPa Vér 6 kPa -ugyanez fordítva -CO2 szökik -O2-t megköti -hemoglobin leadja H+t -H+ + HCO3-= H2CO3=CO2+H2O -CO2 kimegy -HCO3- be, Cl- ki töltés miatt Vérplazma -vér térfogatának 55%-a -90% sós víz, magas Na-tartalom -nincs alakos elem -sok fehérje oldott állapotban - ziológiás sóoldat 0,9m/m% -ezt kell leadni ozmózis ellen -sárgás folyadék -kis molekulák: -glükóz: 5,5 mmol/l -alatta nem leszel jól, felette ozmózis -oldott aminosav -karbamid,húgysav -vérfehérjék: -jól oldódnak vízben -albuminok(fehérje család) -proteiN- nincs prosztetikus csoport -jól oldódik -nem speci kusak -résztvesz a testfolyadék töménységének előállításában -ozmotikus szerep -ha éhezel lemegy a vércukor, glükoneogenezis ezt használja -máj innen viszi el az anyagot -aminosavtartalék -máj gyártja -globulinok -más oldékonyság -sokféle funkció -speci kus szállítók -immunfehérjék -globulláris fehérje az enzim véralvadás során - brinogén -leggyakoribb - brin előnyaga ( brillum:rost) -vérplazmában van folyamatosan -véralvadáskor hálóba rendeződik -vérplazmában pH:7,42 -pH:7,38-ig normális -enyhén lúgos fi fi fi fi fi fi  -ha lúgosabb megöl hamarabb mint a savasabb -lemegy a pH -edzéskor tejsav termelődik -szénsav -vérplazma fehérjék változnak ha nagyon elmozdul -vese fékez:ha sok p+ kidobja vizeletbe, ha kevés ad -lúgosítani könnyebb -kevés O2 és CO2 -megfelelő arányban kell lenni H2O+CO2 H2CO3 -ha kint kevesebb CO2, parciális különbség nagyon nagy, szökik a CO2, csökken a szénsavmennyiség -lúgosodni kezd, alkalózis -hiperventilációnál is kevesebb CO2 -hányinger, fejfájás, szédülés Véralvadás/ homeosztázis Sérülésnél ne folyjon ki az összes folyadék -gyorsan kell reagálni -ha nem: trombózis: -vér megalvad, amikor nem kéne -hemofília: -nem tud megalvadni, amikor kéne -folyamata: -jel, ami elindítja: tromboplasztin -sérüléskor kibocsáthatja a sérült kötőszövet hízósejtje -vagy vérlemezkék - gyeli, hogy van-e sérülés, felületén kollagén receptorok - ha kollagénnel találkozik, kibocsátja - brinogén aktiválódik -levágódnak a végek, összekapcsolódnak hosszú szálak, így tömörülnek -elzárja az utat a brinháló -megállitja az alakos elemeket -megindul a sérülés javítása -aktivációs lánc -enzimek(hidroláz, peptidáz) aktiválnak, levágnak részt fehérjékről tromboplasztin - Ai - Aa - Bi - Ba - Ci - Ca - protrombin - trombin - brinogén trombin -Ca kötőhelyek -eredetileg nincs rajta K vitamin segítségével rá kell rakni - brinogént aktiválja Sok idő a folyamat -fehérjéket gének kódolnak, sok hibalehetőség -sok résztvevő, sokat aktivál -de így hatékonyabb (olyan mint protein kinázok) Ha véralvadás elindul nem áll meg -le kell állítani, hogy ne alvadjon meg az egész - protrombint hasítja, hogy ne legyen végtelen folyamat fi fi fi fi fi  -passziválódik a folyamat, trombin beleakad brinszálakba Véralvadék Vérlepény - brinszálak -barnás színű massza Vérsavó/szérum -vérplazma -véralvadási fehérjék A megalvadt vert el kell távolítani -plazminogén -plazmin előnyaga -inaktív forma mindenhol vérben -gyógyult szövet bocsátja ki -szétszedi a brinhálót, alvadékot -újra használható vér Hemofília: vérzékenység -1 fehérje nem működik -elakad a véralvadás -fér aknál gyakoribb Máj károsodás-véralvadási probléma -ő gyártja a véralvadási fehérjéket Trombózis -elindul a véralvadás amikor nem kéne -tüdőembólia a szövődménye Erek Surlódáscsökkentő Adott helyre adott mennyiséget tud szállítani -átmérőnek változtathatónak kell lennie ARTÉRIA/ÜTŐÉR/VERŐÉR Szívből kifelé Csökken nyomás menetirány szerint -artériás szakaszon nagy nyomás, állandóan változik -nyomás felugrik-leesik -érfalnak el kell viselnie -pulzushullám: 1 kilökött vér, ami végig fut az eren -érfal lüktet: kitágul-összehúzódik -artériás sérülés:spriccel, leáll -passzív mozgás, nem a fala végzi -vérnyomás tágítja, feszíti -rugóerő vissza -vannak benne rugalmas rostok -emberben 40 év körül elasztin lecserélődik kollagénre -nem rugalmas -szétágaznak, átmérő csökken de összátmérő nő ÉRFAL SZERKEZETE -körkeresztmetszet fi fi fi fi  -bentről kifelé: -egyrétegű laphám -vékony kötőszövet -simaizom -átmérőt tudjuk állítani vele -kötőszővet -rugalmas rostok -tágítás után visszaugrik -erős, tartása van Nagyobb erek olyan vastagok, hogy nem tudják felvenni a vért -kisebb erek bemennek, hogy ellássa a falat -aorta Rezisztens erek: túlnyomásra még jobban összehúzódik, nem tágul ki Elhelyezkedés -mélyen -ha sérül baj Artériásrendszer eltörik -aortarepedés:halál -ÉRELMESZESEDÉS:ATHEROSCLEROSIS -CaCO3 kirakódik az érfalra -ér merevebb -megreped, eltörik: belső vérzés -beépül a fal belsejébe is -vastagodik a fal -szűkül az átjárható keresztmetszet: ÉRSZŰKÜLET -mögötte lévő szerv ellátása csökken -érdes felület, leválnak hámsejtek -alvadék keletkezik -része öregedésnek -de mértéke, sebessége lehet kóros -csökkenti az élettartamot -kockázati tényezők: -magas vérzsír szint -koleszterin, transzzsírsav, triglicerid -dohányzás -alkohol -családi halmozódás -öröklődik, genetikai háttér részben VÉNA/VISSZÉR Szív felé vissza Sokkal kisebb nyomás -kezdetén nagyon kicsi, de nincs nagy különbség végén Fal : -ugyanazok a rétegek, de vékonyabb -mechanikai viselkedés más Átmérő nagyságát nehéz megmondani -összeugrik ha nincs benne semmi, rugalmasan tágul -túlnyomással nem nő benne a nyomás, tágul: Kapacitáserek -hatalmas tágulási kapacitás -infúziónál véna csinál helyet  -legtöbb ér nagyrészt el van zárva, nem átjárható -csak amennyi a pillanatnyi ellátáshoz szükséges -nem szabad gyorsan adagolni, időigényes a tágulás Ovális keresztmetszet Egyre nagyobb átmérő -legnagyobb: alsó üres véna Összeágaznak, összátmérő csökken Anasztomizálnak -elágazik és vissza -ha valami elzár egy eret nem lesz szövetelhalás ha több ér szállít oda Elhelyezkedés -felületi véna -bőr alatt, látszik -mélyvéna Vénás sérülés -ha megemeljük csökken a vérzés, mert kicsi a nyomás -nem lüktet, egyenletes sebesség -rugalmas érfal biztosítja, hogy nincs lüktetőáramlás Közepes vénákban zsebes billentyűk -elzárják/engedik a visszautat -1 vagy 2 egymással szemben -fekvő helyzetből felállsz, megszédülsz -azért mert vénás rendszerből egy darabig nem folyik a vér -nyomást igazítani kell a testhelyzethez Túlterhelésre elnyúl -átmérő és hossz nő -de a szerv nem lett hosszabb -kanyarogva fut lábban -felette lévő véroszlop terheli pl. Álldogálás -immunrendszernek idegen -gyulladásba lép, fáj -laphám mögül kikandikál a kollagén -véralvadást indíthat meg, vérrög keletkezik -MÉLYVÉNÁS TROMBÓZIS HAJSZÁLEREK -nagyon vékony, mikrométerbe mérjük -normális hajszálér 0,1mm hosszú -összesen 100.000km -anyag itt lép ki és be -nyitható és zárható Falszerkezet -2db laphám -ívelt, puzzle formájú -érintkezésük: Zonula addherens -hézagos, kis helyen érintkeznek -átereszt glükózt, aminosavat, folyadékot -ebből lesz a szövetnedv, ami ellátja a sejteket  -vissza fele is tud jönni -de nem az egész -ami nem az a nyirok -O2, CO2, etanol -át mennek a sejten, nem kell hézag -Vér-agy gát: Zonula occludens -az agy hajszálereinél hézagmentes érintkezés -biztonságos -kórokozó, méreg nehezen megy át -aktív transzport kell -vékony kötőszövet(bazális/alaphártya) -simaizom -összehúzódik -elzáródik az ér -hátrafelé kiürül -üresen marad, amíg nem nyitjuk ki -szervek nagy részén ilyen Hálózat típusai Anasztomizálnak: összeállnak hálózattá Elkerülő út: AV SHUNT: arteriovenózus ansztomózis -artériából rögtön vénába megy Végartériás hálózat -nincs összeköttetés -Összeköttetésben lassabban áramlik, de jó ha elzáródik egy artéria -vese, agy, szív -myocardiális infarktus -szívizomzat elhal -ha felidegesítik/ sokat mozog felpörög a keringés -de szívnek nincs elég erőforrása -meghal -fájdalom, szorongást érez -zsigeri fájdalomnál nem tudjuk mi fáj -bal váll/ bal felkarba sugárzik -értágító vagy bypass műtéttel kitágítják az elszűkült eret -ha javul a vérellátás újra rosszul lehet -hirtelen sok O2 - atal ebbe belehalhat, de dohányos túlélheti -fokozatosan romlik az ellátás -kisegítő hajszálerek -ha elzáródik akkor se lesz 0 ellátás - atalnál nincs ilyen -keletkezik egy vérrög, elzárja az eret -ha rossz helyen van (bal szív) megöl SZÍV.:COR Ököl nagyságú, formája is hasonlít Kb. 30 dkg Csúcshoz közeledő rész: APEX Alapi rész: BASIS A csúcs jobb fent hátulról bal fent alulra néz a tengelyen -test középsíkja kb.áthalad a testen Van savóshártyája: PERICARDIUM -de nem ez tartja -surlódáscsökkentő funkciója van fi fi  -keresztbe feszítve vannak a nagy erek, ezek tartják helyen a szívet -aorta ebbe nem vesz részt Mellüreg, gátorüregben van -szívburok veszi körül -ha begyullad csökken a szívmozgás, mert folyadék van közte -szűkül a mozgástér -gyorsabban ver -gyulladás-elhal a sejt-regeneráció:bolyhos lesz a szív belső felülete Szerkezete -üreges szerv -4db:2 pitvar, 2 kamra -tágulékony, nehéz megmondani a vérbefogadóképességet -szívsövény:SEPTUM CORDIS középen -apikális oldalon vastag, izmos -bazális oldalon hártyavékony -egészen felül embrionálisam ovális gödör -van amikor nem zárul el: lyukas szívű -rossz vérellátás -rostos kötőszöveti gyűrű: ANULUS FIBROSUS keresztirányban -pitvari és kamrai részre osztja a szívet -elszigeteli a pitvar és kamrai izomzatot -szívbillentyűk kerete, ez feszíti ki őket Falszerkezete -3 réteg -legbelül: ENDOCARDIUM -egyrétegű laphám+ kötőszöveti alaphártya -középső: MYOCARDIUM -szívizomszövet -eltérő vastagság -jobb pitvar legvékonyabb -bal kamra legvastagabb -kamrának vérkörbe kell továbbítani, ezért vastagabb -pitvarnak csak szomszédba -jobb szívfél kisvérkörbe (vékonyabb) -bal szívfél nagyvérkörbe (vastagabb) -külső:EPICARDIUM -savóshártya belső vékony rétege -kötőszövet -ránő a szívre Kapcsolódó erek Jobb pitvar: -felső üres véna: VENA CAVA SUPERIOR -alsó üres véna: VENA CAVA INFERIOR -boncolásnál nincs benne vér -hajszálérbe megalvad és nem megy tovább a vénába -hullafolt  -főkoszorú véna: SINUS CORONARIUS -szív saját vérét gyűjti és viszi a jobb pitvarba -a gyűjtőrendszer az egész szív falat behálózza, ide torkollik -kisvérkörbe kell mennie, hogy felfrissüljön Bal pitvar: -4 db ér torkollik a tüdőből -2 bal: VENA PULMONARIS SINISTRA -2 jobb: VENA PULMONARIS DEXTRA Jobb kamra: -tüdő felé indul a vér -TRUNCUS PULMONALIS szív tetején kettéágazik bal és jobb tüdő felé -basishoz érve ágazik szét -bal tüdő verőér: ARTERIA PULMONALIS SINISTRA -jobb tüdő verőér: ARTERIA PULMONALIS DEXTRA -ez még kettéágazik Bal kamra: -függőér: AORTA -pitvar tetején jön ki -2 főkoszorú artéria kilép (jobb és bal) -szívet látják el vérrel Szív billentyűi Egy irányú áramlást biztosítanak Szívbelhártya kettőzetei 1) zsebes billentyűk -vénákban és nyirokerekben is -szívben 2 helyen: a kamrák kijáratán -3 zsebből áll -bütykök rajta, hogy tökéletesen záródjanak a zsebek 2) vitorlás billentyűk : VALVA ATRIOVENTRICULARIS SINISTRA, V. A. DEXTRA -pitvar-kamrai határon -levgeő áramlása feszíti ki őket -szívfalhoz nőnek -széléről ínhúrok indulnak -szemölcsizmokhoz rögzül -bal szívfél: 2 vitorla: VALVA MITRALIS(püspöksüveg)/ VALVA BICUSPIDALIS(kéthegyű) -jobb szívfél: 3 vitorla: VALVA TRICUSPIDALIS Billentyűhibák Záródási/nyitási hiba -záródási gyakoribb -átmegy a vér, de lezáródik, egy része visszaszökik -surrogó hang: zörej Oka: -aránytalan növekedés -ez kinőhető -szívbelhártya gyulladás -elhalás-regeneráció -heg nem illeszkedik pontosan, hézagos Következmény: záródási hiba mértékétől függ -nincs vele gond, de lehet hallani -szív teljesítménye romlik -életveszélyes -műbillentyű, billentyű átültetés Szív hangjai Fonendoszkóppal hallgatjuk A hangok a billentyűk záródásai -kettős hang 1)pitvar-kamrai billentyű -erősebb 2)zsebes billentyűk +szívizom húzódása, nagy erek tágulása Koppanó, határozott vége van -ha nem: zörej -surrogó hang -záródási hiba Több felől hallgatva eldönthető, hogy melyik a hibás Túlterheli a szívet -extrán dolgozik- megvastagszik szívizomzat -nehezen tágul, más mechanikai viselkedés -extra nyomás hajszálérnek se jó -élettartam rövidítő Szívvizsgálati eljárások -ultrahang -áramló vért mutat -ha visszaáramlik -EKG:elektrokardiogram -szív elektromos jeleit mutatja -billentyűhiba nem derül ki belőle -feszültségáramlás -oda: depolarizáció -vissza: repolarizáció -létrejön egy koordinátarendszer -a szív jelei terjednek a sós oldatban, amiben a sejtek vannak -vezeti az elektromosságot -felszínre is kiterjed a szív elektromos hulláma, ha bőrt benedvesítjük -Einthoven -3 érzékelő: bal kéz, bal láb, jobb kéz -koordinátarendszer 3 tengelye -ahogy az elektromos jel mozog a szívben az eredővektor változtatja helyét  -különböző tengely felől máshogy változtatja az értékét -jellegzetes hullámvonalat kapunk -beteg/ halott/ vastag szívizom máshogyan vezet - a vonalak tükrözik a szívizom állapotát -normális-e az ingerképzés, jel továbbítás -van-e elhalás a szívfalban -kitérés mértékét és irányát is nézik -ma már 10 elektródát használnak -több irányból tudjuk vizsgálni -P pont:pitvari depolarizáció -QRS komplexum: kamrai depolarizáció és pitvari repolarizáció de ezt nem látjuk, mert gyengébb -T pont: kamrai repolarizáció Szív munkája -összehúzódás: SYSTOLE -elernyedés: DIASTOLE Kilökődik vér a vérkörbe -szívdobbanás kelti a pulzushullámot -artériába kerül Pulzusszám függ: -terhelés -életkor -edzettség -genetika - atal felnőtt átl. 71/min -idősebb korba nő -újszülött 140/min Pulzustérfogat: 1 kamrából 1 szisztoléval kinyomott vérmennyiség -nyugalomban 200ml-ből 70ml-t lökünk tovább -maradék: REZIDUÁLIS VÉR -ha kell akkor van tartalék Keringési perctérfogat: pulzusszám x pulzustérfogat -5l/ perc -növelhető: szám és/vagy térfogat -de egy bizonyos szám felett csökken a perctérfogat -nincs ideje összehúzódni Tárol O2-t -végartériás hálózat táplálja -ha erekkel baj nem jó Tejsav is keletkezik -van tejsav anhidráz enzime -nincs izomláz Szívciklus 1 mp-ig sem tart Ha egy impulzus elindul, az összes szívizomsejt összehúzódik, de nem egyszerre -mindent vagy semmit törvény -jobb és bal fél egyszerre dolgozik -tükörképi mozgás Nyomásviszonytól függ -ha nő összehúzódik -ha csökken elernyed fi  -billentyű nyíl-zár 1) ÁLTALÁNOS DIASZTOLÉ Pitvar és kamra diasztoléban -ezért alacsony bennük a nyomás -pitvar telítődik Pitvar-kamrai billentyű félig-meddig nyitott -vér egy része kamrába is megy Zsebes billentyű zárva -kilépő vér nagyobb nyomású, visszaáramlana 2) PITVARI SZISZTOLÉ Pitvari nyomás nő, összehúzódik Kamrai továbbra is alacsony Vitorlás billentyűk nyitva -ezért átmegy a kamrába a vér Zsebes még mindig zárva -artériás szakaszon nagyobb a nyomás 3)PITVARI DIASZTOLÉ Pitvari nyomás csökken, elernyed Kamrában nő a nyomás, összehúzódik -Kifeszíti a vitorlás billentyűket, lezárja: 1.hang Ha a kamrai nyomás meghaladja az artériát kinyitja a Zsebes billentyűket és kimegy a vér artériába 4) KAMRAI DIASZTOLÉ Kamrai nyomás csökken, elernyed Artériás nyomás magas -Zsebes billentyűket kifeszíti, lezárja: 2. szívhang Pitvar-kamrai félig-meddig kinyílik 5) PIHENÉS És kezdődik elölről Szabáyozása Automata,önmozgató -nem kell parancs -de ha más intenzitás, akkor változtatni kell Ha új szívet kapsz: 90es pulzusszámmal dolgozik, ezen nem lehet változtatni -pulzustérfogatot tudja növelni -többet vesz fel diasztoléban, jobban összehúzódik, többet ad le Idegrendszer -pulzusszámot tudjuk változtatni -gyorsít és lassít A szív elektromos impulzusokat csinál, tovább terjednek a szívizomzatban -elsődleges ritmusképző központ: Szinusz-csomó -impulzusokat küld tovább meghatározott ritmusban -ionáromok haladnak Gap junction-ökön keresztül -ahogy halad az elektromos töltés változás, úgy az összehúzódás -a töltésváltozás miatt átrendeződik a citoszkeleton, összehúzódik Az idegrendszer a gyakoriságot határozza meg -nyugalomban lassít - zikai tevékenységnél növeli a frekvenciát -jel továbbítás sebessége -összehúzódás erőssége fi Ingerképző, ingerületvezető rendszer 2 féle izomsejt 1)ingerképzés és ingerületvezetés -elektromos jel továbbítása a meghatározó -tud magának is ritmust generálni -de mindig a leggyorsabb fogja meghatározni az egészet, a többit lenullázza 1) SZINUSZ CSOMÓ A leggyorsabb a jobb pitvar, felső üres vénából származik. 2)normál munkaizomzat -pumpafunkció: kilöki a vért -masszív citoszkeleton -lassan vezeti a jelet A bal pitvar területén ők vezetik lassan tovább 3) AV CSOMÓ Pitvar-kamrai határon, de még a pitvar területén 4) HIS KÖTEGEK Vékony fonálon halad át a rostos gyűrűn Később továbbít, lelassítja, hogy pitvar töltődjön 5) TAWARA-SZÁRAK Kamrát elérve szétágaznak jobb és bal felé 6) PURKINJE ROSTOK Szívcsúcsot elérve visszamegy, behálózzák a kamrai falat 7) kamrai munkaizomzat Nyomásviszonyok a keringésben Jobb szívfél: kisvérkör Bal szívfél: nagyvérkör -nem azonos nyomáson dolgoznak -nem ugyanannyi vér, távolság A szív szükségleteihez igazítja a nyomást Függ: -testhelyzettől -aktivitástól -életkortól Bal felkaron szokták mérni -idősnél mindkettőn, mert érelmeszesedés érintheti a végtagokat kPa, de az orvoslás Hgmm-ben méri -higanyos vérnyomás mérő -van digitális is Nagy vérköri nyomásviszonyok Bal kamrai szisztolé max. 16 kPa= 120 Hgmm diasztolé min. közel 0 -így tudjuk feltölteni Aortán keresztül ürül -max: 16 kPa=120 Hgmm -min: 11 kPa= 80 Hgmm Nagy artériákban 16kPa és 11kPa között ingadozik= vérnyomás 120/80 Hgmm között Egy idő után csökken a nyomás az artériásrendszerben -csökken a -középnyomás(szisztolé is diasztolé különbsége) -átlagérték -kitérés mértéke Hajszáleres részre térve kiegyenlítődik a nyomás -minimálisan lüktet -4kPa körülre csökken az elején -nagyobb nyomás, mint a környező szövetekben -lyukacsos -kilép belőle folyadék: szövetnedv (20l) -oldott kismolekulák(cukor, aminosav, ion) -fehérje nem -oldattöménységig nő -ha nincs belőle elég, nincs ozmotikus nyomása a vérplazmának -folyadék felgyülemlik a hasüregben -szűkebb erek, de egyre több -2kPa körülre feleződik a végére -ez a vénás rendszer belépő értéke -kisebb nyomás, mint a szöveti -visszalép a szövetnedv egy része, de nem az egész (17l) -a többlet megy a nyirokrendszerbe Vénás rendszer 2kPa -csökken a nyomás, Pitvari diasztolé: 0 -folyamatos áramlás, nem lüktet -pici a nyomás különbség, de nő az áramlási sebesség, mert -vénák összeágaznak, összkeresztmetszet csökken -Segíti a gyorsabb vénás keringést: -Izompumpa: billentyű, körülötte izom (úgy működik, mint egy szív) -izom összehúzódik-elernyed, véna összepréselődik, vér szív felé megy -dinamikus izomtevékenységnél -statikus munka pl állásnál nem -ilyenkor nem ernyed el -fárasztóbb, nem engedi ki a vért -ilyen izmokban mioglobin -Intenzív légzőmozgás -mellüregbe belépő vénákat segíti -átmérő függ -belső folyadék nyomás -külső nyomás -belégzés -mellüreg térfogat nő, nyomás csökken -véna kitágul, nyomás csökken, felszippantja a vért alulról -mély légzés csökkenti a pulzusszámot -nyugalomban Kisvérköri nyomásviszonyok Vér 1/4-ét tartalmazza Ugyanolyan sebesség kell, mint a nagyvérkörnek, mert ő tölti fel Kisebb távolság, ellenállás, függőleges szintkülönbség, kevesebb vér Jobb kamra szisztolé max. 3 kPa diasztolé 0 környéke Tüdőartéria, tüdőn belüli artériában max. 3 kPa min. 1 kPa -eközött ingadozik a nyomás Hajszáleres szakaszon 1 környékén Bal pitvar diasztolé 0 Kis nyomásérték fontos -itt nem szabad kilépnie a folyadéknak -ha kilép a léghólyagocskákba kerülne Tüdőödéma esetében ez történik -kisvérköri hajszáléren kilép a folyadék -ok: nagy nyomáskülönbség levegő és tüdő hajszálér között -bent nő a nyomás/ kint lecsökken -repülő -habot köhögsz, légszomj, megfulladsz -hegymászás -ha túl gyorsan -agyödéma is -idő mire kialakul 30-40p -TÜDŐEMBÓLIA -belül nő a nyomás, mert valami elzárja az artériás rendszer egy szakaszát 1)fecskendővel bejutott légbuborék Jobb pitvar-kisvérkör artériás rendszer szűkül, buborék elakad, elzárja az artériát A teljes vérmennyiség a többi ágba megy, nő a vérnyomás -Ödéma 2) búvár-gázembólia 3)vérrög zárja el valamelyik kisvérköri artériát -Alsó végtagi mélyvénás trombózis -gyulladt érszakasz, vér megalvad -elzáródik -Ha hosszú időn keresztül lassú a vérkeringés pl.utazás, ülő testhelyzet -kialakul a vérrög -Változik a testhelyzet, aktivitás pl.feláll, leszáll -nő a vérnyomás, vérrög leszakad Jobb pitvar-jobb kamra-truncus pulmonalis-tüdő -ha jobb és bal ágat elzárja, a szív megáll -Kisebb vénában alvad meg -bal tüdőt zárja el -leáll a szív -Kisebb alvadék -elzár ereket -szív pumpál -ilyenkor tüdő ödéma jön létre Thrombus nem feltétlen szakad le -ott marad, fáj ,gyullad -ilyenkor nem szabad mozogni Utazásnál mozogni kell -vénás és nyirokkeringés is izommunka -feldagadhatnak a végtagok Vérnyomás mérés Elszorítja az eret a levegő nyomása, amivel felpumpáltuk a mandzsettát A nyomásmérő a mandzsetta nyomását méri -egyensúlyt tart a higanyoszlop nyomásával -digitális mérőben is nyomásmérő, csak higany nincs benne A mandzsettát annyira kell felpumpálni, hogy a várható felső érték fölött legyen -ha jól fel van pumpálva, akkor könyökhajlatban csend -mandzsetta nyomása nagyobb az artériástól -hallgatjuk, hogy van-e véráramlás, miközben leengedjük a mandzsettát -először ingadozik a nyomás: mandzsetta nyomása alacsonyabb artériástól -egyre hosszabb lesz a hang, rövidebb szünet -alsó érték: ahol áramlás folyamatos Bal felkaron mérjük, nem nagyon más, mint a bal kamrában Artériák Bal kamrából kivezető: AORTA (függőér) Jobb és bal koszorús ér: ARTERIA CORONARIA SINISTRA, ATRERIA CORONARIA DEXTRA -szívet látják el Névtelen/fejkar artéria: ARTERIA ANONYMA/BRACHIOCEPHALICA -fejet és kart látja el, 2 ága van 1)jobb kulcscsont alatti artéria: ARTERIA SUBCLAVIA DEXTRA 2)jobb közös fejverőér: ARTERIA CAROTIS COMMUNIS DEXTRA -ez még szétágazik -interna: agy vérellátása -externa: fej többi része Külön lép ki a -bal közös fejverőér: ARTERIA CAROTIS COMMUNIS SINISTRA és a -bal kulcscsontalatti artéria: ARTERIA SUBCLAVIA SINISTRA BIFURKÁCIÓ CAROTICA: carotis communis kettéágazása -receptor: vérnyomás, CO2, pH-t mér -agy ellátása 4 ér látja el az agyat: 2 carotis communis és 2 gerincoszlopból -ezek össze vannak kötve az agy alapján -ha az egyik kiesik a másik 3 kompenzál Karika: közös csípőverőér: ARTERIA ILIACA COMMUNIS elágazik -jobb közös csípőverőér: ARTERIA ILIACA DEXTRA -bal közös csípőverőér: ARTERIA ILIACA SINISTRA mindkettő tovább ágazik -INTERNA: alsó hasi szervek -EXTERNA: lábba megy, combartéria Vesébe: ARTERIA RENALIS SINISTRA és DEXTRA Vénák Alsó üres véna: VENA CAVA INFERIOR -legtágabb -ott kezdődik, ahol 2 iliaca communis találkozik VENA HEPATICA -3db májon belül Felső üres véna: VENA CAVA SUPERIOR -tovább ágazik VENA BRACHIOCEPHALICA SINISTRA és DEXTRA -ANGULUS VENOSUS: idetorkollik a 2 fő nyirokér innen tovább: VENA JUGULARIS INTERNA és EXTERNA