Állatok emésztése PDF

Az állatok emésztése ► Emésztés= táplálék feldolgozása, tápanyagok átalakulnak a legegyszerűbb felhasználható formáig ► Az emésztés lehet: SEJTEN BELÜLI (véglények, de előfordul szivacsok és űrbelűeknél) SEJTEN KíVÜLI: az emésztésre szakosodott...

Az állatok emésztése ► Emésztés= táplálék feldolgozása, tápanyagok átalakulnak a legegyszerűbb felhasználható formáig ► Az emésztés lehet: SEJTEN BELÜLI (véglények, de előfordul szivacsok és űrbelűeknél) SEJTEN KíVÜLI: az emésztésre szakosodott tápcsatornában zajlik, ahová az emésztőenzimek kerülnek (férgek ->)  Az emlősök emésztő készüléke Emésztés és felszívódás Az emésztőkészülékben az emésztés és felszívódás zajlik. ► Emésztés = bonyolult összetételű táplálék lebomlása egyszerű tápanyaggá A bonyolult specifikus szerves anyagok mechanikai, fizikai és biokémiai átalakulások során nem specifikus, egyszerű tápanyagokká (végtermékekké) alakulnak át Átalakulások: Mechanikai=aprózás Fizikai = oldódás Vegyi/kémiai = hidrolízis Végtermékek: Szénhidrátok => monozaharidokká (szőlőcukor/glükóz, fruktóz, galaktóz) Zsírok => zsírsavak + glicerin Fehérjék => aminosavak ► Felszívódás = egyszerű tápanyagok a vér-, és nyirokkeringésbe kerülnek Az emésztőkészülék felépítése: ► I.Tápcsatorna ► Szakaszai: szájüreg → garat → nyelőcső → gyomor → vékonybél → vastagbél ► II. Járulékos mirigyek ► nyálmirigyek, máj, hasnyálmirigy  Az emésztőkészülék működése: ► Az emésztés 3 szakaszban valósul meg: I. Szájüregben II. Gyomorban III. Vékonybélben A szájüreg és a szájüregi emésztés Szájüreg: - táplálékfelvevő szakasz Itt találhatók: fogak => emlősöknél fogmederben, mechanikai feladatokhoz szakosodtak (metszőfogak, szemfogak, zápfogak) -az emlősök táplálkozási módjához alkalmazkodtak nyelv =>bonyolult, izmos szerkezet =>táplálék megragadásához szükséges változatos mozgások, rágás, nyelés, ízérzékelés ► Mechanikai emésztés: rágás => falat ► Fizikai emésztés: nyálban való oldódás ► Vegyi emésztés: nyál hatására (nyálmirigyek terméke) Nyál összetétele: víz, mucin, ásványi ionok, lizozim, nyálamiláz/ptialin NYÁLAMILÁZ: főtt vagy sült keményítőt dextrinre és maltózra bontja (cukorbontás kezdődik) => Szájüregi emésztés végterméke a falat A garat és a nyelőcső ► A garat az a tápcsatornai szakasz, amelyben a táplálék útja találkozik a levegő útjával (emésztő és légzőkészülék közös szerve) -a garat falában a harántcsíkolt izomelemek fontos szerepet játszanak a nyelésben ► a nyelőcső egy tágulékony cső, amely a garat és a gyomor között teremt kapcsolatot  A gyomor és a gyomoremésztés: A gyomor: Helyzete: hasüreg felső felében, közvetlenül a rekeszizom alatt - A gyomor egy izmos, üreges szerv A gyomor méretei a táplálkozási módtól függenek. (a legtöbb emlős gyomra együregű) Együregű gyomor szerkezete: gyomorszáj, gyomortest, gyomorfenék, gyomortest, gyomorcsukó a gyomor nyálkahártyája: felületnövelő redőt gyomornedvet termelő mirigyet tartalmaz Működése: Motoros: perisztaltikus (összehúzódási és elernyedési hullámok) tonikus mozgás (befogadóképességhez és táplálék összetételéhez való alkalmazkodás) Elválasztási működés: gyomornedv termelése ► Gyomornedv összetétele: víz, mucin (nyák), ásványi ionok, HCl (a gyomornedv fehérjebontó enzimeit aktiválja, serkenti a gyomor kiürülését, antiszeptikus – fertőtlenítő hatása van), enzimek ► A gyomornedv enzimkészlete: (fehérjék emésztése) Fehérjebontó: PEPSZIN: fehérjék =>albumózok + peptonok LABFERMENT(csecsemőknél) : kazeinogén (tejfehérje) + kálcium => kalcium-parakazeinát (alvadék) Zsírbontó: GYOMORLIPÁZ: zsíremulzió => glicerin + zsírsavak Tovább folytatódik az emésztés: mechanikai emésztés (izomzat hatására) fizikai emésztés (gyomornedvben oldódás) vegyi emésztés (gyomornedv enzimkészlete) => a gyomoremésztés végterméke a gyomorkimusz, mely a vékonybél első szakaszába, a patkóbélbe ömlik A vékonybél, vastagbél, máj, hasnyálmirigy A vékonybél: Helyzete: a gyomorcsukótól a vékonybél és vastagbél határán lévő ileocaecalis (csípőbél-vakbél) billentyűig terjed -leghosszabb tápcsatornai szakasz, a hasüregben felcsavarodott formában helyezkedik el -a vékonybél hossza a táplálék milyenségének függvénye Szerkezete: patkóbél-első, rögzített szakasz, éhbél csípőbél - Nyálkahártya: redőket alkot =>nő a felület bélbolyhok (alkalmazkodtak a felszívódáshoz) mirigyek: bélnedvet termelnek Működése: Motorikus: perisztaltikus, szakaszos és penduláris mozgások ⇒ Táplálék emésztőnedvekkel keveredik ⇒ béltartalom a vastagbél felé halad Elválasztó működés: bélnedv termelése A vastagbél: Helyzete: csípőbél-vakbél billentyűtől a végbélnyílásig Szerkezet: 3 szakasz:vakbél, remese (felszálló, haránt irányú, leszálló - szigmabél), végbél Nyálkahártya:redőket képez, mirigyei - nyákot termelnek A máj: Helyzete: a rekeszizom alatt, a gyomortól jobbra -több szerepe van, az emésztéshez kapcsolódó szerepe az EPE termelése -az epe az epevezetékeken keresztül az epehólyagba kerül, ahol besűrűsödik és az emésztés idején a patkóbélbe ömlik A hasnyálmirigy: (vegyes elválasztású mirigy) Helyzete: a gyomor alatt Szerepe:- külső elválasztású része HASNYÁLAT termel (emésztésben van szerepe) - belső elválasztású része hormonokat termel Emésztés a bélben ► A gyomorkimusz a vékonybélbe kerül, ahol fizikai és vegyi átalakulások hatására bélkimusszá alakul. A patkóbélben fejti ki hatását az: 1.EPE: májsejtek terméke: koleszterolt, lecitint, epefestékeket (bilirubin, biliverdint) tartalmaz, nincsenek enzimek, az EPESÓK emulgeálják a zsírokat, aktiválják a lipázokat, zsírokkal vízben oldódó micellákat alkotnak 2.HASNYÁL – hasnyálmirigy exokrin része termeli, színtelen, szagtalan, lúgos vegyhatású Gazdag enzimkészlettel rendelkezik Fehérjebontó: tripszin, kimotripszin, karboxipeptidázok, elasztázok TRIPSZIN, KIMOTRIPSZIN: albumózok és peptonok => oligopeptidek KARBOXIPEPTIDÁZOK: oligopeptidek => tri-, és dipeptidek ELASZTÁZ: fonalas fehérjék => oligopeptidek Cukorbontó: hasnyálamiláz HASNYÁLAMILÁZ: (nyers) keményítő => maltóz Zsírbontó: hasnyállipáz HASNYÁLLIPÁZ: trigliceridek => zsírsavak + glicerin 3. BÉLNEDV – bélmirigyek termelik, lúgos vegyhatású, bikarbonátokat, nyákot tartalmaz Gazdag enzimkészlettel rendelkezik Fehérjebontó: peptidázok (tri-, és dipeptidázok) PEPTIDÁZOK: tri-, és dipeptidek => aminosavak Cukorbontó/Szaharidázok: (maltáz, zaharáz, laktáz) MALTÁZ: maltóz => 2 glukóz ZAHARÁZ: zaharóz => glukóz + fruktóz LAKTÁZ: laktóz => glukóz + galaktóz Zsírbontó:béllipázok BÉLLIPÁZ: emulgeálódott zsírok => glicerin + zsírsav Felszívódás a bélben ► Az emésztés során keletkező egyszerű tápanyagok áthaladnak a bél nyálkahártyáján és a vérbe vagy a nyirokba kerülnek. ► A vékonybél alkalmazkodott a felszívódáshoz: - redők: növelik a felületet - a nyálkahártya sejtjei egyrétegűek - a sejtek csúcsi részén mikrobolyhokat találunk =>növelik a felszívó felületet - a bélbolyhok vérereket és nyirokereket tartalmaznak A vastagbél működése: - nyák termelése (nincs enzim => nem történik emésztés) ERJESZTÉS ÉS ROTHASZTÁS: SZIMBIONTA BAKTÉRIUMOK élnek a vastagbélben: az ő enzimeiknek a hatására a meg nem emésztett táplálék lebomlik, közben különböző anyagok képződnek Ezek a szimbionta baktériumok által termelt anyagok felszívódnak A meg nem emésztett és fel nem szívódott anyagok => bélsár => kiürülnek a környezetbe