2. előadás SZÓ- ÉS ALAKTAN PDF

Szó- és alaktan előadás 2. tétel Szókészlettan: a szókészlet osztályozásának lehetőségei A szókészlettan (lexikológia) a leíró nyelvészet része. A lexikográfia viszont az alkalmazott nyelvészet egyik ága: a szótárírás tudománya. Természetesen a lexikológiára támaszkodik, de sajátos gyakorlati cé...

Szó- és alaktan előadás 2. tétel Szókészlettan: a szókészlet osztályozásának lehetőségei A szókészlettan (lexikológia) a leíró nyelvészet része. A lexikográfia viszont az alkalmazott nyelvészet egyik ága: a szótárírás tudománya. Természetesen a lexikológiára támaszkodik, de sajátos gyakorlati célja van (hogyan kell jó szótá- rakat készíteni). Itt nem foglalkozunk vele. A szókészlettan részeként is kezel- hetjük a frazeológiát, az állandósult szókapcsolatok (=frazémák; szólás, szólás- hasonlat, közmondás, szállóige, közhely stb.) tudományát (l. a lexikai szó fo- galmát az első előadásból), bár sokak szerint inkább külön területe a nyelvészet- nek (a frazémák több szóból állnak). A szókészlettan a szókészlet egészét, belső összefüggéseit, eredetét, a szóterem- tés, szóalkotás módjait, a kölcsönzéseket, a szókészlet változásait, mozgását és rétegződését kutatja. Lehet történeti és szinkrón jellegű. A történeti szókészlet- tan vizsgálja a szókészlet egységeinek eredetét (etimológia), a szókészlet meny- nyiségi és minőségi változásait (pl. jelentésváltozás, hangalaki változás, a mor- fológiai tagoltság változása, szavak születése és archaizálódása, kiveszése) a művelődéstörténettel karöltve (akárcsak a szólásfejtés a frazeológiában). A szinkrón szókészlettan a szókészlet rétegződésével, a szókészlet mai mozgá- sával (pl. szavak áramlása a nyelvrétegek között, új jelentések – neologizmusok, archaizmusok) foglalkozik. Archaizmus pl. a nótárius, penna, neologizmus a techcég, spoilerez. A szókészlet egy nyelv vagy nyelvváltozat kollektív érvényű szavainak összes- sége. A szókincs az egyén, az egyes ember által ismert és használt szavaknak az együttese. (Aktív és passzív szókincs: használjuk vagy csak megértjük.) Ez jóval elmarad a szókészlet gazdagságától. A Petőfi-szótár három vaskos kötete 22 719 címszót tartalmaz, Juhász Gyula versei 12 ezer szót, a magyar nyelv szókészletét pedig 800 ezer – 1 millió 100 ezer körülire becsülik. Az új Magyar értelmező kéziszótárnak (2003) 75 000 címszava van, és 150 000 kifejezést ismer, a régi- nek (1972) mintegy 70 000 címszava volt. A szókészleten belül beszélhetünk alap- és kiegészítő szókészletről. Az alapszókészletbe tartozó szavak fontosak, nélkülük elképzelhetetlen a mindennapi kommunikáció, (nagyjából) mindenki ismeri őket, többnyire nagyobb szócsaládok tagjai. A kiegészítő szókészletbe a ritkábban használatos és nem mindenki által ismert szavak tartoznak (pl. módi, ínyvitorla, szófajváltás, karburátor, guzsaly). A két szókészleti csoport termé- szetesen nem válik el élesen egymástól. A szókészlet több szempontból is rendszert alkot. Vannak közös tőből származó szócsoportok, vannak azonos jelentésmezőbe vagy fogalmi körbe tartozó sza- vak, vannak azonos kognitív forgatókönyvekhez tartozó, egymást kölcsönösen felidéző szavak (pl. ebéd, étterem, dél, menza, leves, éhes, sós stb.). Vannak alá-, fölé- és mellérendelt fogalmak (hiponimák, hiperonimák, kohiponimák: pl. bú- 1 Szó- és alaktan előadás tor, szék, asztal, fotel). De ez – a szinonimitással együtt – tulajdonképpen a je- lentéstan területe. A szókészlet osztályozása történhet eredet szerint: a) ősi, alapnyelvi, b) belső keletkezésű, c) jövevényszó, d) idegen szó. (Utóbbi kettő között nehéz meghúz- ni a határt, l. pl. projekt, tender, fájl, pendrive – még idegen szavak, vagy már jövevényszavak?) A szókészlet mai rétegződése, tagolódása: a nyelvváltozatok tagolódása sze- rint.  Normatív nyelvváltozatok (standard, irodalmi nyelv, köznyelv).  Területi nyelvváltozatok (dialektusok): népnyelv – ezen belül nyelvjárás- típusok, regionális köznyelviség, helyi nyelvjárások.*  Társadalmi nyelvváltozatok (szociolektusok, csoportnyelvek) ‒ szaknyelvek (szaktudományok, mesterségek, hivatali nyelv) ‒ hobbinyelvek (sport, játékok, horgásznyelv, vadásznyelv) ‒ életkori nyelvváltozatok (gyermeknyelv, diák- és ifjúsági nyelv) ‒ szleng (katonai szleng, börtönszleng stb.), argó  Stiláris változatok (formális/informális, keresztező szempont) És ott van persze az idiolektus (egyéni nyelvváltozat). Vannak csupán családi- baráti körben ismert szavak is. *A tájszók között vannak valódi tájszavak (kutacs ’piszkavas’, murcos ’masza- tos szájú, szurtos’), jelentésbeliek (ajak ’áll’, pad ’padlás’), és alakiak (csanál ’csalán’, tajiga ’taliga’, menetke ’menyét’). Az előbbi példák az abaúji nyelvjá- rásból származnak, de mindenki felidézhet a saját nyelvjárásából (vagy a szülők, nagyszülők nyelvjárásából) hasonló tájszavakat. 2 Szó- és alaktan előadás A neologizmusok rendszerezése (Minya Károly könyve nyomán) 1. A szándékoltság, akarat szerint:  tudatos neologizmusok (Valamilyen tárgy, fogalom stb. elnevezése, mert kommunikációs igény van rá, pl. adományvonal, kalandpark, homokszobor, érzékenyítés, járványkórház.)  spontán neologizmusok (A megfogalmazási nehézség pillanatnyi áthidalására születnek, elírások, önkéntelen elszólások, általában nem ragadnak meg tartósan a nyelvben, pl. Caesar nagyon ön- hivalkodó uralkodó volt, Az Odüsszeia segédhívással kezdődik, A debreceni kollégi- umból eltolmácsolják…) 2. Létrejöttük célja szerint:  szükségszerű (Gyakorlati céllal jönnek létre, tükrözik a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális élet változásait, pl. szélerőműpark, DVD, kafetéria, hangulatjel, hómofisz, vlogger.)  stilisztikai (Egyszeri előfordulások, a költői-írói nyelvben hapax legomenonok, pillanatnyi stilá- ris szükséglet motiválja őket, pl, FantÁzsia, roppantőzül kínos, prédikácsol.) 3. Gyakoriságuk szerint:  elterjedt (A szótárakban még nincsenek benne, de 1000 fölötti a találatok száma az internetes keresőkben, pl. béranya, lúzer, testszkenner, panelprogram, Brexit, plazmaterápia.)  alkalmi (Ritka, 1000 alatti a találatok száma, pl. bérturista, celebsajtó, korhatárosítás, IQ- törpe.) 4. A kommunikáció formája szerint:  szóbeliek (Írásban nincs nyomuk, pl. tévéműsorban, filmvígjátékban, iskolai feleletben elhang- zott szavak, mint pajok [vö. pajkos], veszíték [Kabos Gyula], öregecskedő [Gyur- csány Ferenc), útelágazódás [Medgyessy Péter].)  írásbeliek (Nem a szóbeliségben keletkeztek, szóban ritkábbak, pl. vírusmarketing, időkapszu- la, véleményklíma, tájseb, dugódíj.)  digilektusbeliek (Az internetes beszélgetésekben, SMS-ekben fordulnak elő, főleg szóalakváltozatok speciális karakterekkel, szándékosan hibás helyesírással, pl. mind1, 5let, fexik, műxik, +vettem, lejöhecc, kvzik.) 5. Fogalmi tartalmuk szerint:  politika (üvegzsebtörvény, klímakatasztrófa, kampányguru stb.)  gazdaság (hiánycél, kamatvágás, költségplafon, adósságspirál stb.)  kultúra (artmozi, dumaszínház, hangoskönyv, garázskoncert stb.)  internet- és mobilkommunikáció (influenszer, gerillamarketing, ügyfélkapu stb.)  sport (bronzmérkőzés, ketrecharcos, teqball, videobíró stb.) 3 Szó- és alaktan előadás  egészség (infraszauna, covidos, személyi edző stb.)  szórakozás (kalandpark, élménymedence, habparti, vakrandi stb.)  étkezés (gasztroblogger, gluténmentes, paleodiéta, antioxidánsok stb.)  tárgynevek (sokkoló, táblagép, banyatank, okosóra stb.)  foglalkozásnevek (coach, webmester, mentalista, hajszobrász, stylist stb.) 6. Létrejöttük módja szerint (vö. szóalkotásmódok, 3. tétel):  szóösszetétel (rozsdaövezet, sodrófolyosó, partiarc, mezszponzor, árzuhanás stb.)  szóképzés (rabosít, szájkaratézik, arcoskodik, korhatárosítás stb.)  elvonás (tisztújít, közbeszerez, kézivezérel, tömegközlekedik, évértékel stb.)  szórövidülés (brutál, emó, felkonf, promó, sztem [szerintem] stb.)  mozaikszó (ppt, zrt., Müpa, KATA stb.)  szóösszerántás és szóalakvegyülés (csokoholista, turkászás stb.)  szándékos szóferdítés (rendszergizda, nincskeresők, jegeslegjobb stb.)  szószerkezet (zónázó vonat, láthatósági mellény, interaktív tábla stb.)  jelentésbővülés (csekkol, guru, ikon, fényez, regisztrál stb.) 7. Szófaj szerint:  ige (önzőz(ik), bekövet, végkielégít, snowboardozik stb.)  főnév (orrpiercing, pezsgőfürdő, áruda, BAR-lista stb.)  melléknév (kártyafüggetlen, márkafüggetlen, kakaóbiztos, lájtos, emós stb.)  igenév (eredetvédett, antikolt, médiaszennyezett stb.) A lexikai archaizmusok A neologizmusok mind a laikusok körében, mind a nyelvtudományi vizsgála- tokban aránytalanul több figyelmet kapnak, mint az archaizmusok. Pedig semmi okunk sincs azt hinni, hogy a nyelvből, nyelvhasználatból való kikopás, eltűnés ne lenne ugyanolyan nagyságrendű, sebességű – fordított irányú – folyamat, mint a neologizmusok elterjedése. A nyelvi változásnak tehát nemcsak az új szavak keletkezése, hanem a régiek kihalása is része. Ha valaki például megnézi a máig közkedvelt Meseautó című, 1934-ben készült játékfilmet, abban ilyen szavakat is hall: ȧnziksz, dringend, fotográfia, gȧrdíroz, hercig, pengő, protezsé, stempli, tülök; továbbá felfigyelhet arra, hogy a defekt szó még az autó bármilyen meghibásodását jelenti, nem kizárólag a gumiabron- csét, vagy hogy a monokli ’az egyik szemgödörbe szorítva viselt kerek üveg(lencse)’. A felsoroltak közül az idegen eredetű dringend és a protezsé nincs is már benne az 1972-ben kiadott Magyar értelmező kéziszótárban, de a többi igen. Láthatjuk tehát, hogy nem csupán átveszünk új idegen szavakat, ha- nem el is felejtünk régieket. Az archaizmus egyébként nem abszolút, hanem re- latív fogalom. Az archaikus dolog nem attól archaikus, hogy régi, hanem attól, hogy már nem megszokott, holott régebben az volt. 4 Szó- és alaktan előadás Az archaizmusok csoportosítása: a) kiavult szavak, amelyeknek fogalmát ma más szó jelöli: rér ’sógor’, kaszab ’mészáros’, isa ’bizony’; b) fogalmi archaizmusok: olyan szavak, amelyek a velük jelölt fogalommal együtt koptak ki a használatból (dézsma, számszeríj, kulák); c) jelentésbeli archaizmusok: a ma már más jelentésben használt szavak régebbi jelentései: l. a defekt és a monokli példáját; d) formai archaizmusok: olyan régebbi szóalakok, amelyek ma már másként használatosak (pl. győzedelmi, pediglen, pök). Érdekességképpen l. Kiss Gábor (főszerk.) 2012. Régi szavak szótára. Kihalt, elfeledett és kiveszőben lévő szavak, szóalakok és szójelentések magyarázata. Bp., Tinta Könyvkiadó. 5