Túlnépesedés: Demográfiai Kihívások

A Globalizáció Kihívásai

• A globalizáció kihívásai közé tartoznak a környezeti és demográfiai kihívások, a globális élelmiszerhiány és a nemzetközi terrorizmus.

Demográfiai Kihívások – Túlnépesedés

• A ciklikusság jellemző, ahol a népesség növekedése éhínséghez, konfliktusokhoz és járványokhoz vezet, ami természetes szelekcióhoz vezet.
• A 17. századig az emberi tevékenység nem okozott globális változásokat az ökoszisztémában.
• Az ipari forradalom után a Föld túlterheltté vált.
• A fejlett világban a népesség stabil vagy csökken.
• Az életszínvonal emelkedésével az élettartam is nő.
• A népességrobbanás a 19. századra lecsengett.
• Jelenleg a társadalmak elöregednek, amihez bevándorlásra van szükség a jóléti állam működéséhez.
• A fejlődő világban a népesség rohamosan nő.
• Ennek hátterében a kívülről érkező impulzusok (nyugati egészségügyi hatások, magas gyerekszám) állnak, ami kezelhetetlen globális népességnövekedéshez vezet.
• A belső társadalmi feszültségek is hozzájárulnak a problémához.
• A népesség növekedésének üteme radikálisan felgyorsult.
• 1805-ben 1 milliárd fő volt a népesség.
• 1927-ben elérte a 2 milliárdot.
• 1974-ben 4 milliárd volt.
• 2027-re várhatóan 8 milliárd fő lesz.
• 2010-ben a népesség 6,8 milliárd volt.
• 2022. november 15-én a Föld népessége elérte a 8 milliárd főt.
• A népesség a várakozások szerint 12 év alatt nőtt 7 milliárdról 8 milliárdra.
• A népesség várhatóan 10,4 milliárd körül tetőzik.
• Az éves átlagos növekedés üteme csökken.
• Az 1980-as évek végén évente 85 millióval nőtt a Föld lakossága.
• Jelenleg évente 75 millióval nő.
• A becslések szerint 2040-re ez a szám 50 millióra csökken.
• Kína népessége várhatóan csökken.
• 2009-ben 1,324 milliárd fő volt.
• 2050-re 1,304 milliárdra csökken.
• India népessége rohamosan növekszik.
• 2009-ben 1,157 milliárd fő volt.
• 2050-re 1,656 milliárdra nő.
• Az USA népessége is növekszik.
• 2009-ben 307 millió fő volt.
• 2050-re 439 millióra nő.
• Paradox módon a kedvezőtlen körülmények növelik egy ország népesség-reprodukáló képességét. Például Afganisztán népessége 1950-ben 8,1 millió volt, 2009-ben 28 millió, és 2050-re várhatóan 53 millió lesz.
• A demográfiai trendek 2045-re jelentős népességnövekedést mutatnak Afrikában.
• 2013 és 2045 között a népesség Afrikában 89,46%-kal nő.
• Ázsiában 20,82%-kal nő.
• Európában -5,83%-kal csökken.
• Latin-Amerikában és a Karib-térségben 25,17%-kal nő a népesség
• Észak-Amerikában 27,72%-kal nő a népesség.
• Óceániában 30,58%-kal nő a népesség.
• A globális népesség a 2080-as években tetőzik, Ázsia és Afrika adja a teljes népesség körülbelül 80%-át.
• A népesség elöregedése aggodalomra ad okot egyes országokban.
• Kína népessége 2010 és 2050 között 2,1%-kal csökkenhet.
• Oroszországban 23%-kal csökkenhet.
• Japánban 20%-kal csökkenhet.
• Németországban 17%-kal csökkenhet.

Demográfia Kihívások - Migráció

• A migráció a népességmozgás, népességvándorlás.
• A nemzetközi migráció feltételez egy kibocsátó és egy fogadó államot.
• A kényszermigrációt konfliktusok és természeti katasztrófák váltják ki.
• Az önkéntes migráció hátterében más megfontolások állnak.
• A legális migráció államok és nemzetközi megállapodások alapján történik.
• Az illegális migráció gyakran kapcsolódik bűnözői tevékenységekhez.
• 2008-ban összesen 200 millió nemzetközi migráns volt, aminek 10-15%-a illegális (a bevándorlók koncentrációja Európában a legnagyobb).
• A többségi társadalom reagálása a migrációra ellentmondásos.

Erőforrások Pusztulása

• A túlnépesedés egyik következménye a természeti erőforrások pusztulása.
• A mezőgazdasági eredetű pusztítás a természetes környezetben jelentős probléma.
• Az édesvízszűkösség egyre nagyobb kihívást jelent.
• Az urbanizáció szintén hozzájárul az erőforrások pusztulásához.
• A túlnépesedés miatt növekvő élelmiszerigény újabb területek művelés alá vonásához vezet, beleértve azokat is, amelyek nem alkalmasak mezőgazdasági termelésre.
• A levegő CO2 szennyezettsége üvegházhatást okoz.
• Az erdők területe 150 év alatt 60%-ról 45%-ra csökkent, miközben a mezőgazdasági termőföld területe 10%-kal nőtt.
• Etikai kérdés, hogy megtiltható-e a fejlődő országok tevékenysége.
• Szingapúrban például szmog van, ami Indonéziából származik.

Élelmiszerbiztonság

• A világ élelmiszerekben gazdag és szegény.
• A probléma a fizetőképes kereslet hiánya.
• Az 1990-es években nagy gabonakészletek álltak rendelkezésre, amelyeket a felesleget segélyezéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek rendelkezésére bocsátottak.
• Ma az energiahordozók árának emelkedése miatt az élelmiszerfelesleg stratégiai fontosságú energiahordozóvá vált.
• A fejlett világ is egyre jobban importra szorul.
• Az élelmiszerfelesleg eltűnt, mert bioetanol és biodízel lesz belőle, ami az élelmiszerárak gyors emelkedéséhez vezet.

Édesvízszűkösség

• A túlnépesedés által generált másik égető probléma az édesvízszűkösség.
• "A víz az élet forrása."
• Az emberi szervezet 40-80%-a víz.
• A háztartások vízfogyasztása eltérő: Európában 150 liter/nap, az USA-ban 500 liter/nap, Afrikában 5 liter/nap.
• A víz stratégiai nyersanyag (bányászat, ipari termelés, egészségügy, településgazdálkodás).
• Nincs olyan gazdasági tevékenység, amely ne igényelne vizet (pl. 1 kg kávé előállításához 22.000 liter víz szükséges).
• Összesen 2 milliárd km³ víz van a Földön.
• Ennek 600 millió km³ kőzetben van.
• A fennmaradó 1,4 milliárd km³ "szabad víz".
• A "szabad víz" jelentős része nem hozzáférhető.
• A teljes vízmennyiség 2,5%-a édesvíz.
• A glaciális víz és hó mennyisége 68%.
• A talajvíz mennyisége 30,8%.
• A hozzáférhető víz mindösszesen 0,3%, azaz 93.000 km³.
• A víz eloszlása egyenlőtlen, Kanada rendelkezik a készlet 25%-ával, miközben a népesség 0,5%-a él ott.
• 2015-ben 1,7 milliárd ember élt vízstresszes régiókban, ez a szám 2025-re várhatóan 2,4 milliárdra nő.
• 2,5 milliárd ember él nem megfelelő higiénés körülmények között, és évente 4 millióan halnak meg a fertőzött víztől.
• A nemzetközi folyók felső szakaszán lévő államok helyzeti előnyben vannak (Nílus, Tigris, Eufrátesz).
• Például Szudán – Egyiptom, Törökország GAP-programja.
• A Csád-tó területe drasztikusan csökkent: 1970-ben 26.000 km² volt, 2000-ben 1500 km², 2010-ben 1300 km² (a népességrobbanás miatt).
• Az Aral-tó szintén súlyosan érintett: 68.000 km² volt a területe, 2004-ben 17.160 km² (5x-ös sótartalom), 2009-ben <9000 km² (a gyapottermelés miatt).
• Az Aral-tó rehabilitációja 2018-tól kezdődött, és szárazságtűrő növényeket telepítenek a tómederbe (eddig 1,73 millió hektáron).
• Például a fekete szakszaul gyökereivel stabilizálja a talajt, így megakadályozza, hogy só és homok kerüljön a levegőbe, és évente 1 tonna mérgező anyagot köt meg.
• A globális keretek hiánya nehezíti a helyzet megoldását.
• A víznek nincs nemzetközi kormányközi szervezete vagy testülete.
• A vízre vonatkozóan nincs általános globális egyezmény (mint például a klímaváltozás vagy a biológiai sokféleség esetében).
• A világ elérhető édesvízkészleteinek 50%-a határokkal osztott folyók és tavak vízgyűjtőjén található.
• 145 országnak van határokkal osztott folyami vízgyűjtője.
• A világ 276 vízgyűjtője közül 166-ot nem szabályoz nemzetközi egyezmény.
• 33 ország van a világon, melynek vizei legalább 95%-ban nemzetközi vízgyűjtőn találhatók.
• A határokkal osztott vízgyűjtők elterjedtek a világban.
• Sok vitatott, nemzetközi és veszélyeztetett medence van.

Urbanizáció

• Az urbanizáció a belső-külső migráció egyik legmarkánsabb megjelenési formája.
• A városlakók aránya folyamatosan nő.
• A 18. században 3-5% volt.
• 2000-ben 47%.
• 2050-re várhatóan 60% lesz.
• 2022-ben 45 megaváros volt a világon.
• Ezek közül 2 európai (London, Párizs).
• 2 amerikai (New York City, Los Angeles).
• 3 japán (Oszaka, Nagoja, Tokió).
• 1 dél-koreai (Szöul).
• A többi 37 a fejlődő világban található (11 kínai, 6 indiai).
• 2009-ben 476 legalább 1 milliós agglomeráció volt, ahol a Föld lakosságának 1/4-e élt.
• Afrika városainak növekedése jelentős, a leggyorsabb növekedésű városok közé tartozik Dar es Salaam, Nairobi, Kinshasa és Luanda.

Urbanizáció II.

• Komoly eltérések vannak a fejlett és a fejlődő világ urbanizációja között.
• A fejlett világban a városok ipari, egészségügyi, pénzügyi és közigazgatási központok.
• Az USA lakosságának több mint 50%-a 1 milliónál népesebb városokban lakik.
• Európában és Japánban az agglomeráció a jellemző tendencia.
• A fejlődő világban a városok szintén központok, de az elérhető lehetőségek tárháza korlátozott.
• A bódénegyedekbe a nyomor űzi az embereket.
• A városok évi 2-5%-kal robbanásszerűen nőnek.
• Óriási a népsűrűség, komoly környezetvédelmi és bűnügyi problémákkal, valamint kezelhetetlen természeti katasztrófákkal (például Haiti).
• A kilátástalan tömeget könnyű radikalizálni.
• Alig van olyan nagyváros, amely ne folyóparton feküdne (például a Duna mentén négy főváros található). -> A harmadik világ ökológiai atombombáknak tekinthető.

Nemzetközi Terrorizmus

• A "terreo" szó ijedséget, rémületet jelent.
• A terrorizmusnak nincs egységes nemzetközi jogi fogalma, több mint 100 meghatározás létezik.
• Általános jellemzői:
• Erőszak alkalmazása vagy azzal való fenyegetés és félelemkeltés.
• Civilek elleni alkalmazás.
• Politikai célok.
• Állami szint alatti elkövetők (csoportok, egyének).
• A definícióknak két fajtája van:
• Negatív: mi nem jellemzi. Ezekben közös, hogy nem köthető egyetlen valláshoz, nemzetiséghez vagy kultúrához, és a terrorcselekményeket nem legitimálhatják vallási, nemzeti vagy más sérelmekre való hivatkozások.
• Pozitív: a nemzetközi közösség által rendszeresen elítélt jellemzők alapján (pl. válogatás nélküli erőszakos cselekmények).
• A belső büntetőjogban egységes terrorcselekmény fogalom létezik.
• A NATO definíciója szerint a terrorizmus "politikai, vallási vagy ideológiai célkitűzések elérése érdekében kormányok és társadalmak kényszerítésére vagy megfélemlítésére tett kísérletben egyének vagy javak elleni erő vagy erőszak törvénytelen alkalmazása illetve azzal való fenyegetés."
• Az EU-nak nincs konszenzusos definíciója, mert a tagállami feladatban tekinti a terrorizmus elleni küzdelmet (az EU csak koordináló szerepet játszik).
• Az Europol szerint a terroristák csoportjai politikai irányultságuk és motivációjuk szerint (iszlamista, szeparatista, szélsőséges bal/jobboldali anarchista, single issue) kategorizálhatók.
• Általában, ha a polgári személyek, megélhetési javaik, életmódjuk, kormányuk terror célpontjává válik.
• akik elkövetik: terrorista
• Cselekményeik: terrorizmus
• A célok lehetnek legitimek, de a terrorizmus sohasem! (ugyanaz a személy egyszerre lehet terrorista vagy szabadharcos célpontjaitól függően).
• Különbség van a régi (nemzeti jelleg, megvalósítható cél) és az új típusú (nemzetközi jelleg, megvalósíthatatlan célrendszer) terrorizmus között.
• A terrorizmus korai szakaszában (1789-1968) a szocialisztikus, kommunisztikus anarchisták, nacionalista és szeparatista irányzatok, hitleri és sztálini terror, függetlenségi mozgalmak terrorcselekményei voltak jellemzőek, kis létszámú, titokban szerveződő csoportokkal, amelyek célja a rendszer-változtatás és a konkrét személyek likvidálása volt, és kezdetét vette a nemzetközi fellépés (1961-es bécsi megállapodás).
• A modern korszakban (1968-2001) a latin-amerikai gerillaharc, a palesztin terror, az antikapitalista baloldali radikálisok, nacionalisták és szeparatisták, közel-keleti fegyveres csoportok voltak jellemzőek, a cél a félelemkeltés és a politikai zsarolás volt, módszereik közé tartozott a túszejtés, emberrablás, közlekedési eszközök eltérítése, nagy létszámú, társadalmi támogatottságot élvező szervezetekkel, és fokozódott a nemzetközi fellépés (10 db nemzetközi szerződés).
• A posztmodern korszak (2001.09.11-től) a globális terrorizmus korszaka, melyet (nem kizárólag!) az iszlamista terrorizmus jellemez, fő célpontja a civil lakosság, nagy áldozatokkal járó támadások, a politikai rendszer egészének megváltoztatása,illetve valódi és virtuális félelemkeltés a cél, erőteljesen mediatizált, és nemzetközi fellépéssel (iszlamista) terrorizmus elleni háború folyik.
• Régi és az új típusú terrorizmus közötti különbségek.
• A régi típusú terrorizmus megvalósítható, tárgyalókész, megkülönböztetett célokkal, önkorlátozással, hagyományos fegyverekkel, lokalizált hatással, államon belüli jellegű, kódolt figyelmeztetéssel, öngyilkos akciók nélkül.
• Az új típusú terrorizmus nem megvalósítható, teljes megadást kíván, nincs megkülönböztetés a célok között (mikro szinten), nincsen korlátlan támadási opciók, a fegyverzet hagyományos és WMD,a hatás nagy területre kiterjedő, nemzetközi jellegű, figyelmeztetés nélkül, öngyilkos akciók jellemzik.
• A terrorizmus fajtái tevékenységi színtér szerint:
• Lokális/nemzeti (pl.: IRA).
• Szubregionális (pl.: csecsen fegyveres szervezetek).
• Regionális (pl.: Kurd Munkapárt).
• Nemzetközi (pl.: '70-es években Fekete Szeptember).
• Globális (pl.: al-Kaida). Előkészítők, támogatók, elkövetők típusai:
• „Magányos farkas"(pl.: Anders Bering Breivik).
• Katonai/fegyveres csoportok (pl.: olasz Vörös Brigádok).
• Politikai és katonai szárnnyal rendelkező szervezetek (pl.: Hamász).
• A terrorfenyegetettség 2004-2007 között nőtt, a merényletek száma 4,5x-re, a halálos áldozatok száma 3x-ra nőtt.
• 2007-2010 között csökkent, a merényletek száma 24%-kal, a halálos áldozatok száma 42%-kal csökkent
• Térségek szerint a terrorizmus nőtt a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában, posztszovjet térségben
• Legtöbb merénylet : Afganisztán, Pakisztán, India, Thaiföld, Nepál, Izrael, Kolumbia, Oroszország, Szomália.
• Legtöbb halálos áldozat: Irak, Afganisztán, Pakisztán, India, Szomália, Kongó.
• A terrorizmus típusai: lokális, regionális, globális.
• Regionális vonatkozások az EU-ban (2004-2010):
• 1492 terrorcselekmény (1,94%).
• 288 halálos áldozat (0,26%).
• Az EU-ban 2006-2010 között 2036 terrorcselekmény történt, ebből:
• 1750 korzikai, baszk.
• 189 baloldali anarchista.
• 9 single issue.
• 7 iszlamista.
• 6 szélsőjobb.
• 102 nem megállapítható motiváció
• Kelet-Közép-Európában 339 merénylet történt, 51 halottal.
• A világon 2004-2010 között 77.134 terrorcselekmény történt, ebből az EU-ban 0,44%, és 108.746 halott esett, ebből az EU-ban 0,05%
• A terrorizmus elleni küzdelemben az USA a "háború, harc" kifejezést használja, míg az EU a "küzdelem" kifejezést.
• A terrorizmus elleni küzdelem több fronton, több eszközzel folyik, a nem katonai eszközök felértékelődésével.
• A terrorizmus elleni küzdelem 3 komponense:
• Elhárító tevékenység (antiterrorism).
• Felszámoló tevékenység (counter terrorism).
• Következménykezelő tevékenység (consequence management).
• A terrorizmus elleni harc eszközrendszere (ENSZ): politikai-kormányzati, gazdasági-szociális, pszicho-komm-oktatási, katonai, bírósági-jogi, rendőrségi-bv, titkosszolgálati, egyéb.
• A tényleges fellépés legfőbb dimenziója a nemzetállami keret, leghatékonyabb a nemzetközi kerek között.
• A NATO-EU kormányközi alapon működik.
• Az ENSZ politikailag erősen megosztott e kérdésben. Legérintettebb, legtapasztaltabb államok nem szívesen osztják meg tapasztalataikat, információikat.
• Az EU formái a terrorizmus elleni küzdelemben: Az EU-n belüli/kívüli bűnmegelőzés, bűnüldözés, a terrorizmus finanszírozási lehetőségeinek felszámolása, terrorakciók következményeinek elhárítása, terrorizmus táptalajául szolgáló jelenségek kezelése
• A NATO katonai eszközökre koncentrál.
• Egy kutatás szerint 1968 és 2006 között tevékenykedő 648 terrorszervezet profilját vizsgálták.
• A csoportosítási szempontok a következők voltak:
  • Méret (tízes, százas, ezres, tízezres).
  • Éves gazdasági erőforrásaik (alacsony, alsó-közepes, felső-közepes, magas bevételű).
  • Bázisul szolgáló államok politikai berendezkedése (szabad, részben szabad, nem szabad).
  • Politikai irányultság (vallási, baloldali, nemzeti, jobboldali).
• Politikai céljaik (rendszerváltás, területi változás, politika megváltoztatása, birodalom létrehozása, társadalmi forradalom, status quo fenntartása).
• A terrorszervezetek megszűnésének esetei
• felszámolt (rendőrségi-titkosszolgálati eszközökkel, szétforgácsolódott, politikai eszközökkel, győztesként felszámolódott, katonai eszközökkel)
• A tevékenységet befejezte.
• Következtetések
• Összefüggés van a nagyság-győzelem között: >10.000 25%-a győztes
• Összefüggés van a nagyság- élettartam között: nagyobb tovább
• Nincs összefüggés: ideológiai motiváció, gazdasági források nagysága, bázisuk politikai jellege és élettartamuk között
• A terrorfenyegetettség nagyrészt percepcionális kérdés, de az azonosítás nehéz
• A nyugati társadalmak félelemérzetét kívánják felkelteni, fenntartani a médiaüzenetekkel, és a terrorellenes tevékenységgel foglalkozó intézményeket akarták megterhelni/"elaltatni,hogy vaklárma

A túlnépesedés a globalizáció egyik jelentős kihívása. A fejlett világban a népesség stabil, míg a fejlődő országokban rohamosan nő. Ez globális feszültségekhez vezethet a társadalmakban.