Podcast
Questions and Answers
A kereskedési idő hipotézis szerint a hozam csak aktív kereskedési időben generálódik.
A kereskedési idő hipotézis szerint a hozam csak aktív kereskedési időben generálódik.
True (A)
Fields tanulmányában azt találta, hogy az árfolyamok csökkennek szombaton.
Fields tanulmányában azt találta, hogy az árfolyamok csökkennek szombaton.
False (B)
Cross tanulmányában azt találta, hogy a hétfői napok 62%-ában voltak pozitívak.
Cross tanulmányában azt találta, hogy a hétfői napok 62%-ában voltak pozitívak.
False (B)
French tanulmányában azt találta, hogy a hétfői hozamok átlaga pozitív.
French tanulmányában azt találta, hogy a hétfői hozamok átlaga pozitív.
Rogalski tanulmányában azt találta, hogy hétfői napokon az árfolyamok átlagosan csökkennek.
Rogalski tanulmányában azt találta, hogy hétfői napokon az árfolyamok átlagosan csökkennek.
A kereskedési idő hipotézis szerint minden nap átlagosan ugyanakkora hozamot realizálnak.
A kereskedési idő hipotézis szerint minden nap átlagosan ugyanakkora hozamot realizálnak.
Cross szerint a hétfői hozamok mindig alacsonyabbak.
Cross szerint a hétfői hozamok mindig alacsonyabbak.
French tanulmányában azt találta, hogy az átlagos hozamok ünnepnap után alacsonyabbak voltak.
French tanulmányában azt találta, hogy az átlagos hozamok ünnepnap után alacsonyabbak voltak.
A hétfői negatív hozamokat a zárt piac effektus okozza.
A hétfői negatív hozamokat a zárt piac effektus okozza.
Rogalski tanulmányában azt találta, hogy a pénteki és a hétfői záróárak között esnek az árak.
Rogalski tanulmányában azt találta, hogy a pénteki és a hétfői záróárak között esnek az árak.
A tökéletes tőkepiac feltételezése szerint a szabályozóknak nincs preferenciatorzító hatása.
A tökéletes tőkepiac feltételezése szerint a szabályozóknak nincs preferenciatorzító hatása.
A befektetők tökéletesen racionálisak és hasznosságmaximalizálók.
A befektetők tökéletesen racionálisak és hasznosságmaximalizálók.
A kockázatmentes befektetési lehetőségnek az az ára, ami megegyezik a kockázatos befektetések átlagos hozamával.
A kockázatmentes befektetési lehetőségnek az az ára, ami megegyezik a kockázatos befektetések átlagos hozamával.
A hatékony portfóliók a kockázatmentes eszköz hozámából a piaci portfólión áthaladó tőkeallokációs egyenesen helyezkednek el.
A hatékony portfóliók a kockázatmentes eszköz hozámából a piaci portfólión áthaladó tőkeallokációs egyenesen helyezkednek el.
A Sharpe-modell (CAPM) feltételezése szerint a piacot tökéletesen informált résztvevők alkotják.
A Sharpe-modell (CAPM) feltételezése szerint a piacot tökéletesen informált résztvevők alkotják.
A tökéletes tőkepiac feltételezése szerint a tranzakciós költségek nulla.
A tökéletes tőkepiac feltételezése szerint a tranzakciós költségek nulla.
A Markowitz-féle hatékony portfólió feltételezése szerint a befektetők kockázatkerülők.
A Markowitz-féle hatékony portfólió feltételezése szerint a befektetők kockázatkerülők.
A tőkepiaci egyenes azonos a kockázat-hozam koordináta rendszerben.
A tőkepiaci egyenes azonos a kockázat-hozam koordináta rendszerben.
A kockázatmentes befektetés részt vesz a diverzifikációban.
A kockázatmentes befektetés részt vesz a diverzifikációban.
A béta (β) jelöli a szisztematikus kockázatot.
A béta (β) jelöli a szisztematikus kockázatot.
A várható hozam (E(ri)) csak a kockázatmentes hozam összege.
A várható hozam (E(ri)) csak a kockázatmentes hozam összege.
A befektetési lehetőség értéke a jövőbeli pénzáramlások jelenre diszkontált értéke.
A befektetési lehetőség értéke a jövőbeli pénzáramlások jelenre diszkontált értéke.
A piaci árazás nem képes tökéletesen tükrözni az összes információt.
A piaci árazás nem képes tökéletesen tükrözni az összes információt.
Fama szerint a tőkepiac nem hatékony.
Fama szerint a tőkepiac nem hatékony.
A tőkepiaci hatékonyság gyenge szintje szerint az árak teljesen véletlenszerűen mozognak.
A tőkepiaci hatékonyság gyenge szintje szerint az árak teljesen véletlenszerűen mozognak.
A befektetők nem várnak prémiumot a szisztematikus kockázat vállalásáért.
A befektetők nem várnak prémiumot a szisztematikus kockázat vállalásáért.
A tőkepiaci hatékonyság empirikus vizsgálati nem egyszerűek.
A tőkepiaci hatékonyság empirikus vizsgálati nem egyszerűek.
Samuelson szerint az árak nem követik a véletlenszerű mozgást.
Samuelson szerint az árak nem követik a véletlenszerű mozgást.
A tőkepiaci hatékonyság gyenge szintje akkor áll fenn, ha az árfolyamok előrejelezhetőek a múltbeli árfolyamok, árfolyamváltozások és a pénzügyi változók múltbeli idősorának elemzése segítségével.
A tőkepiaci hatékonyság gyenge szintje akkor áll fenn, ha az árfolyamok előrejelezhetőek a múltbeli árfolyamok, árfolyamváltozások és a pénzügyi változók múltbeli idősorának elemzése segítségével.
A tőkepiaci hatékonyság erős szintjéről beszélünk akkor, ha az árfolyamok előrejelezhetőek a bennfentes, exkluzív információk segítségével.
A tőkepiaci hatékonyság erős szintjéről beszélünk akkor, ha az árfolyamok előrejelezhetőek a bennfentes, exkluzív információk segítségével.
Scholes (1972) tanulmányában azt találta, hogy új információ nélküli abnormális árfolyam-változások is előfordulhatnak.
Scholes (1972) tanulmányában azt találta, hogy új információ nélküli abnormális árfolyam-változások is előfordulhatnak.
A helyettesítési hipotézis szerint a piac szereplői árelfogadók.
A helyettesítési hipotézis szerint a piac szereplői árelfogadók.
Az információs hatás hipotézis szerint a nagyobb tranzakciók nem hatnak az árfolyamokra.
Az információs hatás hipotézis szerint a nagyobb tranzakciók nem hatnak az árfolyamokra.
Az árnyomás hipotézis szerint a részvény árfolyamára nem hatnak a keresletében, illetve kínálatában beálló átmeneti változások.
Az árnyomás hipotézis szerint a részvény árfolyamára nem hatnak a keresletében, illetve kínálatában beálló átmeneti változások.
A hatékonyság hipotézise szerint az árfolyamok minden pillanatban tökéletesen tükrözik a fundamentális információkat.
A hatékonyság hipotézise szerint az árfolyamok minden pillanatban tökéletesen tükrözik a fundamentális információkat.
Ha az árazás hatékony, akkor nem tudunk a kockázathoz illeszkedő – normális hozamnál magasabb hozamra szert tenni.
Ha az árazás hatékony, akkor nem tudunk a kockázathoz illeszkedő – normális hozamnál magasabb hozamra szert tenni.
A nagy-volumenű tranzakciók kapcsán az árfolyamokra nem hatnak a tranzakciók.
A nagy-volumenű tranzakciók kapcsán az árfolyamokra nem hatnak a tranzakciók.
Az árfolyamok csak a fundamentális információk segítségével jelezhetőek előre.
Az árfolyamok csak a fundamentális információk segítségével jelezhetőek előre.
Az abnormális hozamok nagy része januárban realizálódik.
Az abnormális hozamok nagy része januárban realizálódik.
A kis cégek részvényei nem mutattak abnormális hozamokat januárban.
A kis cégek részvényei nem mutattak abnormális hozamokat januárban.
A befektetők csak azok a részvények esetén realizálhatták az abnormális hozamokat, amelyek árfolyama emelkedett az előző évben.
A befektetők csak azok a részvények esetén realizálhatták az abnormális hozamokat, amelyek árfolyama emelkedett az előző évben.
A januári hozamok átlagosan magasabbak, mint az egész évben átlagosan realizálható hozamok.
A januári hozamok átlagosan magasabbak, mint az egész évben átlagosan realizálható hozamok.
A januári effektus csak az USA-ban jelentkezik.
A januári effektus csak az USA-ban jelentkezik.
A japán tőkepiacon is megjelent a januári effektus, de ott nem volt adó a tőkejövedelmek után.
A japán tőkepiacon is megjelent a januári effektus, de ott nem volt adó a tőkejövedelmek után.
A januári effektus csak akkor jelentkezik, ha van adó a tőkejövedelmek után.
A januári effektus csak akkor jelentkezik, ha van adó a tőkejövedelmek után.
A De Bondt és Thaler szerint azok a cégek, amelyek a legnagyobb nyerők vagy vesztesek voltak a megelőző öt évben, nem mutattak januári effektust.
A De Bondt és Thaler szerint azok a cégek, amelyek a legnagyobb nyerők vagy vesztesek voltak a megelőző öt évben, nem mutattak januári effektust.
A kanadai tőkepiacon nem jelentkezik a januári effektus.
A kanadai tőkepiacon nem jelentkezik a januári effektus.
A januári effektus csak szombaton jelentkezik.
A januári effektus csak szombaton jelentkezik.
A kereskedési idő hipotézis szerint a hozam csak szombaton generálódik.
A kereskedési idő hipotézis szerint a hozam csak szombaton generálódik.
Fields tanulmányában azt találta, hogy az árfolyamok emelkednek szombaton.
Fields tanulmányában azt találta, hogy az árfolyamok emelkednek szombaton.
Cross tanulmányában azt találta, hogy a hétfői napok 39,5%-ában voltak pozitívak.
Cross tanulmányában azt találta, hogy a hétfői napok 39,5%-ában voltak pozitívak.
French tanulmányában azt találta, hogy a hétfői hozamok átlaga pozitív.
French tanulmányában azt találta, hogy a hétfői hozamok átlaga pozitív.
Rogalski tanulmányában azt találta, hogy hétfői napokon az árfolyamok átlagosan emelkednek.
Rogalski tanulmányában azt találta, hogy hétfői napokon az árfolyamok átlagosan emelkednek.
A hétfői negatív hozamokat a zárt piac effektus okozza.
A hétfői negatív hozamokat a zárt piac effektus okozza.
Cross szerint a hétfői hozamok mindig alacsonyabbak.
Cross szerint a hétfői hozamok mindig alacsonyabbak.
French tanulmányában azt találta, hogy az átlagos hozamok ünnepnap után alacsonyabbak voltak.
French tanulmányában azt találta, hogy az átlagos hozamok ünnepnap után alacsonyabbak voltak.
A kereskedési idő hipotézis szerint minden nap átlagosan ugyanakkora hozamot realizál.
A kereskedési idő hipotézis szerint minden nap átlagosan ugyanakkora hozamot realizál.
Fields az S&P 500 indexet használta a napi hozamok elemzésére.
Fields az S&P 500 indexet használta a napi hozamok elemzésére.
A hatékony piacok elmélete szerint lehetetlen megjósolni a jövőbeli hozamokat nyilvánosan hozzáférhető információk alapján.
A hatékony piacok elmélete szerint lehetetlen megjósolni a jövőbeli hozamokat nyilvánosan hozzáférhető információk alapján.
A január-effektus szerint a januári hónapok átlagosan 5%-os hozamot produkálnak.
A január-effektus szerint a januári hónapok átlagosan 5%-os hozamot produkálnak.
Thaler szerint az 1980-as éveket megelőzően sok bizonyíték látott napvilágot a hatékony árazással szemben.
Thaler szerint az 1980-as éveket megelőzően sok bizonyíték látott napvilágot a hatékony árazással szemben.
Scholes szerint az árfolyamok új információ nélkül nem mozdulhatnak el az egyensúlyi helyzetükből.
Scholes szerint az árfolyamok új információ nélkül nem mozdulhatnak el az egyensúlyi helyzetükből.
Lakonishok és Smidt szerint a szezonális hatás érvényesül a nagy cégek részvényeiből összeállított portfóliók esetében.
Lakonishok és Smidt szerint a szezonális hatás érvényesül a nagy cégek részvényeiből összeállított portfóliók esetében.
A tőkepiac tekinthető a leghatékonyabbnak a piacok közül.
A tőkepiac tekinthető a leghatékonyabbnak a piacok közül.
A CAPM modell szerint az alacsony P/E rátájú papírok alacsonyabb hozamot realizálnak.
A CAPM modell szerint az alacsony P/E rátájú papírok alacsonyabb hozamot realizálnak.
A szezonális árfolyam és hozam mintázatok az anomáliák különösen érdekes csoportját alkotják.
A szezonális árfolyam és hozam mintázatok az anomáliák különösen érdekes csoportját alkotják.
Az árfolyamok véletlenszerű mozgását írja elő a hatékony piacok elmélete.
Az árfolyamok véletlenszerű mozgását írja elő a hatékony piacok elmélete.
Rozeff és Kinney mérései alapján a januári hónapok átlagosan 0,5%-os hozamot produkálnak.
Rozeff és Kinney mérései alapján a januári hónapok átlagosan 0,5%-os hozamot produkálnak.
A januáreffektus csak akkor jelentkezhet, ha az országban nincs adó a tőkejövedelmek után.
A januáreffektus csak akkor jelentkezhet, ha az országban nincs adó a tőkejövedelmek után.
A „vesztesek” negatív többlethozamot realizáltak az ellenkező irányban a rákövetkező öt évben.
A „vesztesek” negatív többlethozamot realizáltak az ellenkező irányban a rákövetkező öt évben.
Tinic és West (1984) a CAPM modellt vizsgálva, a kockázati prémium nem szezonalitására vonatkozó megállapításokat tett.
Tinic és West (1984) a CAPM modellt vizsgálva, a kockázati prémium nem szezonalitására vonatkozó megállapításokat tett.
A magasabb osztalékot fizető részvények mindig alacsonyabb hozamot realizálnak.
A magasabb osztalékot fizető részvények mindig alacsonyabb hozamot realizálnak.
A hétvége effektus szerint a pénteki záró árfolyam és a hétfői záró árfolyam közti különbség nulla.
A hétvége effektus szerint a pénteki záró árfolyam és a hétfői záró árfolyam közti különbség nulla.
French szerint a hétfői átlaghozamnak azonosnak kellene lennie, mint a többi nap átlagos hozamának.
French szerint a hétfői átlaghozamnak azonosnak kellene lennie, mint a többi nap átlagos hozamának.
A befektetők általában nulla tranzakciós költség mellett kereskednek.
A befektetők általában nulla tranzakciós költség mellett kereskednek.
A januáreffektus azért jelentkezhet, mert a befektetők évente egyszer, januárban átcsoportosítják portfóliójukat.
A januáreffektus azért jelentkezhet, mert a befektetők évente egyszer, januárban átcsoportosítják portfóliójukat.
A hétvége effektus szerint a hétfői hozamok átlaga mindig negatív.
A hétvége effektus szerint a hétfői hozamok átlaga mindig negatív.
A befektetők a januáreffektusra építő stratégiával könnyedén tudnak magasabb hozamot realizálni.
A befektetők a januáreffektusra építő stratégiával könnyedén tudnak magasabb hozamot realizálni.
Study Notes
Tökéletes tőkepiaci árazás és tőkepiaci hatékonyság
- A tőkepiaci árazás modelljét a Sharpe által levezetett tőkejavak árazási modelljéből ismerjük, melynek feltételei között szerepel a tökéletes tőkepiac feltételezése.
- A tökéletes tőkepiac feltételei közé tartozik, hogy az ágensek árelfogadók, nincs tranzakciós költség, a szabályozók nem befolyásolják az árakat, valamint a piaci szereplők tökéletesen informáltak.
- A befektetők racionálisak és kockázatkerülők, ennek megfelelően Markowitz hatékony portfóliót tartanak, míg befektetési lehetőségeként kockázatmentes és kockázatos befektetések is szerepelnek.
- A piaci árazás hatékonyságáról szóló vizsgálatok az árfolyamok azonnali és tökéletes reagálását vizsgálják az új információkra.
Releváns információ nélküli árfolyam változás lehetősége
- A hagyományos elmélet azt feltételezi, hogy az árfolyamokat kizárólag új információk befolyásolják, azonban Scholes kimutatta, hogy új információ nélkül is megfigyelhetők abnormális árfolyamváltozások.
- A helyettesítési hipotézis szerint az értékpapírok végtelenül helyettesíthetők, míg az információs hatás hipotézis szerint nagy tranzakciók befolyásolják az árfolyamokat az információértékük alapján.
- Az árnyomás hipotézis szerint pedig az árfolyamokat nagyobb kereslet vagy kínálat jelentős változása is befolyásolhatja.
- Ezek az elméletek felvetik, hogy az árfolyamok mozgása nem kizárólag új információktól függ, hanem más tényezők is szerepet játszhatnak.
Látogassuk meg újra a naptári hozammintázatokat
-
Az un. január-effektus arra utal, hogy januárban magasabb hozamok realizálhatók az átlagosnál, és különösen a kis cégek részvényeiben figyelhető meg.
-
Egy 16 ország vizsgálata alapján a januári hozamok jelentős többlethozamot mutattak, ami nemcsak az adóelkerülés hipotézisét erősíti, hanem más okokra is utalhat.
-
További vizsgálatok kimutatták, hogy a januári hozamokra való koncentrálódás számos ország tőzsdéjén megfigyelhető, még az adózási körülményektől függetlenül is.### A január effektus és a hétvége effektus
-
A január effektus és a hétvége effektus anomáliák, amelyek befolyásolják a részvényárfolyamokat
-
Richard Thaler (1987b) másik tanulmányában négy jellegű anomáliát mutat be: részvényárfolyamok viselkedése a hétvégén, szabadság előtt, hónapfordulón, valamint napon belül
A hétvége effektus
- A hétvége effektus azt jelenti, hogy a hétfői hozamok átlagosan alacsonyabbak, mint a többi napoké
- A logikus magyarázat a "naptári idő hipotézis", mely szerint a hétfői átlaghozamnak háromszor akkorának kellene lennie, mint a többi nap átlagos hozamának
- Azonban ez a hipotézis nem egyezik a kereskedési adatokkal
Korábbi kutatások
- Az első "hétvége effektust" tanulmányozó írás 1931-ben jelent meg a Journal of Business hasábjain
- Fields (1931) a Dow Jones Industrial Average (DJIA) indexet elemezte az 1915 és 1930 közötti periódusban, és arra az eredményre jutott, hogy az árfolyamok szombaton emelkedtek
- Frank Cross (1973) a Standard and Poor's 500 (S&P 500) index hozamát vizsgálta napi felbontásban 1953 és 1970 között, és arra az eredményre jutott, hogy a hétfői napokon a hozamok átlagosan negatívak voltak
- Kenneth French (1980) Crosshoz hasonlóan az S&P 500 indexet használta a napi hozamok elemzésére, és arra az eredményre jutott, hogy a hétfői hozamok átlagosan negatívak voltak a teljes periódusra és minden ötéves alperiódusra egyaránt
Tökéletes tőkepiaci árazás és tőkepiaci hatékonyság
- A tőkepiaci árazás modelljét a Sharpe által levezetett tőkejavak árazási modelljéből ismerjük, melynek feltételei között szerepel a tökéletes tőkepiac feltételezése.
- A tökéletes tőkepiac feltételei közé tartozik, hogy az ágensek árelfogadók, nincs tranzakciós költség, a szabályozók nem befolyásolják az árakat, valamint a piaci szereplők tökéletesen informáltak.
- A befektetők racionálisak és kockázatkerülők, ennek megfelelően Markowitz hatékony portfóliót tartanak, míg befektetési lehetőségeként kockázatmentes és kockázatos befektetések is szerepelnek.
- A piaci árazás hatékonyságáról szóló vizsgálatok az árfolyamok azonnali és tökéletes reagálását vizsgálják az új információkra.
Releváns információ nélküli árfolyam változás lehetősége
- A hagyományos elmélet azt feltételezi, hogy az árfolyamokat kizárólag új információk befolyásolják, azonban Scholes kimutatta, hogy új információ nélkül is megfigyelhetők abnormális árfolyamváltozások.
- A helyettesítési hipotézis szerint az értékpapírok végtelenül helyettesíthetők, míg az információs hatás hipotézis szerint nagy tranzakciók befolyásolják az árfolyamokat az információértékük alapján.
- Az árnyomás hipotézis szerint pedig az árfolyamokat nagyobb kereslet vagy kínálat jelentős változása is befolyásolhatja.
- Ezek az elméletek felvetik, hogy az árfolyamok mozgása nem kizárólag új információktól függ, hanem más tényezők is szerepet játszhatnak.
Látogassuk meg újra a naptári hozammintázatokat
-
Az un. január-effektus arra utal, hogy januárban magasabb hozamok realizálhatók az átlagosnál, és különösen a kis cégek részvényeiben figyelhető meg.
-
Egy 16 ország vizsgálata alapján a januári hozamok jelentős többlethozamot mutattak, ami nemcsak az adóelkerülés hipotézisét erősíti, hanem más okokra is utalhat.
-
További vizsgálatok kimutatták, hogy a januári hozamokra való koncentrálódás számos ország tőzsdéjén megfigyelhető, még az adózási körülményektől függetlenül is.### A január effektus és a hétvége effektus
-
A január effektus és a hétvége effektus anomáliák, amelyek befolyásolják a részvényárfolyamokat
-
Richard Thaler (1987b) másik tanulmányában négy jellegű anomáliát mutat be: részvényárfolyamok viselkedése a hétvégén, szabadság előtt, hónapfordulón, valamint napon belül
A hétvége effektus
- A hétvége effektus azt jelenti, hogy a hétfői hozamok átlagosan alacsonyabbak, mint a többi napoké
- A logikus magyarázat a "naptári idő hipotézis", mely szerint a hétfői átlaghozamnak háromszor akkorának kellene lennie, mint a többi nap átlagos hozamának
- Azonban ez a hipotézis nem egyezik a kereskedési adatokkal
Korábbi kutatások
- Az első "hétvége effektust" tanulmányozó írás 1931-ben jelent meg a Journal of Business hasábjain
- Fields (1931) a Dow Jones Industrial Average (DJIA) indexet elemezte az 1915 és 1930 közötti periódusban, és arra az eredményre jutott, hogy az árfolyamok szombaton emelkedtek
- Frank Cross (1973) a Standard and Poor's 500 (S&P 500) index hozamát vizsgálta napi felbontásban 1953 és 1970 között, és arra az eredményre jutott, hogy a hétfői napokon a hozamok átlagosan negatívak voltak
- Kenneth French (1980) Crosshoz hasonlóan az S&P 500 indexet használta a napi hozamok elemzésére, és arra az eredményre jutott, hogy a hétfői hozamok átlagosan negatívak voltak a teljes periódusra és minden ötéves alperiódusra egyaránt
Studying That Suits You
Use AI to generate personalized quizzes and flashcards to suit your learning preferences.
Description
A tőkepiaci árazás modelljét és a tökéletes tőkepiac feltételeit vizsgáló kvíz. Ide tartoznak az ágensek árelfogadók, tranzakciós költség nélküli, szabályozók árakkal nem befolyásoló és piaci szereplők tökéletesen informált feltételei.
