A földkéreg felépítése és szerkezete PDF

A földkéreg felépítése és szerkezete Ásványok és kőzetek A földkéreg a legkülső, szilárd halmazállapotú gömbhéj. A szárazföldek alatt (kontinentális kéreg) 30-40 km vastagságú kéreg felül gránitos, alatta bazaltos kőzetanyagú. Az óceánok alatt (óceáni kéreg) csak egy 8-10 km- es bazaltos ré...

A földkéreg felépítése és szerkezete Ásványok és kőzetek A földkéreg a legkülső, szilárd halmazállapotú gömbhéj. A szárazföldek alatt (kontinentális kéreg) 30-40 km vastagságú kéreg felül gránitos, alatta bazaltos kőzetanyagú. Az óceánok alatt (óceáni kéreg) csak egy 8-10 km- es bazaltos réteg van. A földkéreg ásványokból és kőzetekből áll.  Mi a kőzet ? Kőzetnek nevezzük a földkéreg nagy tömegű, ásványokból felépülő, természetes módon keletkezett anyagát. Az ásványok határozott kémiai összetételű, szilárd, egynemű, szervetlen eredetű anyagok. Egy részük kőzetalkotó, mint pl. A kvarc, a csillám és a földpát. A kőzetburok 99%-át 8 kémiai elem alkotja(oxigén, szilícium, alumínium, vas, kalcium, nátrium, kálium, magnézium). Ezekből az elemekből épülnek fel az ásványok, belőlük pedig a kőzetek. Az ásványok egymástól vegyi összetételükben, színükben és keménységükben különböznek. A kvarc a földkéreg egyik legelterjedtebb ásványa A legkeményebb ásvány a gyémánt A kőzeteket keletkezésük szerint három nagy csoportba sorolhatjuk: magmás, üledékes és átalakult kőzetek  Magmás kőzetek A magma kihűlése és megszilárdulása nyomán jönnek létre. Ha a magma a mélyben megszilárdul, mélységi magmás kőzetek keletkeznek. A lassú lehülés miatt a bennük lévő ásványok nagy méretűek, durván kristályosak. Ilyen kőzet pl. a gránit. gránit Curling kő Half Dome (Yosemite N.P.) El Capitan (Yosemite N.P.) Ha a magma a felszínre jut, s ott gyorsan megszilárdul, kristályai aprók lesznek. Ezek a kiömlési kőzetek. Ilyen az andezit, a bazalt és a riolit bazalt bazaltoszlopok Óriások útja (Giant‘s Causeway) Andezitoszlop Szlovákiában  Üledékes kőzetek Nevük onnan származik, hogy a lerakódott üledékekből keletkeztek. Ezeket a külső erők elszállították és üledékgyűjtő medencékben felhalmozták. Az üledékek évmilliók alatt kőzetekké váltak. mészkőbe ágyazott fosszíliák a.) törmelékes üledékes kőzetek Más kőzetek morzsolódásából jönnek létre. Az elaprózódott idősebb kőzeteket a folyók, a szél vagy a gleccserek elszállítják. Ebbe a csoportba sorolható a kavics , a homok és az agyag. löszfal  homokkő görgeteg A homokkő az őt alkotó homokszemek kötődéséből alakul ki. A kavicskő vagy konglomerátum a kavicsok összecementeződé séből jött létre. b.) vegyi üledékes kőzetek A tengervízben oldott állapotban levő sók kiválasztásával és lerakódásával keletkeztek pl. kősó, gipsz c.) szerves üledékes kőzetek Elhalt élőlények szerves anyagából jöttek létre pl. kőszén, kőolaj, mészkő mészkőbánya Olaszországban feketekőszén Átalakult (metamorf) kőzetek Más kőzetekből keletkeztek úgy, hogy szerkezetük a nagy nyomás és magas hőmérséklet hatására megváltozott vagyis átkristályosodott. Ilyen például a márvány ami mészkőből keletkezett. Átalakult kőzetek a kristályos palák is. kristályos pala Carrarai márványfejtés Tádzs Mahal